10762.htm
CÍMSZÓ: Buda
SZÓCIKK: A történelmi
feltevés szerint kegyelmet adott nekik és vagyonuknak sem esett bántódása.
Mikor azonban a szultán visszaindult, utána vitték a kegyelmet kapott keresztényeket
és zsidókat. Vagy kétezer zsidót Törökország különböző városaiban helyeztek el,
a keresztények pedig Konstantinápolyban a Héttorony környékén kaptak lakást.
Ezzel a kényszertelepítéssel akarta valószínűleg a szultán népesebbé tenni
birodalmát. Egykorú tudósítások különféleképen írják le B. elfoglalását, egy
röpirat azt állítja, hogy a zsidók elszántan védelmezték a zsidó negyedet, mire
a törökök kardélre hánytak negyedfélezer zsidót. Az egykorú újság a Newe
Zeyttung azt közli, hogy miután a várbeliek kegyelmét kaptak, a törökök
felszólították a zsidókat, menjenek velük Törökországba. A zsidók azonban mind
B.-n akartak maradni, mire a zsidó férfiak közül negyed fél ezret legyilkoltak,
a húsz éven aluliakat, a nőket és gyermekeket elhurcolták. Az egykorú zsidó
krónika azonban egyáltalában nem említ fel semmiféle kegyetlenkedést. Míg a
B.-i zsidók nagy része Törökországba került, a többi elszéledt az országban. De
már 1526 okt. 9. megkezdik Pozsonyban a zsidók kiűzetését és nov. 9. a zsidók
el is indultak Dévény felé. Jött aztán egy másik országgyűlési törvénycikk,
amely elrendeli a zsidóknak az ország minden vidékéről, a szabad királyi
városokból és helyiségeiből való rögtöni kiűzetésüket. Ekkor azonban B.-n már
egyetlen zsidó sem lakott. János király házaikat elajándékozta híveinek. I.
Ferdinánd már megtűrte a zsidókat az országban, de B.-n ő is követte elődje
példáját elajándékozgatta a zsidók házait. 1529-ben kerül B.-ra csak ismét
zsidó, a müncheni Lazarus, aki mint a bajor herceg követe szerepel az udvarnál.
1538 körül találni először zsidó telepeseket. Nemsokára 1541. foglalták el a
törökök ismét B.-t és legelőször a szombati kaput (l. o.) kerítették hatalmukba
a zsidó-utca zsinagógája mellett. A török világ e korszakban kezdődik el
Magyarországon. A zsidók és keresztények fejadója B. és környékén 50-215 akcse
között váltakozott. Az adóztatás súlyos terhei alatt nyögött a lakosság és csak
később tették lehetővé, hogy az adót a hitközségek egymás között feloszthassák.
Az adó behajtásának idején a törökök túszokul vitték a tekintélyes zsidókat, az
adóletagadókat megkínozták és aki a kínzásba belehalt, annak vagyona a
kincstárra szállt. A zsidók a legegyszerűbb életmódra szorítkoztak, mert a
törökök mindent ürügyül használtak fel az adóemelésre. Fizettek fogyasztási és
telekadót, gabonatizedet, város- és várépítési illetéket és véradót. Mindezzel
szemben azonban letelepedésüket semmi sem gátolta, megélhetésüket nem
nehezítették meg és zsidóságuk miatt nem üldözték őket. Ennek tulajdonítható,
hogy a XVI. sz. második felében már népes zsidó gyülekezet volt B.-n, az 1580-i
conscripció szerint nyolcvannyolc zsidó család lakott, kb. nyolcszáz lélek,
hatvannégy házban. Foglalkozásukat az összeírás nem tünteti fel. Történelmi
források azonban arra mutatnak, hogy kereskedők, iparosok, állami hivatalnokok
és orvosok voltak. Az állami szolgálatban, mint kincstári hivatalnokok,
bérletfelügyelők, számtartók, adó- és törvénykezési költségbehajtók voltak.
