10757.htm

CÍMSZÓ: Büchler

SZEMÉLYNÉV: Büchler Adolf

SZÓCIKK: Büchler, 1. Adolf, orientalista és teológus, szül. a turóc megyei Prjekopán 1867 okt. 19. 1881-91-ig a budapesti rabbiképző növendéke, közben egy évig a breslaui Jüdisch-Theologisches Seminar hallgatója. A bölcsészdoktori oklevelet 1890. szerezte meg Leipzigban. Már doktori értekezését, mely a héber akcentusok keletkezéséről és fejlődéséről szólott, a bécsi tudományos akadémia adta ki. 1892-ben rabbioklevelének megszerzése után Oxfordba ment nagybátyjához, Neubauer Adolfhoz, aki ott könyvtárnok és egyet. tanár volt 1893-ban hívta meg a wieni Israelitisch-Theologische Lehranstalt a bibliai és történeti tudományok tanárának. 1906. pedig a londoni Jewish College igazgatója lett. Számos zsidó tudományos folyóirat munkatársa. Úgy cikkei, mint önálló munkái főleg a második szentély korának történetével foglalkoznak. Ez epochának ő egyik legkiválóbb zsidó ismerője. Jelentékenyebb művei: Zur Entstehung der hebräischen Accente, mely a bécsi Akademie der Wissenschaften «Sitzungberichte»-iben jelent meg (1891); The Reading of the Law and Prophets in a Triannial Cycle (Jew. Quart. Rev. 1893); Die Priester und der Kultus im letzien Jahrzehnt des Tempelbestandes (1895); Die Tobiaden und die Oniaden (1899); Das grosse Synedrion in Jerusalem und das Beth-Din in der Quaderkammer des Jerusalemischen Tempels (1902); Der galiläische Am-ha- Arec des 2. Jahrhunderts (1906); Types of Jewish-Palestinian Piety from 70 bef. Chr. to 70 Chr. The Ancient Pious Man (1922). B. tagja a jeruzsálemi egyetem kuratóriumának.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 757. címszó a lexikon => 144. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10757.htm

CÍMSZÓ: Büchler

SZEMÉLYNÉV: Büchler Adolf

SZÓCIKK: Büchler, 1. Adolf, orientalista és teológus, szül. a turóc megyei Prjekopán 1867 okt. 19. 1881-91-ig a budapesti rabbiképző növendéke, közben egy évig a breslaui Jüdisch-Theologisches Seminar hallgatója. A bölcsészdoktori oklevelet 1890. szerezte meg Leipzigban. Már doktori értekezését, mely a héber akcentusok keletkezéséről és fejlődéséről szólott, a bécsi tudományos akadémia adta ki. 1892-ben rabbioklevelének megszerzése után Oxfordba ment nagybátyjához, Neubauer Adolfhoz, aki ott könyvtárnok és egyet. tanár volt 1893-ban hívta meg a wieni Israelitisch-Theologische Lehranstalt a bibliai és történeti tudományok tanárának. 1906. pedig a londoni Jewish College igazgatója lett. Számos zsidó tudományos folyóirat munkatársa. Úgy cikkei, mint önálló munkái főleg a második szentély korának történetével foglalkoznak. Ez epochának ő egyik legkiválóbb zsidó ismerője. Jelentékenyebb művei: Zur Entstehung der hebräischen Accente, mely a bécsi Akademie der Wissenschaften Sitzungberichte -iben jelent meg 1891 ; The Reading of the Law and Prophets in a Triannial Cycle Jew. Quart. Rev. 1893 ; Die Priester und der Kultus im letzien Jahrzehnt des Tempelbestandes 1895 ; Die Tobiaden und die Oniaden 1899 ; Das grosse Synedrion in Jerusalem und das Beth-Din in der Quaderkammer des Jerusalemischen Tempels 1902 ; Der galiläische Am-ha- Arec des 2. Jahrhunderts 1906 ; Types of Jewish-Palestinian Piety from 70 bef. Chr. to 70 Chr. The Ancient Pious Man 1922 . B. tagja a jeruzsálemi egyetem kuratóriumának.

10757.ht

CÍMSZÓ Büchle

SZEMÉLYNÉV Büchle Adol

SZÓCIKK Büchler 1 Adolf orientalist é teológus szül turó megye Prjekopá 186 okt 19 1881-91-i budapest rabbiképz növendéke közbe eg évi breslau Jüdisch-Theologische Semina hallgatója bölcsészdoktor oklevele 1890 szerezt me Leipzigban Má doktor értekezését mel hébe akcentuso keletkezésérő é fejlődésérő szólott bécs tudományo akadémi adt ki 1892-be rabbiokleveléne megszerzés utá Oxfordb men nagybátyjához Neubaue Adolfhoz ak ot könyvtárno é egyet taná vol 1893-ba hívt me wien Israelitisch-Theologisch Lehranstal biblia é történet tudományo tanárának 1906 pedi london Jewis Colleg igazgatój lett Számo zsid tudományo folyóira munkatársa Úg cikkei min önáll munká főle másodi szentél korána történetéve foglalkoznak E epochána egyi legkiválób zsid ismerője Jelentékenyeb művei Zu Entstehun de hebräische Accente mel bécs Akademi de Wissenschafte Sitzungbericht -ibe jelen me 189 Th Readin o th La an Prophet i Triannia Cycl Jew Quart Rev 189 Di Prieste un de Kultu i letzie Jahrzehn de Tempelbestande 189 Di Tobiade un di Oniade 189 Da gross Synedrio i Jerusale un da Beth-Di i de Quaderkamme de Jerusalemische Tempel 190 De galiläisch Am-ha Are de 2 Jahrhundert 190 Type o Jewish-Palestinia Piet fro 7 bef Chr t 7 Chr Th Ancien Piou Ma 192 B tagj jeruzsálem egyete kuratóriumának

