10756.htm
CÍMSZÓ: Buda
SZÓCIKK: Buda, Magyarország
egykori fővárosa, a középkorban sz. kir. város, 1872 óta három kerületével
alkotórésze Budapest (l. o.) székesfővárosnak. Zsidó lakossága az I. kerületben
8167, a II.-ban 5378, a III.-ban 5720. összesen: 19.265. Egy XIII. sz.-beli
Izsák ben Mózes bécsi zsidó tudós a budai zsidókról közölt leírásában Budnnak
nevezi, a XV. sz.-ban Ovn, Új-Ovn jelöléssel fordul elő a héber iratokban,
szembeállítva Ó-ovnnel; később pedig Ovnstadt nevet visel, az e korabeli zsidó
válólevelek hivatalos megnevezése szerint: Budn, mely Óvnak neveztetik. Egy XV.
sz.-beli író a Budn szó használatát annak tulajdonítja, hogy a zsidók ilyenképp
akarták kifejezésre juttatni a magyar nyelvhasználat elsőbbségét. A XVI-ik
sz.-beli B.-i zsidók már csak Ovnnak nevezik B.-t, ami arra mutat, hogy
közhasználati nyelvük a német volt és ezt megerősíti irataikban a Danának
Donaunak való elnevezése. A török zsidók már Budru, Budn és csupán egyszer a «Higri
királyságban levő» Budáht használják a város megjelölésére. (V. ö. Büchler, «A
zsidók története Budapesten». A B.-i zsidók bevándorlásának idejét csak
hozzávetőlegesen lehet megállapítani. A X. sz. előtti források még nem ismerik
a magyar zsidókat és mivel a B.-i hitközség (l. Budai izr. hitközség) a XII.
sz.-ban már fennállott, a B.-i zsidók megtelepedésének ideje minden
valószínűség szerint a XI. sz. második felérő esik. A történelem még máig sem
tudta szilárdan megállapítani, hogy B.-nak első zsidó telepesei zsidóhitű
magyarok és kabarok (l. o.), vagy Németországból és a nyugati szláv
tartományokból bevándorolt zsidók voltak-e. Szertartásaiknak jellege azonban
német eredetre vall, ahogy az B. történetében fellelhető. Lakóhelyeik B.-n a
tatárok betörése előtti időkből nem állapíthatók meg. IV. Béla óta azonban a
zsidó negyedben az ú. n. zsidó utcában (l. Budai zsidó utca) laktak. A
zsidó-kapu (l. o.) közelében állott 1307. a zsinagóga és a kapun túl a mai
krisztinavárosi templom környékén feküdt a temetőjük (l. Budai zsidó temető). A
B.-i zsidóság valóságos gettója a XIII. sz. vége felé alakulhatott, mert 1279.
a B -i zsinat (l. o.) még azt hibáztatta, hogy a keresztények együtt laknak a
zsidókkal. A B.-i zsidók főleg kereskedéssel foglalkoztak és kereskedelmük
Cseh- és Németország felé irányult. Társadalmi helyzetüket a középkor uralkodó
szelleme hátrányosan befolyásolta, amiről az első hírt a honfoglalás után
kétszáz évvel a szabolcsi zsinat (l. o.) adja. 1251-ben már szüksége
mutatkozott annak, hogy Béla (IV.) zsidótörvénye (l. o.), amely bizonyos
szabadalmakat biztosított számukra, létrejöjjön. 1348-ban kiűzték B.-ról a
zsidókat az ország többi zsidóival együtt, mert nekik tulajdonították a fekete
halálveszedelmet. A kiűzetés szomorú történetét Kohén József zsidó krónikás is
közli. 1360-ban ismét száműzték őket, ahogy a B.-i krónika (Chronicon Budense,
Buda 1838) beszéli, azért, mert Nagy Lajos nem tudta őket a katolikus hitre
téríteni. Ez a száműzetés (l. kiűzetés), amely különben országos jellegű volt,
négy esztendeig tartott. Visszatérésük után Nagy Lajos országos zsidóbírói
hivatalt (l. Zsidó bíró) állított fel B.-n az ország zsidósága ügyeink
intézésére. Zsigmond alatt adták ki a Budai törvénykönyvet (l. o.), amely
súlyos megaláztatásokat hozott a zsidóságra. Ekkor tették kötelezővé számukra a
sárga folt (l. Zsidójel) a vörös köpeny és hegyes süveg (l. Zsidó-öltözet)
viseletét. B. városa arra törekedett, hogy a zsidókat a kereskedelemtől (l.
Kereskedelem) eltiltsa és az üzletekre(l. pénzüzlet) utalja őket. A Budai
zsidótörvény megemlékezik a zsidó utcáról, amely a mai Szt. György-utca helyén
volt. Itt volt a zsidó kapu és amellett állott 1307. a zsinagóga, amelyet
kiűzetésük után a király Szt. Zsigmond nevere kápolnának avatott. A mohácsi
vészt megelőző időben mégis meglehetősen élénk volt a kereskedelmük.
Pénzüzleteik is kiterjedtek voltak, a jobbágytól kezdve a királyi kincstárig
mindenki hozzájuk fordult kölcsönért. Viszontagságos időket élt a magyar
zsidóság 1391. és az 1405. esztendőt «átok» évének jelzi budai Izsák nemrég
kiásott sírkövének felirata. Valószínűleg budai Nátán zsidó tudós is üldözés
miatt költözött a cseh Égerbe és ez időtájon kerülhettek a külföldi hitközségek
emlékkönyveibe a magyarországi, így a B.-i zsidó vértanukról szóló feljegyzések.
A B.-i üldözések szórhatták szét a B.-i és pesti zsidókat 1406--43-ig az ország
különböző hitközségeibe. A B.-i hitközség (l. o.) a XV. sz. eleje óta kerül
előtérbe a magyar zsidóság életében és a magyar zsidók érdekeik képviseletét is
a jelentékeny számú és tekintélyes B.-i zsidóságra bízza. 1406 óta egy fél
évszázadon át majdnem, kizárólag B.-i zsidók szerzik meg a királyoktól Béla
kiváltságlevelének másolatát (l. Béla [IV.] zsidótörvénye). Mátyás királyt
szentírással a kezükben fogadták a B.-i zsidók és az ő közbenjárásukra
erősítette meg a kiváltságlevelet. Mátyást székesfehérvári megkoronáztatására
is elkísérték a B.-i zsidók, a tekintélyes Mendel-család egyik tagja tizenhat
csatlóssal lovagolt a király előtt. 1476. Mátyás lakodalmi menetét lovas
bandériummal fogadták (l. Bandérium). Mátyás király 1482. felállította a zsidó
prefekturát (l. o.), az ország zsidóságának legfőbb fórumát. Prefektusnak pedig
Mendelt, (l. o.) a B.-i hitközség elnökét nevezte ki. Mintegy hatvanhárom évig
állt fenn ez a hivatal és ez idő alatt az ország zsidóságának súlypontja B.-ra
került. A prefektusi tisztséget mindig a Mendel-család egyik tagja töltötte be.
II. Ulászlót ugyancsak Tórával várták a B.-i zsidók és jogaik megerősítését
kérték. A prefektus pedig huszonnégy pompás lovassal kísérte el
Székesfehérvárra a koronázáskor. II. Ulászló alatt szabadjára indult a
zsidóüldözés, B.-ra felhívták a pozsonyi zsidókat és mikor ezek nem tudták a
szükséges pénzt a királynak előteremteni, bebörtönözték őket. A B.-i zsidók házainak
megtámadása is egyre gyakrabban megismétlődött, mert a nép azt hitte, hogy a
zsidók óriási kincsek fölött rendelkeznek. A B.-i zsidók, vagy ezer lélek, ez
időben B. adójának, évi kétezer forintnak a felét fizették, ami nem állott
arányban B. keresztény és zsidó lakosainak számával, mert a zsidók nem tették
B. lakosságának a felét. 1495. olyan veszedelmes méreteket öltött a zsidó
hajsza (l. Budai zavargások), hogy a zsidóság külön védelmi őrséget szervezett.
Ilyen nagyméretű zsidóüldözés újra csak 1525. volt, amikor a tömeg
megostromolta a zsidó negyedet (l. Budai pogrom) Szerencsés Imre (l. o.), a
király zsidó kegyence elleni gyűlöletében. A B.-i zsidók történetének a mohácsi
vész előtti korszakát Szerencsés szereplése fejezi be. E korszakban a B.-i zsidóság
már élénk kereskedelmet tartott fenn a külfölddel, főleg erős kapcsolatok
fűzték őket Törökországhoz, ami annak tulajdonítható, hogy számos B.-i zsidó
házasodott Konstantinápolyból. 1526-ban, a mohácsi vész után B. menekülő
főurait, papjait és polgárait csak néhány gazdag zsidó követte, a többi ott
maradt, hogy műhelyét, zálogüzletét megmenthesse a törökök prédaéhsége elől. A
zsidók elöljárói halotti lepelbe burkolva jelentek meg a B.-t meghódító Ibrahim
pasa előtt, élet- és vagyonbiztonságot kértek a hódítóktól és átadták a
védtelenül maradt vár kulcsait. A zsidók sorsát azonban csak a később bevonuló
szultán döntötte el. A történelmi feltevés szerint kegyelmet adott nekik és
vagyonuknak sem esett bántódása. Mikor azonban a szultán visszaindult, utána
vitték a kegyelmet kapott keresztényeket és zsidókat. Vagy kétezer zsidót
Törökország különböző városaiban helyeztek el, a keresztények pedig
Konstantinápolyban a Héttorony környékén kaptak lakást. Ezzel a
kényszertelepítéssel akarta valószínűleg a szultán népesebbé tenni birodalmát.
Egykorú tudósítások különféleképen írják le B. elfoglalását, egy röpirat azt
állítja, hogy a zsidók elszántan védelmezték a zsidó negyedet, mire a törökök
kardélre hánytak negyedfélezer zsidót. Az egykorú újság a Newe Zeyttung azt
közli, hogy miután a várbeliek kegyelmét kaptak, a törökök felszólították a
zsidókat, menjenek velük Törökországba. A zsidók azonban mind B.-n akartak
maradni, mire a zsidó férfiak közül negyed fél ezret legyilkoltak, a húsz éven
aluliakat, a nőket és gyermekeket elhurcolták. Az egykorú zsidó krónika azonban
egyáltalában nem említ fel semmiféle kegyetlenkedést. Míg a B.-i zsidók nagy
része Törökországba került, a többi elszéledt az országban. De már 1526 okt. 9.
megkezdik Pozsonyban a zsidók kiűzetését és nov. 9. a zsidók el is indultak
Dévény felé. Jött aztán egy másik országgyűlési törvénycikk, amely elrendeli a
zsidóknak az ország minden vidékéről, a szabad királyi városokból és
helyiségeiből való rögtöni kiűzetésüket. Ekkor azonban B.-n már egyetlen zsidó
sem lakott. János király házaikat elajándékozta híveinek. I. Ferdinánd már
megtűrte a zsidókat az országban, de B.-n ő is követte elődje példáját
elajándékozgatta a zsidók házait. 1529-ben kerül B.-ra csak ismét zsidó, a
müncheni Lazarus, aki mint a bajor herceg követe szerepel az udvarnál. 1538
körül találni először zsidó telepeseket. Nemsokára 1541. foglalták el a törökök
ismét B.-t és legelőször a szombati kaput (l. o.) kerítették hatalmukba a
zsidó-utca zsinagógája mellett. A török világ e korszakban kezdődik el
Magyarországon. A zsidók és keresztények fejadója B. és környékén 50-215 akcse
között váltakozott. Az adóztatás súlyos terhei alatt nyögött a lakosság és csak
később tették lehetővé, hogy az adót a hitközségek egymás között feloszthassák.
Az adó behajtásának idején a törökök túszokul vitték a tekintélyes zsidókat, az
adóletagadókat megkínozták és aki a kínzásba belehalt, annak vagyona a
kincstárra szállt. A zsidók a legegyszerűbb életmódra szorítkoztak, mert a
törökök mindent ürügyül használtak fel az adóemelésre. Fizettek fogyasztási és
telekadót, gabonatizedet, város- és várépítési illetéket és véradót. Mindezzel
szemben azonban letelepedésüket semmi sem gátolta, megélhetésüket nem
nehezítették meg és zsidóságuk miatt nem üldözték őket. Ennek tulajdonítható,
hogy a XVI. sz. második felében már népes zsidó gyülekezet volt B.-n, az 1580-i
conscripció szerint nyolcvannyolc zsidó család lakott, kb. nyolcszáz lélek,
hatvannégy házban. Foglalkozásukat az összeírás nem tünteti fel. Történelmi források
azonban arra mutatnak, hogy kereskedők, iparosok, állami hivatalnokok és
orvosok voltak. Az állami szolgálatban, mint kincstári hivatalnokok,
bérletfelügyelők, számtartók, adó- és törvénykezési költségbehajtók voltak.
B.-n a török uralom alatt is a zsidó negyedben laktak, amelyet mahallei
jehudiánnak neveztek. 1598 okt. 4. szállták meg B.-t a császáriak. Az ostromlók
nagy vérfürdőt rendeztek a zsidó városban. A héber krónika szerint a zsidók
elszántan védték magukat, mert a császáriak győzelme esetén nem számíthattak
kegyelemre. A császáriak ostroma eredménytelen maradt és csak 1601. kezdődött
ismét a császáriak előnyomulása és 1602 okt.-ben már ismét B. környékén
portyáztak és hatodikán be is törtek a zsidó városrészbe. A városba szorult
zsidók még az első ostrom óta igen rossz időket éltek át, éhínség fenyegette
őket és a nép már döglött lovakon élősködött. Még négy esztendeig tartott a
császáriak és a törökök közt a küzdelem, míg végre 1605. megkötötték a békét,
amelynek létrejöttén a zsidók is erősen fáradoztak. A zsitvatoroki béke után a
régi zsidó telepesek kezdtek visszaköltözni B.-ra. A zsidók lélekszáma az
áttérőkkel is szaporodott, mert a B.-i zsidók átvették a török zsidók hittérítő
szokásait és főleg a rabszolganőket térítették zsidó hitre. A XVII sz. második
felében mintegy ezer lélekszámból állhatott a B.-i zsidóság. 1684-ben kezdtek
ismét a császári csapatok B. ostromához. Júl. 14-től okt. 30-ig tartott az
ostrom és a vár védelmében a zsidók is részt vettek, mert tudomásukra jutott,
hogy a császáriak kardélre akarják őket hányni. Csak 1686 nyarán támadtak újból
a császári csapatok. Elsőnek a zsidó, vagy Víziváros került a hatalmukba. A
zsidók a felsővárosba szorultak, ahol éhezve, szomjazva figyelték a küzdelem
kimenetelét. A júl. 27-i nagy ostromkor ők is minden erejükkel részt vettek a
védelemben. Szept. 2. mégis megtörtént a végső támadás és a brandenburgiak
benyomultak a felsőváros zsidó utcájába. A zsidók menekülni igyekeztek, de akit
utolértek közülük az ostromlók, azt lekaszabolták. Spanyol tudósítás szerint a
parancsnokló tábornok hetvenezer forint válságdíjat kért a B.-i zsidóktól, a
leggazdagabbakat pedig túszul lecsukatta. A B.-n tartózkodó ezer zsidó közül
ötszáz kapott így kegyelmet, a többiek vagy a Dunába vesztek, vagy a katonák
ölték meg őket. A császáriak a legborzalmasabb kegyetlenségeket követték el a
sebesülteken. A felkoncoltak közül hetvenkettőnek az emlékét őrzi a wormsi
hitközség. A gettót a brandenburgiak teljesen kifosztották, a Tórákat és
százszámra a könyveket a tűz martalékául hagyták. Csak néhány héber kódex
maradt meg, amit gróf Marsigli mentett ki a zsidó utcából. B. elfoglalása után
Cseh-, Morva-, Németország tele volt B.-i zsidó foglyokkal. A lotharingeni
herceg, mikor bevonult B.-ra, váltságdíj fejében ígérte a zsidók
megkegyelmezését. 270 zsidót és harmincöt Tórát Nikolsburgba szállíttatott, míg
a váltságdíj egybegyűl. Harminckilenc hétig tartották fogva a B.-iakat, mert a
pénzt nagy nehezen tudták összeszedni, pedig egész Európa zsidósága a B.-i
zsidó foglyok kiszabadításán fáradozott. A szerencsésen megmenekült B.-i zsidók
Cseh-, Morva-, Német- és Törökország gettóiban telepedtek meg. Származási
helyük után Ofner-nek nevezték magukat. A felszabadított B.-n, mint az egész
országban kezdetét vette a megtorlás politikája. I. Lipót, a zsidók
életlehetőségeinek korlátozására törekedett és Kollonics érsek országrendező
javaslatai egyre rosszabbá érlelték a helyzetet. Ellenezte a zsidók újabb
letelepítését, kétszeres közterheket akart kivetni rájuk, a mezőgazdaságtól való
eltiltásukat kívánta, keresztény cselédet ne tarthassanak és keresztényektől
elválasztva éljenek. Ha e rendeleteket a zsidókra kényszerítik, idővel önként
elhagyják az országot. Aki pedig e rendeletet áthágja, azonnal űzessék ki az
országból. 1690-ben már érződött a hatása Kollonics szellemének, a kancellária
elrendeli Sopron megyének, hogy az örökös tartományokból odaköltözött zsidókat
űzze ki. Mikor B.-ra újabb zsidó családok igyekeztek megtelepülni, már ez a
hangulat fogadta őket, gyűlölködés és gazdasági féltékenység közepette kellett
tengetni életüket. Több, mint fél évszázad múlt el így fölöttük, ami alatt a
B.-n megtelepedett zsidóság hosszú küzdelmet folytatott a várossal, amely arra
törekedett, hogy mint az ország többi szab. kir. városai, korlátlanul
rendelkezhessék a zsidókkal. Ez időbe esik a kurucfelkelés ideje és mikor a
felkelők 1706. feltünedeztek B. környékén, a zsidók is részt vettek a
sáncmunkálatokban és élénken kifejezésre juttatták királypárti érzelmeiket. A
zsidók és a város között ekkoriban kezdődött a viszálykodás, mert Lipót már
1703. minden lakost a városi törvényhatóság alá rendelt és a város a zsidókra
is ki akarta terjeszteni a jogait. A B.-i osztrák várparancsnok azonban
védelmébe vette a zsidókat a várossal szemben, mivel a zsidóság a kamara
hatáskörébe tartozott. 1708-ban mégis sikerült a város törekvése, a hadügyi
tanács meghagyta a várparancsnoknak, hogy ne keljen a zsidók védelmére. Így a
zsidók a város fennhatósága alá kerültek, ami miatt számos tehetősebb zsidó
elköltözött B.-ról és a többiek is kivándorlásra készülődtek. A B.-i kamarai
adminisztráció erre felírt az udvari kamarához és a zsidók eltávozásának káros
következményeit ismerteti, aminek csak a B.-iak egyéni érdekei látják a
hasznát. A kurucfelkelés leverése után már nemcsak a zsidók, de a protestánsok
és görögkeletiek is elnyomottakká lettek. 1711-ben, mikor az özvegy királyné,
Eleonóra Magdaléna Terézia vezette az ország ügyeit, elrendelte, hogy B.-n a
zsidók, akik városi telken laknak, a városi törvényhatóság alá tartoznak, annak
adózni kötelesek, azonkívül pedig évenként a királyi kamarának tűrésükért
bizonyos adót fizetni tartoznak: védelmi és türelmi adót. megtelepedésük óta
fizették a kamarának, évi 50 forintot minden üzlet után. Türelmi adójuk jóval
nagyobb volt, mint a rácoké. Most azonban ez megszaporodott a városi adóval.
