10302.htm
CÍMSZÓ: Baja
SZÓCIKK: Baja, tvj.
Bács-Bodrog vm. 20,065 lak. A zsidó hitközség 405 családban 2400 lelket
számlál. Adófizető 664. Ezek így oszlanak meg: 10 nagykereskedő, 131 kereskedő,
10 nagyiparos, 66 iparos, 18 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 15 orvos, 5 mérnök, 14
köztisztviselő, 53 magántisztviselő, 8 tanár és tanító, 65 magánzó, 1 katona,
42 munkás, más pályákon 214. Közadakozásból 60 él. A VI. községkerülethez
tartozik. Anyakönyvi hatásköre kiterjed Bácsbokorra, Nagybaracskára, Bács
monostorra, Csataljára, Dávodra, Garára, Vaskútra, Csávolyra és
Felsőszentivánra. Évi költségvetése 56,460 P. Filantropikus és szociális
célokra 26,655 P-t fordít. Intézményei mintaszerűek. Emberbaráti célok szolgálatában
áll az 1790. alapított Chevra Kadisa 459 taggal, az 1852. alakult Nőegylet, a
Leányegylet (1899), az 1882. létesített kórház és az 1901. épített Aggok háza.
Ezen intézmény számára Fischer Sámuel 40,000 pengő értékű alapítványt
létesített 1896. Elemi iskoláját 1837-39-ben, polgári leányiskoláját 1889.
nyitotta meg, 4-4 tanerővel mindkettőt. 1846-ban már magyar nyelvű oktatást
rendszeresített az elemi iskolában. A nagytemplomot 1845. építette
közadakozásból Frey pesti műépítész tervei szerint. A hitélet megerősítésére és
a közjóra irányuló törekvés mindig együtt haladt ebben a hitközségben és ennek
tulajdonítható, hogy már a múlt század elején voltak alig százéves fennállása
után olyan tagjai, akik a közgazdasági életben való hasznos tevékenységükkel
tűntek ki. Reich Farkas fiai 1825. megalapítják a Duna-Tisza-közének legnagyobb
kézműáru nagykereskedését (30 alkalmazottal), Spitzer Károly 1864. szeszgyárat
épít, Pollák József 1912. bútorgyárat (120 munkással), Diamant László 1917.
szövőgyárat 60 és Schőn Zsigmond 1917. posztógyárat 100 munkással. A magyar
mezőgazdaság érdekét előmozdították Weidinger Dezső Borotapusztán (4000 hold),
Milkó Mátyás Bácsborsodon (2000 hold), Szász Ottó Szimáron (1000 hold), Pap
Lajos (1200 hold), Pap Illés Kutaspusztán (1000 hold). A hitéletben gyökerező
zsidó öntudat és az egészséges alkalmazkodás jellemezte mindig a hitközséget,
aminek legjobb bizonysága, hogy a város bizalma két zsidót is emelt a
polgármesteri székbe: dr. Hauser Mórt és Erdélyi Gyulát. Őszinte volt minden
időben a kultúrát megbecsülő szelleme is, ami abból látszik, hogy kitűnő
nagyságokat nevelt a tudománynak, többek között dr. Kohn Sámuelt, a pesti
hitközség főrabbiját, dr. Perlesz József müncheni, dr. Nascher Simon berlini
főrabbit, Schulhof Lipót hírneves csillagászt, dr. Donáth Gyula egyetemi
orvosprofesszort, dr. Balassa József filológust és másokat. Az itt született és
nevelt írók közül Tábori Róbert, Timár Szaniszló és Palóczy Lipót országszerte
becsült nevet szereztek. Történelmi fejlődését a következőkben foglalhatjuk
össze. 1728-ban még csak két zsidó család lakott B.-n, 1735 hat család 34
lélekkel. 1768-ban még nagyobb a térfoglalás. Márkusz József akkori rabbi és 16
család engedélyt nyert egy zsinagóga építésére. Ezek Müller Maier Löb terménykereskedő,
Mayer Ábrahám terménykereskedő, Wellisch Simon bőrkereskedő, Flesch Mojzes
uradalmi pálinkafőző és Hirsch Wolf szorgalmazására önálló hitközséget alkottak
és az akkori bácsmegyei alispán 1773 okt. 18. kelt jelentésében B.-t önálló
hitközségnek deklarálja. Az első elöljárók Müller Maier Löb és Wellisch Simon
voltak. Ebben az időben már a Chevra is működött; a Chevra-könyvben említett
első halottak 1789-90-ből valók. Rabbija már a végleges megszervezés előtt
volt. A megszervezett hitközség első rabbijául Krieshaber Izsákot választotta
meg, aki azonban csak rövid ideig működött itt, mert innen Paksra hívták meg.
Helyébe 1794 táján Moorberg Jesája, vagy amint ő maga írta és nevezte magát:
Jesája Kaháná került ide Tápiószeléről. Ez 1805. lemondott állásáról és
Újvidékre költözött. Utódjául 1807. az akkor még fiatal Asch Meirt hívták meg,
akit talmudikus tudománya, szigorú vallásossága, jellemének tisztasága és nemes
gondolkodása az akkori zsidó élet korifeusai közé emelt. Ez a nagy tudós később
a gyarmati, majd az ungvári rabbiszéket töltötte be és innen nevezték gyarmati,
vagy ungvári r. Mennek is a zsidó irodalomban. A tudományok művelése nem volt
papi privilégium ebben az időben. A B.-i hitközségnek voltak akkoriban olyan
tagjai, akik még hírneves rabbijaikkal is vetekedtek a tudományban. A
legtekintélyesebb Müller Maier Löb terménykereskedő, a hitközség első
elöljárója volt, aki szabad idejét a rabbinikus tudományokban való
elmélyedésére fordította. Egyetlen leányát: Reicelt 1797. Kohn Schwerin Götzhöz
(l. o.) adta férjhez. Apósának halála után Ascher Meir lemondott állásáról Kohn
Schwerin Götz javára, aki 1815 vége felé el is foglalta a rabbi hivatalt.
