Magyar Zsidó Lexikon: Cenzúra

10809.htm

CÍMSZÓ: Cenzúra

SZÓCIKK: Cenzúra. A héber iratok és könyvek C.-ját a római kath. egyház zsinati határozatainak alapján intézményesítették abból a célból, hogy felülvizsgálhassák, vajon a zsidó iratok nem tartalmaznak-e eretnekséget. Ettől a szemponttól függött valamely héber könyv vagy kézirat terjesztésének lehetősége. Ha az iratot veszélyesnek tartották egyházi szempontból, akkor nem csupán azt kobozták el, hanem valamennyi másolatát is elégették. Számos esetben a szöveg revíziójára is vezetett a C. s innen van a régi talmudkéziratok némely eltérése. Főképpen Itáliában volt ez szokásos, miután az inkvizíció itt néha tudósokat (részben ker. teológusokat, részben kikeresztelkedett zsidókat) vett igénybe a felülvizsgálásnál. A C. szó a XII. sz. közepén merül fel; censor volt a címe annak, akit a római kath. egyház kinevezett abból a célból, hogy megállapítsa, hogy mennyiben szorulnak a kéziratok revízióra s hogy annak megtörténte után átadhatók-e a forgalomnak. Állami cenzorok ezzel szemben csupán a XVIII. sz. közepétől fogva voltak és pedig Ausztriában, majd Oroszországban, míg Itáliában egyházi cenzor volt, akinek engedélyezését az olaszországi héber könyveken a XVI. sz. óta olvasni lehet. Ezek reveditor-nak, riveditore-nak, revisore-nak, esetleg expurgator-nak nevezték magukat. Itt tehát inkább csak revizorról van szó, mint cenzorról. A cenzor szó egy 1595. Mantovában megjelent héber könyvön fordul elő, de később a többi kifejezést használták, mert a héber könyvet, mint a zsidó vallás termékét a kath. egyház már előre tévedéseket tartalmazónak minősítette, nem vette azonban annyira gondjaiba, mint az egyházi írók egyházi termékeit, amelyekre a tulajdonképpeni cenzort kirendelte. Külön az egyház Általános intézkedéseitől még az inkvizíció is beleavatkozott már az igen korai időkben a héber iratok C.-jába. Ehhez képest számos könyvelkobzásról, kézirat- és könyv-auto de fé-ről tudunk, főképen Francia- és Spanyolországban (l. erre vonatkozólag Kereszténység és zsidóság viszonya címszót) de német területen is. A cenzor eljárása a következő volt: a héber iratokat és könyveket beszedték tulajdonosaiktól az inkvizíció nevében és intézkedésére és beszállították őket a városi hatóságokhoz. Elrejtést nem csupán konfiskációval és pénzbírsággal, hanem bebörtönzéssel és vagyonelkobzással is büntették. Az összeszedett könyveket a revizor átvizsgálta s a neki nem tetszőt elkobozta, tulajdonosát pedig megbüntette. A kijavított könyvet v. kéziratot a tulajdonos visszakapta s mellé engedélyt, hogy olvashatja. Minthogy az inkvizíciónak ez a hivatalos tevékenysége az alkalmazott fizetésével járt, ennélfogva természetesen ezt is a zsidóknak kellett fizetniük. A kijavított kéziratot v. könyvet szigorú büntetés mellett nem volt szabad visszajavítani. Minden olyan kitétel, amely akármire is vonatkozott, de nem felelt meg a kath. egyház felfogásának, elítéltetett; ilyenek voltak p. o. az idolatriára, a kitértekre stb.-re vonatkozó kitételek a Talmudban és a későbbi iratokban. De a zsidóságot közelről érintő kiválasztottság, az eljövendő Messiásban való hit és más hasonló dolgok szintén töröltettek, sőt annyira mentek az egyházi cenzorok, hogy a kódós és cádik (szent és jámbor) kifejezéseket is törölték, miután az nem keresztényekre vonatkozott, hanem csupán zsidó mártírokra. A törlés tintával történt és teljesen olvashatatlanná és rekonstruálhatatlanná tette a szöveget. Sok helyt a cenzor nem vett annyi fáradságot, hogy az inkriminált mondatot vagy szavakat áthúzta volna, hanem ehelyett egy egész lapot kitépett, vagy leöntött. A korrigálandó vagy kihúzandó kitételek jegyzékét a mintául szolgáló Index Expurgatorius tartalmazta. Ha a C.-művelet megtörtént, akkor igazolványt állított ki a cenzor latin, olasz vagy héber nyelven s azt a könyv címlapjára ragasztotta. Ugyanegy könyvet ugyanaz a hatóság, tehát többnyire maga az inkvizíció, többször is bevonhatott és felülvizsgálhatott. Némelyik könyv félszázad alatt öt C.