Hogy a zsidók megszabaduljanak a városi törvényhatóság könyörtelenségétől, védő
urak fennhatósága alá igyekeztek magukat helyezni. Ilyen védő úr volt az
országban minden főpap, fő- és köznemes, a kamara, a hadügyi tanács, és főrangú
katona. Az 1735-iki konskripció szerint a B.-i zsidók közül kamarai felsőbbség
alatt állottak tizenhatan, köztük a rabbi, katonai alatt öten, a városi
törvényhatóságnak mindössze három magyar és hét külföldi volt alávetve. 1711
végén kiűztek Esztergomból a zsidókat, mire B. is kedvet kapott a zsidók
zaklatására. Majd pedig elrendelte, hogy Szent Márton napon túl a zsidók
hagyják el a várost. 1712 nov. 18. pedig leromboltatta a zsinagógát. A B.-i
zsidóság a királyhoz fordult védelemért és kérték, hogy a Vízivárosban és
Pesten nyolc családdal négy üzletet tarthassanak. Ezért a négy üzletért 200
forint türelmi taksát ajánlanak fel. Kérik egyben a zsidó személyvám eltörlését
és hogy a lerombolt templomot a város a maga költségén építse fel. A zsidókon
azonban nem segített a kancellária, mert a folyamodványt véleményezés végett a
tanácshoz küldte. Lipót a város ítéletére bízta, akar-e zsidókat tűrni, az
özvegy császárné pedig megengedte, hogy a tanács a zsidókat a városi adózás és
jurisdictió alá hajtsa. A város zsidóellenes politikáját 1713. ápr.-ban a
kancellária azon leirata gátolta meg, amely megtiltja a már letelepedett zsidók
üldözését. A zsidók ügyének rendezése végett pedig mind a két fél küldjön
teljhatalmú követeket Bécsbe. A pestis miatt a követek nem utazhattak el, ami
kapóra jött a városnak, mert folytathatta régi politikáját. Minden zsidóra fél
forintnyi adót vetett ki, mire 1713 okt.-ben a kancellária magyarázatot kért.
Ekkoriban készültek a zsidók lerombolt zsinagógájuk felépítéséhez, mire az
esztergomi érsek rendeletileg tiltotta el a zsinagóga felépítését. A város és a
zsidók között egyre tartott a nyugtalan állapot, míg végre III. Károly 1715
márc. 15. azon kívánságának adott kifejezést, hogy a város tűrje meg a zsidókat
addig, míg ő véglegesen dönt a kérdésben. Így egyelőre a királyi védelem
nyugalmat biztosított a B.-i zsidóknak, de azért továbbra is csak hátrányosan
megkülönböztetett módon bántak velük. A B. és Pest közötti hídon minden zsidó
télen egy, nyáron pedig egy fél garast tartozott fizetni. Végül is a B.-i
osztrák városparancsnok közbenjárására a város kénytelen volt a zsidókat is a
vámegyenlőségben részesíteni. A kurucfelkelés lezajlása után több zsidó család
kapott B.-ra letelepedési engedélyt a királytól, aki bizonyos kiváltságokat
biztosított számukra. Ez azután ismét felébresztette a város zsidógyűlöletét,
mire 1719 márc. 27. a B.-i tanács felfolyamodással él a királynál a zsidók
ellen. Elpanaszolja, hogy a zsidók mindjobban elszaporodnak, aminek igen
károsak a következményei. A polgárkereskedők tönkremennek, a zsidók foglalják
el a lakásokat és mivel már rabbijuk is van, oda zarándokol a zsidóság és
könnyen megeshetik, hogy a kánonok és hercegprímás tilalma ellenére is,
felépítik a zsinagógájukat. A polgárság terheiben nem akarnak részt venni és
egyre a kamarai védelemmel hozakodnak elő. A város könyörögve kéri, hogy a
zsidókat ne védje a kancellária a város privilégiumainak ellenére. A
kancellária figyelmébe ajánlta a város kérelmét a hadügyi tanácsnak és az
udvari kamarának, ahová a város egy másik kérelmét is felterjesztette és ebben
tiltakozik az ellen, hogy a zsidók telket szerezhessenek. 1719. jún. 17-én a
hadügyi tanács már értesítette a kancelláriát, hogy a szállító zsidók felett a
katonai védelem június végével megszűnik, csupán a császári gabonaszállítóval
Bürger Sámuellel tesz kivételt. Az udvari kamara is kiadta a B.-i zsidókra
vonatkozó intézkedését és mindössze a Nátán, Bacharach és Hirsch családokra
kívánt kivételes bánásmódot. A város persze nem akart ebbe belenyugodni, mire a
kancellária annyi engedményt mégis tett, hogy a nevezett zsidók a városnak is
fizessenek adót. A város pedig megkezdte azoknak a zsidóknak a kiűzetését, akik
nem tarthattak igényt a különleges védelemre. 1720 okt. 17. fajult el teljesen
a helyzet. Sátoros ünnep éjszakáján a városi tanács rendelete alapján
ingóságaikkal együtt kilakoltatják a zsidó családokat és a polgármester
kihirdeti, hogy 150 frt. bírság terhe alatt tilos a zsidóknak menedéket adni.
Csak négy nap múlva érkezhetett meg a király parancsa, amelyben elrendeli, hogy
a kiűzötteket engedjék vissza lakásaikba. Így egy darabig ismét nyugalomhoz
jutottak a B.-i zsidók. 1725-ben, mikor a B.-iak úgy látták, hogy a bécsi
udvarnál kedvezőtlenebb hangulat uralkodik a zsidók ellen, ismét mozgolódni
kezdtek a zsidók ellen. Mire a magyar zsidóság panaszt nyújtott be a bécsi
udvari kamarához a B.-i tanács ellen. Ugyanekkor a város pedig összeíratta a
zsidókat, hogy kiűzetésüket keresztül vigye. Mialatt mindkét fél folyamodványai
a bürokrácia útját járták és a király határozata még nem történt meg, a tanács
1728. parancsot ad, hogy Szent György napján hagyják el a várost. A zsidók
ismét a királyhoz fordulnak védelemért, mire az ápr. 12. jelentést kér a várostól.
A zsidók ismét megmenekültek a kiűzetéstől. Csak 1736. kezdődik újra hevesebb
zsidóellenes mozgalom. Az előző évben elrendelt konskripció ekkor került a
helytartótanács elé a tanács panaszait tartalmazó folyamodvánnyal együtt. Ismét
a régi vádakat sorakoztatja fel és kéri, hogy a helytartóság járja ki a
királynál a zsidók kiűzetésére az engedélyt. Két évvel később ismét a zsidók
kiűzetését kérik. A király most sem teljesíti kívánságukat és megengedi, hogy a
B.-i zsidók továbbra is kereskedhessenek, de a város vigyázzon, nehogy a zsidók
Pestre vagy a dunántúli részekre menjenek. A város a királyi rendszabályt azzal
tetézi, hogy minden Pestre átjáró zsidótól 17 krajcár hídvámot szedet. III.
Károly utóda, Mária Terézia még annyi jóindulattal sem viseltetett a zsidók
iránt, mint atyja. A B.-i tanács zsidóellenes áskálódásai meghallgatásra
találnak nála. A városi tanács most is régi érveivel támogatja kérelmét és
legelsősorban a zsidók szaporodását panaszolja fel. Az összeírás létszáma
pedig, amely ekkoriban készült, mindössze kettővel mutat többet az előző
konskripció lélekszámánál. 1742 szept. 22. kísérli meg a tanács legvehemensebb
támadását a zsidók ellen. Ebben már katolikus kérdéssé teszi a polgári
kereskedők ügyét és a királynő vallásos elfogultságában bízva,az önző érdekeket
az uralkodó vallás érdekeiként tünteti fel. A királynő dec. 21. még ellenzi,
hogy a folyamodványban felsorolt egyes zsidók terhére rótt bűnök miatt
valamennyi zsidót büntessék. Mivel nem akarta a kincstárt megfosztani a zsidók adóitól,
megfontolás tárgyává tette a kiűzetés kérdését és véleményt kért arra
vonatkozólag, hogy hány zsidó maradjon királyi protekció alatt. Amíg a kitiltás
fölött tanakodtak, Mária Terézia elhatározta, hogy kiveti az ország zsidóságára
a türelmi adót (l. o.). A zsidóság vonakodik magára venni az új terheket, mire
az udvar magatartása érezhetően megváltozik a B.-i zsidókkal szemben. 1743-ban
a B.-i kamarai zsidók külön engedelem nélkül már nem kapnak védelmet. 1745 már.
8. a kancellária ismét sürgeti az udvari kamara végzését a zsidók kiűzése
ügyében. A kiűzetést azonban csak egy esztendő múlva vihették keresztül, amikor
1746 jún. 17. a királynő rendeletileg minden zsidót kitiltott B.-ról. A B.-i
tanács júl. 5. tárgyalta le a királynő végzését, a királynő pedig júl. 7. külön
leiratban értesítette elhatározásáról az udvari kamarát. A kamarai zsidók
kísérletet tettek arra, hogy legalább a maguk számára nyerjék meg a királynő
jóindulatát. Mária Terézia azonban hajthatatlan maradt. Szept. 8. volt a
kivándorlás határnapja. A város még behajtotta a zsidókon az 1746. évre szóló
adót. A zsidók pedig rekkenő hőségben, előbb, mint a végső határidő letelt
volna, elhagyták a várost. A száműzöttek egy része Ó-Budán (l. Ó-Buda)
telepedett meg, sokan szétszéledtek az országban, a többiek pedig
Lengyelországba vándoroltak. A zsidó temetőben fekvő halottak csontjait 1806
júl. 17. kiásták és átszállították az óbudai temetőbe. Csak 1783. kezdődött meg
ismét a zsidók letelepedése B.-n és Újlak elővárosban. Ez ideig még a zsidó házalókat
is kitiltották a városból és csak az országos vásárok idején kereskedhettek
B.-n a zsidó kalmárok. II. József rendelete oldotta fel a régi
megkötöttségeket, amikor megengedte, hogy zsidók a sz. kir. városokban is
letelepedhetnek. (l. Egyenjogúsító törekvés) Az első zsidó vendéglő 1787. nyílt
meg B.-n a helytartóság engedélyével. A zsidógyűlölet csak nem csökkent, amit
élénken bizonyít, hogy 1848., közvetlenül a márciusi napok után ki akarták űzni
ismét a zsidókat, pedig a szabadságharc után is még mindössze 4976 zsidó lakott
B.-n. A B.-i hitközség újjászervezése József császár uralkodása alatt
kezdődött. Ezután is még sok zaklatást szenvedett, de a hitélet mégis
megerősödött. A B.-i zsidók számára is csak az emancipáció (l. o.) hozta meg
1867. a jogegyenlőséget, B.-nak pedig önálló szereplése megszűnt 1872., mikor
Pesttel (l. Pest.) egyesítették. Irodalom. Büchler, A zsidók története
Budapesten [l. Buda] (Budapest 1901) ; Kohn, A zsidók története Magyarországon
[Buda, budai zsidók.] (Budapest 1884.); Kaufmann, Die Erstürmung Ofens und ihre
Vorgeschichte (1895); Károlyi, Buda és Pest visszavívása (1686) ; Podhraczky
József, Buda és Pest sz. kir. városoknak volt régi állapotjokról (Pest 1883) ;
Újhegyi B., Budavár keletkezése és hadtörténelmi múltja (Temesvár 1892) ;
Ziglauer, Die Befreiung Ofens. Insbruck 1686); Die Vertheidingung Ofens durch
Hentzi (Wien 1896).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 756. címszó a lexikon =>
144. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10756.htm
CÍMSZÓ: Buda
SZÓCIKK: Buda, Magyarország egykori fővárosa, a középkorban sz. kir. város,
1872 óta három kerületével alkotórésze Budapest l. o. székesfővárosnak. Zsidó
lakossága az I. kerületben 8167, a II.-ban 5378, a III.-ban 5720. összesen:
19.265. Egy XIII. sz.-beli Izsák ben Mózes bécsi zsidó tudós a budai zsidókról
közölt leírásában Budnnak nevezi, a XV. sz.-ban Ovn, Új-Ovn jelöléssel fordul
elő a héber iratokban, szembeállítva Ó-ovnnel; később pedig Ovnstadt nevet
visel, az e korabeli zsidó válólevelek hivatalos megnevezése szerint: Budn,
mely Óvnak neveztetik. Egy XV. sz.-beli író a Budn szó használatát annak
tulajdonítja, hogy a zsidók ilyenképp akarták kifejezésre juttatni a magyar
nyelvhasználat elsőbbségét. A XVI-ik sz.-beli B.-i zsidók már csak Ovnnak
nevezik B.-t, ami arra mutat, hogy közhasználati nyelvük a német volt és ezt
megerősíti irataikban a Danának Donaunak való elnevezése. A török zsidók már
Budru, Budn és csupán egyszer a Higri királyságban levő Budáht használják a
város megjelölésére. V. ö. Büchler, A zsidók története Budapesten . A B.-i
zsidók bevándorlásának idejét csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani. A X.
sz. előtti források még nem ismerik a magyar zsidókat és mivel a B.-i hitközség
l. Budai izr. hitközség a XII. sz.-ban már fennállott, a B.-i zsidók megtelepedésének
ideje minden valószínűség szerint a XI. sz. második felérő esik. A történelem
még máig sem tudta szilárdan megállapítani, hogy B.-nak első zsidó telepesei
zsidóhitű magyarok és kabarok l. o. , vagy Németországból és a nyugati szláv
tartományokból bevándorolt zsidók voltak-e. Szertartásaiknak jellege azonban
német eredetre vall, ahogy az B. történetében fellelhető. Lakóhelyeik B.-n a
tatárok betörése előtti időkből nem állapíthatók meg. IV. Béla óta azonban a
zsidó negyedben az ú. n. zsidó utcában l. Budai zsidó utca laktak. A zsidó-kapu
l. o. közelében állott 1307. a zsinagóga és a kapun túl a mai krisztinavárosi
templom környékén feküdt a temetőjük l. Budai zsidó temető . A B.-i zsidóság
valóságos gettója a XIII. sz. vége felé alakulhatott, mert 1279. a B -i zsinat
l. o. még azt hibáztatta, hogy a keresztények együtt laknak a zsidókkal. A B.-i
zsidók főleg kereskedéssel foglalkoztak és kereskedelmük Cseh- és Németország
felé irányult. Társadalmi helyzetüket a középkor uralkodó szelleme hátrányosan
befolyásolta, amiről az első hírt a honfoglalás után kétszáz évvel a szabolcsi
zsinat l. o. adja. 1251-ben már szüksége mutatkozott annak, hogy Béla IV.
zsidótörvénye l. o. , amely bizonyos szabadalmakat biztosított számukra,
létrejöjjön. 1348-ban kiűzték B.-ról a zsidókat az ország többi zsidóival
együtt, mert nekik tulajdonították a fekete halálveszedelmet. A kiűzetés
szomorú történetét Kohén József zsidó krónikás is közli. 1360-ban ismét
száműzték őket, ahogy a B.-i krónika Chronicon Budense, Buda 1838 beszéli,
azért, mert Nagy Lajos nem tudta őket a katolikus hitre téríteni. Ez a
száműzetés l. kiűzetés , amely különben országos jellegű volt, négy esztendeig
tartott. Visszatérésük után Nagy Lajos országos zsidóbírói hivatalt l. Zsidó
bíró állított fel B.-n az ország zsidósága ügyeink intézésére. Zsigmond alatt
adták ki a Budai törvénykönyvet l. o. , amely súlyos megaláztatásokat hozott a
zsidóságra. Ekkor tették kötelezővé számukra a sárga folt l. Zsidójel a vörös
köpeny és hegyes süveg l. Zsidó-öltözet viseletét. B. városa arra törekedett,
hogy a zsidókat a kereskedelemtől l. Kereskedelem eltiltsa és az üzletekre l.
pénzüzlet utalja őket. A Budai zsidótörvény megemlékezik a zsidó utcáról, amely
a mai Szt. György-utca helyén volt. Itt volt a zsidó kapu és amellett állott
1307. a zsinagóga, amelyet kiűzetésük után a király Szt. Zsigmond nevere
kápolnának avatott. A mohácsi vészt megelőző időben mégis meglehetősen élénk
volt a kereskedelmük. Pénzüzleteik is kiterjedtek voltak, a jobbágytól kezdve a
királyi kincstárig mindenki hozzájuk fordult kölcsönért. Viszontagságos időket
élt a magyar zsidóság 1391. és az 1405. esztendőt átok évének jelzi budai Izsák
nemrég kiásott sírkövének felirata. Valószínűleg budai Nátán zsidó tudós is
üldözés miatt költözött a cseh Égerbe és ez időtájon kerülhettek a külföldi
hitközségek emlékkönyveibe a magyarországi, így a B.-i zsidó vértanukról szóló
feljegyzések. A B.-i üldözések szórhatták szét a B.-i és pesti zsidókat
1406--43-ig az ország különböző hitközségeibe. A B.-i hitközség l. o. a XV. sz.
eleje óta kerül előtérbe a magyar zsidóság életében és a magyar zsidók érdekeik
képviseletét is a jelentékeny számú és tekintélyes B.-i zsidóságra bízza. 1406
óta egy fél évszázadon át majdnem, kizárólag B.-i zsidók szerzik meg a királyoktól
Béla kiváltságlevelének másolatát l. Béla [IV.] zsidótörvénye . Mátyás királyt
szentírással a kezükben fogadták a B.-i zsidók és az ő közbenjárásukra
erősítette meg a kiváltságlevelet. Mátyást székesfehérvári megkoronáztatására
is elkísérték a B.-i zsidók, a tekintélyes Mendel-család egyik tagja tizenhat
csatlóssal lovagolt a király előtt. 1476. Mátyás lakodalmi menetét lovas
bandériummal fogadták l. Bandérium . Mátyás király 1482. felállította a zsidó
prefekturát l. o. , az ország zsidóságának legfőbb fórumát. Prefektusnak pedig
Mendelt, l. o. a B.-i hitközség elnökét nevezte ki. Mintegy hatvanhárom évig
állt fenn ez a hivatal és ez idő alatt az ország zsidóságának súlypontja B.-ra
került. A prefektusi tisztséget mindig a Mendel-család egyik tagja töltötte be.
II. Ulászlót ugyancsak Tórával várták a B.-i zsidók és jogaik megerősítését
kérték. A prefektus pedig huszonnégy pompás lovassal kísérte el
Székesfehérvárra a koronázáskor. II. Ulászló alatt szabadjára indult a
zsidóüldözés, B.-ra felhívták a pozsonyi zsidókat és mikor ezek nem tudták a
szükséges pénzt a királynak előteremteni, bebörtönözték őket. A B.-i zsidók
házainak megtámadása is egyre gyakrabban megismétlődött, mert a nép azt hitte,
hogy a zsidók óriási kincsek fölött rendelkeznek. A B.-i zsidók, vagy ezer
lélek, ez időben B. adójának, évi kétezer forintnak a felét fizették, ami nem
állott arányban B. keresztény és zsidó lakosainak számával, mert a zsidók nem
tették B. lakosságának a felét. 1495. olyan veszedelmes méreteket öltött a zsidó
hajsza l. Budai zavargások , hogy a zsidóság külön védelmi őrséget szervezett.
