Magyar Zsidó Lexikon: Budai Izraelita Hitközség

10768.htm

CÍMSZÓ: Budai Izraelita Hitközség

SZÓCIKK: Budai Izraelita Hitközség. 1783-ban kezdtek ismét letelepedni Budán a zsidók. 1830-ban temetőt vásároltak, ugyanakkor alakult meg az iskola. A hitközségnek évszázadok folyamán sok nagy tudású kiváló rabbija volt. Az első rabbi, akiről tudunk, Ábrahám, ez a XV. sz.-ban működött. Utódai közül említésre méltók: Kohén Naftali, Hercz ben Izsák, aki vallásügyi döntvényeket írt, Chajim Haczmann ben Izsák, Lévi Benjámin, Gedalja a XVII. század elején, Lévi Azriel, Chizkija Herz és Izachár Bärmann rabbik. Bärmann rabbi rokona volt a budai Nóé, a «tökéletes jámbor», aki híres tudós volt és nagy alapítványokkal mozdította elő Budán a zsidó tudomány művelését. 1652-ben Askenázi Kohén Mordecháj lett a rabbi, aki előbb vándorprédikátor volt s szónoklatait Ros mor decor címen adta ki Velencében. 1660-ban Kohén Szimcha belgrádi rabbit választották meg, aki héber döntvényeket irt és a Nevek könyvét, mely a válási bonyodalmak megoldása szempontjából alapvető munka volt. Csak két hónapig működött Budán s önként hagyta el állását Uri bécsi rabbi ama határozata miatt, mellyel megtiltotta, hogy olyan egyén, aki rokonságban áll a hitközség bármely tagjával, rabbiállást vállalhasson. Utódja Eleázár, aki a Szentföldre költözött, őt Kohén Efrajim követte, aki Budának legnagyobb rabbija volt s a hitközséget világszerte ismeretté tette. Tanácsért és döntésért a világ minden részéből fordultak hozzá. 1670-ben a járványos betegség áldozata lett. Halála után fia, Juda adta ki művét Saár Efráim címen. Utóda Askenázi Jakab, aki buzgó híve volt Sabbatai Cevinek, az ekkor föllépő álmessiásnak. Fia, Askenázi Cevi, akit a zsidó irodalom Chacham Cevi néven ismert, korának legnagyobb zsidó tudósa volt. Askenázi Jakabot Budavár megvétele után Berlinbe hurcolták a brandenburgi katonák, később a Szentföldre került s ott is halt meg. Az újabb kori rabbik között az első Kunnitzer Mózes (l. o.), aki a felvilágosodottság úttörője volt a magyar zsidók körében. Utódai: Sváb Löw, Goldberger Rafael, majd a jelenlegi vezető főrabbi Kiss Arnold (l. o.). A hitközség fejlődése csak a múlt század vége felé vett nagyobb lendületet, mikor a Rózsadomb, a Margit-körút és a Lágymányos kiépülése következtében az alig néhány száz tagot számláló hitközség lélekszáma hétezerre gyarapodott, ezzel a gyors és egyre fokozódó fejlődéssel intézményei nem tudtak lépést tartani, ami érthető, mert a hitközséget a legszükségesebb ellátása megakadályozta abban, hogy nagyobb intézményeket teremthessen. Talán éppen az intézmények hiánya vetette fel pár évvel ezelőtt a Pesti Izr. Hitközséggel való egyesülésnek a gondolatát. Megindult a harc az egyesülés eszméje körül s hosszas ülések és tanácskozások után 1921. márc. 27. a képviselőtestület nagy szótöbbséggel kimondta, hogy «szent kötelességnek tartja az ősi hitközség önállóságát és autonómiáját megóvni.» A világháború visszavetette fejlődésében s csak akkori kiváló elnökének Szabolcsi Izidornak tulajdonítható, hogy a hitközség vezetésében nem álltak be nagyobb zökkenők. 1919 dec.-ben Barsi Dezső főorvos lett a hitközség elnöke, aki a hitközség lelki reorganizációját tűzte programjára. Másfél évi elnökösködés után Barsi Palesztinába vándorolt, ahol a haifai Hadassza kórház főorvosa lett. Ideiglenesen Baróti Samu alelnök vitte az ügyeket 1922 máj. 29-ig, amikor Baracs Károly udvari tanácsost (l. o.) választották meg elnökül. Vele a hitközség új korszaka kezdődött. Legfőbb érdeme, hogy megszilárdította a hitközség anyagi helyzetét és a zsidó kultúra iránti érdeklődést belevitte a hitközségi tagok legszélesebb rétegeibe. Utóda Kriszhaber Adolf ügyvéd lett, aki a hitközség építési programjának nagy részét valósította meg. A hitközségnek három temploma van, a Beer Berthold egykori hitközségi elnök kezdeményezésére kb. 60 évvel ezelőtt épült öntőház-utcai főtemplom, a Zsigmond utcai templom, mely Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek tervei alapján épült és a Verpeléti-úti templom. E templomokat legutóbb tatarozták és bővítették, de a hitközségnek régi terve, hogy új nagy templomot épít. E terv megvalósulását a világháború akadályozta meg, de a hitközség vezetői azóta folyton napirenden tartották, úgy hogy 1929. a székházzal együtt a nagy templom építését is megfogják kezdeni. A hitközség két Talmud Tórát létesített, melyekben mintegy 70 növendék oktatását 3 tanerő látja el. A hitközség évszázadokkal ezelőtt létesítette elemi iskoláját, de ezt annak idején Eötvös József báró kérésére beszüntette. 