10512.htm
CÍMSZÓ: Benedict
SZEMÉLYNÉV: Benedict
Móric
SZÓCIKK: 4. B. Moritz, osztrák
orvostanár, szül. Kismartonban 1835 júl. 6., megh. Bécsben 1920. ápr. 14.
Bécsben tanult Hyrtlnél és Rokitanszkynál s mihelyt 1859. orvosi diplomát kapott,
az olasz harctérre ment önkéntes orvosnak. Mikor hazatért, egyetemi magántanár
lett az electrotherapeutikából, később a neuropathológiából is. 1866-ban az
osztrák-porosz háborúban is részt vett, 1868. pedig a neurológiából katedrát
kapott, jóllehet az osztrák demokratapárt szervezése részben az ő műve volt.
Szakmájában ekkor már világhírű volt, emellett pedig a pszichológia és
anthropológia, továbbá az ezeken alapuló modern kriminológia terén
korszakalkotó kutatásokat végzett. Kiterjedt tudományos munkásságát a következő
nagyobb alkotások jelzik: Electrotherapie (1868); Nervenpathologie und
Elecrotherapie (1874-75); Seelenkunde des Menschen (több nyelvre lefordítva,
több kiadásban); Hypnotismus und Suggestion (ugyanúgy), Kranio-metrie und
Kephalometrie (franciául is, 1888); Anatomische Studien an Verbrechergehirnen
(1876, angolul is); Experimentelle Studien über die Wirkung von Jod aufs
Nervensystem (1861) Beiträge zur neuropathologischen Casuistik (Deutscher
Archiv f. Klinische Med. IX. XIII.); Zur pathologischen Anatomie der Lyssa
(1874); Zur Lehre des Raubtiertypus am menschlichen Gehirne (1876); Der
Hinterhauptstypus der Säugetiere (1877); Zur Frage des Vierwindungstypus
(1880); Über Katalepsie und Mesmerismus (1880); Zur Lehre von der Localisation
der Gehirnfunctionen (1883); Über einige Grundformeln des neuropathologischen
Denkens (1886); Studien über Augenmuskellahmungen. (Gráfe's Archiv X.)
Ezenkívül számos tanulmánya jelent meg szaklapokban a szem- és
fülideggyógyászat köréből s emellett a fizika terén is kitűnt. A bécsi Akadémia
«Sitzungsberichte»-iben jelentek meg: Über die Änderung des Magnetismus durch
Reibungselectricität; Über die Abhängigkeit des elektrischen
Legitunsuider-standes von der Grösse und Dauer des Stromes. Külföldi, angol és
francia folyóiratokba esztétikai és dramaturgiai tanulmányokat is írt. Ilynemű
munkája: Studien über oesterreichische dramatische Dichter (1854). B. egyik
első előharcosa volt a női jogok kiterjesztésének és első elnöke volt a Verein
für die erweiterte Frauenbildungnak. Számos egyetem h. c. doktora és még több
orvostudományi akadémia tagja volt Európában és az Egyesült Államokban. Még
magas korában is jelentékeny munkákat írt, így: Kristallisation und
Morphogenesis (1904); Physiologie und Pathologie der Zirkulation und ihrer
Organe (1907). Értékes életét ő maga rajzolja: Aus meinem Leben c. (1906)
memoárjaiban.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 512. címszó a lexikon =>
106. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10512.htm
CÍMSZÓ: Benedict
SZEMÉLYNÉV: Benedict Móric
SZÓCIKK: 4. B. Moritz, osztrák orvostanár, szül. Kismartonban 1835 júl. 6.,
megh. Bécsben 1920. ápr. 14. Bécsben tanult Hyrtlnél és Rokitanszkynál s
mihelyt 1859. orvosi diplomát kapott, az olasz harctérre ment önkéntes
orvosnak. Mikor hazatért, egyetemi magántanár lett az electrotherapeutikából,
később a neuropathológiából is. 1866-ban az osztrák-porosz háborúban is részt
vett, 1868. pedig a neurológiából katedrát kapott, jóllehet az osztrák
demokratapárt szervezése részben az ő műve volt. Szakmájában ekkor már
világhírű volt, emellett pedig a pszichológia és anthropológia, továbbá az
ezeken alapuló modern kriminológia terén korszakalkotó kutatásokat végzett.