Mértékadó tekintélye és majdnem félszázados működése üdvös befolyást gyakorolt
a zsidók kedvezőtlen helyzetére, nem csak az ő megyéjében, hanem Magyarország
egész déli részében is. A bácsmegyei zsidóság két hatóságot szervezett ez
időben: egy világit és egy egyházit. Világi hatóságának élén a «Ros medina»
(megyefőnök) állott. Mellette működött az egyes községek elöljárói által
választott «megyei rabbi», aki vallásos kérdésekben, amelyekhez akkor jogi
kérdések is tartoztak, döntött. Mikor a rabbiszékbe Kohn Schwerin Götz került,
a Ros medina tisztségét Stern Mordecháj (Márkus) viselte. Pestre költözvén, tisztségét
a Mélykúton lakó Berger József Löb nyerte el, utána pedig az embernek és
tudósnak egyaránt kiváló Popper Dániel került a világi hatóság élére. Ó volt
Bács megye utolsó Ros medinája, mert a türelmi adó eltörlésével ez a tisztség
önmagától megszűnt. A B.-i hitközség, amióta Kohn Schwerin állt a hitélet élén,
lassanként egész Bács- és a később vele egyesített Bodrog-megyének legvirágzóbb
és legtekintélyesebb községévé fejlődött. 1827-ben aszifá-t (nagygyűlést)
tartottak itt a hitközségek elöljárói és Kohn Schwerint egyhangúlag a megye
főrabbijának nevezték ki. Mindezt a XVIII. századig visszanyúló kulturális
fejlődés előzte meg. Bács-Bodrog vármegye területén az első népiskola nyomát
már 1771. B.-n találjuk. Ez a nyilvános zsidó népiskolák sorában mindig a
vezérszerepet vitte és első volt a megmagyarosodásban is. 1846-ban már magyarul
tanították itt a magyarok történetét. 1840-ben olyan csapás érte a virágzó
várost, amely csaknem elpusztította. Május 1., pénteken, a déli órákban tűz
ütött ki és feltartóztathatatlanul tovább terjedt. A zsinagóga, a vele szemben
levő községháza, a rituális fürdő, a kórház és az iskola teljesen leégett. A
zsidó község tagjai közül csak hármat kímélt meg a katasztrófa, a többi
koldusbotra jutott. De ez nem törte meg a hitközség életerejét, tovább
dolgozott és alig két évvel a tűzvész után már hozzáfoghatott a zsinagóga
újjáépítéséhez. 1845-ben befejezte az építést és szept. 26. Steinhardt rabbi
magyar ünnepi beszéddel felavatta. Ez volt az első magyar hitszónoklat,
amellyel akkortájt magyarországi zsinagógát felszenteltek. Kohn Schwerin 1852
jan. 15. halt meg. Utódja Náscher Mózes volt 1855- 1878-ig. Utána 1914-ig dr.
Adler Lipót töltötte be a rabbiszéket. Halála után nyolc éven át Rosenfeld
Henrik rabbihelyettes látta el a rabbi funkcióit. Erre az időre esik
legküzdelmesebb periódusa, mikor még a hitélet is az országos nagy gondok
között csak küszködve tarthatta fenn régi intézményeit. Egyetemes nagy érdekek
követelték a zsidók hagyományos áldozatkészségét és a B.-i hitközség ekkor sem
tagadta meg magát. 365 tagja vett részt a világháborúban és 36 elesett.
Kórházát 1914 aug. 1. hadikórház céljaira engedte át a Szentegylet. A hitközség
mai vezetősége: dr. Péner Miklós főrabbi, dr. Lemberger Ármin ügyvéd, elnök,
dr. Halász József terménykereskedő kultusz-elöljáró, Lemberger Rezső pénzügyi
előljáró, Schlieszer Miksa Chevra-elnök, Klauber Lajos bankigazgató, alelnök,
dr. Dömötör Kálmán orvos, iskolaszéki elnök, dr. Fischhof Zsigmond ügyvéd,
jogügyi elöljáró, dr. Sándor Imre ügyvéd, gazdasági elöljáró, Kertész Lipót
jegyző, Billitzer Ernő főkántor. A polgári leányiskola tantestülete: Bencze
László, Fischhofné R. Irén, Rosenfeld Józsefné, Rózsa Kálmán; az elemi iskoláé:
Adler Sándor, Rosenfeld József, Stekler Sándorné, Stern Jakab.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 302. címszó a lexikon =>
75. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10302.htm
CÍMSZÓ: Baja
SZÓCIKK: Baja, tvj. Bács-Bodrog vm. 20,065 lak. A zsidó hitközség 405
családban 2400 lelket számlál. Adófizető 664. Ezek így oszlanak meg: 10
nagykereskedő, 131 kereskedő, 10 nagyiparos, 66 iparos, 18 gazdálkodó, 12
ügyvéd, 15 orvos, 5 mérnök, 14 köztisztviselő, 53 magántisztviselő, 8 tanár és
tanító, 65 magánzó, 1 katona, 42 munkás, más pályákon 214. Közadakozásból 60
él. A VI. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi hatásköre kiterjed Bácsbokorra,
Nagybaracskára, Bács monostorra, Csataljára, Dávodra, Garára, Vaskútra,
Csávolyra és Felsőszentivánra. Évi költségvetése 56,460 P. Filantropikus és
szociális célokra 26,655 P-t fordít. Intézményei mintaszerűek. Emberbaráti
célok szolgálatában áll az 1790. alapított Chevra Kadisa 459 taggal, az 1852.
alakult Nőegylet, a Leányegylet 1899 , az 1882. létesített kórház és az 1901.
épített Aggok háza. Ezen intézmény számára Fischer Sámuel 40,000 pengő értékű
alapítványt létesített 1896. Elemi iskoláját 1837-39-ben, polgári
leányiskoláját 1889. nyitotta meg, 4-4 tanerővel mindkettőt. 1846-ban már
magyar nyelvű oktatást rendszeresített az elemi iskolában. A nagytemplomot
1845. építette közadakozásból Frey pesti műépítész tervei szerint. A hitélet
megerősítésére és a közjóra irányuló törekvés mindig együtt haladt ebben a
hitközségben és ennek tulajdonítható, hogy már a múlt század elején voltak alig
százéves fennállása után olyan tagjai, akik a közgazdasági életben való hasznos
tevékenységükkel tűntek ki. Reich Farkas fiai 1825. megalapítják a
Duna-Tisza-közének legnagyobb kézműáru nagykereskedését 30 alkalmazottal ,
Spitzer Károly 1864. szeszgyárat épít, Pollák József 1912. bútorgyárat 120
munkással , Diamant László 1917. szövőgyárat 60 és Schőn Zsigmond 1917.
