10232.htm

CÍMSZÓ: Asszimiláció

SZÓCIKK: Asszimiláció. E kifejezés alatt általában véve egy társadalmi kisebbségnek a környező többséghez, annak kultúrájához és civilizációjához való alkalmazkodása értendő. Amikor a kisebbség a többség tulajdonságait veszi fel lassankint, saját népi tulajdonságainak és szokásainak fokozatos elhagyásával. Az A.-nak tehát a kultúrfejlődésben különösen azonban a zsidóság életében rendkívül nagy szerepe van. A zsidóság története azt bizonyítja, hogy bár a környező kultúr-népekkel való közlekedéstől, sőt kulturális érintkezéstől sem zárkózott el s annak kezdettől fogva kimutatható hatása van a zsidóságra (Asszíria-Babilónia, Perzsia és Egyiptom), mégis bizonyos tekintetben, legalább a monoteizmust illetőleg zárkózottságot mutatott mindezen népekkel szemben, még oly időkben is, amikor azoknak államterületén élt. A babiloni fogság élénk bizonyítéka ennek, de az alexandriai kornak az egész akkori kultúrvilágon szétszórt zsidósága is kétségtelen bizonysága annak a ténynek, hogy a zsidóság nagyobb része a görög szellemi áramlatok megismerése mellett is meg tudta óvni magát a felszívódástól, míg egy másik rész kétségtelenül elmerült a környező népek között. Valahányszor erős külső kulturális és gazdasági természetű hatás érintette közelről a zsidóságot, úgy a görög-római, mint az arab kultúrák területein, mindig volt egy erős belső áramlat a zsidóságon belül, mely a valláshoz és a fajhoz való tartozást megőrizte s kiegyenlítette a környező kultúrák felszívó hatását. Másik történelmi megállapítást abban a csodálatraméltó jelenségben lehet megtalálni, hogy valahányszor kedvező volt az államhatalom a zsidósággal szemben s jogokat, majd jogegyenlőséget biztosított számára, annál nagyobb volt az A.-ra való hajlandóság a zsidóságban, így különösen a XIX. sz. vége óta, a Napóleon nevéhez fűződő korszakig láthatjuk ezt kézzelfoghatóan. A XIX. sz. elején és első felében a gettók kapui halomra dőltek, a zsidóság állampolgári jogainak és kötelességeinek teljességéhez jutott Európa-szerte, Oroszország és Románia kivételével s ehhez képest az A. óriási méreteket öltött, míg az elnyomatás alatt szenvedő oroszországi nagyszámú zsidóság körében csupán a nyolcvanas évektől kezdve jelentkezett az, de csak szórványosan s akkor is egyidejűleg egy erős zsidó-nacionalista szellemű mozgalommal, mely akaratlanul is szülője lett a modern cionizmusnak (l. o.). A mondott körülményt, hogy a liberalizmus és a liberális törvényhozás miképp erősítette az A.-t, minden európai állam zsidósága fel tudja mutatni. Éppen a teljes jogegyenlőség váltott ki bizonyos jogosult igényeket a zsidóságból, amelynek tagjai állampolgárságuk tudatában úgy politikai, mint gazdasági téren ki akarták venni a részüket de ily esetben mindig ott volt az örökös akadály: a zsidóság, mint felekezet. Ennek feladása, csekély számú kivételtől eltekintve, mindenütt észlelhető. Közép-Európában, ahol a zsidó, felekezetéhez való tartozása miatt, állami tényező nem lehetett 1918 előtt s a csekély számú kivétel itt csupán megerősítette a szabályt. Még Angliában is Beaconsfield lord csupán kikeresztelkedés útján érhette el vezető szerepét, jóllehet nála az A. mérhetetlenül csekélyebb méretű volt, mint akárhány kisebb jelentőségű zsidóvallásban megmaradt miniszternél és államvezetőnél, miután ő a zsidósághoz, mint fajhoz való tartozását és ragaszkodását egyenesen az európai civilizációt lekicsinylő gőggel hangoztatta számos írásában és megnyilatkozásában. Vannak államok, melyeknek zsidósága egészben véve a legteljesebben asszimilálódott, így 1870 óta Olaszország zsidósága, mely addig a legnagyobb szerű héber nyomdákat és zsidó intézményeket bírta, a vallásoktatás megszüntetése miatt rövid idő alatt teljesen átidomult. A statisztikailag kimutatható 50 és 100.000 közt ingadozó zsidólétszám s az üresen maradt vidéki zsidótemplomok és telkek bizonyítják ezt, de azért az egész zsidóság beolvadásáról itt sem lehet beszélni. A történelemben ismert legnagyobb szerű beolvadások voltak az inkvizíció borzalmai következtében történt beolvadások Spanyolországban,Portugáliában, továbbá Dél-Franciaországban a XV. sz.-tól kezdve, végül Dél-Olaszországban és Szicíliában, mely az inkvizíció kezdetén (1480) aragóniai terület volt s ahol előzőleg másfél évezrednél hosszabb ideje nagyszámú zsidóság élt, melynek nyomai alig maradtak, csupán az irodalomban és levéltárakban. Az újabb korban éppen a vegyes házasságok (l. o.) révén ért el az A. és az annak nyomán járó beolvadás ezekhez hasonló arányt a Skandináv államokban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban, míg a növekvő és leginkább számottevő Anglia és Amerika zsidósága körében csupán szellemi téren érvényesül az A. Teljes mértékben sem a szellemi, sem a politikai és gazdasági mozgalmak vagy jelenségek (elnyomatás vagy annak ellenkezője, a legteljesebb szabad érvényesülés) nem tudják a zsidóságot oly mérvű A.