1928 szept.-ben nyílt meg újból az iskola, mely egyelőre két tanerős, de továbbfejlesztését tervezik. A budai iskolákban 14 hitoktató látja el a hitoktatást. Intézményei: a Chevra Kadisa, mely kb. egyidős az ősrégi hitközséggel. Jelenlegi elnöke Schwarc Ernő ügyvéd. 1923-ban Bárány Oszkár textilgyáros és neje orvosi rendelőt létesítettek, melynek fenntartási, majd kibővítési költségét később a hitközség vállalta magára. A szegény betegeket felekezeti különbség nélkül ingyenesen kezelő Ambulatorium egy kuratórium felügyelete alatt áll, melynek elnöke Weber Adolf orvos, a hitközség volt elnöke. Az ambulatórium Weber József főorvos vezetése alatt áll. További intézmények: a Kiss I. Jenő elnöklete alatt levő Menház Egyesület, mely kb. 70 aggot és árvát lát el, a Nőegylet, mely özv. Friedmann Gusztávné elnöklete alatt áll és a Maszkil el-dál betegsegélyző egyesület, melynek Grünfeld Henrik az elnöke. A hitközségnek számos olyan tagja van, akik tudományos, irodalmi és közgazdasági téren kiváltak és többen közülük országos hírnévre tettek szert. Így a hitközség tagjai: Molnár Ferenc, a világhírű író (l. o.), Kóbor Tamás (l. o.), Ernőd Tamás (l. o.), Lengyel Menyhért (l. o.) és a tagok sorába tartozott Szenes Béla is (l. o.). Többi kiválóságai: Baracs Károly udvari tanácsos (l. o.), Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár (l. o.), Strausz Adolf egyetemi tanár (l. o.), Gerő Ödön, a Pester Lloyd szerkesztője (l. o.), Mező Ferenc, az amsterdami olimpiász irodalmi díjának nyertese (l. o.), Fődi Károly és Löw Tibor törvényszéki tanácselnökök, Geréb József gimnáziumi igazgató és klassz, filológus (l. o.), Lasz Samu geográfus, Heller Bernát rabbi-szemináriumi tanár (l. o.), csepeli Weiss Alfonz báró, Bárány Oszkár textilgyáros, Schrecker S Lipót, a Borsod-Miskolci gőzmalom vezérigazgatója, Kallós Ernő, a Schmoll-pasztagyár igazgatója, Schwarc Samu, a Fővárosi Tejüzem vezérigazgatója, Kabossa Gyula, a Kereskedelmi minisztérium műszaki főigazgatója, Wittenberg Ignác, a Déli Vasút ny. igazgatója, Szántó Jenő, az Angol-Magyar bank igazgatója, Róna Miklós a Cseh-iparbank igazgatója, Bartos Ármin, a Nasici igazgatója, Sichermann Bernát ügyvéd, a Hitelbank jogtanácsosa, volt kassai hitközségi elnök, Diósi Jenő ny. belügyminiszteri számtanácsos, a hitközség főtitkára, néhai Guth Pál, a Pénzintézeti Központ igazgatója és néhai Weimann Géza, a Georgia vezérigazgatója. A hitközség tagjai közül nagyobb mintagazdaságokat vezetnek: Leopold Lajos, Küffler Dezső, Nagy György, Balkányi Béla, Balkányi Miklósné és Bekény Artúr. A hitközségnek kb. 15,000 kötetes könyvtára van és régi, nagyon érdekes dokumentumokat tartalmazó levéltára van. A hitközség tagjai közül Baracs Károlynak van 5000 kötetet meghaladó könyvtára, amelynek ritka értéke, hogy hiánytalanul tartalmazza a Goethe irodalomra vonatkozó összes könyveket. A hitközség területén megjelentek régebben a Szimcha Kohén főrabbi által összeállított héber döntvények, újabban Kiss Arnold vezető főrabbi (l. o.) könyvei. A hitközség történetét Büchler Sándor keszthelyi főrabbi írta meg « A zsidók története Budapesten» c. könyvében. A hitközség évi költségvetése 514,000 pengő, melyből 200,000 pengőt költ szociális és filantropikus célokra. Több kisebb alapítványt is kezel, költségvetése egy részének fedezésére szolgál egy 1928. épített öt emeletes bérház, melyben a hitközség tisztviselői is lakást kaptak. Lélekszáma 28,000, a családok száma 7200, adót 6500-an fizetnek. A hitközség mai vezetősége: Kiss Arnold vezető főrabbi, Edelstein Bertalan főrabbi, Beneschofszky Imre rabbi, Krishaber Adolf elnök, Strausz Adolf egyetemi tanár, a Lágymányos-kelenföldi templomkörzet díszelnöke, Szandicz Ernő a körzet elnöke, Szántó Jenő a hitközség alelnöke és gazdasági előadója, Katona Gyula kultuszelöljáró, Wittenberg Ignác tanügyi előjáró, Haas Lajos jótékonysági elöljáró, Róna Miklós adóügyi, Bartos Ármin pénzügyi, Berényi Sándor jogügyi, Gerő Ödön kulturális elöljáró, Baracs Károly az országos ügyek elöljárója, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár és Szilárd Bertalan tárca nélküli elöljárók, Diósi Jenő főtitkár, Tauszk Jakab jegyző és Sirotta Sándor főkántor.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 768. címszó a lexikon => 149. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10768.htm

