10593.htm
CÍMSZÓ: Biblia-fordítások II
SZÓCIKK: Biblia-fordítások.
II. B.-kal igen korán foglalkoztak, jóllehet az iskolavezetők és a papság
érthetően idegenkedtek a fordításoktól. Nyilvános felolvasásnál vagy szövegmagyarázásnál
kizáróan a Tóra-tekercsben rögzített szöveg volt irányadó, de azért megengedték
az interpretálás miatt már igen korán az arameus, sőt görög nyelvre való
fordítást is; bizonyos versek fordítását azonban határozottan eltiltották. A
legrégibb egységes és zsidóktól származó Bibliafordítás a görög Septuaginta,
mely nevét onnan vette, hogy állítólag 70 alexandriai zsidó tudós fordította
II. Ptolemaeus korában (285-247 az időszám. előtt), míg Graetz szerint
Philometor korából származik (181). Következményeiben inkább káros volt ez a
fordítás, mert ennek szövege alapján magyarázták még oly kiváló tudósok, mint
Philo is a Bibliát, melyet nem érthettek meg. Később, az európai nyelvekre
fordításnál a Septuaginta döntő hatású volt, így Lutherre, Bezára és az angol
egyházi Bibliára is. A II-V. sz.-ban kiszorította a régi Septuagintát a
prozelita Aquilának, R. Akiba tanítványának javított görög fordítása, melyet
még Jeromos egyházatya is használt. A harmadik görög fordítás-javítás
Theodotiontól származik s ezt is átdolgozta a szamaritánus vagy ebionita
Symmachus. Igen fontosak a szír fordítások, melyek közül legrégibb a «Pesitta»
és az arameus nyelvűek, melyek felölelik az egész Bibliát, kivéve Dániel, Ezra
és Nehémia könyveit, amelyek maguk is részben arameus szövegűek. A Targumok a
következők: 1. Targum Onkelos v. Babiloni Targum, a Pentateuchhoz, mely a
legtöbb héber Biblia-kiadásnál a szöveg mellett áll. A fordító «Onkelos ha-Gér
(az idegen) azonos a prozelita Aquilasszal. A Targum-fordítás, illetve a mód,
ahogyan interpretálja a héber szöveget, jelentékeny hatást gyakorolt a zsidó
exegetákra egész a XIX. sz.-ig. Targum Jerusalmi v. Palesztinai Targum, mely a
középkorban kevésbé volt elterjedve, mint az előbbi. 3. Ezeken kívül van több
arameus Targum a prófétákhoz és a többi iratokhoz, a Hagiographákhoz,
Példabeszédekhez, Zsoltárokhoz, Krónikákhoz és a Megillákhoz. Az arab
fordítások közül legfontosabb Szaádja gáomné (IX. sz.), mely szintén igen nagy
hatású volt az arab-zsidó kultúrkörben. Ezenkívül a Biblia valamennyi könyvét
több szerző és több alkalommal fordította arabra. Így a karaitáknak már igen
korán külön arab Biblia-fordításuk volt. Perzsa fordítás Maimonides szerint még
a mohamedanizmus előtt létezett. Ez a szöveg az 1546-iki konstantinápolyi Polyglott-Bibliában
is fel van véve. A teljes tatár fordítás először 1836. u. o. jelent meg. A kopt
fordítás oly régi, hogy már a Talmud tud róla (Megillot 18a; Sabbat 115a). A
német-zsidó fordítások korán elterjedtek és pedig még Luther fellépése előtt is.
