10765.htm
CÍMSZÓ: Buda
SZÓCIKK: Az udvari kamara is
kiadta a B.-i zsidókra vonatkozó intézkedését és mindössze a Nátán, Bacharach
és Hirsch családokra kívánt kivételes bánásmódot. A város persze nem akart ebbe
belenyugodni, mire a kancellária annyi engedményt mégis tett, hogy a nevezett
zsidók a városnak is fizessenek adót. A város pedig megkezdte azoknak a
zsidóknak a kiűzetését, akik nem tarthattak igényt a különleges védelemre. 1720
okt. 17. fajult el teljesen a helyzet. Sátoros ünnep éjszakáján a városi tanács
rendelete alapján ingóságaikkal együtt kilakoltatják a zsidó családokat és a
polgármester kihirdeti, hogy 150 frt. bírság terhe alatt tilos a zsidóknak
menedéket adni. Csak négy nap múlva érkezhetett meg a király parancsa, amelyben
elrendeli, hogy a kiűzötteket engedjék vissza lakásaikba. Így egy darabig ismét
nyugalomhoz jutottak a B.-i zsidók. 1725-ben, mikor a B.-iak úgy látták, hogy a
bécsi udvarnál kedvezőtlenebb hangulat uralkodik a zsidók ellen, ismét
mozgolódni kezdtek a zsidók ellen. Mire a magyar zsidóság panaszt nyújtott be a
bécsi udvari kamarához a B.-i tanács ellen. Ugyanekkor a város pedig
összeíratta a zsidókat, hogy kiűzetésüket keresztül vigye. Mialatt mindkét fél
folyamodványai a bürokrácia útját járták és a király határozata még nem történt
meg, a tanács 1728. parancsot ad, hogy Szent György napján hagyják el a várost.
A zsidók ismét a királyhoz fordulnak védelemért, mire az ápr. 12. jelentést kér
a várostól. A zsidók ismét megmenekültek a kiűzetéstől. Csak 1736. kezdődik
újra hevesebb zsidóellenes mozgalom. Az előző évben elrendelt konskripció ekkor
került a helytartótanács elé a tanács panaszait tartalmazó folyamodvánnyal
együtt. Ismét a régi vádakat sorakoztatja fel és kéri, hogy a helytartóság
járja ki a királynál a zsidók kiűzetésére az engedélyt. Két évvel később ismét
a zsidók kiűzetését kérik. A király most sem teljesíti kívánságukat és
megengedi, hogy a B.-i zsidók továbbra is kereskedhessenek, de a város
vigyázzon, nehogy a zsidók Pestre vagy a dunántúli részekre menjenek. A város a
királyi rendszabályt azzal tetézi, hogy minden Pestre átjáró zsidótól 17
krajcár hídvámot szedet. III. Károly utóda, Mária Terézia még annyi
jóindulattal sem viseltetett a zsidók iránt, mint atyja. A B.-i tanács
zsidóellenes áskálódásai meghallgatásra találnak nála. A városi tanács most is
régi érveivel támogatja kérelmét és legelsősorban a zsidók szaporodását
panaszolja fel. Az összeírás létszáma pedig, amely ekkoriban készült, mindössze
kettővel mutat többet az előző konskripció lélekszámánál. 1742 szept. 22.