B.-n a török uralom alatt is a zsidó negyedben laktak, amelyet mahallei
jehudiánnak neveztek. 1598 okt. 4. szállták meg B.-t a császáriak. Az ostromlók
nagy vérfürdőt rendeztek a zsidó városban. A héber krónika szerint a zsidók
elszántan védték magukat, mert a császáriak győzelme esetén nem számíthattak
kegyelemre. A császáriak ostroma eredménytelen maradt és csak 1601. kezdődött
ismét a császáriak előnyomulása és 1602 okt.-ben már ismét B. környékén
portyáztak és hatodikán be is törtek a zsidó városrészbe. A városba szorult
zsidók még az első ostrom óta igen rossz időket éltek át, éhínség fenyegette
őket és a nép már döglött lovakon élősködött. Még négy esztendeig tartott a
császáriak és a törökök közt a küzdelem, míg végre 1605. megkötötték a békét,
amelynek létrejöttén a zsidók is erősen fáradoztak. A zsitvatoroki béke után a
régi zsidó telepesek kezdtek visszaköltözni B.-ra. A zsidók lélekszáma az
áttérőkkel is szaporodott, mert a B.-i zsidók átvették a török zsidók hittérítő
szokásait és főleg a rabszolganőket térítették zsidó hitre. A XVII sz. második
felében mintegy ezer lélekszámból állhatott a B.-i zsidóság. 1684-ben kezdtek
ismét a császári csapatok B. ostromához. Júl. 14-től okt. 30-ig tartott az
ostrom és a vár védelmében a zsidók is részt vettek, mert tudomásukra jutott,
hogy a császáriak kardélre akarják őket hányni. Csak 1686 nyarán támadtak újból
a császári csapatok. Elsőnek a zsidó, vagy Víziváros került a hatalmukba. A
zsidók a felsővárosba szorultak, ahol éhezve, szomjazva figyelték a küzdelem
kimenetelét. A júl. 27-i nagy ostromkor ők is minden erejükkel részt vettek a
védelemben. Szept. 2. mégis megtörtént a végső támadás és a brandenburgiak
benyomultak a felsőváros zsidó utcájába. A zsidók menekülni igyekeztek, de akit
utolértek közülük az ostromlók, azt lekaszabolták. Spanyol tudósítás szerint a parancsnokló
tábornok hetvenezer forint válságdíjat kért a B.-i zsidóktól, a
leggazdagabbakat pedig túszul lecsukatta. A B.-n tartózkodó ezer zsidó közül
ötszáz kapott így kegyelmet, a többiek vagy a Dunába vesztek, vagy a katonák
ölték meg őket. A császáriak a legborzalmasabb kegyetlenségeket követték el a
sebesülteken. A felkoncoltak közül hetvenkettőnek az emlékét őrzi a wormsi
hitközség. A gettót a brandenburgiak teljesen kifosztották, a Tórákat és
százszámra a könyveket a tűz martalékául hagyták. Csak néhány héber kódex
maradt meg, amit gróf Marsigli mentett ki a zsidó utcából. B. elfoglalása után
Cseh-, Morva-, Németország tele volt B.-i zsidó foglyokkal. A lotharingeni
herceg, mikor bevonult B.-ra, váltságdíj fejében ígérte a zsidók
megkegyelmezését. 270 zsidót és harmincöt Tórát Nikolsburgba szállíttatott, míg
a váltságdíj egybegyűl. Harminckilenc hétig tartották fogva a B.-iakat, mert a
pénzt nagy nehezen tudták összeszedni, pedig egész Európa zsidósága a B.-i
zsidó foglyok kiszabadításán fáradozott. A szerencsésen megmenekült B.-i zsidók
Cseh-, Morva-, Német- és Törökország gettóiban telepedtek meg. Származási
helyük után Ofner-nek nevezték magukat.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 762. címszó a lexikon =>
146. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10762.htm
CÍMSZÓ: Buda
SZÓCIKK: A történelmi feltevés szerint kegyelmet adott nekik és vagyonuknak
sem esett bántódása. Mikor azonban a szultán visszaindult, utána vitték a
kegyelmet kapott keresztényeket és zsidókat. Vagy kétezer zsidót Törökország
különböző városaiban helyeztek el, a keresztények pedig Konstantinápolyban a
Héttorony környékén kaptak lakást. Ezzel a kényszertelepítéssel akarta
valószínűleg a szultán népesebbé tenni birodalmát. Egykorú tudósítások
különféleképen írják le B. elfoglalását, egy röpirat azt állítja, hogy a zsidók
elszántan védelmezték a zsidó negyedet, mire a törökök kardélre hánytak
negyedfélezer zsidót. Az egykorú újság a Newe Zeyttung azt közli, hogy miután a
várbeliek kegyelmét kaptak, a törökök felszólították a zsidókat, menjenek velük
Törökországba. A zsidók azonban mind B.-n akartak maradni, mire a zsidó férfiak
közül negyed fél ezret legyilkoltak, a húsz éven aluliakat, a nőket és
gyermekeket elhurcolták. Az egykorú zsidó krónika azonban egyáltalában nem
említ fel semmiféle kegyetlenkedést. Míg a B.-i zsidók nagy része Törökországba
került, a többi elszéledt az országban. De már 1526 okt. 9. megkezdik
Pozsonyban a zsidók kiűzetését és nov. 9. a zsidók el is indultak Dévény felé.