-ra késztetni, hogy az saját magát teljesen feladja. Ennek okait fentebb láttuk s azok ma is fennállnak. Minden állam zsidóságánál megvannak azok a levezető csatornák, ahol az érvényesülésre törtetők - akár politikai akár gazdasági téren - elhagyhatják a zsidóságot s felszívódhatnak a majoritásba; ámde mindenütt megvannak a vallásos tradíciók őrhelyei és intézményei is. Ezt láthatjuk p. o. a két nagy román állam, Francia- és Olaszország tipikusan A.-s zsidóságánál. Itt a vidék rovására a nagyvárosok zsidósága intézményeivel együtt erősen tartja magát. Kérdés, amellyel kiváló írók foglalkoztak, hogy a zsidóságnak, mint felekezetnek elhagyása, helyesebben a zsidóságnak a külvilág előtt való elfeledtetése vagyis elárulása (anyagi előnyökért és az ezzel egyenértékű társadalmi érvényesülésért) valóban és jobban asszimilálja-e az illető zsidót, mintha hiténél és fajánál nyíltan megmarad, de mint államának hű polgára a lakosság szokásait és civilizációját teljesen felveszi nemzedékeken át? Erre a kérdésre határozott nemmel kell felelni, mert ez nem csak az antiszemiták felfogása, hanem a zsidósággal szemben jóindulatú keresztény íróknak és tudósoknak, sőt maguknak a zsidóknak, néha pedig (Heine, Börne, Disraeli) maguknak a kitérteknek is meggyőződéses véleményük. Nem kétséges, hogy a zsidóság, bármely hosszú és szenvedéssel teljes utat futott is be az évezredek viharai alatt, és bármennyire igaz is, hogy a legkülönbözőbb civilizációkat és kultúrákat nem csupán külsőleg és külsőségeiben, hanem belsőleg és lelki megnyilatkozásaiban is magáévá tette: mégis megmaradt belőle több olyan tulajdonság, melyet nem ok nélkül lehet a zsidók faji tulajdonságainak nevezni. Az A. eredménye kétségtelenül a zsidóság egy részének leválása volt valamennyi államban kisebb vagy nagyobb mértékben. E tekintetben Közép- és Kelet-Európa lép ma a régebbi Nyugat-Európa helyébe. Másrészt az A. következménye a zsidóság erkölcsi, faji és felekezeti öntudatának renaissancea az egész világon, még ott is, ahol elenyésző csekély a létszáma és legnagyobb a jóléte. Ezt az az átérzett tudat adja meg, hogy ismerjük és tudatában vagyunk annak, hogy a zsidóság mit adott a világnak. Ezzel szemben senkinek sem áll szándókában elvitatni azt, hogy az A. tette lehetővé, hogy a zsidóság ne stagnáljon, hanem szívja fel mindazt ami értékes, felemelő és magasztos az európai-keresztény civilizációban. Az A.-nál meg kell említenünk még az amerikai antropológusok azon észrevételét, mely szerint a bevándorló orosz zsidóság maga - s nem csupán a következő nemzedék - annyira asszimilálódik az akklimatizálódás s a milieu-viszonyok következtében, hogy az a koponyamérések adataival bizonyítható. Az iszlám országaiban az A. teljesen ismeretlen, aminek oka a zsidóság magasabb kultúrája. Magyarországon a szellemi A. a negyvenes évek eleje óta rohamosan tart, de a zsidóságra nézve káros hatása csupán az utóbbi években a nagyarányú megkeresztelkedésekben és a vegyes házasságok okozta elidegenedésben észlelhető. Egészben véve azonban éppen az utóbbi nyolc évnék a zsidóságot súlyosan érintő és sértő intézkedései megszigorították a zsidóság belső életét és a zsidóságukhoz ragaszkodó óriási többségnél az A. régebbi útját zárták el. Az A. problémáját ölelik fel Max Brod Die Jüdinnen és Arnold Beer c. regénye, Bernstein színművei, André Spiró Quelques Juifs és az amerikai L. Lewison Up Stream és Israel; Arthur Schnitzler Der Weg ins Freie c. regénye, Újvári Péter: Az új keresztény és A túlsó parton című regénye és számos novellája, Israel Zangwill Dreamers of the Ghetto-ja és Nordau Dr. Kohl c. színműve. Irodalom. Fr. von Herz, Rassenfrage (2. kiad. 1926); .). Zollschan, Die Rassenprobleme (1913); Herzl és Nordau iratai (l. o.), főképp Nordau, Zionistische Schriften (2. kiad., 1923); Adolf Böhme, Die zionistische Bewegung (2 köt. 1920-21); Hans Kohn, Vom Judentum (1913). Ezeken kívül l. az Antiszemitizmus címszó irodalmát, továbbá Graetz XII. és Bubnow Weltgeschichte d. jüdischen Volkes c. művét.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 232. címszó a lexikon => 63. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10232.htm