-án ment át s valamennyi különböző hibákat fedezett fel benne. A XVIII. sz. közepétől kezdve a tartalmi részt már kevésbé szigorúan ítélték meg s az egész inkább formaság volt és illetéktelen beavatkozás. Az egyes cenzorok enyhesége jó- vagy rosszakarata, esetleg megvesztegetése vagy csalárdsága is szerepet játszott a C.-ban. Számos hely tanúskodik az egyházi cenzorok hajmeresztő tudatlanságáról. Az állami C. első esete 1263-ból való, amikor Jakab aragóniai király ezt elrendelte. A C. a teljes Talmudkiadások elégettetésével hatott legnagyobb mértékben a zsidóságra. Ezek közt leghíresebb volt az 1551-i római. Igen érdekes az 1578-81-i báseli Talmud-kiadás,mely XIII. Gergely pápa külön engedélyével durván megcsonkítva került ki a nyomdából, a legesztelenebb kihagyásokkal. 1592-ben az inkvizíció hivatalosan kijelentette, hogy a zsidóknak «nincs joguk a Biblián és héber grammatikákon kívül más könyveket tartani». Azonban ez nem volt keresztülvihető. Általában véve Spanyolország és Portugália kivételével, ahol a zsidókat máglyával kiirtották, a többi államokban az inkvizíció nem bírt a zsidókkal, akárhogy is gyakorolta a C.-t s akárminő rendszabályokat is foganatosított. Éppen Itália, a C.-nak évszázadokon át főhelye, volt a legszebben kiállított héber tudományos művek születési helye s a XVI-XVIII. sz.-ban Velence, Livorno, Mantova és Cremona héber editiói a leghíresebbek közé tartoznak máig is. A XIX. sz.-ban a C. főhelye Oroszország volt, ahol a legtöbb héber könyvet nyomták az egész világon. Itt a század eleje óta államilag kinevezett cenzorok működtek s ezek maguk többnyire zsidó tudósok, néha a legelső kategóriából való nagy tudósok, minden esetben pedig kitűnő hebraisták voltak. Szerepük itt kizárólag az volt, hogy a politikai megnyilatkozásoktól távol tartsák a nagyszámú hébernyelvű, de világi tartalmú könyvet, folyóiratot stb.-t, míg a teológiai részbe egyáltalában nem kívánt az állam beavatkozni. A fontos az volt, hogy a cárért való ima bent legyen az imakönyvben, hogy a folyóiratok társadalom-politikai dolgokról ne írjanak; így p. o. egy cári rendelet 1891-ből a C.-nak megparancsolta, hogy a hébernyelvű folyóiratok azon híreit ellenőrizze, amelyek hitelt adnak «annak az új és széles körökben elterjedt híresztelésnek, hogy némely egyénnek esztelenül és szemtelenül szándékában áll protestálni a zsidók úgynevezett elnyomása miatt». Az orosz C. zsidó része kiterjedt a külföldről bejövő sajtótermékekre is és p. o. a kivándorlók segélyezésére való felhívást is betiltotta. A Habsburg-korona országaiban s így Magyarországon is volt héber könyvek C.-ja. Ez az állami C. rendkívül tisztességesen és jó akarattal működött s nem hasonlítható az inkvizíció esztelen betűöléséhez, mely német-osztrák területen is évszázadokon át éreztette hatását. A Habsburgok állami C.-ja valószínűleg a forradalmi idők hatása alatt keletkezett s az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású K. Fischer volt Prágában 1791-1831-ig. Alatta a legszebb s máig keresett és használt héber tudományos művek, többnyire folio alakúak, láttak napvilágot. Úgy ő, mint utódai, kettőt kivéve, keresztények voltak. A két zsidóvallású cenzor Herzfeld Löb bécsi és Kohlman J. C. (1837) pesti cenzor voltak. Irodalom. W. Popper, Censorship of Hebrew books (1899 New-York); Porges, Censorship (1904. Jew. Encycl.); Reusch, Der Index der verbotener Bücher (2. k. 1883-85); n. a. Judices Librorum Prohibitorum (1886): A. Berliner, Censur und Confiscation (Frankfurt a/M. 1891); M. Stern, Urkundliche Beiträge (Kiel 1893); Sacerdote, Revue des Etudes Julves XXX k.-ben.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 809. címszó a lexikon => 161. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10809.htm