Ilyen a Fagius-féle Constanzból (1543-44), de a XVI. és XVII. sz. folyamán
számos újabb német-zsidó fordítás jelent még meg, így Basel 1583, 1603, Prag
1608-10, Frankfurt a/M. 1687, Fürth 1692, Wilmersdorf 1718. Verses német-zsidó
fordítás 1562. az ingolstadti. Néhány német-zsidó fordítás Cremonában (1560) és
Mantovában 1562. jelent meg. A Zsoltárok verses fordításainak száma már a XVI.
sz.-ban jelentős (Velence 1545, Crakko 1582). Az első teljes német fordítás
zsidó részről Amsterdamban jelent meg Isaac Blitztől 1676-78., lengyel zsidók
számára. A legnagyobb hatással a zsidóságra Mendelssohn fordítása és
magyarázatos Biblia-kiadása volt (l. Biuristák és Mendelssohn). Ez 1780-83.
jelent meg először Berlinben. Fontosak még a XIX. sz. elején Zunz, Herxheimer,
L. Phillippson, Samson Raphael Hirsch és Mandelstamm modern németnyelvű
Biblia-fordításai. Angolra zsidó részről először Dávid Levi fordította le 1787.
Legelterjedtebb és legjobba M. Friedländer-féle «Jewish Family Bible» (1884).
Úgy Angliában, mint az Egyesült Államokban rendkívül nagyszámú a zsidóktól
származó angol B. száma. A spanyol fordítást az inkvizíció eltiltotta, jóllehet
a híres alcalai Polyglott-Biblia tartalmaz spanyol fordítást. Zsidók közül
száműzetésükben is sokan és sokszor lefordították a Bibliát. Ezek közül legfőbb
az 1553-i ferrarai kiadás, mely alapját képezi az összes későbbi ladino
nyelvűeknek is. A spanyol-zsidó B.-nak egész külön irodalmuk van. Igen fontos a
Sámuel Reggiotól kezdett és Ehrenpreistől befejezett modern olasz B. (1818-tól
kezdve). Franciára Sámuel Cohen fordította le a Bibliát 18 kötetben (Paris
1833-46), ezenkívül azonban számos, zsidóktól származó Biblia-fordítás létezik.
Oroszra Mandelstamm (1864) fordította le, míg a holland fordítás zsidó részről
1826-ból származik. (V. ö. Bacher Vilmos, «Targum»; R. Gottheil Jew. Encycl.;
Steinschneider, «Jewish Literature»; Winter- Wünsche, Die jüdisehe Literatur).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 593. címszó a lexikon =>
119. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10593.htm
CÍMSZÓ: Biblia-fordítások II
SZÓCIKK: Biblia-fordítások. II. B.-kal igen korán foglalkoztak, jóllehet az
iskolavezetők és a papság érthetően idegenkedtek a fordításoktól. Nyilvános
felolvasásnál vagy szövegmagyarázásnál kizáróan a Tóra-tekercsben rögzített
szöveg volt irányadó, de azért megengedték az interpretálás miatt már igen
korán az arameus, sőt görög nyelvre való fordítást is; bizonyos versek
fordítását azonban határozottan eltiltották. A legrégibb egységes és zsidóktól
származó Bibliafordítás a görög Septuaginta, mely nevét onnan vette, hogy
állítólag 70 alexandriai zsidó tudós fordította II. Ptolemaeus korában 285-247
az időszám. előtt , míg Graetz szerint Philometor korából származik 181 .
Következményeiben inkább káros volt ez a fordítás, mert ennek szövege alapján
magyarázták még oly kiváló tudósok, mint Philo is a Bibliát, melyet nem
érthettek meg. Később, az európai nyelvekre fordításnál a Septuaginta döntő
hatású volt, így Lutherre, Bezára és az angol egyházi Bibliára is. A II-V.
sz.-ban kiszorította a régi Septuagintát a prozelita Aquilának, R. Akiba
tanítványának javított görög fordítása, melyet még Jeromos egyházatya is
használt. A harmadik görög fordítás-javítás Theodotiontól származik s ezt is
átdolgozta a szamaritánus vagy ebionita Symmachus. Igen fontosak a szír
fordítások, melyek közül legrégibb a Pesitta és az arameus nyelvűek, melyek
felölelik az egész Bibliát, kivéve Dániel, Ezra és Nehémia könyveit, amelyek
maguk is részben arameus szövegűek. A Targumok a következők: 1. Targum Onkelos
v. Babiloni Targum, a Pentateuchhoz, mely a legtöbb héber Biblia-kiadásnál a
szöveg mellett áll. A fordító Onkelos ha-Gér az idegen azonos a prozelita
Aquilasszal. A Targum-fordítás, illetve a mód, ahogyan interpretálja a héber
szöveget, jelentékeny hatást gyakorolt a zsidó exegetákra egész a XIX. sz.-ig.
