10238.htm

CÍMSZÓ: Aszkézis

SZÓCIKK: Aszkézis, a testi életnek legszélsőbb önfegyelmezése, amely a világi örömökről való lemondással, vezekléssel, a bűntudat felcsigázásával és önsanyargatással keresi a megtökéletesedést. Az ókorban még nem ismerték valláserkölcsi tendenciáját és ahol mégis megmutatkozott, profán célok szolgálatában gyakorolták. Az A. életformája Görögországban keletkezett, ahol az atléták gyakorlatait és az ezzel járó testi megtartóztatást értették alatta. Később kibővült a fogalom és főleg azt a törekvést fejezték ki vele, amely a vallás befolyása alatt arra irányult, hogy legyőzze a test érzéki gerjedelmeit és elősegítse a lélek megtisztulását. Az emberi élet alacsonyrendűségének kínzó gondolatából kikristályosodott az emberméltóság öntudata és az anyagi élet megalázó jelenségei önmaga fölé való emelkedésre ösztönözték az embert. De az érzelmi istensóvárgás nem elégítette ki, részese akart lenni az istenségnek, részint azért, mert megnemesülésének rendszerét ebből merítette, részint azért, mert az a gondolat, hogy visszatérhet az isteni forráshoz, amelyből kiszületett, leenyhítette az elmúlás félelmét, így jutott el ahhoz a felfogáshoz, hogy a földi élet nem csak megpróbáltatást jelent, de Istentől való eltávolodást is. Az élet legfőbb célja tehát az Istenhez való visszatérés, ami legbiztosabban lemondással és önlegyőzéssel érhető el. Eleinte csak az isten kívánságtalanságát akarta utánozni ezzel. Az ó-egyiptomi királyok minden élettani funkciót titokban végeztek, hogy isteni természetükről győzzék meg alattvalóikat. Később már vezeklés lett az önfegyelmezésből és a megtisztulásra ezzel törekedtek az emberek. Különböző vallásrendszerekben lassan-lassan fontos szerephez jutott az A., főleg azokban, amelyek a miszticizmushoz hajlanak. Legtökéletesebbre a katolikus szerzetesrendek és a buddhisták fejlesztették ki az A.-t, a zsidóságban nem bontakozhatott ki ennyi erővel, mert világszemlélete az élet megbecsülésében gyökerezett. De azért az A. nyomait már a régi zsidóságban is megtaláljuk. A nazireusok tartózkodtak a bor élvezetétől és nem nyiratkoztak. Nemzeti gyászának kifejezésére az egész nép böjtöt tartott. Az esszéusok a vagyonszerzés ingereit is elnyomták és vadon helyekre való visszavonulásukban már a szerzetesi életnegáció jutott kifejezésre. A Kóma ellen vívott szabadságharcok idején a chásszideusok is hirdették az önmegtartóztatást. Később a Talmud szerzői között is akadtak aszkéták. Cadok az állam hanyatlásának profetikus előérzetében negyven évig böjtölt a Talmud tanúsága szerint. A. rabbinikus zsidóság azonban helytelenítette az A-t, mert túlnő a Biblia, szellemén és feltúlozza az élet szentségéről vallott fogalmainkat. A Biblia tiszta, szent életet követel, de nem önkínzást is, mert ebben a lélek csak elsorvadhat. Simon ben Jochaj (l. o.) az anyagias célú munkahajszolás miatt elundorodott az emberiségtől, de szent elvonulásáért nemhogy magasztalták volna, inkább elítélték és azzal vádolták meg, hogy a világ lerombolására törekszik. Ennek a talmudi tradíciónak alapján ellenezték Száádja, Majmonides és más zsidó vallásfilozófusok is az elkülönülést és indítottak éles harcot a túlhajtott A. ellen. Az ő harcuk a cölibátus ellen is fordult, mert az volt a felfogásuk, hogy a vallás és az etika az élettel való szoros összeforrást követel, nem pedig tőle való eloldást. Akadtak azonban olyanok is, akik az A. hasznosságát hirdették, de azzal a korlátozással, hogy azt csak kivételes életformának szabad tekinteni és nem általános érvényű, életszabálynak. A szigorú A. csak a kabbalából bontakozott ki életprincípiummá, de a zsidó pszichózis kialakulására nem nagyon hatott a kabbalisztikus A. sem. Még a chásszidok is Bal sem Tov (Best. l. o.) emberibb álláspontját fogadták el és az istengondolatba való örömteljes elmerüléssel igyekeznek kitisztulni az élet hibáiból.

