Magyar Zsidó Lexikon: Brassó

10705.htm

CÍMSZÓ: Brassó

SZÓCIKK: Brassó (Brasov, R., ném. Kronstadt), rend. tan. város Brassó vm. 40,335 lak. B.-ban a XIX.sz. elejéig nem lakhattak zsidók. 1807-ben telepedtek le az első zsidók a városi tanács engedélyével, de hitközséget csak 1826. alapítottak egy a tanácshoz irt császári dekrétum alapján, mely a «sem kilengéssel, sem csalással nem vádolható» zsidók nyugodt életlehetőségét biztosította. A hitközség alapítói Jekuthiel ben Jicchok, Bealel ben Sámuel, Fixl ben Mose és Áron ben Jehuda kereskedők voltak, akik közül ez utóbbi 25 éven át töltötte be a hitközség első elnöki tisztségét. Utóda fia Áronsohn Lőbel lett, akit 1868. a hitközség örökös elnökévé választottak. Ez az elnökválasztás és más okok kirobbantották az ellentéteket s az orthodox hitközség (l. alább) megalakulását vonták maguk után. 1906-ban új alapszabályokat hozott a hitközség s ezekbe az alapszabályokba hosszú harcok után felvették azt a kongresszusi hitközségeknél ritka pontot, hogy a hitközség a Sulchan Aruch alapján áll. A hitközség első rabbija Papp Lajos (l. o.) volt, aki az askenázi rítust bevezette a hitközségben. A hitközség évtizedeken át bérelt helyiségekben tartott istentiszteletet s 1899. építette fel Baumhorn Lipót (l. o.) tervei alapján modern templomát, amelyet 1901 aug. 20. avattak fel. Az avatáson több század fegyveres katonaság is részt vett, amire a szolgáltatott okot, hogy B.-ban éppen akkor ütötte fel fejét a vérvád a tartani lehetett attól, hogy a felizgatott tömeg támadást intéz a templom ellen. A 60-as években létesült a hitközségben az első magánjellegű iskola, melyet Steinhardt Zsigmond alapított. Ezt az iskolát évtizedekig szubvencionálta a hitközség s megszűnése után 1920. az orthodox hitközséggel közösen három tanerős elemi iskolát létesített, melynek Kain Dávid az igazgatója. A hitközség többi intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Klein Sámuel az elnöke és Sziklás József az alelnöke, az 1876. létesített Nőegylet, mely Deutsch Árminné elnöklete alatt áll. Volt még egy «Ozér dálim» nevű jótékonysági egylet és egy Zsidó Legényegylet, amelyek hosszabb működés után megszűntek. A hitközségnek több olyan tagja van, akik a társadalmi életben előkelő szerepet játszanak vagy játszottak. Ezek: néhai Hahn Jonathan, Feller Farkas és Egyed Mór főtörzsorvosok, Kecskeméti Zsigmond törvényszéki orvos, néhai Grünfeld Mór táblai bíró, Mestitz János ezredes. A hitközség évi 1,375.000 leies költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. A hitközség anyakönyvi kerületéhez egy község tartozik. A hitközség lélekszáma: 1280, a családok száma 311, adót 430-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 4 szabad pályán levő, 2 tanító, 226 kereskedő, 8 ügyvéd, 1 művész, 14 orvos, 119 magántisztviselő, 4 vállalkozó, 10 mérnök és 20 magánzó. A hitközségnek 120 tagja vett részt a világháborúban, akik közül 15 esett el. A hitközség mai vezetősége: Deutsch Ernő főrabbi, Kecskeméti Zsigmond elnök, Szegő Árpád alelnök, Sziklás József kultuszügyi, Klein Sámuel tanügyi, Deutsch Ármin pénzügyi és Fischer Béla jótékonyságügyi elöljárók, Mátyás Ignác gazda, Kohn Jakab pénztárnok, Steinhart Sámuel ügyész, Dükler Nándor titkár és Stamler Henrik főkántor, hitoktató. Az orthodox hitközség 1877. létesült. Kilencen kiléptek az anyahitközségből s ezek alapították meg az orthodox hitközséget, amelynek első elnöke Adler Rezső volt. A hitközség külön Chevra Kadisát és külön temetőt és több más intézményt létesített. Csupán iskolája közös a kongresszusi hitközségével.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 705. címszó a lexikon => 137. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10705.htm