Jött aztán egy másik országgyűlési törvénycikk, amely elrendeli a zsidóknak az
ország minden vidékéről, a szabad királyi városokból és helyiségeiből való
rögtöni kiűzetésüket. Ekkor azonban B.-n már egyetlen zsidó sem lakott. János
király házaikat elajándékozta híveinek. I. Ferdinánd már megtűrte a zsidókat az
országban, de B.-n ő is követte elődje példáját elajándékozgatta a zsidók
házait. 1529-ben kerül B.-ra csak ismét zsidó, a müncheni Lazarus, aki mint a
bajor herceg követe szerepel az udvarnál. 1538 körül találni először zsidó
telepeseket. Nemsokára 1541. foglalták el a törökök ismét B.-t és legelőször a
szombati kaput l. o. kerítették hatalmukba a zsidó-utca zsinagógája mellett. A
török világ e korszakban kezdődik el Magyarországon. A zsidók és keresztények
fejadója B. és környékén 50-215 akcse között váltakozott. Az adóztatás súlyos
terhei alatt nyögött a lakosság és csak később tették lehetővé, hogy az adót a
hitközségek egymás között feloszthassák. Az adó behajtásának idején a törökök
túszokul vitték a tekintélyes zsidókat, az adóletagadókat megkínozták és aki a
kínzásba belehalt, annak vagyona a kincstárra szállt. A zsidók a legegyszerűbb
életmódra szorítkoztak, mert a törökök mindent ürügyül használtak fel az
adóemelésre. Fizettek fogyasztási és telekadót, gabonatizedet, város- és
várépítési illetéket és véradót. Mindezzel szemben azonban letelepedésüket
semmi sem gátolta, megélhetésüket nem nehezítették meg és zsidóságuk miatt nem
üldözték őket. Ennek tulajdonítható, hogy a XVI. sz. második felében már népes
zsidó gyülekezet volt B.-n, az 1580-i conscripció szerint nyolcvannyolc zsidó
család lakott, kb. nyolcszáz lélek, hatvannégy házban. Foglalkozásukat az
összeírás nem tünteti fel. Történelmi források azonban arra mutatnak, hogy
kereskedők, iparosok, állami hivatalnokok és orvosok voltak. Az állami
szolgálatban, mint kincstári hivatalnokok, bérletfelügyelők, számtartók, adó-
és törvénykezési költségbehajtók voltak. B.-n a török uralom alatt is a zsidó
negyedben laktak, amelyet mahallei jehudiánnak neveztek. 1598 okt. 4. szállták
meg B.-t a császáriak. Az ostromlók nagy vérfürdőt rendeztek a zsidó városban.
A héber krónika szerint a zsidók elszántan védték magukat, mert a császáriak
győzelme esetén nem számíthattak kegyelemre. A császáriak ostroma eredménytelen
maradt és csak 1601. kezdődött ismét a császáriak előnyomulása és 1602 okt.-ben
már ismét B. környékén portyáztak és hatodikán be is törtek a zsidó
városrészbe. A városba szorult zsidók még az első ostrom óta igen rossz időket
éltek át, éhínség fenyegette őket és a nép már döglött lovakon élősködött. Még
négy esztendeig tartott a császáriak és a törökök közt a küzdelem, míg végre
1605. megkötötték a békét, amelynek létrejöttén a zsidók is erősen fáradoztak.
A zsitvatoroki béke után a régi zsidó telepesek kezdtek visszaköltözni B.-ra. A
zsidók lélekszáma az áttérőkkel is szaporodott, mert a B.-i zsidók átvették a
török zsidók hittérítő szokásait és főleg a rabszolganőket térítették zsidó
hitre. A XVII sz. második felében mintegy ezer lélekszámból állhatott a B.-i
zsidóság. 1684-ben kezdtek ismét a császári csapatok B. ostromához. Júl. 14-től
okt. 30-ig tartott az ostrom és a vár védelmében a zsidók is részt vettek, mert
tudomásukra jutott, hogy a császáriak kardélre akarják őket hányni. Csak 1686
nyarán támadtak újból a császári csapatok. Elsőnek a zsidó, vagy Víziváros
került a hatalmukba. A zsidók a felsővárosba szorultak, ahol éhezve, szomjazva
figyelték a küzdelem kimenetelét. A júl. 27-i nagy ostromkor ők is minden
erejükkel részt vettek a védelemben. Szept. 2. mégis megtörtént a végső támadás
és a brandenburgiak benyomultak a felsőváros zsidó utcájába. A zsidók menekülni
igyekeztek, de akit utolértek közülük az ostromlók, azt lekaszabolták. Spanyol
tudósítás szerint a parancsnokló tábornok hetvenezer forint válságdíjat kért a
B.-i zsidóktól, a leggazdagabbakat pedig túszul lecsukatta. A B.-n tartózkodó
ezer zsidó közül ötszáz kapott így kegyelmet, a többiek vagy a Dunába vesztek,
vagy a katonák ölték meg őket. A császáriak a legborzalmasabb kegyetlenségeket
követték el a sebesülteken. A felkoncoltak közül hetvenkettőnek az emlékét őrzi
a wormsi hitközség. A gettót a brandenburgiak teljesen kifosztották, a Tórákat
és százszámra a könyveket a tűz martalékául hagyták. Csak néhány héber kódex
maradt meg, amit gróf Marsigli mentett ki a zsidó utcából. B. elfoglalása után
Cseh-, Morva-, Németország tele volt B.-i zsidó foglyokkal. A lotharingeni
herceg, mikor bevonult B.-ra, váltságdíj fejében ígérte a zsidók
megkegyelmezését. 270 zsidót és harmincöt Tórát Nikolsburgba szállíttatott, míg
a váltságdíj egybegyűl. Harminckilenc hétig tartották fogva a B.-iakat, mert a
pénzt nagy nehezen tudták összeszedni, pedig egész Európa zsidósága a B.-i
zsidó foglyok kiszabadításán fáradozott. A szerencsésen megmenekült B.-i zsidók
Cseh-, Morva-, Német- és Törökország gettóiban telepedtek meg. Származási
helyük után Ofner-nek nevezték magukat.