CÍMSZÓ: Budai Izraelita Hitközség

SZÓCIKK: Budai Izraelita Hitközség. 1783-ban kezdtek ismét letelepedni Budán a zsidók. 1830-ban temetőt vásároltak, ugyanakkor alakult meg az iskola. A hitközségnek évszázadok folyamán sok nagy tudású kiváló rabbija volt. Az első rabbi, akiről tudunk, Ábrahám, ez a XV. sz.-ban működött. Utódai közül említésre méltók: Kohén Naftali, Hercz ben Izsák, aki vallásügyi döntvényeket írt, Chajim Haczmann ben Izsák, Lévi Benjámin, Gedalja a XVII. század elején, Lévi Azriel, Chizkija Herz és Izachár Bärmann rabbik. Bärmann rabbi rokona volt a budai Nóé, a tökéletes jámbor , aki híres tudós volt és nagy alapítványokkal mozdította elő Budán a zsidó tudomány művelését. 1652-ben Askenázi Kohén Mordecháj lett a rabbi, aki előbb vándorprédikátor volt s szónoklatait Ros mor decor címen adta ki Velencében. 1660-ban Kohén Szimcha belgrádi rabbit választották meg, aki héber döntvényeket irt és a Nevek könyvét, mely a válási bonyodalmak megoldása szempontjából alapvető munka volt. Csak két hónapig működött Budán s önként hagyta el állását Uri bécsi rabbi ama határozata miatt, mellyel megtiltotta, hogy olyan egyén, aki rokonságban áll a hitközség bármely tagjával, rabbiállást vállalhasson. Utódja Eleázár, aki a Szentföldre költözött, őt Kohén Efrajim követte, aki Budának legnagyobb rabbija volt s a hitközséget világszerte ismeretté tette. Tanácsért és döntésért a világ minden részéből fordultak hozzá. 1670-ben a járványos betegség áldozata lett. Halála után fia, Juda adta ki művét Saár Efráim címen. Utóda Askenázi Jakab, aki buzgó híve volt Sabbatai Cevinek, az ekkor föllépő álmessiásnak. Fia, Askenázi Cevi, akit a zsidó irodalom Chacham Cevi néven ismert, korának legnagyobb zsidó tudósa volt. Askenázi Jakabot Budavár megvétele után Berlinbe hurcolták a brandenburgi katonák, később a Szentföldre került s ott is halt meg. Az újabb kori rabbik között az első Kunnitzer Mózes l. o. , aki a felvilágosodottság úttörője volt a magyar zsidók körében. Utódai: Sváb Löw, Goldberger Rafael, majd a jelenlegi vezető főrabbi Kiss Arnold l. o. . A hitközség fejlődése csak a múlt század vége felé vett nagyobb lendületet, mikor a Rózsadomb, a Margit-körút és a Lágymányos kiépülése következtében az alig néhány száz tagot számláló hitközség lélekszáma hétezerre gyarapodott, ezzel a gyors és egyre fokozódó fejlődéssel intézményei nem tudtak lépést tartani, ami érthető, mert a hitközséget a legszükségesebb ellátása megakadályozta abban, hogy nagyobb intézményeket teremthessen. Talán éppen az intézmények hiánya vetette fel pár évvel ezelőtt a Pesti Izr. Hitközséggel való egyesülésnek a gondolatát. Megindult a harc az egyesülés eszméje körül s hosszas ülések és tanácskozások után 1921. márc. 27. a képviselőtestület nagy szótöbbséggel kimondta, hogy szent kötelességnek tartja az ősi hitközség önállóságát és autonómiáját megóvni. A világháború visszavetette fejlődésében s csak akkori kiváló elnökének Szabolcsi Izidornak tulajdonítható, hogy a hitközség vezetésében nem álltak be nagyobb zökkenők. 1919 dec.-ben Barsi Dezső főorvos lett a hitközség elnöke, aki a hitközség lelki reorganizációját tűzte programjára. Másfél évi elnökösködés után Barsi Palesztinába vándorolt, ahol a haifai Hadassza kórház főorvosa lett. Ideiglenesen Baróti Samu alelnök vitte az ügyeket 1922 máj. 29-ig, amikor Baracs Károly udvari tanácsost l. o. választották meg elnökül. Vele a hitközség új korszaka kezdődött. Legfőbb érdeme, hogy megszilárdította a hitközség anyagi helyzetét és a zsidó kultúra iránti érdeklődést belevitte a hitközségi tagok legszélesebb rétegeibe. Utóda Kriszhaber Adolf ügyvéd lett, aki a hitközség építési programjának nagy részét valósította meg. A hitközségnek három temploma van, a Beer Berthold egykori hitközségi elnök kezdeményezésére kb. 60 évvel ezelőtt épült öntőház-utcai főtemplom, a Zsigmond utcai templom, mely Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek tervei alapján épült és a Verpeléti-úti templom. E templomokat legutóbb tatarozták és bővítették, de a hitközségnek régi terve, hogy új nagy templomot épít. E terv megvalósulását a világháború akadályozta meg, de a hitközség vezetői azóta folyton napirenden tartották, úgy hogy 1929. a székházzal együtt a nagy templom építését is megfogják kezdeni. A hitközség két Talmud Tórát létesített, melyekben mintegy 70 növendék oktatását 3 tanerő látja el. A hitközség évszázadokkal ezelőtt létesítette elemi iskoláját, de ezt annak idején Eötvös József báró kérésére beszüntette. 