10773.htm
CÍMSZÓ: Budai zsidó temető
SZÓCIKK: Budai zsidó temető.
Az egykori szombat kaputól (l. o.) nyugatra, a mai Krisztina-városnak, akkor
még lakatlan területén, a mostani Alagút-utca mentén terült el. 1894-ben egy ház
építés alkalmával került napfényre az eddig ismert legrégibb sírköve, amelynek
felirata szerint Péter fia Pészach meghalt 1278. A temető fekvése olyan volt,
hogy Rogendorf, I. Ferdinánd hadvezére, mikor 1541-ben Buda várát ostromolta,
ostrom-ütegeit a Szt.-Gellért hegyről ide scoportosította, mert így egyformán
támadhatta a vár északi és nyugati kapuját. 1526-ban, valószínűleg akkor, mikor
II. Lajos a törökök elleni hadjáratra készült, a királyi sátorokat is itt
állította fel a fegyveres őrség. Amint különböző források említik, Budának
török kézre kerülése után, ebben a zsidó temetőben földelték el Werbőczyt, a
Hármaskönyv megalkotóját, aki törvénybe iktatta a zsidókra nézve meggyalázó
eskü mintát (l. Werbőczy zsidó esküje) és mindenkor csak ellenszenvvel
viseltetett a zsidók iránt. Sokan a végzet iróniáját látják abban, hogy ez a
zsidógyűlölő törvényhozó éppen zsidó temetőben lelte sírját. Ezt a temetőt a
mohácsi vész óta nem használták.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 773. címszó a lexikon =>
151. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10773.htm
CÍMSZÓ: Budai zsidó temető
SZÓCIKK: Budai zsidó temető. Az egykori szombat kaputól l. o. nyugatra, a
mai Krisztina-városnak, akkor még lakatlan területén, a mostani Alagút-utca
mentén terült el. 1894-ben egy ház építés alkalmával került napfényre az eddig
ismert legrégibb sírköve, amelynek felirata szerint Péter fia Pészach meghalt
1278. A temető fekvése olyan volt, hogy Rogendorf, I. Ferdinánd hadvezére,
mikor 1541-ben Buda várát ostromolta, ostrom-ütegeit a Szt.-Gellért hegyről ide
scoportosította, mert így egyformán támadhatta a vár északi és nyugati kapuját.
1526-ban, valószínűleg akkor, mikor II. Lajos a törökök elleni hadjáratra
készült, a királyi sátorokat is itt állította fel a fegyveres őrség. Amint
különböző források említik, Budának török kézre kerülése után, ebben a zsidó
temetőben földelték el Werbőczyt, a Hármaskönyv megalkotóját, aki törvénybe
iktatta a zsidókra nézve meggyalázó eskü mintát l. Werbőczy zsidó esküje és
mindenkor csak ellenszenvvel viseltetett a zsidók iránt. Sokan a végzet
iróniáját látják abban, hogy ez a zsidógyűlölő törvényhozó éppen zsidó
temetőben lelte sírját. Ezt a temetőt a mohácsi vész óta nem használták.
