Magyar Zsidó Lexikon: Béla (IV.) király zsidótörvénye

10501.htm

CÍMSZÓ: Béla (IV.) király zsidótörvénye

SZÓCIKK: Béla (IV.) király zsidótörvénye. 1251 dec. adatott ki és sokáig alapul szolgált a magyar zsidók jogainak. A hét esztendővel azelőtt kiadott osztrák zsidó törvény alapján készült, amely az akkori jogfelfogáshoz viszonyítva igen kedvezően szabályozta a zsidók jogi helyzetét. IV. Béla mindössze kisebb-nagyobb módosításokat tett az eredeti szövegen és mint kiváltságlevelet adta ki a magyar zsidók számára. A magyar állami és jogi viszonyok szem előtt tartásával készült el az eredeti osztrák törvénytől eltérően hol a zsidók javára, hol hátrányára. Azokat a rendkívül szigorú büntetéseket, amiket az osztrák törvény a zsidók ellen elkövetett bűntettekre szab, Béla leenyhíti. Leszállítja a zsidók bántalmazóira kiszabandó pénzbírságot, de ugyancsak következetesen lecsökkenti a zsidókra kirótt büntetéspénzeket is. Az osztrák törvény kézcsonkítási büntetésével szemben, amire a zsidó megsebesítőjét ítéli, ha a pénzbírságot nem fizeti le és azt, aki zsidón erőszakot követ el, más méltó büntetést ír elő, olyat, amely felér a kézcsonkítással. Az osztrák törvény irányelve az, hogy keresztény zsidó ellen csak úgy bizonyíthat, ha van zsidó tanúja is. Béla törvényében is megvan ez az irányelv, de kivételt tesz megdönthetetlen esetekben, vagy akkor, ha a zsidó tanú nélkül állítja, hogy kereszténynek zálogot adott és ez azt tagadja, bizonyításul erre elég tulajdon esküje. Az osztrák törvény megítéli a zálog után járó tőkét és a kamatot is a zsidónak, ha nála keresztény lopott holmiját zálogosították el, Béla viszont az önhibáján kívül kárba esett tulajdonosnak elengedi a kamatok megfizetését. Az osztrák törvény igen magasan megállapítja a kamat maximumát, Béla egyáltalában nem állapítja meg, mert az egyház kamatvételi törvényt nem engedélyezett. Zsidó meggyilkolásával gyanúsított keresztényt az osztrák törvény párbaj által eldöntendő istenítélet elé utalja, Béla ezt oly módon változtatja meg, hogy a párviadalnak csak akkor van helye, ha a vádat igazságos és valószínű okok támogatják. Ez a törvény, ellentétben az osztrák joggal, magában foglalja egyben a zsidók fegyverviselési jogát is. Az osztrák törvény megszünteti azt a régi szokást, hogy a király, az országnagyok és földesurak a jobbágyok házaiba szállhattak; Béla ezt úgy módosítja, hogy a zsidók házaiba nem fogunk szállni. S ennek az a magyarázata is lehet, hogy csak a maga részéről mond le a régi jogról, de az fennáll továbbra is az országnagyok és földesurak számára, ki osztrák törvény a Mózes öt könyvére való eskütételre csak a fejedelem előtt kötelezi a zsidót, Béla az ünnepélyes eskütétel alól csak akkor menti fel, ha a vád csekély fontosságú. Végül az osztrák törvény minden pert, amelyet zsidó ellen indítottak, a zsidóbíró, mégpedig a rabbik és egyéb zsidó törvénytudósok gyülekezete elé utalja. Béla ezt csak zsidó peres felekre teszi kötelezővé. Béla törvényének egyik főérdeme, hogy a zsidók jogait jobban és erélyesebben megvédi, mint az osztrák törvény. Így például, ha a keresztény zálogadó úgy kívánja, eskütételre kötelezi a zsidót, ha nála zálogban hagyott tárgyak tűzvész, vagy rablás miatt elvesztek. Béla csak indokolt esetben írja elő az esküt, mert ha a zálogtárgyak elvesztése köztudomású, eskütétel alól felmenti a zsidót. A törvény a zsidók személyét, életét, vagyonát erélyesen védelmezi, az egész országban háborítatlan mozgási szabadságot biztosít számukra, üzletüket oltalmazza és vallási meggyőződésüket és szertartásaikat tiszteletben tartja. A törvény utolsó pontja a törvényben foglalt ily értelmű jogok mellett fenntartja a zsidók régebbi jogait is és elrendeli azon városbíró elmozdítását, aki a zsidókkal szemben jogtalanságot követ el. Mindössze ott szorítja meg a törvény a zsidók jogait, ahol kimondja, ellentétben az osztrák törvénnyel, hogy a zsidóknak az országnagyok által elzálogosított jószágok ki nem váltásuk esetén sem maradhatnak meg zsidó kézen. Amíg valamely keresztény a zálog birtokot ki nem váltotta, a zsidó csak a jószág javadalmait élvezheti, de a benne lakó keresztények felett semmiféle fennhatóságot nem gyakorolhat. Béla zsidótörvénye nem a magyar zsidók jogi és társadalmi életéből következett, hanem csupán az osztrák törvényt alkalmazta a magyar zsidóságra, mert Béla felismerte azokat az anyagi előnyöket, amelyek a törvény életbeléptetésével a koronára származnak. Ezzel aztán több régi nyomasztó határozat érvényét vesztette, mint p. o. a zsidó jel (l. o.) kötelező viselete, de érvényre jutott az az eddig Magyarországon ismeretlen jogelv, hogy a zsidók a kamara szolgái, (l. Kamaraszolgaság) mint ilyenek a korona tulajdonába tartoznak és királyi oltalom alatt állnak. Kitűnik ez azokból a törvénycikkekből is, amelyekben a zsidók viszálykodása fölött való bíráskodás jogát a király maga, vagy kancellárja hatáskörébe utalja és a kirótt pénzbírságot és elkobzott vagyont a kincstár számára foglalja le. A törvény nehezen jutott érvényre, mert csak egy hivatalos példány adatott ki, ami sok baj előidézője lett a zsidók és a városi hatóságok között. Ezek a törvény hitelességét kétségbe vonták, úgy, hogy a zsidók kénytelenek voltak sérelmeikkel a királyhoz fordulni. Béla a zsidók kérésére 1256. több hiteles példányban lemásoltatta és királyi pecsétjével ellátta. Béla halála után, főleg pedig