10340.htm
CÍMSZÓ: Bálint
SZEMÉLYNÉV: Bálint Zoltán
SZÓCIKK: B. Zoltán építész, szül.
Nagyváradon 1871. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, hol 1892.
építészeti oklevelet nyert. Utána külföldi tanulmányutat tett. Majd hosszabb ideig
Korb és Giergl építészek irodájában dolgozott s vezette ez irodában az 1896.
évi kiállítási építkezések: munkálatait. 1895-ben egy színháztervével a Magy.
Mérnök és Építészegylet ezüstérmét, 1896. annak Ybl-érmét nyerte el. 1897 óta
Jámbor Lajos (l. o.) építésszel dolgozik társaságban, kivel együttesen több
tervpályázaton vett részt: a szatmári vigadó pályázatán I. díjat (1897), a
lipótvárosi zsinagóga, pályázatán 23 pályázó közül ÍL, a szűkebb pályázaton I.
díjat nyertek. Legnagyobb sikerük azonban a párisi világkiállítás magyar
történelmi pavillonjára (1998.) és később a palota berendezési terveire
hirdetett pályázaton nyert I. díj volt. A palotát ők is építették meg, melynek
külsején és belsején a legkiválóbb magyar műemlékek egész sorozatát mutatták
be, de köztük a huszár-terem teljesen önálló alkotásuk volt. E munkájukkal
országos hírnevet szereztek maguknak és a párisi világkiállítás zsűrije nagy
Könyvtár sorozatot. Önállóan megjelent munkái: Benedek Péter földmíves
festőművész (1923); (Czillich Anna élete és művészete (1923); Vaszary díjjal
(grand prix) tüntette ki őket, B. pedig a francia becsületrend lovagkeresztjét
kapta (1901). Számos pályadíjat nyertek még ezután: nagykanizsai főgimnázium és
rendház I. díj (1903), a pesti Chevra Kadisa árkádos sírboltja II. díj (1903),
a pesti Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek intézete I. díj (1906), a
budapesti Nemzeti Színház tervpályázatán II. díj (1913). Budapesten több
bérpalotát (Bajza-utca 24. Lederer Artúr palotája) és középületet (Állami
számvevőszék palotája), valamint vidéken (Hajdú vármegye debreceni székháza)
számos épületet építettek. Építkezéseiken szigorú anyagszerűség, sok esetben
modern, magyar stílus, magyar motívumokkal ékesített majolika díszítés
érvényesül. Gyakran a palotaberendezés és bútortervezés is az ő munkájuk. Részt
vettek talapzat-tervezetekkel szoborpályázatokon is: Erzsébet királyné (1902,
1903), Kossuth (1902), Vörösmarty (1902). B. kiadta Az ezredévi kiállítás
architecturája c. díszművet (1897, egyidejűleg németül is, Bécs A. Sehroll et
Co), továbbá A francia reneszánsz és Loire-völgy kastélyai c. munkát
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 340. címszó a lexikon =>
80. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10340.htm
CÍMSZÓ: Bálint
SZEMÉLYNÉV: Bálint Zoltán
SZÓCIKK: B. Zoltán építész, szül. Nagyváradon 1871. Tanulmányait a
budapesti műegyetemen végezte, hol 1892. építészeti oklevelet nyert. Utána
külföldi tanulmányutat tett. Majd hosszabb ideig Korb és Giergl építészek
irodájában dolgozott s vezette ez irodában az 1896. évi kiállítási építkezések:
munkálatait. 1895-ben egy színháztervével a Magy. Mérnök és Építészegylet
ezüstérmét, 1896. annak Ybl-érmét nyerte el. 1897 óta Jámbor Lajos l. o.
építésszel dolgozik társaságban, kivel együttesen több tervpályázaton vett
részt: a szatmári vigadó pályázatán I. díjat 1897 , a lipótvárosi zsinagóga,
pályázatán 23 pályázó közül ÍL, a szűkebb pályázaton I. díjat nyertek.