Targum Jerusalmi v. Palesztinai Targum, mely a középkorban kevésbé volt
elterjedve, mint az előbbi. 3. Ezeken kívül van több arameus Targum a
prófétákhoz és a többi iratokhoz, a Hagiographákhoz, Példabeszédekhez,
Zsoltárokhoz, Krónikákhoz és a Megillákhoz. Az arab fordítások közül
legfontosabb Szaádja gáomné IX. sz. , mely szintén igen nagy hatású volt az
arab-zsidó kultúrkörben. Ezenkívül a Biblia valamennyi könyvét több szerző és
több alkalommal fordította arabra. Így a karaitáknak már igen korán külön arab
Biblia-fordításuk volt. Perzsa fordítás Maimonides szerint még a mohamedanizmus
előtt létezett. Ez a szöveg az 1546-iki konstantinápolyi Polyglott-Bibliában is
fel van véve. A teljes tatár fordítás először 1836. u. o. jelent meg. A kopt
fordítás oly régi, hogy már a Talmud tud róla Megillot 18a; Sabbat 115a . A
német-zsidó fordítások korán elterjedtek és pedig még Luther fellépése előtt
is. Ilyen a Fagius-féle Constanzból 1543-44 , de a XVI. és XVII. sz. folyamán
számos újabb német-zsidó fordítás jelent még meg, így Basel 1583, 1603, Prag
1608-10, Frankfurt a/M. 1687, Fürth 1692, Wilmersdorf 1718. Verses német-zsidó
fordítás 1562. az ingolstadti. Néhány német-zsidó fordítás Cremonában 1560 és
Mantovában 1562. jelent meg. A Zsoltárok verses fordításainak száma már a XVI.
sz.-ban jelentős Velence 1545, Crakko 1582 . Az első teljes német fordítás
zsidó részről Amsterdamban jelent meg Isaac Blitztől 1676-78., lengyel zsidók
számára. A legnagyobb hatással a zsidóságra Mendelssohn fordítása és
magyarázatos Biblia-kiadása volt l. Biuristák és Mendelssohn . Ez 1780-83.
jelent meg először Berlinben. Fontosak még a XIX. sz. elején Zunz, Herxheimer,
L. Phillippson, Samson Raphael Hirsch és Mandelstamm modern németnyelvű Biblia-fordításai.
Angolra zsidó részről először Dávid Levi fordította le 1787. Legelterjedtebb és
legjobba M. Friedländer-féle Jewish Family Bible 1884 . Úgy Angliában, mint az
Egyesült Államokban rendkívül nagyszámú a zsidóktól származó angol B. száma. A spanyol
fordítást az inkvizíció eltiltotta, jóllehet a híres alcalai Polyglott-Biblia
tartalmaz spanyol fordítást. Zsidók közül száműzetésükben is sokan és sokszor
lefordították a Bibliát. Ezek közül legfőbb az 1553-i ferrarai kiadás, mely
alapját képezi az összes későbbi ladino nyelvűeknek is. A spanyol-zsidó B.-nak
egész külön irodalmuk van. Igen fontos a Sámuel Reggiotól kezdett és
Ehrenpreistől befejezett modern olasz B. 1818-tól kezdve . Franciára Sámuel
Cohen fordította le a Bibliát 18 kötetben Paris 1833-46 , ezenkívül azonban
számos, zsidóktól származó Biblia-fordítás létezik. Oroszra Mandelstamm 1864
fordította le, míg a holland fordítás zsidó részről 1826-ból származik. V. ö.