CÍMSZÓ: Cenzúra

SZÓCIKK: Cenzúra. A héber iratok és könyvek C.-ját a római kath. egyház zsinati határozatainak alapján intézményesítették abból a célból, hogy felülvizsgálhassák, vajon a zsidó iratok nem tartalmaznak-e eretnekséget. Ettől a szemponttól függött valamely héber könyv vagy kézirat terjesztésének lehetősége. Ha az iratot veszélyesnek tartották egyházi szempontból, akkor nem csupán azt kobozták el, hanem valamennyi másolatát is elégették. Számos esetben a szöveg revíziójára is vezetett a C. s innen van a régi talmudkéziratok némely eltérése. Főképpen Itáliában volt ez szokásos, miután az inkvizíció itt néha tudósokat részben ker. teológusokat, részben kikeresztelkedett zsidókat vett igénybe a felülvizsgálásnál. A C. szó a XII. sz. közepén merül fel; censor volt a címe annak, akit a római kath. egyház kinevezett abból a célból, hogy megállapítsa, hogy mennyiben szorulnak a kéziratok revízióra s hogy annak megtörténte után átadhatók-e a forgalomnak. Állami cenzorok ezzel szemben csupán a XVIII. sz. közepétől fogva voltak és pedig Ausztriában, majd Oroszországban, míg Itáliában egyházi cenzor volt, akinek engedélyezését az olaszországi héber könyveken a XVI. sz. óta olvasni lehet. Ezek reveditor-nak, riveditore-nak, revisore-nak, esetleg expurgator-nak nevezték magukat. Itt tehát inkább csak revizorról van szó, mint cenzorról. A cenzor szó egy 1595. Mantovában megjelent héber könyvön fordul elő, de később a többi kifejezést használták, mert a héber könyvet, mint a zsidó vallás termékét a kath. egyház már előre tévedéseket tartalmazónak minősítette, nem vette azonban annyira gondjaiba, mint az egyházi írók egyházi termékeit, amelyekre a tulajdonképpeni cenzort kirendelte. Külön az egyház Általános intézkedéseitől még az inkvizíció is beleavatkozott már az igen korai időkben a héber iratok C.-jába. Ehhez képest számos könyvelkobzásról, kézirat- és könyv-auto de fé-ről tudunk, főképen Francia- és Spanyolországban l. erre vonatkozólag Kereszténység és zsidóság viszonya címszót de német területen is. A cenzor eljárása a következő volt: a héber iratokat és könyveket beszedték tulajdonosaiktól az inkvizíció nevében és intézkedésére és beszállították őket a városi hatóságokhoz. Elrejtést nem csupán konfiskációval és pénzbírsággal, hanem bebörtönzéssel és vagyonelkobzással is büntették. Az összeszedett könyveket a revizor átvizsgálta s a neki nem tetszőt elkobozta, tulajdonosát pedig megbüntette. A kijavított könyvet v. kéziratot a tulajdonos visszakapta s mellé engedélyt, hogy olvashatja. Minthogy az inkvizíciónak ez a hivatalos tevékenysége az alkalmazott fizetésével járt, ennélfogva természetesen ezt is a zsidóknak kellett fizetniük. A kijavított kéziratot v. könyvet szigorú büntetés mellett nem volt szabad visszajavítani. Minden olyan kitétel, amely akármire is vonatkozott, de nem felelt meg a kath. egyház felfogásának, elítéltetett; ilyenek voltak p. o. az idolatriára, a kitértekre stb.-re vonatkozó kitételek a Talmudban és a későbbi iratokban. De a zsidóságot közelről érintő kiválasztottság, az eljövendő Messiásban való hit és más hasonló dolgok szintén töröltettek, sőt annyira mentek az egyházi cenzorok, hogy a kódós és cádik szent és jámbor kifejezéseket is törölték, miután az nem keresztényekre vonatkozott, hanem csupán zsidó mártírokra. A törlés tintával történt és teljesen olvashatatlanná és rekonstruálhatatlanná tette a szöveget. Sok helyt a cenzor nem vett annyi fáradságot, hogy az inkriminált mondatot vagy szavakat áthúzta volna, hanem ehelyett egy egész lapot kitépett, vagy leöntött. A korrigálandó vagy kihúzandó kitételek jegyzékét a mintául szolgáló Index Expurgatorius tartalmazta. Ha a C.-művelet megtörtént, akkor igazolványt állított ki a cenzor latin, olasz vagy héber nyelven s azt a könyv címlapjára ragasztotta. Ugyanegy könyvet ugyanaz a hatóság, tehát többnyire maga az inkvizíció, többször is bevonhatott és felülvizsgálhatott. Némelyik könyv félszázad alatt öt C.-án ment át s valamennyi különböző hibákat fedezett fel benne. A XVIII. sz. közepétől kezdve a tartalmi részt már kevésbé szigorúan ítélték meg s az egész inkább formaság volt és illetéktelen beavatkozás. Az egyes cenzorok enyhesége jó- vagy rosszakarata, esetleg megvesztegetése vagy csalárdsága is szerepet játszott a C.-ban. Számos hely tanúskodik az egyházi cenzorok hajmeresztő tudatlanságáról. Az állami C. első esete 1263-ból való, amikor Jakab aragóniai király ezt elrendelte. A C. a teljes Talmudkiadások elégettetésével hatott legnagyobb mértékben a zsidóságra. Ezek közt leghíresebb volt az 1551-i római. Igen érdekes az 1578-81-i báseli Talmud-kiadás,mely XIII. Gergely pápa külön engedélyével durván megcsonkítva került ki a nyomdából, a legesztelenebb kihagyásokkal. 1592-ben az inkvizíció hivatalosan kijelentette, hogy a zsidóknak nincs joguk a Biblián és héber grammatikákon kívül más könyveket tartani . Azonban ez nem volt keresztülvihető. Általában véve Spanyolország és Portugália kivételével, ahol a zsidókat máglyával kiirtották, a többi államokban az inkvizíció nem bírt a zsidókkal, akárhogy is gyakorolta a C.-t s akárminő rendszabályokat is foganatosított. Éppen Itália, a C.-nak évszázadokon át főhelye, volt a legszebben kiállított héber tudományos művek születési helye s a XVI-XVIII. sz.-ban Velence, Livorno, Mantova és Cremona héber editiói a leghíresebbek közé tartoznak máig is. A XIX. sz.-ban a C. főhelye Oroszország volt, ahol a legtöbb héber könyvet nyomták az egész világon. Itt a század eleje óta államilag kinevezett cenzorok működtek s ezek maguk többnyire zsidó tudósok, néha a legelső kategóriából való nagy tudósok, minden esetben pedig kitűnő hebraisták voltak. Szerepük itt kizárólag az volt, hogy a politikai megnyilatkozásoktól távol tartsák a nagyszámú hébernyelvű, de világi tartalmú könyvet, folyóiratot stb.-t, míg a teológiai részbe egyáltalában nem kívánt az állam beavatkozni. A fontos az volt, hogy a cárért való ima bent legyen az imakönyvben, hogy a folyóiratok társadalom-politikai dolgokról ne írjanak; így p. o. egy cári rendelet 1891-ből a C.-nak megparancsolta, hogy a hébernyelvű folyóiratok azon híreit ellenőrizze, amelyek hitelt adnak annak az új és széles körökben elterjedt híresztelésnek, hogy némely egyénnek esztelenül és szemtelenül szándékában áll protestálni a zsidók úgynevezett elnyomása miatt . Az orosz C. zsidó része kiterjedt a külföldről bejövő sajtótermékekre is és p. o. a kivándorlók segélyezésére való felhívást is betiltotta. A Habsburg-korona országaiban s így Magyarországon is volt héber könyvek C.-ja. Ez az állami C. rendkívül tisztességesen és jó akarattal működött s nem hasonlítható az inkvizíció esztelen betűöléséhez, mely német-osztrák területen is évszázadokon át éreztette hatását. A Habsburgok állami C.-ja valószínűleg a forradalmi idők hatása alatt keletkezett s az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású K. Fischer volt Prágában 1791-1831-ig. Alatta a legszebb s máig keresett és használt héber tudományos művek, többnyire folio alakúak, láttak napvilágot. Úgy ő, mint utódai, kettőt kivéve, keresztények voltak. A két zsidóvallású cenzor Herzfeld Löb bécsi és Kohlman J. C. 1837 pesti cenzor voltak. Irodalom. W. Popper, Censorship of Hebrew books 1899 New-York ; Porges, Censorship 1904. Jew. Encycl. ; Reusch, Der Index der verbotener Bücher 2. k. 1883-85 ; n. a. Judices Librorum Prohibitorum 1886 : A. Berliner, Censur und Confiscation Frankfurt a/M. 1891 ; M. Stern, Urkundliche Beiträge Kiel 1893 ; Sacerdote, Revue des Etudes Julves XXX k.-ben.

