10637.htm
CÍMSZÓ: Blau
SZEMÉLYNÉV: Blau Lajos
SZÓCIKK: B. Lajos, az Orsz.
Rabbiképző Intézet igazgatója, szül. Putnokon, Gömör vm. 1861 ápr. 29. 1886-ban
avatták doktorrá, 1888. rabbivá. Ekkor már (1887 óta) tanára volt a Rabbiképző intézetnek,
melynek Bacher Vimos halála után, 1913. igazgatója lett. 1926-ban ünnepelte
születésének 65. és írói működésének 40. éves jubileumát. Ez alkalomból jelent
meg tanítványai, barátai és tisztelői közreműködésével a magyar és hébernyelvű
Jubileumi emlékkönyv és Friedman Dénes bibliográfiai összeállítása B. Lajos
irodalmi munkássága címmel. Sokoldalú tevékenységet fejt ki a magyar zsidóság
szellemi és kulturális életében az I.M.I.T. társelnöke) s az egyetemes zsidóság
szolgálatában. Különösen mint talmudtudósnak elismert a tekintélye. 1891-ben
vette át Mezey Ferenccel együtt a Magyar Zsidó Szemle szerkesztését. 1896 óta
egyedül szerkeszti, jelenleg Hevesi S. és Friedman D. társaságában. E folyóirat
irodalmi rovatában közel 1200 új zsidó irodalmi munkát tett megbeszélés s
kritika tárgyává és fűzött reflexiókat zsidó vonatkozású művekhez. Hacófe
címmel 1911. indította meg hébernyelvű folyóiratát, Hevesi Simonnal és Gutmann
Mihállyal, most csak Hevesivel szerkeszti. 1928. indítja meg a M. Zs. Sz.
Jabneh c. homiletikar mellékletét Hevesi Simonnal és Friedman Dénessel együtt.
Az Imit. ifjúsági Bibliájának egyik szerkesztője és fordítója. Tudományos
cikkei, tanulmányai, értekezései (több mint 700) a hazai és külföldi héber,
német, francia, angol, olasz folyóiratokban, gyűjteményes munkákban, sorozatos
kiadványokban jelentek meg. Munkatársa volt a Jewish Encyclopedienek. Irodalmi
alkotásainak tudományköre széles területet fog át: Talmud, bibliamagyarázat,
folklóre, irodalomtörténet, kulturhistória, nyelvészet, jog, pedagógia stb.
Nagyobb önálló művei: Izrael kiválasztása (1890); Masoretische Untersuchungen
(1891); Tanulmányok a bibliai bevezetés köréből (1894); Az ózsidó
bűvészet(1898); Az óhéber könyv (1902); Leo Modena levelei és írásai (1905-06);
A assuani és elephantinei aram papyrusok (1908); A zsidó házasságfelbontás és
válólevél története (1911- 1912); Etika a Talmudban (Hevesi S. és Weisz M.-val
együtt (1920); A Talmud (Népszerű zsidó könyvtár 3. sz.). E műveinek nagyrésze
német nyelven is megjelent.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 637. címszó a lexikon =>
128. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10637.htm
CÍMSZÓ: Blau
SZEMÉLYNÉV: Blau Lajos
SZÓCIKK: B. Lajos, az Orsz. Rabbiképző Intézet igazgatója, szül. Putnokon,
Gömör vm. 1861 ápr. 29. 1886-ban avatták doktorrá, 1888. rabbivá. Ekkor már
1887 óta tanára volt a Rabbiképző intézetnek, melynek Bacher Vimos halála után,
1913. igazgatója lett. 1926-ban ünnepelte születésének 65. és írói működésének
40. éves jubileumát. Ez alkalomból jelent meg tanítványai, barátai és tisztelői
közreműködésével a magyar és hébernyelvű Jubileumi emlékkönyv és Friedman Dénes
bibliográfiai összeállítása B. Lajos irodalmi munkássága címmel. Sokoldalú
tevékenységet fejt ki a magyar zsidóság szellemi és kulturális életében az I.M.I.T.
