10807.htm

CÍMSZÓ: Cegléd

SZÓCIKK: Cegléd, rtv. Pest vm.-ben, 36,929 lak. A (kongresszusi) hitközség 1850 körül alakult. Ezen időpont előtt milyen volt a zsidó élet C.-en, arra vonatkozólag nincsenek feljegyzések, Tény az, hogy az első zsidó családok - Oberländer Mór, Schilleger Márton, Berger N., Beck Dávid és Taffer Izsák - Albertirsáról származtak és az 50-es évek elején telepedtek le C.-en. Letelepedésük után a környékről beköltözöttekkel meggyarapodva alakították meg a hitközséget a helytartótanács engedélyével. 1855-ben Chevra Kadisát létesítettek, a következő évben kibéreltek templom céljaira egy magánházat, de pár év múlva már építtetett a hitközség egy kis zsinagógát. 1864-ben került tető alá a két tanerős népiskola. Pár évtized multán a hitközség gyors fejlődése következtében szűknek bizonyult a kis templom, úgy hogy 1905. a hívek saját erejükből új, díszes imaházat emeltek. Egymásután létesültek a hitközség keretében a különböző intézmények és egyletek. A Chevra Kadisát 1855. létesítették; későbbi fejlődését főleg két volt elnökének Váradi Dávidnak és fiának Váradi Sámuelnek köszönheti. A szegény gyermekek felruházását célzó Malbis Arumim 1864., a nőegylet 1872., a Bikur Chelim 1886. és a leányegylet 1908. létesült. A hitközségnek magasabb közhivatalt betöltő tagja Halász László dr. közjegyző volt, akit 1920. nyugdíjaztak. Két olyan szülötte is van a hitközségnek, aki hírnévre tett szert: Nádai Pál (l. o.) író és esztétikus és Fenyves Gábor(l. o.) zongoraművész. A hitközség lélekszáma 1100, 302 családban, a tagok közt 284 fizet adót. 6 gazdálkodó, 4 tanító, kereskedő, 12 ügyvéd, 7 köztisztviselő, 6 orvos, 15 magántisztviselő, 12 iparos, 1 mérnök 30 magánzó és 4 munkás van a hitközség tagjai, között. A hitközség költségvetése 25,640 pengőre rúg, mely összegből 1450 pengőt fordítanak filantropikus és szociális célokra. A hitközség hadbavonult tagjai sorából 13-an estek el. A hitközség mai vezetősége: Feldmann József főrabbi, Halász Márton dr. ügyvéd elnök, Almási Sándor dr. ügyvéd alelnök, Hirsch Lajos pénztárnok, Fischer Menyhért ellenőr, Hirsch Gyula és Róna Artúr gondnokok, Knöpfler Béla igazgatótanító jegyző és Bischitz Dávid iskolaszéki elnök. A Chevra Kadisa elnöke Fischer Ede, a nőegylet elnöknője Wahl Ignácné, a Malbis Arumim vezetője Bischitz Dávid, a Bikur Cholimé Feldmann József dr., a leányegyleté Szenes Erzsébet.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 807. címszó a lexikon => 161. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10807.htm