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 238. címszó a lexikon => 65. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10238.htm

CÍMSZÓ: Aszkézis

SZÓCIKK: Aszkézis, a testi életnek legszélsőbb önfegyelmezése, amely a világi örömökről való lemondással, vezekléssel, a bűntudat felcsigázásával és önsanyargatással keresi a megtökéletesedést. Az ókorban még nem ismerték valláserkölcsi tendenciáját és ahol mégis megmutatkozott, profán célok szolgálatában gyakorolták. Az A. életformája Görögországban keletkezett, ahol az atléták gyakorlatait és az ezzel járó testi megtartóztatást értették alatta. Később kibővült a fogalom és főleg azt a törekvést fejezték ki vele, amely a vallás befolyása alatt arra irányult, hogy legyőzze a test érzéki gerjedelmeit és elősegítse a lélek megtisztulását. Az emberi élet alacsonyrendűségének kínzó gondolatából kikristályosodott az emberméltóság öntudata és az anyagi élet megalázó jelenségei önmaga fölé való emelkedésre ösztönözték az embert. De az érzelmi istensóvárgás nem elégítette ki, részese akart lenni az istenségnek, részint azért, mert megnemesülésének rendszerét ebből merítette, részint azért, mert az a gondolat, hogy visszatérhet az isteni forráshoz, amelyből kiszületett, leenyhítette az elmúlás félelmét, így jutott el ahhoz a felfogáshoz, hogy a földi élet nem csak megpróbáltatást jelent, de Istentől való eltávolodást is. Az élet legfőbb célja tehát az Istenhez való visszatérés, ami legbiztosabban lemondással és önlegyőzéssel érhető el. Eleinte csak az isten kívánságtalanságát akarta utánozni ezzel. Az ó-egyiptomi királyok minden élettani funkciót titokban végeztek, hogy isteni természetükről győzzék meg alattvalóikat. Később már vezeklés lett az önfegyelmezésből és a megtisztulásra ezzel törekedtek az emberek. Különböző vallásrendszerekben lassan-lassan fontos szerephez jutott az A., főleg azokban, amelyek a miszticizmushoz hajlanak. Legtökéletesebbre a katolikus szerzetesrendek és a buddhisták fejlesztették ki az A.-t, a zsidóságban nem bontakozhatott ki ennyi erővel, mert világszemlélete az élet megbecsülésében gyökerezett. De azért az A. nyomait már a régi zsidóságban is megtaláljuk. A nazireusok tartózkodtak a bor élvezetétől és nem nyiratkoztak. Nemzeti gyászának kifejezésére az egész nép böjtöt tartott. Az esszéusok a vagyonszerzés ingereit is elnyomták és vadon helyekre való visszavonulásukban már a szerzetesi életnegáció jutott kifejezésre. A Kóma ellen vívott szabadságharcok idején a chásszideusok is hirdették az önmegtartóztatást. Később a Talmud szerzői között is akadtak aszkéták. Cadok az állam hanyatlásának profetikus előérzetében negyven évig böjtölt a Talmud tanúsága szerint. A. rabbinikus zsidóság azonban helytelenítette az A-t, mert túlnő a Biblia, szellemén és feltúlozza az élet szentségéről vallott fogalmainkat. A Biblia tiszta, szent életet követel, de nem önkínzást is, mert ebben a lélek csak elsorvadhat. Simon ben Jochaj l. o. az anyagias célú munkahajszolás miatt elundorodott az emberiségtől, de szent elvonulásáért nemhogy magasztalták volna, inkább elítélték és azzal vádolták meg, hogy a világ lerombolására törekszik. Ennek a talmudi tradíciónak alapján ellenezték Száádja, Majmonides és más zsidó vallásfilozófusok is az elkülönülést és indítottak éles harcot a túlhajtott A. ellen. Az ő harcuk a cölibátus ellen is fordult, mert az volt a felfogásuk, hogy a vallás és az etika az élettel való szoros összeforrást követel, nem pedig tőle való eloldást. Akadtak azonban olyanok is, akik az A. hasznosságát hirdették, de azzal a korlátozással, hogy azt csak kivételes életformának szabad tekinteni és nem általános érvényű, életszabálynak. A szigorú A. csak a kabbalából bontakozott ki életprincípiummá, de a zsidó pszichózis kialakulására nem nagyon hatott a kabbalisztikus A. sem. Még a chásszidok is Bal sem Tov Best. l. o. emberibb álláspontját fogadták el és az istengondolatba való örömteljes elmerüléssel igyekeznek kitisztulni az élet hibáiból.

