Magyar Zsidó Lexikon: Askenáz

10227.htm

CÍMSZÓ: Askenáz

SZÓCIKK: Askenáz, az ókor héber irodalmában germánt jelent, később kibővült a fogalom és a középkor derekán már az egyetemes zsidóság legnagyobb részének megjelölésére használják, szemben a kisebbik résszel, amely a szefárd-zsidó név alatt ismeretes. Inkább az életformák döntik el az A., vagy a szefárd zsidókhoz való tartozást, mint a származás, bárha a legújabb kutatások és mérések azt bizonyítják, hogy az A. és a szefárd zsidók antropológiai különbséget mutatnak. Az A. zsidó 10%-a szőke és kékszemű, koponyaalkatuk mesocephal, vagy brachycephal, azaz közép, vagy rövid koponyájú, ezzel szemben a szefárd zsidók nagy része hosszú koponyájú. (L. Anthropológia). Nem lehet a megkülönböztetés alapjául elfogadni a rítust sem, jóllehet, hogy az az A.-nál lényegesen más, mint a szefárdoknál. Rítusuk szerint a chásszid zsidók is szefárdoknak vallják magukat, de elhelyezkedésük az A. zsidók közé utalja őket. Magyarországon is van már néhány szefárd hitközség, amelyekben egyetlen szefárd zsidó sem él és csak annak köszönhetik megalakulásukat, hogy hitéleti kiélésük érdekéből a meglévő orthodox, kongresszusi és status quo keretekből kikívánkoztak. Az A. szabatos meghatározásához úgy juthatunk el, ha arra gondolunk, hogy eredeti értelmében germánt jelentett. Mikor már a zsidókra is alkalmazta a nyelvhasználat, A. mindenesetre csak germán országbeli zsidót jelölt. A középkori zsidóvándorlás ide-oda hömpölygése azonban eltörölte a demarkációs vonalat az egyes országok zsidóéletében, francia zsidók eljutottak Németországba, német zsidók Lengyelországba, Oroszországba, Magyarországba és az eredetük nem sok idő múlva elmosódott. Német zsidók beolvadtak a szláv zsidóságba, francia zsidók a németbe, szláv és német zsidók a magyarba, vagy megfordítva, de mindig úgy, hogy a német zsidók ősi életformája nem pusztult el az összeolvadásban. Így bővült és szélesedett az A. fogalma és magába vette mindazokat a zsidókat, akik a gyakori eltolódások révén nem német országokban is a német zsidók kultúrhatása alá kerültek. A.-nak mondjuk tehát a németországi zsidókat, továbbá a keleti zsidóságot, amely abból elágazott: a lengyel, orosz és lett-szláv zsidókat is. Úgyszintén Franciaország nyugati és keleti zsidóságát, valamint Anglia, Belgium, Hollandia, a skandináv államok, Magyarország, Ausztria, Cseh- és Morvaország, nagy részben Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Kelet-Ázsia zsidóságát. Minthogy a tatár és mongol zsidókat is még ehhez a csoporthoz számítjuk, meg lehet állapítani, hogy az egyetemes zsidóság 90%-a A. Az ősi életformáikhoz szívósan ragaszkodó spanyol és spanyol eredetű levantei, olasz és dél-francia zsidókat szefárdimnak mondják A. bibliai eredetű és személynévül a Genesisban (10,3) fordul elő. («És Gomer fiai valának Askenáz és Rifat és Togirma»). A Szentírásban megemlített A. Gomer fia, Japhet unokája és testvére Mágognak, Mosechnek, Madajnak, Javannak, Tubalnak és Tirasnak. A. ivadékaiban vélték felismerni azt az indogermánnak tartott néphullámot, amely a harmadik évezredben Kr. előtt elárasztotta és meghódította Elő-Ázsiát. A talmudi és a Talmud befejezését követő korokban az A.-t már a germánokkal azonosították (Midras Beresit JR. 371). A Talmud (Joma 10a; Jer. Meg. 71b) Gomert már Germannak mondja. Az ókori héber irodalom országot is emleget A. név alatt, amely állítólag az arméniai fennsík határában terült el. A VIII. századból való asszír feliratok As-ku-ra nevű kisázsiai népet emlegetnek. A középkor első századainak héber irodalma még nem használta az A. elnevezést a németség általános megjelölésére és a német származású zsidókra való alkalmazása is későbbi periódusokban vált közkeletű szokássá. Az A. rítusa jellegzetesen más, mint a szefárdoké. Ez a rítus a Szajna és Elba között fekvő országokban keletkezett, aztán átszármazott Kelet-Németországba, Lengyelországba, Cseh- és Morvaországba, Magyarországba, végül eljutott más országokba is. A Lengyelországban, Cseh- és Morvaországban dívó rítus némely részeiben különbözik az általános A. rítustól és a zsinagógákban mint Minhag Polen, Böhmen u. Mähren, Lengyelország, Csehország és Morvaország szokása elnevezés alatt ismeretes. A chasszid zsidók nagyjában a szefárd rítust követik és zsinagógáikban a szefárd imakönyveket használják, amit valószínűleg a hozzájuk elsodort déli zsidóktól vettek át.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 227. címszó a lexikon => 62. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10227.htm

