10886.htm
CÍMSZÓ: Chorin
SZEMÉLYNÉV: Chorin Áron
SZÓCIKK: Chorin, 1. Áron, aradi
főrabbi, szül. Weisskirchenben (Morvaorsz.) 1766 aug. 3., megh. Aradon 1844
aug. 24. A nagymartoni jesiván tanult, később Landau Ezekiél tanítványa lett Prágában.
Itt tanult meg irodalmi németséget. 17 éves korában megnősült és kereskedői
pályára lépett, de itt nem boldogult és mert képzettsége és természete úgyis
olyan pályára vonzotta, amelyben zavartalanul folytathatja tudományos
kutatásait, elfogadta az aradi hitközség meghívását 1789. Ezt az állást
haláláig betöltötte. Első röpirata 1798. jelent meg Imré Noám c. Ebben rituális
kérdéseket vet fel s a tokhal evését engedélyezi, mert a tilalom a
nem-pikkelyesekre vonatkozik. Jóllehet Landau E. is osztotta véleményét, R.
Benet Mordechai (l. o.) megtámadta érte, úgyszintén Krieszhaber Izsák paksi
rabbi is, aki külön műben (Makkel Noám) cáfolta meg C.-t. Ez Sírjon Kaszkaszim
c. röpiratban replikázott (1799). Minden hazai zsidó tradíciónak ellene
fordult, úgy, hogy kortársai ellenségnek tekintették. Ez megnyilatkozott akkor,
amidőn u. e. évben Somogy megyét bejárta és ott saját jövendőbeli nagykanizsai
rabbiszéke érdekében agitált. Prédikációi rendkívül tetszettek s már meg is
nyerte Lakenbachert, a gazdag elnököt, de a ellenállás olyan komoly volt C.-nal
szemben hogy elejtették, jóllehet ő már új röpiratát mutogatta, amelyen mint
nagykanizsai főrabbi szerepel. 1803-ban Prágában kiadta Emek ha Sóve c. 3
részből álló művét, amelyben már nyíltan reformernek vallja magát s kívánja az
időkhöz való alkalmazkodást. Emellett azonban ritka nagy tudományának is jelét
adta u. e. művében. Maimonidest, a Halachát és Haggadát, továbbá a Zóhart
filozófiai módszerrel kritizálja. Nézetei csupán a teóriákra vonatkoznak, mert
a gyakorlati kabbalát elveti, mint a józan ésszel ellenkezőt. Jóllehet a munka
Münz Mózes óbudai rabbi (l. o.) előszavával jelent meg, mégis nagy
felháborodást keltett orthodox körökben, úgy, hogy második kiadását önként
korrigálta. R. Benet M. egyenesen átírt az aradi hitközséghez és a könyv
elégetését kívánta. A község nagyobb része ugyan C. mellett tartott, az
ellenzék vezére prédikációja közben mégis inzultálta. Erre a község
szakvéleményt kért ki Münz Mózestól arra nézve, hogy tartalmaz-e C. könyve
eretnekséget. Minthogy Münz approbálta a könyvet, de ő maga orthodox volt és a
túlzott reformok komoly ellensége, dilemmába jutott ez alkalommal, mert éppen
az orthodoxok sürgették, hogy minősítse eretnekségnek C. művét, melyen a saját
neve is rajta állt. Münz a problémát úgy oldotta meg, hogy 1805. Óbudára két
idegen rabbit hívott meg Bészdin tartása céljából s ez elé megidézte
egyszersmind C.-t. A tárgyalás második napján azonban az elnöklő Münz nem
jelent meg, mire a rangidős Butsevitz Sámuel aszódi rabbi kihirdette az
ítéletet, mely szerint «C.-nak vissza kell vonnia műve tartalmát, s ha ezt nem
teszi, büntetésképen az eretnekséggel határos állásfoglalásáért szakálét le
kell vágni». Azonkívül elrendelték C. fizetésének leszállítását, amit azonban
az aradi hitközség visszautasított. Az ügy a kormányzatot is foglalkoztatta s a
Bészdin ítéletét 1806. hatályon kívül helyezte. C. továbbra is a reformok híve
volt, főleg miután a hamburgi újításokat olvasta. Nogáh ha-Cedek és Kinász
ho-Emesz c. munkáiban a szertartások reformja mellett foglalt állást s a héber
imák mellett a tiszta németet és a németnyelvű hitszónoklatot és orgonát is
engedélyezte, de Münz Mózes kérésére e pamfletjét visszavonta 1859. A következő
évben azonban már ismét e tárgyról írt és azt Bécsben németre is lefordították,
miáltal a német és osztrák zsidóság haladó-pártja felfigyelt rá s javaslatba
hozták az új bécsi rabbi állásra, de a kormány ezt nem engedte s így
Mannheimert hívták meg. 1821-ben Baden állam C. szakvéleményét kérdezte meg
Haber bankár útján a rabbik kötelességeire és a reformokra vonatkozólag. C.