10773.ht
CÍMSZÓ Buda zsid temet
SZÓCIKK Buda zsid temető A egykor szomba kaputó l o nyugatra ma
Krisztina-városnak akko mé lakatla területén mostan Alagút-utc menté terül el
1894-be eg há építé alkalmáva kerül napfényr a eddi ismer legrégib sírköve
amelyne felirat szerin Péte fi Pészac meghal 1278 temet fekvés olya volt hog Rogendorf
I Ferdinán hadvezére miko 1541-be Bud várá ostromolta ostrom-ütegei Szt.-Gellér
hegyrő id scoportosította mer íg egyformá támadhatt vá észak é nyugat kapuját
1526-ban valószínűle akkor miko II Lajo törökö ellen hadjáratr készült király
sátoroka i it állított fe fegyvere őrség Amin különböz forráso említik Budána
törö kézr kerülés után ebbe zsid temetőbe földelté e Werbőczyt Hármasköny
megalkotóját ak törvényb iktatt zsidókr nézv meggyaláz esk mintá l Werbőcz zsid
esküj é mindenko csa ellenszenvve viseltetet zsidó iránt Soka végze iróniájá
látjá abban hog e zsidógyűlöl törvényhoz éppe zsid temetőbe lelt sírját Ez
temető mohács vés ót ne használták
10773.h
CÍMSZ Bud zsi teme
SZÓCIK Bud zsi temet egyko szomb kaput nyugatr m Krisztina-városna akk m
lakatl területé mosta Alagút-ut ment terü e 1894-b e h épít alkalmáv kerü
napfény edd isme legrégi sírköv amelyn felira szeri Pét f Pésza megha 127 teme
fekvé oly vol ho Rogendor Ferdiná hadvezér mik 1541-b Bu vár ostromolt
ostrom-ütege Szt.-Gellé hegyr i scoportosított me í egyform támadhat v észa
nyuga kapujá 1526-ba valószínűl akko mik I Laj török elle hadjárat készül királ
sátorok i állítot f fegyver őrsé Ami különbö forrás említi Budán tör kéz kerülé
utá ebb zsi temetőb földelt Werbőczy Hármaskön megalkotójá a törvény iktat
zsidók néz meggyalá es mint Werbőc zsi eskü mindenk cs ellenszenvv viseltete
zsid irán Sok végz iróniáj látj abba ho zsidógyűlö törvényho épp zsi temetőb
lel sírjá E temet mohác vé ó n használtá
10773.
CÍMS Bu zs tem
SZÓCI Bu zs teme egyk szom kapu nyugat Krisztina-városn ak lakat terület
most Alagút-u men ter 1894- épí alkalmá ker napfén ed ism legrég sírkö amely
felir szer Pé Pész megh 12 tem fekv ol vo h Rogendo Ferdin hadvezé mi 1541- B
vá ostromol ostrom-üteg Szt.-Gell hegy scoportosítot m egyfor támadha ész nyug
kapuj 1526-b valószínű akk mi La törö ell hadjára készü kirá sátoro állíto
fegyve őrs Am különb forrá említ Budá tö ké kerül ut eb zs temető földel
Werbőcz Hármaskö megalkotój törvén ikta zsidó né meggyal e min Werbő zs esk
minden c ellenszenv viseltet zsi irá So vég iróniá lát abb h zsidógyűl törvényh
ép zs temető le sírj teme mohá v használt
10773
CÍM B z te
SZÓC B z tem egy szo kap nyuga Krisztina-város a laka terüle mos Alagút- me
te 1894 ép alkalm ke napfé e is legré sírk amel feli sze P Pés meg 1 te fek o v
Rogend Ferdi hadvez m 1541 v ostromo ostrom-üte Szt.-Gel heg scoportosíto egyfo
támadh és nyu kapu 1526- valószín ak m L tör el hadjár kész kir sátor állít
fegyv őr A külön forr emlí Bud t k kerü u e z temet földe Werbőc Hármask
megalkotó törvé ikt zsid n meggya mi Werb z es minde ellenszen viselte zs ir S
vé iróni lá ab zsidógyű törvény é z temet l sír tem moh használ
1077
CÍ t
SZÓ te eg sz ka nyug Krisztina-váro lak terül mo Alagút m t 189 é alkal k napf
i legr sír ame fel sz Pé me t fe Rogen Ferd hadve 154 ostrom ostrom-üt Szt.-Ge
he scoportosít egyf támad é ny kap 1526 valószí a tö e hadjá kés ki sáto állí
fegy ő külö for eml Bu ker teme föld Werbő Hármas megalkot törv ik zsi meggy m
Wer e mind ellensze viselt z i v irón l a zsidógy törvén teme sí te mo haszná