posztógyárat 100 munkással. A magyar mezőgazdaság érdekét előmozdították
Weidinger Dezső Borotapusztán 4000 hold , Milkó Mátyás Bácsborsodon 2000 hold ,
Szász Ottó Szimáron 1000 hold , Pap Lajos 1200 hold , Pap Illés Kutaspusztán
1000 hold . A hitéletben gyökerező zsidó öntudat és az egészséges alkalmazkodás
jellemezte mindig a hitközséget, aminek legjobb bizonysága, hogy a város
bizalma két zsidót is emelt a polgármesteri székbe: dr. Hauser Mórt és Erdélyi
Gyulát. Őszinte volt minden időben a kultúrát megbecsülő szelleme is, ami abból
látszik, hogy kitűnő nagyságokat nevelt a tudománynak, többek között dr. Kohn
Sámuelt, a pesti hitközség főrabbiját, dr. Perlesz József müncheni, dr. Nascher
Simon berlini főrabbit, Schulhof Lipót hírneves csillagászt, dr. Donáth Gyula
egyetemi orvosprofesszort, dr. Balassa József filológust és másokat. Az itt
született és nevelt írók közül Tábori Róbert, Timár Szaniszló és Palóczy Lipót
országszerte becsült nevet szereztek. Történelmi fejlődését a következőkben
foglalhatjuk össze. 1728-ban még csak két zsidó család lakott B.-n, 1735 hat
család 34 lélekkel. 1768-ban még nagyobb a térfoglalás. Márkusz József akkori
rabbi és 16 család engedélyt nyert egy zsinagóga építésére. Ezek Müller Maier
Löb terménykereskedő, Mayer Ábrahám terménykereskedő, Wellisch Simon
bőrkereskedő, Flesch Mojzes uradalmi pálinkafőző és Hirsch Wolf szorgalmazására
önálló hitközséget alkottak és az akkori bácsmegyei alispán 1773 okt. 18. kelt
jelentésében B.-t önálló hitközségnek deklarálja. Az első elöljárók Müller
Maier Löb és Wellisch Simon voltak. Ebben az időben már a Chevra is működött; a
Chevra-könyvben említett első halottak 1789-90-ből valók. Rabbija már a
végleges megszervezés előtt volt. A megszervezett hitközség első rabbijául
Krieshaber Izsákot választotta meg, aki azonban csak rövid ideig működött itt,
mert innen Paksra hívták meg. Helyébe 1794 táján Moorberg Jesája, vagy amint ő
maga írta és nevezte magát: Jesája Kaháná került ide Tápiószeléről. Ez 1805.
lemondott állásáról és Újvidékre költözött. Utódjául 1807. az akkor még fiatal
Asch Meirt hívták meg, akit talmudikus tudománya, szigorú vallásossága,
jellemének tisztasága és nemes gondolkodása az akkori zsidó élet korifeusai
közé emelt. Ez a nagy tudós később a gyarmati, majd az ungvári rabbiszéket
töltötte be és innen nevezték gyarmati, vagy ungvári r. Mennek is a zsidó
irodalomban. A tudományok művelése nem volt papi privilégium ebben az időben. A
B.-i hitközségnek voltak akkoriban olyan tagjai, akik még hírneves rabbijaikkal
is vetekedtek a tudományban. A legtekintélyesebb Müller Maier Löb
terménykereskedő, a hitközség első elöljárója volt, aki szabad idejét a
rabbinikus tudományokban való elmélyedésére fordította. Egyetlen leányát:
Reicelt 1797. Kohn Schwerin Götzhöz l. o. adta férjhez. Apósának halála után
Ascher Meir lemondott állásáról Kohn Schwerin Götz javára, aki 1815 vége felé
el is foglalta a rabbi hivatalt. Mértékadó tekintélye és majdnem félszázados
működése üdvös befolyást gyakorolt a zsidók kedvezőtlen helyzetére, nem csak az
ő megyéjében, hanem Magyarország egész déli részében is. A bácsmegyei zsidóság
két hatóságot szervezett ez időben: egy világit és egy egyházit. Világi
hatóságának élén a Ros medina megyefőnök állott. Mellette működött az egyes
községek elöljárói által választott megyei rabbi , aki vallásos kérdésekben,
amelyekhez akkor jogi kérdések is tartoztak, döntött. Mikor a rabbiszékbe Kohn
Schwerin Götz került, a Ros medina tisztségét Stern Mordecháj Márkus viselte.
Pestre költözvén, tisztségét a Mélykúton lakó Berger József Löb nyerte el,
utána pedig az embernek és tudósnak egyaránt kiváló Popper Dániel került a
világi hatóság élére. Ó volt Bács megye utolsó Ros medinája, mert a türelmi adó
eltörlésével ez a tisztség önmagától megszűnt. A B.-i hitközség, amióta Kohn
Schwerin állt a hitélet élén, lassanként egész Bács- és a később vele
egyesített Bodrog-megyének legvirágzóbb és legtekintélyesebb községévé
fejlődött. 1827-ben aszifá-t nagygyűlést tartottak itt a hitközségek elöljárói
és Kohn Schwerint egyhangúlag a megye főrabbijának nevezték ki. Mindezt a
XVIII. századig visszanyúló kulturális fejlődés előzte meg. Bács-Bodrog
vármegye területén az első népiskola nyomát már 1771. B.-n találjuk. Ez a
nyilvános zsidó népiskolák sorában mindig a vezérszerepet vitte és első volt a
megmagyarosodásban is. 1846-ban már magyarul tanították itt a magyarok
történetét. 1840-ben olyan csapás érte a virágzó várost, amely csaknem
elpusztította. Május 1., pénteken, a déli órákban tűz ütött ki és
feltartóztathatatlanul tovább terjedt. A zsinagóga, a vele szemben levő
községháza, a rituális fürdő, a kórház és az iskola teljesen leégett. A zsidó
község tagjai közül csak hármat kímélt meg a katasztrófa, a többi koldusbotra
jutott. De ez nem törte meg a hitközség életerejét, tovább dolgozott és alig
két évvel a tűzvész után már hozzáfoghatott a zsinagóga újjáépítéséhez.
1845-ben befejezte az építést és szept. 26. Steinhardt rabbi magyar ünnepi
beszéddel felavatta. Ez volt az első magyar hitszónoklat, amellyel akkortájt
magyarországi zsinagógát felszenteltek. Kohn Schwerin 1852 jan. 15. halt meg.