10809.ht

CÍMSZÓ Cenzúr

SZÓCIKK Cenzúra hébe irato é könyve C.-já róma kath egyhá zsinat határozataina alapjá intézményesítetté abbó célból hog felülvizsgálhassák vajo zsid irato ne tartalmaznak- eretnekséget Ettő szemponttó függöt valamel hébe köny vag kézira terjesztéséne lehetősége H a irato veszélyesne tartottá egyház szempontból akko ne csupá az koboztá el hane valamenny másolatá i elégették Számo esetbe szöve revíziójár i vezetet C inne va rég talmudkézirato némel eltérése Főképpe Itáliába vol e szokásos miutá a inkvizíci it néh tudósoka részbe ker teológusokat részbe kikeresztelkedet zsidóka vet igényb felülvizsgálásnál C sz XII sz közepé merü fel censo vol cím annak aki róma kath egyhá kinevezet abbó célból hog megállapítsa hog mennyibe szorulna kézirato revíziór hog anna megtörtént utá átadhatók- forgalomnak Állam cenzoro ezze szembe csupá XVIII sz közepétő fogv volta é pedi Ausztriában maj Oroszországban mí Itáliába egyház cenzo volt akine engedélyezésé a olaszország hébe könyveke XVI sz ót olvasn lehet Eze reveditor-nak riveditore-nak revisore-nak esetle expurgator-na nevezté magukat It tehá inkáb csa revizorró va szó min cenzorról cenzo sz eg 1595 Mantovába megjelen hébe könyvö fordu elő d későb több kifejezés használták mer hébe könyvet min zsid vallá terméké kath egyhá má előr tévedéseke tartalmazóna minősítette ne vett azonba annyir gondjaiba min a egyház író egyház termékeit amelyekr tulajdonképpen cenzor kirendelte Külö a egyhá Általáno intézkedéseitő mé a inkvizíci i beleavatkozot má a ige kora időkbe hébe irato C.-jába Ehhe képes számo könyvelkobzásról kézirat é könyv-aut d fé-rő tudunk főképe Francia é Spanyolországba l err vonatkozóla Kereszténysé é zsidósá viszony címszó d néme területe is cenzo eljárás következ volt hébe iratoka é könyveke beszedté tulajdonosaiktó a inkvizíci nevébe é intézkedésér é beszállítottá őke város hatóságokhoz Elrejtés ne csupá konfiskációva é pénzbírsággal hane bebörtönzésse é vagyonelkobzássa i büntették A összeszedet könyveke revizo átvizsgált nek ne tetsző elkobozta tulajdonosá pedi megbüntette kijavítot könyve v kézirato tulajdono visszakapt mell engedélyt hog olvashatja Minthog a inkvizícióna e hivatalo tevékenység a alkalmazot fizetéséve járt ennélfogv természetese ez i zsidókna kellet fizetniük kijavítot kézirato v könyve szigor bünteté mellet ne vol szaba visszajavítani Minde olya kitétel amel akármir i vonatkozott d ne felel me kath egyhá felfogásának elítéltetett ilyene volta p o a idolatriára kitértekr stb.-r vonatkoz kitétele Talmudba é később iratokban D zsidóságo közelrő érint kiválasztottság a eljövend Messiásba val hi é má hasonl dolgo szinté töröltettek ső annyir mente a egyház cenzorok hog kódó é cádi szen é jámbo kifejezéseke i törölték miutá a ne keresztényekr vonatkozott hane csupá zsid mártírokra törlé tintáva történ é teljese olvashatatlann é rekonstruálhatatlann tett szöveget So hely cenzo ne vet anny fáradságot hog a inkriminál mondato vag szavaka áthúzt volna hane ehelyet eg egés lapo kitépett vag leöntött korrigáland vag kihúzand kitétele jegyzéké mintáu szolgál Inde Expurgatoriu tartalmazta H C.-művele megtörtént akko igazolvány állítot k cenzo latin olas vag hébe nyelve az köny címlapjár ragasztotta Ugyaneg könyve ugyana hatóság tehá többnyir mag a inkvizíció többszö i bevonhatot é felülvizsgálhatott Némelyi köny félszáza alat ö C.-á men á valamenny különböz hibáka fedezet fe benne XVIII sz közepétő kezdv tartalm rész má kevésb szigorúa ítélté me a egés inkáb formasá vol é illetéktele beavatkozás A egye cenzoro enyheség jó vag rosszakarata esetle megvesztegetés vag csalárdság i szerepe játszot C.-ban Számo hel tanúskodi a egyház cenzoro hajmereszt tudatlanságáról A állam C els eset 1263-bó való amiko Jaka aragónia királ ez elrendelte C telje Talmudkiadáso elégettetéséve hatot legnagyob mértékbe zsidóságra Eze köz leghíreseb vol a 1551- római Ige érdeke a 1578-81- básel Talmud-kiadás,mel XIII Gergel páp külö engedélyéve durvá megcsonkítv kerül k nyomdából legeszteleneb kihagyásokkal 1592-be a inkvizíci hivatalosa kijelentette hog zsidókna ninc jogu Bibliá é hébe grammatikáko kívü má könyveke tartan Azonba e ne vol keresztülvihető Általába vév Spanyolorszá é Portugáli kivételével aho zsidóka máglyáva kiirtották több államokba a inkvizíci ne bír zsidókkal akárhog i gyakorolt C.- akármin rendszabályoka i foganatosított Éppe Itália C.-na évszázadoko á főhelye vol legszebbe kiállítot hébe tudományo műve születés hely XVI-XVIII sz.-ba Velence Livorno Mantov é Cremon hébe editió leghíresebbe köz tartozna mái is XIX sz.-ba C főhely Oroszorszá volt aho legtöb hébe könyve nyomtá a egés világon It száza elej ót államila kinevezet cenzoro működte eze magu többnyir zsid tudósok néh legels kategóriábó val nag tudósok minde esetbe pedi kitűn hebraistá voltak Szerepü it kizáróla a volt hog politika megnyilatkozásoktó távo tartsá nagyszám hébernyelvű d világ tartalm könyvet folyóirato stb.-t mí teológia részb egyáltalába ne kíván a álla beavatkozni fonto a volt hog cárér val im ben legye a imakönyvben hog folyóirato társadalom-politika dolgokró n írjanak íg p o eg cár rendele 1891-bő C.-na megparancsolta hog hébernyelv folyóirato azo hírei ellenőrizze amelye hitel adna anna a ú é széle körökbe elterjed híresztelésnek hog némel egyénne esztelenü é szemtelenü szándékába ál protestáln zsidó úgynevezet elnyomás miat A oros C zsid rész kiterjed külföldrő bejöv sajtótermékekr i é p o kivándorló segélyezésér val felhívás i betiltotta Habsburg-koron országaiba íg Magyarországo i vol hébe könyve C.-ja E a állam C rendkívü tisztességese é j akaratta működöt ne hasonlíthat a inkvizíci esztele betűöléséhez mel német-osztrá területe i évszázadoko á éreztett hatását Habsburgo állam C.-j valószínűle forradalm idő hatás alat keletkezet a els állam cenzo nagyműveltség é tudás K Fische vol Prágába 1791-1831-ig Alatt legszeb mái kereset é használ hébe tudományo művek többnyir foli alakúak látta napvilágot Úg ő min utódai kettő kivéve kereszténye voltak ké zsidóvallás cenzo Herzfel Lö bécs é Kohlma J C 183 pest cenzo voltak Irodalom W Popper Censorshi o Hebre book 189 New-Yor Porges Censorshi 1904 Jew Encycl Reusch De Inde de verbotene Büche 2 k 1883-8 n a Judice Libroru Prohibitoru 188 A Berliner Censu un Confiscatio Frankfur a/M 189 M Stern Urkundlich Beiträg Kie 189 Sacerdote Revu de Etude Julve XX k.-ben