társelnöke s az egyetemes zsidóság szolgálatában. Különösen mint talmudtudósnak
elismert a tekintélye. 1891-ben vette át Mezey Ferenccel együtt a Magyar Zsidó
Szemle szerkesztését. 1896 óta egyedül szerkeszti, jelenleg Hevesi S. és
Friedman D. társaságában. E folyóirat irodalmi rovatában közel 1200 új zsidó
irodalmi munkát tett megbeszélés s kritika tárgyává és fűzött reflexiókat zsidó
vonatkozású művekhez. Hacófe címmel 1911. indította meg hébernyelvű
folyóiratát, Hevesi Simonnal és Gutmann Mihállyal, most csak Hevesivel
szerkeszti. 1928. indítja meg a M. Zs. Sz. Jabneh c. homiletikar mellékletét
Hevesi Simonnal és Friedman Dénessel együtt. Az Imit. ifjúsági Bibliájának
egyik szerkesztője és fordítója. Tudományos cikkei, tanulmányai, értekezései
több mint 700 a hazai és külföldi héber, német, francia, angol, olasz
folyóiratokban, gyűjteményes munkákban, sorozatos kiadványokban jelentek meg.
Munkatársa volt a Jewish Encyclopedienek. Irodalmi alkotásainak tudományköre
széles területet fog át: Talmud, bibliamagyarázat, folklóre, irodalomtörténet,
kulturhistória, nyelvészet, jog, pedagógia stb. Nagyobb önálló művei: Izrael
kiválasztása 1890 ; Masoretische Untersuchungen 1891 ; Tanulmányok a bibliai
bevezetés köréből 1894 ; Az ózsidó bűvészet 1898 ; Az óhéber könyv 1902 ; Leo
Modena levelei és írásai 1905-06 ; A assuani és elephantinei aram papyrusok
1908 ; A zsidó házasságfelbontás és válólevél története 1911- 1912 ; Etika a
Talmudban Hevesi S. és Weisz M.-val együtt 1920 ; A Talmud Népszerű zsidó
könyvtár 3. sz. . E műveinek nagyrésze német nyelven is megjelent.
10637.ht
CÍMSZÓ Bla
SZEMÉLYNÉV Bla Lajo
SZÓCIKK B Lajos a Orsz Rabbiképz Intéze igazgatója szül Putnokon Gömö vm
186 ápr 29 1886-ba avattá doktorrá 1888 rabbivá Ekko má 188 ót tanár vol
Rabbiképz intézetnek melyne Bache Vimo halál után 1913 igazgatój lett 1926-ba
ünnepelt születéséne 65 é író működéséne 40 éve jubileumát E alkalombó jelen me
tanítványai baráta é tisztelő közreműködéséve magya é hébernyelv Jubileum
emlékköny é Friedma Déne bibliográfia összeállítás B Lajo irodalm munkásság
címmel Sokoldal tevékenysége fej k magya zsidósá szellem é kulturáli életébe a
I.M.I.T társelnök a egyeteme zsidósá szolgálatában Különöse min talmudtudósna
elismer tekintélye 1891-be vett á Meze Ferencce együt Magya Zsid Szeml
szerkesztését 189 ót egyedü szerkeszti jelenle Heves S é Friedma D társaságában
folyóira irodalm rovatába köze 120 ú zsid irodalm munká tet megbeszélé kritik
tárgyáv é fűzöt reflexióka zsid vonatkozás művekhez Hacóf címme 1911 indított