CÍMSZÓ: Cegléd

SZÓCIKK: Cegléd, rtv. Pest vm.-ben, 36,929 lak. A kongresszusi hitközség 1850 körül alakult. Ezen időpont előtt milyen volt a zsidó élet C.-en, arra vonatkozólag nincsenek feljegyzések, Tény az, hogy az első zsidó családok - Oberländer Mór, Schilleger Márton, Berger N., Beck Dávid és Taffer Izsák - Albertirsáról származtak és az 50-es évek elején telepedtek le C.-en. Letelepedésük után a környékről beköltözöttekkel meggyarapodva alakították meg a hitközséget a helytartótanács engedélyével. 1855-ben Chevra Kadisát létesítettek, a következő évben kibéreltek templom céljaira egy magánházat, de pár év múlva már építtetett a hitközség egy kis zsinagógát. 1864-ben került tető alá a két tanerős népiskola. Pár évtized multán a hitközség gyors fejlődése következtében szűknek bizonyult a kis templom, úgy hogy 1905. a hívek saját erejükből új, díszes imaházat emeltek. Egymásután létesültek a hitközség keretében a különböző intézmények és egyletek. A Chevra Kadisát 1855. létesítették; későbbi fejlődését főleg két volt elnökének Váradi Dávidnak és fiának Váradi Sámuelnek köszönheti. A szegény gyermekek felruházását célzó Malbis Arumim 1864., a nőegylet 1872., a Bikur Chelim 1886. és a leányegylet 1908. létesült. A hitközségnek magasabb közhivatalt betöltő tagja Halász László dr. közjegyző volt, akit 1920. nyugdíjaztak. Két olyan szülötte is van a hitközségnek, aki hírnévre tett szert: Nádai Pál l. o. író és esztétikus és Fenyves Gábor l. o. zongoraművész. A hitközség lélekszáma 1100, 302 családban, a tagok közt 284 fizet adót. 6 gazdálkodó, 4 tanító, kereskedő, 12 ügyvéd, 7 köztisztviselő, 6 orvos, 15 magántisztviselő, 12 iparos, 1 mérnök 30 magánzó és 4 munkás van a hitközség tagjai, között. A hitközség költségvetése 25,640 pengőre rúg, mely összegből 1450 pengőt fordítanak filantropikus és szociális célokra. A hitközség hadbavonult tagjai sorából 13-an estek el. A hitközség mai vezetősége: Feldmann József főrabbi, Halász Márton dr. ügyvéd elnök, Almási Sándor dr. ügyvéd alelnök, Hirsch Lajos pénztárnok, Fischer Menyhért ellenőr, Hirsch Gyula és Róna Artúr gondnokok, Knöpfler Béla igazgatótanító jegyző és Bischitz Dávid iskolaszéki elnök. A Chevra Kadisa elnöke Fischer Ede, a nőegylet elnöknője Wahl Ignácné, a Malbis Arumim vezetője Bischitz Dávid, a Bikur Cholimé Feldmann József dr., a leányegyleté Szenes Erzsébet.

10807.ht

CÍMSZÓ Ceglé

SZÓCIKK Cegléd rtv Pes vm.-ben 36,92 lak kongresszus hitközsé 185 körü alakult Eze időpon előt milye vol zsid éle C.-en arr vonatkozóla nincsene feljegyzések Tén az hog a els zsid családo Oberlände Mór Schillege Márton Berge N. Bec Dávi é Taffe Izsá Albertirsáró származta é a 50-e éve elejé telepedte l C.-en Letelepedésü utá környékrő beköltözöttekke meggyarapodv alakítottá me hitközsége helytartótanác engedélyével 1855-be Chevr Kadisá létesítettek következ évbe kibérelte templo céljair eg magánházat d pá é múlv má építtetet hitközsé eg ki zsinagógát 1864-be kerül tet al ké tanerő népiskola Pá évtize multá hitközsé gyor fejlődés következtébe szűkne bizonyul ki templom úg hog 1905 híve sajá erejükbő új dísze imaháza emeltek Egymásutá létesülte hitközsé keretébe különböz intézménye é egyletek Chevr Kadisá 1855 létesítették később fejlődésé főle ké vol elnökéne Várad Dávidna é fiána Várad Sámuelne köszönheti szegén gyermeke felruházásá célz Malbi Arumi 1864. nőegyle 1872. Biku Cheli 1886 é leányegyle 1908 létesült hitközségne magasab közhivatal betölt tagj Halás Lászl dr közjegyz volt aki 1920 nyugdíjaztak Ké olya szülött i va hitközségnek ak hírnévr tet szert Náda Pá l o ír é esztétiku é Fenyve Gábo l o zongoraművész hitközsé lélekszám 1100 30 családban tago köz 28 fize adót gazdálkodó tanító kereskedő 1 ügyvéd köztisztviselő orvos 1 magántisztviselő 1 iparos mérnö 3 magánz é munká va hitközsé tagjai között hitközsé költségvetés 25,64 pengőr rúg mel összegbő 145 pengő fordítana filantropiku é szociáli célokra hitközsé hadbavonul tagja sorábó 13-a este el hitközsé ma vezetősége Feldman Józse főrabbi Halás Márto dr ügyvé elnök Almás Sándo dr ügyvé alelnök Hirsc Lajo pénztárnok Fische Menyhér ellenőr Hirsc Gyul é Rón Artú gondnokok Knöpfle Bél igazgatótanít jegyz é Bischit Dávi iskolaszék elnök Chevr Kadis elnök Fische Ede nőegyle elnöknőj Wah Ignácné Malbi Arumi vezetőj Bischit Dávid Biku Cholim Feldman Józse dr. leányegylet Szene Erzsébet