10809.h

CÍMSZ Cenzú

SZÓCIK Cenzúr héb irat könyv C.-j róm kat egyh zsina határozatain alapj intézményesített abb célbó ho felülvizsgálhassá vaj zsi irat n tartalmaznak eretneksége Ett szempontt függö valame héb kön va kézir terjesztésén lehetőség irat veszélyesn tartott egyhá szempontbó akk n csup a kobozt e han valamenn másolat elégetté Szám esetb szöv revíziójá vezete inn v ré talmudkézirat néme eltérés Főképp Itáliáb vo szokáso miut inkvizíc i né tudósok részb ke teológusoka részb kikeresztelkede zsidók ve igény felülvizsgálásná s XI s közep mer fe cens vo cí anna ak róm kat egyh kineveze abb célbó ho megállapíts ho mennyib szoruln kézirat revízió ho ann megtörtén ut átadhatók forgalomna Álla cenzor ezz szemb csup XVII s közepét fog volt ped Ausztriába ma Oroszországba m Itáliáb egyhá cenz vol akin engedélyezés olaszorszá héb könyvek XV s ó olvas lehe Ez reveditor-na riveditore-na revisore-na esetl expurgator-n nevezt maguka I teh inká cs revizorr v sz mi cenzorró cenz s e 159 Mantováb megjele héb könyv ford el késő töb kifejezé használtá me héb könyve mi zsi vall termék kat egyh m elő tévedések tartalmazón minősített n vet azonb annyi gondjaib mi egyhá ír egyhá termékei amelyek tulajdonképpe cenzo kirendelt Kül egyh Általán intézkedéseit m inkvizíc beleavatkozo m ig kor időkb héb irat C.-jáb Ehh képe szám könyvelkobzásró kézira könyv-au fé-r tudun főkép Franci Spanyolországb er vonatkozól Kereszténys zsidós viszon címsz ném terület i cenz eljárá követke vol héb iratok könyvek beszedt tulajdonosaikt inkvizíc nevéb intézkedésé beszállított ők váro hatóságokho Elrejté n csup konfiskációv pénzbírságga han bebörtönzéss vagyonelkobzáss büntetté összeszede könyvek reviz átvizsgál ne n tetsz elkobozt tulajdonos ped megbüntett kijavíto könyv kézirat tulajdon visszakap mel engedély ho olvashatj Mintho inkvizíción hivatal tevékenysé alkalmazo fizetésév jár ennélfog természetes e zsidókn kelle fizetniü kijavíto kézirat könyv szigo büntet melle n vo szab visszajavítan Mind oly kitéte ame akármi vonatkozot n fele m kat egyh felfogásána elítéltetet ilyen volt idolatriár kitértek stb.- vonatko kitétel Talmudb későb iratokba zsidóság közelr érin kiválasztottsá eljöven Messiásb va h m hason dolg szint töröltette s annyi ment egyhá cenzoro ho kód cád sze jámb kifejezések törölté miut n keresztények vonatkozot han csup zsi mártírokr törl tintáv törté teljes olvashatatlan rekonstruálhatatlan tet szövege S hel cenz n ve ann fáradságo ho inkriminá mondat va szavak áthúz voln han ehelye e egé lap kitépet va leöntöt korrigálan va kihúzan kitétel jegyzék mintá szolgá Ind Expurgatori tartalmazt C.-művel megtörtén akk igazolván állíto cenz lati ola va héb nyelv a kön címlapjá ragasztott Ugyane könyv ugyan hatósá teh többnyi ma inkvizíci többsz bevonhato felülvizsgálhatot Némely kön félszáz ala C.- me valamenn különbö hibák fedeze f benn XVII s közepét kezd tartal rés m kevés szigorú ítélt m egé inká formas vo illetéktel beavatkozá egy cenzor enyhesé j va rosszakarat esetl megvesztegeté va csalárdsá szerep játszo C.-ba Szám he tanúskod egyhá cenzor hajmeresz tudatlanságáró álla el ese 1263-b val amik Jak aragóni kirá e elrendelt telj Talmudkiadás elégettetésév hato legnagyo mértékb zsidóságr Ez kö leghírese vo 1551 róma Ig érdek 1578-81 báse Talmud-kiadás,me XII Gerge pá kül engedélyév durv megcsonkít kerü nyomdábó legesztelene kihagyásokka 1592-b inkvizíc hivatalos kijelentett ho zsidókn nin jog Bibli héb grammatikák kív m könyvek tarta Azonb n vo keresztülvihet Általáb vé Spanyolorsz Portugál kivételéve ah zsidók máglyáv kiirtottá töb államokb inkvizíc n bí zsidókka akárho gyakorol C. akármi rendszabályok foganatosítot Épp Itáli C.-n évszázadok főhely vo legszebb kiállíto héb tudomány műv születé hel XVI-XVII sz.-b Velenc Livorn Manto Cremo héb editi leghíresebb kö tartozn má i XI sz.-b főhel Oroszorsz vol ah legtö héb könyv nyomt egé világo I száz ele ó államil kineveze cenzor működt ez mag többnyi zsi tudóso né legel kategóriáb va na tudóso mind esetb ped kitű hebraist volta Szerep i kizáról vol ho politik megnyilatkozásokt táv tarts nagyszá hébernyelv vilá tartal könyve folyóirat stb.- m teológi rész egyáltaláb n kívá áll beavatkozn font vol ho cáré va i be legy imakönyvbe ho folyóirat társadalom-politik dolgokr írjana í e cá rendel 1891-b C.-n megparancsolt ho hébernyel folyóirat az híre ellenőrizz amely hite adn ann szél körökb elterje híresztelésne ho néme egyénn esztelen szemtelen szándékáb á protestál zsid úgyneveze elnyomá mia oro zsi rés kiterje külföldr bejö sajtótermékek kivándorl segélyezésé va felhívá betiltott Habsburg-koro országaib í Magyarország vo héb könyv C.-j álla rendkív tisztességes akaratt működö n hasonlítha inkvizíc esztel betűöléséhe me német-osztr terület évszázadok éreztet hatásá Habsburg álla C.- valószínűl forradal id hatá ala keletkeze el álla cenz nagyműveltsé tudá Fisch vo Prágáb 1791-1831-i Alat legsze má kerese haszná héb tudomány műve többnyi fol alakúa látt napvilágo Ú mi utóda kett kivév keresztény volta k zsidóvallá cenz Herzfe L béc Kohlm 18 pes cenz volta Irodalo Poppe Censorsh Hebr boo 18 New-Yo Porge Censorsh 190 Je Encyc Reusc D Ind d verboten Büch 1883- Judic Libror Prohibitor 18 Berline Cens u Confiscati Frankfu a/ 18 Ster Urkundlic Beiträ Ki 18 Sacerdot Rev d Etud Julv X k.-be

10809.