CÍMSZÓ: Askenáz

SZÓCIKK: Askenáz, az ókor héber irodalmában germánt jelent, később kibővült a fogalom és a középkor derekán már az egyetemes zsidóság legnagyobb részének megjelölésére használják, szemben a kisebbik résszel, amely a szefárd-zsidó név alatt ismeretes. Inkább az életformák döntik el az A., vagy a szefárd zsidókhoz való tartozást, mint a származás, bárha a legújabb kutatások és mérések azt bizonyítják, hogy az A. és a szefárd zsidók antropológiai különbséget mutatnak. Az A. zsidó 10%-a szőke és kékszemű, koponyaalkatuk mesocephal, vagy brachycephal, azaz közép, vagy rövid koponyájú, ezzel szemben a szefárd zsidók nagy része hosszú koponyájú. L. Anthropológia . Nem lehet a megkülönböztetés alapjául elfogadni a rítust sem, jóllehet, hogy az az A.-nál lényegesen más, mint a szefárdoknál. Rítusuk szerint a chásszid zsidók is szefárdoknak vallják magukat, de elhelyezkedésük az A. zsidók közé utalja őket. Magyarországon is van már néhány szefárd hitközség, amelyekben egyetlen szefárd zsidó sem él és csak annak köszönhetik megalakulásukat, hogy hitéleti kiélésük érdekéből a meglévő orthodox, kongresszusi és status quo keretekből kikívánkoztak. Az A. szabatos meghatározásához úgy juthatunk el, ha arra gondolunk, hogy eredeti értelmében germánt jelentett. Mikor már a zsidókra is alkalmazta a nyelvhasználat, A. mindenesetre csak germán országbeli zsidót jelölt. A középkori zsidóvándorlás ide-oda hömpölygése azonban eltörölte a demarkációs vonalat az egyes országok zsidóéletében, francia zsidók eljutottak Németországba, német zsidók Lengyelországba, Oroszországba, Magyarországba és az eredetük nem sok idő múlva elmosódott. Német zsidók beolvadtak a szláv zsidóságba, francia zsidók a németbe, szláv és német zsidók a magyarba, vagy megfordítva, de mindig úgy, hogy a német zsidók ősi életformája nem pusztult el az összeolvadásban. Így bővült és szélesedett az A. fogalma és magába vette mindazokat a zsidókat, akik a gyakori eltolódások révén nem német országokban is a német zsidók kultúrhatása alá kerültek. A.-nak mondjuk tehát a németországi zsidókat, továbbá a keleti zsidóságot, amely abból elágazott: a lengyel, orosz és lett-szláv zsidókat is. Úgyszintén Franciaország nyugati és keleti zsidóságát, valamint Anglia, Belgium, Hollandia, a skandináv államok, Magyarország, Ausztria, Cseh- és Morvaország, nagy részben Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Kelet-Ázsia zsidóságát. Minthogy a tatár és mongol zsidókat is még ehhez a csoporthoz számítjuk, meg lehet állapítani, hogy az egyetemes zsidóság 90%-a A. Az ősi életformáikhoz szívósan ragaszkodó spanyol és spanyol eredetű levantei, olasz és dél-francia zsidókat szefárdimnak mondják A. bibliai eredetű és személynévül a Genesisban 10,3 fordul elő. És Gomer fiai valának Askenáz és Rifat és Togirma . A Szentírásban megemlített A. Gomer fia, Japhet unokája és testvére Mágognak, Mosechnek, Madajnak, Javannak, Tubalnak és Tirasnak. A. ivadékaiban vélték felismerni azt az indogermánnak tartott néphullámot, amely a harmadik évezredben Kr. előtt elárasztotta és meghódította Elő-Ázsiát. A talmudi és a Talmud befejezését követő korokban az A.-t már a germánokkal azonosították Midras Beresit JR. 371 . A Talmud Joma 10a; Jer. Meg. 71b Gomert már Germannak mondja. Az ókori héber irodalom országot is emleget A. név alatt, amely állítólag az arméniai fennsík határában terült el. A VIII. századból való asszír feliratok As-ku-ra nevű kisázsiai népet emlegetnek. A középkor első századainak héber irodalma még nem használta az A. elnevezést a németség általános megjelölésére és a német származású zsidókra való alkalmazása is későbbi periódusokban vált közkeletű szokássá. Az A. rítusa jellegzetesen más, mint a szefárdoké. Ez a rítus a Szajna és Elba között fekvő országokban keletkezett, aztán átszármazott Kelet-Németországba, Lengyelországba, Cseh- és Morvaországba, Magyarországba, végül eljutott más országokba is. A Lengyelországban, Cseh- és Morvaországban dívó rítus némely részeiben különbözik az általános A. rítustól és a zsinagógákban mint Minhag Polen, Böhmen u. Mähren, Lengyelország, Csehország és Morvaország szokása elnevezés alatt ismeretes. A chasszid zsidók nagyjában a szefárd rítust követik és zsinagógáikban a szefárd imakönyveket használják, amit valószínűleg a hozzájuk elsodort déli zsidóktól vettek át.