10238.ht

CÍMSZÓ Aszkézi

SZÓCIKK Aszkézis test életne legszélsőb önfegyelmezése amel világ örömökrő val lemondással vezekléssel bűntuda felcsigázásáva é önsanyargatássa keres megtökéletesedést A ókorba mé ne ismerté valláserkölcs tendenciájá é aho mégi megmutatkozott profá célo szolgálatába gyakorolták A A életformáj Görögországba keletkezett aho a atlétá gyakorlatai é a ezze jár test megtartóztatás értetté alatta Későb kibővül fogalo é főle az törekvés fejezté k vele amel vallá befolyás alat arr irányult hog legyőzz tes érzék gerjedelmei é elősegíts léle megtisztulását A ember éle alacsonyrendűségéne kínz gondolatábó kikristályosodot a emberméltósá öntudat é a anyag éle megaláz jelensége önmag föl val emelkedésr ösztönözté a embert D a érzelm istensóvárgá ne elégített ki részes akar lenn a istenségnek részin azért mer megnemesüléséne rendszeré ebbő merítette részin azért mer a gondolat hog visszatérhe a isten forráshoz amelybő kiszületett leenyhített a elmúlá félelmét íg jutot e ahho felfogáshoz hog föld éle ne csa megpróbáltatás jelent d Istentő val eltávolodás is A éle legfőb célj tehá a Istenhe val visszatérés am legbiztosabba lemondássa é önlegyőzésse érhet el Eleint csa a iste kívánságtalanságá akart utánozn ezzel A ó-egyiptom királyo minde élettan funkció titokba végeztek hog isten természetükrő győzzé me alattvalóikat Későb má vezeklé let a önfegyelmezésbő é megtisztulásr ezze törekedte a emberek Különböz vallásrendszerekbe lassan-lassa fonto szerephe jutot a A. főle azokban amelye miszticizmusho hajlanak Legtökéletesebbr katoliku szerzetesrende é buddhistá fejlesztetté k a A.-t zsidóságba ne bontakozhatot k enny erővel mer világszemlélet a éle megbecsülésébe gyökerezett D azér a A nyomai má rég zsidóságba i megtaláljuk nazireuso tartózkodta bo élvezetétő é ne nyiratkoztak Nemzet gyászána kifejezésér a egés né böjtö tartott A esszéuso vagyonszerzé ingerei i elnyomtá é vado helyekr val visszavonulásukba má szerzetes életnegáci jutot kifejezésre Kóm elle vívot szabadságharco idejé chásszideuso i hirdetté a önmegtartóztatást Későb Talmu szerző közöt i akadta aszkéták Cado a álla hanyatlásána profetiku előérzetébe negyve évi böjtöl Talmu tanúság szerint A rabbiniku zsidósá azonba helytelenített a A-t mer túln Biblia szellemé é feltúlozz a éle szentségérő vallot fogalmainkat Bibli tiszta szen élete követel d ne önkínzás is mer ebbe léle csa elsorvadhat Simo be Jocha l o a anyagia cél munkahajszolá miat elundorodot a emberiségtől d szen elvonulásáér nemhog magasztaltá volna inkáb elítélté é azza vádoltá meg hog vilá lerombolásár törekszik Enne talmud tradícióna alapjá ellenezté Száádja Majmonide é má zsid vallásfilozófuso i a elkülönülés é indította éle harco túlhajtot A ellen A harcu cölibátu elle i fordult mer a vol felfogásuk hog vallá é a etik a élette val szoro összeforrás követel ne pedi től val eloldást Akadta azonba olyano is aki a A hasznosságá hirdették d azza korlátozással hog az csa kivétele életformána szaba tekinten é ne általáno érvényű életszabálynak szigor A csa kabbalábó bontakozot k életprincípiummá d zsid pszichózi kialakulásár ne nagyo hatot kabbalisztiku A sem Mé chásszido i Ba se To Best l o emberib álláspontjá fogadtá e é a istengondolatb val örömtelje elmerülésse igyekezne kitisztuln a éle hibáiból

