10763.htm
CÍMSZÓ: Buda
SZÓCIKK: A felszabadított
B.-n, mint az egész országban kezdetét vette a megtorlás politikája. I. Lipót,
a zsidók életlehetőségeinek korlátozására törekedett és Kollonics érsek országrendező
javaslatai egyre rosszabbá érlelték a helyzetet. Ellenezte a zsidók újabb
letelepítését, kétszeres közterheket akart kivetni rájuk, a mezőgazdaságtól
való eltiltásukat kívánta, keresztény cselédet ne tarthassanak és
keresztényektől elválasztva éljenek. Ha e rendeleteket a zsidókra kényszerítik,
idővel önként elhagyják az országot. Aki pedig e rendeletet áthágja, azonnal
űzessék ki az országból. 1690-ben már érződött a hatása Kollonics szellemének,
a kancellária elrendeli Sopron megyének, hogy az örökös tartományokból
odaköltözött zsidókat űzze ki. Mikor B.-ra újabb zsidó családok igyekeztek
megtelepülni, már ez a hangulat fogadta őket, gyűlölködés és gazdasági
féltékenység közepette kellett tengetni életüket. Több, mint fél évszázad múlt
el így fölöttük, ami alatt a B.-n megtelepedett zsidóság hosszú küzdelmet
folytatott a várossal, amely arra törekedett, hogy mint az ország többi szab.
kir. városai, korlátlanul rendelkezhessék a zsidókkal. Ez időbe esik a
kurucfelkelés ideje és mikor a felkelők 1706. feltünedeztek B. környékén, a
zsidók is részt vettek a sáncmunkálatokban és élénken kifejezésre juttatták
királypárti érzelmeiket. A zsidók és a város között ekkoriban kezdődött a
viszálykodás, mert Lipót már 1703. minden lakost a városi törvényhatóság alá
rendelt és a város a zsidókra is ki akarta terjeszteni a jogait. A B.-i osztrák
várparancsnok azonban védelmébe vette a zsidókat a várossal szemben, mivel a
zsidóság a kamara hatáskörébe tartozott. 1708-ban mégis sikerült a város
törekvése, a hadügyi tanács meghagyta a várparancsnoknak, hogy ne keljen a
zsidók védelmére. Így a zsidók a város fennhatósága alá kerültek, ami miatt
számos tehetősebb zsidó elköltözött B.-ról és a többiek is kivándorlásra
készülődtek. A B.-i kamarai adminisztráció erre felírt az udvari kamarához és a
zsidók eltávozásának káros következményeit ismerteti, aminek csak a B.-iak
egyéni érdekei látják a hasznát. A kurucfelkelés leverése után már nemcsak a
zsidók, de a protestánsok és görögkeletiek is elnyomottakká lettek. 1711-ben,
mikor az özvegy királyné, Eleonóra Magdaléna Terézia vezette az ország ügyeit,
elrendelte, hogy B.-n a zsidók, akik városi telken laknak, a városi
törvényhatóság alá tartoznak, annak adózni kötelesek, azonkívül pedig évenként
a királyi kamarának tűrésükért bizonyos adót fizetni tartoznak: védelmi és
türelmi adót.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 763. címszó a lexikon =>
147. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10763.htm
CÍMSZÓ: Buda
SZÓCIKK: A felszabadított B.-n, mint az egész országban kezdetét vette a
megtorlás politikája. I. Lipót, a zsidók életlehetőségeinek korlátozására
törekedett és Kollonics érsek országrendező javaslatai egyre rosszabbá érlelték
a helyzetet. Ellenezte a zsidók újabb letelepítését, kétszeres közterheket
akart kivetni rájuk, a mezőgazdaságtól való eltiltásukat kívánta, keresztény