10762.ht
CÍMSZÓ Bud
SZÓCIKK történelm feltevé szerin kegyelme adot neki é vagyonukna se eset
bántódása Miko azonba szultá visszaindult után vitté kegyelme kapot keresztényeke
é zsidókat Vag kéteze zsidó Törökorszá különböz városaiba helyezte el
kereszténye pedi Konstantinápolyba Héttoron környéké kapta lakást Ezze
kényszertelepítésse akart valószínűle szultá népesebb tenn birodalmát Egykor
tudósításo különféleképe írjá l B elfoglalását eg röpira az állítja hog zsidó
elszánta védelmezté zsid negyedet mir törökö kardélr hányta negyedféleze zsidót
A egykor újsá New Zeyttun az közli hog miutá várbelie kegyelmé kaptak törökö
felszólítottá zsidókat menjene velü Törökországba zsidó azonba min B.- akarta
maradni mir zsid férfia közü negye fé ezre legyilkoltak hús éve aluliakat nőke
é gyermekeke elhurcolták A egykor zsid krónik azonba egyáltalába ne emlí fe
semmifél kegyetlenkedést Mí B.- zsidó nag rész Törökországb került több elszéled
a országban D má 152 okt 9 megkezdi Pozsonyba zsidó kiűzetésé é nov 9 zsidó e i
indulta Dévén felé Jöt aztá eg mási országgyűlés törvénycikk amel elrendel
zsidókna a orszá minde vidékéről szaba király városokbó é helyiségeibő val
rögtön kiűzetésüket Ekko azonba B.- má egyetle zsid se lakott Jáno királ
házaika elajándékozt híveinek I Ferdinán má megtűrt zsidóka a országban d B.- i
követt elődj példájá elajándékozgatt zsidó házait 1529-be kerü B.-r csa ismé
zsidó münchen Lazarus ak min bajo herce követ szerepe a udvarnál 153 körü
találn előszö zsid telepeseket Nemsokár 1541 foglaltá e törökö ismé B.- é
legelőszö szombat kapu l o kerítetté hatalmukb zsidó-utc zsinagógáj mellett
törö vilá korszakba kezdődi e Magyarországon zsidó é kereszténye fejadój B é
környéké 50-21 akcs közöt váltakozott A adóztatá súlyo terhe alat nyögöt
lakossá é csa későb tetté lehetővé hog a adó hitközsége egymá közöt
feloszthassák A ad behajtásána idejé törökö túszoku vitté tekintélye zsidókat a
adóletagadóka megkínoztá é ak kínzásb belehalt anna vagyon kincstárr szállt
zsidó legegyszerűb életmódr szorítkoztak mer törökö minden ürügyü használta fe
a adóemelésre Fizette fogyasztás é telekadót gabonatizedet város é várépítés
illetéke é véradót Mindezze szembe azonba letelepedésüke semm se gátolta
megélhetésüke ne nehezítetté me é zsidóságu miat ne üldözté őket Enne
tulajdonítható hog XVI sz másodi felébe má népe zsid gyülekeze vol B.-n a 1580-
conscripci szerin nyolcvannyol zsid csalá lakott kb nyolcszá lélek hatvannég
házban Foglalkozásuka a összeírá ne tüntet fel Történelm forráso azonba arr
mutatnak hog kereskedők iparosok állam hivatalnoko é orvoso voltak A állam
szolgálatban min kincstár hivatalnokok bérletfelügyelők számtartók adó é
törvénykezés költségbehajtó voltak B.- törö uralo alat i zsid negyedbe laktak
amelye mahalle jehudiánna neveztek 159 okt 4 szálltá me B.- császáriak A
ostromló nag vérfürdő rendezte zsid városban hébe krónik szerin zsidó elszánta
védté magukat mer császária győzelm eseté ne számíthatta kegyelemre császária ostrom
eredménytele marad é csa 1601 kezdődöt ismé császária előnyomulás é 160 okt.-be
má ismé B környéké portyázta é hatodiká b i törte zsid városrészbe városb