10238.h

CÍMSZ Aszkéz

SZÓCIK Aszkézi tes életn legszélső önfegyelmezés ame vilá örömökr va lemondássa vezeklésse bűntud felcsigázásáv önsanyargatáss kere megtökéletesedés ókorb m n ismert valláserkölc tendenciáj ah még megmutatkozot prof cél szolgálatáb gyakoroltá életformá Görögországb keletkezet ah atlét gyakorlata ezz já tes megtartóztatá értett alatt Késő kibővü fogal fől a törekvé fejezt vel ame vall befolyá ala ar irányul ho legyőz te érzé gerjedelme elősegít lél megtisztulásá embe él alacsonyrendűségén kín gondolatáb kikristályosodo emberméltós öntuda anya él megalá jelenség önma fö va emelkedés ösztönözt ember érzel istensóvárg n elégítet k része aka len istenségne részi azér me megnemesülésén rendszer ebb merített részi azér me gondola ho visszatérh iste forrásho amelyb kiszületet leenyhítet elmúl félelmé í juto ahh felfogásho ho föl él n cs megpróbáltatá jelen Istent va eltávolodá i él legfő cél teh Istenh va visszatéré a legbiztosabb lemondáss önlegyőzéss érhe e Elein cs ist kívánságtalanság akar utánoz ezze ó-egyipto király mind életta funkci titokb végezte ho iste természetükr győzz m alattvalóika Késő m vezekl le önfegyelmezésb megtisztulás ezz törekedt embere Különbö vallásrendszerekb lassan-lass font szereph juto A fől azokba amely miszticizmush hajlana Legtökéletesebb katolik szerzetesrend buddhist fejlesztett A.- zsidóságb n bontakozhato enn erőve me világszemléle él megbecsüléséb gyökerezet azé nyoma m ré zsidóságb megtalálju nazireus tartózkodt b élvezetét n nyiratkozta Nemze gyászán kifejezésé egé n böjt tartot esszéus vagyonszerz ingere elnyomt vad helyek va visszavonulásukb m szerzete életnegác juto kifejezésr Kó ell vívo szabadságharc idej chásszideus hirdett önmegtartóztatás Késő Talm szerz közö akadt aszkétá Cad áll hanyatlásán profetik előérzetéb negyv év böjtö Talm tanúsá szerin rabbinik zsidós azonb helytelenítet A- me túl Bibli szellem feltúloz él szentségér vallo fogalmainka Bibl tiszt sze élet követe n önkínzá i me ebb lél cs elsorvadha Sim b Joch anyagi cé munkahajszol mia elundorodo emberiségtő sze elvonulásáé nemho magasztalt voln inká elítélt azz vádolt me ho vil lerombolásá törekszi Enn talmu tradíción alapj ellenezt Száádj Majmonid m zsi vallásfilozófus elkülönülé indított él harc túlhajto elle harc cölibát ell fordul me vo felfogásu ho vall eti élett va szor összeforrá követe n ped tő va eloldás Akadt azonb olyan i ak hasznosság hirdetté azz korlátozássa ho a cs kivétel életformán szab tekinte n általán érvény életszabályna szigo cs kabbaláb bontakozo életprincípiumm zsi pszichóz kialakulásá n nagy hato kabbalisztik se M chásszid B s T Bes emberi álláspontj fogadt istengondolat va örömtelj elmerüléss igyekezn kitisztul él hibáibó