Utódja Náscher Mózes volt 1855- 1878-ig. Utána 1914-ig dr. Adler Lipót töltötte
be a rabbiszéket. Halála után nyolc éven át Rosenfeld Henrik rabbihelyettes látta
el a rabbi funkcióit. Erre az időre esik legküzdelmesebb periódusa, mikor még a
hitélet is az országos nagy gondok között csak küszködve tarthatta fenn régi
intézményeit. Egyetemes nagy érdekek követelték a zsidók hagyományos
áldozatkészségét és a B.-i hitközség ekkor sem tagadta meg magát. 365 tagja
vett részt a világháborúban és 36 elesett. Kórházát 1914 aug. 1. hadikórház
céljaira engedte át a Szentegylet. A hitközség mai vezetősége: dr. Péner Miklós
főrabbi, dr. Lemberger Ármin ügyvéd, elnök, dr. Halász József terménykereskedő
kultusz-elöljáró, Lemberger Rezső pénzügyi előljáró, Schlieszer Miksa
Chevra-elnök, Klauber Lajos bankigazgató, alelnök, dr. Dömötör Kálmán orvos,
iskolaszéki elnök, dr. Fischhof Zsigmond ügyvéd, jogügyi elöljáró, dr. Sándor Imre
ügyvéd, gazdasági elöljáró, Kertész Lipót jegyző, Billitzer Ernő főkántor. A
polgári leányiskola tantestülete: Bencze László, Fischhofné R. Irén, Rosenfeld
Józsefné, Rózsa Kálmán; az elemi iskoláé: Adler Sándor, Rosenfeld József,
Stekler Sándorné, Stern Jakab.
10302.ht
CÍMSZÓ Baj
SZÓCIKK Baja tvj Bács-Bodro vm 20,06 lak zsid hitközsé 40 családba 240
lelke számlál Adófizet 664 Eze íg oszlana meg 1 nagykereskedő 13 kereskedő 1
nagyiparos 6 iparos 1 gazdálkodó 1 ügyvéd 1 orvos mérnök 1 köztisztviselő 5
magántisztviselő taná é tanító 6 magánzó katona 4 munkás má pályáko 214
Közadakozásbó 6 él VI községkerülethe tartozik Anyakönyv hatáskör kiterje
Bácsbokorra Nagybaracskára Bác monostorra Csataljára Dávodra Garára Vaskútra
Csávolyr é Felsőszentivánra Év költségvetés 56,46 P Filantropiku é szociáli
célokr 26,65 P- fordít Intézménye mintaszerűek Emberbarát célo szolgálatába ál
a 1790 alapítot Chevr Kadis 45 taggal a 1852 alakul Nőegylet Leányegyle 189 a
1882 létesítet kórhá é a 1901 építet Aggo háza Eze intézmén számár Fische Sámue
40,00 peng érték alapítvány létesítet 1896 Elem iskolájá 1837-39-ben polgár
leányiskolájá 1889 nyitott meg 4- tanerőve mindkettőt 1846-ba má magya nyelv
oktatás rendszeresítet a elem iskolában nagytemplomo 1845 épített közadakozásbó
Fre pest műépítés terve szerint hitéle megerősítésér é közjór irányul törekvé
mindi együt halad ebbe hitközségbe é enne tulajdonítható hog má múl száza elejé
volta ali százéve fennállás utá olya tagjai aki közgazdaság életbe val haszno
tevékenységükke tűnte ki Reic Farka fia 1825 megalapítjá Duna-Tisza-közéne
legnagyob kézműár nagykereskedésé 3 alkalmazotta Spitze Károl 1864 szeszgyára
épít Pollá Józse 1912 bútorgyára 12 munkássa Diaman Lászl 1917 szövőgyára 6 é
Schő Zsigmon 1917 posztógyára 10 munkással magya mezőgazdasá érdeké
előmozdítottá Weidinge Dezs Borotapusztá 400 hol Milk Mátyá Bácsborsodo 200 hol
Szás Ott Szimáro 100 hol Pa Lajo 120 hol Pa Illé Kutaspusztá 100 hol hitéletbe
gyökerez zsid öntuda é a egészsége alkalmazkodá jellemezt mindi hitközséget
amine legjob bizonysága hog váro bizalm ké zsidó i emel polgármester székbe dr
Hause Mór é Erdély Gyulát Őszint vol minde időbe kultúrá megbecsül szellem is
am abbó látszik hog kitűn nagyságoka nevel tudománynak többe közöt dr Koh
Sámuelt pest hitközsé főrabbiját dr Perles Józse müncheni dr Nasche Simo berlin
főrabbit Schulho Lipó hírneve csillagászt dr Donát Gyul egyetem
orvosprofesszort dr Balass Józse filológus é másokat A it születet é nevel író
közü Tábor Róbert Timá Szaniszl é Palócz Lipó országszert becsül neve szereztek
Történelm fejlődésé következőkbe foglalhatju össze 1728-ba mé csa ké zsid csalá
lakot B.-n 173 ha csalá 3 lélekkel 1768-ba mé nagyob térfoglalás Márkus Józse
akkor rabb é 1 csalá engedély nyer eg zsinagóg építésére Eze Mülle Maie Lö
terménykereskedő Maye Ábrahá terménykereskedő Wellisc Simo bőrkereskedő Flesc
Mojze uradalm pálinkafőz é Hirsc Wol szorgalmazásár önáll hitközsége alkotta é
a akkor bácsmegye alispá 177 okt 18 kel jelentésébe B.- önáll hitközségne
deklarálja A els elöljáró Mülle Maie Lö é Wellisc Simo voltak Ebbe a időbe má
Chevr i működött Chevra-könyvbe említet els halotta 1789-90-bő valók Rabbij má
véglege megszervezé előt volt megszervezet hitközsé els rabbijáu Krieshabe
Izsáko választott meg ak azonba csa rövi idei működöt itt mer inne Paksr hívtá
meg Helyéb 179 tájá Moorber Jesája vag amin mag írt é nevezt magát Jesáj Kahán
kerül id Tápiószeléről E 1805 lemondot állásáró é Újvidékr költözött Utódjáu
1807 a akko mé fiata Asc Meir hívtá meg aki talmudiku tudománya szigor
vallásossága jelleméne tisztaság é neme gondolkodás a akkor zsid éle korifeusa
köz emelt E nag tudó későb gyarmati maj a ungvár rabbiszéke töltött b é inne
nevezté gyarmati vag ungvár r Menne i zsid irodalomban tudományo művelés ne vol
pap privilégiu ebbe a időben B.- hitközségne volta akkoriba olya tagjai aki mé
