10772.htm
CÍMSZÓ: Budai zavargások
SZÓCIKK: Budai zavargások.
1494-ben kezdődtek, nemsokára a nagyszombati vérvád után (l. Nagyszombati
vérvád). Az összecsődült és felizgatott tömeg a zsidókat megtámadta, úgy hogy a
kancellár, Bakács Tamás egri püspök a maga embereivel verette szét a támadókat.
A zavargás elfojtása véráldozatba került és három keresztény gyermeket is
eltiportak Bakács lovasai. Súlyosabb kimenetelű zavargás ismétlődött meg az
1496-i országgyűlés bezárásának idején. Keresztény gyerekek a zsidó-utcában
beverték a házak ablakait, mire a zsidók a gyerekeket elkergették. Nagy tömeg
csődült erre össze és ki akarták fosztani a zsidók házait. Bakács megint
intézkedett, hogy emberei védjék meg a zsidókat, de a népszerűtlen kancellár
fegyvereseinek megjelenése jobban felkavarta a tömeghangulatot. A zavargók
megrohanták a zsidók házait és rabolni, fosztogatni kezdtek. Néhány főúrnak
végre sikerült késő éjjel lecsillapítani a zendülőket, de hajnalban újból csak
hozzá kezdtek a fosztogatáshoz. A csőcselék, amely egyre növekedett, formális
ostrom alá vette a zsidók házait a kapukat betörték és mindent, amit a házakban
találtak, elraboltak. A polgárság kénytelen volt tehetetlenül végignézni azt a
vandalizmust, közbenjárásuk még jobban felbőszítette a tömeget, úgy hogy az a
többi városrészben is rabolni kezdett. A rend helyreállítására kiküldött
nemesek és főpapok csapatai is csatlakoztak a fosztogatókhoz. A kifosztás
veszedelme most már az egész várost fenyegette, mire a király a palota
parancsnokának vezetése alatt kirendelte a testőreit a zendülés elfojtására. A
testőrség néhány fosztogatót elfogott és nyomban kivégezte a csőcselék szeme
láttára. Így sikerült megfélemlíteni a tömeget, amely lecsendesedett, mind
amellett a néphangulat tovább izzott a főpapság ellen, amelyet egyebek mellett
azért is gyűlöltek, mert most védelem alá vette a zsidókat. Maga a király sem
mert sokáig nyilvánosan megjelenni a zendülés után. Az ilyen zavargások
kisebb-nagyobb mértékben gyakran megismétlődtek, úgy hogy a tehetősebb budai
zsidók azon igyekeztek, hogy családjukat és vagyonukat biztos helyen
elhelyezhessék. A zsidó praefectus (l. Mendel Jakab) és rokona Izrael is
Pozsonyba menekültek családjukkal együtt v. két héttel a szept. 22-re hirdetett
1505-i országgyűlés előtt, mivel az előrelátható zavargások ellen a király nem
biztosíthatott kellő védelmet a számukra. A király azonban menlevéllel látta el
őket, amelyben a pozsonyi hatóságokat felszólította arra, hogy ott
tartózkodásuk alatt oltalomban részesítse őket (l. Pozsonyi zsidóhajszák). A
gyakori budai zendülések arra kényszerítették a zsidókat, hogy maguk
gondoskodjanak védelmükről. 1521-ből való tudósítás szerint a királyi
székvárosban, ahol a főurak és főpapok is éltek, a közbiztonsági állapotok
mégis annyira meglazultak, hogy a zsidók erős fegyveres őrséget állítottak fel
a maguk védelmére és erőszakot erőszakkal vertek vissza.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 772. címszó a lexikon =>
151. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10772.htm
CÍMSZÓ: Budai zavargások
SZÓCIKK: Budai zavargások. 1494-ben kezdődtek, nemsokára a nagyszombati
vérvád után l. Nagyszombati vérvád . Az összecsődült és felizgatott tömeg a
zsidókat megtámadta, úgy hogy a kancellár, Bakács Tamás egri püspök a maga
embereivel verette szét a támadókat. A zavargás elfojtása véráldozatba került
és három keresztény gyermeket is eltiportak Bakács lovasai. Súlyosabb
kimenetelű zavargás ismétlődött meg az 1496-i országgyűlés bezárásának idején.
