10757.htm
CÍMSZÓ: Büchler
SZEMÉLYNÉV: Büchler Adolf
SZÓCIKK: Büchler, 1. Adolf,
orientalista és teológus, szül. a turóc megyei Prjekopán 1867 okt. 19.
1881-91-ig a budapesti rabbiképző növendéke, közben egy évig a breslaui Jüdisch-Theologisches
Seminar hallgatója. A bölcsészdoktori oklevelet 1890. szerezte meg Leipzigban.
Már doktori értekezését, mely a héber akcentusok keletkezéséről és fejlődéséről
szólott, a bécsi tudományos akadémia adta ki. 1892-ben rabbioklevelének megszerzése
után Oxfordba ment nagybátyjához, Neubauer Adolfhoz, aki ott könyvtárnok és
egyet. tanár volt 1893-ban hívta meg a wieni Israelitisch-Theologische
Lehranstalt a bibliai és történeti tudományok tanárának. 1906. pedig a londoni
Jewish College igazgatója lett. Számos zsidó tudományos folyóirat munkatársa.
Úgy cikkei, mint önálló munkái főleg a második szentély korának történetével
foglalkoznak. Ez epochának ő egyik legkiválóbb zsidó ismerője. Jelentékenyebb
művei: Zur Entstehung der hebräischen Accente, mely a bécsi Akademie der
Wissenschaften «Sitzungberichte»-iben jelent meg (1891); The Reading of the Law
and Prophets in a Triannial Cycle (Jew. Quart. Rev. 1893); Die Priester und der
Kultus im letzien Jahrzehnt des Tempelbestandes (1895); Die Tobiaden und die
Oniaden (1899); Das grosse Synedrion in Jerusalem und das Beth-Din in der
Quaderkammer des Jerusalemischen Tempels (1902); Der galiläische Am-ha- Arec
des 2. Jahrhunderts (1906); Types of Jewish-Palestinian Piety from 70 bef. Chr.
to 70 Chr. The Ancient Pious Man (1922). B. tagja a jeruzsálemi egyetem
kuratóriumának.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 757. címszó a lexikon =>
144. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10757.htm
CÍMSZÓ: Büchler
SZEMÉLYNÉV: Büchler Adolf
SZÓCIKK: Büchler, 1. Adolf, orientalista és teológus, szül. a turóc megyei
Prjekopán 1867 okt. 19. 1881-91-ig a budapesti rabbiképző növendéke, közben egy
évig a breslaui Jüdisch-Theologisches Seminar hallgatója. A bölcsészdoktori
oklevelet 1890. szerezte meg Leipzigban. Már doktori értekezését, mely a héber
akcentusok keletkezéséről és fejlődéséről szólott, a bécsi tudományos akadémia
adta ki. 1892-ben rabbioklevelének megszerzése után Oxfordba ment
nagybátyjához, Neubauer Adolfhoz, aki ott könyvtárnok és egyet. tanár volt
1893-ban hívta meg a wieni Israelitisch-Theologische Lehranstalt a bibliai és
történeti tudományok tanárának. 1906. pedig a londoni Jewish College igazgatója
lett. Számos zsidó tudományos folyóirat munkatársa. Úgy cikkei, mint önálló
munkái főleg a második szentély korának történetével foglalkoznak. Ez epochának
ő egyik legkiválóbb zsidó ismerője. Jelentékenyebb művei: Zur Entstehung der
hebräischen Accente, mely a bécsi Akademie der Wissenschaften Sitzungberichte
-iben jelent meg 1891 ; The Reading of the Law and Prophets in a Triannial
Cycle Jew. Quart. Rev. 1893 ; Die Priester und der Kultus im letzien Jahrzehnt
des Tempelbestandes 1895 ; Die Tobiaden und die Oniaden 1899 ; Das grosse
Synedrion in Jerusalem und das Beth-Din in der Quaderkammer des Jerusalemischen
Tempels 1902 ; Der galiläische Am-ha- Arec des 2. Jahrhunderts 1906 ; Types of
Jewish-Palestinian Piety from 70 bef. Chr. to 70 Chr. The Ancient Pious Man
1922 . B. tagja a jeruzsálemi egyetem kuratóriumának.
