10456.htm
CÍMSZÓ: Baumhorn
SZEMÉLYNÉV: Baumhorn
Lipót
SZÓCIKK: Baumhorn Lipót, építész,
szül. Kisbéren (Komárom m.) 1860. A főreáliskolát Győrött, a műegyetemet
Bécsben végezte Ferstel, König, Weyr tanárok alatt. Azután Budapestre jött és 12
évig dolgozott Lechner Ödön és Pártos Gyula építészek irodájában. 1893-ban és
1899. Olaszországot, 1904. Közép-Európát utazta be építészeti tanulmányok
céljából. Első önálló műve az 1888. épült mór stílusú esztergomi zsinagóga
volt, mely hírnevét megalapította. Ettől kezdve B. 22 zsinagógát épített
Magyarországon, köztük a legjelentősebb a szegedi (1903), mely a régi
osztrák-magyar monarchiában egyike a legnagyobbaknak volt (740 férfi- és 600
női üléssel), jelentősek még az új vidéki, nagybecskereki, fiumei, brassói,
temesvári, szolnoki, ceglédi, egri, losonci, liptószentmiklósi,
Budapest-Arena-úti, Páva-utcai, Csáky-utcai zsinagógák. Más épületei még: A
győri kir. tábla (1890), a salgótarjáni üveggyárak (1893), az ezredéves
kiállítás papír- és sokszorosító ipar pavillonja (1896), a Temes-Béga völgyi
vízszabályozó társulat temesvári székpalotája, a temesvári áll. felsőbb
leányiskola, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár székpalotája, (1903), az
Újvidéki Takarékpénztár palotája a Bajai Takarékpénztár, a Temesvári Lloyd és
tőzsdepalota (1910-12).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 456. címszó a lexikon =>
96. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10456.htm
CÍMSZÓ: Baumhorn
SZEMÉLYNÉV: Baumhorn Lipót
SZÓCIKK: Baumhorn Lipót, építész, szül. Kisbéren Komárom m. 1860. A
főreáliskolát Győrött, a műegyetemet Bécsben végezte Ferstel, König, Weyr
tanárok alatt. Azután Budapestre jött és 12 évig dolgozott Lechner Ödön és
Pártos Gyula építészek irodájában. 1893-ban és 1899. Olaszországot, 1904.
Közép-Európát utazta be építészeti tanulmányok céljából. Első önálló műve az
1888. épült mór stílusú esztergomi zsinagóga volt, mely hírnevét megalapította.
Ettől kezdve B. 22 zsinagógát épített Magyarországon, köztük a legjelentősebb a
szegedi 1903 , mely a régi osztrák-magyar monarchiában egyike a legnagyobbaknak
volt 740 férfi- és 600 női üléssel , jelentősek még az új vidéki,
nagybecskereki, fiumei, brassói, temesvári, szolnoki, ceglédi, egri, losonci,
liptószentmiklósi, Budapest-Arena-úti, Páva-utcai, Csáky-utcai zsinagógák. Más épületei
még: A győri kir. tábla 1890 , a salgótarjáni üveggyárak 1893 , az ezredéves
kiállítás papír- és sokszorosító ipar pavillonja 1896 , a Temes-Béga völgyi
vízszabályozó társulat temesvári székpalotája, a temesvári áll. felsőbb
leányiskola, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár székpalotája, 1903 , az Újvidéki
Takarékpénztár palotája a Bajai Takarékpénztár, a Temesvári Lloyd és
tőzsdepalota 1910-12 .