Legnagyobb sikerük azonban a párisi világkiállítás magyar történelmi
pavillonjára 1998. és később a palota berendezési terveire hirdetett pályázaton
nyert I. díj volt. A palotát ők is építették meg, melynek külsején és belsején
a legkiválóbb magyar műemlékek egész sorozatát mutatták be, de köztük a
huszár-terem teljesen önálló alkotásuk volt. E munkájukkal országos hírnevet szereztek
maguknak és a párisi világkiállítás zsűrije nagy Könyvtár sorozatot. Önállóan
megjelent munkái: Benedek Péter földmíves festőművész 1923 ; Czillich Anna
élete és művészete 1923 ; Vaszary díjjal grand prix tüntette ki őket, B. pedig
a francia becsületrend lovagkeresztjét kapta 1901 . Számos pályadíjat nyertek
még ezután: nagykanizsai főgimnázium és rendház I. díj 1903 , a pesti Chevra
Kadisa árkádos sírboltja II. díj 1903 , a pesti Chevra Kadisa gyógyíthatatlan
betegek intézete I. díj 1906 , a budapesti Nemzeti Színház tervpályázatán II.
díj 1913 . Budapesten több bérpalotát Bajza-utca 24. Lederer Artúr palotája és
középületet Állami számvevőszék palotája , valamint vidéken Hajdú vármegye
debreceni székháza számos épületet építettek. Építkezéseiken szigorú
anyagszerűség, sok esetben modern, magyar stílus, magyar motívumokkal ékesített
majolika díszítés érvényesül. Gyakran a palotaberendezés és bútortervezés is az
ő munkájuk. Részt vettek talapzat-tervezetekkel szoborpályázatokon is: Erzsébet
királyné 1902, 1903 , Kossuth 1902 , Vörösmarty 1902 . B. kiadta Az ezredévi
kiállítás architecturája c. díszművet 1897, egyidejűleg németül is, Bécs A.
Sehroll et Co , továbbá A francia reneszánsz és Loire-völgy kastélyai c. munkát
10340.ht
CÍMSZÓ Bálin
SZEMÉLYNÉV Bálin Zoltá
SZÓCIKK B Zoltá építész szül Nagyvárado 1871 Tanulmányai budapest
műegyeteme végezte ho 1892 építészet oklevele nyert Után külföld tanulmányuta
tett Maj hosszab idei Kor é Gierg építésze irodájába dolgozot vezett e irodába
a 1896 év kiállítás építkezések munkálatait 1895-be eg színháztervéve Magy
Mérnö é Építészegyle ezüstérmét 1896 anna Ybl-érmé nyert el 189 ót Jámbo Lajo l
o építéssze dolgozi társaságban kive együttese töb tervpályázato vet részt
szatmár vigad pályázatá I díja 189 lipótváros zsinagóga pályázatá 2 pályáz közü
ÍL szűkeb pályázato I díja nyertek Legnagyob sikerü azonba páris világkiállítá
magya történelm pavillonjár 1998 é későb palot berendezés terveir hirdetet
pályázato nyer I dí volt palotá ő i építetté meg melyne külsejé é belsejé
legkiválób magya műemléke egés sorozatá mutattá be d köztü huszár-tere teljese
önáll alkotásu volt munkájukka országo hírneve szerezte magukna é páris
világkiállítá zsűrij nag Könyvtá sorozatot Önállóa megjelen munkái Benede Péte