CÍMSZÓ: Asszimiláció

SZÓCIKK: Asszimiláció. E kifejezés alatt általában véve egy társadalmi kisebbségnek a környező többséghez, annak kultúrájához és civilizációjához való alkalmazkodása értendő. Amikor a kisebbség a többség tulajdonságait veszi fel lassankint, saját népi tulajdonságainak és szokásainak fokozatos elhagyásával. Az A.-nak tehát a kultúrfejlődésben különösen azonban a zsidóság életében rendkívül nagy szerepe van. A zsidóság története azt bizonyítja, hogy bár a környező kultúr-népekkel való közlekedéstől, sőt kulturális érintkezéstől sem zárkózott el s annak kezdettől fogva kimutatható hatása van a zsidóságra Asszíria-Babilónia, Perzsia és Egyiptom , mégis bizonyos tekintetben, legalább a monoteizmust illetőleg zárkózottságot mutatott mindezen népekkel szemben, még oly időkben is, amikor azoknak államterületén élt. A babiloni fogság élénk bizonyítéka ennek, de az alexandriai kornak az egész akkori kultúrvilágon szétszórt zsidósága is kétségtelen bizonysága annak a ténynek, hogy a zsidóság nagyobb része a görög szellemi áramlatok megismerése mellett is meg tudta óvni magát a felszívódástól, míg egy másik rész kétségtelenül elmerült a környező népek között. Valahányszor erős külső kulturális és gazdasági természetű hatás érintette közelről a zsidóságot, úgy a görög-római, mint az arab kultúrák területein, mindig volt egy erős belső áramlat a zsidóságon belül, mely a valláshoz és a fajhoz való tartozást megőrizte s kiegyenlítette a környező kultúrák felszívó hatását. Másik történelmi megállapítást abban a csodálatraméltó jelenségben lehet megtalálni, hogy valahányszor kedvező volt az államhatalom a zsidósággal szemben s jogokat, majd jogegyenlőséget biztosított számára, annál nagyobb volt az A.-ra való hajlandóság a zsidóságban, így különösen a XIX. sz. vége óta, a Napóleon nevéhez fűződő korszakig láthatjuk ezt kézzelfoghatóan. A XIX. sz. elején és első felében a gettók kapui halomra dőltek, a zsidóság állampolgári jogainak és kötelességeinek teljességéhez jutott Európa-szerte, Oroszország és Románia kivételével s ehhez képest az A. óriási méreteket öltött, míg az elnyomatás alatt szenvedő oroszországi nagyszámú zsidóság körében csupán a nyolcvanas évektől kezdve jelentkezett az, de csak szórványosan s akkor is egyidejűleg egy erős zsidó-nacionalista szellemű mozgalommal, mely akaratlanul is szülője lett a modern cionizmusnak l. o. . A mondott körülményt, hogy a liberalizmus és a liberális törvényhozás miképp erősítette az A.-t, minden európai állam zsidósága fel tudja mutatni. Éppen a teljes jogegyenlőség váltott ki bizonyos jogosult igényeket a zsidóságból, amelynek tagjai állampolgárságuk tudatában úgy politikai, mint gazdasági téren ki akarták venni a részüket de ily esetben mindig ott volt az örökös akadály: a zsidóság, mint felekezet. Ennek feladása, csekély számú kivételtől eltekintve, mindenütt észlelhető. Közép-Európában, ahol a zsidó, felekezetéhez való tartozása miatt, állami tényező nem lehetett 1918 előtt s a csekély számú kivétel itt csupán megerősítette a szabályt. Még Angliában is Beaconsfield lord csupán kikeresztelkedés útján érhette el vezető szerepét, jóllehet nála az A. mérhetetlenül csekélyebb méretű volt, mint akárhány kisebb jelentőségű zsidóvallásban megmaradt miniszternél és államvezetőnél, miután ő a zsidósághoz, mint fajhoz való tartozását és ragaszkodását egyenesen az európai civilizációt lekicsinylő gőggel hangoztatta számos írásában és megnyilatkozásában. Vannak államok, melyeknek zsidósága egészben véve a legteljesebben asszimilálódott, így 1870 óta Olaszország zsidósága, mely addig a legnagyobb szerű héber nyomdákat és zsidó intézményeket bírta, a vallásoktatás megszüntetése miatt rövid idő alatt teljesen átidomult. A statisztikailag kimutatható 50 és 100.000 közt ingadozó zsidólétszám s az üresen maradt vidéki zsidótemplomok és telkek bizonyítják ezt, de azért az egész zsidóság beolvadásáról itt sem lehet beszélni. A történelemben ismert legnagyobb szerű beolvadások voltak az inkvizíció borzalmai következtében történt beolvadások Spanyolországban,Portugáliában, továbbá Dél-Franciaországban a XV. sz.-tól kezdve, végül Dél-Olaszországban és Szicíliában, mely az inkvizíció kezdetén 1480 aragóniai terület volt s ahol előzőleg másfél évezrednél hosszabb ideje nagyszámú zsidóság élt, melynek nyomai alig maradtak, csupán az irodalomban és levéltárakban. Az újabb korban éppen a vegyes házasságok l. o. révén ért el az A. és az annak nyomán járó beolvadás ezekhez hasonló arányt a Skandináv államokban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban, míg a növekvő és leginkább számottevő Anglia és Amerika zsidósága körében csupán szellemi téren érvényesül az A. Teljes mértékben sem a szellemi, sem a politikai és gazdasági mozgalmak vagy jelenségek elnyomatás vagy annak ellenkezője, a legteljesebb szabad érvényesülés nem tudják a zsidóságot oly mérvű A.-ra késztetni, hogy az saját magát teljesen feladja. Ennek okait fentebb láttuk s azok ma is fennállnak. Minden állam zsidóságánál megvannak azok a levezető csatornák, ahol az érvényesülésre törtetők - akár politikai akár gazdasági téren - elhagyhatják a zsidóságot s felszívódhatnak a majoritásba; ámde mindenütt megvannak a vallásos tradíciók őrhelyei és intézményei is. Ezt láthatjuk p. o. a két nagy román állam, Francia- és Olaszország tipikusan A.-s zsidóságánál. Itt a vidék rovására a nagyvárosok zsidósága intézményeivel együtt erősen tartja magát. Kérdés, amellyel kiváló írók foglalkoztak, hogy a zsidóságnak, mint felekezetnek elhagyása, helyesebben a zsidóságnak a külvilág előtt való elfeledtetése vagyis elárulása anyagi előnyökért és az ezzel egyenértékű társadalmi érvényesülésért valóban és jobban asszimilálja-e az illető zsidót, mintha hiténél és fajánál nyíltan megmarad, de mint államának hű polgára a lakosság szokásait és civilizációját teljesen felveszi nemzedékeken át? Erre a kérdésre határozott nemmel kell felelni, mert ez nem csak az antiszemiták felfogása, hanem a zsidósággal szemben jóindulatú keresztény íróknak és tudósoknak, sőt maguknak a zsidóknak, néha pedig Heine, Börne, Disraeli maguknak a kitérteknek is meggyőződéses véleményük. Nem kétséges, hogy a zsidóság, bármely hosszú és szenvedéssel teljes utat futott is be az évezredek viharai alatt, és bármennyire igaz is, hogy a legkülönbözőbb civilizációkat és kultúrákat nem csupán külsőleg és külsőségeiben, hanem belsőleg és lelki megnyilatkozásaiban is magáévá tette: mégis megmaradt belőle több olyan tulajdonság, melyet nem ok nélkül lehet a zsidók faji tulajdonságainak nevezni. Az A. eredménye kétségtelenül a zsidóság egy részének leválása volt valamennyi államban kisebb vagy nagyobb mértékben. E tekintetben Közép- és Kelet-Európa lép ma a régebbi Nyugat-Európa helyébe. Másrészt az A. következménye a zsidóság erkölcsi, faji és felekezeti öntudatának renaissancea az egész világon, még ott is, ahol elenyésző csekély a létszáma és legnagyobb a jóléte. Ezt az az átérzett tudat adja meg, hogy ismerjük és tudatában vagyunk annak, hogy a zsidóság mit adott a világnak. Ezzel szemben senkinek sem áll szándókában elvitatni azt, hogy az A. tette lehetővé, hogy a zsidóság ne stagnáljon, hanem szívja fel mindazt ami értékes, felemelő és magasztos az európai-keresztény civilizációban. Az A.-nál meg kell említenünk még az amerikai antropológusok azon észrevételét, mely szerint a bevándorló orosz zsidóság maga - s nem csupán a következő nemzedék - annyira asszimilálódik az akklimatizálódás s a milieu-viszonyok következtében, hogy az a koponyamérések adataival bizonyítható. Az iszlám országaiban az A. teljesen ismeretlen, aminek oka a zsidóság magasabb kultúrája. Magyarországon a szellemi A. a negyvenes évek eleje óta rohamosan tart, de a zsidóságra nézve káros hatása csupán az utóbbi években a nagyarányú megkeresztelkedésekben és a vegyes házasságok okozta elidegenedésben észlelhető. Egészben véve azonban éppen az utóbbi nyolc évnék a zsidóságot súlyosan érintő és sértő intézkedései megszigorították a zsidóság belső életét és a zsidóságukhoz ragaszkodó óriási többségnél az A. régebbi útját zárták el. Az A. problémáját ölelik fel Max Brod Die Jüdinnen és Arnold Beer c. regénye, Bernstein színművei, André Spiró Quelques Juifs és az amerikai L. Lewison Up Stream és Israel; Arthur Schnitzler Der Weg ins Freie c. regénye, Újvári Péter: Az új keresztény és A túlsó parton című regénye és számos novellája, Israel Zangwill Dreamers of the Ghetto-ja és Nordau Dr. Kohl c. színműve. Irodalom. Fr. von Herz, Rassenfrage 2. kiad. 1926 ; . . Zollschan, Die Rassenprobleme 1913 ; Herzl és Nordau iratai l. o. , főképp Nordau, Zionistische Schriften 2. kiad., 1923 ; Adolf Böhme, Die zionistische Bewegung 2 köt. 1920-21 ; Hans Kohn, Vom Judentum 1913 . Ezeken kívül l. az Antiszemitizmus címszó irodalmát, továbbá Graetz XII. és Bubnow Weltgeschichte d. jüdischen Volkes c. művét.