CÍMS Cenz

SZÓCI Cenzú hé ira köny C.- ró ka egy zsin határozatai alap intézményesítet ab célb h felülvizsgálhass va zs ira tartalmazna eretnekség Et szempont függ valam hé kö v kézi terjesztésé lehetősé ira veszélyes tartot egyh szempontb ak csu koboz ha valamen másola elégett Szá eset szö revíziój vezet in r talmudkézira ném eltéré Főkép Itáliá v szokás miu inkvizí n tudóso rész k teológusok rész kikeresztelked zsidó v igén felülvizsgálásn X köze me f cen v c ann a ró ka egy kinevez ab célb h megállapít h mennyi szorul kézira revízi h an megtörté u átadható forgalomn Áll cenzo ez szem csu XVI közepé fo vol pe Ausztriáb m Oroszországb Itáliá egyh cen vo aki engedélyezé olaszorsz hé könyve X olva leh E reveditor-n riveditore-n revisore-n eset expurgator- nevez maguk te ink c revizor s m cenzorr cen 15 Mantová megjel hé köny for e kés tö kifejez használt m hé könyv m zs val termé ka egy el tévedése tartalmazó minősítet ve azon anny gondjai m egyh í egyh terméke amelye tulajdonképp cenz kirendel Kü egy Általá intézkedései inkvizí beleavatkoz i ko idők hé ira C.-já Eh kép szá könyvelkobzásr kézir könyv-a fé- tudu főké Franc Spanyolország e vonatkozó Keresztény zsidó viszo címs né terüle cen eljár követk vo hé irato könyve beszed tulajdonosaik inkvizí nevé intézkedés beszállítot ő vár hatóságokh Elrejt csu konfiskáció pénzbírságg ha bebörtönzés vagyonelkobzás büntett összeszed könyve revi átvizsgá n tets elkoboz tulajdono pe megbüntet kijavít köny kézira tulajdo visszaka me engedél h olvashat Minth inkvizíció hivata tevékenys alkalmaz fizetésé já ennélfo természete zsidók kell fizetni kijavít kézira köny szig bünte mell v sza visszajavíta Min ol kitét am akárm vonatkozo fel ka egy felfogásán elítéltete ilye vol idolatriá kitérte stb. vonatk kitéte Talmud késő iratokb zsidósá közel éri kiválasztotts eljöve Messiás v haso dol szin töröltett anny men egyh cenzor h kó cá sz jám kifejezése törölt miu kereszténye vonatkozo ha csu zs mártírok tör tintá tört telje olvashatatla rekonstruálhatatla te szöveg he cen v an fáradság h inkrimin monda v szava áthú vol ha ehely eg la kitépe v leöntö korrigála v kihúza kitéte jegyzé mint szolg In Expurgator tartalmaz C.-műve megtörté ak igazolvá állít cen lat ol v hé nyel kö címlapj ragasztot Ugyan köny ugya hatós te többny m inkvizíc többs bevonhat felülvizsgálhato Némel kö félszá al C. m valamen különb hibá fedez ben XVI közepé kez tarta ré kevé szigor ítél eg ink forma v illetékte beavatkoz eg cenzo enyhes v rosszakara eset megveszteget v csalárds szere játsz C.-b Szá h tanúsko egyh cenzo hajmeres tudatlanságár áll e es 1263- va ami Ja aragón kir elrendel tel Talmudkiadá elégettetésé hat legnagy mérték zsidóság E k leghíres v 155 róm I érde 1578-8 bás Talmud-kiadás,m XI Gerg p kü engedélyé dur megcsonkí ker nyomdáb legesztelen kihagyásokk 1592- inkvizí hivatalo kijelentet h zsidók ni jo Bibl hé grammatiká kí könyve tart Azon v keresztülvihe Általá v Spanyolors Portugá kivételév a zsidó máglyá kiirtott tö államok inkvizí b zsidókk akárh gyakoro C akárm rendszabályo foganatosíto Ép Itál C.- évszázado főhel v legszeb kiállít hé tudomán mű szület he XVI-XVI sz.- Velen Livor Mant Crem hé edit leghíreseb k tartoz m X sz.- főhe Oroszors vo a legt hé köny nyom eg világ szá el állami kinevez cenzo működ e ma többny zs tudós n lege kategóriá v n tudós min eset pe kit hebrais volt Szere kizáró vo h politi megnyilatkozások tá tart nagysz hébernyel vil tarta könyv folyóira stb. teológ rés egyáltalá kív ál beavatkoz fon vo h cár v b leg imakönyvb h folyóira társadalom-politi dolgok írjan c rende 1891- C.- megparancsol h hébernye folyóira a hír ellenőriz amel hit ad an szé körök elterj híresztelésn h ném egyén esztele szemtele szándéká protestá zsi úgynevez elnyom mi or zs ré kiterj külföld bej sajtóterméke kivándor segélyezés v felhív betiltot Habsburg-kor országai Magyarorszá v hé köny C.- áll rendkí tisztessége akarat működ hasonlíth inkvizí eszte betűöléséh m német-oszt terüle évszázado érezte hatás Habsbur áll C. valószínű forrada i hat al keletkez e áll cen nagyművelts tud Fisc v Prágá 1791-1831- Ala legsz m keres haszn hé tudomán műv többny fo alakú lát napvilág m utód ket kivé keresztén volt zsidóvall cen Herzf bé Kohl 1 pe cen volt Irodal Popp Censors Heb bo 1 New-Y Porg Censors 19 J Ency Reus In verbote Büc 1883 Judi Libro Prohibito 1 Berlin Cen Confiscat Frankf a 1 Ste Urkundli Beitr K 1 Sacerdo Re Etu Jul k.-b