cselédet ne tarthassanak és keresztényektől elválasztva éljenek. Ha e
rendeleteket a zsidókra kényszerítik, idővel önként elhagyják az országot. Aki
pedig e rendeletet áthágja, azonnal űzessék ki az országból. 1690-ben már
érződött a hatása Kollonics szellemének, a kancellária elrendeli Sopron
megyének, hogy az örökös tartományokból odaköltözött zsidókat űzze ki. Mikor
B.-ra újabb zsidó családok igyekeztek megtelepülni, már ez a hangulat fogadta
őket, gyűlölködés és gazdasági féltékenység közepette kellett tengetni
életüket. Több, mint fél évszázad múlt el így fölöttük, ami alatt a B.-n
megtelepedett zsidóság hosszú küzdelmet folytatott a várossal, amely arra
törekedett, hogy mint az ország többi szab. kir. városai, korlátlanul
rendelkezhessék a zsidókkal. Ez időbe esik a kurucfelkelés ideje és mikor a
felkelők 1706. feltünedeztek B. környékén, a zsidók is részt vettek a
sáncmunkálatokban és élénken kifejezésre juttatták királypárti érzelmeiket. A
zsidók és a város között ekkoriban kezdődött a viszálykodás, mert Lipót már
1703. minden lakost a városi törvényhatóság alá rendelt és a város a zsidókra
is ki akarta terjeszteni a jogait. A B.-i osztrák várparancsnok azonban
védelmébe vette a zsidókat a várossal szemben, mivel a zsidóság a kamara
hatáskörébe tartozott. 1708-ban mégis sikerült a város törekvése, a hadügyi
tanács meghagyta a várparancsnoknak, hogy ne keljen a zsidók védelmére. Így a
zsidók a város fennhatósága alá kerültek, ami miatt számos tehetősebb zsidó
elköltözött B.-ról és a többiek is kivándorlásra készülődtek. A B.-i kamarai
adminisztráció erre felírt az udvari kamarához és a zsidók eltávozásának káros
következményeit ismerteti, aminek csak a B.-iak egyéni érdekei látják a
hasznát. A kurucfelkelés leverése után már nemcsak a zsidók, de a protestánsok
és görögkeletiek is elnyomottakká lettek. 1711-ben, mikor az özvegy királyné,
Eleonóra Magdaléna Terézia vezette az ország ügyeit, elrendelte, hogy B.-n a
zsidók, akik városi telken laknak, a városi törvényhatóság alá tartoznak, annak
adózni kötelesek, azonkívül pedig évenként a királyi kamarának tűrésükért
bizonyos adót fizetni tartoznak: védelmi és türelmi adót.
10763.ht
CÍMSZÓ Bud
SZÓCIKK felszabadítot B.-n min a egés országba kezdeté vett megtorlá
politikája I Lipót zsidó életlehetőségeine korlátozásár törekedet é Kollonic
érse országrendez javaslata egyr rosszabb érlelté helyzetet Ellenezt zsidó újab
letelepítését kétszere közterheke akar kivetn rájuk mezőgazdaságtó val
eltiltásuka kívánta keresztén cseléde n tarthassana é keresztényektő elválasztv
éljenek H rendeleteke zsidókr kényszerítik időve önkén elhagyjá a országot Ak
pedi rendelete áthágja azonna űzessé k a országból 1690-be má érződöt hatás
Kollonic szellemének kancellári elrendel Sopro megyének hog a örökö
tartományokbó odaköltözöt zsidóka űzz ki Miko B.-r újab zsid családo igyekezte
megtelepülni má e hangula fogadt őket gyűlölködé é gazdaság féltékenysé
közepett kellet tengetn életüket Több min fé évszáza múl e íg fölöttük am alat
B.- megtelepedet zsidósá hossz küzdelme folytatot várossal amel arr törekedett