a vegyes házi királyok uralma alatt Béla zsidótörvénye mindinkább feledésbe jutott. A zsidók jogalapja egyre jobban ingadozott és Nagy Lajos alatt történt száműzetésük után (l. Kiűzetés) voltaképen semmiféle jogalapjuk nem volt, ami védelmet nyújthatott volna számukra a kényurak zsarolásai, a lakosság gyűlölete és a városok önkénye ellen. Egy mentség kínálkozott mindössze: érvényre juttatni ismét IV. Béla elfeledett zsidótörvényét. Székesfehérvári Salamon, mint a magyar zsidóság megbízott képviselője járt el az ügyben és Zsigmond királynál sikerült keresztülvinnie, hogy 1396. elrendelte a székesfehérvári káptalannál, «kerestesse és találtassa fel a szóban forgó levelet», a levél hiteles másolatát pedig a jogaik megszerzése céljából adja ki a nevezett Salamonnak és a királyságában levő egyéb zsidóknak». A kiváltságlevél valóban előkerült és egészen a mohácsi vészig ez alkotta a zsidók jogállapotának alapját. Az akkori idők rendellenes viszonyai miatt azonban a kiváltságlevél csak azoknak nyújtott védelmet, akik azt fel is mutathatták. Ezért szüksége mutatkozott annak, hogy több másolatát megszerezzék. 1406-ban Budáról való Saul és Pestről való Saul kieszközölték, hogy a székesfehérvári káptalan IV. Béla kiváltságlevelét «a két Saul s a Magyarországon lakó többi zsidó számára, nagyobb biztonságuk s az igazság kedvéért» újra átíratta és hitelesíttette. Egy negyed századdal később, 1431. egy Farkas nevezetű soproni zsidó, mint a zsidók megbízott képviselője, a székesfehérvári káptalan által kiállított másolatot ismét több példányban átíratta és a király pecsétjével hitelesíttette. Néhány példányt a zsidóknak juttatott, egyet pedig a budai levéltárban helyezett el. Az 1436-i békekötés után Zsigmond király Béla zsidótörvényét egész terjedelmében megerősítette. Ezenkívül még újabb kiváltságokkal megtoldotta (l. Zsigmond kiváltságlevele) azzal, hogy azok «örök időkre érvényesek maradjanak». A zsidók jogai azonban a király halálával érvénytelenné váltak, mert a középkorban uralkodó nézet szerint egyszerűen megszűntek azok a szabadalmak és jogok, amelyeket az uralkodó még életében adott. A király halála után törvényen kívül állóknak tekintettek a zsidókat mindaddig, míg az új király meg nem erősítette előbbi jogaikat. Valahányszor tehát új király került a trónra, a zsidók azon voltak, hogy jogaikat visszaszerezzék, így történt aztán, hogy ezentúl egészen a mohácsi vészig, V. László kivételével a királyok egymás után újra megerősítették IV. Bélának Zsigmond által felújított régi zsidótörvényét. Albert 1438., mikor Székesfehérvárott megkoronázták, újra megerősítette IV. Béla zsidótörvényét Zsigmond kedvező pótlásaival együtt. Az ország zsidóságának képviseletében ez alkalommal két Pozsonyban lakó zsidó jelent meg Albertnél, a budai Kis Jakab és egy másik Jakab nevű zsidó. V. László 1453. ugyan megerősítette IV. Béla zsidótörvényét, Zsigmond pótlásával együtt Farkas és Major budai zsidóknak, mint a magyar zsidóság képviselőinek kérelmére, de ugyanakkor súlyos sérelmeket okozott a zsidóságnak, mert eltörölte a zsidó kamatokat, kiindulva abból az elvből, hogy a zsidóság vagyonostól koronatulajdon és így azzal a király tetszése szerint rendelkezhet. Mátyás király 1458. erősítette meg az országnagyok beleegyezésével a zsidók szabadságlevelét és a királyi oklevelet most is Farkas és Major zsidó népképviselők vették át. Hat évvel később az előbbi Farkas, Nyúl és egy harmadik, Jakab nevű budai zsidó újra folyamodtak Mátyáshoz a szabadságlevél még egyszeri megerősítése végett. Erre azért volt szükség, mert Magyarország koronáját csak az előző évben adta ki Fridrik császár és Mátyás csak a megkoronáztatásakor fogadta az ország szabadalmainak megtartását. Így a zsidók sem elégedhettek meg szabadalmaiknak a koronázás előtt történt megerősítésével. Mátyás tehát 1464 jún. 4 én másodízben megerősítette a zsidók régi jogait és a királyi levelet az országnagyok hosszú sora is aláírta. II. Ulászlótól trónra léptekor, 1490. nyomban kérték a zsidók jogaik megerősítését, mert a királyválasztás közt lefolyt idők alatt keservesen érezték védtelenségüket. Ulászló megígérte kérésük teljesítését, de az ígéret beváltásával nem igen sietett. Az elkövetkező néhány esztendő alatt erősen megsínylette a zsidóság a jogtalanság állapotát, végül is 1493. Mendel Jakab zsidó prefektusnak sikerült a királytól kieszközölni a megerősítő okmányt, melyet Tamás győri püspök állított ki júl. 26. és az országnagyokon és számos főpapon kívül a király is aláirt. Mendel a rákövetkező évben, jan. 10. az okiratot több példányban lemásoltatta és a hiteles másolatokat az egyes nagyobb községeknek megküldte. A pozsonyi, valamint a kassai község példányai a városok levéltárában még ma is megtalálhatók. Ezek a másolatok, minthogy IV. Béla szabadságlevelét későbbi megerősítéseivel együtt tartalmazzák, fenntartották számukra ama fontos okiratok hosszú sorát, melyek a magyar zsidóság jogait és szabadalmait IV. Bélától egész II. Lajosig elismerték és újra biztosították, bár nem azzal az eredménnyel, amelyre a zsidóságnak szüksége lett volna. II. Lajostól röviddel trónra lépte után, mindenesetre még 1518 szeptembere előtt megkapták jogaik és kiváltságaik megerősítését. Az 1526. bekövetkezett mohácsi gyász azonban új fordulatot adott a magyar zsidóság történelmének is. (V. ö. Kohn Sámuel «A zsidók története Magyarországon».

