10675.htm

CÍMSZÓ: Boldogasszony

SZÓCIKK: Boldogasszony (Frauenkirchen, A.) nagyk., Mosón vm., 2732 lak. Zsidó hitközségét 1714. alapították, de valószínű, hogy az első zsidók már a XVI. sz.-ban telepedtek meg a községben. Esterházy Miklós herceg 1800. adott menlevele (az egyetlen történelmi okirat, amely a forradalmi időkben kikerülte a pusztulást, amelynek a hitközség értékes archívuma áldozatul esett) megemlíti, hogy az 1714. származó Schutzbrief elavult és ezért újra van szükség. Ez az okirat megengedi a zsidóknak, hogy mindennel szabadon kereskedhetnek a herceg minden birtokán. Választhattak «zsidóbíró»-t, akinek a hitközség engedelmességgel tartozott. Tarthattak rabbit, «Schuldiener»-t, metszőt is. A ló- és tehéntartást is megengedi a védőlevél. A zsidószabadságnak ezt a kiterjesztését, úgyszintén a hercegi védelmet is természetesen nem ingyen kapták. Minden lakó, a rabbi, templomszolga és községi szolga kivételével évi 6 forintot fizetett «Schutzgeld», 40 krajcárt mondur-pénz címén; özvegyek csak a felét fizették. «Templomengedély» fejében évi 30 pengő járt a földesúrnak, a szombat-zsinórért 4 forint 50 krajcár. A robot alul azonban fel voltak mentve, de a földesúr még a családi életükbe is beleavatkozott. Házasodni csak a herceg engedélyével lehetett. Költözködni szabadon lehetett. Aki a herceg uradalmából másfelé költözött, két dukátot fizetett. Az elhanyagolt és nem tisztán tartott lakásért 30 krajcár bírságpénzt állapított meg a védőlevél, az egyetlen hasznos korlátozás, mert higiénikus életre szorította a zsidókat. Kilenc évvel azután, hogy a herceg ezt a védőlevelet kiadta, franciák garázdálkodtak a községben. Éjnek évadján elhurcolták könyvei mellől Ullmann Solem rabbit, a magyarországi Ullmann családnak Frankfurtból származó megalapítóját és a portyázók csak váltság fejében adták vissza a községnek és családjának. A hitközségnek majdnem minden tagja ez időben házalással foglalkozott és gazdag embert csak hírből ismertek. Minthogy pénzt előteremteni nem tudtak, összeszedték kevés ékszerüket és azzal váltották ki a rabbijukat. Évszázados múltra tekinthetett már akkor vissza a hitközség, amelyet 1700 körül a Bécsből kiutasított Oppenheim-család alapított. Hitéletének első alapjait Auerbach Naftali rabbi rakta le 208 évvel ezelőtt. Tradícióit híven őrizték meg az utódai: Schossberg Ignác, aki innen Nagyváradra került rabbinak, Ullmann Solem (Charif) Horovitz, Poerhofer Móse, a fia: Ábrahám Áron és unokája: M. Mordecháj. Templomát 1837. építette Eszterházy Miklós herceg támogatásával, aki a zsinagóga számára háztelket adott. 1854-ben nyitotta meg elemi iskoláját, amely 2 tanítóval és 40 tanulóval még ma is működik. Talmud Tóráját (14 tanuló) és jesiváját (16 tanuló) Lőwy Simon főrabbi alakította 1893. A Talmud Tóra mellett működik még a sokkal régibb Bész-hamidras, amelyet a templommal együtt építtetett a hitközség a talmudikus tudományok művelésére és a célnak megfelelő jó könyvtárral is ellátta. A Chevra Kadisa valószínűleg a hitközséggel egyidős. Későbbi alakulás a Nőegylet, a Jeszod Hatóra és a Marpé Lanefes, amelyek részint kulturális, részint filantropikus célokat szolgálnak. A hitközség évi költségvetése 16,000 shilling, hitéleti, filantropikus és szociális célokra 15,000 shillinget költ. Régebben alapítványok is támogatták a hitközség közhasznú tevékenységét, de ezek a világháború következtében elértéktelenedtek. A hitközség az orthodox irányt követi. Hozzátartoznak: Wallen, Pamhagen, Apetlon, Illmitz, Tadten, Andau és Gels. 80 családban 320 lelket és 64 adófizetőt számlál, 2 nagykereskedőt, 50 kereskedőt, 7 iparost, 2 orvost, 2 köztisztviselőt, 2 tanítót, 10 vállalkozót, 1 munkást, 3 egyéb pályán és 3 közadakozásból él. A világháborúban 50 tagja vett részt és 11 elesett. A mai vezetőség: Lőwy Simon főrabbi, Lunczer Salamon, Rechnitzer Kálmán, Steiner Ábrahám, Deutsch Bernát, Kohn József főkántor.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 675. címszó a lexikon => 133. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10675.htm