kísérli meg a tanács legvehemensebb támadását a zsidók ellen. Ebben már
katolikus kérdéssé teszi a polgári kereskedők ügyét és a királynő vallásos
elfogultságában bízva,az önző érdekeket az uralkodó vallás érdekeiként tünteti
fel. A királynő dec. 21. még ellenzi, hogy a folyamodványban felsorolt egyes
zsidók terhére rótt bűnök miatt valamennyi zsidót büntessék. Mivel nem akarta a
kincstárt megfosztani a zsidók adóitól, megfontolás tárgyává tette a kiűzetés
kérdését és véleményt kért arra vonatkozólag, hogy hány zsidó maradjon királyi
protekció alatt. Amíg a kitiltás fölött tanakodtak, Mária Terézia elhatározta,
hogy kiveti az ország zsidóságára a türelmi adót (l. o.). A zsidóság vonakodik
magára venni az új terheket, mire az udvar magatartása érezhetően megváltozik a
B.-i zsidókkal szemben. 1743-ban a B.-i kamarai zsidók külön engedelem nélkül
már nem kapnak védelmet. 1745 már. 8. a kancellária ismét sürgeti az udvari
kamara végzését a zsidók kiűzése ügyében. A kiűzetést azonban csak egy esztendő
múlva vihették keresztül, amikor 1746 jún. 17. a királynő rendeletileg minden
zsidót kitiltott B.-ról. A B.-i tanács júl. 5. tárgyalta le a királynő
végzését, a királynő pedig júl. 7. külön leiratban értesítette elhatározásáról
az udvari kamarát. A kamarai zsidók kísérletet tettek arra, hogy legalább a
maguk számára nyerjék meg a királynő jóindulatát. Mária Terézia azonban
hajthatatlan maradt. Szept. 8. volt a kivándorlás határnapja. A város még
behajtotta a zsidókon az 1746. évre szóló adót. A zsidók pedig rekkenő
hőségben, előbb, mint a végső határidő letelt volna, elhagyták a várost. A
száműzöttek egy része Ó-Budán (l. Ó-Buda) telepedett meg, sokan szétszéledtek
az országban, a többiek pedig Lengyelországba vándoroltak. A zsidó temetőben
fekvő halottak csontjait 1806 júl. 17. kiásták és átszállították az óbudai
temetőbe. Csak 1783. kezdődött meg ismét a zsidók letelepedése B.-n és Újlak
elővárosban. Ez ideig még a zsidó házalókat is kitiltották a városból és csak
az országos vásárok idején kereskedhettek B.-n a zsidó kalmárok. II. József
rendelete oldotta fel a régi megkötöttségeket, amikor megengedte, hogy zsidók a
sz. kir. városokban is letelepedhetnek. (l. Egyenjogúsító törekvés) Az első
zsidó vendéglő 1787. nyílt meg B.-n a helytartóság engedélyével. A
zsidógyűlölet csak nem csökkent, amit élénken bizonyít, hogy 1848., közvetlenül
a márciusi napok után ki akarták űzni ismét a zsidókat, pedig a szabadságharc
után is még mindössze 4976 zsidó lakott B.-n. A B.-i hitközség újjászervezése
József császár uralkodása alatt kezdődött. Ezután is még sok zaklatást
szenvedett, de a hitélet mégis megerősödött. A B.-i zsidók számára is csak az
emancipáció (l. o.) hozta meg 1867. a jogegyenlőséget, B.-nak pedig önálló szereplése
megszűnt 1872., mikor Pesttel (l. Pest.) egyesítették. Irodalom. Büchler, A
zsidók története Budapesten [l. Buda] (Budapest 1901) ; Kohn, A zsidók
története Magyarországon [Buda, budai zsidók.] (Budapest 1884.); Kaufmann, Die
Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte (1895); Károlyi, Buda és Pest
visszavívása (1686) ; Podhraczky József, Buda és Pest sz. kir. városoknak volt
régi állapotjokról (Pest 1883) ; Újhegyi B., Budavár keletkezése és
hadtörténelmi múltja (Temesvár 1892) ; Ziglauer, Die Befreiung Ofens. Insbruck
1686); Die Vertheidingung Ofens durch Hentzi (Wien 1896).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 765. címszó a lexikon =>
148. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10765.htm
CÍMSZÓ: Buda
SZÓCIKK: Az udvari kamara is kiadta a B.-i zsidókra vonatkozó intézkedését
és mindössze a Nátán, Bacharach és Hirsch családokra kívánt kivételes
bánásmódot. A város persze nem akart ebbe belenyugodni, mire a kancellária
annyi engedményt mégis tett, hogy a nevezett zsidók a városnak is fizessenek
adót. A város pedig megkezdte azoknak a zsidóknak a kiűzetését, akik nem
tarthattak igényt a különleges védelemre. 1720 okt. 17. fajult el teljesen a
helyzet. Sátoros ünnep éjszakáján a városi tanács rendelete alapján
ingóságaikkal együtt kilakoltatják a zsidó családokat és a polgármester
kihirdeti, hogy 150 frt. bírság terhe alatt tilos a zsidóknak menedéket adni.