1928 szept.-ben nyílt meg újból az iskola, mely egyelőre két tanerős, de továbbfejlesztését tervezik. A budai iskolákban 14 hitoktató látja el a hitoktatást. Intézményei: a Chevra Kadisa, mely kb. egyidős az ősrégi hitközséggel. Jelenlegi elnöke Schwarc Ernő ügyvéd. 1923-ban Bárány Oszkár textilgyáros és neje orvosi rendelőt létesítettek, melynek fenntartási, majd kibővítési költségét később a hitközség vállalta magára. A szegény betegeket felekezeti különbség nélkül ingyenesen kezelő Ambulatorium egy kuratórium felügyelete alatt áll, melynek elnöke Weber Adolf orvos, a hitközség volt elnöke. Az ambulatórium Weber József főorvos vezetése alatt áll. További intézmények: a Kiss I. Jenő elnöklete alatt levő Menház Egyesület, mely kb. 70 aggot és árvát lát el, a Nőegylet, mely özv. Friedmann Gusztávné elnöklete alatt áll és a Maszkil el-dál betegsegélyző egyesület, melynek Grünfeld Henrik az elnöke. A hitközségnek számos olyan tagja van, akik tudományos, irodalmi és közgazdasági téren kiváltak és többen közülük országos hírnévre tettek szert. Így a hitközség tagjai: Molnár Ferenc, a világhírű író l. o. , Kóbor Tamás l. o. , Ernőd Tamás l. o. , Lengyel Menyhért l. o. és a tagok sorába tartozott Szenes Béla is l. o. . Többi kiválóságai: Baracs Károly udvari tanácsos l. o. , Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár l. o. , Strausz Adolf egyetemi tanár l. o. , Gerő Ödön, a Pester Lloyd szerkesztője l. o. , Mező Ferenc, az amsterdami olimpiász irodalmi díjának nyertese l. o. , Fődi Károly és Löw Tibor törvényszéki tanácselnökök, Geréb József gimnáziumi igazgató és klassz, filológus l. o. , Lasz Samu geográfus, Heller Bernát rabbi-szemináriumi tanár l. o. , csepeli Weiss Alfonz báró, Bárány Oszkár textilgyáros, Schrecker S Lipót, a Borsod-Miskolci gőzmalom vezérigazgatója, Kallós Ernő, a Schmoll-pasztagyár igazgatója, Schwarc Samu, a Fővárosi Tejüzem vezérigazgatója, Kabossa Gyula, a Kereskedelmi minisztérium műszaki főigazgatója, Wittenberg Ignác, a Déli Vasút ny. igazgatója, Szántó Jenő, az Angol-Magyar bank igazgatója, Róna Miklós a Cseh-iparbank igazgatója, Bartos Ármin, a Nasici igazgatója, Sichermann Bernát ügyvéd, a Hitelbank jogtanácsosa, volt kassai hitközségi elnök, Diósi Jenő ny. belügyminiszteri számtanácsos, a hitközség főtitkára, néhai Guth Pál, a Pénzintézeti Központ igazgatója és néhai Weimann Géza, a Georgia vezérigazgatója. A hitközség tagjai közül nagyobb mintagazdaságokat vezetnek: Leopold Lajos, Küffler Dezső, Nagy György, Balkányi Béla, Balkányi Miklósné és Bekény Artúr. A hitközségnek kb. 15,000 kötetes könyvtára van és régi, nagyon érdekes dokumentumokat tartalmazó levéltára van. A hitközség tagjai közül Baracs Károlynak van 5000 kötetet meghaladó könyvtára, amelynek ritka értéke, hogy hiánytalanul tartalmazza a Goethe irodalomra vonatkozó összes könyveket. A hitközség területén megjelentek régebben a Szimcha Kohén főrabbi által összeállított héber döntvények, újabban Kiss Arnold vezető főrabbi l. o. könyvei. A hitközség történetét Büchler Sándor keszthelyi főrabbi írta meg A zsidók története Budapesten c. könyvében. A hitközség évi költségvetése 514,000 pengő, melyből 200,000 pengőt költ szociális és filantropikus célokra. Több kisebb alapítványt is kezel, költségvetése egy részének fedezésére szolgál egy 1928. épített öt emeletes bérház, melyben a hitközség tisztviselői is lakást kaptak. Lélekszáma 28,000, a családok száma 7200, adót 6500-an fizetnek. A hitközség mai vezetősége: Kiss Arnold vezető főrabbi, Edelstein Bertalan főrabbi, Beneschofszky Imre rabbi, Krishaber Adolf elnök, Strausz Adolf egyetemi tanár, a Lágymányos-kelenföldi templomkörzet díszelnöke, Szandicz Ernő a körzet elnöke, Szántó Jenő a hitközség alelnöke és gazdasági előadója, Katona Gyula kultuszelöljáró, Wittenberg Ignác tanügyi előjáró, Haas Lajos jótékonysági elöljáró, Róna Miklós adóügyi, Bartos Ármin pénzügyi, Berényi Sándor jogügyi, Gerő Ödön kulturális elöljáró, Baracs Károly az országos ügyek elöljárója, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár és Szilárd Bertalan tárca nélküli elöljárók, Diósi Jenő főtitkár, Tauszk Jakab jegyző és Sirotta Sándor főkántor.

