10370.htm

CÍMSZÓ: Bánóczi

SZEMÉLYNÉV: Bánóczi József

SZÓCIKK: Bánóczi, 1. József filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus, szül. Szentgálon 1849., megh. Budapesten 1926. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Berlinben, Göttingenben és Lipcsében végezte. A tanári diploma megszerzése után előbb reáliskolai tanár, majd a budapesti Rabbiképző intézet rendes tanára volt. 1887-ben az orsz. izr. tanítóképző vezetését vette át, mint igazgató. A budapesti tudományegyetem 1878. a filozófia magántanárává habilitálta, a Magy. Tud. Akadémia 1879. levelező tagnak választotta meg. Irodalmi tevékenységének két legfontosabb területe a bölcselettörténet és az irodalomtörténet. Az Akadémia könyvkiadó vállalatának megbízásából lefordította Lewes három kötetes művét: A filozófia története Thalestől Comteig. A Filozófiai Írók Tárában, melyet Alexander Bernáttal együtt szerkesztett, a magyar filozófiai műnyelv értékes gazdagításával lefordította Kantnak A tiszta ész kritikáját (Alexanderrel együtt) és Schopenhauernek több jelentőséges értekezését. Ugyancsak ott adta ki Erdélyi János bölcseleti dolgozatait. A Nyelvőrben alapvető értekezést írt A bölcselet magyar nyelvéről. Az általa alkotott filozófiai műszavak jórésze ma is él. Legjelentősebb irodalomtörténeti munkái: Révai Miklós élete és munkái (a Magyar Tud. Akadémia által jutalmazott pályamű) és a Kisfaludy-társaság megbízásából írott «Kisfaludy Károly és munkái». Révai életrajzában pompásan megrajzolja az embert, a költőt és a nyelvészt, Taine miliő-elméletének magyar nyelven talán első felhasználásával. Kisfaludy-életrajza pedig, mint Beöthy Zsolt is elismerte, a legművészibb magyar biográfiák egyike, amely a színes korrajz mellett hősének jellemét és fejlődését eredeti módon feltáró belső életrajzot is ad. Kiadta Kisfaludy Károly, Berzsenyi és Csokonai műveit is. Kritikáiban, amelyeknek jórésze az Akadémiához benyújtott irodalmi pályaműveket boncolgatta, feddhetetlen tudás, az igazság szenvedélyes keresése, nemes esztétikai és filozófiai világfelfogás, valamint nem egyszer finom irónia nyilvánul meg. A magyarországi zsidóság szellemi életének fellendítése körül eléggé meg nem becsülhető érdemeket szerzett. Mint az Orsz. Rabbiképző intézet tanára a zsidó lelkész-képzésbe belevitte a magyar nyelv és irodalom iránti szeretetet. Mint az országos izraelita tanítóképző intézet igazgatója megírta annak történetét, teljességgel megreformálta és a modern pedagógia legmagasabb színvonalán álló intézetté emelte a gondjára bízott iskolát, amelynek szellemi fegyvereit az általa szerkesztett magyar nyelvi és irodalmi tankönyvekkel is gyarapította. Atyai gondoskodással támogatta az intézet jórészt nagyon szegény ifjúságát és megsegítésére segélyegyletet meg tanítóképző-internátust létesített. Felekezete szellemi életének szolgálatában 1884. Bacher Vilmossal együtt megindította a Magyar Zsidó Szemle c. társadalmi és tudományos folyóiratot, amelyet 1889-ig szerkesztett. Ebben a folyóiratban nagy harcok folytak a recepció és az autonómia érdekében, másrészt állandó orgánuma volt a magyar nyelven közérthető módon megszólaló zsidó tudománynak is. Egyik alapítója volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak (Imit), amelynek hosszú éven át titkára és valósággal lelke volt. Ő szerkesztette mindvégig az Imit Évkönyvét, amelyben javamunkáikkal sorban megszólaltak Magyarország legkiválóbb rabbijai, zsidó írói, költői, tudósai. A társulat egyéb tudományos kiadványai közül nem egy az ő kezdeményezésének és buzdításának köszönheti megjelenését. Amikor az Imit kiadta a Szentírás fordítását, a fordítási szöveg nyelvezet szempontjából való átvizsgálásának fáradságos és felelősséges munkáját ő végezte. Nagy érdemei vannak a magyar gyermekvédelem körül is. Szalárdi Mór dr. és Alexander mellett részt vett a Fehér Kereszt gyermekkórház alapításában, melynek évekig titkára, majd alelnöke volt. A gyermekvédelmi propaganda érdekében szerkesztette a Fehér Kereszt naptárát is.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 370. címszó a lexikon => 84. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10370.htm

