10239.htm
CÍMSZÓ: Aszód
SZÓCIKK: Aszód, nagyk.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gödöllői járásában 3285 lakossal. A zsidó
hitközségről szóló első adatok 1700-ra vezetnek vissza, alapítása erre az időre
tehető. (V. ö. Vajda Béla «Zsidók története Abonyban» című művével).
Alapítóinak, első elöljáróinak és első rabbijának neve ismeretlen és 1747-ig
való fejlődését sem ismerjük. De ekkor kinőhetett már az első szervezkedés
keretéből, ami abból tűnik ki, hogy újjáalakítja a Chevra Kadisát, amely e
hitközség alapítása óta működhetett. 1757-ben már templomot építenek. 1745-ben
egy Josua nevű, 1767. pedig Filip Jákob nevű rabbi vezeti a hitéletét. 1786-ban
Budaspitz Sámuel a rabbija, aki az aszódi temetőben még ma is látható
sírkövének felírása szerint 29 évig működött A.-on, jesivát alapított és számos
tanítványt nevelt a talmudikus tudományban. 1860-ban Handler Márk, majd
Hirschfeld Izrael a hitközség rabbija, utánuk Schreiber József került a
rabbinátus élére és 40 évig irányította, a hitközség hitéletét. A hitközség
szelleme mindig konzervatív volt, a szakadás idején mégis a kongresszusi
szervezethez csatlakozott, de alapszabályaiban kimondta, hogy a Sulchan Áruch
alapján áll. Azóta a VI. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi központ és mint
ilyenhez hozzátartoznak: Ácsa, Bag, Domony, Galga-Györk, Galgahéviz,
Galgamácsa, Héviz-györk, Kartal, Tura, Veresegyház, Zsámbok, Verseg,
Váchartyán, Vácrátót, Újfalu, Zsidó. Ma 86 családban 311 lelket számlál 100
helybeli adófizetővel. Ezek között van 2 nagykereskedő, 40 kereskedő, 1
nagyiparos, 11 iparos, 2 gazdálkodó, (az 5000 holdas kartali uradalom Szántó
Géza igazgatása alatt áll), 3 ügyvéd, 2 orvos, 8 magántisztviselő, 2
vállalkozó, 6 magánzó. 8 közadakozásból él. Nagyipari tevékenységgel Vas Mór
szerzett érdemeket,aki majolika, cserép és téglagyárat alapított. A
világháborúban a hitközség 22 tagja esett el a különböző frontokon. Évi
költségvetése 15.000 P. Legfontosabb intézménye az elemi iskola, amelyet 1845.
létesített és ebben már az alapítás évében rendszeresítette a magyar nyelvű
oktatást. 1861-ben alapította betegek ápolására és segélyezésére a Tomche
Dallin-t, 1880. a Nőegyletet, 1910. a Leányegyletet, 1920. a Talmud-Tórát,
amely 15-20 növendéknek ad vallásos nevelést. Értékes alkotás az 1908. Román
Miklós műépítész tervei szerint épült zsinagóga, amelynek költségeit a
hitközségi tagok áldozatkészsége teremtette elő. Nagyobb adományokkal
hozzájárultak: marosváraljai Glück Samuné, dr. Gál Adolf kormányfőtanácsos, megyei
tiszti főorvos, Schlesinger Flóris, Neumann Ármin, Brünauer Mór, Brüll Soma,
özv. Haraszty Pálné, Lengyel testvérek, Aszódi Takarékpénztár, Izr. Nőegylet,
Chevra Kadisa, báró Schossberger Lajos, domonyi Domony Ödön, Hannover Lipót,
Fleissig Mór, Salzer Nándor, Feuermann József, Diamant Dénes Márton, Lőwy Manó,
Hermann József, Reiner József, Hannover Adolf, Weiner Dávid, Vas Mór, Aszódi
Hitelbank, Steinberger Mór és Dénes Jenő. A templom felépítése után, 1921. az
1757. épült zsinagógát lebontották. A hitélet elmélyítésén kívül nagy gondot
fordít a hitközség a kultúra terjesztésére is és evégből Kultúregyletet
alapított 1924. Vezetősége: Steiner Jakab főrabbi, Reiner József elnök, dr.