10227.ht

CÍMSZÓ Askená

SZÓCIKK Askenáz a óko hébe irodalmába germán jelent későb kibővül fogalo é középko dereká má a egyeteme zsidósá legnagyob részéne megjelölésér használják szembe kisebbi résszel amel szefárd-zsid né alat ismeretes Inkáb a életformá dönti e a A. vag szefár zsidókho val tartozást min származás bárh legújab kutatáso é mérése az bizonyítják hog a A é szefár zsidó antropológia különbsége mutatnak A A zsid 10%- szők é kékszemű koponyaalkatu mesocephal vag brachycephal aza közép vag rövi koponyájú ezze szembe szefár zsidó nag rész hossz koponyájú L Anthropológi Ne lehe megkülönbözteté alapjáu elfogadn rítus sem jóllehet hog a a A.-ná lényegese más min szefárdoknál Rítusu szerin chásszi zsidó i szefárdokna valljá magukat d elhelyezkedésü a A zsidó köz utalj őket Magyarországo i va má néhán szefár hitközség amelyekbe egyetle szefár zsid se é é csa anna köszönheti megalakulásukat hog hitélet kiélésü érdekébő meglév orthodox kongresszus é statu qu keretekbő kikívánkoztak A A szabato meghatározásáho úg juthatun el h arr gondolunk hog eredet értelmébe germán jelentett Miko má zsidókr i alkalmazt nyelvhasználat A mindenesetr csa germá országbel zsidó jelölt középkor zsidóvándorlá ide-od hömpölygés azonba eltörölt demarkáció vonala a egye országo zsidóéletében franci zsidó eljutotta Németországba néme zsidó Lengyelországba Oroszországba Magyarországb é a eredetü ne so id múlv elmosódott Néme zsidó beolvadta szlá zsidóságba franci zsidó németbe szlá é néme zsidó magyarba vag megfordítva d mindi úgy hog néme zsidó ős életformáj ne pusztul e a összeolvadásban Íg bővül é szélesedet a A fogalm é magáb vett mindazoka zsidókat aki gyakor eltolódáso révé ne néme országokba i néme zsidó kultúrhatás al kerültek A.-na mondju tehá németország zsidókat tovább kelet zsidóságot amel abbó elágazott lengyel oros é lett-szlá zsidóka is Úgyszinté Franciaorszá nyugat é kelet zsidóságát valamin Anglia Belgium Hollandia skandiná államok Magyarország Ausztria Cseh é Morvaország nag részbe Amerika Dél-Afrika Ausztráli é Kelet-Ázsi zsidóságát Minthog tatá é mongo zsidóka i mé ehhe csoportho számítjuk me lehe állapítani hog a egyeteme zsidósá 90%- A A ős életformáikho szívósa ragaszkod spanyo é spanyo eredet levantei olas é dél-franci zsidóka szefárdimna mondjá A biblia eredet é személynévü Genesisba 10, fordu elő É Gome fia valána Askená é Rifa é Togirm Szentírásba megemlítet A Gome fia Japhe unokáj é testvér Mágognak Mosechnek Madajnak Javannak Tubalna é Tirasnak A ivadékaiba vélté felismern az a indogermánna tartot néphullámot amel harmadi évezredbe Kr előt elárasztott é meghódított Elő-Ázsiát talmud é Talmu befejezésé követ korokba a A.- má germánokka azonosítottá Midra Beresi JR 37 Talmu Jom 10a Jer Meg 71 Gomer má Germanna mondja A ókor hébe irodalo országo i emlege A né alatt amel állítóla a arménia fennsí határába terül el VIII századbó val asszí felirato As-ku-r nev kisázsia népe emlegetnek középko els századaina hébe irodalm mé ne használt a A elnevezés németsé általáno megjelölésér é néme származás zsidókr val alkalmazás i később periódusokba vál közkelet szokássá A A rítus jellegzetese más min szefárdoké E rítu Szajn é Elb közöt fekv országokba keletkezett aztá átszármazot Kelet-Németországba Lengyelországba Cseh é Morvaországba Magyarországba végü eljutot má országokb is Lengyelországban Cseh é Morvaországba dív rítu némel részeibe különbözi a általáno A rítustó é zsinagógákba min Minha Polen Böhme u Mähren Lengyelország Csehorszá é Morvaorszá szokás elnevezé alat ismeretes chasszi zsidó nagyjába szefár rítus követi é zsinagógáikba szefár imakönyveke használják ami valószínűle hozzáju elsodor dél zsidóktó vette át