CÍMSZÓ: Bánóczi

SZEMÉLYNÉV: Bánóczi József

SZÓCIKK: Bánóczi, 1. József filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus, szül. Szentgálon 1849., megh. Budapesten 1926. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Berlinben, Göttingenben és Lipcsében végezte. A tanári diploma megszerzése után előbb reáliskolai tanár, majd a budapesti Rabbiképző intézet rendes tanára volt. 1887-ben az orsz. izr. tanítóképző vezetését vette át, mint igazgató. A budapesti tudományegyetem 1878. a filozófia magántanárává habilitálta, a Magy. Tud. Akadémia 1879. levelező tagnak választotta meg. Irodalmi tevékenységének két legfontosabb területe a bölcselettörténet és az irodalomtörténet. Az Akadémia könyvkiadó vállalatának megbízásából lefordította Lewes három kötetes művét: A filozófia története Thalestől Comteig. A Filozófiai Írók Tárában, melyet Alexander Bernáttal együtt szerkesztett, a magyar filozófiai műnyelv értékes gazdagításával lefordította Kantnak A tiszta ész kritikáját Alexanderrel együtt és Schopenhauernek több jelentőséges értekezését. Ugyancsak ott adta ki Erdélyi János bölcseleti dolgozatait. A Nyelvőrben alapvető értekezést írt A bölcselet magyar nyelvéről. Az általa alkotott filozófiai műszavak jórésze ma is él. Legjelentősebb irodalomtörténeti munkái: Révai Miklós élete és munkái a Magyar Tud. Akadémia által jutalmazott pályamű és a Kisfaludy-társaság megbízásából írott Kisfaludy Károly és munkái . Révai életrajzában pompásan megrajzolja az embert, a költőt és a nyelvészt, Taine miliő-elméletének magyar nyelven talán első felhasználásával. Kisfaludy-életrajza pedig, mint Beöthy Zsolt is elismerte, a legművészibb magyar biográfiák egyike, amely a színes korrajz mellett hősének jellemét és fejlődését eredeti módon feltáró belső életrajzot is ad. Kiadta Kisfaludy Károly, Berzsenyi és Csokonai műveit is. Kritikáiban, amelyeknek jórésze az Akadémiához benyújtott irodalmi pályaműveket boncolgatta, feddhetetlen tudás, az igazság szenvedélyes keresése, nemes esztétikai és filozófiai világfelfogás, valamint nem egyszer finom irónia nyilvánul meg. A magyarországi zsidóság szellemi életének fellendítése körül eléggé meg nem becsülhető érdemeket szerzett. Mint az Orsz. Rabbiképző intézet tanára a zsidó lelkész-képzésbe belevitte a magyar nyelv és irodalom iránti szeretetet. Mint az országos izraelita tanítóképző intézet igazgatója megírta annak történetét, teljességgel megreformálta és a modern pedagógia legmagasabb színvonalán álló intézetté emelte a gondjára bízott iskolát, amelynek szellemi fegyvereit az általa szerkesztett magyar nyelvi és irodalmi tankönyvekkel is gyarapította. Atyai gondoskodással támogatta az intézet jórészt nagyon szegény ifjúságát és megsegítésére segélyegyletet meg tanítóképző-internátust létesített. Felekezete szellemi életének szolgálatában 1884. Bacher Vilmossal együtt megindította a Magyar Zsidó Szemle c. társadalmi és tudományos folyóiratot, amelyet 1889-ig szerkesztett. Ebben a folyóiratban nagy harcok folytak a recepció és az autonómia érdekében, másrészt állandó orgánuma volt a magyar nyelven közérthető módon megszólaló zsidó tudománynak is. Egyik alapítója volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak Imit , amelynek hosszú éven át titkára és valósággal lelke volt. Ő szerkesztette mindvégig az Imit Évkönyvét, amelyben javamunkáikkal sorban megszólaltak Magyarország legkiválóbb rabbijai, zsidó írói, költői, tudósai. A társulat egyéb tudományos kiadványai közül nem egy az ő kezdeményezésének és buzdításának köszönheti megjelenését. Amikor az Imit kiadta a Szentírás fordítását, a fordítási szöveg nyelvezet szempontjából való átvizsgálásának fáradságos és felelősséges munkáját ő végezte. Nagy érdemei vannak a magyar gyermekvédelem körül is. Szalárdi Mór dr. és Alexander mellett részt vett a Fehér Kereszt gyermekkórház alapításában, melynek évekig titkára, majd alelnöke volt. A gyermekvédelmi propaganda érdekében szerkesztette a Fehér Kereszt naptárát is.