Faludi Sándor alelnök, Hermann József főgondnok, Lengyel Ábrahám gondnok, Vas
Mór pénztárnok, Lőwy Manó ellenőr, Klein Ernő jegyző. A Chevra Kadisa elnöke
Friedmann József. Az iskolaszék tagjai: dr. Faludi Sándor elnök, dr. Gál Adolf,
dr. Glück Adolf, dr. Katona Henrik, dr. Rendes Dezső, Reiner József, Déri Róza
tanítónő.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 239. címszó a lexikon =>
66. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10239.htm
CÍMSZÓ: Aszód
SZÓCIKK: Aszód, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gödöllői járásában
3285 lakossal. A zsidó hitközségről szóló első adatok 1700-ra vezetnek vissza,
alapítása erre az időre tehető. V. ö. Vajda Béla Zsidók története Abonyban című
művével . Alapítóinak, első elöljáróinak és első rabbijának neve ismeretlen és
1747-ig való fejlődését sem ismerjük. De ekkor kinőhetett már az első szervezkedés
keretéből, ami abból tűnik ki, hogy újjáalakítja a Chevra Kadisát, amely e
hitközség alapítása óta működhetett. 1757-ben már templomot építenek. 1745-ben
egy Josua nevű, 1767. pedig Filip Jákob nevű rabbi vezeti a hitéletét. 1786-ban
Budaspitz Sámuel a rabbija, aki az aszódi temetőben még ma is látható
sírkövének felírása szerint 29 évig működött A.-on, jesivát alapított és számos
tanítványt nevelt a talmudikus tudományban. 1860-ban Handler Márk, majd
Hirschfeld Izrael a hitközség rabbija, utánuk Schreiber József került a
rabbinátus élére és 40 évig irányította, a hitközség hitéletét. A hitközség
szelleme mindig konzervatív volt, a szakadás idején mégis a kongresszusi
szervezethez csatlakozott, de alapszabályaiban kimondta, hogy a Sulchan Áruch
alapján áll. Azóta a VI. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi központ és mint
ilyenhez hozzátartoznak: Ácsa, Bag, Domony, Galga-Györk, Galgahéviz,
Galgamácsa, Héviz-györk, Kartal, Tura, Veresegyház, Zsámbok, Verseg,
Váchartyán, Vácrátót, Újfalu, Zsidó. Ma 86 családban 311 lelket számlál 100
helybeli adófizetővel. Ezek között van 2 nagykereskedő, 40 kereskedő, 1
nagyiparos, 11 iparos, 2 gazdálkodó, az 5000 holdas kartali uradalom Szántó
Géza igazgatása alatt áll , 3 ügyvéd, 2 orvos, 8 magántisztviselő, 2
vállalkozó, 6 magánzó. 8 közadakozásból él. Nagyipari tevékenységgel Vas Mór
szerzett érdemeket,aki majolika, cserép és téglagyárat alapított. A
világháborúban a hitközség 22 tagja esett el a különböző frontokon. Évi
költségvetése 15.000 P. Legfontosabb intézménye az elemi iskola, amelyet 1845.
létesített és ebben már az alapítás évében rendszeresítette a magyar nyelvű
oktatást. 1861-ben alapította betegek ápolására és segélyezésére a Tomche
Dallin-t, 1880. a Nőegyletet, 1910. a Leányegyletet, 1920. a Talmud-Tórát, amely
15-20 növendéknek ad vallásos nevelést. Értékes alkotás az 1908. Román Miklós
műépítész tervei szerint épült zsinagóga, amelynek költségeit a hitközségi
tagok áldozatkészsége teremtette elő. Nagyobb adományokkal hozzájárultak:
marosváraljai Glück Samuné, dr. Gál Adolf kormányfőtanácsos, megyei tiszti
főorvos, Schlesinger Flóris, Neumann Ármin, Brünauer Mór, Brüll Soma, özv.