hírneve rabbijaikka i vetekedte tudományban legtekintélyeseb Mülle Maie Lö
terménykereskedő hitközsé els elöljárój volt ak szaba idejé rabbiniku
tudományokba val elmélyedésér fordította Egyetle leányát Reicel 1797 Koh
Schweri Götzhö l o adt férjhez Apósána halál utá Asche Mei lemondot állásáró
Koh Schweri Göt javára ak 181 vég fel e i foglalt rabb hivatalt Mértékad
tekintély é majdne félszázado működés üdvö befolyás gyakorol zsidó kedvezőtle helyzetére
ne csa a megyéjében hane Magyarorszá egés dél részébe is bácsmegye zsidósá ké
hatóságo szervezet e időben eg világi é eg egyházit Világ hatóságána élé Ro
medin megyefőnö állott Mellett működöt a egye községe elöljáró álta választot
megye rabb ak valláso kérdésekben amelyekhe akko jog kérdése i tartoztak
döntött Miko rabbiszékb Koh Schweri Göt került Ro medin tisztségé Ster Mordechá
Márku viselte Pestr költözvén tisztségé Mélykúto lak Berge Józse Lö nyert el
után pedi a emberne é tudósna egyarán kivál Poppe Dánie kerül világ hatósá
élére vol Bác megy utols Ro medinája mer türelm ad eltörléséve e tisztsé
önmagátó megszűnt B.- hitközség amiót Koh Schweri áll hitéle élén lassankén
egés Bács é későb vel egyesítet Bodrog-megyéne legvirágzób é legtekintélyeseb
községév fejlődött 1827-be aszifá- nagygyűlés tartotta it hitközsége elöljáró é
Koh Schwerin egyhangúla megy főrabbijána nevezté ki Mindez XVIII századi
visszanyúl kulturáli fejlődé előzt meg Bács-Bodro vármegy területé a els
népiskol nyomá má 1771 B.- találjuk E nyilváno zsid népiskolá sorába mindi
vezérszerepe vitt é els vol megmagyarosodásba is 1846-ba má magyaru tanítottá
it magyaro történetét 1840-be olya csapá ért virágz várost amel csakne
elpusztította Máju 1. pénteken dél órákba tű ütöt k é feltartóztathatatlanu
továb terjedt zsinagóga vel szembe lev községháza rituáli fürdő kórhá é a iskol
teljese leégett zsid közsé tagja közü csa hárma kímél me katasztrófa több
koldusbotr jutott D e ne tört me hitközsé életerejét továb dolgozot é ali ké
évve tűzvés utá má hozzáfoghatot zsinagóg újjáépítéséhez 1845-be befejezt a
építés é szept 26 Steinhard rabb magya ünnep beszédde felavatta E vol a els
magya hitszónoklat amellye akkortáj magyarország zsinagógá felszenteltek Koh
Schweri 185 jan 15 hal meg Utódj Násche Móze vol 1855 1878-ig Után 1914-i dr
Adle Lipó töltött b rabbiszéket Halál utá nyol éve á Rosenfel Henri
rabbihelyette látt e rabb funkcióit Err a időr esi legküzdelmeseb periódusa
miko mé hitéle i a országo nag gondo közöt csa küszködv tarthatt fen rég
intézményeit Egyeteme nag érdeke követelté zsidó hagyományo áldozatkészségé é
B.- hitközsé ekko se tagadt me magát 36 tagj vet rész világháborúba é 3 elesett
Kórházá 191 aug 1 hadikórhá céljair engedt á Szentegylet hitközsé ma vezetősége
dr Péne Mikló főrabbi dr Lemberge Ármi ügyvéd elnök dr Halás Józse
terménykeresked kultusz-elöljáró Lemberge Rezs pénzügy előljáró Schliesze Miks
Chevra-elnök Klaube Lajo bankigazgató alelnök dr Dömötö Kálmá orvos iskolaszék
elnök dr Fischho Zsigmon ügyvéd jogügy elöljáró dr Sándo Imr ügyvéd gazdaság
elöljáró Kertés Lipó jegyző Billitze Ern főkántor polgár leányiskol
tantestülete Bencz László Fischhofn R Irén Rosenfel Józsefné Rózs Kálmán a elem
iskoláé Adle Sándor Rosenfel József Stekle Sándorné Ster Jakab
10302.h
CÍMSZ Ba
SZÓCIK Baj tv Bács-Bodr v 20,0 la zsi hitközs 4 családb 24 lelk számlá
Adófize 66 Ez í oszlan me nagykeresked 1 keresked nagyiparo iparo gazdálkod
ügyvé orvo mérnö köztisztvisel magántisztvisel tan tanít magánz katon munká m
pályák 21 Közadakozásb é V községkerületh tartozi Anyaköny hatáskö kiterj
Bácsbokorr Nagybaracskár Bá monostorr Csataljár Dávodr Garár Vaskútr Csávoly
Felsőszentivánr É költségveté 56,4 Filantropik szociál célok 26,6 P fordí
Intézmény mintaszerűe Emberbará cél szolgálatáb á 179 alapíto Chev Kadi 4 tagga
185 alaku Nőegyle Leányegyl 18 188 létesíte kórh 190 építe Agg ház Ez intézmé
számá Fisch Sámu 40,0 pen érté alapítván létesíte 189 Ele iskoláj 1837-39-be
polgá leányiskoláj 188 nyitot me 4 tanerőv mindkettő 1846-b m magy nyel oktatá
rendszeresíte ele iskolába nagytemplom 184 építet közadakozásb Fr pes műépíté
terv szerin hitél megerősítésé közjó irányu törekv mind együ hala ebb
hitközségb enn tulajdoníthat ho m mú száz elej volt al százév fennállá ut oly
tagja ak közgazdasá életb va haszn tevékenységükk tűnt k Rei Fark fi 182
megalapítj Duna-Tisza-közén legnagyo kézműá nagykereskedés alkalmazott Spitz
Káro 186 szeszgyár épí Poll Józs 191 bútorgyár 1 munkáss Diama Lász 191
szövőgyár Sch Zsigmo 191 posztógyár 1 munkássa magy mezőgazdas érdek
előmozdított Weiding Dez Borotapuszt 40 ho Mil Máty Bácsborsod 20 ho Szá Ot
Szimár 10 ho P Laj 12 ho P Ill Kutaspuszt 10 ho hitéletb gyökere zsi öntud
egészség alkalmazkod jellemez mind hitközsége amin legjo bizonyság ho vár bizal
k zsid eme polgármeste székb d Haus Mó Erdél Gyulá Őszin vo mind időb kultúr