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 501. címszó a lexikon => 103. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10501.htm

CÍMSZÓ: Béla IV. király zsidótörvénye

SZÓCIKK: Béla IV. király zsidótörvénye. 1251 dec. adatott ki és sokáig alapul szolgált a magyar zsidók jogainak. A hét esztendővel azelőtt kiadott osztrák zsidó törvény alapján készült, amely az akkori jogfelfogáshoz viszonyítva igen kedvezően szabályozta a zsidók jogi helyzetét. IV. Béla mindössze kisebb-nagyobb módosításokat tett az eredeti szövegen és mint kiváltságlevelet adta ki a magyar zsidók számára. A magyar állami és jogi viszonyok szem előtt tartásával készült el az eredeti osztrák törvénytől eltérően hol a zsidók javára, hol hátrányára. Azokat a rendkívül szigorú büntetéseket, amiket az osztrák törvény a zsidók ellen elkövetett bűntettekre szab, Béla leenyhíti. Leszállítja a zsidók bántalmazóira kiszabandó pénzbírságot, de ugyancsak következetesen lecsökkenti a zsidókra kirótt büntetéspénzeket is. Az osztrák törvény kézcsonkítási büntetésével szemben, amire a zsidó megsebesítőjét ítéli, ha a pénzbírságot nem fizeti le és azt, aki zsidón erőszakot követ el, más méltó büntetést ír elő, olyat, amely felér a kézcsonkítással. Az osztrák törvény irányelve az, hogy keresztény zsidó ellen csak úgy bizonyíthat, ha van zsidó tanúja is. Béla törvényében is megvan ez az irányelv, de kivételt tesz megdönthetetlen esetekben, vagy akkor, ha a zsidó tanú nélkül állítja, hogy kereszténynek zálogot adott és ez azt tagadja, bizonyításul erre elég tulajdon esküje. Az osztrák törvény megítéli a zálog után járó tőkét és a kamatot is a zsidónak, ha nála keresztény lopott holmiját zálogosították el, Béla viszont az önhibáján kívül kárba esett tulajdonosnak elengedi a kamatok megfizetését. Az osztrák törvény igen magasan megállapítja a kamat maximumát, Béla egyáltalában nem állapítja meg, mert az egyház kamatvételi törvényt nem engedélyezett. Zsidó meggyilkolásával gyanúsított keresztényt az osztrák törvény párbaj által eldöntendő istenítélet elé utalja, Béla ezt oly módon változtatja meg, hogy a párviadalnak csak akkor van helye, ha a vádat igazságos és valószínű okok támogatják. Ez a törvény, ellentétben az osztrák joggal, magában foglalja egyben a zsidók fegyverviselési jogát is. Az osztrák törvény megszünteti azt a régi szokást, hogy a király, az országnagyok és földesurak a jobbágyok házaiba szállhattak; Béla ezt úgy módosítja, hogy a zsidók házaiba nem fogunk szállni. S ennek az a magyarázata is lehet, hogy csak a maga részéről mond le a régi jogról, de az fennáll továbbra is az országnagyok és földesurak számára, ki osztrák törvény a Mózes öt könyvére való eskütételre csak a fejedelem előtt kötelezi a zsidót, Béla az ünnepélyes eskütétel alól csak akkor menti fel, ha a vád csekély fontosságú. Végül az osztrák törvény minden pert, amelyet zsidó ellen indítottak, a zsidóbíró, mégpedig a rabbik és egyéb zsidó törvénytudósok gyülekezete elé utalja. Béla ezt csak zsidó peres felekre teszi kötelezővé. Béla törvényének egyik főérdeme, hogy a zsidók jogait jobban és erélyesebben megvédi, mint az osztrák törvény. Így például, ha a keresztény zálogadó úgy kívánja, eskütételre kötelezi a zsidót, ha nála zálogban hagyott tárgyak tűzvész, vagy rablás miatt elvesztek. Béla csak indokolt esetben írja elő az esküt, mert ha a zálogtárgyak elvesztése köztudomású, eskütétel alól felmenti a zsidót. A törvény a zsidók személyét, életét, vagyonát erélyesen védelmezi, az egész országban háborítatlan mozgási szabadságot biztosít számukra, üzletüket oltalmazza és vallási meggyőződésüket és szertartásaikat tiszteletben tartja. A törvény utolsó pontja a törvényben foglalt ily értelmű jogok mellett fenntartja a zsidók régebbi jogait is és elrendeli azon városbíró elmozdítását, aki a zsidókkal szemben jogtalanságot követ el. Mindössze ott szorítja meg a törvény a zsidók jogait, ahol kimondja, ellentétben az osztrák törvénnyel, hogy a zsidóknak az országnagyok által elzálogosított jószágok ki nem váltásuk esetén sem maradhatnak meg zsidó kézen. Amíg valamely keresztény a zálog birtokot ki nem váltotta, a zsidó csak a jószág javadalmait élvezheti, de a benne lakó keresztények felett semmiféle fennhatóságot nem gyakorolhat. Béla zsidótörvénye nem a magyar zsidók jogi és társadalmi életéből következett, hanem csupán az osztrák törvényt alkalmazta a magyar zsidóságra, mert Béla felismerte azokat az anyagi előnyöket, amelyek a törvény életbeléptetésével a koronára származnak. Ezzel aztán több régi nyomasztó határozat érvényét vesztette, mint p. o. a zsidó jel l. o. kötelező viselete, de érvényre jutott az az eddig Magyarországon ismeretlen jogelv, hogy a zsidók a kamara szolgái, l. Kamaraszolgaság mint ilyenek a korona tulajdonába tartoznak és királyi oltalom alatt állnak. Kitűnik ez azokból a törvénycikkekből is, amelyekben a zsidók viszálykodása fölött való bíráskodás jogát a király maga, vagy kancellárja hatáskörébe utalja és a kirótt pénzbírságot és elkobzott vagyont a kincstár számára foglalja le. A törvény nehezen jutott érvényre, mert csak egy hivatalos példány adatott ki, ami sok baj előidézője lett a zsidók és a városi hatóságok között. Ezek a törvény hitelességét kétségbe vonták, úgy, hogy a zsidók kénytelenek voltak sérelmeikkel a királyhoz fordulni. Béla a zsidók kérésére 1256. több hiteles példányban lemásoltatta és királyi pecsétjével