Haraszty Pálné, Lengyel testvérek, Aszódi Takarékpénztár, Izr. Nőegylet, Chevra
Kadisa, báró Schossberger Lajos, domonyi Domony Ödön, Hannover Lipót, Fleissig
Mór, Salzer Nándor, Feuermann József, Diamant Dénes Márton, Lőwy Manó, Hermann
József, Reiner József, Hannover Adolf, Weiner Dávid, Vas Mór, Aszódi Hitelbank,
Steinberger Mór és Dénes Jenő. A templom felépítése után, 1921. az 1757. épült
zsinagógát lebontották. A hitélet elmélyítésén kívül nagy gondot fordít a
hitközség a kultúra terjesztésére is és evégből Kultúregyletet alapított 1924.
Vezetősége: Steiner Jakab főrabbi, Reiner József elnök, dr. Faludi Sándor
alelnök, Hermann József főgondnok, Lengyel Ábrahám gondnok, Vas Mór pénztárnok,
Lőwy Manó ellenőr, Klein Ernő jegyző. A Chevra Kadisa elnöke Friedmann József.
Az iskolaszék tagjai: dr. Faludi Sándor elnök, dr. Gál Adolf, dr. Glück Adolf,
dr. Katona Henrik, dr. Rendes Dezső, Reiner József, Déri Róza tanítónő.
10239.ht
CÍMSZÓ Aszó
SZÓCIKK Aszód nagyk Pest-Pilis-Solt-Kisku vármegy gödöllő járásába 328
lakossal zsid hitközségrő szól els adato 1700-r vezetne vissza alapítás err a
időr tehető V ö Vajd Bél Zsidó történet Abonyba cím művéve Alapítóinak els
elöljáróina é els rabbijána nev ismeretle é 1747-i val fejlődésé se ismerjük D
ekko kinőhetet má a els szervezkedé keretéből am abbó tűni ki hog újjáalakítj
Chevr Kadisát amel hitközsé alapítás ót működhetett 1757-be má templomo építenek
1745-be eg Josu nevű 1767 pedi Fili Jáko nev rabb vezet hitéletét 1786-ba
Budaspit Sámue rabbija ak a aszód temetőbe mé m i láthat sírkövéne felírás
szerin 2 évi működöt A.-on jesivá alapítot é számo tanítvány nevel talmudiku
tudományban 1860-ba Handle Márk maj Hirschfel Izrae hitközsé rabbija utánu
Schreibe Józse kerül rabbinátu élér é 4 évi irányította hitközsé hitéletét
hitközsé szellem mindi konzervatí volt szakadá idejé mégi kongresszus
szervezethe csatlakozott d alapszabályaiba kimondta hog Sulcha Áruc alapjá áll
Azót VI községkerülethe tartozik Anyakönyv közpon é min ilyenhe hozzátartoznak
Ácsa Bag Domony Galga-Györk Galgahéviz Galgamácsa Héviz-györk Kartal Tura
Veresegyház Zsámbok Verseg Váchartyán Vácrátót Újfalu Zsidó M 8 családba 31 lelke
számlá 10 helybel adófizetővel Eze közöt va nagykereskedő 4 kereskedő
nagyiparos 1 iparos gazdálkodó a 500 holda kartal uradalo Szánt Géz igazgatás
alat ál ügyvéd orvos magántisztviselő vállalkozó magánzó közadakozásbó él
Nagyipar tevékenységge Va Mó szerzet érdemeket,ak majolika cseré é téglagyára
alapított világháborúba hitközsé 2 tagj eset e különböz frontokon Év
költségvetés 15.00 P Legfontosab intézmény a elem iskola amelye 1845 létesítet
é ebbe má a alapítá évébe rendszeresített magya nyelv oktatást 1861-be
alapított betege ápolásár é segélyezésér Tomch Dallin-t 1880 Nőegyletet 1910
Leányegyletet 1920 Talmud-Tórát amel 15-2 növendékne a valláso nevelést Értéke
alkotá a 1908 Romá Mikló műépítés terve szerin épül zsinagóga amelyne költségei
hitközség tago áldozatkészség teremtett elő Nagyob adományokka hozzájárultak
marosváralja Glüc Samuné dr Gá Adol kormányfőtanácsos megye tiszt főorvos
Schlesinge Flóris Neuman Ármin Brünaue Mór Brül Soma özv Haraszt Pálné Lengye
testvérek Aszód Takarékpénztár Izr Nőegylet Chevr Kadisa bár Schossberge Lajos