Iggeret Eljosszof c. röpiratban felel, melynek alcíme: Egy afrikai rabbi
levelei euróoai kollégáihoz. Mint a reformok híve kívánta a világi és
szakiskolák létesítését, úgyszintén egy teológiai főiskolát is és a zsidóknak a
kézműiparban és földművelésben való elhelyezkedését, de sohasem ment el addig,
hogy a szombatok vasárnapra való áttételét követelje; viszont a túl rigorózus
vallási törvények enyhítését kívánta, többek között azt, hogy engedtessék meg a
vasúton való szombati utazás, az orgona templomi használata és függesszék fel a
peszachi pászka általános kötelezettségét. 1835-ben Óbudán kiadott egy Hittel
c. hébernyelvű tanulmányt, melyben valóságos cionista eszmék vannak. Ebben a
zsidóság egyesülését sürgeti s azt, hogy egy legfőbb vallási tekintélyt
ismerjenek el, akinek a szék helye Jeruzsálem lenne. Avak Szofer c. nagy
művében a Sulchan-Áruch nehezebb jogi fejezeteit magyarázza (1828, Prága);
Jeled Zekunim (Wien 1839) c. könyve saját életrajzát és a reformok
szükségességét tartalmazza, héberül és részben németül, Lőw Lipót előszavával.
A damaszkuszi vérvád alkalmával 1840. C.-nak zseniális ötlete volt, hogy önként
újra kiadta Lőw Lipóttal közösen Sonnenfelsnek, a nagy osztrák jogásznak elfelejtett
védőiratát. Halálos ágyán sem szűnt meg tevékenykedni. Csatlakozó iratot
küldött a braunschweigi rabbikonferenciára s üdvözölte a magyar rabbik paksi
értekezletét. C.-nak része volt az emancipációs mozgalom megindításában és nagy
tekintélye volt az állami dignitáriusok előtt. Életrajzát Lőw Lipót írta meg:
Gesammelte Schriften II. k., de Jost, Steinschneider és J. Fürst is külön
foglalkoznak vele.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 886. címszó a lexikon =>
170. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10886.htm
CÍMSZÓ: Chorin
SZEMÉLYNÉV: Chorin Áron
SZÓCIKK: Chorin, 1. Áron, aradi főrabbi, szül. Weisskirchenben Morvaorsz.
1766 aug. 3., megh. Aradon 1844 aug. 24. A nagymartoni jesiván tanult, később
Landau Ezekiél tanítványa lett Prágában. Itt tanult meg irodalmi németséget. 17
éves korában megnősült és kereskedői pályára lépett, de itt nem boldogult és
mert képzettsége és természete úgyis olyan pályára vonzotta, amelyben
zavartalanul folytathatja tudományos kutatásait, elfogadta az aradi hitközség
meghívását 1789. Ezt az állást haláláig betöltötte. Első röpirata 1798. jelent
meg Imré Noám c. Ebben rituális kérdéseket vet fel s a tokhal evését
engedélyezi, mert a tilalom a nem-pikkelyesekre vonatkozik. Jóllehet Landau E.
is osztotta véleményét, R. Benet Mordechai l. o. megtámadta érte, úgyszintén
Krieszhaber Izsák paksi rabbi is, aki külön műben Makkel Noám cáfolta meg C.-t.
Ez Sírjon Kaszkaszim c. röpiratban replikázott 1799 . Minden hazai zsidó
tradíciónak ellene fordult, úgy, hogy kortársai ellenségnek tekintették. Ez
megnyilatkozott akkor, amidőn u. e. évben Somogy megyét bejárta és ott saját
jövendőbeli nagykanizsai rabbiszéke érdekében agitált. Prédikációi rendkívül
tetszettek s már meg is nyerte Lakenbachert, a gazdag elnököt, de a ellenállás
olyan komoly volt C.-nal szemben hogy elejtették, jóllehet ő már új röpiratát
mutogatta, amelyen mint nagykanizsai főrabbi szerepel. 1803-ban Prágában kiadta
Emek ha Sóve c. 3 részből álló művét, amelyben már nyíltan reformernek vallja
magát s kívánja az időkhöz való alkalmazkodást. Emellett azonban ritka nagy
tudományának is jelét adta u. e. művében. Maimonidest, a Halachát és Haggadát,
továbbá a Zóhart filozófiai módszerrel kritizálja. Nézetei csupán a teóriákra
vonatkoznak, mert a gyakorlati kabbalát elveti, mint a józan ésszel ellenkezőt.
