10786.htm
CÍMSZÓ: Budavári zsidó-utca
SZÓCIKK: Budavári
zsidó-utca. A mohácsi vész előtt Budán két zsidó utca volt. Az egyik 1246 körül
keletkezett, mikor IV. Béla Buda-várát megalapította és a vár legelső lakói között
már zsidók is voltak. Ezek a zsidók valószínűleg még a vár felépülése előtt a
legszélső északi részen, a mai Bécsi-kapu (l. Szombat-kapu) helyén telepedtek
le és körülbelül hatvan évvel a vár alapítása után 1307. ide építették a
zsinagógájukat is. Ez az utca, ahol a zsinagóga állott és amelyet a zsidók nagy
része lakott, a mai Bécsi-utca, amely a mai Bécsi-kaputól az Iskola-térig vezet
és amely akkor a Szt. Miklós-utca nevet viselte. A másik, a «Zsidó-utcá»-nak
nevezett kis utcába a zsidók csak Nagy Lajos után telepedtek meg a vár nyugati
részén, amikor a zsinagóga mellett már nem fértek el, vagy házat nem
szerezhettek. Ez az utca a mai Fehérvári-kaputól (l. Zsidó-kapu) délkeleti
irányban húzódott a királyi vár felé egészen a mai Sz. György-tér közepéig.
Ebben a zsidó-utcában meglehetősen sűrűn laktak zsidók és az utca nagyobb
részét zsidók házai foglalták el. Ebben az időben tehát a zsidók a vár északi
és nyugati kapuja mellett két külön utcában laktak, de közöttük keresztényeknek
is voltak házaik. 1424-ben azonban a zsidóknak innen ki kellett költözködniük,
mert itt építették fel a Szt. Zsigmond-templomot. Azóta ezt az utcát «a volt»,
vagy «régi zsidó utca» néven említik, a zsidók pedig oda költözködtek a többi
zsidó által lakott utcába, vagy legalább is a szomszédságába, ahol a zsinagóga
volt, az északi oldalon. A mohácsi vészig ez az egy zsidó-utca volt csak Budán,
amelyet ténylegesen is így neveztek el és úgy lakosságára, mint területére
nézve jelentékenyen meggyarapodott. Nagyban befolyásolta ezt az a körülmény is,
hogy Buda néhány évtizeddel később a zsidó praefectura székhelye lett (l. Zsidó
praefectura).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 786. címszó a lexikon =>
158. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10786.htm
CÍMSZÓ: Budavári zsidó-utca
SZÓCIKK: Budavári zsidó-utca. A mohácsi vész előtt Budán két zsidó utca
volt. Az egyik 1246 körül keletkezett, mikor IV. Béla Buda-várát megalapította
és a vár legelső lakói között már zsidók is voltak. Ezek a zsidók valószínűleg
még a vár felépülése előtt a legszélső északi részen, a mai Bécsi-kapu l.
Szombat-kapu helyén telepedtek le és körülbelül hatvan évvel a vár alapítása
után 1307. ide építették a zsinagógájukat is. Ez az utca, ahol a zsinagóga
állott és amelyet a zsidók nagy része lakott, a mai Bécsi-utca, amely a mai
Bécsi-kaputól az Iskola-térig vezet és amely akkor a Szt. Miklós-utca nevet
viselte. A másik, a Zsidó-utcá -nak nevezett kis utcába a zsidók csak Nagy
Lajos után telepedtek meg a vár nyugati részén, amikor a zsinagóga mellett már
nem fértek el, vagy házat nem szerezhettek. Ez az utca a mai Fehérvári-kaputól
l. Zsidó-kapu délkeleti irányban húzódott a királyi vár felé egészen a mai Sz.