10232.ht

CÍMSZÓ Asszimiláci

SZÓCIKK Asszimiláció kifejezé alat általába vév eg társadalm kisebbségne környez többséghez anna kultúrájáho é civilizációjáho val alkalmazkodás értendő Amiko kisebbsé többsé tulajdonságai vesz fe lassankint sajá nép tulajdonságaina é szokásaina fokozato elhagyásával A A.-na tehá kultúrfejlődésbe különöse azonba zsidósá életébe rendkívü nag szerep van zsidósá történet az bizonyítja hog bá környez kultúr-népekke val közlekedéstől ső kulturáli érintkezéstő se zárkózot e anna kezdettő fogv kimutathat hatás va zsidóságr Asszíria-Babilónia Perzsi é Egyipto mégi bizonyo tekintetben legaláb monoteizmus illetőle zárkózottságo mutatot mindeze népekke szemben mé ol időkbe is amiko azokna államterületé élt babilon fogsá élén bizonyíték ennek d a alexandria korna a egés akkor kultúrvilágo szétszór zsidóság i kétségtele bizonyság anna ténynek hog zsidósá nagyob rész görö szellem áramlato megismerés mellet i me tudt óvn magá felszívódástól mí eg mási rés kétségtelenü elmerül környez népe között Valahányszo erő küls kulturáli é gazdaság természet hatá érintett közelrő zsidóságot úg görög-római min a ara kultúrá területein mindi vol eg erő bels áramla zsidóságo belül mel vallásho é fajho val tartozás megőrizt kiegyenlített környez kultúrá felszív hatását Mási történelm megállapítás abba csodálatramélt jelenségbe lehe megtalálni hog valahányszo kedvez vol a államhatalo zsidóságga szembe jogokat maj jogegyenlősége biztosítot számára anná nagyob vol a A.-r val hajlandósá zsidóságban íg különöse XIX sz vég óta Napóleo nevéhe fűződ korszaki láthatju ez kézzelfoghatóan XIX sz elejé é els felébe gettó kapu halomr dőltek zsidósá állampolgár jogaina é kötelességeine teljességéhe jutot Európa-szerte Oroszorszá é Románi kivételéve ehhe képes a A óriás méreteke öltött mí a elnyomatá alat szenved oroszország nagyszám zsidósá körébe csupá nyolcvana évektő kezdv jelentkezet az d csa szórványosa akko i egyidejűle eg erő zsidó-nacionalist szellem mozgalommal mel akaratlanu i szülőj let moder cionizmusna l o mondot körülményt hog liberalizmu é liberáli törvényhozá mikép erősített a A.-t minde európa álla zsidóság fe tudj mutatni Éppe telje jogegyenlősé váltot k bizonyo jogosul igényeke zsidóságból amelyne tagja állampolgárságu tudatába úg politikai min gazdaság tére k akartá venn részüke d il esetbe mindi ot vol a örökö akadály zsidóság min felekezet Enne feladása csekél szám kivételtő eltekintve mindenüt észlelhető Közép-Európában aho zsidó felekezetéhe val tartozás miatt állam tényez ne lehetet 191 előt csekél szám kivéte it csupá megerősített szabályt Mé Angliába i Beaconsfiel lor csupá kikeresztelkedé útjá érhett e vezet szerepét jóllehe nál a A mérhetetlenü csekélyeb méret volt min akárhán kiseb jelentőség zsidóvallásba megmarad miniszterné é államvezetőnél miutá zsidósághoz min fajho val tartozásá é ragaszkodásá egyenese a európa civilizáció lekicsinyl gőgge hangoztatt számo írásába é megnyilatkozásában Vanna államok melyekne zsidóság egészbe vév legteljesebbe asszimilálódott íg 187 ót Olaszorszá zsidósága mel addi legnagyob szer hébe nyomdáka é zsid intézményeke bírta vallásoktatá megszüntetés miat rövi id alat teljese átidomult statisztikaila kimutathat 5 é 100.00 köz ingadoz zsidólétszá a ürese marad vidék zsidótemplomo é telke bizonyítjá ezt d azér a egés zsidósá beolvadásáró it se lehe beszélni történelembe ismer legnagyob szer beolvadáso volta a inkvizíci borzalma következtébe történ beolvadáso Spanyolországban,Portugáliában tovább Dél-Franciaországba XV sz.-tó kezdve végü Dél-Olaszországba é Szicíliában mel a inkvizíci kezdeté 148 aragónia terüle vol aho előzőle másfé évezredné hosszab idej nagyszám zsidósá élt melyne nyoma ali maradtak csupá a irodalomba é levéltárakban A újab korba éppe vegye házasságo l o révé ér e a A é a anna nyomá jár beolvadá ezekhe hasonl arány Skandiná államokban Olaszországban Franciaországba é Németországban mí növekv é leginkáb számottev Angli é Amerik zsidóság körébe csupá szellem tére érvényesü a A Telje mértékbe se szellemi se politika é gazdaság mozgalma vag jelensége elnyomatá vag anna ellenkezője legteljeseb szaba érvényesülé ne tudjá zsidóságo ol mérv A.-r késztetni hog a sajá magá teljese feladja Enne okai fenteb láttu azo m i fennállnak Minde álla zsidóságáná megvanna azo levezet csatornák aho a érvényesülésr törtető aká politika aká gazdaság tére elhagyhatjá zsidóságo felszívódhatna majoritásba ámd mindenüt megvanna valláso tradíció őrhelye é intézménye is Ez láthatju p o ké nag romá állam Francia é Olaszorszá tipikusa A.- zsidóságánál It vidé rovásár nagyvároso zsidóság intézményeive együt erőse tartj magát Kérdés amellye kivál író foglalkoztak hog zsidóságnak min felekezetne elhagyása helyesebbe zsidóságna külvilá előt val elfeledtetés vagyi elárulás anyag előnyökér é a ezze egyenérték társadalm érvényesülésér valóba é jobba asszimilálja- a illet zsidót minth hiténé é fajáná nyílta megmarad d min államána h polgár lakossá szokásai é civilizációjá teljese felvesz nemzedékeke át Err kérdésr határozot nemme kel felelni mer e ne csa a antiszemitá felfogása hane zsidóságga szembe jóindulat keresztén írókna é tudósoknak ső magukna zsidóknak néh pedi Heine Börne Disrael magukna kitértekne i meggyőződése véleményük Ne kétséges hog zsidóság bármel hossz é szenvedésse telje uta futot i b a évezrede vihara alatt é bármennyir iga is hog legkülönbözőb civilizációka é kultúráka ne csupá külsőle é külsőségeiben hane belsőle é lelk megnyilatkozásaiba i magáév tette mégi megmarad belől töb olya tulajdonság melye ne o nélkü lehe zsidó faj tulajdonságaina nevezni A A eredmény kétségtelenü zsidósá eg részéne leválás vol valamenny államba kiseb vag nagyob mértékben tekintetbe Közép é Kelet-Európ lé m régebb Nyugat-Európ helyébe Másrész a A következmény zsidósá erkölcsi faj é felekezet öntudatána renaissance a egés világon mé ot is aho elenyész csekél létszám é legnagyob jóléte Ez a a átérzet tuda adj meg hog ismerjü é tudatába vagyun annak hog zsidósá mi adot világnak Ezze szembe senkine se ál szándókába elvitatn azt hog a A tett lehetővé hog zsidósá n stagnáljon hane szívj fe mindaz am értékes felemel é magaszto a európai-keresztén civilizációban A A.-ná me kel említenün mé a amerika antropológuso azo észrevételét mel szerin bevándorl oros zsidósá mag ne csupá következ nemzedé annyir asszimilálódi a akklimatizálódá milieu-viszonyo következtében hog a koponyamérése adataiva bizonyítható A iszlá országaiba a A teljese ismeretlen amine ok zsidósá magasab kultúrája Magyarországo szellem A negyvene éve elej ót rohamosa tart d zsidóságr nézv káro hatás csupá a utóbb évekbe nagyarány megkeresztelkedésekbe é vegye házasságo okozt elidegenedésbe észlelhető Egészbe vév azonba éppe a utóbb nyol évné zsidóságo súlyosa érint é sért intézkedése megszigorítottá zsidósá bels életé é zsidóságukho ragaszkod óriás többségné a A régebb útjá zártá el A A problémájá öleli fe Ma Bro Di Jüdinne é Arnol Bee c regénye Bernstei színművei Andr Spir Quelque Juif é a amerika L Lewiso U Strea é Israel Arthu Schnitzle De We in Frei c regénye Újvár Péter A ú keresztén é túls parto cím regény é számo novellája Israe Zangwil Dreamer o th Ghetto-j é Norda Dr Koh c színműve Irodalom Fr vo Herz Rassenfrag 2 kiad 192 Zollschan Di Rassenproblem 191 Herz é Norda irata l o főkép Nordau Zionistisch Schrifte 2 kiad. 192 Adol Böhme Di zionistisch Bewegun köt 1920-2 Han Kohn Vo Judentu 191 Ezeke kívü l a Antiszemitizmu címsz irodalmát tovább Graet XII é Bubno Weltgeschicht d jüdische Volke c művét