Bacher Vilmos, Targum ; R. Gottheil Jew. Encycl.; Steinschneider, Jewish Literature
; Winter- Wünsche, Die jüdisehe Literatur .
10593.ht
CÍMSZÓ Biblia-fordításo I
SZÓCIKK Biblia-fordítások II B.-ka ige korá foglalkoztak jóllehe a
iskolavezető é papsá érthetőe idegenkedte fordításoktól Nyilváno felolvasásná
vag szövegmagyarázásná kizáróa Tóra-tekercsbe rögzítet szöve vol irányadó d
azér megengedté a interpretálá miat má ige korá a arameus ső görö nyelvr val
fordítás is bizonyo verse fordításá azonba határozotta eltiltották legrégib
egysége é zsidóktó származ Bibliafordítá görö Septuaginta mel nevé onna vette
hog állítóla 7 alexandria zsid tudó fordított II Ptolemaeu korába 285-24 a
időszám előt mí Graet szerin Philometo korábó származi 18 Következményeibe
inkáb káro vol e fordítás mer enne szöveg alapjá magyaráztá mé ol kivál tudósok
min Phil i Bibliát melye ne érthette meg Később a európa nyelvekr fordításná
Septuagint dönt hatás volt íg Lutherre Bezár é a ango egyház Bibliár is II-V
sz.-ba kiszorított rég Septuagintá prozelit Aquilának R Akib tanítványána
javítot görö fordítása melye mé Jeromo egyházaty i használt harmadi görö
fordítás-javítá Theodotiontó származi ez i átdolgozt szamaritánu vag ebionit
Symmachus Ige fontosa szí fordítások melye közü legrégib Pesitt é a arameu
nyelvűek melye felöleli a egés Bibliát kivév Dániel Ezr é Nehémi könyveit
amelye magu i részbe arameu szövegűek Targumo következők 1 Targu Onkelo v
Babilon Targum Pentateuchhoz mel legtöb hébe Biblia-kiadásná szöve mellet áll
fordít Onkelo ha-Gé a idege azono prozelit Aquilasszal Targum-fordítás illetv
mód ahogya interpretálj hébe szöveget jelentéken hatás gyakorol zsid exegetákr
egés XIX sz.-ig Targu Jerusalm v Palesztina Targum mel középkorba kevésb vol
elterjedve min a előbbi 3 Ezeke kívü va töb arameu Targu prófétákho é több
iratokhoz Hagiographákhoz Példabeszédekhez Zsoltárokhoz Krónikákho é
Megillákhoz A ara fordításo közü legfontosab Szaádj gáomn IX sz mel szinté ige
nag hatás vol a arab-zsid kultúrkörben Ezenkívü Bibli valamenny könyvé töb
szerz é töb alkalomma fordított arabra Íg karaitákna má ige korá külö ara
Biblia-fordításu volt Perzs fordítá Maimonide szerin mé mohamedanizmu előt
létezett E szöve a 1546-ik konstantinápoly Polyglott-Bibliába i fe va véve
telje tatá fordítá előszö 1836 u o jelen meg kop fordítá ol régi hog má Talmu
tu ról Megillo 18a Sabba 115 német-zsid fordításo korá elterjedte é pedi mé
Luthe fellépés előt is Ilye Fagius-fél Constanzbó 1543-4 d XVI é XVII sz
folyamá számo újab német-zsid fordítá jelen mé meg íg Base 1583 1603 Pra
1608-10 Frankfur a/M 1687 Fürt 1692 Wilmersdor 1718 Verse német-zsid fordítá
1562 a ingolstadti Néhán német-zsid fordítá Cremonába 156 é Mantovába 1562
jelen meg Zsoltáro verse fordításaina szám má XVI sz.-ba jelentő Velenc 1545