Csak négy nap múlva érkezhetett meg a király parancsa, amelyben elrendeli, hogy
a kiűzötteket engedjék vissza lakásaikba. Így egy darabig ismét nyugalomhoz jutottak
a B.-i zsidók. 1725-ben, mikor a B.-iak úgy látták, hogy a bécsi udvarnál
kedvezőtlenebb hangulat uralkodik a zsidók ellen, ismét mozgolódni kezdtek a
zsidók ellen. Mire a magyar zsidóság panaszt nyújtott be a bécsi udvari
kamarához a B.-i tanács ellen. Ugyanekkor a város pedig összeíratta a zsidókat,
hogy kiűzetésüket keresztül vigye. Mialatt mindkét fél folyamodványai a
bürokrácia útját járták és a király határozata még nem történt meg, a tanács
1728. parancsot ad, hogy Szent György napján hagyják el a várost. A zsidók
ismét a királyhoz fordulnak védelemért, mire az ápr. 12. jelentést kér a
várostól. A zsidók ismét megmenekültek a kiűzetéstől. Csak 1736. kezdődik újra
hevesebb zsidóellenes mozgalom. Az előző évben elrendelt konskripció ekkor
került a helytartótanács elé a tanács panaszait tartalmazó folyamodvánnyal
együtt. Ismét a régi vádakat sorakoztatja fel és kéri, hogy a helytartóság
járja ki a királynál a zsidók kiűzetésére az engedélyt. Két évvel később ismét
a zsidók kiűzetését kérik. A király most sem teljesíti kívánságukat és
megengedi, hogy a B.-i zsidók továbbra is kereskedhessenek, de a város
vigyázzon, nehogy a zsidók Pestre vagy a dunántúli részekre menjenek. A város a
királyi rendszabályt azzal tetézi, hogy minden Pestre átjáró zsidótól 17
krajcár hídvámot szedet. III. Károly utóda, Mária Terézia még annyi
jóindulattal sem viseltetett a zsidók iránt, mint atyja. A B.-i tanács
zsidóellenes áskálódásai meghallgatásra találnak nála. A városi tanács most is
régi érveivel támogatja kérelmét és legelsősorban a zsidók szaporodását
panaszolja fel. Az összeírás létszáma pedig, amely ekkoriban készült, mindössze
kettővel mutat többet az előző konskripció lélekszámánál. 1742 szept. 22.
kísérli meg a tanács legvehemensebb támadását a zsidók ellen. Ebben már
katolikus kérdéssé teszi a polgári kereskedők ügyét és a királynő vallásos
elfogultságában bízva,az önző érdekeket az uralkodó vallás érdekeiként tünteti
fel. A királynő dec. 21. még ellenzi, hogy a folyamodványban felsorolt egyes
zsidók terhére rótt bűnök miatt valamennyi zsidót büntessék. Mivel nem akarta a
kincstárt megfosztani a zsidók adóitól, megfontolás tárgyává tette a kiűzetés
kérdését és véleményt kért arra vonatkozólag, hogy hány zsidó maradjon királyi
protekció alatt. Amíg a kitiltás fölött tanakodtak, Mária Terézia elhatározta,
hogy kiveti az ország zsidóságára a türelmi adót l. o. . A zsidóság vonakodik
magára venni az új terheket, mire az udvar magatartása érezhetően megváltozik a
B.-i zsidókkal szemben. 1743-ban a B.-i kamarai zsidók külön engedelem nélkül
már nem kapnak védelmet. 1745 már. 8. a kancellária ismét sürgeti az udvari
kamara végzését a zsidók kiűzése ügyében. A kiűzetést azonban csak egy esztendő
múlva vihették keresztül, amikor 1746 jún. 17. a királynő rendeletileg minden zsidót
kitiltott B.-ról. A B.-i tanács júl. 5. tárgyalta le a királynő végzését, a
királynő pedig júl. 7. külön leiratban értesítette elhatározásáról az udvari
kamarát. A kamarai zsidók kísérletet tettek arra, hogy legalább a maguk számára
nyerjék meg a királynő jóindulatát. Mária Terézia azonban hajthatatlan maradt.
Szept. 8. volt a kivándorlás határnapja. A város még behajtotta a zsidókon az
1746. évre szóló adót. A zsidók pedig rekkenő hőségben, előbb, mint a végső
határidő letelt volna, elhagyták a várost. A száműzöttek egy része Ó-Budán l.