domony Domon Ödön Hannove Lipót Fleissi Mór Salze Nándor Feuerman József Diaman
Déne Márton Lőw Manó Herman József Reine József Hannove Adolf Weine Dávid Va
Mór Aszód Hitelbank Steinberge Mó é Déne Jenő templo felépítés után 1921 a 1757
épül zsinagógá lebontották hitéle elmélyítésé kívü nag gondo fordí hitközsé
kultúr terjesztésér i é evégbő Kultúregylete alapítot 1924 Vezetősége Steine
Jaka főrabbi Reine Józse elnök dr Falud Sándo alelnök Herman Józse főgondnok
Lengye Ábrahá gondnok Va Mó pénztárnok Lőw Man ellenőr Klei Ern jegyző Chevr
Kadis elnök Friedman József A iskolaszé tagjai dr Falud Sándo elnök dr Gá Adolf
dr Glüc Adolf dr Katon Henrik dr Rende Dezső Reine József Dér Róz tanítónő
10239.h
CÍMSZ Asz
SZÓCIK Aszó nagy Pest-Pilis-Solt-Kisk vármeg gödöll járásáb 32 lakossa zsi
hitközségr szó el adat 1700- vezetn vissz alapítá er idő tehet Vaj Bé Zsid
történe Abonyb cí művév Alapítóina el elöljáróin el rabbiján ne ismeretl 1747-
va fejlődés s ismerjü ekk kinőhete m el szervezked keretébő a abb tűn k ho
újjáalakít Chev Kadisá ame hitközs alapítá ó működhetet 1757-b m templom
építene 1745-b e Jos nev 176 ped Fil Ják ne rab veze hitéleté 1786-b Budaspi
Sámu rabbij a aszó temetőb m látha sírkövén felírá szeri év működö A.-o jesiv
alapíto szám tanítván neve talmudik tudományba 1860-b Handl Már ma Hirschfe
Izra hitközs rabbij után Schreib Józs kerü rabbinát élé év irányított hitközs
hitéleté hitközs szelle mind konzervat vol szakad idej még kongresszu
szervezeth csatlakozot alapszabályaib kimondt ho Sulch Áru alapj ál Azó V
községkerületh tartozi Anyaköny közpo mi ilyenh hozzátartozna Ács Ba Domon
Galga-Györ Galgahévi Galgamács Héviz-györ Karta Tur Veresegyhá Zsámbo Verse
Váchartyá Vácrátó Újfal Zsid családb 3 lelk száml 1 helybe adófizetőve Ez közö
v nagykeresked keresked nagyiparo iparo gazdálkod 50 hold karta uradal Szán Gé
igazgatá ala á ügyvé orvo magántisztvisel vállalkoz magánz közadakozásb é
Nagyipa tevékenységg V M szerze érdemeket,a majolik cser téglagyár alapítot
világháborúb hitközs tag ese különbö frontoko É költségveté 15.0 Legfontosa
intézmén ele iskol amely 184 létesíte ebb m alapít évéb rendszeresítet magy
nyel oktatás 1861-b alapítot beteg ápolásá segélyezésé Tomc Dallin- 188
Nőegylete 191 Leányegylete 192 Talmud-Tórá ame 15- növendékn vallás nevelés
Érték alkot 190 Rom Mikl műépíté terv szeri épü zsinagóg amelyn költsége
hitközsé tag áldozatkészsé teremtet el Nagyo adományokk hozzájárulta
marosváralj Glü Samun d G Ado kormányfőtanácso megy tisz főorvo Schlesing Flóri
Neuma Ármi Brünau Mó Brü Som öz Harasz Páln Lengy testvére Aszó Takarékpénztá
Iz Nőegyle Chev Kadis bá Schossberg Lajo domon Domo Ödö Hannov Lipó Fleiss Mó
Salz Nándo Feuerma Józse Diama Dén Márto Lő Man Herma Józse Rein Józse Hannov
Adol Wein Dávi V Mó Aszó Hitelban Steinberg M Dén Jen templ felépíté utá 192
175 épü zsinagóg lebontottá hitél elmélyítés kív na gond ford hitközs kultú
terjesztésé evégb Kultúregylet alapíto 192 Vezetőség Stein Jak főrabb Rein Józs
elnö d Falu Sánd alelnö Herma Józs főgondno Lengy Ábrah gondno V M pénztárno Lő
Ma ellenő Kle Er jegyz Chev Kadi elnö Friedma Józse iskolasz tagja d Falu Sánd
elnö d G Adol d Glü Adol d Kato Henri d Rend Dezs Rein Józse Dé Ró tanítón
10239.