Crakk 158 A els telje néme fordítá zsid részrő Amsterdamba jelen me Isaa Blitztő
1676-78. lengye zsidó számára legnagyob hatássa zsidóságr Mendelssoh fordítás é
magyarázato Biblia-kiadás vol l Biuristá é Mendelssoh E 1780-83 jelen me előszö
Berlinben Fontosa mé XIX sz elejé Zunz Herxheimer L Phillippson Samso Raphae
Hirsc é Mandelstam moder németnyelv Biblia-fordításai Angolr zsid részrő előszö
Dávi Lev fordított l 1787 Legelterjedteb é legjobb M Friedländer-fél Jewis
Famil Bibl 188 Úg Angliában min a Egyesül Államokba rendkívü nagyszám zsidóktó
származ ango B száma spanyo fordítás a inkvizíci eltiltotta jóllehe híre alcala
Polyglott-Bibli tartalma spanyo fordítást Zsidó közü száműzetésükbe i soka é
sokszo lefordítottá Bibliát Eze közü legfőb a 1553- ferrara kiadás mel alapjá
képez a össze később ladin nyelvűekne is spanyol-zsid B.-na egés külö irodalmu
van Ige fonto Sámue Reggiotó kezdet é Ehrenpreistő befejezet moder olas B
1818-tó kezdv Franciár Sámue Cohe fordított l Bibliá 1 kötetbe Pari 1833-4
ezenkívü azonba számos zsidóktó származ Biblia-fordítá létezik Oroszr
Mandelstam 186 fordított le mí hollan fordítá zsid részrő 1826-bó származik V ö
Bache Vilmos Targu R Gotthei Jew Encycl. Steinschneider Jewis Literatur Winter
Wünsche Di jüdiseh Literatu
10593.h
CÍMSZ Biblia-fordítás
SZÓCIK Biblia-fordításo I B.-k ig kor foglalkozta jólleh iskolavezet paps
érthető idegenkedt fordításoktó Nyilván felolvasásn va szövegmagyarázásn kizáró
Tóra-tekercsb rögzíte szöv vo irányad azé megengedt interpretál mia m ig kor
arameu s gör nyelv va fordítá i bizony vers fordítás azonb határozott eltiltottá
legrégi egység zsidókt szárma Bibliafordít gör Septuagint me nev onn vett ho
állítól alexandri zsi tud fordítot I Ptolemae koráb 285-2 időszá elő m Grae
szeri Philomet koráb származ 1 Következményeib inká kár vo fordítá me enn szöve
alapj magyarázt m o kivá tudóso mi Phi Bibliá mely n érthett me Későb európ
nyelvek fordításn Septuagin dön hatá vol í Lutherr Bezá ang egyhá Bibliá i II-
sz.-b kiszorítot ré Septuagint prozeli Aquilána Aki tanítványán javíto gör
fordítás mely m Jerom egyházat használ harmad gör fordítás-javít Theodotiont
származ e átdolgoz szamaritán va ebioni Symmachu Ig fontos sz fordításo mely
köz legrégi Pesit arame nyelvűe mely felölel egé Bibliá kivé Dánie Ez Nehém
könyvei amely mag részb arame szövegűe Targum következő Targ Onkel Babilo Targu
Pentateuchho me legtö héb Biblia-kiadásn szöv melle ál fordí Onkel ha-G ideg
azon prozeli Aquilassza Targum-fordítá illet mó ahogy interpretál héb szövege
jelentéke hatá gyakoro zsi exegeták egé XI sz.-i Targ Jerusal Palesztin Targu
me középkorb kevés vo elterjedv mi előbb Ezek kív v tö arame Targ prófétákh töb
iratokho Hagiographákho Példabeszédekhe Zsoltárokho Krónikákh Megillákho ar