CÍMSZÓ: Brassó

SZÓCIKK: Brassó Brasov, R., ném. Kronstadt , rend. tan. város Brassó vm. 40,335 lak. B.-ban a XIX.sz. elejéig nem lakhattak zsidók. 1807-ben telepedtek le az első zsidók a városi tanács engedélyével, de hitközséget csak 1826. alapítottak egy a tanácshoz irt császári dekrétum alapján, mely a sem kilengéssel, sem csalással nem vádolható zsidók nyugodt életlehetőségét biztosította. A hitközség alapítói Jekuthiel ben Jicchok, Bealel ben Sámuel, Fixl ben Mose és Áron ben Jehuda kereskedők voltak, akik közül ez utóbbi 25 éven át töltötte be a hitközség első elnöki tisztségét. Utóda fia Áronsohn Lőbel lett, akit 1868. a hitközség örökös elnökévé választottak. Ez az elnökválasztás és más okok kirobbantották az ellentéteket s az orthodox hitközség l. alább megalakulását vonták maguk után. 1906-ban új alapszabályokat hozott a hitközség s ezekbe az alapszabályokba hosszú harcok után felvették azt a kongresszusi hitközségeknél ritka pontot, hogy a hitközség a Sulchan Aruch alapján áll. A hitközség első rabbija Papp Lajos l. o. volt, aki az askenázi rítust bevezette a hitközségben. A hitközség évtizedeken át bérelt helyiségekben tartott istentiszteletet s 1899. építette fel Baumhorn Lipót l. o. tervei alapján modern templomát, amelyet 1901 aug. 20. avattak fel. Az avatáson több század fegyveres katonaság is részt vett, amire a szolgáltatott okot, hogy B.-ban éppen akkor ütötte fel fejét a vérvád a tartani lehetett attól, hogy a felizgatott tömeg támadást intéz a templom ellen. A 60-as években létesült a hitközségben az első magánjellegű iskola, melyet Steinhardt Zsigmond alapított. Ezt az iskolát évtizedekig szubvencionálta a hitközség s megszűnése után 1920. az orthodox hitközséggel közösen három tanerős elemi iskolát létesített, melynek Kain Dávid az igazgatója. A hitközség többi intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Klein Sámuel az elnöke és Sziklás József az alelnöke, az 1876. létesített Nőegylet, mely Deutsch Árminné elnöklete alatt áll. Volt még egy Ozér dálim nevű jótékonysági egylet és egy Zsidó Legényegylet, amelyek hosszabb működés után megszűntek. A hitközségnek több olyan tagja van, akik a társadalmi életben előkelő szerepet játszanak vagy játszottak. Ezek: néhai Hahn Jonathan, Feller Farkas és Egyed Mór főtörzsorvosok, Kecskeméti Zsigmond törvényszéki orvos, néhai Grünfeld Mór táblai bíró, Mestitz János ezredes. A hitközség évi 1,375.000 leies költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. A hitközség anyakönyvi kerületéhez egy község tartozik. A hitközség lélekszáma: 1280, a családok száma 311, adót 430-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 2 nagykereskedő, 4 szabad pályán levő, 2 tanító, 226 kereskedő, 8 ügyvéd, 1 művész, 14 orvos, 119 magántisztviselő, 4 vállalkozó, 10 mérnök és 20 magánzó. A hitközségnek 120 tagja vett részt a világháborúban, akik közül 15 esett el. A hitközség mai vezetősége: Deutsch Ernő főrabbi, Kecskeméti Zsigmond elnök, Szegő Árpád alelnök, Sziklás József kultuszügyi, Klein Sámuel tanügyi, Deutsch Ármin pénzügyi és Fischer Béla jótékonyságügyi elöljárók, Mátyás Ignác gazda, Kohn Jakab pénztárnok, Steinhart Sámuel ügyész, Dükler Nándor titkár és Stamler Henrik főkántor, hitoktató. Az orthodox hitközség 1877. létesült. Kilencen kiléptek az anyahitközségből s ezek alapították meg az orthodox hitközséget, amelynek első elnöke Adler Rezső volt. A hitközség külön Chevra Kadisát és külön temetőt és több más intézményt létesített. Csupán iskolája közös a kongresszusi hitközségével.