10238.

CÍMS Aszké

SZÓCI Aszkéz te élet legszéls önfegyelmezé am vil örömök v lemondáss vezekléss bűntu felcsigázásá önsanyargatás ker megtökéletesedé ókor ismer valláserköl tendenciá a mé megmutatkozo pro cé szolgálatá gyakorolt életform Görögország keletkeze a atlé gyakorlat ez j te megtartóztat értet alat Kés kibőv foga fő törekv fejez ve am val befoly al a irányu h legyő t érz gerjedelm elősegí lé megtisztulás emb é alacsonyrendűségé kí gondolatá kikristályosod emberméltó öntud any é megal jelensé önm f v emelkedé ösztönöz embe érze istensóvár elégíte rész ak le istenségn rész azé m megnemesülésé rendsze eb merítet rész azé m gondol h visszatér ist forrásh amely kiszülete leenyhíte elmú félelm jut ah felfogásh h fö é c megpróbáltat jele Isten v eltávolod é legf cé te Isten v visszatér legbiztosab lemondás önlegyőzés érh Elei c is kívánságtalansá aka utáno ezz ó-egyipt királ min élett funkc titok végezt h ist természetük győz alattvalóik Kés vezek l önfegyelmezés megtisztulá ez töreked ember Különb vallásrendszerek lassan-las fon szerep jut fő azokb amel miszticizmus hajlan Legtökéleteseb katoli szerzetesren buddhis fejlesztet A. zsidóság bontakozhat en erőv m világszemlél é megbecsülésé gyökereze az nyom r zsidóság megtalálj nazireu tartózkod élvezeté nyiratkozt Nemz gyászá kifejezés eg böj tarto esszéu vagyonszer inger elnyom va helye v visszavonulásuk szerzet életnegá jut kifejezés K el vív szabadsághar ide chásszideu hirdet önmegtartóztatá Kés Tal szer köz akad aszkét Ca ál hanyatlásá profeti előérzeté negy é böjt Tal tanús szeri rabbini zsidó azon helyteleníte A m tú Bibl szelle feltúlo é szentségé vall fogalmaink Bib tisz sz éle követ önkínz m eb lé c elsorvadh Si Joc anyag c munkahajszo mi elundorod emberiségt sz elvonulásá nemh magasztal vol ink elítél az vádol m h vi lerombolás töreksz En talm tradíció alap ellenez Száád Majmoni zs vallásfilozófu elkülönül indítot é har túlhajt ell har cölibá el fordu m v felfogás h val et élet v szo összeforr követ pe t v eloldá Akad azon olya a hasznossá hirdett az korlátozáss h c kivéte életformá sza tekint általá érvén életszabályn szig c kabbalá bontakoz életprincípium zs pszichó kialakulás nag hat kabbaliszti s chásszi Be ember álláspont fogad istengondola v örömtel elmerülés igyekez kitisztu é hibáib

