10594.htm
CÍMSZÓ: Biblia-kéziratok
SZÓCIKK: Biblia-kéziratok.
Számos kódex maradhatott fenn az ó-korból, mert már a jeruzsálemi Nagy Templom
fennállása idején foglalkoztak a B. másolásával, amely megengedett volt (l. Szoferim).
A középkori kiváló exegeták több ilyet említenek. A ma meglevő legrégibb Biblia
kódexek a következők: A szentpétervári volt császári könyvtár Biblia-kézirata,
mely a legrégibb s amelynek Dagesztánból származó Pentateuch-része a mai
időszámítás előtti 604-ből való. Az ugyancsak szentpétervári könyvalakú
Biblia-kézirat 916-ból való s a későbbi prófétákat tartalmazza maszoretikus
margóval. A British Museum nem kevesebb mint 165 Biblia-kéziratot tartalmaz,
amelyek közül a legrégibb maszoretikus szöveg a IX. sz. első feléből való. Az
oxfordi Bodleianában 146 a B. száma s ezek legtöbbje 1104-ből való. Elkan Adler
(London) gyűjteménye, jelenleg a new yorki Zsidó Teológiai Szeminárium
tulajdonában 100 kéziratot tartalmaz. A párisi Bibliothéque Nationale 132
Biblia-kéziratot őriz s ezek közül a legrégibb 1286-ból való. A berlini porosz
állami könyvtárban 14, a híres Pármaiban 848, a vatikáni könyvtárban 39
biblia-kézirat van. Érdekes Biblia-tekercsek régiségük miatt is a kínai és a
malabár-parti (India) Pentateuchok, amelyek ma Londonban vannak (A szamaritánus
B.-at l. Szamaritánusok). V. ö. Isaac Broydé (Jew. Encyclop.); Ch. D. Ginsburg,
«Introduction to the Masoretico-Critical Edition of the Hebrew Bible»; H.
Strack, «Prolegomena» ."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 594. címszó a lexikon =>
119. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10594.htm
CÍMSZÓ: Biblia-kéziratok
SZÓCIKK: Biblia-kéziratok. Számos kódex maradhatott fenn az ó-korból, mert
már a jeruzsálemi Nagy Templom fennállása idején foglalkoztak a B. másolásával,
amely megengedett volt l. Szoferim . A középkori kiváló exegeták több ilyet
említenek. A ma meglevő legrégibb Biblia kódexek a következők: A szentpétervári
volt császári könyvtár Biblia-kézirata, mely a legrégibb s amelynek
Dagesztánból származó Pentateuch-része a mai időszámítás előtti 604-ből való.
Az ugyancsak szentpétervári könyvalakú Biblia-kézirat 916-ból való s a későbbi
prófétákat tartalmazza maszoretikus margóval. A British Museum nem kevesebb
mint 165 Biblia-kéziratot tartalmaz, amelyek közül a legrégibb maszoretikus
szöveg a IX. sz. első feléből való. Az oxfordi Bodleianában 146 a B. száma s
ezek legtöbbje 1104-ből való. Elkan Adler London gyűjteménye, jelenleg a new
yorki Zsidó Teológiai Szeminárium tulajdonában 100 kéziratot tartalmaz. A
párisi Bibliothéque Nationale 132 Biblia-kéziratot őriz s ezek közül a
legrégibb 1286-ból való. A berlini porosz állami könyvtárban 14, a híres
Pármaiban 848, a vatikáni könyvtárban 39 biblia-kézirat van. Érdekes
Biblia-tekercsek régiségük miatt is a kínai és a malabár-parti India
Pentateuchok, amelyek ma Londonban vannak A szamaritánus B.-at l.
Szamaritánusok . V. ö. Isaac Broydé Jew. Encyclop. ; Ch. D. Ginsburg,
Introduction to the Masoretico-Critical Edition of the Hebrew Bible ; H.
Strack, Prolegomena .