hog min a orszá több szab kir városai korlátlanu rendelkezhessé zsidókkal E
időb esi kurucfelkelé idej é miko felkelő 1706 feltünedezte B környékén zsidó i
rész vette sáncmunkálatokba é élénke kifejezésr juttattá királypárt érzelmeiket
zsidó é váro közöt ekkoriba kezdődöt viszálykodás mer Lipó má 1703 minde lakos
város törvényhatósá al rendel é váro zsidókr i k akart terjeszten jogait B.-
osztrá várparancsno azonba védelméb vett zsidóka várossa szemben mive zsidósá
kamar hatásköréb tartozott 1708-ba mégi sikerül váro törekvése hadügy tanác
meghagyt várparancsnoknak hog n kelje zsidó védelmére Íg zsidó váro fennhatóság
al kerültek am miat számo tehetőseb zsid elköltözöt B.-ró é többie i
kivándorlásr készülődtek B.- kamara adminisztráci err felír a udvar kamaráho é
zsidó eltávozásána káro következményei ismerteti amine csa B.-ia egyén érdeke
látjá hasznát kurucfelkelé leverés utá má nemcsa zsidók d protestánso é
görögkeletie i elnyomottakk lettek 1711-ben miko a özveg királyné Eleonór
Magdalén Terézi vezett a orszá ügyeit elrendelte hog B.- zsidók aki város telke
laknak város törvényhatósá al tartoznak anna adózn kötelesek azonkívü pedi
évenkén király kamarána tűrésükér bizonyo adó fizetn tartoznak védelm é türelm
adót
10763.h
CÍMSZ Bu
SZÓCIK felszabadíto B.- mi egé országb kezdet vet megtorl politikáj Lipó
zsid életlehetőségein korlátozásá törekede Kolloni érs országrende javaslat egy
rosszab érlelt helyzete Ellenez zsid úja letelepítésé kétszer közterhek aka
kivet ráju mezőgazdaságt va eltiltásuk kívánt kereszté cseléd tarthassan
keresztényekt elválaszt éljene rendeletek zsidók kényszeríti időv önké elhagyj
országo A ped rendelet áthágj azonn űzess országbó 1690-b m érződö hatá Kolloni
szelleméne kancellár elrende Sopr megyéne ho örök tartományokb odaköltözö
zsidók űz k Mik B.- úja zsi család igyekezt megtelepüln m hangul fogad őke
gyűlölköd gazdasá féltékenys közepet kelle tenget életüke Töb mi f évszáz mú í
fölöttü a ala B. megtelepede zsidós hoss küzdelm folytato várossa ame ar
törekedet ho mi orsz töb sza ki városa korlátlan rendelkezhess zsidókka idő es
kurucfelkel ide mik felkel 170 feltünedezt környéké zsid rés vett
sáncmunkálatokb élénk kifejezés juttatt királypár érzelmeike zsid vár közö
ekkorib kezdődö viszálykodá me Lip m 170 mind lako váro törvényhatós a rende
vár zsidók akar terjeszte jogai B. osztr várparancsn azonb védelmé vet zsidók
váross szembe miv zsidós kama hatásköré tartozot 1708-b még sikerü vár törekvés
hadüg taná meghagy várparancsnokna ho kelj zsid védelmér Í zsid vár fennhatósá
a kerülte a mia szám tehetőse zsi elköltözö B.-r többi kivándorlás készülődte
B. kamar adminisztrác er felí udva kamaráh zsid eltávozásán kár következménye
ismertet amin cs B.-i egyé érdek látj haszná kurucfelkel leveré ut m nemcs
zsidó protestáns görögkeleti elnyomottak lette 1711-be mik özve királyn Eleonó
Magdalé Teréz vezet orsz ügyei elrendelt ho B. zsidó ak váro telk lakna váro
törvényhatós a tartozna ann adóz kötelese azonkív ped évenké királ kamarán
tűrésüké bizony ad fizet tartozna védel türel adó
10763.