10705.ht

CÍMSZÓ Brass

SZÓCIKK Brass Brasov R. ném Kronstad rend tan váro Brass vm 40,33 lak B.-ba XIX.sz elejéi ne lakhatta zsidók 1807-be telepedte l a els zsidó város tanác engedélyével d hitközsége csa 1826 alapította eg tanácsho ir császár dekrétu alapján mel se kilengéssel se csalássa ne vádolhat zsidó nyugod életlehetőségé biztosította hitközsé alapító Jekuthie be Jicchok Beale be Sámuel Fix be Mos é Áro be Jehud kereskedő voltak aki közü e utóbb 2 éve á töltött b hitközsé els elnök tisztségét Utód fi Áronsoh Lőbe lett aki 1868 hitközsé örökö elnökév választottak E a elnökválasztá é má oko kirobbantottá a ellentéteke a orthodo hitközsé l aláb megalakulásá vontá magu után 1906-ba ú alapszabályoka hozot hitközsé ezekb a alapszabályokb hossz harco utá felvetté az kongresszus hitközségekné ritk pontot hog hitközsé Sulcha Aruc alapjá áll hitközsé els rabbij Pap Lajo l o volt ak a askenáz rítus bevezett hitközségben hitközsé évtizedeke á bérel helyiségekbe tartot istentisztelete 1899 épített fe Baumhor Lipó l o terve alapjá moder templomát amelye 190 aug 20 avatta fel A avatáso töb száza fegyvere katonasá i rész vett amir szolgáltatot okot hog B.-ba éppe akko ütött fe fejé vérvá tartan lehetet attól hog felizgatot töme támadás inté templo ellen 60-a évekbe létesül hitközségbe a els magánjelleg iskola melye Steinhard Zsigmon alapított Ez a iskolá évtizedeki szubvencionált hitközsé megszűnés utá 1920 a orthodo hitközségge közöse háro tanerő elem iskolá létesített melyne Kai Dávi a igazgatója hitközsé több intézményei Chevr Kadisa melyne Klei Sámue a elnök é Sziklá Józse a alelnöke a 1876 létesítet Nőegylet mel Deutsc Árminn elnöklet alat áll Vol mé eg Ozé dáli nev jótékonyság egyle é eg Zsid Legényegylet amelye hosszab működé utá megszűntek hitközségne töb olya tagj van aki társadalm életbe előkel szerepe játszana vag játszottak Ezek néha Hah Jonathan Felle Farka é Egye Mó főtörzsorvosok Kecskemét Zsigmon törvényszék orvos néha Grünfel Mó tábla bíró Mestit Jáno ezredes hitközsé év 1,375.00 leie költségvetésse dolgozik melyne eg részé szociáli é filantropiku célokr fordítja hitközsé anyakönyv kerületéhe eg közsé tartozik hitközsé lélekszáma 1280 családo szám 311 adó 430-a fizetnek Foglalkozá szerint nagykereskedő szaba pályá levő tanító 22 kereskedő ügyvéd művész 1 orvos 11 magántisztviselő vállalkozó 1 mérnö é 2 magánzó hitközségne 12 tagj vet rész világháborúban aki közü 1 eset el hitközsé ma vezetősége Deutsc Ern főrabbi Kecskemét Zsigmon elnök Szeg Árpá alelnök Sziklá Józse kultuszügyi Klei Sámue tanügyi Deutsc Ármi pénzügy é Fische Bél jótékonyságügy elöljárók Mátyá Igná gazda Koh Jaka pénztárnok Steinhar Sámue ügyész Dükle Nándo titká é Stamle Henri főkántor hitoktató A orthodo hitközsé 1877 létesült Kilence kilépte a anyahitközségbő eze alapítottá me a orthodo hitközséget amelyne els elnök Adle Rezs volt hitközsé külö Chevr Kadisá é külö temető é töb má intézmény létesített Csupá iskoláj közö kongresszus hitközségével