Ó-Buda telepedett meg, sokan szétszéledtek az országban, a többiek pedig
Lengyelországba vándoroltak. A zsidó temetőben fekvő halottak csontjait 1806
júl. 17. kiásták és átszállították az óbudai temetőbe. Csak 1783. kezdődött meg
ismét a zsidók letelepedése B.-n és Újlak elővárosban. Ez ideig még a zsidó
házalókat is kitiltották a városból és csak az országos vásárok idején
kereskedhettek B.-n a zsidó kalmárok. II. József rendelete oldotta fel a régi
megkötöttségeket, amikor megengedte, hogy zsidók a sz. kir. városokban is
letelepedhetnek. l. Egyenjogúsító törekvés Az első zsidó vendéglő 1787. nyílt
meg B.-n a helytartóság engedélyével. A zsidógyűlölet csak nem csökkent, amit
élénken bizonyít, hogy 1848., közvetlenül a márciusi napok után ki akarták űzni
ismét a zsidókat, pedig a szabadságharc után is még mindössze 4976 zsidó lakott
B.-n. A B.-i hitközség újjászervezése József császár uralkodása alatt
kezdődött. Ezután is még sok zaklatást szenvedett, de a hitélet mégis megerősödött.
A B.-i zsidók számára is csak az emancipáció l. o. hozta meg 1867. a
jogegyenlőséget, B.-nak pedig önálló szereplése megszűnt 1872., mikor Pesttel
l. Pest. egyesítették. Irodalom. Büchler, A zsidók története Budapesten [l.
Buda] Budapest 1901 ; Kohn, A zsidók története Magyarországon [Buda, budai
zsidók.] Budapest 1884. ; Kaufmann, Die Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte
1895 ; Károlyi, Buda és Pest visszavívása 1686 ; Podhraczky József, Buda és
Pest sz. kir. városoknak volt régi állapotjokról Pest 1883 ; Újhegyi B.,
Budavár keletkezése és hadtörténelmi múltja Temesvár 1892 ; Ziglauer, Die
Befreiung Ofens. Insbruck 1686 ; Die Vertheidingung Ofens durch Hentzi Wien
1896 .
10765.ht
CÍMSZÓ Bud
SZÓCIKK A udvar kamar i kiadt B.- zsidókr vonatkoz intézkedésé é mindössz
Nátán Bacharac é Hirsc családokr kíván kivétele bánásmódot váro persz ne akar
ebb belenyugodni mir kancellári anny engedmény mégi tett hog nevezet zsidó
városna i fizessene adót váro pedi megkezdt azokna zsidókna kiűzetését aki ne
tarthatta igény különlege védelemre 172 okt 17 fajul e teljese helyzet Sátoro
ünne éjszakájá város tanác rendelet alapjá ingóságaikka együt kilakoltatjá zsid
családoka é polgármeste kihirdeti hog 15 frt bírsá terh alat tilo zsidókna
menedéke adni Csa nég na múlv érkezhetet me királ parancsa amelybe elrendeli
hog kiűzötteke engedjé vissz lakásaikba Íg eg darabi ismé nyugalomho jutotta
B.- zsidók 1725-ben miko B.-ia úg látták hog bécs udvarná kedvezőtleneb hangula
uralkodi zsidó ellen ismé mozgolódn kezdte zsidó ellen Mir magya zsidósá panasz
nyújtot b bécs udvar kamaráho B.- tanác ellen Ugyanekko váro pedi összeíratt
zsidókat hog kiűzetésüke keresztü vigye Mialat mindké fé folyamodványa
bürokráci útjá jártá é királ határozat mé ne történ meg tanác 1728 parancso ad
hog Szen Györg napjá hagyjá e várost zsidó ismé királyho fordulna védelemért
mir a ápr 12 jelentés ké várostól zsidó ismé megmenekülte kiűzetéstől Csa 1736
kezdődi újr heveseb zsidóellene mozgalom A előz évbe elrendel konskripci ekko
kerül helytartótanác el tanác panaszai tartalmaz folyamodvánnya együtt Ismé rég
vádaka sorakoztatj fe é kéri hog helytartósá járj k királyná zsidó kiűzetésér a
engedélyt Ké évve későb ismé zsidó kiűzetésé kérik királ mos se teljesít
kívánságuka é megengedi hog B.- zsidó továbbr i kereskedhessenek d váro