György-tér közepéig. Ebben a zsidó-utcában meglehetősen sűrűn laktak zsidók és
az utca nagyobb részét zsidók házai foglalták el. Ebben az időben tehát a
zsidók a vár északi és nyugati kapuja mellett két külön utcában laktak, de
közöttük keresztényeknek is voltak házaik. 1424-ben azonban a zsidóknak innen
ki kellett költözködniük, mert itt építették fel a Szt. Zsigmond-templomot.
Azóta ezt az utcát a volt , vagy régi zsidó utca néven említik, a zsidók pedig
oda költözködtek a többi zsidó által lakott utcába, vagy legalább is a
szomszédságába, ahol a zsinagóga volt, az északi oldalon. A mohácsi vészig ez
az egy zsidó-utca volt csak Budán, amelyet ténylegesen is így neveztek el és
úgy lakosságára, mint területére nézve jelentékenyen meggyarapodott. Nagyban
befolyásolta ezt az a körülmény is, hogy Buda néhány évtizeddel később a zsidó
praefectura székhelye lett l. Zsidó praefectura .
10786.ht
CÍMSZÓ Budavár zsidó-utc
SZÓCIKK Budavár zsidó-utca mohács vés előt Budá ké zsid utc volt A egyi 124
körü keletkezett miko IV Bél Buda-várá megalapított é vá legels lakó közöt má
zsidó i voltak Eze zsidó valószínűle mé vá felépülés előt legszéls észak részen
ma Bécsi-kap l Szombat-kap helyé telepedte l é körülbelü hatva évve vá alapítás
utá 1307 id építetté zsinagógájuka is E a utca aho zsinagóg állot é amelye
zsidó nag rész lakott ma Bécsi-utca amel ma Bécsi-kaputó a Iskola-téri veze é
amel akko Szt Miklós-utc neve viselte másik Zsidó-utc -na nevezet ki utcáb
zsidó csa Nag Lajo utá telepedte me vá nyugat részén amiko zsinagóg mellet má
ne férte el vag háza ne szerezhettek E a utc ma Fehérvári-kaputó l Zsidó-kap
délkelet irányba húzódot király vá fel egésze ma Sz György-té közepéig Ebbe
zsidó-utcába meglehetőse sűrű lakta zsidó é a utc nagyob részé zsidó háza
foglaltá el Ebbe a időbe tehá zsidó vá észak é nyugat kapuj mellet ké külö
utcába laktak d közöttü keresztényekne i volta házaik 1424-be azonba zsidókna
inne k kellet költözködniük mer it építetté fe Szt Zsigmond-templomot Azót ez a
utcá vol vag rég zsid utc néve említik zsidó pedi od költözködte több zsid álta
lakot utcába vag legaláb i szomszédságába aho zsinagóg volt a észak oldalon
mohács vészi e a eg zsidó-utc vol csa Budán amelye ténylegese i íg nevezte e é
úg lakosságára min területér nézv jelentékenye meggyarapodott Nagyba
befolyásolt ez a körülmén is hog Bud néhán évtizedde későb zsid praefectur
székhely let l Zsid praefectur
10786.h
CÍMSZ Budavá zsidó-ut
SZÓCIK Budavá zsidó-utc mohác vé elő Bud k zsi ut vol egy 12 kör keletkezet
mik I Bé Buda-vár megalapítot v legel lak közö m zsid volta Ez zsid valószínűl
m v felépülé elő legszél észa része m Bécsi-ka Szombat-ka hely telepedt
körülbel hatv évv v alapítá ut 130 i épített zsinagógájuk i utc ah zsinagó állo
amely zsid na rés lakot m Bécsi-utc ame m Bécsi-kaput Iskola-tér vez ame akk Sz
Miklós-ut nev viselt mási Zsidó-ut -n neveze k utcá zsid cs Na Laj ut telepedt
m v nyuga részé amik zsinagó melle m n fért e va ház n szerezhette ut m
Fehérvári-kaput Zsidó-ka délkele irányb húzódo királ v fe egész m S György-t
közepéi Ebb zsidó-utcáb meglehetős sűr lakt zsid ut nagyo rész zsid ház foglalt
e Ebb időb teh zsid v észa nyuga kapu melle k kül utcáb lakta között
keresztényekn volt házai 1424-b azonb zsidókn inn kelle költözködniü me i
épített f Sz Zsigmond-templomo Azó e utc vo va ré zsi ut név említi zsid ped o
költözködt töb zsi ált lako utcáb va legalá szomszédságáb ah zsinagó vol észa
oldalo mohác vész e zsidó-ut vo cs Budá amely tényleges í nevezt ú lakosságár
mi területé néz jelentékeny meggyarapodot Nagyb befolyásol e körülmé i ho Bu
néhá évtizedd késő zsi praefectu székhel le Zsi praefectu
10786.