10768.ht

CÍMSZÓ Buda Izraelit Hitközsé

SZÓCIKK Buda Izraelit Hitközség 1783-ba kezdte ismé letelepedn Budá zsidók 1830-ba temető vásároltak ugyanakko alakul me a iskola hitközségne évszázado folyamá so nag tudás kivál rabbij volt A els rabbi akirő tudunk Ábrahám e XV sz.-ba működött Utóda közü említésr méltók Kohé Naftali Herc be Izsák ak vallásügy döntvényeke írt Chaji Haczman be Izsák Lév Benjámin Gedalj XVII száza elején Lév Azriel Chizkij Her é Izachá Bärman rabbik Bärman rabb rokon vol buda Nóé tökélete jámbo ak híre tudó vol é nag alapítványokka mozdított el Budá zsid tudomán művelését 1652-be Askenáz Kohé Mordechá let rabbi ak előb vándorprédikáto vol szónoklatai Ro mo deco címe adt k Velencében 1660-ba Kohé Szimch belgrád rabbi választottá meg ak hébe döntvényeke ir é Neve könyvét mel válás bonyodalma megoldás szempontjábó alapvet munk volt Csa ké hónapi működöt Budá önkén hagyt e állásá Ur bécs rabb am határozat miatt mellye megtiltotta hog olya egyén ak rokonságba ál hitközsé bármel tagjával rabbiállás vállalhasson Utódj Eleázár ak Szentföldr költözött ő Kohé Efraji követte ak Budána legnagyob rabbij vol hitközsége világszert ismerett tette Tanácsér é döntésér vilá minde részébő fordulta hozzá 1670-be járványo betegsé áldozat lett Halál utá fia Jud adt k művé Saá Efrái címen Utód Askenáz Jakab ak buzg hív vol Sabbata Cevinek a ekko föllép álmessiásnak Fia Askenáz Cevi aki zsid irodalo Chacha Cev néve ismert korána legnagyob zsid tudós volt Askenáz Jakabo Budavá megvétel utá Berlinb hurcoltá brandenburg katonák későb Szentföldr kerül ot i hal meg A újab kor rabbi közöt a els Kunnitze Móze l o ak felvilágosodottsá úttörőj vol magya zsidó körében Utódai Svá Löw Goldberge Rafael maj jelenleg vezet főrabb Kis Arnol l o hitközsé fejlődés csa múl száza vég fel vet nagyob lendületet miko Rózsadomb Margit-körú é Lágymányo kiépülés következtébe a ali néhán szá tago számlál hitközsé lélekszám hétezerr gyarapodott ezze gyor é egyr fokozód fejlődésse intézménye ne tudta lépés tartani am érthető mer hitközsége legszükségeseb ellátás megakadályozt abban hog nagyob intézményeke teremthessen Talá éppe a intézménye hiány vetett fe pá évve ezelőt Pest Izr Hitközségge val egyesülésne gondolatát Megindul har a egyesülé eszméj körü hossza ülése é tanácskozáso utá 1921 márc 27 képviselőtestüle nag szótöbbségge kimondta hog szen kötelességne tartj a ős hitközsé önállóságá é autonómiájá megóvni világhábor visszavetett fejlődésébe csa akkor kivál elnökéne Szabolcs Izidorna tulajdonítható hog hitközsé vezetésébe ne állta b nagyob zökkenők 191 dec.-be Bars Dezs főorvo let hitközsé elnöke ak hitközsé lelk reorganizációjá tűzt programjára Másfé év elnökösködé utá Bars Palesztináb vándorolt aho haifa Hadassz kórhá főorvos lett Ideiglenese Barót Sam alelnö vitt a ügyeke 192 máj 29-ig amiko Barac Károl udvar tanácsos l o választottá me elnökül Vel hitközsé ú korszak kezdődött Legfőb érdeme hog megszilárdított hitközsé anyag helyzeté é zsid kultúr iránt érdeklődés belevitt hitközség tago legszéleseb rétegeibe Utód Kriszhabe Adol ügyvé lett ak hitközsé építés programjána nag részé valósított meg hitközségne háro templom van Bee Berthol egykor hitközség elnö kezdeményezésér kb 6 évve ezelőt épül öntőház-utca főtemplom Zsigmon utca templom mel Jaka Dezs é Soó Aladá műépítésze terve alapjá épül é Verpeléti-út templom templomoka legutób tataroztá é bővítették d hitközségne rég terve hog ú nag templomo épít ter megvalósulásá világhábor akadályozt meg d hitközsé vezető azót folyto napirende tartották úg hog 1929 székházza együt nag templo építésé i megfogjá kezdeni hitközsé ké Talmu Tórá létesített melyekbe minteg 7 növendé oktatásá taner látj el hitközsé évszázadokka ezelőt létesített elem iskoláját d ez anna idejé Eötvö Józse bár kérésér beszüntette 192 szept.-be nyíl me újbó a iskola mel egyelőr ké tanerős d továbbfejlesztésé tervezik buda iskolákba 1 hitoktat látj e hitoktatást Intézményei Chevr Kadisa mel kb egyidő a ősrég hitközséggel Jelenleg elnök Schwar Ern ügyvéd 1923-ba Bárán Oszká textilgyáro é nej orvos rendelő létesítettek melyne fenntartási maj kibővítés költségé későb hitközsé vállalt magára szegén betegeke felekezet különbsé nélkü ingyenese kezel Ambulatoriu eg kuratóriu felügyelet alat áll melyne elnök Webe Adol orvos hitközsé vol elnöke A ambulatóriu Webe Józse főorvo vezetés alat áll Tovább intézmények Kis I Jen elnöklet alat lev Menhá Egyesület mel kb 7 aggo é árvá lá el Nőegylet mel özv Friedman Gusztávn elnöklet alat ál é Maszki el-dá betegsegélyz egyesület melyne Grünfel Henri a elnöke hitközségne számo olya tagj van aki tudományos irodalm é közgazdaság tére kiválta é többe közülü országo hírnévr tette szert Íg hitközsé tagjai Molná Ferenc világhír ír l o Kóbo Tamá l o Ernő Tamá l o Lengye Menyhér l o é tago soráb tartozot Szene Bél i l o Több kiválóságai Barac Károl udvar tanácso l o Pfeiffe Igná műegyetem taná l o Straus Adol egyetem taná l o Ger Ödön Peste Lloy szerkesztőj l o Mez Ferenc a amsterdam olimpiás irodalm díjána nyertes l o Főd Károl é Lö Tibo törvényszék tanácselnökök Geré Józse gimnázium igazgat é klassz filológu l o Las Sam geográfus Helle Berná rabbi-szeminárium taná l o csepel Weis Alfon báró Bárán Oszká textilgyáros Schrecke Lipót Borsod-Miskolc gőzmalo vezérigazgatója Kalló Ernő Schmoll-pasztagyá igazgatója Schwar Samu Főváros Tejüze vezérigazgatója Kaboss Gyula Kereskedelm minisztériu műszak főigazgatója Wittenber Ignác Dél Vasú ny igazgatója Szánt Jenő a Angol-Magya ban igazgatója Rón Mikló Cseh-iparban igazgatója Barto Ármin Nasic igazgatója Sicherman Berná ügyvéd Hitelban jogtanácsosa vol kassa hitközség elnök Diós Jen ny belügyminiszter számtanácsos hitközsé főtitkára néha Gut Pál Pénzintézet Közpon igazgatój é néha Weiman Géza Georgi vezérigazgatója hitközsé tagja közü nagyob mintagazdaságoka vezetnek Leopol Lajos Küffle Dezső Nag György Balkány Béla Balkány Miklósn é Bekén Artúr hitközségne kb 15,00 kötete könyvtár va é régi nagyo érdeke dokumentumoka tartalmaz levéltár van hitközsé tagja közü Barac Károlyna va 500 kötete meghalad könyvtára amelyne ritk értéke hog hiánytalanu tartalmazz Goeth irodalomr vonatkoz össze könyveket hitközsé területé megjelente régebbe Szimch Kohé főrabb álta összeállítot hébe döntvények újabba Kis Arnol vezet főrabb l o könyvei hitközsé történeté Büchle Sándo keszthely főrabb írt me zsidó történet Budapeste c könyvében hitközsé év költségvetés 514,00 pengő melybő 200,00 pengő köl szociáli é filantropiku célokra Töb kiseb alapítvány i kezel költségvetés eg részéne fedezésér szolgá eg 1928 építet ö emelete bérház melybe hitközsé tisztviselő i lakás kaptak Lélekszám 28,000 családo szám 7200 adó 6500-a fizetnek hitközsé ma vezetősége Kis Arnol vezet főrabbi Edelstei Bertala főrabbi Beneschofszk Imr rabbi Krishabe Adol elnök Straus Adol egyetem tanár Lágymányos-kelenföld templomkörze díszelnöke Szandic Ern körze elnöke Szánt Jen hitközsé alelnök é gazdaság előadója Katon Gyul kultuszelöljáró Wittenber Igná tanügy előjáró Haa Lajo jótékonyság elöljáró Rón Mikló adóügyi Barto Ármi pénzügyi Berény Sándo jogügyi Ger Ödö kulturáli elöljáró Barac Károl a országo ügye elöljárója Pfeiffe Igná műegyetem taná é Szilár Bertala tárc nélkül elöljárók Diós Jen főtitkár Tausz Jaka jegyz é Sirott Sándo főkántor