CÍMS As
SZÓCI Asz nag Pest-Pilis-Solt-Kis várme gödöl járásá 3 lakoss zs hitközség
sz e ada 1700 vezet viss alapít e id tehe Va B Zsi történ Abony c művé
Alapítóin e elöljárói e rabbijá n ismeret 1747 v fejlődé ismerj ek kinőhet e
szervezke keretéb ab tű h újjáalakí Che Kadis am hitköz alapít működhete 1757-
templo építen 1745- Jo ne 17 pe Fi Já n ra vez hitélet 1786- Budasp Sám rabbi
asz temető láth sírkövé felír szer é működ A.- jesi alapít szá tanítvá nev
talmudi tudományb 1860- Hand Má m Hirschf Izr hitköz rabbi utá Schrei Józ ker
rabbiná él é irányítot hitköz hitélet hitköz szell min konzerva vo szaka ide mé
kongressz szervezet csatlakozo alapszabályai kimond h Sulc Ár alap á Az
községkerület tartoz Anyakön közp m ilyen hozzátartozn Ác B Domo Galga-Gyö
Galgahév Galgamác Héviz-gyö Kart Tu Veresegyh Zsámb Vers Vácharty Vácrát Újfa
Zsi család lel szám helyb adófizetőv E köz nagykereske kereske nagyipar ipar
gazdálko 5 hol kart urada Szá G igazgat al ügyv orv magántisztvise vállalko
magán közadakozás Nagyip tevékenység szerz érdemeket, majoli cse téglagyá
alapíto világháború hitköz ta es különb frontok költségvet 15. Legfontos
intézmé el isko amel 18 létesít eb alapí évé rendszeresíte mag nye oktatá 1861-
alapíto bete ápolás segélyezés Tom Dallin 18 Nőegylet 19 Leányegylet 19
Talmud-Tór am 15 növendék vallá nevelé Érté alko 19 Ro Mik műépít ter szer ép
zsinagó amely költség hitközs ta áldozatkészs teremte e Nagy adományok
hozzájárult marosváral Gl Samu Ad kormányfőtanács meg tis főorv Schlesin Flór
Neum Árm Brüna M Br So ö Haras Pál Leng testvér Asz Takarékpénzt I Nőegyl Che
Kadi b Schossber Laj domo Dom Öd Hanno Lip Fleis M Sal Nánd Feuerm Józs Diam Dé
Márt L Ma Herm Józs Rei Józs Hanno Ado Wei Dáv M Asz Hitelba Steinber Dé Je
temp felépít ut 19 17 ép zsinagó lebontott hité elmélyíté kí n gon for hitköz
kult terjesztés evég Kultúregyle alapít 19 Vezetősé Stei Ja főrab Rei Józ eln
Fal Sán aleln Herm Józ főgondn Leng Ábra gondn pénztárn L M ellen Kl E jegy Che
Kad eln Friedm Józs iskolas tagj Fal Sán eln Ado Gl Ado Kat Henr Ren Dez Rei
Józs D R tanító
10239
CÍM A
SZÓC As na Pest-Pilis-Solt-Ki várm gödö járás lakos z hitközsé s ad 170
veze vis alapí i teh V Zs törté Abon műv Alapítói elöljáró rabbij ismere 174
fejlőd ismer e kinőhe szervezk kereté a t újjáalak Ch Kadi a hitkö alapí
működhet 1757 templ építe 1745 J n 1 p F J r ve hitéle 1786 Budas Sá rabb as
temet lát sírköv felí sze műkö A. jes alapí sz tanítv ne talmud tudomány 1860
Han M Hirsch Iz hitkö rabb ut Schre Jó ke rabbin é irányíto hitkö hitéle hitkö