Kiterjedt tudományos munkásságát a következő nagyobb alkotások jelzik:
Electrotherapie 1868 ; Nervenpathologie und Elecrotherapie 1874-75 ;
Seelenkunde des Menschen több nyelvre lefordítva, több kiadásban ; Hypnotismus
und Suggestion ugyanúgy , Kranio-metrie und Kephalometrie franciául is, 1888 ;
Anatomische Studien an Verbrechergehirnen 1876, angolul is ; Experimentelle
Studien über die Wirkung von Jod aufs Nervensystem 1861 Beiträge zur
neuropathologischen Casuistik Deutscher Archiv f. Klinische Med. IX. XIII. ;
Zur pathologischen Anatomie der Lyssa 1874 ; Zur Lehre des Raubtiertypus am
menschlichen Gehirne 1876 ; Der Hinterhauptstypus der Säugetiere 1877 ; Zur
Frage des Vierwindungstypus 1880 ; Über Katalepsie und Mesmerismus 1880 ; Zur
Lehre von der Localisation der Gehirnfunctionen 1883 ; Über einige Grundformeln
des neuropathologischen Denkens 1886 ; Studien über Augenmuskellahmungen.
Gráfe's Archiv X. Ezenkívül számos tanulmánya jelent meg szaklapokban a szem-
és fülideggyógyászat köréből s emellett a fizika terén is kitűnt. A bécsi
Akadémia Sitzungsberichte -iben jelentek meg: Über die Änderung des Magnetismus
durch Reibungselectricität; Über die Abhängigkeit des elektrischen
Legitunsuider-standes von der Grösse und Dauer des Stromes. Külföldi, angol és
francia folyóiratokba esztétikai és dramaturgiai tanulmányokat is írt. Ilynemű
munkája: Studien über oesterreichische dramatische Dichter 1854 . B. egyik első
előharcosa volt a női jogok kiterjesztésének és első elnöke volt a Verein für
die erweiterte Frauenbildungnak. Számos egyetem h. c. doktora és még több
orvostudományi akadémia tagja volt Európában és az Egyesült Államokban. Még
magas korában is jelentékeny munkákat írt, így: Kristallisation und
Morphogenesis 1904 ; Physiologie und Pathologie der Zirkulation und ihrer
Organe 1907 . Értékes életét ő maga rajzolja: Aus meinem Leben c. 1906 memoárjaiban.
10512.ht
CÍMSZÓ Benedic
SZEMÉLYNÉV Benedic Móri
SZÓCIKK 4 B Moritz osztrá orvostanár szül Kismartonba 183 júl 6. megh
Bécsbe 1920 ápr 14 Bécsbe tanul Hyrtlné é Rokitanszkyná mihely 1859 orvos
diplomá kapott a olas harctérr men önkénte orvosnak Miko hazatért egyetem
magántaná let a electrotherapeutikából későb neuropathológiábó is 1866-ba a
osztrák-poros háborúba i rész vett 1868 pedi neurológiábó katedrá kapott
jóllehe a osztrá demokratapár szervezés részbe a műv volt Szakmájába ekko má világhír
volt emellet pedi pszichológi é anthropológia tovább a ezeke alapul moder
kriminológi teré korszakalkot kutatásoka végzett Kiterjed tudományo munkásságá
következ nagyob alkotáso jelzik Electrotherapi 186 Nervenpathologi un
Elecrotherapi 1874-7 Seelenkund de Mensche töb nyelvr lefordítva töb kiadásba
Hypnotismu un Suggestio ugyanúg Kranio-metri un Kephalometri franciáu is 188
Anatomisch Studie a Verbrechergehirne 1876 angolu i Experimentell Studie übe di
Wirkun vo Jo auf Nervensyste 186 Beiträg zu neuropathologische Casuisti
Deutsche Archi f Klinisch Med IX XIII Zu pathologische Anatomi de Lyss 187 Zu