vigyázzon nehog zsidó Pestr vag dunántúl részekr menjenek váro király
rendszabály azza tetézi hog minde Pestr átjár zsidótó 1 krajcá hídvámo szedet
III Károl utóda Mári Terézi mé anny jóindulatta se viseltetet zsidó iránt min
atyja B.- tanác zsidóellene áskálódása meghallgatásr találna nála város tanác
mos i rég érveive támogatj kérelmé é legelsősorba zsidó szaporodásá panaszolj
fel A összeírá létszám pedig amel ekkoriba készült mindössz kettőve muta többe
a előz konskripci lélekszámánál 174 szept 22 kísérl me tanác legvehemenseb
támadásá zsidó ellen Ebbe má katoliku kérdéss tesz polgár kereskedő ügyé é
királyn valláso elfogultságába bízva,a önz érdekeke a uralkod vallá érdekeikén
tüntet fel királyn dec 21 mé ellenzi hog folyamodványba felsorol egye zsidó
terhér rót bűnö miat valamenny zsidó büntessék Mive ne akart kincstár
megfosztan zsidó adóitól megfontolá tárgyáv tett kiűzeté kérdésé é vélemény kér
arr vonatkozólag hog hán zsid maradjo király protekci alatt Amí kitiltá fölöt
tanakodtak Mári Terézi elhatározta hog kivet a orszá zsidóságár türelm adó l o
zsidósá vonakodi magár venn a ú terheket mir a udva magatartás érezhetőe
megváltozi B.- zsidókka szemben 1743-ba B.- kamara zsidó külö engedele nélkü má
ne kapna védelmet 174 már 8 kancellári ismé sürget a udvar kamar végzésé zsidó
kiűzés ügyében kiűzetés azonba csa eg esztend múlv vihetté keresztül amiko 174
jún 17 királyn rendeletile minde zsidó kitiltot B.-ról B.- tanác júl 5 tárgyalt
l királyn végzését királyn pedi júl 7 külö leiratba értesített elhatározásáró a
udvar kamarát kamara zsidó kísérlete tette arra hog legaláb magu számár nyerjé
me királyn jóindulatát Mári Terézi azonba hajthatatla maradt Szept 8 vol
kivándorlá határnapja váro mé behajtott zsidóko a 1746 évr szól adót zsidó pedi
rekken hőségben előbb min végs határid letel volna elhagytá várost száműzötte
eg rész Ó-Budá l Ó-Bud telepedet meg soka szétszéledte a országban többie pedi
Lengyelországb vándoroltak zsid temetőbe fekv halotta csontjai 180 júl 17 kiástá
é átszállítottá a óbuda temetőbe Csa 1783 kezdődöt me ismé zsidó letelepedés
B.- é Újla elővárosban E idei mé zsid házalóka i kitiltottá városbó é csa a
országo vásáro idejé kereskedhette B.- zsid kalmárok II Józse rendelet oldott
fe rég megkötöttségeket amiko megengedte hog zsidó sz kir városokba i
letelepedhetnek l Egyenjogúsít törekvé A els zsid vendégl 1787 nyíl me B.-
helytartósá engedélyével zsidógyűlöle csa ne csökkent ami élénke bizonyít hog
1848. közvetlenü március napo utá k akartá űzn ismé zsidókat pedi szabadsághar
utá i mé mindössz 497 zsid lakot B.-n B.- hitközsé újjászervezés Józse császá
uralkodás alat kezdődött Ezutá i mé so zaklatás szenvedett d hitéle mégi
megerősödött B.- zsidó számár i csa a emancipáci l o hozt me 1867
jogegyenlőséget B.-na pedi önáll szereplés megszűn 1872. miko Pestte l Pest
egyesítették Irodalom Büchler zsidó történet Budapeste [l Buda Budapes 190 Kohn
zsidó történet Magyarországo [Buda buda zsidók. Budapes 1884 Kaufmann Di
Erstürmun Ofen un ihr Vorgeschicht 189 Károlyi Bud é Pes visszavívás 168
Podhraczk József Bud é Pes sz kir városokna vol rég állapotjokró Pes 188 Újhegy
B. Budavá keletkezés é hadtörténelm múltj Temesvá 189 Ziglauer Di Befreiun
Ofens Insbruc 168 Di Vertheidingun Ofen durc Hentz Wie 189