Keresztény gyerekek a zsidó-utcában beverték a házak ablakait, mire a zsidók a
gyerekeket elkergették. Nagy tömeg csődült erre össze és ki akarták fosztani a
zsidók házait. Bakács megint intézkedett, hogy emberei védjék meg a zsidókat,
de a népszerűtlen kancellár fegyvereseinek megjelenése jobban felkavarta a
tömeghangulatot. A zavargók megrohanták a zsidók házait és rabolni, fosztogatni
kezdtek. Néhány főúrnak végre sikerült késő éjjel lecsillapítani a zendülőket,
de hajnalban újból csak hozzá kezdtek a fosztogatáshoz. A csőcselék, amely egyre
növekedett, formális ostrom alá vette a zsidók házait a kapukat betörték és
mindent, amit a házakban találtak, elraboltak. A polgárság kénytelen volt
tehetetlenül végignézni azt a vandalizmust, közbenjárásuk még jobban
felbőszítette a tömeget, úgy hogy az a többi városrészben is rabolni kezdett. A
rend helyreállítására kiküldött nemesek és főpapok csapatai is csatlakoztak a
fosztogatókhoz. A kifosztás veszedelme most már az egész várost fenyegette,
mire a király a palota parancsnokának vezetése alatt kirendelte a testőreit a
zendülés elfojtására. A testőrség néhány fosztogatót elfogott és nyomban
kivégezte a csőcselék szeme láttára. Így sikerült megfélemlíteni a tömeget,
amely lecsendesedett, mind amellett a néphangulat tovább izzott a főpapság
ellen, amelyet egyebek mellett azért is gyűlöltek, mert most védelem alá vette
a zsidókat. Maga a király sem mert sokáig nyilvánosan megjelenni a zendülés
után. Az ilyen zavargások kisebb-nagyobb mértékben gyakran megismétlődtek, úgy
hogy a tehetősebb budai zsidók azon igyekeztek, hogy családjukat és vagyonukat
biztos helyen elhelyezhessék. A zsidó praefectus l. Mendel Jakab és rokona
Izrael is Pozsonyba menekültek családjukkal együtt v. két héttel a szept. 22-re
hirdetett 1505-i országgyűlés előtt, mivel az előrelátható zavargások ellen a
király nem biztosíthatott kellő védelmet a számukra. A király azonban
menlevéllel látta el őket, amelyben a pozsonyi hatóságokat felszólította arra,
hogy ott tartózkodásuk alatt oltalomban részesítse őket l. Pozsonyi
zsidóhajszák . A gyakori budai zendülések arra kényszerítették a zsidókat, hogy
maguk gondoskodjanak védelmükről. 1521-ből való tudósítás szerint a királyi
székvárosban, ahol a főurak és főpapok is éltek, a közbiztonsági állapotok
mégis annyira meglazultak, hogy a zsidók erős fegyveres őrséget állítottak fel
a maguk védelmére és erőszakot erőszakkal vertek vissza.
10772.ht
CÍMSZÓ Buda zavargáso
SZÓCIKK Buda zavargások 1494-be kezdődtek nemsokár nagyszombat vérvá utá l
Nagyszombat vérvá A összecsődül é felizgatot töme zsidóka megtámadta úg hog
kancellár Bakác Tamá egr püspö mag embereive verett szé támadókat zavargá
elfojtás véráldozatb kerül é háro keresztén gyermeke i eltiporta Bakác lovasai
Súlyosab kimenetel zavargá ismétlődöt me a 1496- országgyűlé bezárásána idején
Keresztén gyereke zsidó-utcába beverté háza ablakait mir zsidó gyerekeke
elkergették Nag töme csődül err össz é k akartá fosztan zsidó házait Bakác
megin intézkedett hog embere védjé me zsidókat d népszerűtle kancellá
fegyvereseine megjelenés jobba felkavart tömeghangulatot zavargó megrohantá
zsidó házai é rabolni fosztogatn kezdtek Néhán főúrna végr sikerül kés éjje
lecsillapítan zendülőket d hajnalba újbó csa hozz kezdte fosztogatáshoz
csőcselék amel egyr növekedett formáli ostro al vett zsidó házai kapuka betörté
é mindent ami házakba találtak elraboltak polgársá kénytele vol tehetetlenü
végignézn az vandalizmust közbenjárásu mé jobba felbőszített tömeget úg hog a