ellátta. Béla halála után, főleg pedig a vegyes házi királyok uralma alatt Béla zsidótörvénye mindinkább feledésbe jutott. A zsidók jogalapja egyre jobban ingadozott és Nagy Lajos alatt történt száműzetésük után l. Kiűzetés voltaképen semmiféle jogalapjuk nem volt, ami védelmet nyújthatott volna számukra a kényurak zsarolásai, a lakosság gyűlölete és a városok önkénye ellen. Egy mentség kínálkozott mindössze: érvényre juttatni ismét IV. Béla elfeledett zsidótörvényét. Székesfehérvári Salamon, mint a magyar zsidóság megbízott képviselője járt el az ügyben és Zsigmond királynál sikerült keresztülvinnie, hogy 1396. elrendelte a székesfehérvári káptalannál, kerestesse és találtassa fel a szóban forgó levelet , a levél hiteles másolatát pedig a jogaik megszerzése céljából adja ki a nevezett Salamonnak és a királyságában levő egyéb zsidóknak . A kiváltságlevél valóban előkerült és egészen a mohácsi vészig ez alkotta a zsidók jogállapotának alapját. Az akkori idők rendellenes viszonyai miatt azonban a kiváltságlevél csak azoknak nyújtott védelmet, akik azt fel is mutathatták. Ezért szüksége mutatkozott annak, hogy több másolatát megszerezzék. 1406-ban Budáról való Saul és Pestről való Saul kieszközölték, hogy a székesfehérvári káptalan IV. Béla kiváltságlevelét a két Saul s a Magyarországon lakó többi zsidó számára, nagyobb biztonságuk s az igazság kedvéért újra átíratta és hitelesíttette. Egy negyed századdal később, 1431. egy Farkas nevezetű soproni zsidó, mint a zsidók megbízott képviselője, a székesfehérvári káptalan által kiállított másolatot ismét több példányban átíratta és a király pecsétjével hitelesíttette. Néhány példányt a zsidóknak juttatott, egyet pedig a budai levéltárban helyezett el. Az 1436-i békekötés után Zsigmond király Béla zsidótörvényét egész terjedelmében megerősítette. Ezenkívül még újabb kiváltságokkal megtoldotta l. Zsigmond kiváltságlevele azzal, hogy azok örök időkre érvényesek maradjanak . A zsidók jogai azonban a király halálával érvénytelenné váltak, mert a középkorban uralkodó nézet szerint egyszerűen megszűntek azok a szabadalmak és jogok, amelyeket az uralkodó még életében adott. A király halála után törvényen kívül állóknak tekintettek a zsidókat mindaddig, míg az új király meg nem erősítette előbbi jogaikat. Valahányszor tehát új király került a trónra, a zsidók azon voltak, hogy jogaikat visszaszerezzék, így történt aztán, hogy ezentúl egészen a mohácsi vészig, V. László kivételével a királyok egymás után újra megerősítették IV. Bélának Zsigmond által felújított régi zsidótörvényét. Albert 1438., mikor Székesfehérvárott megkoronázták, újra megerősítette IV. Béla zsidótörvényét Zsigmond kedvező pótlásaival együtt. Az ország zsidóságának képviseletében ez alkalommal két Pozsonyban lakó zsidó jelent meg Albertnél, a budai Kis Jakab és egy másik Jakab nevű zsidó. V. László 1453. ugyan megerősítette IV. Béla zsidótörvényét, Zsigmond pótlásával együtt Farkas és Major budai zsidóknak, mint a magyar zsidóság képviselőinek kérelmére, de ugyanakkor súlyos sérelmeket okozott a zsidóságnak, mert eltörölte a zsidó kamatokat, kiindulva abból az elvből, hogy a zsidóság vagyonostól koronatulajdon és így azzal a király tetszése szerint rendelkezhet. Mátyás király 1458. erősítette meg az országnagyok beleegyezésével a zsidók szabadságlevelét és a királyi oklevelet most is Farkas és Major zsidó népképviselők vették át. Hat évvel később az előbbi Farkas, Nyúl és egy harmadik, Jakab nevű budai zsidó újra folyamodtak Mátyáshoz a szabadságlevél még egyszeri megerősítése végett. Erre azért volt szükség, mert Magyarország koronáját csak az előző évben adta ki Fridrik császár és Mátyás csak a megkoronáztatásakor fogadta az ország szabadalmainak megtartását. Így a zsidók sem elégedhettek meg szabadalmaiknak a koronázás előtt történt megerősítésével. Mátyás tehát 1464 jún. 4 én másodízben megerősítette a zsidók régi jogait és a királyi levelet az országnagyok hosszú sora is aláírta. II. Ulászlótól trónra léptekor, 1490. nyomban kérték a zsidók jogaik megerősítését, mert a királyválasztás közt lefolyt idők alatt keservesen érezték védtelenségüket. Ulászló megígérte kérésük teljesítését, de az ígéret beváltásával nem igen sietett. Az elkövetkező néhány esztendő alatt erősen megsínylette a zsidóság a jogtalanság állapotát, végül is 1493. Mendel Jakab zsidó prefektusnak sikerült a királytól kieszközölni a megerősítő okmányt, melyet Tamás győri püspök állított ki júl. 26. és az országnagyokon és számos főpapon kívül a király is aláirt. Mendel a rákövetkező évben, jan. 10. az okiratot több példányban lemásoltatta és a hiteles másolatokat az egyes nagyobb községeknek megküldte. A pozsonyi, valamint a kassai község példányai a városok levéltárában még ma is megtalálhatók. Ezek a másolatok, minthogy IV. Béla szabadságlevelét későbbi megerősítéseivel együtt tartalmazzák, fenntartották számukra ama fontos okiratok hosszú sorát, melyek a magyar zsidóság jogait és szabadalmait IV. Bélától egész II. Lajosig elismerték és újra biztosították, bár nem azzal az eredménnyel, amelyre a zsidóságnak szüksége lett volna. II. Lajostól röviddel trónra lépte után, mindenesetre még 1518 szeptembere előtt megkapták jogaik és kiváltságaik megerősítését. Az 1526. bekövetkezett mohácsi gyász azonban új fordulatot adott a magyar zsidóság történelmének is. V. ö. Kohn Sámuel A zsidók története Magyarországon .