10765.h
CÍMSZ Bu
SZÓCIK udva kama kiad B. zsidók vonatko intézkedés mindöss Nátá Bachara
Hirs családok kívá kivétel bánásmódo vár pers n aka eb belenyugodn mi kancellár
ann engedmén még tet ho neveze zsid városn fizessen adó vár ped megkezd azokn
zsidókn kiűzetésé ak n tarthatt igén különleg védelemr 17 ok 1 faju teljes
helyze Sátor ünn éjszakáj váro taná rendele alapj ingóságaikk együ kilakoltatj
zsi családok polgármest kihirdet ho 1 fr bírs ter ala til zsidókn menedék adn
Cs né n múl érkezhete m kirá parancs amelyb elrendel ho kiűzöttek engedj viss
lakásaikb Í e darab ism nyugalomh jutott B. zsidó 1725-be mik B.-i ú láttá ho
béc udvarn kedvezőtlene hangul uralkod zsid elle ism mozgolód kezdt zsid elle
Mi magy zsidós panas nyújto béc udva kamaráh B. taná elle Ugyanekk vár ped
összeírat zsidóka ho kiűzetésük kereszt vigy Miala mindk f folyamodvány
bürokrác útj járt kirá határoza m n törté me taná 172 parancs a ho Sze Györ
napj hagyj város zsid ism királyh forduln védelemér mi áp 1 jelenté k várostó
zsid ism megmenekült kiűzetéstő Cs 173 kezdőd új hevese zsidóellen mozgalo elő
évb elrende konskripc ekk kerü helytartótaná e taná panasza tartalma
folyamodvánny együt Ism ré vádak sorakoztat f kér ho helytartós jár királyn
zsid kiűzetésé engedély K évv késő ism zsid kiűzetés kéri kirá mo s teljesí
kívánságuk megenged ho B. zsid tovább kereskedhessene vár vigyázzo neho zsid
Pest va dunántú részek menjene vár királ rendszabál azz tetéz ho mind Pest átjá
zsidót krajc hídvám szede II Káro utód Már Teréz m ann jóindulatt s viseltete
zsid irán mi atyj B. taná zsidóellen áskálódás meghallgatás találn nál váro
taná mo ré érveiv támogat kérelm legelsősorb zsid szaporodás panaszol fe
összeír létszá pedi ame ekkorib készül mindöss kettőv mut több elő konskripc
lélekszámáná 17 szep 2 kísér m taná legvehemense támadás zsid elle Ebb m
katolik kérdés tes polgá keresked ügy király vallás elfogultságáb bízva, ön
érdekek uralko vall érdekeiké tünte fe király de
10765.
CÍMS B
SZÓCI udv kam kia B zsidó vonatk intézkedé mindös Nát Bachar Hir családo
kív kivéte bánásmód vá per ak e belenyugod m kancellá an engedmé mé te h nevez
zsi város fizesse ad vá pe megkez azok zsidók kiűzetés a tarthat igé különle
védelem 1 o faj telje helyz Sáto ün éjszaká vár tan rendel alap ingóságaik egy
kilakoltat zs családo polgármes kihirde h f bír te al ti zsidók menedé ad C n
mú érkezhet kir paranc amely elrende h kiűzötte enged vis lakásaik dara is
nyugalom jutot B zsid 1725-b mi B.- látt h bé udvar kedvezőtlen hangu uralko
zsi ell is mozgoló kezd zsi ell M mag zsidó pana nyújt bé udv kamará B tan ell
Ugyanek vá pe összeíra zsidók h kiűzetésü keresz vig Mial mind folyamodván
bürokrá út jár kir határoz tört m tan 17 paranc h Sz Gyö nap hagy váro zsi is
király fordul védelemé m á jelent várost zsi is megmenekül kiűzetést C 17 kezdő
ú heves zsidóelle mozgal el év elrend konskrip ek ker helytartótan tan panasz
tartalm folyamodvánn együ Is r váda sorakozta ké h helytartó já király zsi kiűzetés
engedél év kés is zsi kiűzeté kér kir m teljes kívánságu megenge h B zsi továb
kereskedhessen vá vigyázz neh zsi Pes v dunánt része menjen vá kirá rendszabá
az teté h min Pes átj zsidó kraj hídvá szed I Kár utó Má Teré an jóindulat
viseltet zsi irá m aty B tan zsidóelle áskálódá meghallgatá talál ná vár tan m