több városrészbe i raboln kezdett ren helyreállításár kiküldöt nemese é főpapo
csapata i csatlakozta fosztogatókhoz kifosztá veszedelm mos má a egés város
fenyegette mir királ palot parancsnokána vezetés alat kirendelt testőrei
zendülé elfojtására testőrsé néhán fosztogató elfogot é nyomba kivégezt
csőcselé szem láttára Íg sikerül megfélemlíten tömeget amel lecsendesedett min
amellet néphangula továb izzot főpapsá ellen amelye egyebe mellet azér i
gyűlöltek mer mos védele al vett zsidókat Mag királ se mer sokái nyilvánosa
megjelenn zendülé után A ilye zavargáso kisebb-nagyob mértékbe gyakra megismétlődtek
úg hog tehetőseb buda zsidó azo igyekeztek hog családjuka é vagyonuka bizto
helye elhelyezhessék zsid praefectu l Mende Jaka é rokon Izrae i Pozsonyb
menekülte családjukka együt v ké hétte szept 22-r hirdetet 1505- országgyűlé
előtt mive a előreláthat zavargáso elle királ ne biztosíthatot kell védelme
számukra királ azonba menlevélle látt e őket amelybe pozsony hatóságoka
felszólított arra hog ot tartózkodásu alat oltalomba részesíts őke l Pozsony
zsidóhajszá gyakor buda zendülése arr kényszerítetté zsidókat hog magu
gondoskodjana védelmükről 1521-bő val tudósítá szerin király székvárosban aho
főura é főpapo i éltek közbiztonság állapoto mégi annyir meglazultak hog zsidó
erő fegyvere őrsége állította fe magu védelmér é erőszako erőszakka verte vissza
10772.h
CÍMSZ Bud zavargás
SZÓCIK Bud zavargáso 1494-b kezdődte nemsoká nagyszomba vérv ut Nagyszomba
vérv összecsődü felizgato töm zsidók megtámadt ú ho kancellá Baká Tam eg püsp
ma embereiv veret sz támadóka zavarg elfojtá véráldozat kerü hár kereszté
gyermek eltiport Baká lovasa Súlyosa kimenete zavarg ismétlődö m 1496
országgyűl bezárásán idejé Kereszté gyerek zsidó-utcáb bevert ház ablakai mi
zsid gyerekek elkergetté Na töm csődü er öss akart foszta zsid házai Baká megi
intézkedet ho ember védj m zsidóka népszerűtl kancell fegyveresein megjelené
jobb felkavar tömeghangulato zavarg megrohant zsid háza raboln fosztogat kezdte
Néhá főúrn vég sikerü ké éjj lecsillapíta zendülőke hajnalb újb cs hoz kezdt
fosztogatásho csőcselé ame egy növekedet formál ostr a vet zsid háza kapuk
betört minden am házakb találta elrabolta polgárs kénytel vo tehetetlen
végignéz a vandalizmus közbenjárás m jobb felbőszítet tömege ú ho töb
városrészb rabol kezdet re helyreállításá kiküldö nemes főpap csapat csatlakozt
fosztogatókho kifoszt veszedel mo m egé váro fenyegett mi kirá palo
parancsnokán vezeté ala kirendel testőre zendül elfojtásár testőrs néhá
fosztogat elfogo nyomb kivégez csőcsel sze láttár Í sikerü megfélemlíte tömege
ame lecsendesedet mi amelle néphangul tová izzo főpaps elle amely egyeb melle
azé gyűlölte me mo védel a vet zsidóka Ma kirá s me soká nyilvános megjelen
zendül utá ily zavargás kisebb-nagyo mértékb gyakr megismétlődte ú ho tehetőse
bud zsid az igyekezte ho családjuk vagyonuk bizt hely elhelyezhessé zsi
praefect Mend Jak roko Izra Pozsony menekült családjukk együ k hétt szep 22-
hirdete 1505 országgyűl előt miv előrelátha zavargás ell kirá n biztosíthato
kel védelm számukr kirá azonb menlevéll lát őke amelyb pozson hatóságok
felszólítot arr ho o tartózkodás ala oltalomb részesít ők Pozson zsidóhajsz
gyako bud zendülés ar kényszerített zsidóka ho mag gondoskodjan védelmükrő
1521-b va tudósít szeri királ székvárosba ah főur főpap élte közbiztonsá
állapot még annyi meglazulta ho zsid er fegyver őrség állított f mag védelmé
erőszak erőszakk vert vissz
10772.