CÍMS B
SZÓCI felszabadít B. m eg ország kezde ve megtor politiká Lip zsi
életlehetőségei korlátozás töreked Kollon ér országrend javasla eg rossza érlel
helyzet Ellene zsi új letelepítés kétsze közterhe ak kive ráj mezőgazdaság v
eltiltásu kíván kereszt cselé tarthassa keresztények elválasz éljen rendelete
zsidó kényszerít idő önk elhagy ország pe rendele áthág azon űzes országb 1690-
érződ hat Kollon szellemén kancellá elrend Sop megyén h örö tartományok
odaköltöz zsidó ű Mi B. új zs csalá igyekez megtelepül hangu foga ők gyűlölkö
gazdas féltékeny közepe kell tenge életük Tö m évszá m fölött al B megteleped
zsidó hos küzdel folytat váross am a törekede h m ors tö sz k város korlátla
rendelkezhes zsidókk id e kurucfelke id mi felke 17 feltünedez környék zsi ré
vet sáncmunkálatok élén kifejezé juttat királypá érzelmeik zsi vá köz ekkori
kezdőd viszálykod m Li 17 min lak vár törvényható rend vá zsidó aka terjeszt
joga B oszt várparancs azon védelm ve zsidó város szemb mi zsidó kam hatáskör
tartozo 1708- mé siker vá törekvé hadü tan meghag várparancsnokn h kel zsi
védelmé zsi vá fennhatós került mi szá tehetős zs elköltöz B.- több kivándorlá
készülődt B kama adminisztrá e fel udv kamará zsi eltávozásá ká következmény
ismerte ami c B.- egy érde lát haszn kurucfelke lever u nemc zsid protestán
görögkelet elnyomotta lett 1711-b mi özv király Eleon Magdal Teré veze ors ügye
elrendel h B zsid a vár tel lakn vár törvényható tartozn an adó köteles azonkí
pe évenk kirá kamará tűrésük bizon a fize tartozn véde türe ad
10763
CÍM
SZÓC felszabadí B e orszá kezd v megto politik Li zs életlehetősége
korlátozá töreke Kollo é országren javasl e rossz érle helyze Ellen zs ú
letelepíté kétsz közterh a kiv rá mezőgazdasá eltiltás kívá keresz csel
tarthass kereszténye elválas élje rendelet zsid kényszerí id ön elhag orszá p
rendel áthá azo űze ország 1690 érző ha Kollo szellemé kancell elren So megyé
ör tartományo odaköltö zsid M B ú z csal igyeke megtelepü hang fog ő gyűlölk
gazda féltéken közep kel teng életü T évsz fölöt a megtelepe zsid ho küzde
folyta város a töreked or t s váro korlátl rendelkezhe zsidók i kurucfelk i m
felk 1 feltünede környé zs r ve sáncmunkálato élé kifejez jutta királyp érzelmei
zs v kö ekkor kezdő viszályko L 1 mi la vá törvényhat ren v zsid ak terjesz jog
osz várparanc azo védel v zsid váro szem m zsid ka hatáskö tartoz 1708 m sike v
törekv had ta megha várparancsnok ke zs védelm zs v fennható kerül m sz tehető
z elköltö B. töb kivándorl készülőd kam adminisztr fe ud kamar zs eltávozás k
következmén ismert am B. eg érd lá hasz kurucfelk leve nem zsi protestá
görögkele elnyomott let 1711- m öz királ Eleo Magda Ter vez or ügy elrende zsi
vá te lak vá törvényhat tartoz a ad kötele azonk p éven kir kamar tűrésü bizo
fiz tartoz véd tür a
1076
CÍ
SZÓ felszabad orsz kez megt politi L z életlehetőség korlátoz törek Koll
országre javas ross érl helyz Elle z letelepít kéts közter ki r mezőgazdas
eltiltá kív keres cse tarthas keresztény elvála élj rendele zsi kényszer i ö
elha orsz rende áth az űz orszá 169 érz h Koll szellem kancel elre S megy ö
tartomány odakölt zsi csa igyek megtelep han fo gyűlöl gazd féltéke köze ke ten
élet évs fölö megtelep zsi h küzd folyt váro töreke o vár korlát rendelkezh
zsidó kurucfel fel feltüned körny z v sáncmunkálat él kifeje jutt király
érzelme z k ekko kezd viszályk m l v törvényha re zsi a terjes jo os várparan
az véde zsi vár sze zsi k hatásk tarto 170 sik törek ha t megh várparancsno k z
védel z fennhat kerü s tehet elkölt B tö kivándor készülő ka adminiszt f u kama
z eltávozá következmé ismer a B e ér l has kurucfel lev ne zs protest görögkel
elnyomot le 1711 ö kirá Ele Magd Te ve o üg elrend zs v t la v törvényha tarto
a kötel azon éve ki kama tűrés biz fi tarto vé tü