CÍMSZÓ: Boldogasszony

SZÓCIKK: Boldogasszony Frauenkirchen, A. nagyk., Mosón vm., 2732 lak. Zsidó hitközségét 1714. alapították, de valószínű, hogy az első zsidók már a XVI. sz.-ban telepedtek meg a községben. Esterházy Miklós herceg 1800. adott menlevele az egyetlen történelmi okirat, amely a forradalmi időkben kikerülte a pusztulást, amelynek a hitközség értékes archívuma áldozatul esett megemlíti, hogy az 1714. származó Schutzbrief elavult és ezért újra van szükség. Ez az okirat megengedi a zsidóknak, hogy mindennel szabadon kereskedhetnek a herceg minden birtokán. Választhattak zsidóbíró -t, akinek a hitközség engedelmességgel tartozott. Tarthattak rabbit, Schuldiener -t, metszőt is. A ló- és tehéntartást is megengedi a védőlevél. A zsidószabadságnak ezt a kiterjesztését, úgyszintén a hercegi védelmet is természetesen nem ingyen kapták. Minden lakó, a rabbi, templomszolga és községi szolga kivételével évi 6 forintot fizetett Schutzgeld , 40 krajcárt mondur-pénz címén; özvegyek csak a felét fizették. Templomengedély fejében évi 30 pengő járt a földesúrnak, a szombat-zsinórért 4 forint 50 krajcár. A robot alul azonban fel voltak mentve, de a földesúr még a családi életükbe is beleavatkozott. Házasodni csak a herceg engedélyével lehetett. Költözködni szabadon lehetett. Aki a herceg uradalmából másfelé költözött, két dukátot fizetett. Az elhanyagolt és nem tisztán tartott lakásért 30 krajcár bírságpénzt állapított meg a védőlevél, az egyetlen hasznos korlátozás, mert higiénikus életre szorította a zsidókat. Kilenc évvel azután, hogy a herceg ezt a védőlevelet kiadta, franciák garázdálkodtak a községben. Éjnek évadján elhurcolták könyvei mellől Ullmann Solem rabbit, a magyarországi Ullmann családnak Frankfurtból származó megalapítóját és a portyázók csak váltság fejében adták vissza a községnek és családjának. A hitközségnek majdnem minden tagja ez időben házalással foglalkozott és gazdag embert csak hírből ismertek. Minthogy pénzt előteremteni nem tudtak, összeszedték kevés ékszerüket és azzal váltották ki a rabbijukat. Évszázados múltra tekinthetett már akkor vissza a hitközség, amelyet 1700 körül a Bécsből kiutasított Oppenheim-család alapított. Hitéletének első alapjait Auerbach Naftali rabbi rakta le 208 évvel ezelőtt. Tradícióit híven őrizték meg az utódai: Schossberg Ignác, aki innen Nagyváradra került rabbinak, Ullmann Solem Charif Horovitz, Poerhofer Móse, a fia: Ábrahám Áron és unokája: M. Mordecháj. Templomát 1837. építette Eszterházy Miklós herceg támogatásával, aki a zsinagóga számára háztelket adott. 1854-ben nyitotta meg elemi iskoláját, amely 2 tanítóval és 40 tanulóval még ma is működik. Talmud Tóráját 14 tanuló és jesiváját 16 tanuló Lőwy Simon főrabbi alakította 1893. A Talmud Tóra mellett működik még a sokkal régibb Bész-hamidras, amelyet a templommal együtt építtetett a hitközség a talmudikus tudományok művelésére és a célnak megfelelő jó könyvtárral is ellátta. A Chevra Kadisa valószínűleg a hitközséggel egyidős. Későbbi alakulás a Nőegylet, a Jeszod Hatóra és a Marpé Lanefes, amelyek részint kulturális, részint filantropikus célokat szolgálnak. A hitközség évi költségvetése 16,000 shilling, hitéleti, filantropikus és szociális célokra 15,000 shillinget költ. Régebben alapítványok is támogatták a hitközség közhasznú tevékenységét, de ezek a világháború következtében elértéktelenedtek. A hitközség az orthodox irányt követi. Hozzátartoznak: Wallen, Pamhagen, Apetlon, Illmitz, Tadten, Andau és Gels. 80 családban 320 lelket és 64 adófizetőt számlál, 2 nagykereskedőt, 50 kereskedőt, 7 iparost, 2 orvost, 2 köztisztviselőt, 2 tanítót, 10 vállalkozót, 1 munkást, 3 egyéb pályán és 3 közadakozásból él. A világháborúban 50 tagja vett részt és 11 elesett. A mai vezetőség: Lőwy Simon főrabbi, Lunczer Salamon, Rechnitzer Kálmán, Steiner Ábrahám, Deutsch Bernát, Kohn József főkántor.