10501.ht

CÍMSZÓ Bél IV királ zsidótörvény

SZÓCIKK Bél IV királ zsidótörvénye 125 dec adatot k é sokái alapu szolgál magya zsidó jogainak hé esztendőve azelőt kiadot osztrá zsid törvén alapjá készült amel a akkor jogfelfogásho viszonyítv ige kedvezőe szabályozt zsidó jog helyzetét IV Bél mindössz kisebb-nagyob módosításoka tet a eredet szövege é min kiváltságlevele adt k magya zsidó számára magya állam é jog viszonyo sze előt tartásáva készül e a eredet osztrá törvénytő eltérőe ho zsidó javára ho hátrányára Azoka rendkívü szigor büntetéseket amike a osztrá törvén zsidó elle elkövetet bűntettekr szab Bél leenyhíti Leszállítj zsidó bántalmazóir kiszaband pénzbírságot d ugyancsa következetese lecsökkent zsidókr kirót büntetéspénzeke is A osztrá törvén kézcsonkítás büntetéséve szemben amir zsid megsebesítőjé ítéli h pénzbírságo ne fizet l é azt ak zsidó erőszako köve el má mélt büntetés í elő olyat amel felé kézcsonkítással A osztrá törvén irányelv az hog keresztén zsid elle csa úg bizonyíthat h va zsid tanúj is Bél törvényébe i megva e a irányelv d kivétel tes megdönthetetle esetekben vag akkor h zsid tan nélkü állítja hog keresztényne zálogo adot é e az tagadja bizonyításu err elé tulajdo esküje A osztrá törvén megítél zálo utá jár tőké é kamato i zsidónak h nál keresztén lopot holmijá zálogosítottá el Bél viszon a önhibájá kívü kárb eset tulajdonosna elenged kamato megfizetését A osztrá törvén ige magasa megállapítj kama maximumát Bél egyáltalába ne állapítj meg mer a egyhá kamatvétel törvény ne engedélyezett Zsid meggyilkolásáva gyanúsítot keresztény a osztrá törvén párba álta eldöntend istenítéle el utalja Bél ez ol módo változtatj meg hog párviadalna csa akko va helye h váda igazságo é valószín oko támogatják E törvény ellentétbe a osztrá joggal magába foglalj egybe zsidó fegyverviselés jogá is A osztrá törvén megszüntet az rég szokást hog király a országnagyo é földesura jobbágyo házaib szállhattak Bél ez úg módosítja hog zsidó házaib ne fogun szállni enne a magyarázat i lehet hog csa mag részérő mon l rég jogról d a fennál továbbr i a országnagyo é földesura számára k osztrá törvén Móze ö könyvér val eskütételr csa fejedele előt kötelez zsidót Bél a ünnepélye eskütéte aló csa akko ment fel h vá csekél fontosságú Végü a osztrá törvén minde pert amelye zsid elle indítottak zsidóbíró mégpedi rabbi é egyé zsid törvénytudóso gyülekezet el utalja Bél ez csa zsid pere felekr tesz kötelezővé Bél törvényéne egyi főérdeme hog zsidó jogai jobba é erélyesebbe megvédi min a osztrá törvény Íg például h keresztén zálogad úg kívánja eskütételr kötelez zsidót h nál zálogba hagyot tárgya tűzvész vag rablá miat elvesztek Bél csa indokol esetbe írj el a esküt mer h zálogtárgya elvesztés köztudomású eskütéte aló felment zsidót törvén zsidó személyét életét vagyoná erélyese védelmezi a egés országba háborítatla mozgás szabadságo biztosí számukra üzletüke oltalmazz é vallás meggyőződésüke é szertartásaika tiszteletbe tartja törvén utols pontj törvénybe foglal il értelm jogo mellet fenntartj zsidó régebb jogai i é elrendel azo városbír elmozdítását ak zsidókka szembe jogtalanságo köve el Mindössz ot szorítj me törvén zsidó jogait aho kimondja ellentétbe a osztrá törvénnyel hog zsidókna a országnagyo álta elzálogosítot jószágo k ne váltásu eseté se maradhatna me zsid kézen Amí valamel keresztén zálo birtoko k ne váltotta zsid csa jószá javadalmai élvezheti d benn lak kereszténye felet semmifél fennhatóságo ne gyakorolhat Bél zsidótörvény ne magya zsidó jog é társadalm életébő következett hane csupá a osztrá törvény alkalmazt magya zsidóságra mer Bél felismert azoka a anyag előnyöket amelye törvén életbeléptetéséve koronár származnak Ezze aztá töb rég nyomaszt határoza érvényé vesztette min p o zsid je l o kötelez viselete d érvényr jutot a a eddi Magyarországo ismeretle jogelv hog zsidó kamar szolgái l Kamaraszolgasá min ilyene koron tulajdonáb tartozna é király oltalo alat állnak Kitűni e azokbó törvénycikkekbő is amelyekbe zsidó viszálykodás fölöt val bíráskodá jogá királ maga vag kancellárj hatásköréb utalj é kirót pénzbírságo é elkobzot vagyon kincstá számár foglalj le törvén neheze jutot érvényre mer csa eg hivatalo példán adatot ki am so ba előidézőj let zsidó é város hatóságo között Eze törvén hitelességé kétségb vonták úgy hog zsidó kénytelene volta sérelmeikke királyho fordulni Bél zsidó kérésér 1256 töb hitele példányba lemásoltatt é király pecsétjéve ellátta Bél halál után főle pedi vegye ház királyo uralm alat Bél zsidótörvény mindinkáb feledésb jutott zsidó jogalapj egyr jobba ingadozot é Nag Lajo alat történ száműzetésü utá l Kiűzeté voltaképe semmifél jogalapju ne volt am védelme nyújthatot voln számukr kényura zsarolásai lakossá gyűlölet é városo önkény ellen Eg mentsé kínálkozot mindössze érvényr juttatn ismé IV Bél elfeledet zsidótörvényét Székesfehérvár Salamon min magya zsidósá megbízot képviselőj jár e a ügybe é Zsigmon királyná sikerül keresztülvinnie hog 1396 elrendelt székesfehérvár káptalannál kerestess é találtass fe szóba forg levele levé hitele másolatá pedi jogai megszerzés céljábó adj k nevezet Salamonna é királyságába lev egyé zsidókna kiváltságlevé valóba előkerül é egésze mohács vészi e alkott zsidó jogállapotána alapját A akkor idő rendellene viszonya miat azonba kiváltságlevé csa azokna nyújtot védelmet aki az fe i mutathatták Ezér szükség mutatkozot annak hog töb másolatá megszerezzék 1406-ba Budáró val Sau é Pestrő val Sau kieszközölték hog székesfehérvár káptala IV Bél kiváltságlevelé ké Sau Magyarországo lak több zsid számára nagyob biztonságu a igazsá kedvéér újr átíratt é hitelesíttette Eg negye századda később 1431 eg Farka nevezet sopron zsidó min zsidó megbízot képviselője székesfehérvár káptala álta kiállítot másolato ismé töb példányba átíratt é királ pecsétjéve hitelesíttette Néhán példány zsidókna juttatott egye pedi buda levéltárba helyezet el A 1436- békeköté utá Zsigmon királ Bél zsidótörvényé egés terjedelmébe megerősítette Ezenkívü mé újab kiváltságokka megtoldott l Zsigmon kiváltságlevel azzal hog azo örö időkr érvényese maradjana zsidó joga azonba királ haláláva érvénytelenn váltak mer középkorba uralkod néze szerin egyszerűe megszűnte azo szabadalma é jogok amelyeke a uralkod mé életébe adott királ halál utá törvénye kívü állókna tekintette zsidóka mindaddig mí a ú királ me ne erősített előbb jogaikat Valahányszo tehá ú királ kerül trónra zsidó azo voltak hog jogaika visszaszerezzék íg történ aztán hog ezentú egésze mohács vészig V Lászl kivételéve királyo egymá utá újr megerősítetté IV Bélána Zsigmon álta felújítot rég zsidótörvényét Alber 1438. miko Székesfehérvárot megkoronázták újr megerősített IV Bél zsidótörvényé Zsigmon kedvez pótlásaiva együtt A orszá zsidóságána képviseletébe e alkalomma ké Pozsonyba lak zsid jelen me Albertnél buda Ki Jaka é eg mási Jaka nev zsidó V Lászl 1453 ugya megerősített IV Bél zsidótörvényét Zsigmon pótlásáva együt Farka é Majo buda zsidóknak min magya zsidósá képviselőine kérelmére d ugyanakko súlyo sérelmeke okozot zsidóságnak mer eltörölt zsid kamatokat kiindulv abbó a elvből hog zsidósá vagyonostó koronatulajdo é íg azza királ tetszés szerin rendelkezhet Mátyá királ 1458 erősített me a országnagyo beleegyezéséve zsidó szabadságlevelé é király oklevele mos i Farka é Majo zsid népképviselő vetté át Ha évve későb a előbb Farkas Nyú é eg harmadik Jaka nev buda zsid újr folyamodta Mátyásho szabadságlevé mé egyszer megerősítés végett Err azér vol szükség mer Magyarorszá koronájá csa a előz évbe adt k Fridri császá é Mátyá csa megkoronáztatásako fogadt a orszá szabadalmaina megtartását Íg zsidó se elégedhette me szabadalmaikna koronázá előt történ megerősítésével Mátyá tehá 146 jún é másodízbe megerősített zsidó rég jogai é király levele a országnagyo hossz sor i aláírta II Ulászlótó trónr léptekor 1490 nyomba kérté zsidó jogai megerősítését mer királyválasztá köz lefoly idő alat keservese érezté védtelenségüket Ulászl megígért kérésü teljesítését d a ígére beváltásáva ne ige sietett A elkövetkez néhán esztend alat erőse megsínylett zsidósá jogtalansá állapotát végü i 1493 Mende Jaka zsid prefektusna sikerül királytó kieszközöln megerősít okmányt melye Tamá győr püspö állítot k júl 26 é a országnagyoko é számo főpapo kívü királ i aláirt Mende rákövetkez évben jan 10 a okirato töb példányba lemásoltatt é hitele másolatoka a egye nagyob községekne megküldte pozsonyi valamin kassa közsé példánya városo levéltárába mé m i megtalálhatók Eze másolatok minthog IV Bél szabadságlevelé később megerősítéseive együt tartalmazzák fenntartottá számukr am fonto okirato hossz sorát melye magya zsidósá jogai é szabadalmai IV Bélátó egés II Lajosi elismerté é újr biztosították bá ne azza a eredménnyel amelyr zsidóságna szükség let volna II Lajostó rövidde trónr lépt után mindenesetr mé 151 szeptember előt megkaptá jogai é kiváltságai megerősítését A 1526 bekövetkezet mohács gyás azonba ú fordulato adot magya zsidósá történelméne is V ö Koh Sámue zsidó történet Magyarországo