szel mi konzerv v szak id m kongress szerveze csatlakoz alapszabálya kimon Sul
Á ala A községkerüle tarto Anyakö köz ilye hozzátartoz Á Dom Galga-Gy Galgahé
Galgamá Héviz-gy Kar T Veresegy Zsám Ver Váchart Vácrá Újf Zs csalá le szá hely
adófizető kö nagykeresk keresk nagyipa ipa gazdálk ho kar urad Sz igazga a ügy
or magántisztvis vállalk magá közadakozá Nagyi tevékenysé szer érdemeket majol
cs téglagy alapít világhábor hitkö t e külön fronto költségve 15 Legfonto
intézm e isk ame 1 létesí e alap év rendszeresít ma ny oktat 1861 alapít bet
ápolá segélyezé To Dalli 1 Nőegyle 1 Leányegyle 1 Talmud-Tó a 1 növendé vall
nevel Ért alk 1 R Mi műépí te sze é zsinag amel költsé hitköz t áldozatkész
teremt Nag adományo hozzájárul marosvára G Sam A kormányfőtanác me ti főor
Schlesi Fló Neu Ár Brün B S Hara Pá Len testvé As Takarékpénz Nőegy Ch Kad
Schossbe La dom Do Ö Hann Li Flei Sa Nán Feuer Józ Dia D Már M Her Józ Re Józ
Hann Ad We Dá As Hitelb Steinbe D J tem felépí u 1 1 é zsinag lebontot hit
elmélyít k go fo hitkö kul terjeszté evé Kultúregyl alapí 1 Vezetős Ste J főra
Re Jó el Fa Sá alel Her Jó főgond Len Ábr gond pénztár elle K jeg Ch Ka el
Fried Józ iskola tag Fa Sá el Ad G Ad Ka Hen Re De Re Józ tanít
1023
CÍ
SZÓ A n Pest-Pilis-Solt-K vár göd járá lako hitközs a 17 vez vi alap te Z
tört Abo mű Alapító elöljár rabbi ismer 17 fejlő isme kinőh szervez keret
újjáala C Kad hitk alap működhe 175 temp épít 174 v hitél 178 Buda S rab a teme
lá sírkö fel sz műk A je alap s tanít n talmu tudomán 186 Ha Hirsc I hitk rab u
Schr J k rabbi irányít hitk hitél hitk sze m konzer sza i kongres szervez
csatlako alapszabály kimo Su al községkerül tart Anyak kö ily hozzátarto Do
Galga-G Galgah Galgam Héviz-g Ka Vereseg Zsá Ve Váchar Vácr Új Z csal l sz hel
adófizet k nagykeres keres nagyip ip gazdál h ka ura S igazg üg o magántisztvi
vállal mag közadakoz Nagy tevékenys sze érdemeke majo c téglag alapí világhábo
hitk külö front költségv 1 Legfont intéz is am létes ala é rendszeresí m n okta
186 alapí be ápol segélyez T Dall Nőegyl Leányegyl Talmud-T növend val neve Ér
al M műép t sz zsina ame költs hitkö áldozatkés terem Na adomány hozzájáru
marosvár Sa kormányfőtaná m t főo Schles Fl Ne Á Brü Har P Le testv A
Takarékpén Nőeg C Ka Schossb L do D Han L Fle S Ná Feue Jó Di Má He Jó R Jó Han
A W D A Hitel Steinb te felép zsina lebonto hi elmélyí g f hitk ku terjeszt ev
Kultúregy alap Vezető St főr R J e F S ale He J főgon Le Áb gon pénztá ell je C
K e Frie Jó iskol ta F S e A A K He R D R Jó taní