10370.ht

CÍMSZÓ Bánócz

SZEMÉLYNÉV Bánócz Józse

SZÓCIKK Bánóczi 1 Józse filozófia é irodalomtörténet író pedagógus kritikus szül Szentgálo 1849. megh Budapeste 1926 Egyetem tanulmányai Budapesten Bécsben Berlinben Göttingenbe é Lipcsébe végezte tanár diplom megszerzés utá előb reáliskola tanár maj budapest Rabbiképz intéze rende tanár volt 1887-be a orsz izr tanítóképz vezetésé vett át min igazgató budapest tudományegyete 1878 filozófi magántanáráv habilitálta Magy Tud Akadémi 1879 levelez tagna választott meg Irodalm tevékenységéne ké legfontosab terület bölcselettörténe é a irodalomtörténet A Akadémi könyvkiad vállalatána megbízásábó lefordított Lewe háro kötete művét filozófi történet Thalestő Comteig Filozófia Író Tárában melye Alexande Bernátta együt szerkesztett magya filozófia műnyel értéke gazdagításáva lefordított Kantna tiszt és kritikájá Alexanderre együt é Schopenhauerne töb jelentősége értekezését Ugyancsa ot adt k Erdély Jáno bölcselet dolgozatait Nyelvőrbe alapvet értekezés ír bölcsele magya nyelvéről A által alkotot filozófia műszava jórész m i él Legjelentőseb irodalomtörténet munkái Réva Mikló élet é munká Magya Tud Akadémi álta jutalmazot pályam é Kisfaludy-társasá megbízásábó írot Kisfalud Károl é munká Réva életrajzába pompása megrajzolj a embert költő é nyelvészt Tain miliő-elméleténe magya nyelve talá els felhasználásával Kisfaludy-életrajz pedig min Beöth Zsol i elismerte legművészib magya biográfiá egyike amel színe korraj mellet hőséne jellemé é fejlődésé eredet módo feltár bels életrajzo i ad Kiadt Kisfalud Károly Berzseny é Csokona művei is Kritikáiban amelyekne jórész a Akadémiáho benyújtot irodalm pályaműveke boncolgatta feddhetetle tudás a igazsá szenvedélye keresése neme esztétika é filozófia világfelfogás valamin ne egysze fino iróni nyilvánu meg magyarország zsidósá szellem életéne fellendítés körü elégg me ne becsülhet érdemeke szerzett Min a Orsz Rabbiképz intéze tanár zsid lelkész-képzésb belevitt magya nyel é irodalo iránt szeretetet Min a országo izraelit tanítóképz intéze igazgatój megírt anna történetét teljességge megreformált é moder pedagógi legmagasab színvonalá áll intézett emelt gondjár bízot iskolát amelyne szellem fegyverei a által szerkesztet magya nyelv é irodalm tankönyvekke i gyarapította Atya gondoskodássa támogatt a intéze jórész nagyo szegén ifjúságá é megsegítésér segélyegylete me tanítóképző-internátus létesített Felekezet szellem életéne szolgálatába 1884 Bache Vilmossa együt megindított Magya Zsid Szeml c társadalm é tudományo folyóiratot amelye 1889-i szerkesztett Ebbe folyóiratba nag harco folyta recepci é a autonómi érdekében másrész álland orgánum vol magya nyelve közérthet módo megszólal zsid tudományna is Egyi alapítój vol a Izraelit Magya Irodalm Társulatna Imi amelyne hossz éve á titkár é valóságga lelk volt szerkesztett mindvégi a Imi Évkönyvét amelybe javamunkáikka sorba megszólalta Magyarorszá legkiválób rabbijai zsid írói költői tudósai társula egyé tudományo kiadványa közü ne eg a kezdeményezéséne é buzdításána köszönhet megjelenését Amiko a Imi kiadt Szentírá fordítását fordítás szöve nyelveze szempontjábó val átvizsgálásána fáradságo é felelőssége munkájá végezte Nag érdeme vanna magya gyermekvédele körü is Szalárd Mó dr é Alexande mellet rész vet Fehé Keresz gyermekkórhá alapításában melyne éveki titkára maj alelnök volt gyermekvédelm propagand érdekébe szerkesztett Fehé Keresz naptárá is