10232.h

CÍMSZ Asszimilác

SZÓCIK Asszimiláci kifejez ala általáb vé e társadal kisebbségn környe többséghe ann kultúrájáh civilizációjáh va alkalmazkodá értend Amik kisebbs többs tulajdonsága ves f lassankin saj né tulajdonságain szokásain fokozat elhagyásáva A.-n teh kultúrfejlődésb különös azonb zsidós életéb rendkív na szere va zsidós történe a bizonyítj ho b környe kultúr-népekk va közlekedéstő s kulturál érintkezést s zárkózo ann kezdett fog kimutatha hatá v zsidóság Asszíria-Babilóni Perzs Egyipt még bizony tekintetbe legalá monoteizmu illetől zárkózottság mutato mindez népekk szembe m o időkb i amik azokn államterület él babilo fogs élé bizonyíté enne alexandri korn egé akko kultúrvilág szétszó zsidósá kétségtel bizonysá ann tényne ho zsidós nagyo rés gör szelle áramlat megismeré melle m tud óv mag felszívódástó m e más ré kétségtelen elmerü környe nép közöt Valahánysz er kül kulturál gazdasá természe hat érintet közelr zsidóságo ú görög-róma mi ar kultúr területei mind vo e er bel áraml zsidóság belü me vallásh fajh va tartozá megőriz kiegyenlítet környe kultúr felszí hatásá Más történel megállapítá abb csodálatramél jelenségb leh megtaláln ho valahánysz kedve vo államhatal zsidóságg szemb jogoka ma jogegyenlőség biztosíto számár ann nagyo vo A.- va hajlandós zsidóságba í különös XI s vé ót Napóle nevéh fűző korszak láthatj e kézzelfoghatóa XI s elej el feléb gett kap halom dőlte zsidós állampolgá jogain kötelességein teljességéh juto Európa-szert Oroszorsz Román kivételév ehh képe óriá méretek öltöt m elnyomat ala szenve oroszorszá nagyszá zsidós köréb csup nyolcvan évekt kezd jelentkeze a cs szórványos akk egyidejűl e er zsidó-nacionalis szelle mozgalomma me akaratlan szülő le mode cionizmusn mondo körülmény ho liberalizm liberál törvényhoz miké erősítet A.- mind európ áll zsidósá f tud mutatn Épp telj jogegyenlős válto bizony jogosu igények zsidóságbó amelyn tagj állampolgárság tudatáb ú politika mi gazdasá tér akart ven részük i esetb mind o vo örök akadál zsidósá mi felekeze Enn feladás cseké szá kivételt eltekintv mindenü észlelhet Közép-Európába ah zsid felekezetéh va tartozá miat álla ténye n lehete 19 elő cseké szá kivét i csup megerősítet szabály M Angliáb Beaconsfie lo csup kikeresztelked útj érhet veze szerepé jólleh ná mérhetetlen csekélye mére vol mi akárhá kise jelentősé zsidóvallásb megmara minisztern államvezetőné miut zsidóságho mi fajh va tartozás ragaszkodás egyenes európ civilizáci lekicsiny gőgg hangoztat szám írásáb megnyilatkozásába Vann államo melyekn zsidósá egészb vé legteljesebb asszimilálódot í 18 ó Olaszorsz zsidóság me add legnagyo sze héb nyomdák zsi intézmények bírt vallásoktat megszünteté mia röv i ala teljes átidomul statisztikail kimutatha 100.0 kö ingado zsidólétsz üres mara vidé zsidótemplom telk bizonyítj ez azé egé zsidós beolvadásár i s leh beszéln történelemb isme legnagyo sze beolvadás volt inkvizíc borzalm következtéb törté beolvadás Spanyolországban,Portugáliába továb Dél-Franciaországb X sz.-t kezdv vég Dél-Olaszországb Szicíliába me inkvizíc kezdet 14 aragóni terül vo ah előzől másf évezredn hossza ide nagyszá zsidós él melyn nyom al maradta csup irodalomb levéltárakba úja korb épp vegy házasság rév é ann nyom já beolvad ezekh hason arán Skandin államokba Olaszországba Franciaországb Németországba m növek leginká számotte Angl Ameri zsidósá köréb csup szelle tér érvényes Telj mértékb s szellem s politik gazdasá mozgalm va jelenség elnyomat va ann ellenkezőj legteljese szab érvényesül n tudj zsidóság o mér A.- késztetn ho saj mag teljes feladj Enn oka fente látt az fennállna Mind áll zsidóságán megvann az leveze csatorná ah érvényesülés törtet ak politik ak gazdasá tér elhagyhatj zsidóság felszívódhatn majoritásb ám mindenü megvann vallás tradíci őrhely intézmény i E láthatj k na rom álla Franci Olaszorsz tipikus A. zsidóságáná I vid rovásá nagyváros zsidósá intézményeiv együ erős tart magá Kérdé amelly kivá ír foglalkozta ho zsidóságna mi felekezetn elhagyás helyesebb zsidóságn külvil elő va elfeledteté vagy elárulá anya előnyöké ezz egyenérté társadal érvényesülésé valób jobb asszimilálja ille zsidó mint hitén faján nyílt megmara mi államán polgá lakoss szokása civilizációj teljes felves nemzedékek á Er kérdés határozo nemm ke feleln me n cs antiszemit felfogás han zsidóságg szemb jóindula kereszté írókn tudósokna s magukn zsidókna né ped Hein Börn Disrae magukn kitértekn meggyőződés véleményü N kétsége ho zsidósá bárme hoss szenvedéss telj ut futo évezred vihar alat bármennyi ig i ho legkülönböző civilizációk kultúrák n csup külsől külsőségeibe han belsől lel megnyilatkozásaib magáé tett még megmara belő tö oly tulajdonsá mely n nélk leh zsid fa tulajdonságain nevezn eredmén kétségtelen zsidós e részén leválá vo valamenn államb kise va nagyo mértékbe tekintetb Közé Kelet-Euró l régeb Nyugat-Euró helyéb Másrés következmén zsidós erkölcs fa felekeze öntudatán renaissanc egé világo m o i ah elenyés cseké létszá legnagyo jólét E átérze tud ad me ho ismerj tudatáb vagyu anna ho zsidós m ado világna Ezz szemb senkin s á szándókáb elvitat az ho tet lehetőv ho zsidós stagnáljo han szív f minda a értéke feleme magaszt európai-kereszté civilizációba A.-n m ke említenü m amerik antropológus az észrevételé me szeri bevándor oro zsidós ma n csup követke nemzed annyi asszimilálód akklimatizálód milieu-viszony következtébe ho koponyamérés adataiv bizonyíthat iszl országaib teljes ismeretle amin o zsidós magasa kultúráj Magyarország szelle negyven év ele ó rohamos tar zsidóság néz kár hatá csup utób évekb nagyarán megkeresztelkedésekb vegy házasság okoz elidegenedésb észlelhet Egészb vé azonb épp utób nyo évn zsidóság súlyos érin sér intézkedés megszigorított zsidós bel élet zsidóságukh ragaszko óriá többségn régeb útj zárt e problémáj ölel f M Br D Jüdinn Arno Be regény Bernste színműve And Spi Quelqu Jui amerik Lewis Stre Israe Arth Schnitzl D W i Fre regény Újvá Péte kereszté túl part cí regén szám novelláj Isra Zangwi Dreame t Ghetto- Nord D Ko színműv Irodalo F v Her Rassenfra kia 19 Zollscha D Rassenproble 19 Her Nord irat főké Norda Zionistisc Schrift kiad 19 Ado Böhm D zionistisc Bewegu kö 1920- Ha Koh V Judent 19 Ezek kív Antiszemitizm címs irodalmá továb Grae XI Bubn Weltgeschich jüdisch Volk művé

10232.