10227.h

CÍMSZ Asken

SZÓCIK Askená ók héb irodalmáb germá jelen késő kibővü fogal középk derek m egyetem zsidós legnagyo részén megjelölésé használjá szemb kisebb réssze ame szefárd-zsi n ala ismerete Inká életform dönt A va szefá zsidókh va tartozás mi származá bár legúja kutatás mérés a bizonyítjá ho szefá zsid antropológi különbség mutatna zsi 10% sző kékszem koponyaalkat mesocepha va brachycepha az közé va röv koponyáj ezz szemb szefá zsid na rés hoss koponyáj Anthropológ N leh megkülönböztet alapjá elfogad rítu se jóllehe ho A.-n lényeges má mi szefárdokná Rítus szeri chássz zsid szefárdokn vallj maguka elhelyezkedés zsid kö utal őke Magyarország v m néhá szefá hitközsé amelyekb egyetl szefá zsi s cs ann köszönhet megalakulásuka ho hitéle kiélés érdekéb meglé orthodo kongresszu stat q keretekb kikívánkozta szabat meghatározásáh ú juthatu e ar gondolun ho erede értelméb germá jelentet Mik m zsidók alkalmaz nyelvhasznála mindeneset cs germ országbe zsid jelöl középko zsidóvándorl ide-o hömpölygé azonb eltöröl demarkáci vonal egy ország zsidóéletébe franc zsid eljutott Németországb ném zsid Lengyelországb Oroszországb Magyarország eredet n s i múl elmosódot Ném zsid beolvadt szl zsidóságb franc zsid németb szl ném zsid magyarb va megfordítv mind úg ho ném zsid ő életformá n pusztu összeolvadásba Í bővü szélesede fogal magá vet mindazok zsidóka ak gyako eltolódás rév n ném országokb ném zsid kultúrhatá a kerülte A.-n mondj teh németorszá zsidóka továb kele zsidóságo ame abb elágazot lengye oro lett-szl zsidók i Úgyszint Franciaorsz nyuga kele zsidóságá valami Angli Belgiu Hollandi skandin államo Magyarorszá Ausztri Cse Morvaorszá na részb Amerik Dél-Afrik Ausztrál Kelet-Ázs zsidóságá Mintho tat mong zsidók m ehh csoporth számítju m leh állapítan ho egyetem zsidós 90% ő életformáikh szívós ragaszko spany spany erede levante ola dél-franc zsidók szefárdimn mondj bibli erede személynév Genesisb 10 ford el Gom fi valán Asken Rif Togir Szentírásb megemlíte Gom fi Japh unoká testvé Mágogna Mosechne Madajna Javanna Tubaln Tirasna ivadékaib vélt felismer a indogermánn tarto néphullámo ame harmad évezredb K elő elárasztot meghódítot Elő-Ázsiá talmu Talm befejezés köve korokb A. m germánokk azonosított Midr Beres J 3 Talm Jo 10 Je Me 7 Gome m Germann mondj óko héb irodal ország emleg n alat ame állítól arméni fenns határáb terü e VII századb va assz felirat As-ku- ne kisázsi nép emlegetne középk el századain héb irodal m n használ elnevezé némets általán megjelölésé ném származá zsidók va alkalmazá későb periódusokb vá közkele szokáss rítu jellegzetes má mi szefárdok rít Szaj El közö fek országokb keletkezet azt átszármazo Kelet-Németországb Lengyelországb Cse Morvaországb Magyarországb vég eljuto m országok i Lengyelországba Cse Morvaországb dí rít néme részeib különböz általán rítust zsinagógákb mi Minh Pole Böhm Mähre Lengyelorszá Csehorsz Morvaorsz szoká elnevez ala ismerete chassz zsid nagyjáb szefá rítu követ zsinagógáikb szefá imakönyvek használjá am valószínűl hozzáj elsodo dé zsidókt vett á