10705.h

CÍMSZ Bras

SZÓCIK Bras Braso R né Kronsta ren ta vár Bras v 40,3 la B.-b XIX.s elejé n lakhatt zsidó 1807-b telepedt el zsid váro taná engedélyéve hitközség cs 182 alapított e tanácsh i császá dekrét alapjá me s kilengésse s csaláss n vádolha zsid nyugo életlehetőség biztosított hitközs alapít Jekuthi b Jiccho Beal b Sámue Fi b Mo Ár b Jehu keresked volta ak köz utób év töltöt hitközs el elnö tisztségé Utó f Áronso Lőb let ak 186 hitközs örök elnöké választotta elnökválaszt m ok kirobbantott ellentétek orthod hitközs alá megalakulás vont mag utá 1906-b alapszabályok hozo hitközs ezek alapszabályok hoss harc ut felvett a kongresszu hitközségekn rit ponto ho hitközs Sulch Aru alapj ál hitközs el rabbi Pa Laj vol a askená rítu bevezet hitközségbe hitközs évtizedek bére helyiségekb tarto istentisztelet 189 építet f Baumho Lip terv alapj mode templomá amely 19 au 2 avatt fe avatás tö száz fegyver katonas rés vet ami szolgáltato oko ho B.-b épp akk ütöt f fej vérv tarta lehete attó ho felizgato töm támadá int templ elle 60- évekb létesü hitközségb el magánjelle iskol mely Steinhar Zsigmo alapítot E iskol évtizedek szubvencionál hitközs megszűné ut 192 orthod hitközségg közös hár taner ele iskol létesítet melyn Ka Dáv igazgatój hitközs töb intézménye Chev Kadis melyn Kle Sámu elnö Szikl Józs alelnök 187 létesíte Nőegyle me Deuts Ármin elnökle ala ál Vo m e Oz dál ne jótékonysá egyl e Zsi Legényegyle amely hossza működ ut megszűnte hitközségn tö oly tag va ak társadal életb előke szerep játszan va játszotta Eze néh Ha Jonatha Fell Fark Egy M főtörzsorvoso Kecskemé Zsigmo törvényszé orvo néh Grünfe M tábl bír Mesti Ján ezrede hitközs é 1,375.0 lei költségvetéss dolgozi melyn e rész szociál filantropik célok fordítj hitközs anyaköny kerületéh e közs tartozi hitközs lélekszám 128 család szá 31 ad 430- fizetne Foglalkoz szerin nagykeresked szab pály lev tanít 2 keresked ügyvé művés orvo 1 magántisztvisel vállalkoz mérn magánz hitközségn 1 tag ve rés világháborúba ak köz ese e hitközs m vezetőség Deuts Er főrabb Kecskemé Zsigmo elnö Sze Árp alelnö Szikl Józs kultuszügy Kle Sámu tanügy Deuts Árm pénzüg Fisch Bé jótékonyságüg elöljáró Máty Ign gazd Ko Jak pénztárno Steinha Sámu ügyés Dükl Nánd titk Staml Henr főkánto hitoktat orthod hitközs 187 létesül Kilenc kilépt anyahitközségb ez alapított m orthod hitközsége amelyn el elnö Adl Rez vol hitközs kül Chev Kadis kül temet tö m intézmén létesítet Csup iskolá köz kongresszu hitközségéve

10705.

CÍMS Bra

SZÓCI Bra Bras n Kronst re t vá Bra 40, l B.- XIX. elej lakhat zsid 1807- teleped e zsi vár tan engedélyév hitközsé c 18 alapítot tanács csász dekré alapj m kilengéss csalás vádolh zsi nyug életlehetősé biztosítot hitköz alapí Jekuth Jicch Bea Sámu F M Á Jeh kereske volt a kö utó é töltö hitköz e eln tisztség Ut Árons Lő le a 18 hitköz örö elnök választott elnökválasz o kirobbantot ellentéte ortho hitköz al megalakulá von ma ut 1906- alapszabályo hoz hitköz eze alapszabályo hos har u felvet kongressz hitközségek ri pont h hitköz Sulc Ar alap á hitköz e rabb P La vo asken rít beveze hitközségb hitköz évtizede bér helyiségek tart istentisztele 18 építe Baumh Li ter alap mod templom amel 1 a avat f avatá t szá fegyve katona ré ve am szolgáltat ok h B.- ép ak ütö fe vér tart lehet att h felizgat tö támad in temp ell 60 évek létes hitközség e magánjell isko mel Steinha Zsigm alapíto isko évtizede szubvencioná hitköz megszűn u 19 ortho hitközség közö há tane el isko létesíte mely K Dá igazgató hitköz tö intézmény Che Kadi mely Kl Sám eln Szik Józ alelnö 18 létesít Nőegyl m Deut Ármi elnökl al á V O dá n jótékonys egy Zs Legényegyl amel hossz műkö u megszűnt hitközség t ol ta v a társada élet elők szere játsza v játszott Ez né H Jonath Fel Far Eg főtörzsorvos Kecskem Zsigm törvénysz orv né Grünf táb bí Mest Já ezred hitköz 1,375. le költségvetés dolgoz mely rés szociá filantropi célo fordít hitköz anyakön kerületé köz tartoz hitköz lélekszá 12 csalá sz 3 a 430 fizetn Foglalko szeri nagykereske sza pál le taní kereske ügyv művé orv magántisztvise vállalko mér magán hitközség ta v ré világháborúb a kö es hitköz vezetősé Deut E főrab Kecskem Zsigm eln Sz Ár aleln Szik Józ kultuszüg Kl Sám tanüg Deut Ár pénzü Fisc B jótékonyságü elöljár Mát Ig gaz K Ja pénztárn Steinh Sám ügyé Dük Nán tit Stam Hen főkánt hitokta ortho hitköz 18 létesü Kilen kilép anyahitközség e alapítot ortho hitközség amely e eln Ad Re vo hitköz kü Che Kadi kü teme t intézmé létesíte Csu iskol kö kongressz hitközségév