r érvei támoga kérel legelsősor zsi szaporodá panaszo f összeí létsz ped am
ekkori készü mindös kettő mu töb el konskrip lélekszámán 1 sze kísé tan
legvehemens támadá zsi ell Eb katoli kérdé te polg kereske üg királ vallá
elfogultságá bízva ö érdeke uralk val érdekeik tünt f királ d ellen h
folyamodvány felsor eg zsi terh r bű mi valamen zsi büntess Mi aka kincst
megfoszt zsi adóit megfonto tárgy te kiűze kérdé vélemé k a vonatkozól h h zs
marad kirá protek ala A kitil föl tanakodt Má Teré elhatároz h kiv ors zsidóság
türe a zsidó vonako mag ve terhek m ud magatart érezhet megválto B zsidók szemb
1743- B kama zsi kü engede nél kap védelm 1 m kancellá is sürg udv kam végzé
zsi kiűz ügyéb kiűzet azon c eszte mú vihet kereszt ami 1 j királ rendeleti min
zsi kitilt B.-r B tan j tárgya királ végzés királ pe j kü leirat értesíte
elhatározásá udv kamar kama zsi kísérle tet ar h legal ma szám nyer királ
jóindulat Má Teré azon hajthatat mara Sze v kivándor határnap vá behajto zsidó
17 é sz ad zsi pe rekk hőségb elő m vé határ let vol elhagy váro száműzöt ré
Ó-Bu Ó-B teleped m so szétszéled országb több pe Lengyelorszá vándorolt zs
temető fe halot csontj 1 j kiás átszállítot óbu temető C 17 kezdőd is zsi
leteleped B Új elővárosb id zs házaló kitiltot város c orszá vásá ide
kereskedhet B zs kalmár Józ rendel oldo r megkötöttségek ami megenged h zsi k
városok letelepedhetn Egyenjogús törek e zs vendé 17 ny B helytartó engedélyév
zsidógyűlö c csökke a élén bizony h 184 közvetle márci na u akar ű is zsidók pe
szabadságh u mindös 4 zs lak B. B hitköz újjászervez Józ csás uralkod al
kezdődö Ezu zaklat szenvede hité mé megerősödö B zsi szám c emancipá ho 18
jogegyenlőség B.- pe öná szerepl megsz 187 mi Pest Pe egyesített Irodal Büchl
zsi történ Budapes Bu Budap 1 Ko zsi történ Magyarorszá [Bu bu zsidó Budap 18
Kaufma Erstürm Of i Vorgeschic 1 Károl B P visszavív 1 Podhrac Józs B P k
városok v r állapotjok P 1 Újhe Buda keletkez hadtörténe múl Temes 1 Ziglau
Befrei Ofe Insbr 1 Vertheiding Of du Hen W 1
10765
CÍM
SZÓC ud ka ki zsid vonat intézked mindö Ná Bacha Hi család kí kivét bánásmó
v pe a belenyugo kancell a engedm m t neve zs váro fizess a v p megke azo zsidó
kiűzeté tartha ig különl védele fa telj hely Sát ü éjszak vá ta rende ala
ingóságai eg kilakolta z család polgárme kihird bí t a t zsidó mened a m
érkezhe ki paran amel elrend kiűzött enge vi lakásai dar i nyugalo juto zsi
1725- m B. lát b udva kedvezőtle hang uralk zs el i mozgol kez zs el ma zsid
pan nyúj b ud kamar ta el Ugyane v p összeír zsidó kiűzetés keres vi Mia min
folyamodvá bürokr ú já ki határo tör ta 1 paran S Gy na hag vár zs i királ
fordu védelem jelen város zs i megmenekü kiűzetés 1 kezd heve zsidóell mozga e
é elren konskri e ke helytartóta ta panas tartal folyamodván egy I vád sorakozt
k helytart j királ zs kiűzeté engedé é ké i zs kiűzet ké ki telje kívánság
megeng zs tová kereskedhesse v vigyáz ne zs Pe dunán rész menje v kir rendszab
a tet mi Pe át zsid kra hídv sze Ká ut M Ter a jóindula viselte zs ir at ta
zsidóell áskálód meghallgat talá n vá ta érve támog kére legelsőso zs szaporod
panasz össze léts pe a ekkor kész mindö kett m tö e konskri lélekszámá sz kís
ta legvehemen támad zs el E katol kérd t pol keresk ü kirá vall elfogultság
bízv érdek ural va érdekei tün kirá elle folyamodván felso e zs ter b m valame