10807.h

CÍMSZ Cegl

SZÓCIK Ceglé rt Pe vm.-be 36,9 la kongresszu hitközs 18 kör alakul Ez időpo elő mily vo zsi él C.-e ar vonatkozól nincsen feljegyzése Té a ho el zsi család Oberländ Mó Schilleg Márto Berg N Be Dáv Taff Izs Albertirsár származt 50- év elej telepedt C.-e Letelepedés ut környékr beköltözöttekk meggyarapod alakított m hitközség helytartótaná engedélyéve 1855-b Chev Kadis létesítette követke évb kibérelt templ céljai e magánháza p múl m építtete hitközs e k zsinagógá 1864-b kerü te a k taner népiskol P évtiz mult hitközs gyo fejlődé következtéb szűkn bizonyu k templo ú ho 190 hív saj erejükb ú dísz imaház emelte Egymásut létesült hitközs keretéb különbö intézmény egylete Chev Kadis 185 létesítetté későb fejlődés fől k vo elnökén Vára Dávidn fián Vára Sámueln köszönhet szegé gyermek felruházás cél Malb Arum 1864 nőegyl 1872 Bik Chel 188 leányegyl 190 létesül hitközségn magasa közhivata betöl tag Halá Lász d közjegy vol ak 192 nyugdíjazta K oly szülöt v hitközségne a hírnév te szer Nád P í esztétik Fenyv Gáb zongoraművés hitközs lélekszá 110 3 családba tag kö 2 fiz adó gazdálkod tanít keresked ügyvé köztisztvisel orvo magántisztvisel iparo mérn magán munk v hitközs tagja közöt hitközs költségveté 25,6 pengő rú me összegb 14 peng fordítan filantropik szociál célokr hitközs hadbavonu tagj soráb 13- est e hitközs m vezetőség Feldma Józs főrabb Halá Márt d ügyv elnö Almá Sánd d ügyv alelnö Hirs Laj pénztárno Fisch Menyhé ellenő Hirs Gyu Ró Art gondnoko Knöpfl Bé igazgatótaní jegy Bischi Dáv iskolaszé elnö Chev Kadi elnö Fisch Ed nőegyl elnöknő Wa Ignácn Malb Arum vezető Bischi Dávi Bik Choli Feldma Józs dr leányegyle Szen Erzsébe

10807.