10456.ht
CÍMSZÓ Baumhor
SZEMÉLYNÉV Baumhor Lipó
SZÓCIKK Baumhor Lipót építész szül Kisbére Komáro m 1860 főreáliskolá
Győrött műegyeteme Bécsbe végezt Ferstel König Wey tanáro alatt Azutá Budapestr
jöt é 1 évi dolgozot Lechne Ödö é Párto Gyul építésze irodájában 1893-ba é 1899
Olaszországot 1904 Közép-Európá utazt b építészet tanulmányo céljából Els önáll
műv a 1888 épül mó stílus esztergom zsinagóg volt mel hírnevé megalapította
Ettő kezdv B 2 zsinagógá építet Magyarországon köztü legjelentőseb szeged 190
mel rég osztrák-magya monarchiába egyik legnagyobbakna vol 74 férfi é 60 nő
ülésse jelentőse mé a ú vidéki nagybecskereki fiumei brassói temesvári szolnoki
ceglédi egri losonci liptószentmiklósi Budapest-Arena-úti Páva-utcai Csáky-utca
zsinagógák Má épülete még győr kir tábl 189 salgótarján üveggyára 189 a
ezredéve kiállítá papír é sokszorosít ipa pavillonj 189 Temes-Bég völgy
vízszabályoz társula temesvár székpalotája temesvár áll felsőb leányiskola
Szeged-Csongrád Takarékpénztá székpalotája 190 a Újvidék Takarékpénztá palotáj
Baja Takarékpénztár Temesvár Lloy é tőzsdepalot 1910-1
10456.h
CÍMSZ Baumho
SZEMÉLYNÉ Baumho Lip
SZÓCIK Baumho Lipó építés szü Kisbér Komár 186 főreáliskol Győröt műegyetem
Bécsb végez Ferste Köni We tanár alat Azut Budapest jö év dolgozo Lechn Öd Párt
Gyu építész irodájába 1893-b 189 Olaszországo 190 Közép-Európ utaz építésze
tanulmány céljábó El önál mű 188 épü m stílu esztergo zsinagó vol me hírnev
megalapított Ett kezd zsinagóg építe Magyarországo közt legjelentőse szege 19
me ré osztrák-magy monarchiáb egyi legnagyobbakn vo 7 férf 6 n üléss jelentős m
vidék nagybecskerek fiume brassó temesvár szolnok cegléd egr losonc
liptószentmiklós Budapest-Arena-út Páva-utca Csáky-utc zsinagógá M épület mé
győ ki táb 18 salgótarjá üveggyár 18 ezredév kiállít papí sokszorosí ip
pavillon 18 Temes-Bé völg vízszabályo társul temesvá székpalotáj temesvá ál
felső leányiskol Szeged-Csongrá Takarékpénzt székpalotáj 19 Újvidé Takarékpénzt
palotá Baj Takarékpénztá Temesvá Llo tőzsdepalo 1910-
10456.
CÍMS Baumh
SZEMÉLYN Baumh Li
SZÓCI Baumh Lip építé sz Kisbé Komá 18 főreálisko Győrö műegyete Bécs vége
Ferst Kön W taná ala Azu Budapes j é dolgoz Lech Ö Pár Gy építés irodájáb 1893-
18 Olaszország 19 Közép-Euró uta építész tanulmán céljáb E öná m 18 ép stíl
eszterg zsinag vo m hírne megalapítot Et kez zsinagó épít Magyarország köz
legjelentős szeg 1 m r osztrák-mag monarchiá egy legnagyobbak v fér ülés
jelentő vidé nagybecskere fium brass temesvá szolno ceglé eg loson
liptószentmikló Budapest-Arena-ú Páva-utc Csáky-ut zsinagóg épüle m gy k tá 1
salgótarj üveggyá 1 ezredé kiállí pap sokszoros i pavillo 1 Temes-B völ
vízszabály társu temesv székpalotá temesv á fels leányisko Szeged-Csongr
Takarékpénz székpalotá 1 Újvid Takarékpénz palot Ba Takarékpénzt Temesv Ll
tőzsdepal 1910
10456
CÍM Baum
SZEMÉLY Baum L
SZÓC Baum Li épít s Kisb Kom 1 főreálisk Győr műegyet Béc vég Fers Kö tan
al Az Budape dolgo Lec Pá G építé irodájá 1893 1 Olaszorszá 1 Közép-Eur ut
építés tanulmá céljá ön 1 é stí eszter zsina v hírn megalapíto E ke zsinag épí
Magyarorszá kö legjelentő sze osztrák-ma monarchi eg legnagyobba fé ülé jelent
vid nagybecsker fiu bras temesv szoln cegl e loso liptószentmikl
Budapest-Arena- Páva-ut Csáky-u zsinagó épül g t salgótar üveggy ezred kiáll pa
sokszoro pavill Temes- vö vízszabál társ temes székpalot temes fel leányisk
Szeged-Csong Takarékpén székpalot Újvi Takarékpén palo B Takarékpénz Temes L
tőzsdepa 191
1045
CÍ Bau
SZEMÉL Bau
SZÓ Bau L épí Kis Ko főreális Győ műegye Bé vé Fer K ta a A Budap dolg Le P
épít irodáj 189 Olaszorsz Közép-Eu u építé tanulm célj ö st eszte zsin hír
megalapít k zsina ép Magyarorsz k legjelent sz osztrák-m monarch e legnagyobb f
ül jelen vi nagybecske fi bra temes szol ceg los liptószentmik Budapest-Arena
Páva-u Csáky- zsinag épü salgóta üvegg ezre kiál p sokszor pavil Temes v
vízszabá tár teme székpalo teme fe leányis Szeged-Cson Takarékpé székpalo Újv
Takarékpé pal Takarékpén Teme tőzsdep 19