szorul zsidó mé a els ostro ót ige ross időke élte át éhínsé fenyegett őke é né
má döglöt lovako élősködött Mé nég esztendei tartot császária é törökö köz
küzdelem mí végr 1605 megkötötté békét amelyne létrejötté zsidó i erőse
fáradoztak zsitvatorok bék utá rég zsid telepese kezdte visszaköltözn B.-ra
zsidó lélekszám a áttérőkke i szaporodott mer B.- zsidó átvetté törö zsidó
hittérít szokásai é főle rabszolganőke térítetté zsid hitre XVI sz másodi
felébe minteg eze lélekszámbó állhatot B.- zsidóság 1684-be kezdte ismé császár
csapato B ostromához Júl 14-tő okt 30-i tartot a ostro é vá védelmébe zsidó i
rész vettek mer tudomásukr jutott hog császária kardélr akarjá őke hányni Csa
168 nyará támadta újbó császár csapatok Elsőne zsidó vag Víziváro kerül
hatalmukba zsidó felsővárosb szorultak aho éhezve szomjazv figyelté küzdele
kimenetelét júl 27- nag ostromko ő i minde erejükke rész vette védelemben Szept
2 mégi megtörtén végs támadá é brandenburgia benyomulta felsőváro zsid utcájába
zsidó meneküln igyekeztek d aki utolérte közülü a ostromlók az lekaszabolták
Spanyo tudósítá szerin parancsnokl táborno hetveneze forin válságdíja kér B.-
zsidóktól leggazdagabbaka pedi túszu lecsukatta B.- tartózkod eze zsid közü
ötszá kapot íg kegyelmet többie vag Dunáb vesztek vag katoná ölté me őket
császária legborzalmasab kegyetlenségeke követté e sebesülteken felkoncolta
közü hetvenkettőne a emléké őrz worms hitközség gettó brandenburgia teljese
kifosztották Tóráka é százszámr könyveke tű martalékáu hagyták Csa néhán hébe
kóde marad meg ami gró Marsigl mentet k zsid utcából B elfoglalás utá Cseh-
Morva- Németorszá tel vol B.- zsid foglyokkal lotharingen herceg miko bevonul
B.-ra váltságdí fejébe ígért zsidó megkegyelmezését 27 zsidó é harmincö Tórá
Nikolsburgb szállíttatott mí váltságdí egybegyűl Harminckilen héti tartottá
fogv B.-iakat mer pénz nag neheze tudtá összeszedni pedi egés Európ zsidóság
B.- zsid foglyo kiszabadításá fáradozott szerencsése megmenekül B.- zsidó Cseh-
Morva- Német é Törökorszá gettóiba telepedte meg Származás helyü utá Ofner-ne
nevezté magukat
10762.h
CÍMSZ Bu
SZÓCIK történel feltev szeri kegyelm ado nek vagyonukn s ese bántódás Mik
azonb szult visszaindul utá vitt kegyelm kapo keresztények zsidóka Va kétez
zsid Törökorsz különbö városaib helyezt e keresztény ped Konstantinápolyb
Héttoro környék kapt lakás Ezz kényszertelepítéss akar valószínűl szult népeseb
ten birodalmá Egyko tudósítás különfélekép írj elfoglalásá e röpir a állítj ho
zsid elszánt védelmezt zsi negyede mi török kardél hányt negyedfélez zsidó
egyko újs Ne Zeyttu a közl ho miut várbeli kegyelm kapta török felszólított
zsidóka menjen vel Törökországb zsid azonb mi B. akart maradn mi zsi férfi köz
negy f ezr legyilkolta hú év aluliaka nők gyermekek elhurcoltá egyko zsi króni
azonb egyáltaláb n eml f semmifé kegyetlenkedés M B. zsid na rés Törökország
kerül töb elszéle országba m 15 ok megkezd Pozsonyb zsid kiűzetés no zsid
indult Dévé fel Jö azt e más országgyűlé törvénycik ame elrende zsidókn orsz
mind vidékérő szab királ városokb helyiségeib va rögtö kiűzetésüke Ekk azonb B.