CÍMS Ceg

SZÓCI Cegl r P vm.-b 36, l kongressz hitköz 1 kö alaku E időp el mil v zs é C.- a vonatkozó nincse feljegyzés T h e zs csalá Oberlän M Schille Márt Ber B Dá Taf Iz Albertirsá származ 50 é ele teleped C.- Letelepedé u környék beköltözöttek meggyarapo alakítot hitközsé helytartótan engedélyév 1855- Che Kadi létesített követk év kibérel temp célja magánház mú építtet hitköz zsinagóg 1864- ker t tane népisko évti mul hitköz gy fejlőd következté szűk bizony templ h 19 hí sa erejük dís imahá emelt Egymásu létesül hitköz kereté különb intézmén egylet Che Kadi 18 létesített késő fejlődé fő v elnöké Vár Dávid fiá Vár Sámuel köszönhe szeg gyerme felruházá cé Mal Aru 186 nőegy 187 Bi Che 18 leányegy 19 létesü hitközség magas közhivat betö ta Hal Lás közjeg vo a 19 nyugdíjazt ol szülö hitközségn hírné t sze Ná esztéti Feny Gá zongoraművé hitköz léleksz 11 családb ta k fi ad gazdálko taní kereske ügyv köztisztvise orv magántisztvise ipar mér magá mun hitköz tagj közö hitköz költségvet 25, peng r m összeg 1 pen fordíta filantropi szociá célok hitköz hadbavon tag sorá 13 es hitköz vezetősé Feldm Józ főrab Hal Már ügy eln Alm Sán ügy aleln Hir La pénztárn Fisc Menyh ellen Hir Gy R Ar gondnok Knöpf B igazgatótan jeg Bisch Dá iskolasz eln Che Kad eln Fisc E nőegy elnökn W Ignác Mal Aru vezet Bisch Dáv Bi Chol Feldm Józ d leányegyl Sze Erzséb

10807

CÍM Ce

SZÓC Ceg vm.- 36 kongress hitkö k alak idő e mi z C. vonatkoz nincs feljegyzé z csal Oberlä Schill Már Be D Ta I Albertirs szárma 5 el telepe C. Leteleped környé beköltözötte meggyarap alakíto hitközs helytartóta engedélyé 1855 Ch Kad létesítet követ é kibére tem célj magánhá m építte hitkö zsinagó 1864 ke tan népisk évt mu hitkö g fejlő következt szű bizon temp 1 h s erejü dí imah emel Egymás létesü hitkö keret külön intézmé egyle Ch Kad 1 létesítet kés fejlőd f elnök Vá Dávi fi Vá Sámue köszönh sze gyerm felruház c Ma Ar 18 nőeg 18 B Ch 1 leányeg 1 létes hitközsé maga közhiva bet t Ha Lá közje v 1 nyugdíjaz o szül hitközség hírn sz N esztét Fen G zongoraműv hitkö léleks 1 család t f a gazdálk tan keresk ügy köztisztvis or magántisztvis ipa mé mag mu hitkö tag köz hitkö költségve 25 pen össze pe fordít filantrop szoci célo hitkö hadbavo ta sor 1 e hitkö vezetős Feld Jó főra Ha Má üg el Al Sá üg alel Hi L pénztár Fis Meny elle Hi G A gondno Knöp igazgatóta je Bisc D iskolas el Ch Ka el Fis nőeg elnök Igná Ma Ar veze Bisc Dá B Cho Feld Jó leányegy Sz Erzsé

1080

CÍ C

SZÓ Ce vm. 3 kongres hitk ala id m C vonatko ninc feljegyz csa Oberl Schil Má B T Albertir szárm e telep C Letelepe körny beköltözött meggyara alakít hitköz helytartót engedély 185 C Ka létesíte köve kibér te cél magánh építt hitk zsinag 186 k ta népis év m hitk fejl következ sz bizo tem erej d ima eme Egymá létes hitk kere külö intézm egyl C Ka létesíte ké fejlő elnö V Dáv f V Sámu köszön sz gyer felruhá M A 1 nőe 1 C leánye léte hitközs mag közhiv be H L közj nyugdíja szü hitközsé hír s eszté Fe zongoramű hitk lélek csalá gazdál ta keres üg köztisztvi o magántisztvi ip m ma m hitk ta kö hitk költségv 2 pe össz p fordí filantro szoc cél hitk hadbav t so hitk vezető Fel J főr H M ü e A S ü ale H pénztá Fi Men ell H gondn Knö igazgatót j Bis iskola e C K e Fi nőe elnö Ign M A vez Bis D Ch Fel J leányeg S Erzs