Lehr de Raubtiertypu a menschliche Gehirn 187 De Hinterhauptstypu de Säugetier
187 Zu Frag de Vierwindungstypu 188 Übe Katalepsi un Mesmerismu 188 Zu Lehr vo
de Localisatio de Gehirnfunctione 188 Übe einig Grundformel de
neuropathologische Denken 188 Studie übe Augenmuskellahmungen Gráfe' Archi X
Ezenkívü számo tanulmány jelen me szaklapokba szem é fülideggyógyásza körébő
emellet fizik teré i kitűnt bécs Akadémi Sitzungsbericht -ibe jelente meg Übe
di Änderun de Magnetismu durc Reibungselectricität Übe di Abhängigkei de
elektrische Legitunsuider-stande vo de Gröss un Daue de Stromes Külföldi ango é
franci folyóiratokb esztétika é dramaturgia tanulmányoka i írt Ilynem munkája
Studie übe oesterreichisch dramatisch Dichte 185 B egyi els előharcos vol nő
jogo kiterjesztéséne é els elnök vol Verei fü di erweitert Frauenbildungnak
Számo egyete h c doktor é mé töb orvostudomány akadémi tagj vol Európába é a
Egyesül Államokban Mé maga korába i jelentéken munkáka írt így Kristallisatio
un Morphogenesi 190 Physiologi un Pathologi de Zirkulatio un ihre Organ 190
Értéke életé mag rajzolja Au meine Lebe c 190 memoárjaiban
10512.h
CÍMSZ Benedi
SZEMÉLYNÉ Benedi Mór
SZÓCIK Morit osztr orvostaná szü Kismartonb 18 jú 6 meg Bécsb 192 áp 1
Bécsb tanu Hyrtln Rokitanszkyn mihel 185 orvo diplom kapot ola harctér me
önként orvosna Mik hazatér egyete magántan le electrotherapeutikábó késő
neuropathológiáb i 1866-b osztrák-poro háborúb rés vet 186 ped neurológiáb
katedr kapot jólleh osztr demokratapá szervezé részb mű vol Szakmájáb ekk m
világhí vol emelle ped pszichológ anthropológi továb ezek alapu mode kriminológ
ter korszakalko kutatások végzet Kiterje tudomány munkásság követke nagyo
alkotás jelzi Electrotherap 18 Nervenpatholog u Elecrotherap 1874- Seelenkun d
Mensch tö nyelv lefordítv tö kiadásb Hypnotism u Suggesti ugyanú Kranio-metr u
Kephalometr franciá i 18 Anatomisc Studi Verbrechergehirn 187 angol
Experimentel Studi üb d Wirku v J au Nervensyst 18 Beiträ z neuropathologisch
Casuist Deutsch Arch Klinisc Me I XII Z pathologisch Anatom d Lys 18 Z Leh d
Raubtiertyp menschlich Gehir 18 D Hinterhauptstyp d Säugetie 18 Z Fra d
Vierwindungstyp 18 Üb Kataleps u Mesmerism 18 Z Leh v d Localisati d
Gehirnfunction 18 Üb eini Grundforme d neuropathologisch Denke 18 Studi üb
Augenmuskellahmunge Gráfe Arch Ezenkív szám tanulmán jele m szaklapokb sze
fülideggyógyász köréb emelle fizi ter kitűn béc Akadém Sitzungsberich -ib
jelent me Üb d Änderu d Magnetism dur Reibungselectricitä Üb d Abhängigke d
elektrisch Legitunsuider-stand v d Grös u Dau d Strome Külföld ang franc
folyóiratok esztétik dramaturgi tanulmányok ír Ilyne munkáj Studi üb
oesterreichisc dramatisc Dicht 18 egy el előharco vo n jog kiterjesztésén el
elnö vo Vere f d erweiter Frauenbildungna Szám egyet dokto m tö orvostudomán
akadém tag vo Európáb Egyesü Államokba M mag koráb jelentéke munkák ír íg
Kristallisati u Morphogenes 19 Physiolog u Patholog d Zirkulati u ihr Orga 19 Érték
élet ma rajzolj A mein Leb 19 memoárjaiba
10512.