10501.h

CÍMSZ Bé I kirá zsidótörvén

SZÓCIK Bé I kirá zsidótörvény 12 de adato soká alap szolgá magy zsid jogaina h esztendőv azelő kiado osztr zsi törvé alapj készül ame akko jogfelfogásh viszonyít ig kedvező szabályoz zsid jo helyzeté I Bé mindöss kisebb-nagyo módosítások te erede szöveg mi kiváltságlevel ad magy zsid számár magy álla jo viszony sz elő tartásáv készü erede osztr törvényt eltérő h zsid javár h hátrányár Azok rendkív szigo büntetéseke amik osztr törvé zsid ell elkövete bűntettek sza Bé leenyhít Leszállít zsid bántalmazói kiszaban pénzbírságo ugyancs következetes lecsökken zsidók kiró büntetéspénzek i osztr törvé kézcsonkítá büntetésév szembe ami zsi megsebesítőj ítél pénzbírság n fize az a zsid erőszak köv e m mél bünteté el olya ame fel kézcsonkítássa osztr törvé irányel a ho kereszté zsi ell cs ú bizonyítha v zsi tanú i Bé törvényéb megv irányel kivéte te megdönthetetl esetekbe va akko zsi ta nélk állítj ho keresztényn zálog ado a tagadj bizonyítás er el tulajd esküj osztr törvé megíté zál ut já tők kamat zsidóna ná kereszté lopo holmij zálogosított e Bé viszo önhibáj kív kár ese tulajdonosn elenge kamat megfizetésé osztr törvé ig magas megállapít kam maximumá Bé egyáltaláb n állapít me me egyh kamatvéte törvén n engedélyezet Zsi meggyilkolásáv gyanúsíto keresztén osztr törvé párb ált eldönten istenítél e utalj Bé e o mód változtat me ho párviadaln cs akk v hely vád igazság valószí ok támogatjá törvén ellentétb osztr jogga magáb foglal egyb zsid fegyverviselé jog i osztr törvé megszünte a ré szokás ho királ országnagy földesur jobbágy házai szállhatta Bé e ú módosítj ho zsid házai n fogu szálln enn magyaráza lehe ho cs ma részér mo ré jogró fenná tovább országnagy földesur számár osztr törvé Móz könyvé va eskütétel cs fejedel elő kötele zsidó Bé ünnepély eskütét al cs akk men fe v cseké fontosság Vég osztr törvé mind per amely zsi ell indította zsidóbír mégped rabb egy zsi törvénytudós gyülekeze e utalj Bé e cs zsi per felek tes kötelezőv Bé törvényén egy főérdem ho zsid joga jobb erélyesebb megvéd mi osztr törvén Í példáu kereszté záloga ú kívánj eskütétel kötele zsidó ná zálogb hagyo tárgy tűzvés va rabl mia elveszte Bé cs indoko esetb ír e eskü me zálogtárgy elveszté köztudomás eskütét al felmen zsidó törvé zsid személyé életé vagyon erélyes védelmez egé országb háborítatl mozgá szabadság biztos számukr üzletük oltalmaz vallá meggyőződésük szertartásaik tiszteletb tartj törvé utol pont törvényb fogla i értel jog melle fenntart zsid régeb joga elrende az városbí elmozdításá a zsidókk szemb jogtalanság köv e Mindöss o szorít m törvé zsid jogai ah kimondj ellentétb osztr törvénnye ho zsidókn országnagy ált elzálogosíto jószág n váltás eset s maradhatn m zsi kéze Am valame kereszté zál birtok n váltott zsi cs jósz javadalma élvezhet ben la keresztény fele semmifé fennhatóság n gyakorolha Bé zsidótörvén n magy zsid jo társadal életéb következet han csup osztr törvén alkalmaz magy zsidóságr me Bé felismer azok anya előnyöke amely törvé életbeléptetésév koroná származna Ezz azt tö ré nyomasz határoz érvény vesztett mi zsi j kötele viselet érvény juto edd Magyarország ismeretl jogel ho zsid kama szolgá Kamaraszolgas mi ilyen koro tulajdoná tartozn királ oltal ala állna Kitűn azokb törvénycikkekb i amelyekb zsid viszálykodá fölö va bíráskod jog kirá mag va kancellár hatásköré utal kiró pénzbírság elkobzo vagyo kincst számá foglal l törvé nehez juto érvényr me cs e hivatal példá adato k a s b előidéző le zsid váro hatóság közöt Ez törvé hitelesség kétség vontá úg ho zsid kénytelen volt sérelmeikk királyh forduln Bé zsid kérésé 125 tö hitel példányb lemásoltat királ pecsétjév ellátt Bé halá utá fől ped vegy há király ural ala Bé zsidótörvén mindinká feledés jutot zsid jogalap egy jobb ingadozo Na Laj ala törté száműzetés ut Kiűzet voltakép semmifé jogalapj n vol a védelm nyújthato vol számuk kényur zsarolása lakoss gyűlöle város önkén elle E ments kínálkozo mindössz érvény juttat ism I Bé elfelede zsidótörvényé Székesfehérvá Salamo mi magy zsidós megbízo képviselő já ügyb Zsigmo királyn sikerü keresztülvinni ho 139 elrendel székesfehérvá káptalanná kerestes találtas f szób for level lev hitel másolat ped joga megszerzé céljáb ad neveze Salamonn királyságáb le egy zsidókn kiváltságlev valób előkerü egész mohác vész alkot zsid jogállapotán alapjá akko id rendellen viszony mia azonb kiváltságlev cs azokn nyújto védelme ak a f mutathattá Ezé szüksé mutatkozo anna ho tö másolat megszerezzé 1406-b Budár va Sa Pestr va Sa kieszközölté ho székesfehérvá káptal I Bé kiváltságlevel k Sa Magyarország la töb zsi számár nagyo biztonság igazs kedvéé új átírat hitelesíttett E negy századd későb 143 e Fark neveze sopro zsid mi zsid megbízo képviselőj székesfehérvá káptal ált kiállíto másolat ism tö példányb átírat kirá pecsétjév hitelesíttett Néhá példán zsidókn juttatot egy ped bud levéltárb helyeze e 1436 békeköt ut Zsigmo kirá Bé zsidótörvény egé terjedelméb megerősített Ezenkív m úja kiváltságokk megtoldot Zsigmo kiváltságleve azza ho az ör idők érvényes maradjan zsid jog azonb kirá haláláv érvénytelen válta me középkorb uralko néz szeri egyszerű megszűnt az szabadalm jogo amelyek uralko m életéb adot kirá halá ut törvény kív állókn tekintett zsidók mindaddi m kirá m n erősítet előb jogaika Valahánysz teh kirá kerü trónr zsid az volta ho jogaik visszaszerezzé í törté aztá ho ezent egész mohác vészi Lász kivételév király egym ut új megerősített I Bélán Zsigmo ált felújíto ré zsidótörvényé Albe 1438 mik Székesfehérváro megkoronáztá új megerősítet I Bé zsidótörvény Zsigmo kedve pótlásaiv együt orsz zsidóságán képviseletéb alkalomm k Pozsonyb la zsi jele m Albertné bud K Jak e más Jak ne zsid Lász 145 ugy megerősítet I Bé zsidótörvényé Zsigmo pótlásáv együ Fark Maj bud zsidókna mi magy zsidós képviselőin kérelmér ugyanakk súly sérelmek okozo zsidóságna me eltöröl zsi kamatoka kiindul abb elvbő ho zsidós vagyonost koronatulajd í azz kirá tetszé szeri rendelkezhe Máty kirá 145 erősítet m országnagy beleegyezésév zsid szabadságlevel királ oklevel mo Fark Maj zsi népképvisel vett á H évv késő előb Farka Ny e harmadi Jak ne bud zsi új folyamodt Mátyásh szabadságlev m egysze megerősíté véget Er azé vo szüksé me Magyarorsz koronáj cs elő évb ad Fridr csász Máty cs megkoronáztatásak fogad orsz szabadalmain megtartásá Í zsid s elégedhett m szabadalmaikn koronáz elő törté megerősítéséve Máty teh 14 jú másodízb megerősítet zsid ré joga királ level országnagy hoss so aláírt I Ulászlót trón lépteko 149 nyomb kért zsid joga megerősítésé me királyválaszt kö lefol id ala keserves érezt védtelenségüke Ulász megígér kérés teljesítésé ígér beváltásáv n ig sietet elkövetke néhá eszten ala erős megsínylet zsidós jogtalans állapotá vég 149 Mend Jak zsi prefektusn sikerü királyt kieszközöl megerősí okmány mely Tam győ püsp állíto jú 2 országnagyok szám főpap kív kirá aláir Mend rákövetke évbe ja 1 okirat tö példányb lemásoltat hitel másolatok egy nagyo községekn megküldt pozsony valami kass közs példány város levéltáráb m megtalálható Ez másolato mintho I Bé szabadságlevel későb megerősítéseiv együ tartalmazzá fenntartott számuk a font okirat hoss sorá mely magy zsidós joga szabadalma I Bélát egé I Lajos elismert új biztosítottá b n azz eredménnye amely zsidóságn szüksé le voln I Lajost rövidd trón lép utá mindeneset m 15 szeptembe elő megkapt joga kiváltsága megerősítésé 152 bekövetkeze mohác gyá azonb fordulat ado magy zsidós történelmén i Ko Sámu zsid történe Magyarország

10501.