m egyetl zsi s lakot Ján kirá házaik elajándékoz híveine Ferdiná m megtűr
zsidók országba B. követ előd példáj elajándékozgat zsid házai 1529-b ker B.-
cs ism zsid münche Lazaru a mi baj herc köve szerep udvarná 15 kör talál elősz
zsi telepeseke Nemsoká 154 foglalt török ism B. legelősz szomba kap kerített
hatalmuk zsidó-ut zsinagógá mellet tör vil korszakb kezdőd Magyarországo zsid
keresztény fejadó környék 50-2 akc közö váltakozot adóztat súly terh ala nyögö
lakoss cs késő tett lehetőv ho ad hitközség egym közö feloszthassá a behajtásán
idej török túszok vitt tekintély zsidóka adóletagadók megkínozt a kínzás
belehal ann vagyo kincstár száll zsid legegyszerű életmód szorítkozta me török
minde ürügy használt f adóemelésr Fizett fogyasztá telekadó gabonatizede váro
várépíté illeték véradó Mindezz szemb azonb letelepedésük sem s gátolt
megélhetésük n nehezített m zsidóság mia n üldözt őke Enn tulajdoníthat ho XV s
másod feléb m nép zsi gyülekez vo B.- 1580 conscripc szeri nyolcvannyo zsi csal
lakot k nyolcsz léle hatvanné házba Foglalkozásuk összeír n tünte fe Történel
forrás azonb ar mutatna ho kereskedő iparoso álla hivatalnok orvos volta álla
szolgálatba mi kincstá hivatalnoko bérletfelügyelő számtartó ad törvénykezé
költségbehajt volta B. tör ural ala zsi negyedb lakta amely mahall jehudiánn
nevezte 15 ok szállt m B. császária ostroml na vérfürd rendezt zsi városba héb
króni szeri zsid elszánt védt maguka me császári győzel eset n számíthatt
kegyelemr császári ostro eredménytel mara cs 160 kezdődö ism császári
előnyomulá 16 okt.-b m ism környék portyázt hatodik tört zsi városrészb város
szoru zsid m el ostr ó ig ros idők élt á éhíns fenyeget ők n m döglö lovak
élősködöt M né esztende tarto császári török kö küzdele m vég 160 megkötött
béké amelyn létrejött zsid erős fáradozta zsitvatoro bé ut ré zsi telepes kezdt
visszaköltöz B.-r zsid lélekszá áttérőkk szaporodot me B. zsid átvett tör zsid
hittérí szokása fől rabszolganők térített zsi hitr XV s másod feléb minte ez
lélekszámb állhato B. zsidósá 1684-b kezdt ism császá csapat ostromáho Jú 14-t
ok 30- tarto ostr v védelméb zsid rés vette me tudomásuk jutot ho császári
kardél akarj ők hányn Cs 16 nyar támadt újb császá csapato Elsőn zsid va
Vízivár kerü hatalmukb zsid felsőváros szorulta ah éhezv szomjaz figyelt küzdel
kimenetelé jú 27 na ostromk mind erejükk rés vett védelembe Szep még megtörté
vég támad brandenburgi benyomult felsővár zsi utcájáb zsid menekül igyekezte ak
utolért közül ostromló a lekaszaboltá Spany tudósít szeri parancsnok táborn
hetvenez fori válságdíj ké B. zsidóktó leggazdagabbak ped túsz lecsukatt B.
tartózko ez zsi köz ötsz kapo í kegyelme többi va Duná veszte va katon ölt m
őke császári legborzalmasa kegyetlenségek követt sebesülteke felkoncolt köz
hetvenkettőn emlék őr worm hitközsé gett brandenburgi teljes kifosztottá Tórák
százszám könyvek t martaléká hagytá Cs néhá héb kód mara me am gr Marsig mente
zsi utcábó elfoglalá ut Cseh Morva Németorsz te vo B. zsi foglyokka lotharinge
herce mik bevonu B.-r váltságd fejéb ígér zsid megkegyelmezésé 2 zsid harminc
Tór Nikolsburg szállíttatot m váltságd egybegyű Harminckile hét tartott fog
B.-iaka me pén na nehez tudt összeszedn ped egé Euró zsidósá B. zsi fogly
kiszabadítás fáradozot szerencsés megmenekü B. zsid Cseh Morva Néme Törökorsz
gettóib telepedt me Származá hely ut Ofner-n nevezt maguka
10762.
CÍMS B
SZÓCI történe felte szer kegyel ad ne vagyonuk es bántódá Mi azon szul
visszaindu ut vit kegyel kap kereszténye zsidók V kéte zsi Törökors különb
városai helyez keresztén pe Konstantinápoly Héttor környé kap laká Ez
kényszertelepítés aka valószínű szul népese te birodalm Egyk tudósítá
különféleké ír elfoglalás röpi állít h zsi elszán védelmez zs negyed m törö
kardé hány negyedféle zsid egyk új N Zeytt köz h miu várbel kegyel kapt törö
felszólítot zsidók menje ve Törökország zsi azon m B akar marad m zs férf kö
neg ez legyilkolt h é aluliak nő gyermeke elhurcolt egyk zs krón azon egyáltalá
em semmif kegyetlenkedé B zsi n ré Törökorszá kerü tö elszél országb 1 o megkez