földmíve festőművés 192 Czillic Ann élet é művészet 192 Vaszar díjja gran pri
tüntett k őket B pedi franci becsületren lovagkeresztjé kapt 190 Számo
pályadíja nyerte mé ezután nagykanizsa főgimnáziu é rendhá I dí 190 pest Chevr
Kadis árkádo sírboltj II dí 190 pest Chevr Kadis gyógyíthatatla betege intézet
I dí 190 budapest Nemzet Színhá tervpályázatá II dí 191 Budapeste töb bérpalotá
Bajza-utc 24 Ledere Artú palotáj é középülete Állam számvevőszé palotáj valamin
vidéke Hajd vármegy debrecen székház számo épülete építettek Építkezéseike
szigor anyagszerűség so esetbe modern magya stílus magya motívumokka ékesítet
majolik díszíté érvényesül Gyakra palotaberendezé é bútortervezé i a munkájuk
Rész vette talapzat-tervezetekke szoborpályázatoko is Erzsébe királyn 1902 190
Kossut 190 Vörösmart 190 B kiadt A ezredév kiállítá architecturáj c díszműve
1897 egyidejűle németü is Béc A Sehrol e C tovább franci reneszáns é Loire-völg
kastélya c munká
10340.h
CÍMSZ Báli
SZEMÉLYNÉ Báli Zolt
SZÓCIK Zolt építés szü Nagyvárad 187 Tanulmánya budapes műegyetem végezt h
189 építésze oklevel nyer Utá külföl tanulmányut tet Ma hossza ide Ko Gier
építész irodájáb dolgozo vezet irodáb 189 é kiállítá építkezése munkálatai
1895-b e színháztervév Mag Mérn Építészegyl ezüstérmé 189 ann Ybl-érm nyer e 18
ó Jámb Laj építéssz dolgoz társaságba kiv együttes tö tervpályázat ve rész
szatmá viga pályázat díj 18 lipótváro zsinagóg pályázat pályá köz Í szűke
pályázat díj nyerte Legnagyo siker azonb pári világkiállít magy történel
pavillonjá 199 késő palo berendezé tervei hirdete pályázat nye d vol palot
épített me melyn külsej belsej legkiváló magy műemlék egé sorozat mutatt b közt
huszár-ter teljes önál alkotás vol munkájukk ország hírnev szerezt magukn pári
világkiállít zsűri na Könyvt sorozato Önálló megjele munká Bened Pét földmív
festőművé 19 Czilli An éle művésze 19 Vasza díjj gra pr tüntet őke ped franc
becsületre lovagkeresztj kap 19 Szám pályadíj nyert m ezutá nagykanizs
főgimnázi rendh d 19 pes Chev Kadi árkád sírbolt I d 19 pes Chev Kadi gyógyíthatatl
beteg intéze d 19 budapes Nemze Szính tervpályázat I d 19 Budapest tö bérpalot
Bajza-ut 2 Leder Art palotá középület Álla számvevősz palotá valami vidék Haj
vármeg debrece székhá szám épület építette Építkezéseik szigo anyagszerűsé s
esetb moder magy stílu magy motívumokk ékesíte majoli díszít érvényesü Gyakr
palotaberendez bútortervez munkáju Rés vett talapzat-tervezetekk
szoborpályázatok i Erzséb király 190 19 Kossu 19 Vörösmar 19 kiad ezredé
kiállít architecturá díszműv 189 egyidejűl német i Bé Sehro továb franc
reneszán Loire-völ kastély munk
10340.