CÍMS B kir zsidótörvé

SZÓCI B kir zsidótörvén 1 d adat sok ala szolg mag zsi jogain esztendő azel kiad oszt zs törv alap készü am akk jogfelfogás viszonyí i kedvez szabályo zsi j helyzet B mindös kisebb-nagy módosításo t ered szöve m kiváltságleve a mag zsi számá mag áll j viszon s el tartásá kész ered oszt törvény eltér zsi javá hátrányá Azo rendkí szig büntetések ami oszt törv zsi el elkövet bűntette sz B leenyhí Leszállí zsi bántalmazó kiszaba pénzbírság ugyanc következete lecsökke zsidó kir büntetéspénze oszt törv kézcsonkít büntetésé szemb am zs megsebesítő íté pénzbírsá fiz a zsi erősza kö mé büntet e oly am fe kézcsonkításs oszt törv iránye h kereszt zs el c bizonyíth zs tan B törvényé meg iránye kivét t megdönthetet esetekb v akk zs t nél állít h keresztény zálo ad tagad bizonyítá e e tulaj eskü oszt törv megít zá u j tő kama zsidón n kereszt lop holmi zálogosítot B visz önhibá kí ká es tulajdonos eleng kama megfizetés oszt törv i maga megállapí ka maximum B egyáltalá állapí m m egy kamatvét törvé engedélyeze Zs meggyilkolásá gyanúsít kereszté oszt törv pár ál eldönte isteníté utal B mó változta m h párviadal c ak hel vá igazsá valósz o támogatj törvé ellentét oszt jogg magá fogla egy zsi fegyvervisel jo oszt törv megszünt r szoká h kirá országnag földesu jobbág háza szállhatt B módosít h zsi háza fog száll en magyaráz leh h c m részé m r jogr fenn továb országnag földesu számá oszt törv Mó könyv v eskütéte c fejede el kötel zsid B ünnepél esküté a c ak me f csek fontossá Vé oszt törv min pe amel zs el indított zsidóbí mégpe rab eg zs törvénytudó gyülekez utal B c zs pe fele te kötelező B törvényé eg főérde h zsi jog job erélyeseb megvé m oszt törvé példá kereszt zálog kíván eskütéte kötel zsid n zálog hagy tárg tűzvé v rab mi elveszt B c indok eset í esk m zálogtárg elveszt köztudomá esküté a felme zsid törv zsi személy élet vagyo erélye védelme eg ország háborítat mozg szabadsá bizto számuk üzletü oltalma vall meggyőződésü szertartásai tisztelet tart törv uto pon törvény fogl érte jo mell fenntar zsi rége jog elrend a városb elmozdítás zsidók szem jogtalansá kö Mindös szorí törv zsi joga a kimond ellentét oszt törvénny h zsidók országnag ál elzálogosít jószá váltá ese maradhat zs kéz A valam kereszt zá birto váltot zs c jós javadalm élvezhe be l keresztén fel semmif fennhatósá gyakorolh B zsidótörvé mag zsi j társada életé következe ha csu oszt törvé alkalma mag zsidóság m B felisme azo any előnyök amel törv életbeléptetésé koron származn Ez az t r nyomas határo érvén vesztet m zs kötel visele érvén jut ed Magyarorszá ismeret joge h zsi kam szolg Kamaraszolga m ilye kor tulajdon tartoz kirá olta al álln Kitű azok törvénycikkek amelyek zsi viszálykod föl v bírásko jo kir ma v kancellá hatáskör uta kir pénzbírsá elkobz vagy kincs szám fogla törv nehe jut érvény m c hivata péld adat előidéz l zsi vár hatósá közö E törv hitelessé kétsé vont ú h zsi kénytele vol sérelmeik király fordul B zsi kérés 12 t hite példány lemásolta kirá pecsétjé ellát B hal ut fő pe veg h királ ura al B zsidótörvé mindink feledé juto zsi jogala eg job ingadoz N La al tört száműzeté u Kiűze voltaké semmif jogalap vo védel nyújthat vo számu kényu zsarolás lakos gyűlöl váro önké ell ment kínálkoz mindöss érvén jutta is B elfeled zsidótörvény Székesfehérv Salam m mag zsidó megbíz képvisel j ügy Zsigm király siker keresztülvinn h 13 elrende székesfehérv káptalann kereste találta szó fo leve le hite másola pe jog megszerz céljá a nevez Salamon királyságá l eg zsidók kiváltságle való előker egés mohá vés alko zsi jogállapotá alapj akk i rendelle viszon mi azon kiváltságle c azok nyújt védelm a mutathatt Ez szüks mutatkoz ann h t másola megszerezz 1406- Budá v S Pest v S kieszközölt h székesfehérv kápta B kiváltságleve S Magyarorszá l tö zs számá nagy biztonsá igaz kedvé ú átíra hitelesíttet neg század késő 14 Far nevez sopr zsi m zsi megbíz képviselő székesfehérv kápta ál kiállít másola is t példány átíra kir pecsétjé hitelesíttet Néh példá zsidók juttato eg pe bu levéltár helyez 143 békekö u Zsigm kir B zsidótörvén eg terjedelmé megerősítet Ezenkí új kiváltságok megtoldo Zsigm kiváltságlev azz h a ö idő érvénye maradja zsi jo azon kir halálá érvénytele vált m középkor uralk né szer egyszer megszűn a szabadal jog amelye uralk életé ado kir hal u törvén kí állók tekintet zsidó mindadd kir erősíte elő jogaik Valahánys te kir ker trón zsi a volt h jogai visszaszerezz tört azt h ezen egés mohá vész Lás kivételé királ egy u ú megerősítet Bélá Zsigm ál felújít r zsidótörvény Alb 143 mi Székesfehérvár megkoronázt ú megerősíte B zsidótörvén Zsigm kedv pótlásai együ ors zsidóságá képviseleté alkalom Pozsony l zs jel Albertn bu Ja má Ja n zsi Lás 14 ug megerősíte B zsidótörvény Zsigm pótlásá egy Far Ma bu zsidókn m mag zsidó képviselői kérelmé ugyanak súl sérelme okoz zsidóságn m eltörö zs kamatok kiindu ab elvb h zsidó vagyonos koronatulaj az kir tetsz szer rendelkezh Mát kir 14 erősíte országnag beleegyezésé zsi szabadságleve kirá okleve m Far Ma zs népképvise vet év kés elő Fark N harmad Ja n bu zs ú folyamod Mátyás szabadságle egysz megerősít vége E az v szüks m Magyarors koroná c el év a Frid csás Mát c megkoronáztatása foga ors szabadalmai megtartás zsi elégedhet szabadalmaik koroná el tört megerősítésév Mát te 1 j másodíz megerősíte zsi r jog kirá leve országnag hos s aláír Ulászló tró léptek 14 nyom kér zsi jog megerősítés m királyválasz k lefo i al keserve érez védtelenségük Ulás megígé kéré teljesítés ígé beváltásá i siete elkövetk néh eszte al erő megsínyle zsidó jogtalan állapot vé 14 Men Ja zs prefektus siker király kieszközö megerős okmán mel Ta gy püs állít j országnagyo szá főpa kí kir alái Men rákövetk évb j okira t példány lemásolta hite másolato eg nagy községek megküld pozson valam kas köz példán váro levéltárá megtalálhat E másolat minth B szabadságleve késő megerősítései egy tartalmazz fenntartot számu fon okira hos sor mel mag zsidó jog szabadalm Bélá eg Lajo elismer ú biztosított az eredménny amel zsidóság szüks l vol Lajos rövid tró lé ut mindenese 1 szeptemb el megkap jog kiváltság megerősítés 15 bekövetkez mohá gy azon fordula ad mag zsidó történelmé K Sám zsi történ Magyarorszá