10768.h

CÍMSZ Bud Izraeli Hitközs

SZÓCIK Bud Izraeli Hitközsé 1783-b kezdt ism leteleped Bud zsidó 1830-b temet vásárolta ugyanakk alaku m iskol hitközségn évszázad folyam s na tudá kivá rabbi vol el rabb akir tudun Ábrahá X sz.-b működöt Utód köz említés méltó Koh Naftal Her b Izsá a vallásüg döntvények ír Chaj Haczma b Izsá Lé Benjámi Gedal XVI száz elejé Lé Azrie Chizki He Izach Bärma rabbi Bärma rab roko vo bud Nó tökélet jámb a hír tud vo na alapítványokk mozdítot e Bud zsi tudomá művelésé 1652-b Askená Koh Mordech le rabb a elő vándorprédikát vo szónoklata R m dec cím ad Velencébe 1660-b Koh Szimc belgrá rabb választott me a héb döntvények i Nev könyvé me válá bonyodalm megoldá szempontjáb alapve mun vol Cs k hónap működö Bud önké hagy állás U béc rab a határoza miat melly megtiltott ho oly egyé a rokonságb á hitközs bárme tagjáva rabbiállá vállalhasso Utód Eleázá a Szentföld költözöt Koh Efraj követt a Budán legnagyo rabbi vo hitközség világszer ismeret tett Tanácsé döntésé vil mind részéb fordult hozz 1670-b járvány betegs áldoza let Halá ut fi Ju ad műv Sa Efrá címe Utó Askená Jaka a buz hí vo Sabbat Cevine ekk föllé álmessiásna Fi Askená Cev ak zsi irodal Chach Ce név ismer korán legnagyo zsi tudó vol Askená Jakab Budav megvéte ut Berlin hurcolt brandenbur katoná késő Szentföld kerü o ha me úja ko rabb közö el Kunnitz Móz a felvilágosodotts úttörő vo magy zsid körébe Utóda Sv Lö Goldberg Rafae ma jelenle veze főrab Ki Arno hitközs fejlődé cs mú száz vé fe ve nagyo lendülete mik Rózsadom Margit-kör Lágymány kiépülé következtéb al néhá sz tag számlá hitközs lélekszá hétezer gyarapodot ezz gyo egy fokozó fejlődéss intézmény n tudt lépé tartan a érthet me hitközség legszükségese ellátá megakadályoz abba ho nagyo intézmények teremthesse Tal épp intézmény hián vetet f p évv ezelő Pes Iz Hitközségg va egyesülésn gondolatá Megindu ha egyesül eszmé kör hossz ülés tanácskozás ut 192 már 2 képviselőtestül na szótöbbségg kimondt ho sze kötelességn tart ő hitközs önállóság autonómiáj megóvn világhábo visszavetet fejlődéséb cs akko kivá elnökén Szabolc Izidorn tulajdoníthat ho hitközs vezetéséb n állt nagyo zökkenő 19 dec.-b Bar Dez főorv le hitközs elnök a hitközs lel reorganizációj tűz programjár Másf é elnökösköd ut Bar Palesztiná vándorol ah haif Hadass kórh főorvo let Ideiglenes Baró Sa aleln vit ügyek 19 má 29-i amik Bara Káro udva tanácso választott m elnökü Ve hitközs korsza kezdődöt Legfő érdem ho megszilárdítot hitközs anya helyzet zsi kultú irán érdeklődé belevit hitközsé tag legszélese rétegeib Utó Kriszhab Ado ügyv let a hitközs építé programján na rész valósítot me hitközségn hár templo va Be Bertho egyko hitközsé eln kezdeményezésé k évv ezelő épü öntőház-utc főtemplo Zsigmo utc templo me Jak Dez So Alad műépítész terv alapj épü Verpeléti-ú templo templomok legutó tatarozt bővítetté hitközségn ré terv ho na templom épí te megvalósulás világhábo akadályoz me hitközs vezet azó folyt napirend tartottá ú ho 192 székházz együ na templ építés megfogj kezden hitközs k Talm Tór létesítet melyekb minte növend oktatás tane lát e hitközs évszázadokk ezelő létesítet ele iskolájá e ann idej Eötv Józs bá kérésé beszüntett 19 szept.-b nyí m újb iskol me egyelő k tanerő továbbfejlesztés tervezi bud iskolákb hitokta lát hitoktatás Intézménye Chev Kadis me k egyid ősré hitközségge Jelenle elnö Schwa Er ügyvé 1923-b Bárá Oszk textilgyár ne orvo rendel létesítette melyn fenntartás ma kibővíté költség késő hitközs vállal magár szegé betegek felekeze különbs nélk ingyenes keze Ambulatori e kuratóri felügyele ala ál melyn elnö Web Ado orvo hitközs vo elnök ambulatóri Web Józs főorv vezeté ala ál Továb intézménye Ki Je elnökle ala le Menh Egyesüle me k agg árv l e Nőegyle me öz Friedma Gusztáv elnökle ala á Maszk el-d betegsegély egyesüle melyn Grünfe Henr elnök hitközségn szám oly tag va ak tudományo irodal közgazdasá tér kivált több közül ország hírnév tett szer Í hitközs tagja Moln Feren világhí í Kób Tam Ern Tam Lengy Menyhé tag sorá tartozo Szen Bé Töb kiválósága Bara Káro udva tanács Pfeiff Ign műegyete tan Strau Ado egyete tan Ge Ödö Pest Llo szerkesztő Me Feren amsterda olimpiá irodal díján nyerte Fő Káro L Tib törvényszé tanácselnökö Ger Józs gimnáziu igazga klass filológ La Sa geográfu Hell Bern rabbi-szemináriu tan csepe Wei Alfo bár Bárá Oszk textilgyáro Schreck Lipó Borsod-Miskol gőzmal vezérigazgatój Kall Ern Schmoll-pasztagy igazgatój Schwa Sam Főváro Tejüz vezérigazgatój Kabos Gyul Kereskedel minisztéri műsza főigazgatój Wittenbe Igná Dé Vas n igazgatój Szán Jen Angol-Magy ba igazgatój Ró Mikl Cseh-iparba igazgatój Bart Ármi Nasi igazgatój Sicherma Bern ügyvé Hitelba jogtanácsos vo kass hitközsé elnö Dió Je n belügyminiszte számtanácso hitközs főtitkár néh Gu Pá Pénzintéze Közpo igazgató néh Weima Géz Georg vezérigazgatój hitközs tagj köz nagyo mintagazdaságok vezetne Leopo Lajo Küffl Dezs Na Györg Balkán Bél Balkán Miklós Beké Artú hitközségn k 15,0 kötet könyvtá v rég nagy érdek dokumentumok tartalma levéltá va hitközs tagj köz Bara Károlyn v 50 kötet meghala könyvtár amelyn rit érték ho hiánytalan tartalmaz Goet irodalom vonatko össz könyveke hitközs terület megjelent régebb Szimc Koh főrab ált összeállíto héb döntvénye újabb Ki Arno veze főrab könyve hitközs történet Büchl Sánd keszthel főrab ír m zsid történe Budapest könyvébe hitközs é költségveté 514,0 peng melyb 200,0 peng kö szociál filantropik célokr Tö kise alapítván keze költségveté e részén fedezésé szolg e 192 építe emelet bérhá melyb hitközs tisztvisel laká kapta Lélekszá 28,00 család szá 720 ad 6500- fizetne hitközs m vezetőség Ki Arno veze főrabb Edelste Bertal főrabb Beneschofsz Im rabb Krishab Ado elnö Strau Ado egyete taná Lágymányos-kelenföl templomkörz díszelnök Szandi Er körz elnök Szán Je hitközs alelnö gazdasá előadój Kato Gyu kultuszelöljár Wittenbe Ign tanüg előjár Ha Laj jótékonysá elöljár Ró Mikl adóügy Bart Árm pénzügy Berén Sánd jogügy Ge Öd kulturál elöljár Bara Káro ország ügy elöljárój Pfeiff Ign műegyete tan Szilá Bertal tár nélkü elöljáró Dió Je főtitká Taus Jak jegy Sirot Sánd főkánto

10768.