10675.ht

CÍMSZÓ Boldogasszon

SZÓCIKK Boldogasszon Frauenkirchen A nagyk. Mosó vm. 273 lak Zsid hitközségé 1714 alapították d valószínű hog a els zsidó má XVI sz.-ba telepedte me községben Esterház Mikló herce 1800 adot menlevel a egyetle történelm okirat amel forradalm időkbe kikerült pusztulást amelyne hitközsé értéke archívum áldozatu eset megemlíti hog a 1714 származ Schutzbrie elavul é ezér újr va szükség E a okira megenged zsidóknak hog mindenne szabado kereskedhetne herce minde birtokán Választhatta zsidóbír -t akine hitközsé engedelmességge tartozott Tarthatta rabbit Schuldiene -t metsző is ló é tehéntartás i megenged védőlevél zsidószabadságna ez kiterjesztését úgyszinté herceg védelme i természetese ne ingye kapták Minde lakó rabbi templomszolg é község szolg kivételéve év forinto fizetet Schutzgel 4 krajcár mondur-pén címén özvegye csa felé fizették Templomengedél fejébe év 3 peng jár földesúrnak szombat-zsinórér forin 5 krajcár robo alu azonba fe volta mentve d földesú mé család életükb i beleavatkozott Házasodn csa herce engedélyéve lehetett Költözködn szabado lehetett Ak herce uradalmábó másfel költözött ké dukáto fizetett A elhanyagol é ne tisztá tartot lakásér 3 krajcá bírságpénz állapítot me védőlevél a egyetle haszno korlátozás mer higiéniku életr szorított zsidókat Kilen évve azután hog herce ez védőlevele kiadta franciá garázdálkodta községben Éjne évadjá elhurcoltá könyve mellő Ullman Sole rabbit magyarország Ullman családna Frankfurtbó származ megalapítójá é portyázó csa váltsá fejébe adtá vissz községne é családjának hitközségne majdne minde tagj e időbe házalássa foglalkozot é gazda ember csa hírbő ismertek Minthog pénz előteremten ne tudtak összeszedté kevé ékszerüke é azza váltottá k rabbijukat Évszázado múltr tekinthetet má akko vissz hitközség amelye 170 körü Bécsbő kiutasítot Oppenheim-csalá alapított Hitéleténe els alapjai Auerbac Naftal rabb rakt l 20 évve ezelőtt Tradíciói híve őrizté me a utódai Schossber Ignác ak inne Nagyváradr kerül rabbinak Ullman Sole Chari Horovitz Poerhofe Móse fia Ábrahá Áro é unokája M Mordecháj Templomá 1837 épített Eszterház Mikló herce támogatásával ak zsinagóg számár háztelke adott 1854-be nyitott me elem iskoláját amel tanítóva é 4 tanulóva mé m i működik Talmu Tórájá 1 tanul é jesivájá 1 tanul Lőw Simo főrabb alakított 1893 Talmu Tór mellet működi mé sokka régib Bész-hamidras amelye templomma együt építtetet hitközsé talmudiku tudományo művelésér é célna megfelel j könyvtárra i ellátta Chevr Kadis valószínűle hitközségge egyidős Később alakulá Nőegylet Jeszo Hatór é Marp Lanefes amelye részin kulturális részin filantropiku céloka szolgálnak hitközsé év költségvetés 16,00 shilling hitéleti filantropiku é szociáli célokr 15,00 shillinge költ Régebbe alapítványo i támogattá hitközsé közhaszn tevékenységét d eze világhábor következtébe elértéktelenedtek hitközsé a orthodo irány követi Hozzátartoznak Wallen Pamhagen Apetlon Illmitz Tadten Anda é Gels 8 családba 32 lelke é 6 adófizető számlál nagykereskedőt 5 kereskedőt iparost orvost köztisztviselőt tanítót 1 vállalkozót munkást egyé pályá é közadakozásbó él világháborúba 5 tagj vet rész é 1 elesett ma vezetőség Lőw Simo főrabbi Luncze Salamon Rechnitze Kálmán Steine Ábrahám Deutsc Bernát Koh Józse főkántor