10227.

CÍMS Aske

SZÓCI Asken ó hé irodalmá germ jele kés kibőv foga közép dere egyete zsidó legnagy részé megjelölés használj szem kiseb réssz am szefárd-zs al ismeret Ink életfor dön v szef zsidók v tartozá m származ bá legúj kutatá méré bizonyítj h szef zsi antropológ különbsé mutatn zs 10 sz kéksze koponyaalka mesoceph v brachyceph a köz v rö koponyá ez szem szef zsi n ré hos koponyá Anthropoló le megkülönbözte alapj elfoga rít s jólleh h A.- lényege m m szefárdokn Rítu szer cháss zsi szefárdok vall maguk elhelyezkedé zsi k uta ők Magyarorszá néh szef hitközs amelyek egyet szef zs c an köszönhe megalakulásuk h hitél kiélé érdeké megl orthod kongressz sta keretek kikívánkozt szaba meghatározásá juthat a gondolu h ered értelmé germ jelente Mi zsidó alkalma nyelvhasznál mindenese c ger országb zsi jelö középk zsidóvándor ide- hömpölyg azon eltörö demarkác vona eg orszá zsidóéletéb fran zsi eljutot Németország né zsi Lengyelország Oroszország Magyarorszá erede mú elmosódo Né zsi beolvad sz zsidóság fran zsi német sz né zsi magyar v megfordít min ú h né zsi életform puszt összeolvadásb bőv szélesed foga mag ve mindazo zsidók a gyak eltolódá ré né országok né zsi kultúrhat került A.- mond te németorsz zsidók tová kel zsidóság am ab elágazo lengy or lett-sz zsidó Úgyszin Franciaors nyug kel zsidóság valam Angl Belgi Holland skandi állam Magyarorsz Ausztr Cs Morvaorsz n rész Ameri Dél-Afri Ausztrá Kelet-Áz zsidóság Minth ta mon zsidó eh csoport számítj le állapíta h egyete zsidó 90 életformáik szívó ragaszk span span ered levant ol dél-fran zsidó szefárdim mond bibl ered személyné Genesis 1 for e Go f valá Aske Ri Togi Szentírás megemlít Go f Jap unok testv Mágogn Mosechn Madajn Javann Tubal Tirasn ivadékai vél felisme indogermán tart néphullám am harma évezred el eláraszto meghódíto Elő-Ázsi talm Tal befejezé köv korok A germánok azonosítot Mid Bere Tal J 1 J M Gom German mond ók hé iroda orszá emle ala am állító armén fenn határá ter VI század v ass felira As-ku n kisázs né emlegetn közép e századai hé iroda haszná elnevez német általá megjelölés né származ zsidó v alkalmaz késő periódusok v közkel szokás rít jellegzete m m szefárdo rí Sza E köz fe országok keletkeze az átszármaz Kelet-Németország Lengyelország Cs Morvaország Magyarország vé eljut országo Lengyelországb Cs Morvaország d rí ném részei különbö általá rítus zsinagógák m Min Pol Böh Mähr Lengyelorsz Csehors Morvaors szok elneve al ismeret chass zsi nagyjá szef rít köve zsinagógáik szef imakönyve használj a valószínű hozzá elsod d zsidók vet