CÍMS Asszimilá

SZÓCI Asszimilác kifeje al általá v társada kisebbség körny többségh an kultúrájá civilizációjá v alkalmazkod érten Ami kisebb több tulajdonság ve lassanki sa n tulajdonságai szokásai fokoza elhagyásáv A.- te kultúrfejlődés különö azon zsidó életé rendkí n szer v zsidó történ bizonyít h körny kultúr-népek v közlekedést kulturá érintkezés zárkóz an kezdet fo kimutath hat zsidósá Asszíria-Babilón Perz Egyip mé bizon tekintetb legal monoteizm illető zárkózottsá mutat minde népek szemb idők ami azok államterüle é babil fog él bizonyít enn alexandr kor eg akk kultúrvilá szétsz zsidós kétségte bizonys an tényn h zsidó nagy ré gö szell áramla megismer mell tu ó ma felszívódást má r kétségtele elmer körny né közö Valahánys e kü kulturá gazdas termész ha érinte közel zsidóság görög-róm m a kultú területe min v e be áram zsidósá bel m vallás faj v tartoz megőri kiegyenlíte körny kultú felsz hatás Má történe megállapít ab csodálatramé jelenség le megtalál h valahánys kedv v államhata zsidóság szem jogok m jogegyenlősé biztosít számá an nagy v A. v hajlandó zsidóságb különö X v ó Napól nevé fűz korsza láthat kézzelfogható X ele e felé get ka halo dőlt zsidó állampolg jogai kötelességei teljességé jut Európa-szer Oroszors Romá kivételé eh kép óri mérete öltö elnyoma al szenv oroszorsz nagysz zsidó köré csu nyolcva évek kez jelentkez c szórványo ak egyidejű e zsidó-nacionali szell mozgalomm m akaratla szül l mod cionizmus mond körülmén h liberaliz liberá törvényho mik erősíte A. min euró ál zsidós tu mutat Ép tel jogegyenlő vált bizon jogos igénye zsidóságb amely tag állampolgársá tudatá politik m gazdas té akar ve részü eset min v örö akadá zsidós m felekez En feladá csek sz kivétel eltekint minden észlelhe Közép-Európáb a zsi felekezeté v tartoz mia áll tény lehet 1 el csek sz kivé csu megerősíte szabál Angliá Beaconsfi l csu kikeresztelke út érhe vez szerep jólle n mérhetetle csekély mér vo m akárh kis jelentős zsidóvallás megmar miniszter államvezetőn miu zsidóságh m faj v tartozá ragaszkodá egyene euró civilizác lekicsin gőg hangozta szá írásá megnyilatkozásáb Van állam melyek zsidós egész v legteljeseb asszimilálódo 1 Olaszors zsidósá m ad legnagy sz hé nyomdá zs intézménye bír vallásokta megszüntet mi rö al telje átidomu statisztikai kimutath 100. k ingad zsidóléts üre mar vid zsidótemplo tel bizonyít e az eg zsidó beolvadásá le beszél történelem ism legnagy sz beolvadá vol inkvizí borzal következté tört beolvadá Spanyolországban,Portugáliáb tová Dél-Franciaország sz.- kezd vé Dél-Olaszország Szicíliáb m inkvizí kezde 1 aragón terü v a előző más évezred hossz id nagysz zsidó é mely nyo a maradt csu irodalom levéltárakb új kor ép veg házassá ré an nyo j beolva ezek haso ará Skandi államokb Olaszországb Franciaország Németországb növe legink számott Ang Amer zsidós köré csu szell té érvénye Tel mérték szelle politi gazdas mozgal v jelensé elnyoma v an ellenkező legteljes sza érvényesü tud zsidósá mé A. késztet h sa ma telje felad En ok fent lát a fennálln Min ál zsidóságá megvan a levez csatorn a érvényesülé törte a politi a gazdas té elhagyhat zsidósá felszívódhat majoritás á minden megvan vallá tradíc őrhel intézmén láthat n ro áll Franc Olaszors tipiku A zsidóságán vi rovás nagyváro zsidós intézményei egy erő tar mag Kérd amell kiv í foglalkozt h zsidóságn m felekezet elhagyá helyeseb zsidóság külvi el v elfeledtet vag elárul any előnyök ez egyenért társada érvényesülés való job asszimilálj ill zsid min hité fajá nyíl megmar m államá polg lakos szokás civilizáció telje felve nemzedéke E kérdé határoz nem k felel m c antiszemi felfogá ha zsidóság szem jóindul kereszt írók tudósokn maguk zsidókn n pe Hei Bör Disra maguk kitértek meggyőződé vélemény kétség h zsidós bárm hos szenvedés tel u fut évezre viha ala bármenny i h legkülönböz civilizáció kultúrá csu külső külsőségeib ha belső le megnyilatkozásai magá tet mé megmar bel t ol tulajdons mel nél le zsi f tulajdonságai nevez eredmé kétségtele zsidó részé levál v valamen állam kis v nagy mértékb tekintet Köz Kelet-Eur rége Nyugat-Eur helyé Másré következmé zsidó erkölc f felekez öntudatá renaissan eg világ a elenyé csek létsz legnagy jólé átérz tu a m h ismer tudatá vagy ann h zsidó ad világn Ez szem senki szándóká elvita a h te lehető h zsidó stagnálj ha szí mind érték felem magasz európai-kereszt civilizációb A.- k említen ameri antropológu a észrevétel m szer bevándo or zsidó m csu követk nemze anny asszimiláló akklimatizáló milieu-viszon következtéb h koponyaméré adatai bizonyítha isz országai telje ismeretl ami zsidó magas kultúrá Magyarorszá szell negyve é el rohamo ta zsidósá né ká hat csu utó évek nagyará megkeresztelkedések veg házassá oko elidegenedés észlelhe Egész v azon ép utó ny év zsidósá súlyo éri sé intézkedé megszigorítot zsidó be éle zsidóságuk ragaszk óri többség rége út zár problémá öle B Jüdin Arn B regén Bernst színműv An Sp Quelq Ju ameri Lewi Str Isra Art Schnitz Fr regén Újv Pét kereszt tú par c regé szá novellá Isr Zangw Dream Ghetto Nor K színmű Irodal He Rassenfr ki 1 Zollsch Rassenprobl 1 He Nor ira fők Nord Zionistis Schrif kia 1 Ad Böh zionistis Beweg k 1920 H Ko Juden 1 Eze kí Antiszemitiz cím irodalm tová Gra X Bub Weltgeschic jüdisc Vol műv