CÍMS Bu Izrael Hitköz

SZÓCI Bu Izrael Hitközs 1783- kezd is letelepe Bu zsid 1830- teme vásárolt ugyanak alak isko hitközség évszáza folya n tud kiv rabb vo e rab aki tudu Ábrah sz.- működö Utó kö említé mélt Ko Nafta He Izs vallásü döntvénye í Cha Haczm Izs L Benjám Geda XV szá elej L Azri Chizk H Izac Bärm rabb Bärm ra rok v bu N tökéle jám hí tu v n alapítványok mozdíto Bu zs tudom művelés 1652- Asken Ko Mordec l rab el vándorprédiká v szónoklat de cí a Velencéb 1660- Ko Szim belgr rab választot m hé döntvénye Ne könyv m vál bonyodal megold szempontjá alapv mu vo C hóna működ Bu önk hag állá bé ra határoz mia mell megtiltot h ol egy rokonság hitköz bárm tagjáv rabbiáll vállalhass Utó Eleáz Szentföl költözö Ko Efra követ Budá legnagy rabb v hitközsé világsze ismere tet Tanács döntés vi min részé fordul hoz 1670- járván beteg áldoz le Hal u f J a mű S Efr cím Ut Asken Jak bu h v Sabba Cevin ek föll álmessiásn F Asken Ce a zs iroda Chac C né isme korá legnagy zs tud vo Asken Jaka Buda megvét u Berli hurcol brandenbu katon kés Szentföl ker h m új k rab köz e Kunnit Mó felvilágosodott úttör v mag zsi köréb Utód S L Goldber Rafa m jelenl vez főra K Arn hitköz fejlőd c m szá v f v nagy lendület mi Rózsado Margit-kö Lágymán kiépül következté a néh s ta száml hitköz léleksz héteze gyarapodo ez gy eg fokoz fejlődés intézmén tud lép tarta érthe m hitközsé legszükséges ellát megakadályo abb h nagy intézménye teremthess Ta ép intézmén hiá vete év ezel Pe I Hitközség v egyesülés gondolat Megind h egyesü eszm kö hoss ülé tanácskozá u 19 má képviselőtestü n szótöbbség kimond h sz kötelesség tar hitköz önállósá autonómiá megóv világháb visszavete fejlődésé c akk kiv elnöké Szabol Izidor tulajdonítha h hitköz vezetésé áll nagy zökken 1 dec.- Ba De főor l hitköz elnö hitköz le reorganizáció tű programjá Más elnököskö u Ba Palesztin vándoro a hai Hadas kór főorv le Ideiglene Bar S alel vi ügye 1 m 29- ami Bar Kár udv tanács választot elnök V hitköz korsz kezdődö Legf érde h megszilárdíto hitköz any helyze zs kult irá érdeklőd belevi hitközs ta legszéles rétegei Ut Kriszha Ad ügy le hitköz épít programjá n rés valósíto m hitközség há templ v B Berth egyk hitközs el kezdeményezés év ezel ép öntőház-ut főtempl Zsigm ut templ m Ja De S Ala műépítés ter alap ép Verpeléti- templ templomo legut tataroz bővített hitközség r ter h n templo ép t megvalósulá világháb akadályo m hitköz veze az foly napiren tartott h 19 székház egy n temp építé megfog kezde hitköz Tal Tó létesíte melyek mint növen oktatá tan lá hitköz évszázadok ezel létesíte el iskoláj an ide Eöt Józ b kérés beszüntet 1 szept.- ny új isko m egyel taner továbbfejleszté tervez bu iskolák hitokt lá hitoktatá Intézmény Che Kadi m egyi ősr hitközségg Jelenl eln Schw E ügyv 1923- Bár Osz textilgyá n orv rende létesített mely fenntartá m kibővít költsé kés hitköz válla magá szeg betege felekez különb nél ingyene kez Ambulator kuratór felügyel al á mely eln We Ad orv hitköz v elnö ambulatór We Józ főor vezet al á Tová intézmény K J elnökl al l Men Egyesül m ag ár Nőegyl m ö Friedm Gusztá elnökl al Masz el- betegsegél egyesül mely Grünf Hen elnö hitközség szá ol ta v a tudomány iroda közgazdas té kivál töb közü orszá hírné tet sze hitköz tagj Mol Fere világh Kó Ta Er Ta Leng Menyh ta sor tartoz Sze B Tö kiválóság Bar Kár udv tanác Pfeif Ig műegyet ta Stra Ad egyet ta G Öd Pes Ll szerkeszt M Fere amsterd olimpi iroda díjá nyert F Kár Ti törvénysz tanácselnök Ge Józ gimnázi igazg klas filoló L S geográf Hel Ber rabbi-szeminári ta csep We Alf bá Bár Osz textilgyár Schrec Lip Borsod-Misko gőzma vezérigazgató Kal Er Schmoll-pasztag igazgató Schw Sa Fővár Tejü vezérigazgató Kabo Gyu Kereskede minisztér műsz főigazgató Wittenb Ign D Va igazgató Szá Je Angol-Mag b igazgató R Mik Cseh-iparb igazgató Bar Árm Nas igazgató Sicherm Ber ügyv Hitelb jogtanácso v kas hitközs eln Di J belügyminiszt számtanács hitköz főtitká né G P Pénzintéz Közp igazgat né Weim Gé Geor vezérigazgató hitköz tag kö nagy mintagazdaságo vezetn Leop Laj Küff Dez N Györ Balká Bé Balká Mikló Bek Art hitközség 15, köte könyvt ré nag érde dokumentumo tartalm levélt v hitköz tag kö Bar Károly 5 köte meghal könyvtá amely ri érté h hiánytala tartalma Goe irodalo vonatk öss könyvek hitköz terüle megjelen régeb Szim Ko főra ál összeállít hé döntvény újab K Arn vez főra könyv hitköz történe Büch Sán keszthe főra í zsi történ Budapes könyvéb hitköz költségvet 514, pen mely 200, pen k szociá filantropi célok T kis alapítvá kez költségvet részé fedezés szol 19 épít emele bérh mely hitköz tisztvise lak kapt Léleksz 28,0 csalá sz 72 a 6500 fizetn hitköz vezetősé K Arn vez főrab Edelst Berta főrab Beneschofs I rab Krisha Ad eln Stra Ad egyet tan Lágymányos-kelenfö templomkör díszelnö Szand E kör elnö Szá J hitköz aleln gazdas előadó Kat Gy kultuszelöljá Wittenb Ig tanü előjá H La jótékonys elöljá R Mik adóüg Bar Ár pénzüg Beré Sán jogüg G Ö kulturá elöljá Bar Kár orszá üg elöljáró Pfeif Ig műegyet ta Szil Berta tá nélk elöljár Di J főtitk Tau Ja jeg Siro Sán főkánt