megbecsü szelle i a abb látszi ho kitű nagyságok neve tudományna több közö d Ko
Sámuel pes hitközs főrabbijá d Perle Józs münchen d Nasch Sim berli főrabbi
Schulh Lip hírnev csillagász d Doná Gyu egyete orvosprofesszor d Balas Józs
filológu másoka i születe neve ír köz Tábo Róber Tim Szanisz Palóc Lip
országszer becsü nev szerezte Történel fejlődés következőkb foglalhatj össz
1728-b m cs k zsi csal lako B.- 17 h csal lélekke 1768-b m nagyo térfoglalá
Márku Józs akko rab csal engedél nye e zsinagó építésér Ez Müll Mai L
terménykeresked May Ábrah terménykeresked Wellis Sim bőrkeresked Fles Mojz
uradal pálinkafő Hirs Wo szorgalmazásá önál hitközség alkott akko bácsmegy
alisp 17 ok 1 ke jelentéséb B. önál hitközségn deklarálj el elöljár Müll Mai L
Wellis Sim volta Ebb időb m Chev működöt Chevra-könyvb említe el halott
1789-90-b való Rabbi m végleg megszervez elő vol megszerveze hitközs el rabbijá
Krieshab Izsák választot me a azonb cs röv ide működö it me inn Paks hívt me
Helyé 17 táj Moorbe Jesáj va ami ma ír nevez magá Jesá Kahá kerü i Tápiószelérő
180 lemondo állásár Újvidék költözöt Utódjá 180 akk m fiat As Mei hívt me ak
talmudik tudomány szigo vallásosság jellemén tisztasá nem gondolkodá akko zsi él
korifeus kö emel na tud késő gyarmat ma ungvá rabbiszék töltöt inn nevezt
gyarmat va ungvá Menn zsi irodalomba tudomány művelé n vo pa privilégi ebb
időbe B. hitközségn volt akkorib oly tagja ak m hírnev rabbijaikk vetekedt
tudományba legtekintélyese Müll Mai L terménykeresked hitközs el elöljáró vol a
szab idej rabbinik tudományokb va elmélyedésé fordított Egyetl leányá Reice 179
Ko Schwer Götzh ad férjhe Apósán halá ut Asch Me lemondo állásár Ko Schwer Gö
javár a 18 vé fe foglal rab hivatal Mértéka tekintél majdn félszázad működé üdv
befolyá gyakoro zsid kedvezőtl helyzetér n cs megyéjébe han Magyarorsz egé dé
részéb i bácsmegy zsidós k hatóság szerveze időbe e világ e egyházi Vilá
hatóságán él R medi megyefőn állot Mellet működö egy község elöljár ált választo
megy rab a vallás kérdésekbe amelyekh akk jo kérdés tartozta döntöt Mik
rabbiszék Ko Schwer Gö kerül R medi tisztség Ste Mordech Márk viselt Pest
költözvé tisztség Mélykút la Berg Józs L nyer e utá ped embern tudósn egyará
kivá Popp Dáni kerü vilá hatós élér vo Bá meg utol R medináj me türel a
eltörlésév tiszts önmagát megszűn B. hitközsé amió Ko Schwer ál hitél élé
lassanké egé Bác késő ve egyesíte Bodrog-megyén legvirágzó legtekintélyese
községé fejlődöt 1827-b aszifá nagygyűlé tartott i hitközség elöljár Ko Schweri
egyhangúl meg főrabbiján nevezt k Minde XVII század visszanyú kulturál fejlőd
előz me Bács-Bodr vármeg terület el népisko nyom m 177 B. találju nyilván zsi
népiskol soráb mind vezérszerep vit el vo megmagyarosodásb i 1846-b m magyar tanított
i magyar történeté 1840-b oly csap ér virág város ame csakn elpusztított Máj 1
pénteke dé órákb t ütö feltartóztathatatlan tová terjed zsinagóg ve szemb le
községház rituál fürd kórh isko teljes leéget zsi közs tagj köz cs hárm kímé m
katasztróf töb koldusbot jutot n tör m hitközs életerejé tová dolgozo al k évv
tűzvé ut m hozzáfoghato zsinagó újjáépítéséhe 1845-b befejez építé szep 2
Steinhar rab magy ünne beszédd felavatt vo el magy hitszónokla amelly akkortá
magyarorszá zsinagóg felszentelte Ko Schwer 18 ja
10302.
CÍMS B
SZÓCI Ba t Bács-Bod 20, l zs hitköz család 2 lel száml Adófiz 6 E oszla m
nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko ügyv orv mérn köztisztvise
magántisztvise ta taní magán kato munk pályá 2 Közadakozás községkerület tartoz
Anyakön hatásk kiter Bácsbokor Nagybaracská B monostor Csataljá Dávod Gará
Vaskút Csávol Felsőszentiván költségvet 56, Filantropi szociá célo 26, ford
Intézmén mintaszerű Emberbar cé szolgálatá 17 alapít Che Kad tagg 18 alak
Nőegyl Leányegy 1 18 létesít kór 19 épít Ag há E intézm szám Fisc Sám 40, pe
ért alapítvá létesít 18 El iskolá 1837-39-b polg leányiskolá 18 nyito m tanerő
mindkett 1846- mag nye oktat rendszeresít el iskoláb nagytemplo 18 építe
közadakozás F pe műépít ter szeri hité megerősítés közj irány törek min egy hal
eb hitközség en tulajdonítha h m szá ele vol a százé fennáll u ol tagj a
közgazdas élet v hasz tevékenységük tűn Re Far f 18 megalapít Duna-Tisza-közé
legnagy kézmű nagykereskedé alkalmazot Spit Kár 18 szeszgyá ép Pol Józ 19
bútorgyá munkás Diam Lás 19 szövőgyá Sc Zsigm 19 posztógyá munkáss mag
mezőgazda érde előmozdítot Weidin De Borotapusz 4 h Mi Mát Bácsborso 2 h Sz O
Szimá 1 h La 1 h Il Kutaspusz 1 h hitélet gyöker zs öntu egészsé alkalmazko
jelleme min hitközség ami legj bizonysá h vá biza zsi em polgármest szék Hau M
Erdé Gyul Őszi v min idő kultú megbecs szell ab látsz h kit nagyságo nev
tudományn töb köz K Sámue pe hitköz főrabbij Perl Józ münche Nasc Si berl
főrabb Schul Li hírne csillagás Don Gy egyet orvosprofesszo Bala Józ filológ
mások szület nev í kö Táb Róbe Ti Szanis Paló Li országsze becs ne szerezt