10809

CÍM Cen

SZÓC Cenz h ir kön C. r k eg zsi határozata ala intézményesíte a cél felülvizsgálhas v z ir tartalmazn eretneksé E szempon füg vala h k kéz terjesztés lehetős ir veszélye tarto egy szempont a cs kobo h valame másol eléget Sz ese sz revízió veze i talmudkézir né eltér Főké Itáli szoká mi inkviz tudós rés teológuso rés kikeresztelke zsid igé felülvizsgálás köz m ce an r k eg kineve a cél megállapí menny szoru kézir revíz a megtört átadhat forgalom Ál cenz e sze cs XV közep f vo p Ausztriá Oroszország Itáli egy ce v ak engedélyez olaszors h könyv olv le reveditor- riveditore- revisore- ese expurgator neve magu t in revizo cenzor ce 1 Mantov megje h kön fo ké t kifeje használ h köny z va term k eg e tévedés tartalmaz minősíte v azo ann gondja egy egy termék amely tulajdonkép cen kirende K eg Által intézkedése inkviz beleavatko k idő h ir C.-j E ké sz könyvelkobzás kézi könyv- fé tud fők Fran Spanyolorszá vonatkoz Keresztén zsid visz cím n terül ce eljá követ v h irat könyv besze tulajdonosai inkviz nev intézkedé beszállíto vá hatóságok Elrej cs konfiskáci pénzbírság h bebörtönzé vagyonelkobzá büntet összesze könyv rev átvizsg tet elkobo tulajdon p megbünte kijaví kön kézir tulajd visszak m engedé olvasha Mint inkvizíci hivat tevékeny alkalma fizetés j ennélf természet zsidó kel fizetn kijaví kézir kön szi bünt mel sz visszajavít Mi o kité a akár vonatkoz fe k eg felfogásá elítéltet ily vo idolatri kitért stb vonat kitét Talmu kés iratok zsidós köze ér kiválasztott eljöv Messiá has do szi töröltet ann me egy cenzo k c s já kifejezés töröl mi keresztény vonatkoz h cs z mártíro tö tint tör telj olvashatatl rekonstruálhatatl t szöve h ce a fáradsá inkrimi mond szav áth vo h ehel e l kitép leönt korrigál kihúz kitét jegyz min szol I Expurgato tartalma C.-műv megtört a igazolv állí ce la o h nye k címlap ragaszto Ugya kön ugy ható t többn inkvizí több bevonha felülvizsgálhat Néme k félsz a C valame külön hib fede be XV közep ke tart r kev szigo íté e in form illetékt beavatko e cenz enyhe rosszakar ese megvesztege csalárd szer játs C.- Sz tanúsk egy cenz hajmere tudatlanságá ál e 1263 v am J aragó ki elrende te Talmudkiad elégettetés ha legnag mérté zsidósá leghíre 15 ró érd 1578- bá Talmud-kiadás, X Ger k engedély du megcsonk ke nyomdá legesztele kihagyások 1592 inkviz hivatal kijelente zsidó n j Bib h grammatik k könyv tar Azo keresztülvih Által Spanyolor Portug kivételé zsid mágly kiirtot t államo inkviz zsidók akár gyakor akár rendszabály foganatosít É Itá C. évszázad főhe legsze kiállí h tudomá m szüle h XVI-XV sz. Vele Livo Man Cre h edi leghírese tarto sz. főh Oroszor v leg h kön nyo e vilá sz e állam kineve cenz műkö m többn z tudó leg kategóri tudó mi ese p ki hebrai vol Szer kizár v polit megnyilatkozáso t tar nagys hébernye vi tart köny folyóir stb teoló ré egyáltal kí á beavatko fo v cá le imakönyv folyóir társadalom-polit dolgo írja rend 1891 C. megparancso héberny folyóir hí ellenőri ame hi a a sz körö elter híresztelés né egyé esztel szemtel szándék protest zs úgyneve elnyo m o z r kiter külföl be sajtótermék kivándo segélyezé felhí betilto Habsburg-ko országa Magyarorsz h kön C. ál rendk tisztesség akara műkö hasonlít inkviz eszt betűölésé német-osz terül évszázad érezt hatá Habsbu ál C valószín forrad ha a keletke ál ce nagyművelt tu Fis Prág 1791-1831 Al legs kere hasz h tudomá mű többn f alak lá napvilá utó ke kiv kereszté vol zsidóval ce Herz b Koh p ce vol Iroda Pop Censor He b New- Por Censor 1 Enc Reu I verbot Bü 188 Jud Libr Prohibit Berli Ce Confisca Frank St Urkundl Beit Sacerd R Et Ju k.-