10705

CÍM Br

SZÓC Br Bra Krons r v Br 40 B. XIX ele lakha zsi 1807 telepe zs vá ta engedélyé hitközs 1 alapíto tanác csás dekr alap kilengés csalá vádol zs nyu életlehetős biztosíto hitkö alap Jekut Jicc Be Sám Je keresk vol k ut tölt hitkö el tisztsé U Áron L l 1 hitkö ör elnö választot elnökválas kirobbanto ellentét orth hitkö a megalakul vo m u 1906 alapszabály ho hitkö ez alapszabály ho ha felve kongress hitközsége r pon hitkö Sul A ala hitkö rab L v aske rí bevez hitközség hitkö évtized bé helyisége tar istentisztel 1 épít Baum L te ala mo templo ame ava avat sz fegyv katon r v a szolgálta o B. é a üt f vé tar lehe at felizga t táma i tem el 6 éve léte hitközsé magánjel isk me Steinh Zsig alapít isk évtized szubvencion hitkö megszű 1 orth hitközsé köz h tan e isk létesít mel D igazgat hitkö t intézmén Ch Kad mel K Sá el Szi Jó aleln 1 létesí Nőegy Deu Árm elnök a d jótékony eg Z Legényegy ame hoss műk megszűn hitközsé o t társad éle elő szer játsz játszot E n Jonat Fe Fa E főtörzsorvo Kecske Zsig törvénys or n Grün tá b Mes J ezre hitkö 1,375 l költségveté dolgo mel ré szoci filantrop cél fordí hitkö anyakö kerület kö tarto hitkö léleksz 1 csal s 43 fizet Foglalk szer nagykeresk sz pá l tan keresk ügy műv or magántisztvis vállalk mé magá hitközsé t r világháború k e hitkö vezetős Deu főra Kecske Zsig el S Á alel Szi Jó kultuszü K Sá tanü Deu Á pénz Fis jótékonyság elöljá Má I ga J pénztár Stein Sá ügy Dü Ná ti Sta He főkán hitokt orth hitkö 1 létes Kile kilé anyahitközsé alapíto orth hitközsé amel el A R v hitkö k Ch Kad k tem intézm létesít Cs isko k kongress hitközségé

1070

CÍ B

SZÓ B Br Kron B 4 B XI el lakh zs 180 telep z v t engedély hitköz alapít taná csá dek ala kilengé csal vádo z ny életlehető biztosít hitk ala Jeku Jic B Sá J keres vo u töl hitk e tiszts Áro hitk ö eln választo elnökvála kirobbant ellenté ort hitk megalaku v 190 alapszabál h hitk e alapszabál h h felv kongres hitközség po hitk Su al hitk ra ask r beve hitközsé hitk évtize b helyiség ta istentiszte épí Bau t al m templ am av ava s fegy kato szolgált B ü v ta leh a felizg tám te e év lét hitközs magánje is m Stein Zsi alapí is évtize szubvencio hitk megsz ort hitközs kö ta is létesí me igazga hitk intézmé C Ka me S e Sz J alel létes Nőeg De Ár elnö jótékon e Legényeg am hos mű megszű hitközs társa él el sze játs játszo Jona F F főtörzsorv Kecsk Zsi törvény o Grü t Me ezr hitk 1,37 költségvet dolg me r szoc filantro cé ford hitk anyak kerüle k tart hitk léleks csa 4 fize Foglal sze nagykeres s p ta keres üg mű o magántisztvi vállal m mag hitközs világhábor hitk vezető De főr Kecsk Zsi e ale Sz J kultusz S tan De pén Fi jótékonysá elölj M g pénztá Stei S üg D N t St H főká hitok ort hitk léte Kil kil anyahitközs alapít ort hitközs ame e hitk C Ka te intéz létesí C isk kongres hitközség