Történe fejlődé következők foglalhat öss 1728- c zs csa lak B. 1 csa lélekk
1768- nagy térfoglal Márk Józ akk ra csa engedé ny zsinag építésé E Mül Ma
terménykereske Ma Ábra terménykereske Welli Si bőrkereske Fle Moj urada
pálinkaf Hir W szorgalmazás öná hitközsé alkot akk bácsmeg alis 1 o k jelentésé
B öná hitközség deklarál e elöljá Mül Ma Welli Si volt Eb idő Che működö
Chevra-könyv említ e halot 1789-90- val Rabb végle megszerve el vo megszervez
hitköz e rabbij Kriesha Izsá választo m azon c rö id működ i m in Pak hív m
Hely 1 tá Moorb Jesá v am m í neve mag Jes Kah ker Tápiószelér 18 lemond állásá
Újvidé költözö Utódj 18 ak fia A Me hív m a talmudi tudomán szig vallásossá
jellemé tisztas ne gondolkod akk zs é korifeu k eme n tu kés gyarma m ungv
rabbiszé töltö in nevez gyarma v ungv Men zs irodalomb tudomán művel v p
privilég eb időb B hitközség vol akkori ol tagj a hírne rabbijaik veteked
tudományb legtekintélyes Mül Ma terménykereske hitköz e elöljár vo sza ide
rabbini tudományok v elmélyedés fordítot Egyet leány Reic 17 K Schwe Götz a
férjh Apósá hal u Asc M lemond állásá K Schwe G javá 1 v f fogla ra hivata
Mérték tekinté majd félszáza működ üd befoly gyakor zsi kedvezőt helyzeté c
megyéjéb ha Magyarors eg d részé bácsmeg zsidó hatósá szervez időb vilá egyház
Vil hatóságá é med megyefő állo Melle működ eg közsé elöljá ál választ meg ra vallá
kérdésekb amelyek ak j kérdé tartozt döntö Mi rabbiszé K Schwe G kerü med
tisztsé St Mordec Már visel Pes költözv tisztsé Mélykú l Ber Józ nye ut pe
ember tudós egyar kiv Pop Dán ker vil ható élé v B me uto mediná m türe
eltörlésé tiszt önmagá megszű B hitközs ami K Schwe á hité él lassank eg Bá kés
v egyesít Bodrog-megyé legvirágz legtekintélyes község fejlődö 1827- aszif
nagygyűl tartot hitközsé elöljá K Schwer egyhangú me főrabbijá nevez Mind XVI
száza visszany kulturá fejlő elő m Bács-Bod várme terüle e népisk nyo 17 B
találj nyilvá zs népisko sorá min vezérszere vi e v megmagyarosodás 1846- magya
tanítot magya történet 1840- ol csa é virá váro am csak elpusztítot Má péntek d
órák üt feltartóztathatatla tov terje zsinagó v szem l községhá rituá für kór
isk telje leége zs köz tag kö c hár kím katasztró tö koldusbo juto tö hitköz
életerej tov dolgoz a év tűzv u hozzáfoghat zsinag újjáépítéséh 1845- befeje
épít sze Steinha ra mag ünn beszéd felavat v e mag hitszónokl amell akkort
magyarorsz zsinagó felszentelt K Schwe 1 j h m Utó Násc Mó v 18 1878- Ut 1914
Ad Li töltö rabbiszék Hal u ny é Rosenf Hen rabbihelyet lá ra funkció E id e
legküzdelmes periódu mi hité orszá n gon köz c küszkö tartha f r intézménye
Egyete n érde követel zsi hagyomán áldozatkészsé B hitköz ek taga mag ta v ré
világháború elese Kórhá 1 a hadikór célja enge Szentegyl hitköz vezetősé Pé Mik
főrab Lember Ár ügyv eln Hal Józ terménykeresk kultusz-elöljá Lember Re pénzü
előljá Schlies Mi Chevra-eln Klau La bankigazga aleln Dömö Kál orv iskolasz eln
Fisch Zsigm ügyv jogü elöljá Sán I ügyv gazdas elöljá Kert Li jegy Billit E
főkánt polg leányisk tantestüle Ben Lász Fischho Ir Rosenf József Ró Kálm el
iskol Ad Sánd Rosenf Józs Stek Sándor St Jak
10302
CÍM
SZÓC B Bács-Bo 20 z hitkö csalá le szám Adófi oszl nagykeresk keresk
nagyipa ipa gazdálk ügy or mér köztisztvis magántisztvis t tan magá kat mun
pály Közadakozá községkerüle tarto Anyakö hatás kite Bácsboko Nagybaracsk
monosto Csatalj Dávo Gar Vaskú Csávo Felsőszentivá költségve 56 Filantrop szoci
cél 26 for Intézmé mintaszer Emberba c szolgálat 1 alapí Ch Ka tag 1 ala Nőegy
Leányeg 1 létesí kó 1 épí A h intéz szá Fis Sá 40 p ér alapítv létesí 1 E iskol
1837-39- pol leányiskol 1 nyit taner mindket 1846 ma ny okta rendszeresí e
iskolá nagytempl 1 épít közadakozá p műépí te szer hit megerősíté köz irán töre
mi eg ha e hitközsé e tulajdoníth sz el vo száz fennál o tag közgazda éle has
tevékenységü tű R Fa 1 megalapí Duna-Tisza-köz legnag kézm nagykeresked
alkalmazo Spi Ká 1 szeszgy é Po Jó 1 bútorgy munká Dia Lá 1 szövőgy S Zsig 1
posztógy munkás ma mezőgazd érd előmozdíto Weidi D Borotapus M Má Bácsbors S
Szim L I Kutaspus hitéle gyöke z önt egészs alkalmazk jellem mi hitközsé am leg
bizonys v biz zs e polgármes szé Ha Erd Gyu Ősz mi id kult megbec szel a láts
ki nagyság ne tudomány tö kö Sámu p hitkö főrabbi Per Jó münch Nas S ber főrab
Schu L hírn csillagá Do G egye orvosprofessz Bal Jó filoló máso szüle ne k Tá
Rób T Szani Pal L országsz bec n szerez Történ fejlőd következő foglalha ös 1728
z cs la B cs lélek 1768 nag térfogla Már Jó ak r cs enged n zsina építés Mü M
terménykeresk M Ábr terménykeresk Well S bőrkeresk Fl Mo urad pálinka Hi
szorgalmazá ön hitközs alko ak bácsme ali jelentés ön hitközsé deklará elölj Mü
M Well S vol E id Ch működ Chevra-köny emlí halo 1789-90 va Rab végl megszerv e
v megszerve hitkö rabbi Kriesh Izs választ azo r i műkö i Pa hí Hel t Moor Jes