1080

CÍ Ce

SZÓ Cen i kö C e zs határozat al intézményesít cé felülvizsgálha i tartalmaz eretneks szempo fü val ké terjeszté lehető i veszély tart eg szempon c kob valam máso elége S es s revízi vez talmudkézi n elté Fők Itál szok m inkvi tudó ré teológus ré kikeresztelk zsi ig felülvizsgálá kö c a e kinev cé megállap menn szor kézi reví megtör átadha forgalo Á cen sz c X köze v Ausztri Oroszorszá Itál eg c a engedélye olaszor köny ol l reveditor riveditore revisore es expurgato nev mag i reviz cenzo c Manto megj kö f k kifej haszná kön v ter e tévedé tartalma minősít az an gondj eg eg termé amel tulajdonké ce kirend e Álta intézkedés inkvi beleavatk id i C.- k s könyvelkobzá kéz könyv f tu fő Fra Spanyolorsz vonatko Kereszté zsi vis cí terü c elj köve ira köny besz tulajdonosa inkvi ne intézked beszállít v hatóságo Elre c konfiskác pénzbírsá bebörtönz vagyonelkobz bünte összesz köny re átvizs te elkob tulajdo megbünt kijav kö kézi tulaj vissza enged olvash Min inkvizíc hiva tevéken alkalm fizeté ennél természe zsid ke fizet kijav kézi kö sz bün me s visszajaví M kit aká vonatko f e felfogás elítélte il v idolatr kitér st vona kité Talm ké irato zsidó köz é kiválasztot eljö Messi ha d sz törölte an m eg cenz j kifejezé törö m keresztén vonatko c mártír t tin tö tel olvashatat rekonstruálhatat szöv c fárads inkrim mon sza át v ehe kité leön korrigá kihú kité jegy mi szo Expurgat tartalm C.-mű megtör igazol áll c l ny címla ragaszt Ugy kö ug hat több inkviz töb bevonh felülvizsgálha Ném féls valam külö hi fed b X köze k tar ke szig ít i for illeték beavatk cen enyh rosszaka es megveszteg csalár sze ját C. S tanús eg cen hajmer tudatlanság á 126 a arag k elrend t Talmudkia elégetteté h legna mért zsidós leghír 1 r ér 1578 b Talmud-kiadás Ge engedél d megcson k nyomd legesztel kihagyáso 159 inkvi hivata kijelent zsid Bi grammati köny ta Az keresztülvi Álta Spanyolo Portu kivétel zsi mágl kiirto állam inkvi zsidó aká gyako aká rendszabál foganatosí It C évszáza főh legsz kiáll tudom szül XVI-X sz Vel Liv Ma Cr ed leghíres tart sz fő Oroszo le kö ny vil s álla kinev cen műk több tud le kategór tud m es k hebra vo Sze kizá poli megnyilatkozás ta nagy héberny v tar kön folyói st teol r egyálta k beavatk f c l imaköny folyói társadalom-poli dolg írj ren 189 C megparancs hébern folyói h ellenőr am h s kör elte híresztelé n egy eszte szemte szándé protes z úgynev elny kite külfö b sajtótermé kivánd segélyez felh betilt Habsburg-k ország Magyarors kö C á rend tisztessé akar műk hasonlí inkvi esz betűölés német-os terü évszáza érez hat Habsb á valószí forra h keletk á c nagyművel t Fi Prá 1791-183 A leg ker has tudom m több ala l napvil ut k ki kereszt vo zsidóva c Her Ko c vo Irod Po Censo H New Po Censo En Re verbo B 18 Ju Lib Prohibi Berl C Confisc Fran S Urkund Bei Sacer E J k.