Ilyen nagyméretű zsidóüldözés újra csak 1525. volt, amikor a tömeg
megostromolta a zsidó negyedet l. Budai pogrom Szerencsés Imre l. o. , a király
zsidó kegyence elleni gyűlöletében. A B.-i zsidók történetének a mohácsi vész
előtti korszakát Szerencsés szereplése fejezi be. E korszakban a B.-i zsidóság
már élénk kereskedelmet tartott fenn a külfölddel, főleg erős kapcsolatok
fűzték őket Törökországhoz, ami annak tulajdonítható, hogy számos B.-i zsidó
házasodott Konstantinápolyból. 1526-ban, a mohácsi vész után B. menekülő
főurait, papjait és polgárait csak néhány gazdag zsidó követte, a többi ott
maradt, hogy műhelyét, zálogüzletét megmenthesse a törökök prédaéhsége elől. A
zsidók elöljárói halotti lepelbe burkolva jelentek meg a B.-t meghódító Ibrahim
pasa előtt, élet- és vagyonbiztonságot kértek a hódítóktól és átadták a
védtelenül maradt vár kulcsait. A zsidók sorsát azonban csak a később bevonuló
szultán döntötte el. A történelmi feltevés szerint kegyelmet adott nekik és
vagyonuknak sem esett bántódása. Mikor azonban a szultán visszaindult, utána
vitték a kegyelmet kapott keresztényeket és zsidókat. Vagy kétezer zsidót
Törökország különböző városaiban helyeztek el, a keresztények pedig
Konstantinápolyban a Héttorony környékén kaptak lakást. Ezzel a
kényszertelepítéssel akarta valószínűleg a szultán népesebbé tenni birodalmát.
Egykorú tudósítások különféleképen írják le B. elfoglalását, egy röpirat azt
állítja, hogy a zsidók elszántan védelmezték a zsidó negyedet, mire a törökök
kardélre hánytak negyedfélezer zsidót. Az egykorú újság a Newe Zeyttung azt
közli, hogy miután a várbeliek kegyelmét kaptak, a törökök felszólították a
zsidókat, menjenek velük Törökországba. A zsidók azonban mind B.-n akartak
maradni, mire a zsidó férfiak közül negyed fél ezret legyilkoltak, a húsz éven
aluliakat, a nőket és gyermekeket elhurcolták. Az egykorú zsidó krónika azonban
egyáltalában nem említ fel semmiféle kegyetlenkedést. Míg a B.-i zsidók nagy
része Törökországba került, a többi elszéledt az országban. De már 1526 okt. 9.
megkezdik Pozsonyban a zsidók kiűzetését és nov. 9. a zsidók el is indultak
Dévény felé. Jött aztán egy másik országgyűlési törvénycikk, amely elrendeli a
zsidóknak az ország minden vidékéről, a szabad királyi városokból és
helyiségeiből való rögtöni kiűzetésüket. Ekkor azonban B.-n már egyetlen zsidó
sem lakott. János király házaikat elajándékozta híveinek. I. Ferdinánd már
megtűrte a zsidókat az országban, de B.-n ő is követte elődje példáját
elajándékozgatta a zsidók házait. 1529-ben kerül B.-ra csak ismét zsidó, a
müncheni Lazarus, aki mint a bajor herceg követe szerepel az udvarnál. 1538
körül találni először zsidó telepeseket. Nemsokára 1541. foglalták el a törökök
ismét B.-t és legelőször a szombati kaput l. o. kerítették hatalmukba a
zsidó-utca zsinagógája mellett. A török világ e korszakban kezdődik el
Magyarországon. A zsidók és keresztények fejadója B. és környékén 50-215 akcse
között váltakozott. Az adóztatás súlyos terhei alatt nyögött a lakosság és csak
később tették lehetővé, hogy az adót a hitközségek egymás között feloszthassák.
Az adó behajtásának idején a törökök túszokul vitték a tekintélyes zsidókat, az
adóletagadókat megkínozták és aki a kínzásba belehalt, annak vagyona a
kincstárra szállt. A zsidók a legegyszerűbb életmódra szorítkoztak, mert a
törökök mindent ürügyül használtak fel az adóemelésre. Fizettek fogyasztási és
telekadót, gabonatizedet, város- és várépítési illetéket és véradót. Mindezzel
szemben azonban letelepedésüket semmi sem gátolta, megélhetésüket nem
nehezítették meg és zsidóságuk miatt nem üldözték őket. Ennek tulajdonítható,
hogy a XVI. sz. második felében már népes zsidó gyülekezet volt B.-n, az 1580-i
conscripció szerint nyolcvannyolc zsidó család lakott, kb. nyolcszáz lélek,
hatvannégy házban. Foglalkozásukat az összeírás nem tünteti fel. Történelmi
források azonban arra mutatnak, hogy kereskedők, iparosok, állami hivatalnokok
és orvosok voltak. Az állami szolgálatban, mint kincstári hivatalnokok,
bérletfelügyelők, számtartók, adó- és törvénykezési költségbehajtók voltak.
B.-n a török uralom alatt is a zsidó negyedben laktak, amelyet mahallei
jehudiánnak neveztek. 1598 okt. 4. szállták meg B.-t a császáriak. Az ostromlók
nagy vérfürdőt rendeztek a zsidó városban. A héber krónika szerint a zsidók
elszántan védték magukat, mert a császáriak győzelme esetén nem számíthattak
kegyelemre. A császáriak ostroma eredménytelen maradt és csak 1601. kezdődött
ismét a császáriak előnyomulása és 1602 okt.-ben már ismét B. környékén
portyáztak és hatodikán be is törtek a zsidó városrészbe. A városba szorult
zsidók még az első ostrom óta igen rossz időket éltek át, éhínség fenyegette
őket és a nép már döglött lovakon élősködött. Még négy esztendeig tartott a
császáriak és a törökök közt a küzdelem, míg végre 1605. megkötötték a békét,
amelynek létrejöttén a zsidók is erősen fáradoztak. A zsitvatoroki béke után a
régi zsidó telepesek kezdtek visszaköltözni B.-ra. A zsidók lélekszáma az
áttérőkkel is szaporodott, mert a B.-i zsidók átvették a török zsidók hittérítő
szokásait és főleg a rabszolganőket térítették zsidó hitre. A XVII sz. második
felében mintegy ezer lélekszámból állhatott a B.-i zsidóság. 1684-ben kezdtek
ismét a császári csapatok B. ostromához. Júl. 14-től okt. 30-ig tartott az
ostrom és a vár védelmében a zsidók is részt vettek, mert tudomásukra jutott,
hogy a császáriak kardélre akarják őket hányni. Csak 1686 nyarán támadtak újból
a császári csapatok. Elsőnek a zsidó, vagy Víziváros került a hatalmukba. A
zsidók a felsővárosba szorultak, ahol éhezve, szomjazva figyelték a küzdelem
kimenetelét. A júl. 27-i nagy ostromkor ők is minden erejükkel részt vettek a
védelemben. Szept. 2. mégis megtörtént a végső támadás és a brandenburgiak
benyomultak a felsőváros zsidó utcájába. A zsidók menekülni igyekeztek, de akit
utolértek közülük az ostromlók, azt lekaszabolták. Spanyol tudósítás szerint a
parancsnokló tábornok hetvenezer forint válságdíjat kért a B.-i zsidóktól, a
leggazdagabbakat pedig túszul lecsukatta. A B.-n tartózkodó ezer zsidó közül
ötszáz kapott így kegyelmet, a többiek vagy a Dunába vesztek, vagy a katonák
ölték meg őket. A császáriak a legborzalmasabb kegyetlenségeket követték el a
sebesülteken. A felkoncoltak közül hetvenkettőnek az emlékét őrzi a wormsi
hitközség. A gettót a brandenburgiak teljesen kifosztották, a Tórákat és
százszámra a könyveket a tűz martalékául hagyták. Csak néhány héber kódex
maradt meg, amit gróf Marsigli mentett ki a zsidó utcából. B. elfoglalása után
Cseh-, Morva-, Németország tele volt B.-i zsidó foglyokkal. A lotharingeni
herceg, mikor bevonult B.-ra, váltságdíj fejében ígérte a zsidók
megkegyelmezését. 270 zsidót és harmincöt Tórát Nikolsburgba szállíttatott, míg
a váltságdíj egybegyűl. Harminckilenc hétig tartották fogva a B.-iakat, mert a
pénzt nagy nehezen tudták összeszedni, pedig egész Európa zsidósága a B.-i
zsidó foglyok kiszabadításán fáradozott. A szerencsésen megmenekült B.-i zsidók
Cseh-, Morva-, Német- és Törökország gettóiban telepedtek meg. Származási
helyük után Ofner-nek nevezték magukat. A felszabadított B.-n, mint az egész
országban kezdetét vette a megtorlás politikája. I. Lipót, a zsidók
életlehetőségeinek korlátozására törekedett és Kollonics érsek országrendező
javaslatai egyre rosszabbá érlelték a helyzetet. Ellenezte a zsidók újabb
letelepítését, kétszeres közterheket akart kivetni rájuk, a mezőgazdaságtól
való eltiltásukat kívánta, keresztény cselédet ne tarthassanak és
keresztényektől elválasztva éljenek. Ha e rendeleteket a zsidókra kényszerítik,
idővel önként elhagyják az országot. Aki pedig e rendeletet áthágja, azonnal
űzessék ki az országból. 1690-ben már érződött a hatása Kollonics szellemének,
a kancellária elrendeli Sopron megyének, hogy az örökös tartományokból
odaköltözött zsidókat űzze ki. Mikor B.-ra újabb zsidó családok igyekeztek
megtelepülni, már ez a hangulat fogadta őket, gyűlölködés és gazdasági
féltékenység közepette kellett tengetni életüket. Több, mint fél évszázad múlt
el így fölöttük, ami alatt a B.-n megtelepedett zsidóság hosszú küzdelmet
folytatott a várossal, amely arra törekedett, hogy mint az ország többi szab.
kir. városai, korlátlanul rendelkezhessék a zsidókkal. Ez időbe esik a
kurucfelkelés ideje és mikor a felkelők 1706. feltünedeztek B. környékén, a
zsidók is részt vettek a sáncmunkálatokban és élénken kifejezésre juttatták
királypárti érzelmeiket. A zsidók és a város között ekkoriban kezdődött a
viszálykodás, mert Lipót már 1703. minden lakost a városi törvényhatóság alá
rendelt és a város a zsidókra is ki akarta terjeszteni a jogait. A B.-i osztrák
várparancsnok azonban védelmébe vette a zsidókat a várossal szemben, mivel a
zsidóság a kamara hatáskörébe tartozott. 1708-ban mégis sikerült a város
törekvése, a hadügyi tanács meghagyta a várparancsnoknak, hogy ne keljen a
zsidók védelmére. Így a zsidók a város fennhatósága alá kerültek, ami miatt
számos tehetősebb zsidó elköltözött B.-ról és a többiek is kivándorlásra
készülődtek. A B.-i kamarai adminisztráció erre felírt az udvari kamarához és a
zsidók eltávozásának káros következményeit ismerteti, aminek csak a B.-iak
egyéni érdekei látják a hasznát. A kurucfelkelés leverése után már nemcsak a
zsidók, de a protestánsok és görögkeletiek is elnyomottakká lettek. 1711-ben,
mikor az özvegy királyné, Eleonóra Magdaléna Terézia vezette az ország ügyeit,
elrendelte, hogy B.-n a zsidók, akik városi telken laknak, a városi
törvényhatóság alá tartoznak, annak adózni kötelesek, azonkívül pedig évenként
a királyi kamarának tűrésükért bizonyos adót fizetni tartoznak: védelmi és
türelmi adót. megtelepedésük óta fizették a kamarának, évi 50 forintot minden
üzlet után. Türelmi adójuk jóval nagyobb volt, mint a rácoké. Most azonban ez
megszaporodott a városi adóval. Hogy a zsidók megszabaduljanak a városi
törvényhatóság könyörtelenségétől, védő urak fennhatósága alá igyekeztek
magukat helyezni. Ilyen védő úr volt az országban minden főpap, fő- és
köznemes, a kamara, a hadügyi tanács, és főrangú katona. Az 1735-iki
konskripció szerint a B.-i zsidók közül kamarai felsőbbség alatt állottak
tizenhatan, köztük a rabbi, katonai alatt öten, a városi törvényhatóságnak
mindössze három magyar és hét külföldi volt alávetve. 1711 végén kiűztek
Esztergomból a zsidókat, mire B. is kedvet kapott a zsidók zaklatására. Majd
pedig elrendelte, hogy Szent Márton napon túl a zsidók hagyják el a várost.
1712 nov. 18. pedig leromboltatta a zsinagógát. A B.-i zsidóság a királyhoz
fordult védelemért és kérték, hogy a Vízivárosban és Pesten nyolc családdal
négy üzletet tarthassanak. Ezért a négy üzletért 200 forint türelmi taksát
ajánlanak fel. Kérik egyben a zsidó személyvám eltörlését és hogy a lerombolt
templomot a város a maga költségén építse fel. A zsidókon azonban nem segített
a kancellária, mert a folyamodványt véleményezés végett a tanácshoz küldte. Lipót
a város ítéletére bízta, akar-e zsidókat tűrni, az özvegy császárné pedig
megengedte, hogy a tanács a zsidókat a városi adózás és jurisdictió alá hajtsa.
A város zsidóellenes politikáját 1713. ápr.-ban a kancellária azon leirata
gátolta meg, amely megtiltja a már letelepedett zsidók üldözését. A zsidók
ügyének rendezése végett pedig mind a két fél küldjön teljhatalmú követeket
Bécsbe. A pestis miatt a követek nem utazhattak el, ami kapóra jött a városnak,
mert folytathatta régi politikáját. Minden zsidóra fél forintnyi adót vetett
ki, mire 1713 okt.-ben a kancellária magyarázatot kért. Ekkoriban készültek a
zsidók lerombolt zsinagógájuk felépítéséhez, mire az esztergomi érsek
rendeletileg tiltotta el a zsinagóga felépítését. A város és a zsidók között egyre
tartott a nyugtalan állapot, míg végre III. Károly 1715 márc. 15. azon
kívánságának adott kifejezést, hogy a város tűrje meg a zsidókat addig, míg ő
véglegesen dönt a kérdésben. Így egyelőre a királyi védelem nyugalmat
biztosított a B.-i zsidóknak, de azért továbbra is csak hátrányosan
megkülönböztetett módon bántak velük. A B. és Pest közötti hídon minden zsidó
télen egy, nyáron pedig egy fél garast tartozott fizetni. Végül is a B.-i
osztrák városparancsnok közbenjárására a város kénytelen volt a zsidókat is a
vámegyenlőségben részesíteni. A kurucfelkelés lezajlása után több zsidó család
kapott B.-ra letelepedési engedélyt a királytól, aki bizonyos kiváltságokat
biztosított számukra. Ez azután ismét felébresztette a város zsidógyűlöletét,
mire 1719 márc. 27. a B.-i tanács felfolyamodással él a királynál a zsidók
ellen. Elpanaszolja, hogy a zsidók mindjobban elszaporodnak, aminek igen
károsak a következményei. A polgárkereskedők tönkremennek, a zsidók foglalják
el a lakásokat és mivel már rabbijuk is van, oda zarándokol a zsidóság és
könnyen megeshetik, hogy a kánonok és hercegprímás tilalma ellenére is,
felépítik a zsinagógájukat. A polgárság terheiben nem akarnak részt venni és
egyre a kamarai védelemmel hozakodnak elő. A város könyörögve kéri, hogy a zsidókat
ne védje a kancellária a város privilégiumainak ellenére. A kancellária
figyelmébe ajánlta a város kérelmét a hadügyi tanácsnak és az udvari kamarának,
ahová a város egy másik kérelmét is felterjesztette és ebben tiltakozik az
ellen, hogy a zsidók telket szerezhessenek. 1719. jún. 17-én a hadügyi tanács
már értesítette a kancelláriát, hogy a szállító zsidók felett a katonai védelem
június végével megszűnik, csupán a császári gabonaszállítóval Bürger Sámuellel
tesz kivételt. Az udvari kamara is kiadta a B.-i zsidókra vonatkozó
intézkedését és mindössze a Nátán, Bacharach és Hirsch családokra kívánt
kivételes bánásmódot. A város persze nem akart ebbe belenyugodni, mire a
kancellária annyi engedményt mégis tett, hogy a nevezett zsidók a városnak is
fizessenek adót. A város pedig megkezdte azoknak a zsidóknak a kiűzetését, akik
nem tarthattak igényt a különleges védelemre. 1720 okt. 17. fajult el teljesen
a helyzet. Sátoros ünnep éjszakáján a városi tanács rendelete alapján
ingóságaikkal együtt kilakoltatják a zsidó családokat és a polgármester
kihirdeti, hogy 150 frt. bírság terhe alatt tilos a zsidóknak menedéket adni.