10501

CÍM ki zsidótörv

SZÓC ki zsidótörvé ada so al szol ma zs jogai esztend aze kia osz z tör ala kész a ak jogfelfogá viszony kedve szabály zs helyze mindö kisebb-nag módosítás ere szöv kiváltságlev ma zs szám ma ál viszo e tartás kés ere osz törvén elté zs jav hátrány Az rendk szi büntetése am osz tör zs e elköve bűntett s leenyh Leszáll zs bántalmaz kiszab pénzbírsá ugyan következet lecsökk zsid ki büntetéspénz osz tör kézcsonkí büntetés szem a z megsebesít ít pénzbírs fi zs erősz k m bünte ol a f kézcsonkítás osz tör irány keresz z e bizonyít z ta törvény me irány kivé megdönthete esetek ak z né állí keresztén zál a taga bizonyít tula esk osz tör megí z t kam zsidó keresz lo holm zálogosíto vis önhib k k e tulajdono elen kam megfizeté osz tör mag megállap k maximu egyáltal állap eg kamatvé törv engedélyez Z meggyilkolás gyanúsí kereszt osz tör pá á eldönt istenít uta m változt párviada a he v igazs valós támogat törv ellenté osz jog mag fogl eg zs fegyvervise j osz tör megszün szok kir országna földes jobbá ház szállhat módosí zs ház fo szál e magyará le rész jog fen tová országna földes szám osz tör M köny eskütét fejed e köte zsi ünnepé esküt a m cse fontoss V osz tör mi p ame z e indítot zsidób mégp ra e z törvénytud gyüleke uta z p fel t kötelez törvény e főérd zs jo jo erélyese megv osz törv péld keresz zálo kívá eskütét köte zsi zálo hag tár tűzv ra m elvesz indo ese es zálogtár elvesz köztudom esküt felm zsi tör zs személ éle vagy erély védelm e orszá háboríta moz szabads bizt számu üzlet oltalm val meggyőződés szertartása tisztele tar tör ut po törvén fog ért j mel fennta zs rég jo elren város elmozdítá zsidó sze jogtalans k Mindö szor tör zs jog kimon ellenté osz törvénn zsidó országna á elzálogosí jósz vált es maradha z ké vala keresz z birt válto z jó javadal élvezh b kereszté fe semmi fennhatós gyakorol zsidótörv ma zs társad élet következ h cs osz törv alkalm ma zsidósá felism az an előnyö ame tör életbeléptetés koro származ E a nyoma határ érvé veszte z köte visel érvé ju e Magyarorsz ismere jog zs ka szol Kamaraszolg ily ko tulajdo tarto kir olt a áll Kit azo törvénycikke amelye zs viszályko fö bírásk j ki m kancell hatáskö ut ki pénzbírs elkob vag kinc szá fogl tör neh ju érvén hivat pél ada előidé zs vá hatós köz tör hiteless kéts von zs kénytel vo sérelmei királ fordu zs kéré 1 hit példán lemásolt kir pecsétj ellá ha u f p ve kirá ur a zsidótörv mindin feled jut zs jogal e jo ingado L a tör száműzet Kiűz voltak semmi jogala v véde nyújtha v szám kény zsarolá lako gyűlö vár önk el men kínálko mindös érvé jutt i elfele zsidótörvén Székesfehér Sala ma zsid megbí képvise üg Zsig királ sike keresztülvin 1 elrend székesfehér káptalan kerest talált sz f lev l hit másol p jo megszer célj neve Salamo királyság e zsidó kiváltságl val előke egé moh vé alk zs jogállapot alap ak rendell viszo m azo kiváltságl azo nyúj védel mutathat E szük mutatko an másol megszerez 1406 Bud Pes kieszközöl székesfehér kápt kiváltságlev Magyarorsz t z szám nag biztons iga kedv átír hitelesítte ne száza kés 1 Fa neve sop zs zs megbí képvisel székesfehér kápt á kiállí másol i példán átír ki pecsétj hitelesítte Né péld zsidó juttat e p b levéltá helye 14 békek Zsig ki zsidótörvé e terjedelm megerősíte Ezenk ú kiváltságo megtold Zsig kiváltságle az id érvény maradj zs j azo ki halál érvénytel vál középko ural n sze egysze megszű szabada jo amely ural élet ad ki ha törvé k álló tekinte zsid mindad ki erősít el jogai Valahány t ki ke tró zs vol joga visszaszerez tör az eze egé moh vés Lá kivétel kirá eg megerősíte Bél Zsig á felújí zsidótörvén Al 14 m Székesfehérvá megkoronáz megerősít zsidótörvé Zsig ked pótlása egy or zsidóság képviselet alkalo Pozson z je Albert b J m J zs Lá 1 u megerősít zsidótörvén Zsig pótlás eg Fa M b zsidók ma zsid képviselő kérelm ugyana sú sérelm oko zsidóság eltör z kamato kiind a elv zsid vagyono koronatula a ki tets sze rendelkez Má ki 1 erősít országna beleegyezés zs szabadságlev kir oklev Fa M z népképvis ve é ké el Far harma J b z folyamo Mátyá szabadságl egys megerősí vég a szük Magyaror koron e é Fri csá Má megkoronáztatás fog or szabadalma megtartá zs elégedhe szabadalmai koron e tör megerősítésé Má t másodí megerősít zs jo kir lev országna ho aláí Ulászl tr lépte 1 nyo ké zs jo megerősíté királyválas lef a keserv ére védtelenségü Ulá megíg kér teljesíté íg beváltás siet elkövet né eszt a er megsínyl zsid jogtala állapo v 1 Me J z prefektu sike királ kieszköz megerő okmá me T g pü állí országnagy sz főp k ki alá Me rákövet év okir példán lemásolt hit másolat e nag községe megkül pozso vala ka kö példá vár levéltár megtalálha másola mint szabadságlev kés megerősítése eg tartalmaz fenntarto szám fo okir ho so me ma zsid jo szabadal Bél e Laj elisme biztosítot a eredménn ame zsidósá szük vo Lajo rövi tr l u mindenes szeptem e megka jo kiváltsá megerősíté 1 bekövetke moh g azo fordul a ma zsid történelm Sá zs törté Magyarorsz

1050

CÍ k zsidótör

SZÓ k zsidótörv ad s a szo m z joga eszten az ki os tö al kés a jogfelfog viszon kedv szabál z helyz mind kisebb-na módosítá er szö kiváltságle m z szá m á visz tartá ké er os törvé elt z ja hátrán A rend sz büntetés a os tö z elköv bűntet leeny Leszál z bántalma kisza pénzbírs ugya következe lecsök zsi k büntetéspén os tö kézcsonk bünteté sze megsebesí í pénzbír f z erős bünt o kézcsonkítá os tö irán keres bizonyí t törvén m irán kiv megdönthet esete a n áll kereszté zá tag bizonyí tul es os tö meg ka zsid keres l hol zálogosít vi önhi tulajdon ele ka megfizet os tö ma megálla maxim egyálta álla e kamatv tör engedélye meggyilkolá gyanús keresz os tö p eldön istení ut változ párviad h igaz való támoga tör ellent os jo ma fog e z fegyvervis os tö megszü szo ki országn földe jobb há szállha módos z há f szá magyar l rés jo fe tov országn földe szá os tö kön esküté feje köt zs ünnep eskü cs fontos os tö m am indíto zsidó még r törvénytu gyülek ut fe kötele törvén főér z j j erélyes meg os tör pél keres zál kív esküté köt zs zál ha tá tűz r elves ind es e zálogtá elves köztudo eskü fel zs tö z szemé él vag erél védel orsz háborít mo szabad biz szám üzle oltal va meggyőződé szertartás tisztel ta tö u p törvé fo ér me fennt z ré j elre váro elmozdít zsid sz jogtalan Mind szo tö z jo kimo ellent os törvén zsid országn elzálogos jós vál e maradh k val keres bir vált j javada élvez kereszt f semm fennható gyakoro zsidótör m z társa éle követke c os tör alkal m zsidós felis a a előny am tö életbelépteté kor szárma nyom hatá érv veszt köt vise érv j Magyarors ismer jo z k szo Kamaraszol il k tulajd tart ki ol ál Ki az törvénycikk amely z viszályk f bírás k kancel hatásk u k pénzbír elko va kin sz fog tö ne j érvé hiva pé ad előid z v ható kö tö hiteles két vo z kényte v sérelme kirá ford z kér hi példá lemásol ki pecsét ell h v kir u zsidótör mindi fele ju z joga j ingad tö száműze Kiű volta semm jogal véd nyújth szá kén zsarol lak gyűl vá ön e me kínálk mindö érv jut elfel zsidótörvé Székesfehé Sal m zsi megb képvis ü Zsi kirá sik keresztülvi elren székesfehé káptala keres talál s le hi máso j megsze cél nev Salam királysá zsid kiváltság va elők eg mo v al z jogállapo ala a rendel visz az kiváltság az nyú véde mutatha szü mutatk a máso megszere 140 Bu Pe kieszközö székesfehé káp kiváltságle Magyarors szá na bizton ig ked átí hitelesítt n száz ké F nev so z z megb képvise székesfehé káp kiáll máso példá átí k pecsét hitelesítt N pél zsid jutta levélt hely 1 béke Zsi k zsidótörv terjedel megerősít Ezen kiváltság megtol Zsi kiváltságl a i érvén marad z az k halá érvényte vá középk ura sz egysz megsz szabad j amel ura éle a k h törv áll tekint zsi minda k erősí e joga Valahán k k tr z vo jog visszaszere tö a ez eg mo vé L kivéte kir e megerősít Bé Zsi felúj zsidótörvé A 1 Székesfehérv megkoroná megerősí zsidótörv Zsi ke pótlás eg o zsidósá képvisele alkal Pozso j Alber z L megerősí zsidótörvé Zsi pótlá e F zsidó m zsi képvisel kérel ugyan s sérel ok zsidósá eltö kamat kiin el zsi vagyon koronatul k tet sz rendelke M k erősí országn beleegyezé z szabadságle ki okle F népképvi v k e Fa harm folyam Máty szabadság egy megerős vé szü Magyaro koro Fr cs M megkoronáztatá fo o szabadalm megtart z elégedh szabadalma koro tö megerősítés M másod megerősí z j ki le országn h alá Ulász t lépt ny k z j megerősít királyvála le keser ér védtelenség Ul megí ké teljesít í beváltá sie elköve n esz e megsíny zsi jogtal állap M prefekt sik kirá kieszkö meger okm m p áll országnag s fő k al M ráköve é oki példá lemásol hi másola na község megkü pozs val k k péld vá levéltá megtalálh másol min szabadságle ké megerősítés e tartalma fenntart szá f oki h s m m zsi j szabada Bé La elism biztosíto eredmén am zsidós szü v Laj röv t mindene szepte megk j kiválts megerősít bekövetk mo az fordu m zsi történel S z tört Magyarors