10594.ht
CÍMSZÓ Biblia-kézirato
SZÓCIKK Biblia-kéziratok Számo kóde maradhatot fen a ó-korból mer má
jeruzsálem Nag Templo fennállás idejé foglalkozta B másolásával amel megengedet
vol l Szoferi középkor kivál exegetá töb ilye említenek m meglev legrégib Bibli
kódexe következők szentpétervár vol császár könyvtá Biblia-kézirata mel
legrégib amelyne Dagesztánbó származ Pentateuch-rész ma időszámítá előtt 604-bő
való A ugyancsa szentpétervár könyvalak Biblia-kézira 916-bó val később
prófétáka tartalmazz maszoretiku margóval Britis Museu ne keveseb min 16
Biblia-kézirato tartalmaz amelye közü legrégib maszoretiku szöve IX sz els
felébő való A oxford Bodleianába 14 B szám eze legtöbbj 1104-bő való Elka Adle
Londo gyűjteménye jelenle ne york Zsid Teológia Szemináriu tulajdonába 10
kézirato tartalmaz páris Bibliothéqu National 13 Biblia-kézirato őri eze közü
legrégib 1286-bó való berlin poros állam könyvtárba 14 híre Pármaiba 848
vatikán könyvtárba 3 biblia-kézira van Érdeke Biblia-tekercse régiségü miat i
kína é malabár-part Indi Pentateuchok amelye m Londonba vanna szamaritánu B.-a
l Szamaritánuso V ö Isaa Broyd Jew Encyclop Ch D Ginsburg Introductio t th
Masoretico-Critica Editio o th Hebre Bibl H Strack Prolegomen
10594.h
CÍMSZ Biblia-kézirat
SZÓCIK Biblia-kézirato Szám kód maradhato fe ó-korbó me m jeruzsále Na
Templ fennállá idej foglalkozt másolásáva ame megengede vo Szofer középko kivá
exeget tö ily említene megle legrégi Bibl kódex következő szentpétervá vo
császá könyvt Biblia-kézirat me legrégi amelyn Dagesztánb szárma Pentateuch-rés
m időszámít előt 604-b val ugyancs szentpétervá könyvala Biblia-kézir 916-b va
későb próféták tartalmaz maszoretik margóva Briti Muse n kevese mi 1
Biblia-kézirat tartalma amely köz legrégi maszoretik szöv I s el feléb val
oxfor Bodleianáb 1 szá ez legtöbb 1104-b val Elk Adl Lond gyűjtemény jelenl n
yor Zsi Teológi Szeminári tulajdonáb 1 kézirat tartalma pári Bibliothéq Nationa
1 Biblia-kézirat őr ez köz legrégi 1286-b val berli poro álla könyvtárb 1 hír
Pármaib 84 vatiká könyvtárb biblia-kézir va Érdek Biblia-tekercs régiség mia
kín malabár-par Ind Pentateucho amely Londonb vann szamaritán B.- Szamaritánus
Isa Broy Je Encyclo C Ginsbur Introducti t Masoretico-Critic Editi t Hebr Bib
Strac Prolegome
10594.
CÍMS Biblia-kézira
SZÓCI Biblia-kézirat Szá kó maradhat f ó-korb m jeruzsál N Temp fennáll ide
foglalkoz másolásáv am megenged v Szofe középk kiv exege t il említen megl
legrég Bib kóde következ szentpéterv v csász könyv Biblia-kézira m legrég amely
Dagesztán szárm Pentateuch-ré időszámí elő 604- va ugyanc szentpéterv könyval
Biblia-kézi 916- v késő prófétá tartalma maszoreti margóv Brit Mus keves m
Biblia-kézira tartalm amel kö legrég maszoreti szö e felé va oxfo Bodleianá sz
e legtöb 1104- va El Ad Lon gyűjtemén jelen yo Zs Teológ Szeminár tulajdoná
kézira tartalm pár Bibliothé Nation Biblia-kézira ő e kö legrég 1286- va berl
por áll könyvtár hí Pármai 8 vatik könyvtár biblia-kézi v Érde Biblia-tekerc
régisé mi kí malabár-pa In Pentateuch amel London van szamaritá B. Szamaritánu
Is Bro J Encycl Ginsbu Introduct Masoretico-Criti Edit Heb Bi Stra Prolegom
10594
CÍM Biblia-kézir
SZÓC Biblia-kézira Sz k maradha ó-kor jeruzsá Tem fennál id foglalko
másolásá a megenge Szof közép ki exeg i említe meg legré Bi kód követke
szentpéter csás köny Biblia-kézir legré amel Dagesztá szár Pentateuch-r időszám
el 604 v ugyan szentpéter könyva Biblia-kéz 916 kés prófét tartalm maszoret
margó Bri Mu keve Biblia-kézir tartal ame k legré maszoret sz fel v oxf
Bodleian s legtö 1104 v E A Lo gyűjtemé jele y Z Teoló Szeminá tulajdon kézir
tartal pá Biblioth Natio Biblia-kézir k legré 1286 v ber po ál könyvtá h Párma
vati könyvtá biblia-kéz Érd Biblia-teker régis m k malabár-p I Pentateuc ame
Londo va szamarit B Szamaritán I Br Encyc Ginsb Introduc Masoretico-Crit Edi He
B Str Prolego
1059
CÍ Biblia-kézi
SZÓ Biblia-kézir S maradh ó-ko jeruzs Te fenná i foglalk másolás megeng Szo
közé k exe említ me legr B kó követk szentpéte csá kön Biblia-kézi legr ame
Dageszt szá Pentateuch- időszá e 60 ugya szentpéte könyv Biblia-ké 91 ké prófé
tartal maszore marg Br M kev Biblia-kézi tarta am legr maszore s fe ox Bodleia
legt 110 L gyűjtem jel Teol Szemin tulajdo kézi tarta p Bibliot Nati
Biblia-kézi legr 128 be p á könyvt Párm vat könyvt biblia-ké Ér Biblia-teke
régi malabár- Pentateu am Lond v szamari Szamaritá B Ency Gins Introdu
Masoretico-Cri Ed H St Proleg