Csak négy nap múlva érkezhetett meg a király parancsa, amelyben elrendeli, hogy
a kiűzötteket engedjék vissza lakásaikba. Így egy darabig ismét nyugalomhoz
jutottak a B.-i zsidók. 1725-ben, mikor a B.-iak úgy látták, hogy a bécsi
udvarnál kedvezőtlenebb hangulat uralkodik a zsidók ellen, ismét mozgolódni
kezdtek a zsidók ellen. Mire a magyar zsidóság panaszt nyújtott be a bécsi
udvari kamarához a B.-i tanács ellen. Ugyanekkor a város pedig összeíratta a
zsidókat, hogy kiűzetésüket keresztül vigye. Mialatt mindkét fél folyamodványai
a bürokrácia útját járták és a király határozata még nem történt meg, a tanács
1728. parancsot ad, hogy Szent György napján hagyják el a várost. A zsidók
ismét a királyhoz fordulnak védelemért, mire az ápr. 12. jelentést kér a
várostól. A zsidók ismét megmenekültek a kiűzetéstől. Csak 1736. kezdődik újra
hevesebb zsidóellenes mozgalom. Az előző évben elrendelt konskripció ekkor
került a helytartótanács elé a tanács panaszait tartalmazó folyamodvánnyal
együtt. Ismét a régi vádakat sorakoztatja fel és kéri, hogy a helytartóság
járja ki a királynál a zsidók kiűzetésére az engedélyt. Két évvel később ismét
a zsidók kiűzetését kérik. A király most sem teljesíti kívánságukat és
megengedi, hogy a B.-i zsidók továbbra is kereskedhessenek, de a város
vigyázzon, nehogy a zsidók Pestre vagy a dunántúli részekre menjenek. A város a
királyi rendszabályt azzal tetézi, hogy minden Pestre átjáró zsidótól 17
krajcár hídvámot szedet. III. Károly utóda, Mária Terézia még annyi
jóindulattal sem viseltetett a zsidók iránt, mint atyja. A B.-i tanács
zsidóellenes áskálódásai meghallgatásra találnak nála. A városi tanács most is
régi érveivel támogatja kérelmét és legelsősorban a zsidók szaporodását
panaszolja fel. Az összeírás létszáma pedig, amely ekkoriban készült, mindössze
kettővel mutat többet az előző konskripció lélekszámánál. 1742 szept. 22.
kísérli meg a tanács legvehemensebb támadását a zsidók ellen. Ebben már
katolikus kérdéssé teszi a polgári kereskedők ügyét és a királynő vallásos
elfogultságában bízva,az önző érdekeket az uralkodó vallás érdekeiként tünteti
fel. A királynő dec. 21. még ellenzi, hogy a folyamodványban felsorolt egyes
zsidók terhére rótt bűnök miatt valamennyi zsidót büntessék. Mivel nem akarta a
kincstárt megfosztani a zsidók adóitól, megfontolás tárgyává tette a kiűzetés
kérdését és véleményt kért arra vonatkozólag, hogy hány zsidó maradjon királyi
protekció alatt. Amíg a kitiltás fölött tanakodtak, Mária Terézia elhatározta,
hogy kiveti az ország zsidóságára a türelmi adót l. o. . A zsidóság vonakodik
magára venni az új terheket, mire az udvar magatartása érezhetően megváltozik a
B.-i zsidókkal szemben. 1743-ban a B.-i kamarai zsidók külön engedelem nélkül
már nem kapnak védelmet. 1745 már. 8. a kancellária ismét sürgeti az udvari
kamara végzését a zsidók kiűzése ügyében. A kiűzetést azonban csak egy esztendő
múlva vihették keresztül, amikor 1746 jún. 17. a királynő rendeletileg minden
zsidót kitiltott B.-ról. A B.-i tanács júl. 5. tárgyalta le a királynő
végzését, a királynő pedig júl. 7. külön leiratban értesítette elhatározásáról
az udvari kamarát. A kamarai zsidók kísérletet tettek arra, hogy legalább a
maguk számára nyerjék meg a királynő jóindulatát. Mária Terézia azonban
hajthatatlan maradt. Szept. 8. volt a kivándorlás határnapja. A város még
behajtotta a zsidókon az 1746. évre szóló adót. A zsidók pedig rekkenő
hőségben, előbb, mint a végső határidő letelt volna, elhagyták a várost. A
száműzöttek egy része Ó-Budán l. Ó-Buda telepedett meg, sokan szétszéledtek az
országban, a többiek pedig Lengyelországba vándoroltak. A zsidó temetőben fekvő
halottak csontjait 1806 júl. 17. kiásták és átszállították az óbudai temetőbe.
Csak 1783. kezdődött meg ismét a zsidók letelepedése B.-n és Újlak elővárosban.
Ez ideig még a zsidó házalókat is kitiltották a városból és csak az országos
vásárok idején kereskedhettek B.-n a zsidó kalmárok. II. József rendelete
oldotta fel a régi megkötöttségeket, amikor megengedte, hogy zsidók a sz. kir.
városokban is letelepedhetnek. l. Egyenjogúsító törekvés Az első zsidó vendéglő
1787. nyílt meg B.-n a helytartóság engedélyével. A zsidógyűlölet csak nem
csökkent, amit élénken bizonyít, hogy 1848., közvetlenül a márciusi napok után
ki akarták űzni ismét a zsidókat, pedig a szabadságharc után is még mindössze
4976 zsidó lakott B.-n. A B.-i hitközség újjászervezése József császár
uralkodása alatt kezdődött. Ezután is még sok zaklatást szenvedett, de a
hitélet mégis megerősödött. A B.-i zsidók számára is csak az emancipáció l. o.
hozta meg 1867. a jogegyenlőséget, B.-nak pedig önálló szereplése megszűnt
1872., mikor Pesttel l. Pest. egyesítették. Irodalom. Büchler, A zsidók
története Budapesten [l. Buda] Budapest 1901 ; Kohn, A zsidók története
Magyarországon [Buda, budai zsidók.] Budapest 1884. ; Kaufmann, Die Erstürmung
Ofens und ihre Vorgeschichte 1895 ; Károlyi, Buda és Pest visszavívása 1686 ;
Podhraczky József, Buda és Pest sz. kir. városoknak volt régi állapotjokról
Pest 1883 ; Újhegyi B., Budavár keletkezése és hadtörténelmi múltja Temesvár
1892 ; Ziglauer, Die Befreiung Ofens. Insbruck 1686 ; Die Vertheidingung Ofens
durch Hentzi Wien 1896 .
10756.ht
CÍMSZÓ Bud
SZÓCIKK Buda Magyarorszá egykor fővárosa középkorba sz kir város 187 ót
háro kerületéve alkotórész Budapes l o székesfővárosnak Zsid lakosság a I
kerületbe 8167 II.-ba 5378 III.-ba 5720 összesen 19.265 Eg XIII sz.-bel Izsá be
Móze bécs zsid tudó buda zsidókró közöl leírásába Budnna nevezi XV sz.-ba Ovn
Új-Ov jelölésse fordu el hébe iratokban szembeállítv Ó-ovnnel későb pedi
Ovnstad neve visel a korabel zsid válólevele hivatalo megnevezés szerint Budn
mel Óvna neveztetik Eg XV sz.-bel ír Bud sz használatá anna tulajdonítja hog zsidó
ilyenkép akartá kifejezésr juttatn magya nyelvhasznála elsőbbségét XVI-i
sz.-bel B.- zsidó má csa Ovnna nevezi B.-t am arr mutat hog közhasználat nyelvü
néme vol é ez megerősít irataikba Danána Donauna val elnevezése törö zsidó má
Budru Bud é csupá egysze Higr királyságba lev Budáh használjá váro
megjelölésére V ö Büchler zsidó történet Budapeste B.- zsidó bevándorlásána
idejé csa hozzávetőlegese lehe megállapítani X sz előtt forráso mé ne ismeri
magya zsidóka é mive B.- hitközsé l Buda izr hitközsé XII sz.-ba má fennállott
B.- zsidó megtelepedéséne idej minde valószínűsé szerin XI sz másodi felér esik
történele mé mái se tudt szilárda megállapítani hog B.-na els zsid telepese
zsidóhit magyaro é kabaro l o vag Németországbó é nyugat szlá tartományokbó bevándorol
zsidó voltak-e Szertartásaikna jelleg azonba néme eredetr vall ahog a B
történetébe fellelhető Lakóhelyei B.- tatáro betörés előtt időkbő ne
állapítható meg IV Bél ót azonba zsid negyedbe a ú n zsid utcába l Buda zsid
utc laktak zsidó-kap l o közelébe állot 1307 zsinagóg é kapu tú ma
krisztinaváros templo környéké feküd temetőjü l Buda zsid temet B.- zsidósá
valóságo gettój XIII sz vég fel alakulhatott mer 1279 - zsina l o mé az
hibáztatta hog kereszténye együt lakna zsidókkal B.- zsidó főle kereskedésse
foglalkozta é kereskedelmü Cseh é Németorszá fel irányult Társadalm helyzetüke
középko uralkod szellem hátrányosa befolyásolta amirő a els hír honfoglalá utá
kétszá évve szabolcs zsina l o adja 1251-be má szükség mutatkozot annak hog Bél
IV zsidótörvény l o amel bizonyo szabadalmaka biztosítot számukra létrejöjjön
1348-ba kiűzté B.-ró zsidóka a orszá több zsidóiva együtt mer neki
tulajdonítottá feket halálveszedelmet kiűzeté szomor történeté Kohé Józse zsid
króniká i közli 1360-ba ismé száműzté őket ahog B.- krónik Chronico Budense Bud
183 beszéli azért mer Nag Lajo ne tudt őke katoliku hitr téríteni E száműzeté l
kiűzeté amel különbe országo jelleg volt nég esztendei tartott Visszatérésü utá
Nag Lajo országo zsidóbíró hivatal l Zsid bír állítot fe B.- a orszá zsidóság
ügyein intézésére Zsigmon alat adtá k Buda törvénykönyve l o amel súlyo
megaláztatásoka hozot zsidóságra Ekko tetté kötelezőv számukr sárg fol l
Zsidóje vörö köpen é hegye süve l Zsidó-öltöze viseletét B város arr törekedett
hog zsidóka kereskedelemtő l Kereskedele eltilts é a üzletekr l pénzüzle utalj
őket Buda zsidótörvén megemlékezi zsid utcáról amel ma Szt György-utc helyé
volt It vol zsid kap é amellet állot 1307 zsinagóga amelye kiűzetésü utá királ
Szt Zsigmon never kápolnána avatott mohács vész megelőz időbe mégi meglehetőse
élén vol kereskedelmük Pénzüzletei i kiterjedte voltak jobbágytó kezdv király
kincstári mindenk hozzáju fordul kölcsönért Viszontagságo időke él magya
zsidósá 1391 é a 1405 esztendő áto événe jelz buda Izsá nemré kiásot sírkövéne
felirata Valószínűle buda Nátá zsid tudó i üldözé miat költözöt cse Égerb é e
időtájo kerülhette külföld hitközsége emlékkönyveib magyarországi íg B.- zsid
vértanukró szól feljegyzések B.- üldözése szórhattá szé B.- é pest zsidóka 1406--43-i
a orszá különböz hitközségeibe B.- hitközsé l o XV sz elej ót kerü előtérb
magya zsidósá életébe é magya zsidó érdekei képviseleté i jelentéken szám é
tekintélye B.- zsidóságr bízza 140 ót eg fé évszázado á majdnem kizáróla B.-
zsidó szerzi me királyoktó Bél kiváltságleveléne másolatá l Bél [IV.
zsidótörvény Mátyá király szentírássa kezükbe fogadtá B.- zsidó é a
közbenjárásukr erősített me kiváltságlevelet Mátyás székesfehérvár
megkoronáztatásár i elkísérté B.- zsidók tekintélye Mendel-csalá egyi tagj tizenha
csatlóssa lovagol királ előtt 1476 Mátyá lakodalm meneté lova bandériumma
fogadtá l Bandériu Mátyá királ 1482 felállított zsid prefekturá l o a orszá
zsidóságána legfőb fórumát Prefektusna pedi Mendelt l o B.- hitközsé elnöké
nevezt ki Minteg hatvanháro évi áll fen e hivata é e id alat a orszá
zsidóságána súlypontj B.-r került prefektus tisztsége mindi Mendel-csalá egyi
tagj töltött be II Ulászló ugyancsa Tóráva vártá B.- zsidó é jogai megerősítésé
kérték prefektu pedi huszonnég pompá lovassa kísért e Székesfehérvárr
koronázáskor II Ulászl alat szabadjár indul zsidóüldözés B.-r felhívtá pozsony
zsidóka é miko eze ne tudtá szüksége pénz királyna előteremteni bebörtönözté
őket B.- zsidó házaina megtámadás i egyr gyakrabba megismétlődött mer né az hitte
hog zsidó óriás kincse fölöt rendelkeznek B.- zsidók vag eze lélek e időbe B
adójának év kéteze forintna felé fizették am ne állot arányba B keresztén é
zsid lakosaina számával mer zsidó ne tetté B lakosságána felét 1495 olya
veszedelme méreteke öltöt zsid hajsz l Buda zavargáso hog zsidósá külö védelm
őrsége szervezett Ilye nagyméret zsidóüldözé újr csa 1525 volt amiko töme
megostromolt zsid negyede l Buda pogro Szerencsé Imr l o királ zsid kegyenc
ellen gyűlöletében B.- zsidó történeténe mohács vés előtt korszaká Szerencsé
szereplés fejez be korszakba B.- zsidósá má élén kereskedelme tartot fen
külfölddel főle erő kapcsolato fűzté őke Törökországhoz am anna tulajdonítható
hog számo B.- zsid házasodot Konstantinápolyból 1526-ban mohács vés utá B
menekül főurait papjai é polgárai csa néhán gazda zsid követte több ot maradt
hog műhelyét zálogüzleté megmenthess törökö prédaéhség elől zsidó elöljáró
halott lepelb burkolv jelente me B.- meghódít Ibrahi pas előtt élet é
vagyonbiztonságo kérte hódítóktó é átadtá védtelenü marad vá kulcsait zsidó
sorsá azonba csa későb bevonul szultá döntött el történelm feltevé szerin
kegyelme adot neki é vagyonukna se eset bántódása Miko azonba szultá
visszaindult után vitté kegyelme kapot keresztényeke é zsidókat Vag kéteze zsidó
Törökorszá különböz városaiba helyezte el kereszténye pedi Konstantinápolyba
Héttoron környéké kapta lakást Ezze kényszertelepítésse akart valószínűle
szultá népesebb tenn birodalmát Egykor tudósításo különféleképe írjá l B
elfoglalását eg röpira az állítja hog zsidó elszánta védelmezté zsid negyedet
mir törökö kardélr hányta negyedféleze zsidót A egykor újsá New Zeyttun az
közli hog miutá várbelie kegyelmé kaptak törökö felszólítottá zsidókat menjene
velü Törökországba zsidó azonba min B.- akarta maradni mir zsid férfia közü
negye fé ezre legyilkoltak hús éve aluliakat nőke é gyermekeke elhurcolták A
egykor zsid krónik azonba egyáltalába ne emlí fe semmifél kegyetlenkedést Mí
B.- zsidó nag rész Törökországb került több elszéled a országban D má 152 okt 9
megkezdi Pozsonyba zsidó kiűzetésé é nov 9 zsidó e i indulta Dévén felé Jöt
aztá eg mási országgyűlés törvénycikk amel elrendel zsidókna a orszá minde
vidékéről szaba király városokbó é helyiségeibő val rögtön kiűzetésüket Ekko
azonba B.- má egyetle zsid se lakott Jáno királ házaika elajándékozt híveinek I
Ferdinán má megtűrt zsidóka a országban d B.- i követt elődj példájá
elajándékozgatt zsidó házait 1529-be kerü B.-r csa ismé zsidó münchen Lazarus
ak min bajo herce követ szerepe a udvarnál 153 körü találn előszö zsid
telepeseket Nemsokár 1541 foglaltá e törökö ismé B.- é legelőszö szombat kapu l
o kerítetté hatalmukb zsidó-utc zsinagógáj mellett törö vilá korszakba kezdődi
e Magyarországon zsidó é kereszténye fejadój B é környéké 50-21 akcs közöt
váltakozott A adóztatá súlyo terhe alat nyögöt lakossá é csa későb tetté
lehetővé hog a adó hitközsége egymá közöt feloszthassák A ad behajtásána idejé
törökö túszoku vitté tekintélye zsidókat a adóletagadóka megkínoztá é ak
kínzásb belehalt anna vagyon kincstárr szállt zsidó legegyszerűb életmódr
szorítkoztak mer törökö minden ürügyü használta fe a adóemelésre Fizette
fogyasztás é telekadót gabonatizedet város é várépítés illetéke é véradót
Mindezze szembe azonba letelepedésüke semm se gátolta megélhetésüke ne nehezítetté
me é zsidóságu miat ne üldözté őket Enne tulajdonítható hog XVI sz másodi
felébe má népe zsid gyülekeze vol B.-n a 1580- conscripci szerin nyolcvannyol
zsid csalá lakott kb nyolcszá lélek hatvannég házban Foglalkozásuka a összeírá
ne tüntet fel Történelm forráso azonba arr mutatnak hog kereskedők iparosok
állam hivatalnoko é orvoso voltak A állam szolgálatban min kincstár
hivatalnokok bérletfelügyelők számtartók adó é törvénykezés költségbehajtó
voltak B.- törö uralo alat i zsid negyedbe laktak amelye mahalle jehudiánna
neveztek 159 okt 4 szálltá me B.- császáriak A ostromló nag vérfürdő rendezte
zsid városban hébe krónik szerin zsidó elszánta védté magukat mer császária
győzelm eseté ne számíthatta kegyelemre császária ostrom eredménytele marad é csa
1601 kezdődöt ismé császária előnyomulás é 160 okt.-be má ismé B környéké
portyázta é hatodiká b i törte zsid városrészbe városb szorul zsidó mé a els
ostro ót ige ross időke élte át éhínsé fenyegett őke é né má döglöt lovako
élősködött Mé nég esztendei tartot császária é törökö köz küzdelem mí végr 1605
megkötötté békét amelyne létrejötté zsidó i erőse fáradoztak zsitvatorok bék
utá rég zsid telepese kezdte visszaköltözn B.-ra zsidó lélekszám a áttérőkke i
szaporodott mer B.- zsidó átvetté törö zsidó hittérít szokásai é főle
rabszolganőke térítetté zsid hitre XVI sz másodi felébe minteg eze lélekszámbó
állhatot B.- zsidóság 1684-be kezdte ismé császár csapato B ostromához Júl
14-tő okt 30-i tartot a ostro é vá védelmébe zsidó i rész vettek mer tudomásukr
jutott hog császária kardélr akarjá őke hányni Csa 168 nyará támadta újbó
császár csapatok Elsőne zsidó vag Víziváro kerül hatalmukba zsidó felsővárosb
szorultak aho éhezve szomjazv figyelté küzdele kimenetelét júl 27- nag ostromko
ő i minde erejükke rész vette védelemben Szept 2 mégi megtörtén végs támadá é
brandenburgia benyomulta felsőváro zsid utcájába zsidó meneküln igyekeztek d
aki utolérte közülü a ostromlók az lekaszabolták Spanyo tudósítá szerin
parancsnokl táborno hetveneze forin válságdíja kér B.- zsidóktól
leggazdagabbaka pedi túszu lecsukatta B.- tartózkod eze zsid közü ötszá kapot
íg kegyelmet többie vag Dunáb vesztek vag katoná ölté me őket császária
legborzalmasab kegyetlenségeke követté e sebesülteken felkoncolta közü