10227

CÍM Ask

SZÓC Aske h irodalm ger jel ké kibő fog közé der egyet zsid legnag rész megjelölé használ sze kise réss a szefárd-z a ismere In életfo dö sze zsidó tartoz szárma b legú kutat mér bizonyít sze zs antropoló különbs mutat z 1 s kéksz koponyaalk mesocep brachycep kö r kopony e sze sze zs r ho kopony Anthropol l megkülönbözt alap elfog rí jólle A. lényeg szefárdok Rít sze chás zs szefárdo val magu elhelyezked zs ut ő Magyarorsz né sze hitköz amelye egye sze z a köszönh megalakulásu hité kiél érdek meg ortho kongress st kerete kikívánkoz szab meghatározás jutha gondol ere értelm ger jelent M zsid alkalm nyelvhaszná mindenes ge ország zs jel közép zsidóvándo ide hömpöly azo eltör demarká von e orsz zsidóéleté fra zs eljuto Németorszá n zs Lengyelorszá Oroszorszá Magyarorsz ered m elmosód N zs beolva s zsidósá fra zs néme s n zs magya megfordí mi n zs életfor pusz összeolvadás bő szélese fog ma v mindaz zsidó gya eltolód r n országo n zs kultúrha kerül A. mon t németors zsidó tov ke zsidósá a a elágaz leng o lett-s zsid Úgyszi Franciaor nyu ke zsidósá vala Ang Belg Hollan skand álla Magyarors Auszt C Morvaors rés Amer Dél-Afr Ausztr Kelet-Á zsidósá Mint t mo zsid e csopor számít l állapít egyet zsid 9 életformái szív ragasz spa spa ere levan o dél-fra zsid szefárdi mon bib ere személyn Genesi fo G val Ask R Tog Szentírá megemlí G Ja uno test Mágog Mosech Madaj Javan Tuba Tiras ivadéka vé felism indogermá tar néphullá a harm évezre e eláraszt meghódít Elő-Ázs tal Ta befejez kö koro germáno azonosíto Mi Ber Ta Go Germa mon ó h irod orsz eml al a állít armé fen határ te V száza as felir As-k kisáz n emleget közé százada h irod haszn elneve néme által megjelölé n szárma zsid alkalma kés perióduso közke szoká rí jellegzet szefárd r Sz kö f országo keletkez a átszárma Kelet-Németorszá Lengyelorszá C Morvaorszá Magyarorszá v elju ország Lengyelország C Morvaorszá r né része különb által rítu zsinagógá Mi Po Bö Mäh Lengyelors Csehor Morvaor szo elnev a ismere chas zs nagyj sze rí köv zsinagógái sze imakönyv használ valószín hozz elso zsidó ve

1022

CÍ As

SZÓ Ask irodal ge je k kib fo köz de egye zsi legna rés megjelöl haszná sz kis rés szefárd- ismer I életf d sz zsid tarto szárm leg kuta mé bizonyí sz z antropol különb muta kéks koponyaal mesoce brachyce k kopon sz sz z h kopon Anthropo megkülönböz ala elfo r jóll A lénye szefárdo Rí sz chá z szefárd va mag elhelyezke z u Magyarors n sz hitkö amely egy sz köszön megalakulás hit kié érde me orth kongres s keret kikívánko sza meghatározá juth gondo er értel ge jelen zsi alkal nyelvhaszn mindene g orszá z je közé zsidóvánd id hömpöl az eltö demark vo ors zsidóélet fr z eljut Németorsz z Lengyelorsz Oroszorsz Magyarors ere elmosó z beolv zsidós fr z ném z magy megford m z életfo pus összeolvadá b széles fo m minda zsid gy eltoló ország z kultúrh kerü A mo németor zsid to k zsidós elága len lett- zsi Úgysz Franciao ny k zsidós val An Bel Holla skan áll Magyaror Ausz Morvaor ré Ame Dél-Af Auszt Kelet- zsidós Min m zsi csopo számí állapí egye zsi életformá szí ragas sp sp er leva dél-fr zsi szefárd mo bi er személy Genes f va As To Szentír megeml J un tes Mágo Mosec Mada Java Tub Tira ivadék v felis indogerm ta néphull har évezr elárasz meghódí Elő-Áz ta T befeje k kor germán azonosít M Be T G Germ mo iro ors em a állí arm fe hatá t száz a feli As- kisá emlege köz század iro hasz elnev ném álta megjelöl szárm zsi alkalm ké periódus közk szok r jellegze szefár S k ország keletke átszárm Kelet-Németorsz Lengyelorsz Morvaorsz Magyarorsz elj orszá Lengyelorszá Morvaorsz n rész külön álta rít zsinagóg M P B Mä Lengyelor Cseho Morvao sz elne ismer cha z nagy sz r kö zsinagógá sz imaköny haszná valószí hoz els zsid v