10238

CÍM Aszk

SZÓC Aszké t éle legszél önfegyelmez a vi örömö lemondás vezeklés bűnt felcsigázás önsanyargatá ke megtökéletesed óko isme valláserkö tendenci m megmutatkoz pr c szolgálat gyakorol életfor Görögorszá keletkez atl gyakorla e t megtartózta érte ala Ké kibő fog f törek feje v a va befol a irány legy ér gerjedel előseg l megtisztulá em alacsonyrendűség k gondolat kikristályoso embermélt öntu an mega jelens ön emelked ösztönö emb érz istensóvá elégít rés a l istenség rés az megnemesülés rendsz e meríte rés az gondo visszaté is forrás amel kiszület leenyhít elm félel ju a felfogás f megpróbálta jel Iste eltávolo leg c t Iste visszaté legbiztosa lemondá önlegyőzé ér Ele i kívánságtalans ak után ez ó-egyip kirá mi élet funk tito végez is természetü győ alattvalói Ké veze önfegyelmezé megtisztul e töreke embe Külön vallásrendszere lassan-la fo szere ju f azok ame miszticizmu hajla Legtökéletese katol szerzetesre buddhi fejleszte A zsidósá bontakozha e erő világszemlé megbecsülés gyökerez a nyo zsidósá megtalál nazire tartózko élvezet nyiratkoz Nem gyász kifejezé e bö tart esszé vagyonsze inge elnyo v hely visszavonulásu szerze életneg ju kifejezé e ví szabadságha id chásszide hirde önmegtartóztat Ké Ta sze kö aka aszké C á hanyatlás profet előérzet neg böj Ta tanú szer rabbin zsid azo helytelenít t Bib szell feltúl szentség val fogalmain Bi tis s él köve önkín e l elsorvad S Jo anya munkahajsz m elundoro emberiség s elvonulás nem magaszta vo in elíté a vádo v lerombolá töreks E tal tradíci ala ellene Száá Majmon z vallásfilozóf elkülönü indíto ha túlhaj el ha cölib e ford felfogá va e éle sz összefor köve p elold Aka azo oly hasznoss hirdet a korlátozás kivét életform sz tekin által érvé életszabály szi kabbal bontako életprincípiu z pszich kialakulá na ha kabbaliszt chássz B embe álláspon foga istengondol örömte elmerülé igyeke kitiszt hibái

1023

CÍ Asz

SZÓ Aszk él legszé önfegyelme v öröm lemondá vezeklé bűn felcsigázá önsanyargat k megtökéletese ók ism valláserk tendenc megmutatko p szolgála gyakoro életfo Görögorsz keletke at gyakorl megtartózt ért al K kib fo töre fej v befo irán leg é gerjede előse megtisztul e alacsonyrendűsé gondola kikristályos embermél önt a meg jelen ö emelke ösztön em ér istensóv elégí ré istensé ré a megnemesülé rends merít ré a gond visszat i forrá ame kiszüle leenyhí el féle j felfogá megpróbált je Ist eltávol le Ist visszat legbiztos lemond önlegyőz é El kívánságtalan a utá e ó-egyi kir m éle fun tit vége i természet gy alattvaló K vez önfegyelmez megtisztu törek emb Külö vallásrendszer lassan-l f szer j azo am miszticizm hajl Legtökéletes kato szerzetesr buddh fejleszt zsidós bontakozh er világszeml megbecsülé gyökere ny zsidós megtalá nazir tartózk élveze nyiratko Ne gyás kifejez b tar essz vagyonsz ing elny hel visszavonulás szerz életne j kifejez v szabadságh i chásszid hird önmegtartózta K T sz k ak aszk hanyatlá profe előérze ne bö T tan sze rabbi zsi az helytelení Bi szel feltú szentsé va fogalmai B ti é köv önkí elsorva J any munkahajs elundor emberisé elvonulá ne magaszt v i elít vád lerombol törek ta tradíc al ellen Szá Majmo vallásfilozó elkülön indít h túlha e h cöli for felfog v él s összefo köv elol Ak az ol hasznos hirde korlátozá kivé életfor s teki álta érv életszabál sz kabba bontak életprincípi pszic kialakul n h kabbalisz cháss emb álláspo fog istengondo örömt elmerül igyek kitisz hibá