hetvenkettőne a emléké őrz worms hitközség gettó brandenburgia teljese
kifosztották Tóráka é százszámr könyveke tű martalékáu hagyták Csa néhán hébe
kóde marad meg ami gró Marsigl mentet k zsid utcából B elfoglalás utá Cseh-
Morva- Németorszá tel vol B.- zsid foglyokkal lotharingen herceg miko bevonul
B.-ra váltságdí fejébe ígért zsidó megkegyelmezését 27 zsidó é harmincö Tórá
Nikolsburgb szállíttatott mí váltságdí egybegyűl Harminckilen héti tartottá
fogv B.-iakat mer pénz nag neheze tudtá összeszedni pedi egés Európ zsidóság B.-
zsid foglyo kiszabadításá fáradozott szerencsése megmenekül B.- zsidó Cseh-
Morva- Német é Törökorszá gettóiba telepedte meg Származás helyü utá Ofner-ne
nevezté magukat felszabadítot B.-n min a egés országba kezdeté vett megtorlá
politikája I Lipót zsidó életlehetőségeine korlátozásár törekedet é Kollonic
érse országrendez javaslata egyr rosszabb érlelté helyzetet Ellenezt zsidó újab
letelepítését kétszere közterheke akar kivetn rájuk mezőgazdaságtó val
eltiltásuka kívánta keresztén cseléde n tarthassana é keresztényektő elválasztv
éljenek H rendeleteke zsidókr kényszerítik időve önkén elhagyjá a országot Ak
pedi rendelete áthágja azonna űzessé k a országból 1690-be má érződöt hatás
Kollonic szellemének kancellári elrendel Sopro megyének hog a örökö tartományokbó
odaköltözöt zsidóka űzz ki Miko B.-r újab zsid családo igyekezte megtelepülni
má e hangula fogadt őket gyűlölködé é gazdaság féltékenysé közepett kellet
tengetn életüket Több min fé évszáza múl e íg fölöttük am alat B.- megtelepedet
zsidósá hossz küzdelme folytatot várossal amel arr törekedett hog min a orszá
több szab kir városai korlátlanu rendelkezhessé zsidókkal E időb esi
kurucfelkelé idej é miko felkelő 1706 feltünedezte B környékén zsidó i rész
vette sáncmunkálatokba é élénke kifejezésr juttattá királypárt érzelmeiket
zsidó é váro közöt ekkoriba kezdődöt viszálykodás mer Lipó má 1703 minde lakos
város törvényhatósá al rendel é váro zsidókr i k akart terjeszten jogait B.-
osztrá várparancsno azonba védelméb vett zsidóka várossa szemben mive zsidósá
kamar hatásköréb tartozott 1708-ba mégi sikerül váro törekvése hadügy tanác
meghagyt várparancsnoknak hog n kelje zsidó védelmére Íg zsidó váro fennhatóság
al kerültek am miat számo tehetőseb zsid elköltözöt B.-ró é többie i
kivándorlásr készülődtek B.- kamara adminisztráci err felír a udvar kamaráho é
zsidó eltávozásána káro következményei ismerteti amine csa B.-ia egyén érdeke
látjá hasznát kurucfelkelé leverés utá má nemcsa zsidók d protestánso é
görögkeletie i elnyomottakk lettek 1711-ben miko a özveg királyné Eleonór
Magdalén Terézi vezett a orszá ügyeit elrendelte hog B.- zsidók aki város telke
laknak város törvényhatósá al tartoznak anna adózn kötelesek azonkívü pedi
évenkén király kamarána tűrésükér bizonyo adó fizetn tartoznak védelm é türelm adót
megtelepedésü ót fizetté kamarának év 5 forinto minde üzle után Türelm adóju
jóva nagyob volt min rácoké Mos azonba e megszaporodot város adóval Hog zsidó
megszabaduljana város törvényhatósá könyörtelenségétől véd ura fennhatóság al
igyekezte maguka helyezni Ilye véd ú vol a országba minde főpap fő é köznemes
kamara hadügy tanács é főrang katona A 1735-ik konskripci szerin B.- zsidó közü
kamara felsőbbsé alat állotta tizenhatan köztü rabbi katona alat öten város
törvényhatóságna mindössz háro magya é hé külföld vol alávetve 171 végé kiűzte
Esztergombó zsidókat mir B i kedve kapot zsidó zaklatására Maj pedi elrendelte
hog Szen Márto napo tú zsidó hagyjá e várost 171 nov 18 pedi leromboltatt
zsinagógát B.- zsidósá királyho fordul védelemér é kérték hog Vízivárosba é
Peste nyol családda nég üzlete tarthassanak Ezér nég üzletér 20 forin türelm
taksá ajánlana fel Kéri egybe zsid személyvá eltörlésé é hog lerombol templomo
váro mag költségé építs fel zsidóko azonba ne segítet kancellária mer
folyamodvány véleményezé véget tanácsho küldte Lipó váro ítéletér bízta akar-
zsidóka tűrni a özveg császárn pedi megengedte hog tanác zsidóka város adózá é
jurisdicti al hajtsa váro zsidóellene politikájá 1713 ápr.-ba kancellári azo
leirat gátolt meg amel megtiltj má letelepedet zsidó üldözését zsidó ügyéne
rendezés véget pedi min ké fé küldjö teljhatalm követeke Bécsbe pesti miat
követe ne utazhatta el am kapór jöt városnak mer folytathatt rég politikáját
Minde zsidór fé forintny adó vetet ki mir 171 okt.-be kancellári magyarázato
kért Ekkoriba készülte zsidó lerombol zsinagógáju felépítéséhez mir a esztergom
érse rendeletile tiltott e zsinagóg felépítését váro é zsidó közöt egyr tartot
nyugtala állapot mí végr III Károl 171 márc 15 azo kívánságána adot kifejezést
hog váro tűrj me zsidóka addig mí véglegese dön kérdésben Íg egyelőr király
védele nyugalma biztosítot B.- zsidóknak d azér továbbr i csa hátrányosa
megkülönböztetet módo bánta velük B é Pes között hído minde zsid téle egy nyáro
pedi eg fé garas tartozot fizetni Végü i B.- osztrá városparancsno
közbenjárásár váro kénytele vol zsidóka i vámegyenlőségbe részesíteni
kurucfelkelé lezajlás utá töb zsid csalá kapot B.-r letelepedés engedély
királytól ak bizonyo kiváltságoka biztosítot számukra E azutá ismé
felébresztett váro zsidógyűlöletét mir 171 márc 27 B.- tanác felfolyamodássa é
királyná zsidó ellen Elpanaszolja hog zsidó mindjobba elszaporodnak amine ige
károsa következményei polgárkereskedő tönkremennek zsidó foglaljá e lakásoka é
mive má rabbiju i van od zarándoko zsidósá é könnye megeshetik hog kánono é
hercegprímá tilalm ellenér is felépíti zsinagógájukat polgársá terheibe ne
akarna rész venn é egyr kamara védelemme hozakodna elő váro könyörögv kéri hog
zsidóka n védj kancellári váro privilégiumaina ellenére kancellári figyelméb
ajánlt váro kérelmé hadügy tanácsna é a udvar kamarának ahov váro eg mási
kérelmé i felterjesztett é ebbe tiltakozi a ellen hog zsidó telke
szerezhessenek 1719 jún 17-é hadügy tanác má értesített kancelláriát hog
szállít zsidó felet katona védele júniu végéve megszűnik csupá császár
gabonaszállítóva Bürge Sámuelle tes kivételt A udvar kamar i kiadt B.- zsidókr
vonatkoz intézkedésé é mindössz Nátán Bacharac é Hirsc családokr kíván kivétele
bánásmódot váro persz ne akar ebb belenyugodni mir kancellári anny engedmény
mégi tett hog nevezet zsidó városna i fizessene adót váro pedi megkezdt azokna
zsidókna kiűzetését aki ne tarthatta igény különlege védelemre 172 okt 17 fajul
e teljese helyzet Sátoro ünne éjszakájá város tanác rendelet alapjá ingóságaikka
együt kilakoltatjá zsid családoka é polgármeste kihirdeti hog 15 frt bírsá terh
alat tilo zsidókna menedéke adni Csa nég na múlv érkezhetet me királ parancsa
amelybe elrendeli hog kiűzötteke engedjé vissz lakásaikba Íg eg darabi ismé
nyugalomho jutotta B.- zsidók 1725-ben miko B.-ia úg látták hog bécs udvarná
kedvezőtleneb hangula uralkodi zsidó ellen ismé mozgolódn kezdte zsidó ellen
Mir magya zsidósá panasz nyújtot b bécs udvar kamaráho B.- tanác ellen
Ugyanekko váro pedi összeíratt zsidókat hog kiűzetésüke keresztü vigye Mialat
mindké fé folyamodványa bürokráci útjá jártá é királ határozat mé ne történ meg
tanác 1728 parancso ad hog Szen Györg napjá hagyjá e várost zsidó ismé királyho
fordulna védelemért mir a ápr 12 jelentés ké várostól zsidó ismé megmenekülte
kiűzetéstől Csa 1736 kezdődi újr heveseb zsidóellene mozgalom A előz évbe
elrendel konskripci ekko kerül helytartótanác el tanác panaszai tartalmaz
folyamodvánnya együtt Ismé rég vádaka sorakoztatj fe é kéri hog helytartósá
járj k királyná zsidó kiűzetésér a engedélyt Ké évve későb ismé zsidó kiűzetésé
kérik királ mos se teljesít kívánságuka é megengedi hog B.- zsidó továbbr i
kereskedhessenek d váro vigyázzon nehog zsidó Pestr vag dunántúl részekr
menjenek váro király rendszabály azza tetézi hog minde Pestr átjár zsidótó 1
krajcá hídvámo szedet III Károl utóda Mári Terézi mé anny jóindulatta se
viseltetet zsidó iránt min atyja B.- tanác zsidóellene áskálódása meghallgatásr
találna nála város tanác mos i rég érveive támogatj kérelmé é legelsősorba
zsidó szaporodásá panaszolj fel A összeírá létszám pedig amel ekkoriba készült
mindössz kettőve muta többe a előz konskripci lélekszámánál 174 szept 22 kísérl
me tanác legvehemenseb támadásá zsidó ellen Ebbe má katoliku kérdéss tesz
polgár kereskedő ügyé é királyn valláso elfogultságába bízva,a önz érdekeke a
uralkod vallá érdekeikén tüntet fel királyn dec 21 mé ellenzi hog
folyamodványba felsorol egye zsidó terhér rót bűnö miat valamenny zsidó
büntessék Mive ne akart kincstár megfosztan zsidó adóitól megfontolá tárgyáv
tett kiűzeté kérdésé é vélemény kér arr vonatkozólag hog hán zsid maradjo
király protekci alatt Amí kitiltá fölöt tanakodtak Mári Terézi elhatározta hog
kivet a orszá zsidóságár türelm adó l o zsidósá vonakodi magár venn a ú
terheket mir a udva magatartás érezhetőe megváltozi B.- zsidókka szemben
1743-ba B.- kamara zsidó külö engedele nélkü má ne kapna védelmet 174 már 8
kancellári ismé sürget a udvar kamar végzésé zsidó kiűzés ügyében kiűzetés
azonba csa eg esztend múlv vihetté keresztül amiko 174 jún 17 királyn
rendeletile minde zsidó kitiltot B.-ról B.- tanác júl 5 tárgyalt l királyn
végzését királyn pedi júl 7 külö leiratba értesített elhatározásáró a udvar
kamarát kamara zsidó kísérlete tette arra hog legaláb magu számár nyerjé me királyn
jóindulatát Mári Terézi azonba hajthatatla maradt Szept 8 vol kivándorlá
határnapja váro mé behajtott zsidóko a 1746 évr szól adót zsidó pedi rekken
hőségben előbb min végs határid letel volna elhagytá várost száműzötte eg rész
Ó-Budá l Ó-Bud telepedet meg soka szétszéledte a országban többie pedi
Lengyelországb vándoroltak zsid temetőbe fekv halotta csontjai 180 júl 17
kiástá é átszállítottá a óbuda temetőbe Csa 1783 kezdődöt me ismé zsidó
letelepedés B.- é Újla elővárosban E idei mé zsid házalóka i kitiltottá városbó
é csa a országo vásáro idejé kereskedhette B.- zsid kalmárok II Józse rendelet
oldott fe rég megkötöttségeket amiko megengedte hog zsidó sz kir városokba i
letelepedhetnek l Egyenjogúsít törekvé A els zsid vendégl 1787 nyíl me B.-
helytartósá engedélyével zsidógyűlöle csa ne csökkent ami élénke bizonyít hog
1848. közvetlenü március napo utá k akartá űzn ismé zsidókat pedi szabadsághar
utá i mé mindössz 497 zsid lakot B.-n B.- hitközsé újjászervezés Józse császá
uralkodás alat kezdődött Ezutá i mé so zaklatás szenvedett d hitéle mégi
megerősödött B.- zsidó számár i csa a emancipáci l o hozt me 1867
jogegyenlőséget B.-na pedi önáll szereplés megszűn 1872. miko Pestte l Pest
egyesítették Irodalom Büchler zsidó történet Budapeste [l Buda Budapes 190 Kohn
zsidó történet Magyarországo [Buda buda zsidók. Budapes 1884 Kaufmann Di
Erstürmun Ofen un ihr Vorgeschicht 189 Károlyi Bud é Pes visszavívás 168
Podhraczk József Bud é Pes sz kir városokna vol rég állapotjokró Pes 188 Újhegy
B. Budavá keletkezés é hadtörténelm múltj Temesvá 189 Ziglauer Di Befreiun
Ofens Insbruc 168 Di Vertheidingun Ofen durc Hentz Wie 189
10756.h
CÍMSZ Bu
SZÓCIK Bud Magyarorsz egyko főváros középkorb s ki váro 18 ó hár kerületév
alkotórés Budape székesfővárosna Zsi lakossá kerületb 816 II.-b 537 III.-b 572
összese 19.26 E XII sz.-be Izs b Móz béc zsi tud bud zsidókr közö leírásáb
Budnn nevez X sz.-b Ov Új-O jelöléss ford e héb iratokba szembeállít Ó-ovnne
késő ped Ovnsta nev vise korabe zsi válólevel hivatal megnevezé szerin Bud me
Óvn nevezteti E X sz.-be í Bu s használat ann tulajdonítj ho zsid ilyenké akart
kifejezés juttat magy nyelvhasznál elsőbbségé XVI- sz.-be B. zsid m cs Ovnn
nevez B.- a ar muta ho közhasznála nyelv ném vo e megerősí irataikb Danán
Donaun va elnevezés tör zsid m Budr Bu csup egysz Hig királyságb le Budá
használj vár megjelölésér Büchle zsid történe Budapest B. zsid bevándorlásán
idej cs hozzávetőleges leh megállapítan s előt forrás m n ismer magy zsidók miv
B. hitközs Bud iz hitközs XI sz.-b m fennállot B. zsid megtelepedésén ide mind
valószínűs szeri X s másod felé esi történel m má s tud szilárd megállapítan ho
B.-n el zsi telepes zsidóhi magyar kabar va Németországb nyuga szl tartományokb
bevándoro zsid voltak- Szertartásaikn jelle azonb ném eredet val aho történetéb
fellelhet Lakóhelye B. tatár betöré előt időkb n állapíthat me I Bé ó azonb zsi
negyedb zsi utcáb Bud zsi ut lakta zsidó-ka közeléb állo 130 zsinagó kap t m
krisztinaváro templ környék fekü temetőj Bud zsi teme B. zsidós valóság gettó XII
s vé fe alakulhatot me 127 zsin m a hibáztatt ho keresztény együ lakn zsidókka
B. zsid fől kereskedéss foglalkozt kereskedelm Cse Németorsz fe irányul
Társadal helyzetük középk uralko szelle hátrányos befolyásolt amir el hí
honfoglal ut kétsz évv szabolc zsin adj 1251-b m szüksé mutatkozo anna ho Bé I
zsidótörvén ame bizony szabadalmak biztosíto számukr létrejöjjö 1348-b kiűzt
B.-r zsidók orsz töb zsidóiv együt me nek tulajdonított feke halálveszedelme
kiűzet szomo történet Koh Józs zsi krónik közl 1360-b ism száműzt őke aho B.
króni Chronic Budens Bu 18 beszél azér me Na Laj n tud ők katolik hit téríten
száműzet kiűzet ame különb ország jelle vol né esztende tartot Visszatérés ut
Na Laj ország zsidóbír hivata Zsi bí állíto f B. orsz zsidósá ügyei intézésér
Zsigmo ala adt Bud törvénykönyv ame súly megaláztatások hozo zsidóságr Ekk tett
kötelező számuk sár fo Zsidój vör köpe hegy süv Zsidó-öltöz viseleté váro ar
törekedet ho zsidók kereskedelemt Kereskedel eltilt üzletek pénzüzl utal őke
Bud zsidótörvé megemlékez zsi utcáró ame m Sz György-ut hely vol I vo zsi ka
amelle állo 130 zsinagóg amely kiűzetés ut kirá Sz Zsigmo neve kápolnán avatot
mohác vés megelő időb még meglehetős élé vo kereskedelmü Pénzüzlete kiterjedt
volta jobbágyt kezd királ kincstár minden hozzáj fordu kölcsönér Viszontagság
idők é magy zsidós 139 140 esztend át évén jel bud Izs nemr kiáso sírkövén
felirat Valószínűl bud Nát zsi tud üldöz mia költözö cs Éger időtáj kerülhett
külföl hitközség emlékkönyvei magyarország í B. zsi vértanukr szó feljegyzése
B. üldözés szórhatt sz B. pes zsidók 1406--43- orsz különbö hitközségeib B.
hitközs X s ele ó ker előtér magy zsidós életéb magy zsid érdeke képviselet
jelentéke szá tekintély B. zsidóság bízz 14 ó e f évszázad majdne kizáról B.
zsid szerz m királyokt Bé kiváltságlevelén másolat Bé [IV zsidótörvén Máty
királ szentíráss kezükb fogadt B. zsid közbenjárásuk erősítet m kiváltságlevele
Mátyá székesfehérvá megkoronáztatásá elkísért B. zsidó tekintély Mendel-csal
egy tag tizenh csatlóss lovago kirá előt 147 Máty lakodal menet lov bandériumm
fogadt Bandéri Máty kirá 148 felállítot zsi prefektur orsz zsidóságán legfő
fórumá Prefektusn ped Mendel B. hitközs elnök nevez k Minte hatvanhár év ál fe
hivat i ala orsz zsidóságán súlypont B.- kerül prefektu tisztség mind
Mendel-csal egy tag töltöt b I Ulászl ugyancs Tóráv várt B. zsid joga
megerősítés kérté prefekt ped huszonné pomp lovass kísér Székesfehérvár
koronázásko I Ulász ala szabadjá indu zsidóüldözé B.- felhívt pozson zsidók mik
ez n tudt szükség pén királyn előteremten bebörtönözt őke B. zsid házain
megtámadá egy gyakrabb megismétlődöt me n a hitt ho zsid óriá kincs fölö
rendelkezne B. zsidó va ez léle időb adójána é kétez forintn fel fizetté a n
állo arányb kereszté zsi lakosain számáva me zsid n tett lakosságán felé 149
oly veszedelm méretek öltö zsi hajs Bud zavargás ho zsidós kül védel őrség
szervezet Ily nagymére zsidóüldöz új cs 152 vol amik töm megostromol zsi negyed
Bud pogr Szerencs Im kirá zsi kegyen elle gyűlöletébe B. zsid történetén mohác
vé előt korszak Szerencs szereplé feje b korszakb B. zsidós m élé kereskedelm
tarto fe külföldde fől er kapcsolat fűzt ők Törökországho a ann tulajdoníthat
ho szám B. zsi házasodo Konstantinápolybó 1526-ba mohác vé ut menekü főurai
papja polgára cs néhá gazd zsi követt töb o marad ho műhelyé zálogüzlet
megmenthes török prédaéhsé elő zsid elöljár halot lepel burkol jelent m B.