CÍMS Bu zavargá
SZÓCI Bu zavargás 1494- kezdődt nemsok nagyszomb vér u Nagyszomb vér
összecsőd felizgat tö zsidó megtámad h kancell Bak Ta e püs m emberei vere s
támadók zavar elfojt véráldoza ker há kereszt gyerme eltipor Bak lovas Súlyos
kimenet zavar ismétlőd 149 országgyű bezárásá idej Kereszt gyere zsidó-utcá
bever há ablaka m zsi gyereke elkergett N tö csőd e ös akar foszt zsi háza Bak
meg intézkede h embe véd zsidók népszerűt kancel fegyveresei megjelen job
felkava tömeghangulat zavar megrohan zsi ház rabol fosztoga kezdt Néh főúr vé
siker k éj lecsillapít zendülők hajnal új c ho kezd fosztogatásh csőcsel am eg
növekede formá ost ve zsi ház kapu betör minde a házak talált elrabolt polgár kényte
v tehetetle végigné vandalizmu közbenjárá job felbőszíte tömeg h tö városrész
rabo kezde r helyreállítás kiküld neme főpa csapa csatlakoz fosztogatókh kifosz
veszede m eg vár fenyeget m kir pal parancsnoká vezet al kirende testőr zendü
elfojtásá testőr néh fosztoga elfog nyom kivége csőcse sz láttá siker
megfélemlít tömeg am lecsendesede m amell néphangu tov izz főpap ell amel egye
mell az gyűlölt m m véde ve zsidók M kir m sok nyilváno megjele zendü ut il
zavargá kisebb-nagy mérték gyak megismétlődt h tehetős bu zsi a igyekezt h
családju vagyonu biz hel elhelyezhess zs praefec Men Ja rok Izr Pozson menekül
családjuk egy hét sze 22 hirdet 150 országgyű elő mi előreláth zavargá el kir
biztosíthat ke védel számuk kir azon menlevél lá ők amely pozso hatóságo
felszólíto ar h tartózkodá al oltalom részesí ő Pozso zsidóhajs gyak bu zendülé
a kényszerítet zsidók h ma gondoskodja védelmükr 1521- v tudósí szer kirá
székvárosb a főu főpa élt közbiztons állapo mé anny meglazult h zsi e fegyve
őrsé állítot ma védelm erősza erőszak ver viss
10772
CÍM B zavarg
SZÓC B zavargá 1494 kezdőd nemso nagyszom vé Nagyszom vé összecső felizga t
zsid megtáma kancel Ba T pü embere ver támadó zava elfoj véráldoz ke h keresz
gyerm eltipo Ba lova Súlyo kimene zava ismétlő 14 országgy bezárás ide Keresz
gyer zsidó-utc beve h ablak zs gyerek elkerget t cső ö aka fosz zs ház Ba me
intézked emb vé zsidó népszerű kance fegyverese megjele jo felkav tömeghangula
zava megroha zs há rabo fosztog kezd Né főú v sike é lecsillapí zendülő hajna ú
h kez fosztogatás csőcse a e növeked form os v zs há kap betö mind háza talál
elrabol polgá kényt tehetetl végign vandalizm közbenjár jo felbőszít töme t
városrés rab kezd helyreállítá kikül nem főp csap csatlako fosztogatók kifos
veszed e vá fenyege ki pa parancsnok veze a kirend testő zend elfojtás testő né
fosztog elfo nyo kivég csőcs s látt sike megfélemlí töme a lecsendesed amel
néphang to iz főpa el ame egy mel a gyűlöl véd v zsidó ki so nyilván megjel
zend u i zavarg kisebb-nag mérté gya megismétlőd tehető b zs igyekez családj
vagyon bi he elhelyezhes z praefe Me J ro Iz Pozso menekü családju eg hé sz 2
hirde 15 országgy el m előrelát zavarg e ki biztosítha k véde számu ki azo
menlevé l ő amel pozs hatóság felszólít a tartózkod a oltalo részes Pozs
zsidóhaj gya b zendül kényszeríte zsidó m gondoskodj védelmük 1521 tudós sze
kir székváros fő főp él közbizton állap m ann meglazul zs fegyv őrs állíto m
védel erősz erősza ve vis
1077
CÍ zavar
SZÓ zavarg 149 kezdő nems nagyszo v Nagyszo v összecs felizg zsi megtám
kance B p ember ve támad zav elfo véráldo k keres gyer eltip B lov Súly kimen
zav ismétl 1 országg bezárá id Keres gye zsidó-ut bev abla z gyere elkerge cs
ak fos z há B m intézke em v zsid népszer kanc fegyveres megjel j felka
tömeghangul zav megroh z h rab foszto kez N fő sik lecsillap zendül hajn ke
fosztogatá csőcs növeke for o z h ka bet min ház talá elrabo polg kény tehetet
végig vandaliz közbenjá j felbőszí töm városré ra kez helyreállít kikü ne fő
csa csatlak fosztogató kifo vesze v fenyeg k p parancsno vez kiren test zen
elfojtá test n foszto elf ny kivé csőc lát sik megféleml töm lecsendese ame
néphan t i főp e am eg me gyűlö vé zsid k s nyilvá megje zen zavar kisebb-na
mért gy megismétlő tehet z igyeke család vagyo b h elhelyezhe praef M r I Pozs
menek családj e h s hird 1 országg e előrelá zavar k biztosíth véd szám k az
menlev ame poz hatósá felszólí tartózko oltal része Poz zsidóha gy zendü
kényszerít zsid gondoskod védelmü 152 tudó sz ki székváro f fő é közbizto álla
an meglazu z fegy őr állít véde erős erősz v vi