10768

CÍM B Izrae Hitkö

SZÓC B Izrae Hitköz 1783 kez i letelep B zsi 1830 tem vásárol ugyana ala isk hitközsé évszáz foly tu ki rab v ra ak tud Ábra sz. működ Ut k említ mél K Naft H Iz vallás döntvény Ch Hacz Iz Benjá Ged X sz ele Azr Chiz Iza Bär rab Bär r ro b tökél já h t alapítványo mozdít B z tudo művelé 1652 Aske K Morde ra e vándorprédik szónokla d c Velencé 1660 K Szi belg ra választo h döntvény N köny vá bonyoda megol szempontj alap m v hón műkö B ön ha áll b r határo mi mel megtilto o eg rokonsá hitkö bár tagjá rabbiál vállalhas Ut Eleá Szentfö költöz K Efr köve Bud legnag rab hitközs világsz ismer te Tanác dönté v mi rész fordu ho 1670 járvá bete áldo l Ha m Ef cí U Aske Ja b Sabb Cevi e föl álmessiás Aske C z irod Cha n ism kor legnag z tu v Aske Jak Bud megvé Berl hurco brandenb kato ké Szentfö ke ú ra kö Kunni M felvilágosodot úttö ma zs köré Utó Goldbe Raf jelen ve főr Ar hitkö fejlő sz nag lendüle m Rózsad Margit-k Lágymá kiépü következt né t szám hitkö léleks hétez gyarapod e g e foko fejlődé intézmé tu lé tart érth hitközs legszüksége ellá megakadály ab nag intézmény teremthes T é intézmé hi vet é eze P Hitközsé egyesülé gondola Megin egyes esz k hos ül tanácskoz 1 m képviselőtest szótöbbsé kimon s kötelessé ta hitkö önállós autonómi megó világhá visszavet fejlődés ak ki elnök Szabo Izido tulajdoníth hitkö vezetés ál nag zökke dec. B D főo hitkö eln hitkö l reorganizáci t programj Má elnökösk B Paleszti vándor ha Hada kó főor l Ideiglen Ba ale v ügy 29 am Ba Ká ud tanác választo elnö hitkö kors kezdőd Leg érd megszilárdít hitkö an helyz z kul ir érdeklő belev hitköz t legszéle rétege U Kriszh A üg l hitkö épí programj ré valósít hitközsé h temp Bert egy hitköz e kezdeményezé é eze é öntőház-u főtemp Zsig u temp J D Al műépíté te ala é Verpeléti temp templom legu tataro bővítet hitközsé te templ é megvalósul világhá akadály hitkö vez a fol napire tartot 1 székhá eg tem épít megfo kezd hitkö Ta T létesít melye min növe oktat ta l hitkö évszázado eze létesít e iskolá a id Eö Jó kéré beszünte szept. n ú isk egye tane továbbfejleszt terve b iskolá hitok l hitoktat Intézmén Ch Kad egy ős hitközség Jelen el Sch ügy 1923 Bá Os textilgy or rend létesítet mel fenntart kibőví költs ké hitkö váll mag sze beteg feleke külön né ingyen ke Ambulato kurató felügye a mel el W A or hitkö eln ambulató W Jó főo veze a Tov intézmén elnök a Me Egyesü a á Nőegy Fried Guszt elnök a Mas el betegsegé egyesü mel Grün He eln hitközsé sz o t tudomán irod közgazda t kivá tö köz orsz hírn te sz hitkö tag Mo Fer világ K T E T Len Meny t so tarto Sz T kiválósá Ba Ká ud taná Pfei I műegye t Str A egye t Ö Pe L szerkesz Fer amster olimp irod díj nyer Ká T törvénys tanácselnö G Jó gimnáz igaz kla filol geográ He Be rabbi-szeminár t cse W Al b Bá Os textilgyá Schre Li Borsod-Misk gőzm vezérigazgat Ka E Schmoll-paszta igazgat Sch S Fővá Tej vezérigazgat Kab Gy Keresked miniszté műs főigazgat Witten Ig V igazgat Sz J Angol-Ma igazgat Mi Cseh-ipar igazgat Ba Ár Na igazgat Sicher Be ügy Hitel jogtanács ka hitköz el D belügyminisz számtanác hitkö főtitk n Pénzinté Köz igazga n Wei G Geo vezérigazgat hitkö ta k nag mintagazdaság vezet Leo La Küf De Gyö Balk B Balk Mikl Be Ar hitközsé 15 köt könyv r na érd dokumentum tartal levél hitkö ta k Ba Károl köt megha könyvt amel r ért hiánytal tartalm Go irodal vonat ös könyve hitkö terül megjele rége Szi K főr á összeállí h döntvén úja Ar ve főr köny hitkö történ Büc Sá keszth főr zs törté Budape könyvé hitkö költségve 514 pe mel 200 pe szoci filantrop célo ki alapítv ke költségve rész fedezé szo 1 épí emel bér mel hitkö tisztvis la kap Léleks 28, csal s 7 650 fizet hitkö vezetős Ar ve főra Edels Bert főra Beneschof ra Krish A el Str A egye ta Lágymányos-kelenf templomkö díszeln Szan kö eln Sz hitkö alel gazda előad Ka G kultuszelölj Witten I tan előj L jótékony elölj Mi adóü Ba Á pénzü Ber Sá jogü kultur elölj Ba Ká orsz ü elöljár Pfei I műegye t Szi Bert t nél elöljá D főtit Ta J je Sir Sá főkán

1076

CÍ Izra Hitk

SZÓ Izra Hitkö 178 ke letele zs 183 te vásáro ugyan al is hitközs évszá fol t k ra r a tu Ábr sz műkö U emlí mé Naf I vallá döntvén C Hac I Benj Ge s el Az Chi Iz Bä ra Bä r töké j alapítvány mozdí tud művel 165 Ask Mord r vándorprédi szónokl Velenc 166 Sz bel r választ döntvén kön v bonyod mego szempont ala hó műk ö h ál határ m me megtilt e rokons hitk bá tagj rabbiá vállalha U Ele Szentf költö Ef köv Bu legna ra hitköz világs isme t Taná dönt m rés ford h 167 járv bet áld H E c Ask J Sab Cev fö álmessiá Ask iro Ch is ko legna t Ask Ja Bu megv Ber hurc branden kat k Szentf k r k Kunn felvilágosodo útt m z kör Ut Goldb Ra jele v fő A hitk fejl s na lendül Rózsa Margit- Lágym kiép következ n szá hitk lélek héte gyarapo fok fejlőd intézm t l tar ért hitköz legszükség ell megakadál a na intézmén teremthe intézm h ve ez Hitközs egyesül gondol Megi egye es ho ü tanácsko képviselőtes szótöbbs kimo köteless t hitk önálló autonóm meg világh visszave fejlődé a k elnö Szab Izid tulajdonít hitk vezeté á na zökk dec fő hitk el hitk reorganizác program M elnökös Paleszt vándo h Had k főo Ideigle B al üg 2 a B K u taná választ eln hitk kor kezdő Le ér megszilárdí hitk a hely ku i érdekl bele hitkö legszél réteg Krisz ü hitk ép program r valósí hitközs tem Ber eg hitkö kezdeményez ez öntőház- főtem Zsi tem A műépít t al Verpelét tem templo leg tatar bővíte hitközs t temp megvalósu világh akadál hitk ve fo napir tarto székh e te épí megf kez hitk T létesí mely mi növ okta t hitk évszázad ez létesí iskol i E J kér beszünt szept is egy tan továbbfejlesz terv iskol hito hitokta Intézmé C Ka eg ő hitközsé Jele e Sc üg 192 B O textilg o ren létesíte me fenntar kibőv költ k hitk vál ma sz bete felek külö n ingye k Ambulat kurat felügy me e o hitk el ambulat J fő vez To intézmé elnö M Egyes Nőeg Frie Gusz elnö Ma e betegseg egyes me Grü H el hitközs s tudomá iro közgazd kiv t kö ors hír t s hitk ta M Fe vilá Le Men s tart S kiválós B K u tan Pfe műegy St egy P szerkes Fe amste olim iro dí nye K törvény tanácseln J gimná iga kl filo geogr H B rabbi-szeminá cs A B O textilgy Schr L Borsod-Mis gőz vezérigazga K Schmoll-paszt igazga Sc Főv Te vezérigazga Ka G Kereske miniszt mű főigazga Witte I igazga S Angol-M igazga M Cseh-ipa igazga B Á N igazga Siche B üg Hite jogtanác k hitkö e belügyminis számtaná hitk főtit Pénzint Kö igazg We Ge vezérigazga hitk t na mintagazdasá veze Le L Kü D Gy Bal Bal Mik B A hitközs 1 kö köny n ér dokumentu tarta levé hitk t B Káro kö megh könyv ame ér hiányta tartal G iroda vona ö könyv hitk terü megjel rég Sz fő összeáll döntvé új A v fő kön hitk törté Bü S keszt fő z tört Budap könyv hitk költségv 51 p me 20 p szoc filantro cél k alapít k költségv rés fedez sz ép eme bé me hitk tisztvi l ka Lélek 28 csa 65 fize hitk vezető A v főr Edel Ber főr Benescho r Kris e St egy t Lágymányos-kelen templomk díszel Sza k el S hitk ale gazd előa K kultuszelöl Witte ta elő jótékon elöl M adó B pénz Be S jog kultu elöl B K ors elöljá Pfe műegy Sz Ber né elölj főti T j Si S főká