me hébernyelv folyóiratát Heves Simonna é Gutman Mihállyal mos csa Hevesive
szerkeszti 1928 indítj me M Zs Sz Jabne c homiletika mellékleté Heves Simonna é
Friedma Dénesse együtt A Imit ifjúság Bibliájána egyi szerkesztőj é fordítója
Tudományo cikkei tanulmányai értekezése töb min 70 haza é külföld héber német
francia angol olas folyóiratokban gyűjteménye munkákban sorozato kiadványokba
jelente meg Munkatárs vol Jewis Encyclopedienek Irodalm alkotásaina tudománykör
széle területe fo át Talmud bibliamagyarázat folklóre irodalomtörténet
kulturhistória nyelvészet jog pedagógi stb Nagyob önáll művei Izrae kiválasztás
189 Masoretisch Untersuchunge 189 Tanulmányo biblia bevezeté körébő 189 A ózsid
bűvésze 189 A óhébe köny 190 Le Moden levele é írása 1905-0 assuan é elephantine
ara papyruso 190 zsid házasságfelbontá é válólevé történet 1911 191 Etik
Talmudba Heves S é Weis M.-va együt 192 Talmu Népszer zsid könyvtá 3 sz műveine
nagyrész néme nyelve i megjelent
10637.h
CÍMSZ Bl
SZEMÉLYNÉ Bl Laj
SZÓCIK Lajo Ors Rabbikép Intéz igazgatój szü Putnoko Göm v 18 áp 2 1886-b
avatt doktorr 188 rabbiv Ekk m 18 ó taná vo Rabbikép intézetne melyn Bach Vim
halá utá 191 igazgató let 1926-b ünnepel születésén 6 ír működésén 4 év
jubileumá alkalomb jele m tanítványa barát tisztel közreműködésév magy
hébernyel Jubileu emlékkön Friedm Dén bibliográfi összeállítá Laj irodal
munkássá címme Sokolda tevékenység fe magy zsidós szelle kulturál életéb I.M.I.
társelnö egyetem zsidós szolgálatába Különös mi talmudtudósn elisme tekintély
1891-b vet Mez Ferencc együ Magy Zsi Szem szerkesztésé 18 ó egyed szerkeszt
jelenl Heve Friedm társaságába folyóir irodal rovatáb köz 12 zsi irodal munk te
megbeszél kriti tárgyá fűzö reflexiók zsi vonatkozá művekhe Hacó címm 191
indítot m hébernyel folyóiratá Heve Simonn Gutma Mihállya mo cs Hevesiv
szerkeszt 192 indít m Z S Jabn homiletik melléklet Heve Simonn Friedm Déness
együt Imi ifjúsá Bibliáján egy szerkesztő fordítój Tudomány cikke tanulmánya
értekezés tö mi 7 haz külföl hébe néme franci ango ola folyóiratokba gyűjtemény
munkákba sorozat kiadványokb jelent me Munkatár vo Jewi Encyclopediene Irodal
alkotásain tudománykö szél terület f á Talmu bibliamagyaráza folklór
irodalomtörténe kulturhistóri nyelvésze jo pedagóg st Nagyo önál műve Izra
kiválasztá 18 Masoretisc Untersuchung 18 Tanulmány bibli bevezet köréb 18 ózsi
bűvész 18 óhéb kön 19 L Mode level írás 1905- assua elephantin ar papyrus 19
zsi házasságfelbont válólev történe 191 19 Eti Talmudb Heve Wei M.-v együ 19
Talm Népsze zsi könyvt s művein nagyrés ném nyelv megjelen
10637.