a nev ma Je Ka ke Tápiószelé 1 lemon állás Újvid költöz Utód 1 a fi M hí talmud
tudomá szi vallásoss jellem tiszta n gondolko ak z korife em t ké gyarm ung
rabbisz tölt i neve gyarm ung Me z irodalom tudomá műve privilé e idő hitközsé
vo akkor o tag hírn rabbijai veteke tudomány legtekintélye Mü M terménykeresk
hitkö elöljá v sz id rabbin tudományo elmélyedé fordíto Egye leán Rei 1 Schw
Göt férj Após ha As lemon állás Schw jav fogl r hivat Mérté tekint maj félszáz
műkö ü befol gyako zs kedvező helyzet megyéjé h Magyaror e rész bácsme zsid
hatós szerve idő vil egyhá Vi hatóság me megyef áll Mell műkö e közs elölj á
válasz me r vall kérdések amelye a kérd tartoz dönt M rabbisz Schw ker me
tiszts S Morde Má vise Pe költöz tiszts Mélyk Be Jó ny u p embe tudó egya ki Po
Dá ke vi hat él m ut medin tür eltörlés tisz önmag megsz hitköz am Schw hit é
lassan e B ké egyesí Bodrog-megy legvirág legtekintélye közsé fejlőd 1827 aszi
nagygyű tarto hitközs elölj Schwe egyhang m főrabbij neve Min XV száz visszan
kultur fejl el Bács-Bo várm terül népis ny 1 talál nyilv z népisk sor mi
vezérszer v megmagyarosodá 1846 magy taníto magy történe 1840 o cs vir vár a
csa elpusztíto M pénte órá ü feltartóztathatatl to terj zsinag sze községh ritu
fü kó is telj leég z kö ta k há kí katasztr t koldusb jut t hitkö életere to
dolgo é tűz hozzáfogha zsina újjáépítésé 1845 befej épí sz Steinh r ma ün beszé
felava ma hitszónok amel akkor magyarors zsinag felszentel Schw Ut Nás M 1 1878
U 191 A L tölt rabbiszé Ha n Rosen He rabbihelye l r funkci i legküzdelme
periód m hit orsz go kö küszk tarth intézmény Egyet érd követe zs hagyomá
áldozatkészs hitkö e tag ma t r világhábor eles Kórh hadikó célj eng Szentegy
hitkö vezetős P Mi főra Lembe Á ügy el Ha Jó terménykeres kultusz-elölj Lembe R
pénz előlj Schlie M Chevra-el Kla L bankigazg alel Döm Ká or iskolas el Fisc
Zsig ügy jog elölj Sá ügy gazda elölj Ker L jeg Billi főkán pol leányis
tantestül Be Lás Fischh I Rosen Józse R Kál e isko A Sán Rosen Józ Ste Sándo S
Ja
1030
CÍ
SZÓ Bács-B 2 hitk csal l szá Adóf osz nagykeres keres nagyip ip gazdál üg o
mé köztisztvi magántisztvi ta mag ka mu pál Közadakoz községkerül tart Anyak
hatá kit Bácsbok Nagybaracs monost Csatal Dáv Ga Vask Csáv Felsőszentiv
költségv 5 Filantro szoc cé 2 fo Intézm mintasze Emberb szolgála alap C K ta al
Nőeg Leánye létes k ép inté sz Fi S 4 é alapít létes isko 1837-39 po leányisko
nyi tane mindke 184 m n okt rendszeres iskol nagytemp épí közadakoz műép t sze
hi megerősít kö irá tör m e h hitközs tulajdonít s e v szá fenná ta közgazd él
ha tevékenység t F megalap Duna-Tisza-kö legna kéz nagykereske alkalmaz Sp K
szeszg P J bútorg munk Di L szövőg Zsi posztóg munká m mezőgaz ér előmozdít
Weid Borotapu M Bácsbor Szi Kutaspu hitél gyök ön egész alkalmaz jelle m
hitközs a le bizony bi z polgárme sz H Er Gy Ős m i kul megbe sze lát k nagysá
n tudomán t k Sám hitk főrabb Pe J münc Na be főra Sch hír csillag D egy
orvosprofess Ba J filol más szül n T Ró Szan Pa országs be szere Törté fejlő
következ foglalh ö 172 c l c léle 176 na térfogl Má J a c enge zsin építé M
terménykeres Áb terménykeres Wel bőrkeres F M ura pálink H szorgalmaz ö hitköz
alk a bácsm al jelenté ö hitközs deklar elöl M Wel vo i C műkö Chevra-kön eml
hal 1789-9 v Ra vég megszer megszerv hitk rabb Kries Iz válasz az műk P h He
Moo Je ne m J K k Tápiószel lemo állá Újvi költö Utó f h talmu tudom sz
vallásos jelle tiszt gondolk a korif e k gyar un rabbis töl nev gyar un M
irodalo tudom műv privil id hitközs v akko ta hír rabbija vetek tudomán
legtekintély M terménykeres hitk elölj s i rabbi tudomány elmélyed fordít Egy
leá Re Sch Gö fér Apó h A lemo állá Sch ja fog hiva Mért tekin ma félszá műk
befo gyak z kedvez helyze megyéj Magyaro rés bácsm zsi ható szerv id vi egyh V
hatósá m megye ál Mel műk köz elöl válas m val kérdése amely kér tarto dön
rabbis Sch ke m tiszt Mord M vis P költö tiszt Mély B J n emb tud egy k P D k v
ha é u medi tü eltörlé tis önma megs hitkö a Sch hi lassa k egyes Bodrog-meg
legvirá legtekintély közs fejlő 182 asz nagygy tart hitköz elöl Schw egyhan
főrabbi nev Mi X szá vissza kultu fej e Bács-B vár terü népi n talá nyil népis
so m vezérsze megmagyarosod 184 mag tanít mag történ 184 c vi vá cs elpusztít
pént ór feltartóztathatat t ter zsina sz község rit f k i tel leé k t h k
kataszt koldus ju hitk életer t dolg tű hozzáfogh zsin újjáépítés 184 befe ép s
Stein m ü besz felav m hitszóno ame akko magyaror zsina felszente Sch U Ná 187
19 töl rabbisz H Rose H rabbihely funkc legküzdelm perió hi ors g k küsz tart
intézmén Egye ér követ z hagyom áldozatkész hitk ta m világhábo ele Kór hadik
cél en Szenteg hitk vezető M főr Lemb üg e H J terménykere kultusz-elöl Lemb
pén elől Schli Chevra-e Kl bankigaz ale Dö K o iskola e Fis Zsi üg jo elöl S üg
gazd elöl Ke je Bill főká po leányi tantestü B Lá Fisch Rose Józs Ká isk Sá
Rose Jó St Sánd J