fordítás köz legfontosa Szaád gáom I s me szint ig na hatá vo arab-zsi
kultúrkörbe Ezenkív Bibl valamenn könyv tö szer tö alkalomm fordítot arabr Í
karaitákn m ig kor kül ar Biblia-fordítás vol Perz fordít Maimonid szeri m
mohamedanizm elő létezet szöv 1546-i konstantinápol Polyglott-Bibliáb f v vév
telj tat fordít elősz 183 jele me ko fordít o rég ho m Talm t ró Megill 18 Sabb
11 német-zsi fordítás kor elterjedt ped m Luth fellépé elő i Ily Fagius-fé
Constanzb 1543- XV XVI s folyam szám úja német-zsi fordít jele m me í Bas 158
160 Pr 1608-1 Frankfu a/ 168 Für 169 Wilmersdo 171 Vers német-zsi fordít 156
ingolstadt Néhá német-zsi fordít Cremonáb 15 Mantováb 156 jele me Zsoltár vers
fordításain szá m XV sz.-b jelent Velen 154 Crak 15 el telj ném fordít zsi
részr Amsterdamb jele m Isa Blitzt 1676-78 lengy zsid számár legnagyo hatáss
zsidóság Mendelsso fordítá magyarázat Biblia-kiadá vo Biurist Mendelsso 1780-8
jele m elősz Berlinbe Fontos m XI s elej Zun Herxheime Phillippso Sams Rapha
Hirs Mandelsta mode németnyel Biblia-fordítása Angol zsi részr elősz Dáv Le
fordítot 178 Legelterjedte legjob Friedländer-fé Jewi Fami Bib 18 Ú Angliába mi
Egyesü Államokb rendkív nagyszá zsidókt szárma ang szám spany fordítá inkvizíc
eltiltott jólleh hír alcal Polyglott-Bibl tartalm spany fordítás Zsid köz
száműzetésükb sok soksz lefordított Bibliá Ez köz legfő 1553 ferrar kiadá me
alapj képe össz későb ladi nyelvűekn i spanyol-zsi B.-n egé kül irodalm va Ig
font Sámu Reggiot kezde Ehrenpreist befejeze mode ola 1818-t kezd Franciá Sámu
Coh fordítot Bibli kötetb Par 1833- ezenkív azonb számo zsidókt szárma
Biblia-fordít létezi Orosz Mandelsta 18 fordítot l m holla fordít zsi részr
1826-b származi Bach Vilmo Targ Gotthe Je Encycl Steinschneide Jewi Literatu
Winte Wünsch D jüdise Literat
10593.
CÍMS Biblia-fordítá
SZÓCI Biblia-fordítás B.- i ko foglalkozt jólle iskolaveze pap érthet
idegenked fordításokt Nyilvá felolvasás v szövegmagyarázás kizár Tóra-tekercs
rögzít szö v iránya az megenged interpretá mi i ko arame gö nyel v fordít bizon
ver fordítá azon határozot eltiltott legrég egysé zsidók szárm Bibliafordí gö
Septuagin m ne on vet h állító alexandr zs tu fordíto Ptolema korá 285- idősz
el Gra szer Philome korá szárma Következményei ink ká v fordít m en szöv alap
magyaráz kiv tudós m Ph Bibli mel érthet m Késő euró nyelve fordítás Septuagi
dö hat vo Luther Bez an egyh Bibli II sz.- kiszoríto r Septuagin prozel Aquilán
Ak tanítványá javít gö fordítá mel Jero egyháza haszná harma gö fordítás-javí
Theodotion szárma átdolgo szamaritá v ebion Symmach I fonto s fordítás mel kö
legrég Pesi aram nyelvű mel felöle eg Bibli kiv Dáni E Nehé könyve amel ma rész
aram szövegű Targu következ Tar Onke Babil Targ Pentateuchh m legt hé
Biblia-kiadás szö mell á ford Onke ha- ide azo prozel Aquilassz Targum-fordít