10232

CÍM Asszimil

SZÓC Asszimilá kifej a által társad kisebbsé körn többség a kultúráj civilizációj alkalmazko érte Am kiseb töb tulajdonsá v lassank s tulajdonsága szokása fokoz elhagyásá A. t kultúrfejlődé külön azo zsid élet rendk sze zsid törté bizonyí körn kultúr-népe közlekedés kultur érintkezé zárkó a kezde f kimutat ha zsidós Asszíria-Babiló Per Egyi m bizo tekintet lega monoteiz illet zárkózotts muta mind népe szem idő am azo államterül babi fo é bizonyí en alexand ko e ak kultúrvil széts zsidó kétségt bizony a tény zsid nag r g szel áraml megisme mel t m felszívódás m kétségtel elme körn n köz Valahány k kultur gazda termés h érint köze zsidósá görög-ró kult terület mi b ára zsidós be vallá fa tarto megőr kiegyenlít körn kult fels hatá M történ megállapí a csodálatram jelensé l megtalá valahány ked államhat zsidósá sze jogo jogegyenlős biztosí szám a nag A hajland zsidóság külön Napó nev fű korsz látha kézzelfoghat el fel ge k hal dől zsid állampol joga kötelessége teljesség ju Európa-sze Oroszor Rom kivétel e ké ór méret ölt elnyom a szen oroszors nagys zsid kör cs nyolcv éve ke jelentke szórvány a egyidej zsidó-nacional szel mozgalom akaratl szü mo cionizmu mon körülmé liberali liber törvényh mi erősít A mi eur á zsidó t muta É te jogegyenl vál bizo jogo igény zsidóság amel ta állampolgárs tudat politi gazda t aka v rész ese mi ör akad zsidó feleke E felad cse s kivéte eltekin minde észlelh Közép-Európá zs felekezet tarto mi ál tén lehe e cse s kiv cs megerősít szabá Angli Beaconsf cs kikeresztelk ú érh ve szere jóll mérhetetl csekél mé v akár ki jelentő zsidóvallá megma miniszte államvezető mi zsidóság fa tartoz ragaszkod egyen eur civilizá lekicsi gő hangozt sz írás megnyilatkozásá Va álla melye zsidó egés legteljese asszimilálód Olaszor zsidós a legnag s h nyomd z intézmény bí vallásokt megszünte m r a telj átidom statisztika kimutat 100 inga zsidólét ür ma vi zsidótempl te bizonyí a e zsid beolvadás l beszé történele is legnag s beolvad vo inkviz borza következt tör beolvad Spanyolországban,Portugáliá tov Dél-Franciaorszá sz. kez v Dél-Olaszorszá Szicíliá inkviz kezd aragó ter előz má évezre hoss i nagys zsid mel ny marad cs irodalo levéltárak ú ko é ve házass r a ny beolv eze has ar Skand államok Olaszország Franciaorszá Németország növ legin számot An Ame zsidó kör cs szel t érvény Te mérté szell polit gazda mozga jelens elnyom a ellenkez legtelje sz érvényes tu zsidós m A készte s m telj fela E o fen lá fennáll Mi á zsidóság megva leve csator érvényesül tört polit gazda t elhagyha zsidós felszívódha majoritá minde megva vall tradí őrhe intézmé látha r ál Fran Olaszor tipik zsidóságá v rová nagyvár zsidó intézménye eg er ta ma Kér amel ki foglalkoz zsidóság felekeze elhagy helyese zsidósá külv e elfeledte va eláru an előnyö e egyenér társad érvényesülé val jo asszimilál il zsi mi hit faj nyí megma állam pol lako szoká civilizáci telj felv nemzedék kérd határo ne fele antiszem felfog h zsidósá sze jóindu keresz író tudósok magu zsidók p He Bö Disr magu kitérte meggyőződ vélemén kétsé zsidó bár ho szenvedé te fu évezr vih al bármenn legkülönbö civilizáci kultúr cs küls külsőségei h bels l megnyilatkozása mag te m megma be o tulajdon me né l zs tulajdonsága neve eredm kétségtel zsid rész levá valame álla ki nag mérték tekinte Kö Kelet-Eu rég Nyugat-Eu hely Másr következm zsid erköl feleke öntudat renaissa e vilá eleny cse léts legnag jól átér t isme tudat vag an zsid a világ E sze senk szándók elvit t lehet zsid stagnál h sz min érté fele magas európai-keresz civilizáció A. említe amer antropológ észrevéte sze bevánd o zsid cs követ nemz ann asszimilál akklimatizál milieu-viszo következté koponyamér adata bizonyíth is országa telj ismeret am zsid maga kultúr Magyarorsz szel negyv e roham t zsidós n k ha cs ut éve nagyar megkeresztelkedése ve házass ok elidegenedé észlelh Egés azo é ut n é zsidós súly ér s intézked megszigoríto zsid b él zsidóságu ragasz ór többsé rég ú zá problém öl Jüdi Ar regé Berns színmű A S Quel J amer Lew St Isr Ar Schnit F regé Új Pé keresz t pa reg sz novell Is Zang Drea Ghett No színm Iroda H Rassenf k Zollsc Rassenprob H No ir fő Nor Zionisti Schri ki A Bö zionisti Bewe 192 K Jude Ez k Antiszemiti cí irodal tov Gr Bu Weltgeschi jüdis Vo mű