meghódí Ibrah pa előt éle vagyonbiztonság kért hódítókt átadt védtelen mara v
kulcsai zsid sors azonb cs késő bevonu szult döntöt e történel feltev szeri
kegyelm ado nek vagyonukn s ese bántódás Mik azonb szult visszaindul utá vitt
kegyelm kapo keresztények zsidóka Va kétez zsid Törökorsz különbö városaib
helyezt e keresztény ped Konstantinápolyb Héttoro környék kapt lakás Ezz
kényszertelepítéss akar valószínűl szult népeseb ten birodalmá Egyko tudósítás
különfélekép írj elfoglalásá e röpir a állítj ho zsid elszánt védelmezt zsi
negyede mi török kardél hányt negyedfélez zsidó egyko újs Ne Zeyttu a közl ho
miut várbeli kegyelm kapta török felszólított zsidóka menjen vel Törökországb
zsid azonb mi B. akart maradn mi zsi férfi köz negy f ezr legyilkolta hú év
aluliaka nők gyermekek elhurcoltá egyko zsi króni azonb egyáltaláb n eml f
semmifé kegyetlenkedés M B. zsid na rés Törökország kerül töb elszéle országba
m 15 ok megkezd Pozsonyb zsid kiűzetés no zsid indult Dévé fel Jö azt e más
országgyűlé törvénycik ame elrende zsidókn orsz mind vidékérő szab királ
városokb helyiségeib va rögtö kiűzetésüke Ekk azonb B. m egyetl zsi s lakot Ján
kirá házaik elajándékoz híveine Ferdiná m megtűr zsidók országba B. követ előd
példáj elajándékozgat zsid házai 1529-b ker B.- cs ism zsid münche Lazaru a mi
baj herc köve szerep udvarná 15 kör talál elősz zsi telepeseke Nemsoká 154
foglalt török ism B. legelősz szomba kap kerített hatalmuk zsidó-ut zsinagógá
mellet tör vil korszakb kezdőd Magyarországo zsid keresztény fejadó környék
50-2 akc közö váltakozot adóztat súly terh ala nyögö lakoss cs késő tett
lehetőv ho ad hitközség egym közö feloszthassá a behajtásán idej török túszok
vitt tekintély zsidóka adóletagadók megkínozt a kínzás belehal ann vagyo
kincstár száll zsid legegyszerű életmód szorítkozta me török minde ürügy
használt f adóemelésr Fizett fogyasztá telekadó gabonatizede váro várépíté
illeték véradó Mindezz szemb azonb letelepedésük sem s gátolt megélhetésük n
nehezített m zsidóság mia n üldözt őke Enn tulajdoníthat ho XV s másod feléb m
nép zsi gyülekez vo B.- 1580 conscripc szeri nyolcvannyo zsi csal lakot k
nyolcsz léle hatvanné házba Foglalkozásuk összeír n tünte fe Történel forrás
azonb ar mutatna ho kereskedő iparoso álla hivatalnok orvos volta álla
szolgálatba mi kincstá hivatalnoko bérletfelügyelő számtartó ad törvénykezé
költségbehajt volta B. tör ural ala zsi negyedb lakta amely mahall jehudiánn nevezte
15 ok szállt m B. császária ostroml na vérfürd rendezt zsi városba héb króni
szeri zsid elszánt védt maguka me császári győzel eset n számíthatt kegyelemr
császári ostro eredménytel mara cs 160 kezdődö ism császári előnyomulá 16
okt.-b m ism környék portyázt hatodik tört zsi városrészb város szoru zsid m el
ostr ó ig ros idők élt á éhíns fenyeget ők n m döglö lovak élősködöt M né
esztende tarto császári török kö küzdele m vég 160 megkötött béké amelyn
létrejött zsid erős fáradozta zsitvatoro bé ut ré zsi telepes kezdt
visszaköltöz B.-r zsid lélekszá áttérőkk szaporodot me B. zsid átvett tör zsid
hittérí szokása fől rabszolganők térített zsi hitr XV s másod feléb minte ez
lélekszámb állhato B. zsidósá 1684-b kezdt ism császá csapat ostromáho Jú 14-t
ok 30- tarto ostr v védelméb zsid rés vette me tudomásuk jutot ho császári
kardél akarj ők hányn Cs 16 nyar támadt újb császá csapato Elsőn zsid va
Vízivár kerü hatalmukb zsid felsőváros szorulta ah éhezv szomjaz figyelt küzdel
kimenetelé jú 27 na ostromk mind erejükk rés vett védelembe Szep még megtörté
vég támad brandenburgi benyomult felsővár zsi utcájáb zsid menekül igyekezte ak
utolért közül ostromló a lekaszaboltá Spany tudósít szeri parancsnok táborn
hetvenez fori válságdíj ké B. zsidóktó leggazdagabbak ped túsz lecsukatt B.
tartózko ez zsi köz ötsz kapo í kegyelme többi va Duná veszte va katon ölt m
őke császári legborzalmasa kegyetlenségek követt sebesülteke felkoncolt köz
hetvenkettőn emlék őr worm hitközsé gett brandenburgi teljes kifosztottá Tórák
százszám könyvek t martaléká hagytá Cs néhá héb kód mara me am gr Marsig mente
zsi utcábó elfoglalá ut Cseh Morva Németorsz te vo B. zsi foglyokka lotharinge
herce mik bevonu B.-r váltságd fejéb ígér zsid megkegyelmezésé 2 zsid harminc
Tór Nikolsburg szállíttatot m váltságd egybegyű Harminckile hét tartott fog
B.-iaka me pén na nehez tudt összeszedn ped egé Euró zsidósá B. zsi fogly
kiszabadítás fáradozot szerencsés megmenekü B. zsid Cseh Morva Néme Törökorsz
gettóib telepedt me Származá hely ut Ofner-n nevezt maguka felszabadíto B.- mi
egé országb kezdet vet megtorl politikáj Lipó zsid életlehetőségein korlátozásá
törekede Kolloni érs országrende javaslat egy rosszab érlelt helyzete Ellenez
zsid úja letelepítésé kétszer közterhek aka kivet ráju mezőgazdaságt va
eltiltásuk kívánt kereszté cseléd tarthassan keresztényekt elválaszt éljene
rendeletek zsidók kényszeríti időv önké elhagyj országo A ped rendelet áthágj
azonn űzess országbó 1690-b m érződö hatá Kolloni szelleméne kancellár elrende
Sopr megyéne ho örök tartományokb odaköltözö zsidók űz k Mik B.- úja zsi család
igyekezt megtelepüln m hangul fogad őke gyűlölköd gazdasá féltékenys közepet
kelle tenget életüke Töb mi f évszáz mú í fölöttü a ala B. megtelepede zsidós
hoss küzdelm folytato várossa ame ar törekedet ho mi orsz töb sza ki városa
korlátlan rendelkezhess zsidókka idő es kurucfelkel ide mik felkel 170
feltünedezt környéké zsid rés vett sáncmunkálatokb élénk kifejezés juttatt
királypár érzelmeike zsid vár közö ekkorib kezdődö viszálykodá me Lip m 170
mind lako váro törvényhatós a rende vár zsidók akar terjeszte jogai B. osztr
várparancsn azonb védelmé vet zsidók váross szembe miv zsidós kama hatásköré
tartozot 1708-b még sikerü vár törekvés hadüg taná meghagy várparancsnokna ho
kelj zsid védelmér Í zsid vár fennhatósá a kerülte a mia szám tehetőse zsi
elköltözö B.-r többi kivándorlás készülődte B. kamar adminisztrác er felí udva
kamaráh zsid eltávozásán kár következménye ismertet amin cs B.-i egyé érdek
látj haszná kurucfelkel leveré ut m nemcs zsidó protestáns görögkeleti
elnyomottak lette 1711-be mik özve királyn Eleonó Magdalé Teréz vezet orsz
ügyei elrendelt ho B. zsidó ak váro telk lakna váro törvényhatós a tartozna ann
adóz kötelese azonkív ped évenké királ kamarán tűrésüké bizony ad fizet tartozna
védel türel adó megtelepedés ó fizett kamarána é forint mind üzl utá Türel adój
jóv nagyo vol mi rácok Mo azonb megszaporodo váro adóva Ho zsid megszabaduljan
váro törvényhatós könyörtelenségétő vé ur fennhatósá a igyekezt maguk helyezn
Ily vé vo országb mind főpa f közneme kamar hadüg tanác főran katon 1735-i
konskripc szeri B. zsid köz kamar felsőbbs ala állott tizenhata közt rabb katon
ala öte váro törvényhatóságn mindöss hár magy h külföl vo alávetv 17 vég kiűzt
Esztergomb zsidóka mi kedv kapo zsid zaklatásár Ma ped elrendelt ho Sze Márt
nap t zsid hagyj város 17 no 1 ped leromboltat zsinagógá B. zsidós királyh
fordu védelemé kérté ho Vízivárosb Pest nyo családd né üzlet tarthassana Ezé né
üzleté 2 fori türel taks ajánlan fe Kér egyb zsi személyv eltörlés ho lerombo
templom vár ma költség épít fe zsidók azonb n segíte kancellári me folyamodván
véleményez vége tanácsh küldt Lip vár ítéleté bízt akar zsidók tűrn özve
császár ped megengedt ho taná zsidók váro adóz jurisdict a hajts vár zsidóellen
politikáj 171 ápr.-b kancellár az leira gátol me ame megtilt m letelepede zsid
üldözésé zsid ügyén rendezé vége ped mi k f küldj teljhatal követek Bécsb pest
mia követ n utazhatt e a kapó jö városna me folytathat ré politikájá Mind zsidó
f forintn ad vete k mi 17 okt.-b kancellár magyarázat kér Ekkorib készült zsid
lerombo zsinagógáj felépítéséhe mi esztergo érs rendeletil tiltot zsinagó
felépítésé vár zsid közö egy tarto nyugtal állapo m vég II Káro 17 már 1 az
kívánságán ado kifejezés ho vár tűr m zsidók addi m végleges dö kérdésbe Í
egyelő királ védel nyugalm biztosíto B. zsidókna azé tovább cs hátrányos
megkülönböztete mód bánt velü Pe közöt híd mind zsi tél eg nyár ped e f gara
tartozo fizetn Vég B. osztr városparancsn közbenjárásá vár kénytel vo zsidók
vámegyenlőségb részesíten kurucfelkel lezajlá ut tö zsi csal kapo B.-
letelepedé engedél királytó a bizony kiváltságok biztosíto számukr azut ism
felébresztet vár zsidógyűlöleté mi 17 már 2 B. taná felfolyamodáss királyn zsid
elle Elpanaszolj ho zsid mindjobb elszaporodna amin ig káros következménye
polgárkeresked tönkremenne zsid foglalj lakások miv m rabbij va o zarándok
zsidós könny megesheti ho kánon hercegprím tilal ellené i felépít zsinagógájuka
polgárs terheib n akarn rés ven egy kamar védelemm hozakodn el vár könyörög kér
ho zsidók véd kancellár vár privilégiumain ellenér kancellár figyelmé ajánl vár
kérelm hadüg tanácsn udva kamarána aho vár e más kérelm felterjesztet ebb
tiltakoz elle ho zsid telk szerezhessene 171 jú 17- hadüg taná m értesítet
kancelláriá ho szállí zsid fele katon védel júni végév megszűni csup császá
gabonaszállítóv Bürg Sámuell te kivétel udva kama kiad B. zsidók vonatko
intézkedés mindöss Nátá Bachara Hirs családok kívá kivétel bánásmódo vár pers n
aka eb belenyugodn mi kancellár ann engedmén még tet ho neveze zsid városn
fizessen adó vár ped megkezd azokn zsidókn kiűzetésé ak n tarthatt igén
különleg védelemr 17 ok 1 faju teljes helyze Sátor ünn éjszakáj váro taná
rendele alapj ingóságaikk együ kilakoltatj zsi családok polgármest kihirdet ho
1 fr bírs ter ala til zsidókn menedék adn Cs né n múl érkezhete m kirá parancs
amelyb elrendel ho kiűzöttek engedj viss lakásaikb Í e darab ism nyugalomh
jutott B. zsidó 1725-be mik B.-i ú láttá ho béc udvarn kedvezőtlene hangul
uralkod zsid elle ism mozgolód kezdt zsid elle Mi magy zsidós panas nyújto béc
udva kamaráh B. taná elle Ugyanekk vár ped összeírat zsidóka ho kiűzetésük
kereszt vigy Miala mindk f folyamodvány bürokrác útj járt kirá határoza m n
törté me taná 172 parancs a ho Sze Györ napj hagyj város zsid ism királyh
forduln védelemér mi áp 1 jelenté k várostó zsid ism megmenekült kiűzetéstő Cs
173 kezdőd új hevese zsidóellen mozgalo elő évb elrende konskripc ekk kerü
helytartótaná e taná panasza tartalma folyamodvánny együt Ism ré vádak sorakoztat
f kér ho helytartós jár királyn zsid kiűzetésé engedély K évv késő ism zsid
kiűzetés kéri kirá mo s teljesí kívánságuk megenged ho B. zsid tovább
kereskedhessene vár vigyázzo neho zsid Pest va dunántú részek menjene vár királ
rendszabál azz tetéz ho mind Pest átjá zsidót krajc hídvám szede II Káro utód
Már Teréz m ann jóindulatt s viseltete zsid irán mi atyj B. taná zsidóellen
áskálódás meghallgatás találn nál váro taná mo ré érveiv támogat kérelm
legelsősorb zsid szaporodás panaszol fe összeír létszá pedi ame ekkorib készül
mindöss kettőv mut több elő konskripc lélekszámáná 17 szep 2 kísér m taná
legvehemense támadás zsid elle Ebb m katolik kérdés tes polgá keresked ügy
király vallás elfogultságáb bízva, ön érdekek uralko vall érdekeiké tünte fe király
de
10756.
CÍMS B
SZÓCI Bu Magyarors egyk főváro középkor k vár 1 há kerületé alkotóré Budap
székesfővárosn Zs lakoss kerület 81 II.- 53 III.- 57 összes 19.2 XI sz.-b Iz Mó
bé zs tu bu zsidók köz leírásá Budn neve sz.- O Új- jelölés for hé iratokb
szembeállí Ó-ovnn kés pe Ovnst ne vis korab zs válóleve hivata megnevez szeri
Bu m Óv neveztet sz.-b B használa an tulajdonít h zsi ilyenk akar kifejezé
jutta mag nyelvhaszná elsőbbség XVI sz.-b B zsi c Ovn neve B. a mut h
közhasznál nyel né v megerős irataik Daná Donau v elnevezé tö zsi Bud B csu
egys Hi királyság l Bud használ vá megjelölésé Büchl zsi történ Budapes B zsi
bevándorlásá ide c hozzávetőlege le megállapíta elő forrá isme mag zsidó mi B
hitköz Bu i hitköz X sz.- fennállo B zsi megtelepedésé id min valószínű szer
máso fel es történe m tu szilár megállapíta h B.- e zs telepe zsidóh magya kaba
v Németország nyug sz tartományok bevándor zsi voltak Szertartásaik jell azon
né erede va ah történeté fellelhe Lakóhely B tatá betör elő idők állapítha m B
azon zs negyed zs utcá Bu zs u lakt zsidó-k közelé áll 13 zsinag ka
krisztinavár temp környé fek temető Bu zs tem B zsidó valósá gett XI v f
alakulhato m 12 zsi hibáztat h keresztén egy lak zsidókk B zsi fő kereskedés
foglalkoz kereskedel Cs Németors f irányu Társada helyzetü közép uralk szell
hátrányo befolyásol ami e h honfogla u kéts év szabol zsi ad 1251- szüks
mutatkoz ann h B zsidótörvé am bizon szabadalma biztosít számuk létrejöjj 1348-
kiűz B.- zsidó ors tö zsidói együ m ne tulajdonítot fek halálveszedelm kiűze
szom történe Ko Józ zs króni köz 1360- is száműz ők ah B krón Chroni Buden B 1
beszé azé m N La tu ő katoli hi téríte száműze kiűze am külön orszá jell vo n
esztend tarto Visszatéré u N La orszá zsidóbí hivat Zs b állít B ors zsidós
ügye intézésé Zsigm al ad Bu törvényköny am súl megaláztatáso hoz zsidóság Ek
tet kötelez számu sá f Zsidó vö köp heg sü Zsidó-öltö viselet vár a törekede h
zsidó kereskedelem Kereskede eltil üzlete pénzüz uta ők Bu zsidótörv megemléke
zs utcár am S György-u hel vo v zs k amell áll 13 zsinagó amel kiűzeté u kir S
Zsigm nev kápolná avato mohá vé megel idő mé meglehető él v kereskedelm
Pénzüzlet kiterjed volt jobbágy kez kirá kincstá minde hozzá ford kölcsöné
Viszontagsá idő mag zsidó 13 14 eszten á évé je bu Iz nem kiás sírkövé felira
Valószínű bu Ná zs tu üldö mi költöz c Ége időtá kerülhet külfö hitközsé
emlékkönyve magyarorszá B zs vértanuk sz feljegyzés B üldözé szórhat s B pe
zsidó 1406--43 ors különb hitközségei B hitköz el ke előté mag zsidó életé mag
zsi érdek képvisele jelenték sz tekintél B zsidósá bíz 1 évszáza majdn kizáró B
zsi szer királyok B kiváltságlevelé másola B [I zsidótörvé Mát kirá szentírás
kezük fogad B zsi közbenjárásu erősíte kiváltságlevel Máty székesfehérv
megkoronáztatás elkísér B zsid tekintél Mendel-csa eg ta tizen csatlós lovag
kir elő 14 Mát lakoda mene lo bandérium fogad Bandér Mát kir 14 felállíto zs
prefektu ors zsidóságá legf fórum Prefektus pe Mende B hitköz elnö neve Mint
hatvanhá é á f hiva al ors zsidóságá súlypon B. kerü prefekt tisztsé min
Mendel-csa eg ta töltö Ulász ugyanc Tórá vár B zsi jog megerősíté kért prefek
pe huszonn pom lovas kísé Székesfehérvá koronázásk Ulás al szabadj ind
zsidóüldöz B. felhív pozso zsidó mi e tud szüksé pé király előteremte
bebörtönöz ők B zsi házai megtámad eg gyakrab megismétlődö m hit h zsi óri kinc
föl rendelkezn B zsid v e lél idő adóján kéte forint fe fizett áll arány
kereszt zs lakosai számáv m zsi tet lakosságá fel 14 ol veszedel mérete ölt zs
haj Bu zavargá h zsidó kü véde őrsé szerveze Il nagymér zsidóüldö ú c 15 vo ami
tö megostromo zs negye Bu pog Szerenc I kir zs kegye ell gyűlöletéb B zsi
történeté mohá v elő korsza Szerenc szerepl fej korszak B zsidó él kereskedel
tart f külföldd fő e kapcsola fűz ő Törökországh an tulajdonítha h szá B zs
házasod Konstantinápolyb 1526-b mohá v u menek főura papj polgár c néh gaz zs
követ tö mara h műhely zálogüzle megmenthe törö prédaéhs el zsi elöljá halo
lepe burko jelen B meghód Ibra p elő él vagyonbiztonsá kér hódítók átad védtele
mar kulcsa zsi sor azon c kés bevon szul döntö történe felte szer kegyel ad ne
vagyonuk es bántódá Mi azon szul visszaindu ut vit kegyel kap kereszténye
zsidók V kéte zsi Törökors különb városai helyez keresztén pe Konstantinápoly
Héttor környé kap laká Ez kényszertelepítés aka valószínű szul népese te
birodalm Egyk tudósítá különféleké ír elfoglalás röpi állít h zsi elszán
védelmez zs negyed m törö kardé hány negyedféle zsid egyk új N Zeytt köz h miu
várbel kegyel kapt törö felszólítot zsidók menje ve Törökország zsi azon m B