10757.ht
CÍMSZÓ Büchle
SZEMÉLYNÉV Büchle Adol
SZÓCIKK Büchler 1 Adolf orientalist é teológus szül turó megye Prjekopá 186
okt 19 1881-91-i budapest rabbiképz növendéke közbe eg évi breslau
Jüdisch-Theologische Semina hallgatója bölcsészdoktor oklevele 1890 szerezt me
Leipzigban Má doktor értekezését mel hébe akcentuso keletkezésérő é fejlődésérő
szólott bécs tudományo akadémi adt ki 1892-be rabbiokleveléne megszerzés utá
Oxfordb men nagybátyjához Neubaue Adolfhoz ak ot könyvtárno é egyet taná vol
1893-ba hívt me wien Israelitisch-Theologisch Lehranstal biblia é történet
tudományo tanárának 1906 pedi london Jewis Colleg igazgatój lett Számo zsid
tudományo folyóira munkatársa Úg cikkei min önáll munká főle másodi szentél
korána történetéve foglalkoznak E epochána egyi legkiválób zsid ismerője
Jelentékenyeb művei Zu Entstehun de hebräische Accente mel bécs Akademi de
Wissenschafte Sitzungbericht -ibe jelen me 189 Th Readin o th La an Prophet i
Triannia Cycl Jew Quart Rev 189 Di Prieste un de Kultu i letzie Jahrzehn de
Tempelbestande 189 Di Tobiade un di Oniade 189 Da gross Synedrio i Jerusale un
da Beth-Di i de Quaderkamme de Jerusalemische Tempel 190 De galiläisch Am-ha
Are de 2 Jahrhundert 190 Type o Jewish-Palestinia Piet fro 7 bef Chr t 7 Chr Th
Ancien Piou Ma 192 B tagj jeruzsálem egyete kuratóriumának
10757.h
CÍMSZ Büchl
SZEMÉLYNÉ Büchl Ado
SZÓCIK Büchle Adol orientalis teológu szü tur megy Prjekop 18 ok 1 1881-91-
budapes rabbikép növendék közb e év bresla Jüdisch-Theologisch Semin hallgatój
bölcsészdokto oklevel 189 szerez m Leipzigba M dokto értekezésé me héb akcentus
keletkezésér fejlődésér szólot béc tudomány akadém ad k 1892-b rabbioklevelén
megszerzé ut Oxford me nagybátyjáho Neubau Adolfho a o könyvtárn egye tan vo
1893-b hív m wie Israelitisch-Theologisc Lehransta bibli történe tudomány
tanárána 190 ped londo Jewi Colle igazgató let Szám zsi tudomány folyóir
munkatárs Ú cikke mi önál munk fől másod szenté korán történetév foglalkozna
epochán egy legkiváló zsi ismerőj Jelentékenye műve Z Entstehu d hebräisch
Accent me béc Akadem d Wissenschaft Sitzungberich -ib jele m 18 T Readi t L a
Prophe Trianni Cyc Je Quar Re 18 D Priest u d Kult letzi Jahrzeh d
Tempelbestand 18 D Tobiad u d Oniad 18 D gros Synedri Jerusal u d Beth-D d
Quaderkamm d Jerusalemisch Tempe 19 D galiläisc Am-h Ar d Jahrhunder 19 Typ
Jewish-Palestini Pie fr be Ch Ch T Ancie Pio M 19 tag jeruzsále egyet
kuratóriumána
10757.
CÍMS Büch
SZEMÉLYN Büch Ad
SZÓCI Büchl Ado orientali teológ sz tu meg Prjeko 1 o 1881-91 budape
rabbiké növendé köz é bresl Jüdisch-Theologisc Semi hallgató bölcsészdokt
okleve 18 szere Leipzigb dokt értekezés m hé akcentu keletkezésé fejlődésé
szólo bé tudomán akadé a 1892- rabbioklevelé megszerz u Oxfor m nagybátyjáh
Neuba Adolfh könyvtár egy ta v 1893- hí wi Israelitisch-Theologis Lehranst bibl
történ tudomán tanárán 19 pe lond Jew Coll igazgat le Szá zs tudomán folyói
munkatár cikk m öná mun fő máso szent korá történeté foglalkozn epochá eg
legkivál zs ismerő Jelentékeny műv Entsteh hebräisc Accen m bé Akade
Wissenschaf Sitzungberic -i jel 1 Read Proph Triann Cy J Qua R 1 Pries Kul letz
Jahrze Tempelbestan 1 Tobia Onia 1 gro Synedr Jerusa Beth- Quaderkam
Jerusalemisc Temp 1 galiläis Am- A Jahrhunde 1 Ty Jewish-Palestin Pi f b C C
Anci Pi 1 ta jeruzsál egye kuratóriumán
10757
CÍM Büc
SZEMÉLY Büc A
SZÓC Büch Ad oriental teoló s t me Prjek 1881-9 budap rabbik növend kö bres
Jüdisch-Theologis Sem hallgat bölcsészdok oklev 1 szer Leipzig dok értekezé h
akcent keletkezés fejlődés szól b tudomá akad 1892 rabbioklevel megszer Oxfo
nagybátyjá Neub Adolf könyvtá eg t 1893 h w Israelitisch-Theologi Lehrans bib
törté tudomá tanárá 1 p lon Je Col igazga l Sz z tudomá folyó munkatá cik ön mu
f más szen kor történet foglalkoz epoch e legkivá z ismer Jelentéken mű Entste
hebräis Acce b Akad Wissenscha Sitzungberi - je Rea Prop Trian C Qu Prie Ku let
Jahrz Tempelbesta Tobi Oni gr Syned Jerus Beth Quaderka Jerusalemis Tem galiläi
Am Jahrhund T Jewish-Palesti P Anc P t jeruzsá egy kuratóriumá
1075
CÍ Bü
SZEMÉL Bü
SZÓ Büc A orienta teol m Prje 1881- buda rabbi növen k bre Jüdisch-Theologi
Se hallga bölcsészdo okle sze Leipzi do értekez akcen keletkezé fejlődé szó
tudom aka 189 rabbiokleve megsze Oxf nagybátyj Neu Adol könyvt e 189
Israelitisch-Theolog Lehran bi tört tudom tanár lo J Co igazg S tudom foly
munkat ci ö m má sze ko történe foglalko epoc legkiv isme Jelentéke m Entst
hebräi Acc Aka Wissensch Sitzungber j Re Pro Tria Q Pri K le Jahr Tempelbest
Tob On g Syne Jeru Bet Quaderk Jerusalemi Te galilä A Jahrhun Jewish-Palest An
jeruzs eg kuratórium