10757.h

CÍMSZ Büchl

SZEMÉLYNÉ Büchl Ado

SZÓCIK Büchle Adol orientalis teológu szü tur megy Prjekop 18 ok 1 1881-91- budapes rabbikép növendék közb e év bresla Jüdisch-Theologisch Semin hallgatój bölcsészdokto oklevel 189 szerez m Leipzigba M dokto értekezésé me héb akcentus keletkezésér fejlődésér szólot béc tudomány akadém ad k 1892-b rabbioklevelén megszerzé ut Oxford me nagybátyjáho Neubau Adolfho a o könyvtárn egye tan vo 1893-b hív m wie Israelitisch-Theologisc Lehransta bibli történe tudomány tanárána 190 ped londo Jewi Colle igazgató let Szám zsi tudomány folyóir munkatárs Ú cikke mi önál munk fől másod szenté korán történetév foglalkozna epochán egy legkiváló zsi ismerőj Jelentékenye műve Z Entstehu d hebräisch Accent me béc Akadem d Wissenschaft Sitzungberich -ib jele m 18 T Readi t L a Prophe Trianni Cyc Je Quar Re 18 D Priest u d Kult letzi Jahrzeh d Tempelbestand 18 D Tobiad u d Oniad 18 D gros Synedri Jerusal u d Beth-D d Quaderkamm d Jerusalemisch Tempe 19 D galiläisc Am-h Ar d Jahrhunder 19 Typ Jewish-Palestini Pie fr be Ch Ch T Ancie Pio M 19 tag jeruzsále egyet kuratóriumána

10757.

CÍMS Büch

SZEMÉLYN Büch Ad

SZÓCI Büchl Ado orientali teológ sz tu meg Prjeko 1 o 1881-91 budape rabbiké növendé köz é bresl Jüdisch-Theologisc Semi hallgató bölcsészdokt okleve 18 szere Leipzigb dokt értekezés m hé akcentu keletkezésé fejlődésé szólo bé tudomán akadé a 1892- rabbioklevelé megszerz u Oxfor m nagybátyjáh Neuba Adolfh könyvtár egy ta v 1893- hí wi Israelitisch-Theologis Lehranst bibl történ tudomán tanárán 19 pe lond Jew Coll igazgat le Szá zs tudomán folyói munkatár cikk m öná mun fő máso szent korá történeté foglalkozn epochá eg legkivál zs ismerő Jelentékeny műv Entsteh hebräisc Accen m bé Akade Wissenschaf Sitzungberic -i jel 1 Read Proph Triann Cy J Qua R 1 Pries Kul letz Jahrze Tempelbestan 1 Tobia Onia 1 gro Synedr Jerusa Beth- Quaderkam Jerusalemisc Temp 1 galiläis Am- A Jahrhunde 1 Ty Jewish-Palestin Pi f b C C Anci Pi 1 ta jeruzsál egye kuratóriumán

10757

CÍM Büc

SZEMÉLY Büc A

SZÓC Büch Ad oriental teoló s t me Prjek 1881-9 budap rabbik növend kö bres Jüdisch-Theologis Sem hallgat bölcsészdok oklev 1 szer Leipzig dok értekezé h akcent keletkezés fejlődés szól b tudomá akad 1892 rabbioklevel megszer Oxfo nagybátyjá Neub Adolf könyvtá eg t 1893 h w Israelitisch-Theologi Lehrans bib törté tudomá tanárá 1 p lon Je Col igazga l Sz z tudomá folyó munkatá cik ön mu f más szen kor történet foglalkoz epoch e legkivá z ismer Jelentéken mű Entste hebräis Acce b Akad Wissenscha Sitzungberi - je Rea Prop Trian C Qu Prie Ku let Jahrz Tempelbesta Tobi Oni gr Syned Jerus Beth Quaderka Jerusalemis Tem galiläi Am Jahrhund T Jewish-Palesti P Anc P t jeruzsá egy kuratóriumá

1075

CÍ Bü

SZEMÉL Bü

SZÓ Büc A orienta teol m Prje 1881- buda rabbi növen k bre Jüdisch-Theologi Se hallga bölcsészdo okle sze Leipzi do értekez akcen keletkezé fejlődé szó tudom aka 189 rabbiokleve megsze Oxf nagybátyj Neu Adol könyvt e 189 Israelitisch-Theolog Lehran bi tört tudom tanár lo J Co igazg S tudom foly munkat ci ö m má sze ko történe foglalko epoc legkiv isme Jelentéke m Entst hebräi Acc Aka Wissensch Sitzungber j Re Pro Tria Q Pri K le Jahr Tempelbest Tob On g Syne Jeru Bet Quaderk Jerusalemi Te galilä A Jahrhun Jewish-Palest An jeruzs eg kuratórium