10675.h

CÍMSZ Boldogasszo

SZÓCIK Boldogasszo Frauenkirche nagyk Mos vm 27 la Zsi hitközség 171 alapítottá valószín ho el zsid m XV sz.-b telepedt m községbe Esterhá Mikl herc 180 ado menleve egyetl történel okira ame forradal időkb kikerül pusztulás amelyn hitközs érték archívu áldozat ese megemlít ho 171 szárma Schutzbri elavu ezé új v szüksé okir megenge zsidókna ho mindenn szabad kereskedhetn herc mind birtoká Választhatt zsidóbí - akin hitközs engedelmességg tartozot Tarthatt rabbi Schuldien - metsz i l tehéntartá megenge védőlevé zsidószabadságn e kiterjesztésé úgyszint herce védelm természetes n ingy kaptá Mind lak rabb templomszol közsé szol kivételév é forint fizete Schutzge krajcá mondur-pé címé özvegy cs fel fizetté Templomengedé fejéb é pen já földesúrna szombat-zsinóré fori krajcá rob al azonb f volt mentv földes m csalá életük beleavatkozot Házasod cs herc engedélyév lehetet Költözköd szabad lehetet A herc uradalmáb másfe költözöt k dukát fizetet elhanyago n tiszt tarto lakásé krajc bírságpén állapíto m védőlevé egyetl haszn korlátozá me higiénik élet szorítot zsidóka Kile évv azutá ho herc e védőlevel kiadt franci garázdálkodt községbe Éjn évadj elhurcolt könyv mell Ullma Sol rabbi magyarorszá Ullma családn Frankfurtb szárma megalapítój portyáz cs válts fejéb adt viss községn családjána hitközségn majdn mind tag időb házaláss foglalkozo gazd embe cs hírb ismerte Mintho pén előteremte n tudta összeszedt kev ékszerük azz váltott rabbijuka Évszázad múlt tekinthete m akk viss hitközsé amely 17 kör Bécsb kiutasíto Oppenheim-csal alapítot Hitéletén el alapja Auerba Nafta rab rak 2 évv ezelőt Tradíció hív őrizt m utóda Schossbe Igná a inn Nagyvárad kerü rabbina Ullma Sol Char Horovit Poerhof Mós fi Ábrah Ár unokáj Mordechá Templom 183 építet Eszterhá Mikl herc támogatásáva a zsinagó számá háztelk adot 1854-b nyitot m ele iskolájá ame tanítóv tanulóv m működi Talm Tóráj tanu jesiváj tanu Lő Sim főrab alakítot 189 Talm Tó melle működ m sokk régi Bész-hamidra amely templomm együ építtete hitközs talmudik tudomány művelésé céln megfele könyvtárr ellátt Chev Kadi valószínűl hitközségg egyidő Későb alakul Nőegyle Jesz Ható Mar Lanefe amely részi kulturáli részi filantropik célok szolgálna hitközs é költségveté 16,0 shillin hitélet filantropik szociál célok 15,0 shilling köl Régebb alapítvány támogatt hitközs közhasz tevékenységé ez világhábo következtéb elértéktelenedte hitközs orthod irán követ Hozzátartozna Walle Pamhage Apetlo Illmit Tadte And Gel családb 3 lelk adófizet számlá nagykereskedő kereskedő iparos orvos köztisztviselő tanító vállalkozó munkás egy pály közadakozásb é világháborúb tag ve rés eleset m vezetősé Lő Sim főrabb Luncz Salamo Rechnitz Kálmá Stein Ábrahá Deuts Berná Ko Józs főkánto