Pozsony zsi kiűzeté n zsi indul Dév fe J az má országgyűl törvényci am elrend
zsidók ors min vidékér sza kirá városok helyiségei v rögt kiűzetésük Ek azon B
egyet zs lako Já kir házai elajándéko hívein Ferdin megtű zsidó országb B köve
elő példá elajándékozga zsi háza 1529- ke B. c is zsi münch Lazar m ba her köv
szere udvarn 1 kö talá elős zs telepesek Nemsok 15 foglal törö is B legelős
szomb ka kerítet hatalmu zsidó-u zsinagóg melle tö vi korszak kezdő
Magyarország zsi keresztén fejad környé 50- ak köz váltakozo adózta súl ter al
nyög lakos c kés tet lehető h a hitközsé egy köz feloszthass behajtásá ide törö
túszo vit tekintél zsidók adóletagadó megkínoz kínzá beleha an vagy kincstá
szál zsi legegyszer életmó szorítkozt m törö mind ürüg használ adóemelés Fizet
fogyaszt telekad gabonatized vár várépít illeté vérad Mindez szem azon letelepedésü
se gátol megélhetésü nehezítet zsidósá mi üldöz ők En tulajdonítha h X máso
felé né zs gyüleke v B. 158 conscrip szer nyolcvanny zs csa lako nyolcs lél
hatvann házb Foglalkozásu összeí tünt f Történe forrá azon a mutatn h keresked
iparos áll hivatalno orvo volt áll szolgálatb m kincst hivatalnok
bérletfelügyel számtart a törvénykez költségbehaj volt B tö ura al zs negyed
lakt amel mahal jehudián nevezt 1 o száll B császári ostrom n vérfür rendez zs
városb hé krón szer zsi elszán véd maguk m császár győze ese számíthat kegyelem
császár ostr eredményte mar c 16 kezdőd is császár előnyomul 1 okt.- is környé
portyáz hatodi tör zs városrész váro szor zsi e ost i ro idő él éhín fenyege ő
dögl lova élősködö n esztend tart császár törö k küzdel vé 16 megkötöt bék
amely létrejöt zsi erő fáradozt zsitvator b u r zs telepe kezd visszaköltö B.-
zsi léleksz áttérők szaporodo m B zsi átvet tö zsi hittér szokás fő rabszolganő
térítet zs hit X máso felé mint e lélekszám állhat B zsidós 1684- kezd is csász
csapa ostromáh J 14- o 30 tart ost védelmé zsi ré vett m tudomásu juto h
császár kardé akar ő hány C 1 nya támad új csász csapat Első zsi v Vízivá ker
hatalmuk zsi felsőváro szorult a éhez szomja figyel küzde kimenetel j 2 n
ostrom min erejük ré vet védelemb Sze mé megtört vé táma brandenburg benyomul
felsővá zs utcájá zsi menekü igyekezt a utolér közü ostroml lekaszabolt Span
tudósí szer parancsno tábor hetvene for válságdí k B zsidókt leggazdagabba pe
tús lecsukat B tartózk e zs kö öts kap kegyelm több v Dun veszt v kato öl ők
császár legborzalmas kegyetlensége követ sebesültek felkoncol kö hetvenkettő
emlé ő wor hitközs get brandenburg telje kifosztott Tórá százszá könyve
martalék hagyt C néh hé kó mar m a g Marsi ment zs utcáb elfoglal u Cse Morv
Németors t v B zs foglyokk lotharing herc mi bevon B.- váltság fejé ígé zsi
megkegyelmezés zsi harmin Tó Nikolsbur szállíttato váltság egybegy Harminckil
hé tartot fo B.-iak m pé n nehe tud összeszed pe eg Eur zsidós B zs fogl
kiszabadítá fáradozo szerencsé megmenek B zsi Cse Morv Ném Törökors gettói
teleped m Származ hel u Ofner- nevez maguk
10762
CÍM
SZÓC történ felt sze kegye a n vagyonu e bántód M azo szu visszaind u vi
kegye ka keresztény zsidó két zs Törökor külön városa helye kereszté p
Konstantinápol Hétto körny ka lak E kényszertelepíté ak valószín szu népes t
birodal Egy tudósít különfélek í elfoglalá röp állí zs elszá védelme z negye
tör kard hán negyedfél zsi egy ú Zeyt kö mi várbe kegye kap tör felszólíto
zsidó menj v Törökorszá zs azo aka mara z fér k ne e legyilkol alulia n gyermek
elhurcol egy z kró azo egyáltal e semmi kegyetlenked zs r Törökorsz ker t elszé
ország megke Pozson zs kiűzet zs indu Dé f a m országgyű törvényc a elren zsidó
or mi vidéké sz kir városo helyisége rög kiűzetésü E azo egye z lak J ki háza
elajándék hívei Ferdi megt zsid ország köv el péld elajándékozg zs ház 1529 k B
i zs münc Laza b he kö szer udvar k tal elő z telepese Nemso 1 fogla tör i
legelő szom k keríte hatalm zsidó- zsinagó mell t v korsza kezd Magyarorszá zs
kereszté feja körny 50 a kö váltakoz adózt sú te a nyö lako ké te lehet hitközs
eg kö feloszthas behajtás id tör túsz vi tekinté zsidó adóletagad megkíno kínz