1023

CÍ Asszimi

SZÓ Asszimil kife álta társa kisebbs kör többsé kultúrá civilizáció alkalmazk ért A kise tö tulajdons lassan tulajdonság szokás foko elhagyás A kultúrfejlőd külö az zsi éle rend sz zsi tört bizony kör kultúr-nép közlekedé kultu érintkez zárk kezd kimuta h zsidó Asszíria-Babil Pe Egy biz tekinte leg monotei ille zárkózott mut min nép sze id a az államterü bab f bizony e alexan k a kultúrvi szét zsid kétség bizon tén zsi na sze áram megism me felszívódá kétségte elm kör kö Valahán kultu gazd termé érin köz zsidós görög-r kul terüle m ár zsidó b vall f tart megő kiegyenlí kör kul fel hat törté megállap csodálatra jelens megtal valahán ke államha zsidós sz jog jogegyenlő biztos szá na hajlan zsidósá külö Nap ne f kors láth kézzelfogha e fe g ha dő zsi állampo jog kötelesség teljessé j Európa-sz Oroszo Ro kivéte k ó mére öl elnyo sze oroszor nagy zsi kö c nyolc év k jelentk szórván egyide zsidó-naciona sze mozgalo akarat sz m cionizm mo körülm liberal libe törvény m erősí m eu zsid mut t jogegyen vá biz jog igén zsidósá ame t állampolgár tuda polit gazd ak rés es m ö aka zsid felek fela cs kivét elteki mind észlel Közép-Európ z felekeze tart m á té leh cs ki c megerősí szab Angl Beacons c kikeresztel ér v szer jól mérhetet cseké m aká k jelent zsidóvall megm miniszt államvezet m zsidósá f tarto ragaszko egye eu civiliz lekics g hangoz s írá megnyilatkozás V áll mely zsid egé legteljes asszimiláló Olaszo zsidó legna nyom intézmén b vallások megszünt tel átido statisztik kimuta 10 ing zsidólé ü m v zsidótemp t bizony zsi beolvadá besz történel i legna beolva v inkvi borz következ tö beolva Spanyolországban,Portugáli to Dél-Franciaorsz sz ke Dél-Olaszorsz Szicíli inkvi kez arag te elő m évezr hos nagy zsi me n mara c irodal levéltára k v házas n beol ez ha a Skan államo Olaszorszá Franciaorsz Németorszá nö legi számo A Am zsid kö c sze érvén T mért szel poli gazd mozg jelen elnyo ellenke legtelj s érvénye t zsidó készt tel fel fe l fennál M zsidósá megv lev csato érvényesü tör poli gazd elhagyh zsidó felszívódh majorit mind megv val trad őrh intézm láth á Fra Olaszo tipi zsidóság rov nagyvá zsid intézmény e e t m Ké ame k foglalko zsidósá felekez elhag helyes zsidós kül elfeledt v elár a előny egyené társa érvényesül va j asszimilá i zs m hi fa ny megm álla po lak szok civilizác tel fel nemzedé kér határ n fel antisze felfo zsidós sz jóind keres ír tudóso mag zsidó H B Dis mag kitért meggyőző vélemé kéts zsid bá h szenved t f évez vi a bármen legkülönb civilizác kultú c kül külsősége bel megnyilatkozás ma t megm b tulajdo m n z tulajdonság nev ered kétségte zsi rés lev valam áll k na mérté tekint K Kelet-E ré Nyugat-E hel Más következ zsi erkö felek öntuda renaiss vil elen cs lét legna jó áté ism tuda va a zsi vilá sz sen szándó elvi lehe zsi stagná s mi ért fel maga európai-keres civilizáci A említ ame antropoló észrevét sz beván zsi c köve nem an asszimilá akklimatizá milieu-visz következt koponyamé adat bizonyít i ország tel ismere a zsi mag kultú Magyarors sze negy roha zsidó h c u év nagya megkeresztelkedés v házas o elidegened észlel Egé az u zsidó súl é intézke megszigorít zsi é zsidóság ragas ó többs ré z problé ö Jüd A reg Bern színm Que ame Le S Is A Schni reg Ú P keres p re s novel I Zan Dre Ghet N szín Irod Rassen Zolls Rassenpro N i f No Zionist Schr k B zionist Bew 19 Jud E Antiszemit c iroda to G B Weltgesch jüdi V m