10675.

CÍMS Boldogassz

SZÓCI Boldogassz Frauenkirch nagy Mo v 2 l Zs hitközsé 17 alapított valószí h e zsi X sz.- teleped községb Esterh Mik her 18 ad menlev egyet történe okir am forrada idők kikerü pusztulá amely hitköz érté archív áldoza es megemlí h 17 szárm Schutzbr elav ez ú szüks oki megeng zsidókn h minden szaba kereskedhet her min birtok Választhat zsidób aki hitköz engedelmesség tartozo Tarthat rabb Schuldie mets tehéntart megeng védőlev zsidószabadság kiterjesztés úgyszin herc védel természete ing kapt Min la rab templomszo közs szo kivételé forin fizet Schutzg krajc mondur-p cím özveg c fe fizett Templomenged fejé pe j földesúrn szombat-zsinór for krajc ro a azon vol ment földe csal életü beleavatkozo Házaso c her engedélyé lehete Költözkö szaba lehete her uradalmá másf költözö duká fizete elhanyag tisz tart lakás kraj bírságpé állapít védőlev egyet hasz korlátoz m higiéni éle szoríto zsidók Kil év azut h her védőleve kiad franc garázdálkod községb Éj évad elhurcol köny mel Ullm So rabb magyarorsz Ullm család Frankfurt szárm megalapító portyá c vált fejé ad vis község családján hitközség majd min ta idő házalás foglalkoz gaz emb c hír ismert Minth pé előteremt tudt összeszed ke ékszerü az váltot rabbijuk Évszáza múl tekinthet ak vis hitközs amel 1 kö Bécs kiutasít Oppenheim-csa alapíto Hitéleté e alapj Auerb Naft ra ra év ezelő Tradíci hí őriz utód Schossb Ign in Nagyvára ker rabbin Ullm So Cha Horovi Poerho Mó f Ábra Á unoká Mordech Templo 18 építe Eszterh Mik her támogatásáv zsinag szám háztel ado 1854- nyito el iskoláj am tanító tanuló működ Tal Tórá tan jesivá tan L Si főra alakíto 18 Tal T mell műkö sok rég Bész-hamidr amel templom egy építtet hitköz talmudi tudomán művelés cél megfel könyvtár ellát Che Kad valószínű hitközség egyid Késő alaku Nőegyl Jes Hat Ma Lanef amel rész kulturál rész filantropi célo szolgáln hitköz költségvet 16, shilli hitéle filantropi szociá célo 15, shillin kö Régeb alapítván támogat hitköz közhas tevékenység e világháb következté elértéktelenedt hitköz ortho irá köve Hozzátartozn Wall Pamhag Apetl Illmi Tadt An Ge család lel adófize száml nagykeresked keresked iparo orvo köztisztvisel tanít vállalkoz munká eg pál közadakozás világháború ta v ré elese vezetős L Si főrab Lunc Salam Rechnit Kálm Stei Ábrah Deut Bern K Józ főkánt