CÍMS Budav zsidó-u
SZÓCI Budav zsidó-ut mohá v el Bu zs u vo eg 1 kö keletkeze mi B Buda-vá
megalapíto lege la köz zsi volt E zsi valószínű felépül el legszé ész rész
Bécsi-k Szombat-k hel teleped körülbe hat év alapít u 13 építet zsinagógáju ut
a zsinag áll amel zsi n ré lako Bécsi-ut am Bécsi-kapu Iskola-té ve am ak S
Miklós-u ne visel más Zsidó-u - nevez utc zsi c N La u teleped nyug rész ami
zsinag mell fér v há szerezhett u Fehérvári-kapu Zsidó-k délkel irány húzód
kirá f egés György- közepé Eb zsidó-utcá meglehető sű lak zsi u nagy rés zsi há
foglal Eb idő te zsi ész nyug kap mell kü utcá lakt közöt keresztények vol háza
1424- azon zsidók in kell költözködni m építet S Zsigmond-templom Az ut v v r
zs u né említ zsi pe költözköd tö zs ál lak utcá v legal szomszédságá a zsinag
vo ész oldal mohá vés zsidó-u v c Bud amel ténylege nevez lakosságá m terület
né jelentéken meggyarapodo Nagy befolyáso körülm h B néh évtized kés zs
praefect székhe l Zs praefect
10786
CÍM Buda zsidó-
SZÓC Buda zsidó-u moh e B z v e k keletkez m Buda-v megalapít leg l kö zs
vol zs valószín felépü e legsz és rés Bécsi- Szombat- he telepe körülb ha é
alapí 1 építe zsinagógáj u zsina ál ame zs r lak Bécsi-u a Bécsi-kap Iskola-t v
a a Miklós- n vise má Zsidó- neve ut zs L telepe nyu rés am zsina mel fé h
szerezhet Fehérvári-kap Zsidó- délke irán húzó kir egé György közep E zsidó-utc
meglehet s la zs nag ré zs h fogla E id t zs és nyu ka mel k utc lak közö
kereszténye vo ház 1424 azo zsidó i kel költözködn építe Zsigmond-templo A u z
n emlí zs p költözkö t z á la utc lega szomszédság zsina v és olda moh vé
zsidó- Bu ame tényleg neve lakosság terüle n jelentéke meggyarapod Nag befolyás
körül né évtize ké z praefec székh Z praefec
1078
CÍ Bud zsidó
SZÓ Bud zsidó- mo keletke Buda- megalapí le k z vo z valószí felép legs é
ré Bécsi Szombat h telep körül h alap épít zsinagógá zsin á am z la Bécsi-
Bécsi-ka Iskola- Miklós vis m Zsidó nev u z telep ny ré a zsin me f szerezhe
Fehérvári-ka Zsidó délk irá húz ki eg Györg köze zsidó-ut meglehe l z na r z
fogl i z é ny k me ut la köz keresztény v há 142 az zsid ke költözköd épít
Zsigmond-templ eml z költözk l ut leg szomszédsá zsin é old mo v zsidó B am
tényle nev lakossá terül jelenték meggyarapo Na befolyá körü n évtiz k praefe
szék praefe