akar marad m zs férf kö neg ez legyilkolt h é aluliak nő gyermeke elhurcolt
egyk zs krón azon egyáltalá em semmif kegyetlenkedé B zsi n ré Törökorszá kerü
tö elszél országb 1 o megkez Pozsony zsi kiűzeté n zsi indul Dév fe J az má
országgyűl törvényci am elrend zsidók ors min vidékér sza kirá városok
helyiségei v rögt kiűzetésük Ek azon B egyet zs lako Já kir házai elajándéko
hívein Ferdin megtű zsidó országb B köve elő példá elajándékozga zsi háza 1529-
ke B. c is zsi münch Lazar m ba her köv szere udvarn 1 kö talá elős zs
telepesek Nemsok 15 foglal törö is B legelős szomb ka kerítet hatalmu zsidó-u
zsinagóg melle tö vi korszak kezdő Magyarország zsi keresztén fejad környé 50-
ak köz váltakozo adózta súl ter al nyög lakos c kés tet lehető h a hitközsé egy
köz feloszthass behajtásá ide törö túszo vit tekintél zsidók adóletagadó
megkínoz kínzá beleha an vagy kincstá szál zsi legegyszer életmó szorítkozt m
törö mind ürüg használ adóemelés Fizet fogyaszt telekad gabonatized vár várépít
illeté vérad Mindez szem azon letelepedésü se gátol megélhetésü nehezítet
zsidósá mi üldöz ők En tulajdonítha h X máso felé né zs gyüleke v B. 158
conscrip szer nyolcvanny zs csa lako nyolcs lél hatvann házb Foglalkozásu
összeí tünt f Történe forrá azon a mutatn h keresked iparos áll hivatalno orvo
volt áll szolgálatb m kincst hivatalnok bérletfelügyel számtart a törvénykez
költségbehaj volt B tö ura al zs negyed lakt amel mahal jehudián nevezt 1 o száll
B császári ostrom n vérfür rendez zs városb hé krón szer zsi elszán véd maguk m
császár győze ese számíthat kegyelem császár ostr eredményte mar c 16 kezdőd is
császár előnyomul 1 okt.- is környé portyáz hatodi tör zs városrész váro szor
zsi e ost i ro idő él éhín fenyege ő dögl lova élősködö n esztend tart császár
törö k küzdel vé 16 megkötöt bék amely létrejöt zsi erő fáradozt zsitvator b u
r zs telepe kezd visszaköltö B.- zsi léleksz áttérők szaporodo m B zsi átvet tö
zsi hittér szokás fő rabszolganő térítet zs hit X máso felé mint e lélekszám
állhat B zsidós 1684- kezd is csász csapa ostromáh J 14- o 30 tart ost védelmé
zsi ré vett m tudomásu juto h császár kardé akar ő hány C 1 nya támad új csász
csapat Első zsi v Vízivá ker hatalmuk zsi felsőváro szorult a éhez szomja
figyel küzde kimenetel j 2 n ostrom min erejük ré vet védelemb Sze mé megtört
vé táma brandenburg benyomul felsővá zs utcájá zsi menekü igyekezt a utolér
közü ostroml lekaszabolt Span tudósí szer parancsno tábor hetvene for válságdí k
B zsidókt leggazdagabba pe tús lecsukat B tartózk e zs kö öts kap kegyelm több
v Dun veszt v kato öl ők császár legborzalmas kegyetlensége követ sebesültek
felkoncol kö hetvenkettő emlé ő wor hitközs get brandenburg telje kifosztott
Tórá százszá könyve martalék hagyt C néh hé kó mar m a g Marsi ment zs utcáb
elfoglal u Cse Morv Németors t v B zs foglyokk lotharing herc mi bevon B.-
váltság fejé ígé zsi megkegyelmezés zsi harmin Tó Nikolsbur szállíttato váltság
egybegy Harminckil hé tartot fo B.-iak m pé n nehe tud összeszed pe eg Eur
zsidós B zs fogl kiszabadítá fáradozo szerencsé megmenek B zsi Cse Morv Ném
Törökors gettói teleped m Származ hel u Ofner- nevez maguk felszabadít B. m eg
ország kezde ve megtor politiká Lip zsi életlehetőségei korlátozás töreked
Kollon ér országrend javasla eg rossza érlel helyzet Ellene zsi új letelepítés
kétsze közterhe ak kive ráj mezőgazdaság v eltiltásu kíván kereszt cselé
tarthassa keresztények elválasz éljen rendelete zsidó kényszerít idő önk elhagy
ország pe rendele áthág azon űzes országb 1690- érződ hat Kollon szellemén
kancellá elrend Sop megyén h örö tartományok odaköltöz zsidó ű Mi B. új zs
csalá igyekez megtelepül hangu foga ők gyűlölkö gazdas féltékeny közepe kell
tenge életük Tö m évszá m fölött al B megteleped zsidó hos küzdel folytat
váross am a törekede h m ors tö sz k város korlátla rendelkezhes zsidókk id e
kurucfelke id mi felke 17 feltünedez környék zsi ré vet sáncmunkálatok élén
kifejezé juttat királypá érzelmeik zsi vá köz ekkori kezdőd viszálykod m Li 17 min
lak vár törvényható rend vá zsidó aka terjeszt joga B oszt várparancs azon
védelm ve zsidó város szemb mi zsidó kam hatáskör tartozo 1708- mé siker vá
törekvé hadü tan meghag várparancsnokn h kel zsi védelmé zsi vá fennhatós
került mi szá tehetős zs elköltöz B.- több kivándorlá készülődt B kama
adminisztrá e fel udv kamará zsi eltávozásá ká következmény ismerte ami c B.-
egy érde lát haszn kurucfelke lever u nemc zsid protestán görögkelet elnyomotta
lett 1711-b mi özv király Eleon Magdal Teré veze ors ügye elrendel h B zsid a
vár tel lakn vár törvényható tartozn an adó köteles azonkí pe évenk kirá kamará
tűrésük bizon a fize tartozn véde türe ad megtelepedé fizet kamarán forin min
üz ut Türe adó jó nagy vo m ráco M azon megszaporod vár adóv H zsi megszabadulja
vár törvényható könyörtelenségét v u fennhatós igyekez magu helyez Il v v
ország min főp köznem kama hadü taná főra kato 1735- konskrip szer B zsi kö
kama felsőbb al állot tizenhat köz rab kato al öt vár törvényhatóság mindös há
mag külfö v alávet 1 vé kiűz Esztergom zsidók m ked kap zsi zaklatásá M pe
elrendel h Sz Már na zsi hagy váro 1 n pe lerombolta zsinagóg B zsidó király
ford védelem kért h Víziváros Pes ny család n üzle tarthassan Ez n üzlet for
türe tak ajánla f Ké egy zs személy eltörlé h leromb templo vá m költsé épí f
zsidó azon segít kancellár m folyamodvá véleménye vég tanács küld Li vá ítélet
bíz aka zsidó tűr özv császá pe megenged h tan zsidó vár adó jurisdic hajt vá
zsidóelle politiká 17 ápr.- kancellá a leir gáto m am megtil leteleped zsi
üldözés zsi ügyé rendez vég pe m küld teljhata követe Bécs pes mi köve utazhat
kap j városn m folytatha r politikáj Min zsid forint a vet m 1 okt.- kancellá
magyaráza ké Ekkori készül zsi leromb zsinagógá felépítéséh m eszterg ér
rendeleti tilto zsinag felépítés vá zsi köz eg tart nyugta állap vé I Kár 1 má
a kívánságá ad kifejezé h vá tű zsidó add véglege d kérdésb egyel kirá véde
nyugal biztosít B zsidókn az továb c hátrányo megkülönböztet mó bán vel P közö
hí min zs té e nyá pe gar tartoz fizet Vé B oszt városparancs közbenjárás vá
kényte v zsidó vámegyenlőség részesíte kurucfelke lezajl u t zs csa kap B.
leteleped engedé királyt bizon kiváltságo biztosít számuk azu is felébreszte vá
zsidógyűlölet m 1 má B tan felfolyamodás király zsi ell Elpanaszol h zsi
mindjob elszaporodn ami i káro következmény polgárkereske tönkremenn zsi foglal
lakáso mi rabbi v zarándo zsidó könn megeshet h káno hercegprí tila ellen
felépí zsinagógájuk polgár terhei akar ré ve eg kama védelem hozakod e vá
könyörö ké h zsidó vé kancellá vá privilégiumai ellené kancellá figyelm aján vá
kérel hadü tanács udv kamarán ah vá má kérel felterjeszte eb tiltako ell h zsi
tel szerezhessen 17 j 17 hadü tan értesíte kancellári h száll zsi fel kato véde
jún végé megszűn csu csász gabonaszállító Bür Sámuel t kivéte udv kam kia B
zsidó vonatk intézkedé mindös Nát Bachar Hir családo kív kivéte bánásmód vá per
ak e belenyugod m kancellá an engedmé mé te h nevez zsi város fizesse ad vá pe
megkez azok zsidók kiűzetés a tarthat igé különle védelem 1 o faj telje helyz
Sáto ün éjszaká vár tan rendel alap ingóságaik egy kilakoltat zs családo
polgármes kihirde h f bír te al ti zsidók menedé ad C n mú érkezhet kir paranc
amely elrende h kiűzötte enged vis lakásaik dara is nyugalom jutot B zsid
1725-b mi B.- látt h bé udvar kedvezőtlen hangu uralko zsi ell is mozgoló kezd
zsi ell M mag zsidó pana nyújt bé udv kamará B tan ell Ugyanek vá pe összeíra
zsidók h kiűzetésü keresz vig Mial mind folyamodván bürokrá út jár kir határoz
tört m tan 17 paranc h Sz Gyö nap hagy váro zsi is király fordul védelemé m á
jelent várost zsi is megmenekül kiűzetést C 17 kezdő ú heves zsidóelle mozgal
el év elrend konskrip ek ker helytartótan tan panasz tartalm folyamodvánn együ
Is r váda sorakozta ké h helytartó já király zsi kiűzetés engedél év kés is zsi
kiűzeté kér kir m teljes kívánságu megenge h B zsi továb kereskedhessen vá
vigyázz neh zsi Pes v dunánt része menjen vá kirá rendszabá az teté h min Pes
átj zsidó kraj hídvá szed I Kár utó Má Teré an jóindulat viseltet zsi irá m aty
B tan zsidóelle áskálódá meghallgatá talál ná vár tan m r érvei támoga kérel
legelsősor zsi szaporodá panaszo f összeí létsz ped am ekkori készü mindös
kettő mu töb el konskrip lélekszámán 1 sze kísé tan legvehemens támadá zsi ell
Eb katoli kérdé te polg kereske üg királ vallá elfogultságá bízva ö érdeke
uralk val érdekeik tünt f királ d ellen h folyamodvány felsor eg zsi terh r bű
mi valamen zsi büntess Mi aka kincst megfoszt zsi adóit megfonto tárgy te kiűze
kérdé vélemé k a vonatkozól h h zs marad kirá protek ala A kitil föl tanakodt
Má Teré elhatároz h kiv ors zsidóság türe a zsidó vonako mag ve terhek m ud
magatart érezhet megválto B zsidók szemb 1743- B kama zsi kü engede nél kap
védelm 1 m kancellá is sürg udv kam végzé zsi kiűz ügyéb kiűzet azon c eszte mú
vihet kereszt ami 1 j királ rendeleti min zsi kitilt B.-r B tan j tárgya királ
végzés királ pe j kü leirat értesíte elhatározásá udv kamar kama zsi kísérle
tet ar h legal ma szám nyer királ jóindulat Má Teré azon hajthatat mara Sze v
kivándor határnap vá behajto zsidó 17 é sz ad zsi pe rekk hőségb elő m vé határ
let vol elhagy váro száműzöt ré Ó-Bu Ó-B teleped m so szétszéled országb több
pe Lengyelorszá vándorolt zs temető fe halot csontj 1 j kiás átszállítot óbu
temető C 17 kezdőd is zsi leteleped B Új elővárosb id zs házaló kitiltot város
c orszá vásá ide kereskedhet B zs kalmár Józ rendel oldo r megkötöttségek ami
megenged h zsi k városok letelepedhetn Egyenjogús törek e zs vendé 17 ny B
helytartó engedélyév zsidógyűlö c csökke a élén bizony h 184 közvetle márci na
u akar ű is zsidók pe szabadságh u mindös 4 zs lak B. B hitköz újjászervez Józ
csás uralkod al kezdődö Ezu zaklat szenvede hité mé megerősödö B zsi szám c
emancipá ho 18 jogegyenlőség B.- pe öná szerepl megsz 187 mi Pest Pe egyesített
Irodal Büchl zsi történ Budapes Bu Budap 1 Ko zsi történ Magyarorszá [Bu bu
zsidó Budap 18 Kaufma Erstürm Of i Vorgeschic 1 Károl B P visszavív 1 Podhrac
Józs B P k városok v r állapotjok P 1 Újhe Buda keletkez hadtörténe múl Temes 1
Ziglau Befrei Ofe Insbr 1 Vertheiding Of du Hen W 1
10756
CÍM
SZÓC B Magyaror egy fővár középko vá h kerület alkotór Buda székesfőváros Z
lakos kerüle 8 II. 5 III. 5 össze 19. X sz.- I M b z t b zsidó kö leírás Bud
nev sz. Új jelölé fo h iratok szembeáll Ó-ovn ké p Ovns n vi kora z válólev
hivat megneve szer B Ó nevezte sz.- használ a tulajdoní zs ilyen aka kifejez
jutt ma nyelvhaszn elsőbbsé XV sz.- zs Ov nev B mu közhaszná nye n megerő
iratai Dan Dona elnevez t zs Bu cs egy H királysá Bu haszná v megjelölés Büch
zs törté Budape zs bevándorlás id hozzávetőleg l megállapít el forr ism ma zsid
m hitkö B hitkö sz. fennáll zs megtelepedés i mi valószín sze más fe e történ t
szilá megállapít B. z telep zsidó magy kab Németorszá nyu s tartományo bevándo
zs volta Szertartásai jel azo n ered v a történet fellelh Lakóhel tat betö el
idő állapíth azo z negye z utc B z lak zsidó- közel ál 1 zsina k krisztinavá
tem körny fe temet B z te zsid valós get X alakulhat 1 zs hibázta kereszté eg
la zsidók zs f kereskedé foglalko kereskede C Németor irány Társad helyzet közé
ural szel hátrány befolyáso am honfogl két é szabo zs a 1251 szük mutatko an
zsidótörv a bizo szabadalm biztosí számu létrejöj 1348 kiű B. zsid or t zsidó
egy n tulajdoníto fe halálveszedel kiűz szo történ K Jó z krón kö 1360 i számű
ő a kró Chron Bude besz az L t katol h térít száműz kiűz a külö orsz jel v
eszten tart Visszatér L orsz zsidób hiva Z állí or zsidó ügy intézés Zsig a a B
törvénykön a sú megaláztatás ho zsidósá E te kötele szám s Zsid v kö he s
Zsidó-ölt visele vá töreked zsid kereskedele Keresked elti üzlet pénzü ut ő B
zsidótör megemlék z utcá a György- he v z amel ál 1 zsinag ame kiűzet ki Zsig
ne kápoln avat moh v mege id m meglehet é kereskedel Pénzüzle kiterje vol
jobbág ke kir kincst mind hozz for kölcsön Viszontags id ma zsid 1 1 eszte év j
b I ne kiá sírköv felir Valószín b N z t üld m költö Ég időt kerülhe külf
hitközs emlékkönyv magyarorsz z vértanu s feljegyzé üldöz szórha p zsid 1406--4
or külön hitközsége hitkö e k előt ma zsid élet ma zs érde képvisel jelenté s
tekinté zsidós bí évszáz majd kizár zs sze királyo kiváltságlevel másol [
zsidótörv Má kir szentírá kezü foga zs közbenjárás erősít kiváltságleve Mát
székesfehér megkoronáztatá elkísé zsi tekinté Mendel-cs e t tize csatló lova ki
el 1 Má lakod men l bandériu foga Bandé Má ki 1 felállít z prefekt or zsidóság
leg fóru Prefektu p Mend hitkö eln nev Min hatvanh hiv a or zsidóság súlypo B
ker prefek tiszts mi Mendel-cs e t tölt Ulás ugyan Tór vá zs jo megerősít kér
prefe p huszon po lova kís Székesfehérv koronázás Ulá a szabad in zsidóüldö B
felhí pozs zsid m tu szüks p királ előteremt bebörtönö ő zs háza megtáma e
gyakra megismétlőd hi zs ór kin fö rendelkez zsi lé id adójá két forin f fizet
ál arán keresz z lakosa számá zs te lakosság fe 1 o veszede méret öl z ha B
zavarg zsid k véd őrs szervez I nagymé zsidóüld 1 v am t megostrom z negy B po
Szeren ki z kegy el gyűlöleté zs történet moh el korsz Szeren szerep fe korsza
zsid é kereskede tar külföld f kapcsol fű Törökország a tulajdoníth sz z házaso
Konstantinápoly 1526- moh mene főur pap polgá né ga z köve t mar műhel zálogüzl
megmenth tör prédaéh e zs elölj hal lep burk jele meghó Ibr el é vagyonbiztons
ké hódító áta védtel ma kulcs zs so azo ké bevo szu dönt történ felt sze kegye
a n vagyonu e bántód M azo szu visszaind u vi kegye ka keresztény zsidó két zs
Törökor külön városa helye kereszté p Konstantinápol Hétto körny ka lak E
kényszertelepíté ak valószín szu népes t birodal Egy tudósít különfélek í
elfoglalá röp állí zs elszá védelme z negye tör kard hán negyedfél zsi egy ú
Zeyt kö mi várbe kegye kap tör felszólíto zsidó menj v Törökorszá zs azo aka
mara z fér k ne e legyilkol alulia n gyermek elhurcol egy z kró azo egyáltal e
semmi kegyetlenked zs r Törökorsz ker t elszé ország megke Pozson zs kiűzet zs
indu Dé f a m országgyű törvényc a elren zsidó or mi vidéké sz kir városo
helyisége rög kiűzetésü E azo egye z lak J ki háza elajándék hívei Ferdi megt
zsid ország köv el péld elajándékozg zs ház 1529 k B i zs münc Laza b he kö
szer udvar k tal elő z telepese Nemso 1 fogla tör i legelő szom k keríte hatalm
zsidó- zsinagó mell t v korsza kezd Magyarorszá zs kereszté feja körny 50 a kö
váltakoz adózt sú te a nyö lako ké te lehet hitközs eg kö feloszthas behajtás
id tör túsz vi tekinté zsidó adóletagad megkíno kínz beleh a vag kincst szá zs
legegysze életm szorítkoz tör min ürü haszná adóemelé Fize fogyasz teleka
gabonatize vá várépí illet véra Minde sze azo letelepedés s gáto megélhetés
nehezíte zsidós m üldö ő E tulajdoníth más fel n z gyülek B 15 conscri sze
nyolcvann z cs lak nyolc lé hatvan ház Foglalkozás össze tün Történ forr azo
mutat kereske iparo ál hivataln orv vol ál szolgálat kincs hivatalno
bérletfelügye számtar törvényke költségbeha vol t ur a z negye lak ame maha
jehudiá nevez szál császár ostro vérfü rende z város h kró sze zs elszá vé magu
császá győz es számítha kegyele császá ost eredményt ma 1 kezdő i császá
előnyomu okt. i körny portyá hatod tö z városrés vár szo zs os r id é éhí
fenyeg dög lov élősköd eszten tar császá tör küzde v 1 megkötö bé amel létrejö
zs er fáradoz zsitvato z telep kez visszakölt B. zs léleks áttérő szaporod zs
átve t zs hitté szoká f rabszolgan téríte z hi más fel min lélekszá állha zsidó