10675

CÍM Boldogass

SZÓC Boldogass Frauenkirc nag M Z hitközs 1 alapítot valósz zs sz. telepe község Ester Mi he 1 a menle egye történ oki a forrad idő kiker pusztul amel hitkö ért archí áldoz e megeml 1 szár Schutzb ela e szük ok megen zsidók minde szab kereskedhe he mi birto Választha zsidó ak hitkö engedelmessé tartoz Tartha rab Schuldi met tehéntar megen védőle zsidószabadsá kiterjeszté úgyszi her véde természet in kap Mi l ra templomsz köz sz kivétel fori fize Schutz kraj mondur- cí özve f fizet Templomenge fej p földesúr szombat-zsinó fo kraj r azo vo men föld csa élet beleavatkoz Házas he engedély lehet Költözk szab lehet he uradalm más költöz duk fizet elhanya tis tar laká kra bírságp állapí védőle egye has korláto higién él szorít zsidó Ki é azu he védőlev kia fran garázdálko község É éva elhurco kön me Ull S rab magyarors Ull csalá Frankfur szár megalapít porty vál fej a vi közsé családjá hitközsé maj mi t id házalá foglalko ga em hí ismer Mint p előterem tud összesze k ékszer a válto rabbiju Évszáz mú tekinthe a vi hitköz ame k Béc kiutasí Oppenheim-cs alapít Hitélet alap Auer Naf r r é ezel Tradíc h őri utó Schoss Ig i Nagyvár ke rabbi Ull S Ch Horov Poerh M Ábr unok Mordec Templ 1 épít Eszter Mi he támogatásá zsina szá házte ad 1854 nyit e iskolá a tanít tanul műkö Ta Tór ta jesiv ta S főr alakít 1 Ta mel műk so ré Bész-hamid ame templo eg építte hitkö talmud tudomá művelé cé megfe könyvtá ellá Ch Ka valószín hitközsé egyi Kés alak Nőegy Je Ha M Lane ame rés kulturá rés filantrop cél szolgál hitkö költségve 16 shill hitél filantrop szoci cél 15 shilli k Rége alapítvá támoga hitkö közha tevékenysé világhá következt elértéktelened hitkö orth ir köv Hozzátartoz Wal Pamha Apet Illm Tad A G csalá le adófiz szám nagykereske kereske ipar orv köztisztvise taní vállalko munk e pá közadakozá világhábor t r eles vezető S főra Lun Sala Rechni Kál Ste Ábra Deu Ber Jó főkán

1067

CÍ Boldogas

SZÓ Boldogas Frauenkir na hitköz alapíto valós z sz telep közsé Este M h menl egy törté ok forra id kike pusztu ame hitk ér arch áldo megem szá Schutz el szü o mege zsidó mind sza kereskedh h m birt Választh zsid a hitk engedelmess tarto Tarth ra Schuld me tehénta mege védől zsidószabads kiterjeszt úgysz he véd természe i ka M r temploms kö s kivéte for fiz Schut kra mondur c özv fize Templomeng fe földesú szombat-zsin f kra az v me föl cs éle beleavatko Háza h engedél lehe Költöz sza lehe h uradal má költö du fize elhany ti ta lak kr bírság állap védől egy ha korlát higié é szorí zsid K az h védőle ki fra garázdálk közsé év elhurc kö m Ul ra magyaror Ul csal Frankfu szá megalapí port vá fe v közs családj hitközs ma m i házal foglalk g e h isme Min előtere tu összesz éksze vált rabbij Évszá m tekinth v hitkö am Bé kiutas Oppenheim-c alapí Hitéle ala Aue Na eze Tradí őr ut Schos I Nagyvá k rabb Ul C Horo Poer Áb uno Morde Temp épí Eszte M h támogatás zsin sz házt a 185 nyi iskol taní tanu műk T Tó t jesi t fő alakí T me mű s r Bész-hami am templ e építt hitk talmu tudom művel c megf könyvt ell C K valószí hitközs egy Ké ala Nőeg J H Lan am ré kultur ré filantro cé szolgá hitk költségv 1 shil hité filantro szoc cé 1 shill Rég alapítv támog hitk közh tevékenys világh következ elértéktelene hitk ort i kö Hozzátarto Wa Pamh Ape Ill Ta csal l adófi szá nagykeresk keresk ipa or köztisztvis tan vállalk mun p közadakoz világhábo ele vezet főr Lu Sal Rechn Ká St Ábr De Be J főká