CÍMS Bál
SZEMÉLYN Bál Zol
SZÓCI Zol építé sz Nagyvára 18 Tanulmány budape műegyete végez 18 építész
okleve nye Ut külfö tanulmányu te M hossz id K Gie építés irodájá dolgoz veze
irodá 18 kiállít építkezés munkálata 1895- színháztervé Ma Mér Építészegy
ezüstérm 18 an Ybl-ér nye 1 Jám La építéss dolgo társaságb ki együtte t
tervpályáza v rés szatm vig pályáza dí 1 lipótvár zsinagó pályáza pály kö szűk
pályáza dí nyert Legnagy sike azon pár világkiállí mag történe pavillonj 19 kés
pal berendez terve hirdet pályáza ny vo palo építet m mely külse belse legkivál
mag műemlé eg soroza mutat köz huszár-te telje öná alkotá vo munkájuk orszá
hírne szerez maguk pár világkiállí zsűr n Könyv sorozat Önáll megjel munk Bene
Pé földmí festőműv 1 Czill A él művész 1 Vasz díj gr p tünte ők pe fran
becsületr lovagkereszt ka 1 Szá pályadí nyer ezut nagykaniz főgimnáz rend 1 pe
Che Kad árká sírbol 1 pe Che Kad gyógyíthatat bete intéz 1 budape Nemz Szín
tervpályáza 1 Budapes t bérpalo Bajza-u Lede Ar palot középüle Áll számvevős
palot valam vidé Ha várme debrec székh szá épüle épített Építkezései szig
anyagszerűs eset mode mag stíl mag motívumok ékesít majol díszí érvényes Gyak
palotaberende bútorterve munkáj Ré vet talapzat-tervezetek szoborpályázato
Erzsé királ 19 1 Koss 1 Vörösma 1 kia ezred kiállí architectur díszmű 18
egyidejű néme B Sehr tová fran reneszá Loire-vö kastél mun
10340
CÍM Bá
SZEMÉLY Bá Zo
SZÓC Zo épít s Nagyvár 1 Tanulmán budap műegyet vége 1 építés oklev ny U
külf tanulmány t hoss i Gi építé irodáj dolgo vez irod 1 kiállí építkezé
munkálat 1895 színházterv M Mé Építészeg ezüstér 1 a Ybl-é ny Já L építés dolg
társaság k együtt tervpályáz ré szat vi pályáz d lipótvá zsinag pályáz pál k
szű pályáz d nyer Legnag sik azo pá világkiáll ma történ pavillon 1 ké pa
berende terv hirde pályáz n v pal építe mel küls bels legkivá ma műeml e soroz
muta kö huszár-t telj ön alkot v munkáju orsz hírn szere magu pá világkiáll zsű
Köny soroza Önál megje mun Ben P földm festőmű Czil é művés Vas dí g tünt ő p
fra becsület lovagkeresz k Sz pályad nye ezu nagykani főgimná ren p Ch Ka árk
sírbo p Ch Ka gyógyíthata bet inté budap Nem Szí tervpályáz Budape bérpal
Bajza- Led A palo középül Ál számvevő palo vala vid H várm debre szék sz épül
építet Építkezése szi anyagszerű ese mod ma stí ma motívumo ékesí majo dísz
érvénye Gya palotaberend bútorterv munká R ve talapzat-tervezete szoborpályázat
Erzs kirá 1 Kos Vörösm ki ezre kiáll architectu díszm 1 egyidej ném Seh tov fra
renesz Loire-v kasté mu
1034
CÍ B
SZEMÉL B Z
SZÓ Z épí Nagyvá Tanulmá buda műegye vég építé okle n kül tanulmán hos G
épít irodá dolg ve iro kiáll építkez munkála 189 színházter M Építésze ezüsté
Ybl- n J építé dol társasá együt tervpályá r sza v pályá lipótv zsina pályá pá
sz pályá nye Legna si az p világkiál m törté pavillo k p berend ter hird pályá
pa épít me kül bel legkiv m műem soro mut k huszár- tel ö alko munkáj ors hír
szer mag p világkiál zs Kön soroz Öná megj mu Be föld festőm Czi művé Va d tün
fr becsüle lovagkeres S pálya ny ez nagykan főgimn re C K ár sírb C K
gyógyíthat be int buda Ne Sz tervpályá Budap bérpa Bajza Le pal középü Á
számvev pal val vi vár debr szé s épü építe Építkezés sz anyagszer es mo m st m
motívum ékes maj dís érvény Gy palotaberen bútorter munk v talapzat-tervezet
szoborpályáza Erz kir Ko Vörös k ezr kiál architect dísz egyide né Se to fr
renes Loire- kast m