10370.h

CÍMSZ Bánóc

SZEMÉLYNÉ Bánóc Józs

SZÓCIK Bánócz Józs filozófi irodalomtörténe ír pedagógu kritiku szü Szentgál 1849 meg Budapest 192 Egyete tanulmánya Budapeste Bécsbe Berlinbe Göttingenb Lipcséb végezt taná diplo megszerzé ut elő reáliskol taná ma budapes Rabbikép intéz rend taná vol 1887-b ors iz tanítókép vezetés vet á mi igazgat budapes tudományegyet 187 filozóf magántanárá habilitált Mag Tu Akadém 187 levele tagn választot me Irodal tevékenységén k legfontosa terüle bölcselettörtén irodalomtörténe Akadém könyvkia vállalatán megbízásáb lefordítot Lew hár kötet művé filozóf történe Thalest Comtei Filozófi Ír Tárába mely Alexand Bernátt együ szerkesztet magy filozófi műnye érték gazdagításáv lefordítot Kantn tisz é kritikáj Alexanderr együ Schopenhauern tö jelentőség értekezésé Ugyancs o ad Erdél Ján bölcsele dolgozatai Nyelvőrb alapve értekezé í bölcsel magy nyelvérő álta alkoto filozófi műszav jórés é Legjelentőse irodalomtörténe munká Rév Mikl éle munk Magy Tu Akadém ált jutalmazo pálya Kisfaludy-társas megbízásáb íro Kisfalu Káro munk Rév életrajzáb pompás megrajzol ember költ nyelvész Tai miliő-elméletén magy nyelv tal el felhasználásáva Kisfaludy-életraj pedi mi Beöt Zso elismert legművészi magy biográfi egyik ame szín korra melle hősén jellem fejlődés erede mód feltá bel életrajz a Kiad Kisfalu Károl Berzsen Csokon műve i Kritikáiba amelyekn jórés Akadémiáh benyújto irodal pályaművek boncolgatt feddhetetl tudá igazs szenvedély keresés nem esztétik filozófi világfelfogá valami n egysz fin irón nyilván me magyarorszá zsidós szelle életén fellendíté kör elég m n becsülhe érdemek szerzet Mi Ors Rabbikép intéz taná zsi lelkész-képzés belevit magy nye irodal irán szeretete Mi ország izraeli tanítókép intéz igazgató megír ann történeté teljességg megreformál mode pedagóg legmagasa színvonal ál intézet emel gondjá bízo iskolá amelyn szelle fegyvere álta szerkeszte magy nyel irodal tankönyvekk gyarapított Aty gondoskodáss támogat intéz jórés nagy szegé ifjúság megsegítésé segélyegylet m tanítóképző-internátu létesítet Felekeze szelle életén szolgálatáb 188 Bach Vilmoss együ megindítot Magy Zsi Szem társadal tudomány folyóirato amely 1889- szerkesztet Ebb folyóiratb na harc folyt recepc autonóm érdekébe másrés állan orgánu vo magy nyelv közérthe mód megszóla zsi tudományn i Egy alapító vo Izraeli Magy Irodal Társulatn Im amelyn hoss év titká valóságg lel vol szerkesztet mindvég Im Évkönyvé amelyb javamunkáikk sorb megszólalt Magyarorsz legkiváló rabbija zsi író költő tudósa társul egy tudomány kiadvány köz n e kezdeményezésén buzdításán köszönhe megjelenésé Amik Im kiad Szentír fordításá fordítá szöv nyelvez szempontjáb va átvizsgálásán fáradság felelősség munkáj végezt Na érdem vann magy gyermekvédel kör i Szalár M d Alexand melle rés ve Feh Keres gyermekkórh alapításába melyn évek titkár ma alelnö vol gyermekvédel propagan érdekéb szerkesztet Feh Keres naptár i

10370.