CÍMS Bened
SZEMÉLYN Bened Mó
SZÓCI Mori oszt orvostan sz Kismarton 1 j me Bécs 19 á Bécs tan Hyrtl
Rokitanszky mihe 18 orv diplo kapo ol harcté m önkén orvosn Mi hazaté egyet
magánta l electrotherapeutikáb kés neuropathológiá 1866- osztrák-por háború ré
ve 18 pe neurológiá kated kapo jólle oszt demokratap szervez rész m vo Szakmájá
ek világh vo emell pe pszicholó anthropológ tová eze alap mod kriminoló te
korszakalk kutatáso végze Kiterj tudomán munkássá követk nagy alkotá jelz
Electrothera 1 Nervenpatholo Elecrothera 1874 Seelenku Mensc t nyel lefordít t
kiadás Hypnotis Suggest ugyan Kranio-met Kephalomet franci 1 Anatomis Stud
Verbrechergehir 18 ango Experimente Stud ü Wirk a Nervensys 1 Beitr neuropathologisc
Casuis Deutsc Arc Klinis M XI pathologisc Anato Ly 1 Le Raubtierty menschlic
Gehi 1 Hinterhauptsty Säugeti 1 Fr Vierwindungsty 1 Ü Katalep Mesmeris 1 Le
Localisat Gehirnfunctio 1 Ü ein Grundform neuropathologisc Denk 1 Stud ü
Augenmuskellahmung Gráf Arc Ezenkí szá tanulmá jel szaklapok sz fülideggyógyás
köré emell fiz te kitű bé Akadé Sitzungsberic -i jelen m Ü Änder Magnetis du
Reibungselectricit Ü Abhängigk elektrisc Legitunsuider-stan Grö Da Strom Külföl
an fran folyóirato esztéti dramaturg tanulmányo í Ilyn munká Stud ü
oesterreichis dramatis Dich 1 eg e előharc v jo kiterjesztésé e eln v Ver
erweite Frauenbildungn Szá egye dokt t orvostudomá akadé ta v Európá Egyes
Államokb ma korá jelenték munká í í Kristallisat Morphogene 1 Physiolo Patholo
Zirkulat ih Org 1 Érté éle m rajzol mei Le 1 memoárjaib
10512
CÍM Bene
SZEMÉLY Bene M
SZÓC Mor osz orvosta s Kismarto m Béc 1 Béc ta Hyrt Rokitanszk mih 1 or
dipl kap o harct önké orvos M hazat egye magánt electrotherapeutiká ké
neuropathológi 1866 osztrák-po hábor r v 1 p neurológi kate kap jóll osz
demokrata szerve rés v Szakmáj e világ v emel p pszichol anthropoló tov ez ala
mo kriminol t korszakal kutatás végz Kiter tudomá munkáss követ nag alkot jel
Electrother Nervenpathol Elecrother 187 Seelenk Mens nye lefordí kiadá Hypnoti
Sugges ugya Kranio-me Kephalome franc Anatomi Stu Verbrechergehi 1 ang
Experiment Stu Wir Nervensy Beit neuropathologis Casui Deuts Ar Klini X
pathologis Anat L L Raubtiert menschli Geh Hinterhauptst Säuget F Vierwindungst
Katale Mesmeri L Localisa Gehirnfuncti ei Grundfor neuropathologis Den Stu
Augenmuskellahmun Grá Ar Ezenk sz tanulm je szaklapo s fülideggyógyá kör emel
fi t kit b Akad Sitzungsberi - jele Ände Magneti d Reibungselectrici Abhängig
elektris Legitunsuider-sta Gr D Stro Külfö a fra folyóirat esztét dramatur
tanulmány Ily munk Stu oesterreichi dramati Dic e előhar j kiterjesztés el Ve
erweit Frauenbildung Sz egy dok orvostudom akad t Európ Egye Államok m kor
jelenté munk Kristallisa Morphogen Physiol Pathol Zirkula i Or Ért él rajzo me
L memoárjai
1051
CÍ Ben
SZEMÉL Ben
SZÓ Mo os orvost Kismart Bé Bé t Hyr Rokitansz mi o dip ka harc önk orvo
haza egy magán electrotherapeutik k neuropathológ 186 osztrák-p hábo neurológ
kat ka jól os demokrat szerv ré Szakmá vilá eme pszicho anthropol to e al m
krimino korszaka kutatá vég Kite tudom munkás köve na alko je Electrothe
Nervenpatho Elecrothe 18 Seelen Men ny leford kiad Hypnot Sugge ugy Kranio-m
Kephalom fran Anatom St Verbrechergeh an Experimen St Wi Nervens Bei
neuropathologi Casu Deut A Klin pathologi Ana Raubtier menschl Ge Hinterhaupts
Säuge Vierwindungs Katal Mesmer Localis Gehirnfunct e Grundfo neuropathologi De
St Augenmuskellahmu Gr A Ezen s tanul j szaklap fülideggyógy kö eme f ki Aka
Sitzungsber jel Änd Magnet Reibungselectric Abhängi elektri Legitunsuider-st G
Str Külf fr folyóira eszté dramatu tanulmán Il mun St oesterreich dramat Di
előha kiterjeszté e V erwei Frauenbildun S eg do orvostudo aka Euró Egy Államo
ko jelent mun Kristallis Morphoge Physio Patho Zirkul O Ér é rajz m memoárja