1684 kez i csás csap ostromá 14 3 tar os védelm zs r vet tudomás jut császá
kard aka hán ny táma ú csás csapa Els zs Víziv ke hatalmu zs felsővár szorul
éhe szomj figye küzd kimenete ostro mi erejü r ve védelem Sz m megtör v tám
brandenbur benyomu felsőv z utcáj zs menek igyekez utolé köz ostrom lekaszabol
Spa tudós sze parancsn tábo hetven fo válságd zsidók leggazdagabb p tú lecsuka
tartóz z k öt ka kegyel töb Du vesz kat ö ő császá legborzalma kegyetlenség
köve sebesülte felkonco k hetvenkett eml wo hitköz ge brandenbur telj kifosztot
Tór százsz könyv martalé hagy né h k ma Mars men z utcá elfogla Cs Mor Németor
z foglyok lotharin her m bevo B. váltsá fej íg zs megkegyelmezé zs harmi T
Nikolsbu szállíttat váltsá egybeg Harmincki h tarto f B.-ia p neh tu összesze p
e Eu zsidó z fog kiszabadít fáradoz szerencs megmene zs Cs Mor Né Törökor gettó
telepe Szárma he Ofner neve magu felszabadí B e orszá kezd v megto politik Li
zs életlehetősége korlátozá töreke Kollo é országren javasl e rossz érle helyze
Ellen zs ú letelepíté kétsz közterh a kiv rá mezőgazdasá eltiltás kívá keresz csel
tarthass kereszténye elválas élje rendelet zsid kényszerí id ön elhag orszá p
rendel áthá azo űze ország 1690 érző ha Kollo szellemé kancell elren So megyé
ör tartományo odaköltö zsid M B ú z csal igyeke megtelepü hang fog ő gyűlölk
gazda féltéken közep kel teng életü T évsz fölöt a megtelepe zsid ho küzde
folyta város a töreked or t s váro korlátl rendelkezhe zsidók i kurucfelk i m
felk 1 feltünede környé zs r ve sáncmunkálato élé kifejez jutta királyp
érzelmei zs v kö ekkor kezdő viszályko L 1 mi la vá törvényhat ren v zsid ak
terjesz jog osz várparanc azo védel v zsid váro szem m zsid ka hatáskö tartoz
1708 m sike v törekv had ta megha várparancsnok ke zs védelm zs v fennható
kerül m sz tehető z elköltö B. töb kivándorl készülőd kam adminisztr fe ud kamar
zs eltávozás k következmén ismert am B. eg érd lá hasz kurucfelk leve nem zsi
protestá görögkele elnyomott let 1711- m öz királ Eleo Magda Ter vez or ügy
elrende zsi vá te lak vá törvényhat tartoz a ad kötele azonk p éven kir kamar
tűrésü bizo fiz tartoz véd tür a megteleped fize kamará fori mi ü u Tür ad j
nag v rác azo megszaporo vá adó zs megszabadulj vá törvényhat könyörtelenségé
fennható igyeke mag helye I orszá mi fő közne kam had tan főr kat 1735 konskri
sze zs k kam felsőb a állo tizenha kö ra kat a ö vá törvényhatósá mindö h ma
külf aláve v kiű Esztergo zsidó ke ka zs zaklatás p elrende S Má n zs hag vár p
lerombolt zsinagó zsid királ for védele kér Víziváro Pe n csalá üzl tarthassa E
üzle fo tür ta ajánl K eg z személ eltörl lerom templ v költs ép zsid azo segí
kancellá folyamodv vélemény vé tanác kül L v ítéle bí ak zsid tű öz csász p
megenge ta zsid vá ad jurisdi haj v zsidóell politik 1 ápr. kancell lei gát a
megti letelepe zs üldözé zs ügy rende vé p kül teljhat követ Béc pe m köv
utazha ka város folytath politiká Mi zsi forin ve okt. kancell magyaráz k Ekkor
készü zs lerom zsinagóg felépítésé eszter é rendelet tilt zsina felépíté v zs
kö e tar nyugt álla v Ká m kívánság a kifejez v t zsid ad végleg kérdés egye
kir véd nyuga biztosí zsidók a tová hátrány megkülönbözte m bá ve köz h mi z t
ny p ga tarto fize V osz városparanc közbenjárá v kényt zsid vámegyenlősé
részesít kurucfelk lezaj z cs ka B letelepe enged király bizo kiváltság biztosí
számu az i felébreszt v zsidógyűlöle m ta felfolyamodá királ zs el Elpanaszo zs
mindjo elszaporod am kár következmén polgárkeresk tönkremen zs fogla lakás m
rabb zaránd zsid kön megeshe kán hercegpr til elle felép zsinagógáju polgá
terhe aka r v e kam védele hozako v könyör k zsid v kancell v privilégiuma ellen
kancell figyel ajá v kére had tanác ud kamará a v m kére felterjeszt e tiltak
el zs te szerezhesse 1 1 had ta értesít kancellár szál zs fe kat véd jú vég
megszű cs csás gabonaszállít Bü Sámue kivét ud ka ki zsid vonat intézked mindö
Ná Bacha Hi család kí kivét bánásmó v pe a belenyugo kancell a engedm m t neve
zs váro fizess a v p megke azo zsidó kiűzeté tartha ig különl védele fa telj
hely Sát ü éjszak vá ta rende ala ingóságai eg kilakolta z család polgárme
kihird bí t a t zsidó mened a m érkezhe ki paran amel elrend kiűzött enge vi
lakásai dar i nyugalo juto zsi 1725- m B. lát b udva kedvezőtle hang uralk zs
el i mozgol kez zs el ma zsid pan nyúj b ud kamar ta el Ugyane v p összeír
zsidó kiűzetés keres vi Mia min folyamodvá bürokr ú já ki határo tör ta 1 paran
S Gy na hag vár zs i királ fordu védelem jelen város zs i megmenekü kiűzetés 1
kezd heve zsidóell mozga e é elren konskri e ke helytartóta ta panas tartal
folyamodván egy I vád sorakozt k helytart j királ zs kiűzeté engedé é ké i zs
kiűzet ké ki telje kívánság megeng zs tová kereskedhesse v vigyáz ne zs Pe
dunán rész menje v kir rendszab a tet mi Pe át zsid kra hídv sze Ká ut M Ter a
jóindula viselte zs ir at ta zsidóell áskálód meghallgat talá n vá ta érve
támog kére legelsőso zs szaporod panasz össze léts pe a ekkor kész mindö kett m
tö e konskri lélekszámá sz kís ta legvehemen támad zs el E katol kérd t pol
keresk ü kirá vall elfogultság bízv érdek ural va érdekei tün kirá elle
folyamodván felso e zs ter b m valame zs büntes M ak kincs megfosz zs adói
megfont tárg t kiűz kérd vélem vonatkozó z mara kir prote al kiti fö tanakod M
Ter elhatáro ki or zsidósá tür zsid vonak ma v terhe u magatar érezhe megvált
zsidó szem 1743 kam zs k enged né ka védel kancell i sür ud ka végz zs kiű ügyé
kiűze azo eszt m vihe keresz am kirá rendelet mi zs kitil B.- ta tárgy kirá
végzé kirá p k leira értesít elhatározás ud kama kam zs kísérl te a lega m szá
nye kirá jóindula M Ter azo hajthata mar Sz kivándo határna v behajt zsid 1 s a
zs p rek hőség el v hatá le vo elhag vár száműzö r Ó-B Ó- telepe s szétszéle
ország töb p Lengyelorsz vándorol z temet f halo csont kiá átszállíto ób temet
1 kezdő i zs letelepe Ú előváros i z házal kitilto váro orsz vás id kereskedhe
z kalmá Jó rende old megkötöttsége am megenge zs városo letelepedhet Egyenjogú
töre z vend 1 n helytart engedélyé zsidógyűl csökk élé bizon 18 közvetl márc n
aka i zsidó p szabadság mindö z la B hitkö újjászerve Jó csá uralko a kezdőd Ez
zakla szenved hit m megerősöd zs szá emancip h 1 jogegyenlősé B. p ön szerep
megs 18 m Pes P egyesítet Iroda Büch zs törté Budape B Buda K zs törté
Magyarorsz [B b zsid Buda 1 Kaufm Erstür O Vorgeschi Káro visszaví Podhra Józ
városo állapotjo Újh Bud keletke hadtörtén mú Teme Zigla Befre Of Insb
Vertheidin O d He
1075
CÍ
SZÓ Magyaro eg fővá középk v kerüle alkotó Bud székesfőváro lako kerül II
III össz 19 sz. zsid k leírá Bu ne sz Ú jelöl f irato szembeál Ó-ov k Ovn v kor
válóle hiva megnev sze nevezt sz. haszná tulajdon z ilye ak kifeje jut m
nyelvhasz elsőbbs X sz. z O ne m közhaszn ny meger irata Da Don elneve z B c eg
királys B haszn megjelölé Büc z tört Budap z bevándorlá i hozzávetőle megállapí
e for is m zsi hitk hitk sz fennál z megtelepedé m valószí sz má f törté szil
megállapí B tele zsid mag ka Németorsz ny tartomány bevánd z volt Szertartása
je az ere történe fellel Lakóhe ta bet e id állapít az negy ut la zsidó köze á
zsin krisztinav te körn f teme t zsi való ge alakulha z hibázt kereszt e l
zsidó z keresked foglalk keresked Németo irán Társa helyze köz ura sze hátrán
befolyás a honfog ké szab z 125 szü mutatk a zsidótör biz szabadal biztos szám
létrejö 134 ki B zsi o zsid eg tulajdonít f halálveszede kiű sz törté J kró k
136 szám kr Chro Bud bes a kato térí számű kiű kül ors je eszte tar Visszaté
ors zsidó hiv áll o zsid üg intézé Zsi törvénykö s megaláztatá h zsidós t kötel
szá Zsi k h Zsidó-öl visel v töreke zsi kereskedel Kereske elt üzle pénz u
zsidótö megemlé utc György h ame á zsina am kiűze k Zsi n kápol ava mo meg i
meglehe kereskede Pénzüzl kiterj vo jobbá k ki kincs min hoz fo kölcsö
Viszontag i m zsi eszt é n ki sírkö feli Valószí ül költ É idő kerülh kül
hitköz emlékköny magyarors vértan feljegyz üldö szórh zsi 1406-- o külö
hitközség hitk elő m zsi éle m z érd képvise jelent tekint zsidó b évszá maj kizá
z sz király kiváltságleve máso zsidótör M ki szentír kez fog z közbenjárá erősí
kiváltságlev Má székesfehé megkoronáztat elkís zs tekint Mendel-c tiz csatl lov
k e M lako me bandéri fog Band M k felállí prefek o zsidósá le fór Prefekt Men
hitk el ne Mi hatvan hi o zsidósá súlyp ke prefe tiszt m Mendel-c töl Ulá ugya
Tó v z j megerősí ké pref huszo p lov kí Székesfehér koronázá Ul szaba i
zsidóüld felh poz zsi t szük kirá előterem bebörtön z ház megtám gyakr
megismétlő h z ó ki f rendelke zs l i adój ké fori fize á ará keres lakos szám
z t lakossá f veszed mére ö h zavar zsi vé őr szerve nagym zsidóül a megostro
neg p Szere k keg e gyűlölet z történe mo e kors Szere szere f korsz zsi
keresked ta külföl kapcso f Törökorszá tulajdonít s házas Konstantinápol 1526
mo men főu pa polg n g köv ma műhe zálogüz megment tö prédaé z elöl ha le bur
jel megh Ib e vagyonbizton k hódít át védte m kulc z s az k bev sz dön törté
fel sz kegy vagyon bántó az sz visszain v kegy k keresztén zsid ké z Töröko
külö város hely kereszt Konstantinápo Hétt körn k la kényszertelepít a valószí
sz népe biroda Eg tudósí különféle elfoglal rö áll z elsz védelm negy tö kar há
negyedfé zs eg Zey k m várb kegy ka tö felszólít zsid men Törökorsz z az ak mar
fé n legyilko aluli gyerme elhurco eg kr az egyálta semm kegyetlenke z Törökors
ke elsz orszá megk Pozso z kiűze z ind D országgy törvény elre zsid o m vidék s
ki város helyiség rö kiűzetés az egy la k ház elajándé híve Ferd meg zsi orszá
kö e pél elajándékoz z há 152 z mün Laz h k sze udva ta el telepes Nems fogl tö
legel szo kerít hatal zsidó zsinag mel korsz kez Magyarorsz z kereszt fej körn
5 k váltako adóz s t ny lak k t lehe hitköz e k felosztha behajtá i tö tús v
tekint zsid adóletaga megkín kín bele va kincs sz z legegysz élet szorítko tö
mi ür haszn adóemel Fiz fogyas telek gabonatiz v várép ille vér Mind sz az
letelepedé gát megélheté nehezít zsidó üld tulajdonít má fe gyüle 1 conscr sz
nyolcvan c la nyol l hatva há Foglalkozá össz tü Törté for az muta keresk ipar
á hivatal or vo á szolgála kinc hivataln bérletfelügy számta törvényk
költségbeh vo u negy la am mah jehudi neve szá császá ostr vérf rend váro kr sz
z elsz v mag csász győ e számíth kegyel csász os eredmény m kezd csász előnyom
okt körn porty hato t városré vá sz z o i éh fenye dö lo élőskö eszte ta csász
tö küzd megköt b ame létrej z e fárado zsitvat tele ke visszaköl B z lélek
áttér szaporo z átv z hitt szok rabszolga térít h má fe mi léleksz állh zsid
168 ke csá csa ostrom 1 ta o védel z ve tudomá ju csász kar ak há n tám csá
csap El z Vízi k hatalm z felsővá szoru éh szom figy küz kimenet ostr m erej v
védele S megtö tá brandenbu benyom felső utcá z mene igyeke utol kö ostro
lekaszabo Sp tudó sz parancs táb hetve f válság zsidó leggazdagab t lecsuk
tartó ö k kegye tö D ves ka csász legborzalm kegyetlensé köv sebesült felkonc
hetvenket em w hitkö g brandenbu tel kifoszto Tó százs köny martal hag n m Mar
me utc elfogl C Mo Németo foglyo lothari he bev B válts fe í z megkegyelmez z
harm Nikolsb szállítta válts egybe Harminck tart B.-i ne t összesz E zsid fo
kiszabadí fárado szerenc megmen z C Mo N Töröko gett telep Szárm h Ofne nev mag
felszabad orsz kez megt politi L z életlehetőség korlátoz törek Koll országre
javas ross érl helyz Elle z letelepít kéts közter ki r mezőgazdas eltiltá kív
keres cse tarthas keresztény elvála élj rendele zsi kényszer i ö elha orsz
rende áth az űz orszá 169 érz h Koll szellem kancel elre S megy ö tartomány
odakölt zsi csa igyek megtelep han fo gyűlöl gazd féltéke köze ke ten élet évs
fölö megtelep zsi h küzd folyt váro töreke o vár korlát rendelkezh zsidó
kurucfel fel feltüned körny z v sáncmunkálat él kifeje jutt király érzelme z k
ekko kezd viszályk m l v törvényha re zsi a terjes jo os várparan az véde zsi
vár sze zsi k hatásk tarto 170 sik törek ha t megh várparancsno k z védel z
fennhat kerü s tehet elkölt B tö kivándor készülő ka adminiszt f u kama z
eltávozá következmé ismer a B e ér l has kurucfel lev ne zs protest görögkel
elnyomot le 1711 ö kirá Ele Magd Te ve o üg elrend zs v t la v törvényha tarto
a kötel azon éve ki kama tűrés biz fi tarto vé tü megtelepe fiz kamar for m Tü
a na rá az megszapor v ad z megszabadul v törvényha könyörtelenség fennhat
igyek ma hely orsz m f közn ka ha ta fő ka 173 konskr sz z ka felső áll tizenh
k r ka v törvényhatós mind m kül aláv ki Eszterg zsid k k z zaklatá elrend M z
ha vá lerombol zsinag zsi kirá fo védel ké Vízivár P csal üz tarthass üzl f tü
t aján e szemé eltör lero temp költ é zsi az seg kancell folyamod vélemén v
taná kü ítél b a zsi t ö csás megeng t zsi v a jurisd ha zsidóel politi ápr
kancel le gá megt letelep z üldöz z üg rend v kü teljha köve Bé p kö utazh k
váro folytat politik M zs fori v okt kancel magyará Ekko kész z lero zsinagó
felépítés eszte rendele til zsin felépít z k ta nyug áll K kívánsá kifeje zsi a
végle kérdé egy ki vé nyug biztos zsidó tov hátrán megkülönbözt b v kö m n g
tart fiz os városparan közbenjár kény zsi vámegyenlős részesí kurucfel leza c k
letelep enge királ biz kiváltsá biztos szám a felébresz zsidógyűlöl t felfolyamod
kirá z e Elpanasz z mindj elszaporo a ká következmé polgárkeres tönkreme z fogl
laká rab zarán zsi kö megesh ká hercegp ti ell felé zsinagógáj polg terh ak ka
védel hozak könyö zsi kancel privilégium elle kancel figye aj kér ha taná u
kamar kér felterjesz tilta e z t szerezhess ha t értesí kancellá szá z f ka vé
j vé megsz c csá gabonaszállí B Sámu kivé u k k zsi vona intézke mind N Bach H
csalá k kivé bánásm p belenyug kancel enged nev z vár fizes megk az zsid kiűzet
tarth i külön védel f tel hel Sá éjsza v t rend al ingósága e kilakolt csalá
polgárm kihir b zsid mene érkezh k para ame elren kiűzöt eng v lakása da nyugal
jut zs 1725 B lá udv kedvezőtl han ural z e mozgo ke z e m zsi pa nyú u kama t
e Ugyan összeí zsid kiűzeté kere v Mi mi folyamodv bürok j k határ tö t para G
n ha vá z kirá ford védele jele váro z megmenek kiűzeté kez hev zsidóel mozg
elre konskr k helytartót t pana tarta folyamodvá eg vá sorakoz helytar kirá z
kiűzet enged k z kiűze k k telj kívánsá megen z tov kereskedhess vigyá n z P duná
rés menj ki rendsza te m P á zsi kr híd sz K u Te jóindul viselt z i a t
zsidóel áskáló meghallga tal v t érv támo kér legelsős z szaporo panas össz lét
p ekko kés mind ket t konskr lélekszám s kí t legveheme táma z e kato kér po
keres kir val elfogultsá bíz érde ura v érdeke tü kir ell folyamodvá fels z te
valam z bünte a kinc megfos z adó megfon tár kiű kér véle vonatkoz mar ki prot
a kit f tanako Te elhatár k o zsidós tü zsi vona m terh magata érezh megvál
zsid sze 174 ka z enge n k véde kancel sü u k vég z ki ügy kiűz az esz vih
keres a kir rendele m z kiti B. t tárg kir végz kir leir értesí elhatározá u
kam ka z kísér t leg sz ny kir jóindul Te az hajthat ma S kivánd határn behaj
zsi z re hősé e hat l v elha vá száműz Ó- Ó telep szétszél orszá tö Lengyelors
vándoro teme hal cson ki átszállít ó teme kezd z letelep előváro háza kitilt
vár ors vá i kereskedh kalm J rend ol megkötöttség a megeng z város letelepedhe
Egyenjog tör ven helytar engedély zsidógyű csök él bizo 1 közvet már ak zsid
szabadsá mind l hitk újjászerv J cs uralk kezdő E zakl szenve hi megerősö z sz
emanci jogegyenlős B ö szere meg 1 Pe egyesíte Irod Büc z tört Budap Bud z tört
Magyarors [ zsi Bud Kauf Erstü Vorgesch Kár visszav Podhr Jó város állapotj Új
Bu keletk hadtörté m Tem Zigl Befr O Ins Vertheidi H