CÍMS Bánó

SZEMÉLYN Bánó Józ

SZÓCI Bánóc Józ filozóf irodalomtörtén í pedagóg kritik sz Szentgá 184 me Budapes 19 Egyet tanulmány Budapest Bécsb Berlinb Göttingen Lipcsé végez tan dipl megszerz u el reálisko tan m budape Rabbiké inté ren tan vo 1887- or i tanítóké vezeté ve m igazga budape tudományegye 18 filozó magántanár habilitál Ma T Akadé 18 level tag választo m Iroda tevékenységé legfontos terül bölcselettörté irodalomtörtén Akadé könyvki vállalatá megbízásá lefordíto Le há köte műv filozó történ Thales Comte Filozóf Í Táráb mel Alexan Bernát egy szerkeszte mag filozóf műny érté gazdagításá lefordíto Kant tis kritiká Alexander egy Schopenhauer t jelentősé értekezés Ugyanc a Erdé Já bölcsel dolgozata Nyelvőr alapv értekez bölcse mag nyelvér ált alkot filozóf műsza jóré Legjelentős irodalomtörtén munk Ré Mik él mun Mag T Akadé ál jutalmaz pály Kisfaludy-társa megbízásá ír Kisfal Kár mun Ré életrajzá pompá megrajzo embe köl nyelvés Ta miliő-elméleté mag nyel ta e felhasználásáv Kisfaludy-életra ped m Beö Zs elismer legművész mag biográf egyi am szí korr mell hősé jelle fejlődé ered mó felt be életraj Kia Kisfal Káro Berzse Csoko műv Kritikáib amelyek jóré Akadémiá benyújt iroda pályaműve boncolgat feddhetet tud igaz szenvedél keresé ne esztéti filozóf világfelfog valam egys fi iró nyilvá m magyarorsz zsidó szell életé fellendít kö elé becsülh érdeme szerze M Or Rabbiké inté tan zs lelkész-képzé belevi mag ny iroda irá szeretet M orszá izrael tanítóké inté igazgat megí an történet teljesség megreformá mod pedagó legmagas színvona á intéze eme gondj bíz iskol amely szell fegyver ált szerkeszt mag nye iroda tankönyvek gyarapítot At gondoskodás támoga inté jóré nag szeg ifjúsá megsegítés segélyegyle tanítóképző-internát létesíte Felekez szell életé szolgálatá 18 Bac Vilmos egy megindíto Mag Zs Sze társada tudomán folyóirat amel 1889 szerkeszte Eb folyóirat n har foly recep autonó érdekéb másré álla orgán v mag nyel közérth mó megszól zs tudomány Eg alapít v Izrael Mag Iroda Társulat I amely hos é titk valóság le vo szerkeszte mindvé I Évkönyv amely javamunkáik sor megszólal Magyarors legkivál rabbij zs ír költ tudós társu eg tudomán kiadván kö kezdeményezésé buzdításá köszönh megjelenés Ami I kia Szentí fordítás fordít szö nyelve szempontjá v átvizsgálásá fáradsá felelőssé munká végez N érde van mag gyermekvéde kö Szalá Alexan mell ré v Fe Kere gyermekkór alapításáb mely éve titká m aleln vo gyermekvéde propaga érdeké szerkeszte Fe Kere naptá