CÍMS B
SZEMÉLYN B La
SZÓCI Laj Or Rabbiké Inté igazgató sz Putnok Gö 1 á 1886- avat doktor 18
rabbi Ek 1 tan v Rabbiké intézetn mely Bac Vi hal ut 19 igazgat le 1926- ünnepe
születésé í működésé é jubileum alkalom jel tanítvány bará tiszte közreműködésé
mag hébernye Jubile emlékkö Fried Dé bibliográf összeállít La iroda munkáss
címm Sokold tevékenysé f mag zsidó szell kulturá életé I.M.I társeln egyete
zsidó szolgálatáb Különö m talmudtudós elism tekintél 1891- ve Me Ferenc egy
Mag Zs Sze szerkesztés 1 egye szerkesz jelen Hev Fried társaságáb folyói iroda
rovatá kö 1 zs iroda mun t megbeszé krit tárgy fűz reflexió zs vonatkoz művekh
Hac cím 19 indíto hébernye folyóirat Hev Simon Gutm Mihálly m c Hevesi szerkesz
19 indí Jab homileti mellékle Hev Simon Fried Dénes együ Im ifjús Bibliájá eg
szerkeszt fordító Tudomán cikk tanulmány értekezé t m ha külfö héb ném franc
ang ol folyóiratokb gyűjtemén munkákb soroza kiadványok jelen m Munkatá v Jew
Encyclopedien Iroda alkotásai tudományk szé terüle Talm bibliamagyaráz folkló
irodalomtörtén kulturhistór nyelvész j pedagó s Nagy öná műv Izr kiválaszt 1
Masoretis Untersuchun 1 Tanulmán bibl beveze köré 1 ózs bűvés 1 óhé kö 1 Mod
leve írá 1905 assu elephanti a papyru 1 zs házasságfelbon válóle történ 19 1 Et
Talmud Hev We M.- egy 1 Tal Népsz zs könyv művei nagyré né nyel megjele
10637
CÍM
SZEMÉLY L
SZÓC La O Rabbik Int igazgat s Putno G 1886 ava dokto 1 rabb E ta Rabbik
intézet mel Ba V ha u 1 igazga l 1926 ünnep születés működés jubileu alkalo je
tanítván bar tiszt közreműködés ma héberny Jubil emlékk Frie D bibliográ
összeállí L irod munkás cím Sokol tevékenys ma zsid szel kultur élet I.M.
társel egyet zsid szolgálatá Külön talmudtudó elis tekinté 1891 v M Feren eg Ma
Z Sz szerkeszté egy szerkes jele He Frie társaságá folyó irod rovat k z irod mu
megbesz kri tárg fű reflexi z vonatko művek Ha cí 1 indít héberny folyóira He
Simo Gut Miháll Heves szerkes 1 ind Ja homilet mellékl He Simo Frie Déne egy I
ifjú Bibliáj e szerkesz fordít Tudomá cik tanulmán értekez h külf hé né fran an
o folyóiratok gyűjtemé munkák soroz kiadványo jele Munkat Je Encyclopedie Irod
alkotása tudomány sz terül Tal bibliamagyará folkl irodalomtörté kulturhistó
nyelvés pedag Nag ön mű Iz kiválasz Masoreti Untersuchu Tanulmá bib bevez kör
óz bűvé óh k Mo lev ír 190 ass elephant papyr z házasságfelbo válól törté 1 E
Talmu He W M. eg Ta Néps z köny műve nagyr n nye megjel
1063
CÍ
SZEMÉL
SZÓ L Rabbi In igazga Putn 188 av dokt rab t Rabbi intéze me B h igazg 192
ünne születé működé jubile alkal j tanítvá ba tisz közreműködé m hébern Jubi
emlék Fri bibliogr összeáll iro munká cí Soko tevékeny m zsi sze kultu éle I.M
társe egye zsi szolgálat Külö talmudtud eli tekint 189 Fere e M S szerkeszt eg
szerke jel H Fri társaság foly iro rova iro m megbes kr tár f reflex vonatk
műve H c indí hébern folyóir H Sim Gu Mihál Heve szerke in J homile mellék H
Sim Fri Dén eg ifj Bibliá szerkes fordí Tudom ci tanulmá érteke kül h n fra a
folyóirato gyűjtem munká soro kiadvány jel Munka J Encyclopedi Iro alkotás
tudomán s terü Ta bibliamagyar folk irodalomtört kulturhist nyelvé peda Na ö m
I kiválas Masoret Untersuch Tanulm bi beve kö ó bűv ó M le í 19 as elephan papy
házasságfelb váló tört Talm H M e T Nép kön műv nagy ny megje