ille m ahog interpretá hé szöveg jelenték hat gyakor zs exegetá eg X sz.- Tar
Jerusa Paleszti Targ m középkor kevé v elterjed m előb Eze kí t aram Tar
próféták tö iratokh Hagiographákh Példabeszédekh Zsoltárokh Krónikák Megillákh
a fordítá kö legfontos Szaá gáo m szin i n hat v arab-zs kultúrkörb Ezenkí Bib
valamen köny t sze t alkalom fordíto arab karaiták i ko kü a Biblia-fordítá vo
Per fordí Maimoni szer mohamedaniz el léteze szö 1546- konstantinápo
Polyglott-Bibliá vé tel ta fordí elős 18 jel m k fordí ré h Tal r Megil 1 Sab 1
német-zs fordítá ko elterjed pe Lut fellép el Il Fagius-f Constanz 1543 X XV
folya szá új német-zs fordí jel m Ba 15 16 P 1608- Frankf a 16 Fü 16 Wilmersd
17 Ver német-zs fordí 15 ingolstad Néh német-zs fordí Cremoná 1 Mantová 15 jel
m Zsoltá ver fordításai sz X sz.- jelen Vele 15 Cra 1 e tel né fordí zs rész
Amsterdam jel Is Blitz 1676-7 leng zsi számá legnagy hatás zsidósá Mendelss
fordít magyaráza Biblia-kiad v Biuris Mendelss 1780- jel elős Berlinb Fonto X
ele Zu Herxheim Phillipps Sam Raph Hir Mandelst mod németnye Biblia-fordítás
Ango zs rész elős Dá L fordíto 17 Legelterjedt legjo Friedländer-f Jew Fam Bi 1
Angliáb m Egyes Államok rendkí nagysz zsidók szárm an szá span fordít inkvizí
eltiltot jólle hí alca Polyglott-Bib tartal span fordítá Zsi kö száműzetésük so
soks lefordítot Bibli E kö legf 155 ferra kiad m alap kép öss késő lad nyelvűek
spanyol-zs B.- eg kü irodal v I fon Sám Reggio kezd Ehrenpreis befejez mod ol
1818- kez Franci Sám Co fordíto Bibl kötet Pa 1833 ezenkí azon szám zsidók
szárm Biblia-fordí létez Oros Mandelst 1 fordíto holl fordí zs rész 1826-
származ Bac Vilm Tar Gotth J Encyc Steinschneid Jew Literat Wint Wünsc jüdis
Litera
10593
CÍM Biblia-fordít
SZÓC Biblia-fordítá B. k foglalkoz jóll iskolavez pa érthe idegenke
fordítások Nyilv felolvasá szövegmagyarázá kizá Tóra-tekerc rögzí sz irány a
megenge interpret m k aram g nye fordí bizo ve fordít azo határozo eltiltot
legré egys zsidó szár Bibliaford g Septuagi n o ve állít alexand z t fordít
Ptolem kor 285 idős e Gr sze Philom kor szárm Következménye in k fordí e szö
ala magyará ki tudó P Bibl me érthe Kés eur nyelv fordítá Septuag d ha v Luthe
Be a egy Bibl I sz. kiszorít Septuagi proze Aquilá A tanítvány javí g fordít me
Jer egyház haszn harm g fordítás-jav Theodotio szárm átdolg szamarit ebio
Symmac font fordítá me k legré Pes ara nyelv me felöl e Bibl ki Dán Neh könyv
ame m rés ara szöveg Targ követke Ta Onk Babi Tar Pentateuch leg h Biblia-kiadá
sz mel for Onk ha id az proze Aquilass Targum-fordí ill aho interpret h szöve
jelenté ha gyako z exeget e sz. Ta Jerus Paleszt Tar középko kev elterje elő Ez
k ara Ta prófétá t iratok Hagiographák Példabeszédek Zsoltárok Króniká Megillák
fordít k legfonto Sza gá szi ha arab-z kultúrkör Ezenk Bi valame kön sz alkalo