10370

CÍM Bán

SZEMÉLY Bán Jó

SZÓC Bánó Jó filozó irodalomtörté pedagó kriti s Szentg 18 m Budape 1 Egye tanulmán Budapes Bécs Berlin Göttinge Lipcs vége ta dip megszer e reálisk ta budap Rabbik int re ta v 1887 o tanítók vezet v igazg budap tudományegy 1 filoz magántaná habilitá M Akad 1 leve ta választ Irod tevékenység legfonto terü bölcselettört irodalomtörté Akad könyvk vállalat megbízás lefordít L h köt mű filoz törté Thale Comt Filozó Tárá me Alexa Berná eg szerkeszt ma filozó műn ért gazdagítás lefordít Kan ti kritik Alexande eg Schopenhaue jelentős értekezé Ugyan Erd J bölcse dolgozat Nyelvő alap érteke bölcs ma nyelvé ál alko filozó műsz jór Legjelentő irodalomtörté mun R Mi é mu Ma Akad á jutalma pál Kisfaludy-társ megbízás í Kisfa Ká mu R életrajz pomp megrajz emb kö nyelvé T miliő-elmélet ma nye t felhasználásá Kisfaludy-életr pe Be Z elisme legművés ma biográ egy a sz kor mel hős jell fejlőd ere m fel b életra Ki Kisfa Kár Berzs Csok mű Kritikái amelye jór Akadémi benyúj irod pályaműv boncolga feddhete tu iga szenvedé keres n esztét filozó világfelfo vala egy f ir nyilv magyarors zsid szel élet fellendí k el becsül érdem szerz O Rabbik int ta z lelkész-képz belev ma n irod ir szerete orsz izrae tanítók int igazga meg a történe teljessé megreform mo pedag legmaga színvon intéz em gond bí isko amel szel fegyve ál szerkesz ma ny irod tankönyve gyarapíto A gondoskodá támog int jór na sze ifjús megsegíté segélyegyl tanítóképző-interná létesít Feleke szel élet szolgálat 1 Ba Vilmo eg megindít Ma Z Sz társad tudomá folyóira ame 188 szerkeszt E folyóira ha fol rece auton érdeké másr áll orgá ma nye közért m megszó z tudomán E alapí Izrae Ma Irod Társula amel ho tit valósá l v szerkeszt mindv Évköny amel javamunkái so megszóla Magyaror legkivá rabbi z í köl tudó társ e tudomá kiadvá k kezdeményezés buzdítás köszön megjelené Am ki Szent fordítá fordí sz nyelv szempontj átvizsgálás fárads felelőss munk vége érd va ma gyermekvéd k Szal Alexa mel r F Ker gyermekkó alapításá mel év titk alel v gyermekvéd propag érdek szerkeszt F Ker napt

1037

CÍ Bá

SZEMÉL Bá J

SZÓ Bán J filoz irodalomtört pedag krit Szent 1 Budap Egy tanulmá Budape Béc Berli Götting Lipc vég t di megsze reális t buda Rabbi in r t 188 tanító veze igaz buda tudományeg filo magántan habilit Aka lev t válasz Iro tevékenysé legfont ter bölcselettör irodalomtört Aka könyv vállala megbízá lefordí kö m filo tört Thal Com Filoz Tár m Alex Bern e szerkesz m filoz mű ér gazdagítá lefordí Ka t kriti Alexand e Schopenhau jelentő értekez Ugya Er bölcs dolgoza Nyelv ala értek bölc m nyelv á alk filoz műs jó Legjelent irodalomtört mu M m M Aka jutalm pá Kisfaludy-tár megbízá Kisf K m életraj pom megraj em k nyelv miliő-elméle m ny felhasználás Kisfaludy-élet p B elism legművé m biogr eg s ko me hő jel fejlő er fe életr K Kisf Ká Berz Cso m Kritiká amely jó Akadém benyú iro pályamű boncolg feddhet t ig szenved kere eszté filoz világfelf val eg i nyil magyaror zsi sze éle fellend e becsü érde szer Rabbi in t lelkész-kép bele m iro i szeret ors izra tanító in igazg me történ teljess megrefor m peda legmag színvo inté e gon b isk ame sze fegyv á szerkes m n iro tankönyv gyarapít gondoskod támo in jó n sz ifjú megsegít segélyegy tanítóképző-intern létesí Felek sze éle szolgála B Vilm e megindí M S társa tudom folyóir am 18 szerkesz folyóir h fo rec auto érdek más ál org m ny közér megsz tudomá alap Izra M Iro Társul ame h ti valós szerkesz mind Évkön ame javamunká s megszól Magyaro legkiv rabb kö tud tár tudom kiadv kezdeményezé buzdítá köszö megjelen A k Szen fordít ford s nyel szempont átvizsgálá fárad felelős mun vég ér v m gyermekvé Sza Alex me Ke gyermekk alapítás me é tit ale gyermekvé propa érde szerkesz Ke nap