beleh a vag kincst szá zs legegysze életm szorítkoz tör min ürü haszná adóemelé
Fize fogyasz teleka gabonatize vá várépí illet véra Minde sze azo letelepedés s
gáto megélhetés nehezíte zsidós m üldö ő E tulajdoníth más fel n z gyülek B 15
conscri sze nyolcvann z cs lak nyolc lé hatvan ház Foglalkozás össze tün Történ
forr azo mutat kereske iparo ál hivataln orv vol ál szolgálat kincs hivatalno
bérletfelügye számtar törvényke költségbeha vol t ur a z negye lak ame maha
jehudiá nevez szál császár ostro vérfü rende z város h kró sze zs elszá vé magu
császá győz es számítha kegyele császá ost eredményt ma 1 kezdő i császá előnyomu
okt. i körny portyá hatod tö z városrés vár szo zs os r id é éhí fenyeg dög lov
élősköd eszten tar császá tör küzde v 1 megkötö bé amel létrejö zs er fáradoz
zsitvato z telep kez visszakölt B. zs léleks áttérő szaporod zs átve t zs hitté
szoká f rabszolgan téríte z hi más fel min lélekszá állha zsidó 1684 kez i csás
csap ostromá 14 3 tar os védelm zs r vet tudomás jut császá kard aka hán ny
táma ú csás csapa Els zs Víziv ke hatalmu zs felsővár szorul éhe szomj figye
küzd kimenete ostro mi erejü r ve védelem Sz m megtör v tám brandenbur benyomu
felsőv z utcáj zs menek igyekez utolé köz ostrom lekaszabol Spa tudós sze
parancsn tábo hetven fo válságd zsidók leggazdagabb p tú lecsuka tartóz z k öt
ka kegyel töb Du vesz kat ö ő császá legborzalma kegyetlenség köve sebesülte
felkonco k hetvenkett eml wo hitköz ge brandenbur telj kifosztot Tór százsz
könyv martalé hagy né h k ma Mars men z utcá elfogla Cs Mor Németor z foglyok
lotharin her m bevo B. váltsá fej íg zs megkegyelmezé zs harmi T Nikolsbu szállíttat
váltsá egybeg Harmincki h tarto f B.-ia p neh tu összesze p e Eu zsidó z fog
kiszabadít fáradoz szerencs megmene zs Cs Mor Né Törökor gettó telepe Szárma he
Ofner neve magu
1076
CÍ
SZÓ törté fel sz kegy vagyon bántó az sz visszain v kegy k keresztén zsid
ké z Töröko külö város hely kereszt Konstantinápo Hétt körn k la
kényszertelepít a valószí sz népe biroda Eg tudósí különféle elfoglal rö áll z
elsz védelm negy tö kar há negyedfé zs eg Zey k m várb kegy ka tö felszólít
zsid men Törökorsz z az ak mar fé n legyilko aluli gyerme elhurco eg kr az
egyálta semm kegyetlenke z Törökors ke elsz orszá megk Pozso z kiűze z ind D
országgy törvény elre zsid o m vidék s ki város helyiség rö kiűzetés az egy la
k ház elajándé híve Ferd meg zsi orszá kö e pél elajándékoz z há 152 z mün Laz
h k sze udva ta el telepes Nems fogl tö legel szo kerít hatal zsidó zsinag mel
korsz kez Magyarorsz z kereszt fej körn 5 k váltako adóz s t ny lak k t lehe
hitköz e k felosztha behajtá i tö tús v tekint zsid adóletaga megkín kín bele
va kincs sz z legegysz élet szorítko tö mi ür haszn adóemel Fiz fogyas telek
gabonatiz v várép ille vér Mind sz az letelepedé gát megélheté nehezít zsidó
üld tulajdonít má fe gyüle 1 conscr sz nyolcvan c la nyol l hatva há Foglalkozá
össz tü Törté for az muta keresk ipar á hivatal or vo á szolgála kinc hivataln
bérletfelügy számta törvényk költségbeh vo u negy la am mah jehudi neve szá
császá ostr vérf rend váro kr sz z elsz v mag csász győ e számíth kegyel csász
os eredmény m kezd csász előnyom okt körn porty hato t városré vá sz z o i éh
fenye dö lo élőskö eszte ta csász tö küzd megköt b ame létrej z e fárado
zsitvat tele ke visszaköl B z lélek áttér szaporo z átv z hitt szok rabszolga
térít h má fe mi léleksz állh zsid 168 ke csá csa ostrom 1 ta o védel z ve
tudomá ju csász kar ak há n tám csá csap El z Vízi k hatalm z felsővá szoru éh
szom figy küz kimenet ostr m erej v védele S megtö tá brandenbu benyom felső
utcá z mene igyeke utol kö ostro lekaszabo Sp tudó sz parancs táb hetve f
válság zsidó leggazdagab t lecsuk tartó ö k kegye tö D ves ka csász legborzalm
kegyetlensé köv sebesült felkonc hetvenket em w hitkö g brandenbu tel kifoszto
Tó százs köny martal hag n m Mar me utc elfogl C Mo Németo foglyo lothari he
bev B válts fe í z megkegyelmez z harm Nikolsb szállítta válts egybe Harminck
tart B.-i ne t összesz E zsid fo kiszabadí fárado szerenc megmen z C Mo N
Töröko gett telep Szárm h Ofne nev mag