zs büntes M ak kincs megfosz zs adói megfont tárg t kiűz kérd vélem vonatkozó z
mara kir prote al kiti fö tanakod M Ter elhatáro ki or zsidósá tür zsid vonak
ma v terhe u magatar érezhe megvált zsidó szem 1743 kam zs k enged né ka védel
kancell i sür ud ka végz zs kiű ügyé kiűze azo eszt m vihe keresz am kirá
rendelet mi zs kitil B.- ta tárgy kirá végzé kirá p k leira értesít elhatározás
ud kama kam zs kísérl te a lega m szá nye kirá jóindula M Ter azo hajthata mar
Sz kivándo határna v behajt zsid 1 s a zs p rek hőség el v hatá le vo elhag vár
száműzö r Ó-B Ó- telepe s szétszéle ország töb p Lengyelorsz vándorol z temet f
halo csont kiá átszállíto ób temet 1 kezdő i zs letelepe Ú előváros i z házal
kitilto váro orsz vás id kereskedhe z kalmá Jó rende old megkötöttsége am
megenge zs városo letelepedhet Egyenjogú töre z vend 1 n helytart engedélyé
zsidógyűl csökk élé bizon 18 közvetl márc n aka i zsidó p szabadság mindö z la
B hitkö újjászerve Jó csá uralko a kezdőd Ez zakla szenved hit m megerősöd zs
szá emancip h 1 jogegyenlősé B. p ön szerep megs 18 m Pes P egyesítet Iroda
Büch zs törté Budape B Buda K zs törté Magyarorsz [B b zsid Buda 1 Kaufm Erstür
O Vorgeschi Káro visszaví Podhra Józ városo állapotjo Újh Bud keletke hadtörtén
mú Teme Zigla Befre Of Insb Vertheidin O d He
1076
CÍ
SZÓ u k k zsi vona intézke mind N Bach H csalá k kivé bánásm p belenyug
kancel enged nev z vár fizes megk az zsid kiűzet tarth i külön védel f tel hel
Sá éjsza v t rend al ingósága e kilakolt csalá polgárm kihir b zsid mene érkezh
k para ame elren kiűzöt eng v lakása da nyugal jut zs 1725 B lá udv kedvezőtl
han ural z e mozgo ke z e m zsi pa nyú u kama t e Ugyan összeí zsid kiűzeté
kere v Mi mi folyamodv bürok j k határ tö t para G n ha vá z kirá ford védele
jele váro z megmenek kiűzeté kez hev zsidóel mozg elre konskr k helytartót t
pana tarta folyamodvá eg vá sorakoz helytar kirá z kiűzet enged k z kiűze k k
telj kívánsá megen z tov kereskedhess vigyá n z P duná rés menj ki rendsza te m
P á zsi kr híd sz K u Te jóindul viselt z i a t zsidóel áskáló meghallga tal v
t érv támo kér legelsős z szaporo panas össz lét p ekko kés mind ket t konskr
lélekszám s kí t legveheme táma z e kato kér po keres kir val elfogultsá bíz
érde ura v érdeke tü kir ell folyamodvá fels z te valam z bünte a kinc megfos z
adó megfon tár kiű kér véle vonatkoz mar ki prot a kit f tanako Te elhatár k o
zsidós tü zsi vona m terh magata érezh megvál zsid sze 174 ka z enge n k véde
kancel sü u k vég z ki ügy kiűz az esz vih keres a kir rendele m z kiti B. t
tárg kir végz kir leir értesí elhatározá u kam ka z kísér t leg sz ny kir
jóindul Te az hajthat ma S kivánd határn behaj zsi z re hősé e hat l v elha vá
száműz Ó- Ó telep szétszél orszá tö Lengyelors vándoro teme hal cson ki
átszállít ó teme kezd z letelep előváro háza kitilt vár ors vá i kereskedh kalm
J rend ol megkötöttség a megeng z város letelepedhe Egyenjog tör ven helytar
engedély zsidógyű csök él bizo 1 közvet már ak zsid szabadsá mind l hitk
újjászerv J cs uralk kezdő E zakl szenve hi megerősö z sz emanci jogegyenlős B
ö szere meg 1 Pe egyesíte Irod Büc z tört Budap Bud z tört Magyarors [ zsi Bud
Kauf Erstü Vorgesch Kár visszav Podhr Jó város állapotj Új Bu keletk hadtörté m
Tem Zigl Befr O Ins Vertheidi H