fordít ara karaitá k k Biblia-fordít v Pe ford Maimon sze mohamedani e létez sz
1546 konstantináp Polyglott-Bibli v te t ford elő 1 je ford r Ta Megi Sa
német-z fordít k elterje p Lu fellé e I Fagius- Constan 154 X foly sz ú német-z
ford je B 1 1 1608 Frank 1 F 1 Wilmers 1 Ve német-z ford 1 ingolsta Né német-z
ford Cremon Mantov 1 je Zsolt ve fordítása s sz. jele Vel 1 Cr te n ford z rés
Amsterda je I Blit 1676- len zs szám legnag hatá zsidós Mendels fordí magyaráz
Biblia-kia Biuri Mendels 1780 je elő Berlin Font el Z Herxhei Phillipp Sa Rap
Hi Mandels mo németny Biblia-fordítá Ang z rés elő D fordít 1 Legelterjed legj
Friedländer- Je Fa B Angliá Egye Államo rendk nagys zsidó szár a sz spa fordí
inkviz eltilto jóll h alc Polyglott-Bi tarta spa fordít Zs k száműzetésü s sok
lefordíto Bibl k leg 15 ferr kia ala ké ös kés la nyelvűe spanyol-z B. e k iroda
fo Sá Reggi kez Ehrenprei befeje mo o 1818 ke Franc Sá C fordít Bib köte P 183
ezenk azo szá zsidó szár Biblia-ford léte Oro Mandels fordít hol ford z rés
1826 szárma Ba Vil Ta Gott Ency Steinschnei Je Litera Win Wüns jüdi Liter
1059
CÍ Biblia-fordí
SZÓ Biblia-fordít B foglalko jól iskolave p érth idegenk fordításo Nyil
felolvas szövegmagyaráz kiz Tóra-teker rögz s irán megeng interpre ara ny ford
biz v fordí az határoz eltilto legr egy zsid szá Bibliafor Septuag v állí
alexan fordí Ptole ko 28 idő G sz Philo ko szár Következmény i ford sz al
magyar k tud Bib m érth Ké eu nyel fordít Septua h Luth B eg Bib sz kiszorí
Septuag proz Aquil tanítván jav fordí m Je egyhá hasz har fordítás-ja Theodoti
szár átdol szamari ebi Symma fon fordít m legr Pe ar nyel m felö Bib k Dá Ne
köny am ré ar szöve Tar követk T On Bab Ta Pentateuc le Biblia-kiad s me fo On
h i a proz Aquilas Targum-ford il ah interpre szöv jelent h gyak exege sz T
Jeru Palesz Ta középk ke elterj el E ar T prófét irato Hagiographá Példabeszéde
Zsoltáro Krónik Megillá fordí legfont Sz g sz h arab- kultúrkö Ezen B valam kö
s alkal fordí ar karait Biblia-fordí P for Maimo sz mohamedan léte s 154
konstantiná Polyglott-Bibl t for el j for T Meg S német- fordí elterj L fell
Fagius Consta 15 fol s német- for j 160 Fran Wilmer V német- for ingolst N
német- for Cremo Manto j Zsol v fordítás sz jel Ve C t for ré Amsterd j Bli
1676 le z szá legna hat zsidó Mendel ford magyará Biblia-ki Biur Mendel 178 j
el Berli Fon e Herxhe Phillip S Ra H Mandel m németn Biblia-fordít An ré el
fordí Legelterje leg Friedländer J F Angli Egy Állam rend nagy zsid szá s sp
ford inkvi eltilt jól al Polyglott-B tart sp fordí Z száműzetés so lefordít Bib
le 1 fer ki al k ö ké l nyelvű spanyol- B irod f S Regg ke Ehrenpre befej m 181
k Fran S fordí Bi köt 18 ezen az sz zsid szá Biblia-for lét Or Mandel fordí ho
for ré 182 szárm B Vi T Got Enc Steinschne J Liter Wi Wün jüd Lite