Jóllehet a munka Münz Mózes óbudai rabbi l. o. előszavával jelent meg, mégis
nagy felháborodást keltett orthodox körökben, úgy, hogy második kiadását önként
korrigálta. R. Benet M. egyenesen átírt az aradi hitközséghez és a könyv
elégetését kívánta. A község nagyobb része ugyan C. mellett tartott, az
ellenzék vezére prédikációja közben mégis inzultálta. Erre a község
szakvéleményt kért ki Münz Mózestól arra nézve, hogy tartalmaz-e C. könyve
eretnekséget. Minthogy Münz approbálta a könyvet, de ő maga orthodox volt és a
túlzott reformok komoly ellensége, dilemmába jutott ez alkalommal, mert éppen
az orthodoxok sürgették, hogy minősítse eretnekségnek C. művét, melyen a saját
neve is rajta állt. Münz a problémát úgy oldotta meg, hogy 1805. Óbudára két
idegen rabbit hívott meg Bészdin tartása céljából s ez elé megidézte
egyszersmind C.-t. A tárgyalás második napján azonban az elnöklő Münz nem
jelent meg, mire a rangidős Butsevitz Sámuel aszódi rabbi kihirdette az
ítéletet, mely szerint C.-nak vissza kell vonnia műve tartalmát, s ha ezt nem
teszi, büntetésképen az eretnekséggel határos állásfoglalásáért szakálét le
kell vágni . Azonkívül elrendelték C. fizetésének leszállítását, amit azonban
az aradi hitközség visszautasított. Az ügy a kormányzatot is foglalkoztatta s a
Bészdin ítéletét 1806. hatályon kívül helyezte. C. továbbra is a reformok híve
volt, főleg miután a hamburgi újításokat olvasta. Nogáh ha-Cedek és Kinász
ho-Emesz c. munkáiban a szertartások reformja mellett foglalt állást s a héber
imák mellett a tiszta németet és a németnyelvű hitszónoklatot és orgonát is
engedélyezte, de Münz Mózes kérésére e pamfletjét visszavonta 1859. A következő
évben azonban már ismét e tárgyról írt és azt Bécsben németre is lefordították,
miáltal a német és osztrák zsidóság haladó-pártja felfigyelt rá s javaslatba
hozták az új bécsi rabbi állásra, de a kormány ezt nem engedte s így
Mannheimert hívták meg. 1821-ben Baden állam C. szakvéleményét kérdezte meg
Haber bankár útján a rabbik kötelességeire és a reformokra vonatkozólag. C.
Iggeret Eljosszof c. röpiratban felel, melynek alcíme: Egy afrikai rabbi
levelei euróoai kollégáihoz. Mint a reformok híve kívánta a világi és
szakiskolák létesítését, úgyszintén egy teológiai főiskolát is és a zsidóknak a
kézműiparban és földművelésben való elhelyezkedését, de sohasem ment el addig,
hogy a szombatok vasárnapra való áttételét követelje; viszont a túl rigorózus
vallási törvények enyhítését kívánta, többek között azt, hogy engedtessék meg a
vasúton való szombati utazás, az orgona templomi használata és függesszék fel a
peszachi pászka általános kötelezettségét. 1835-ben Óbudán kiadott egy Hittel
c. hébernyelvű tanulmányt, melyben valóságos cionista eszmék vannak. Ebben a
zsidóság egyesülését sürgeti s azt, hogy egy legfőbb vallási tekintélyt
ismerjenek el, akinek a szék helye Jeruzsálem lenne. Avak Szofer c. nagy
művében a Sulchan-Áruch nehezebb jogi fejezeteit magyarázza 1828, Prága ; Jeled
Zekunim Wien 1839 c. könyve saját életrajzát és a reformok szükségességét
tartalmazza, héberül és részben németül, Lőw Lipót előszavával. A damaszkuszi
vérvád alkalmával 1840. C.-nak zseniális ötlete volt, hogy önként újra kiadta
Lőw Lipóttal közösen Sonnenfelsnek, a nagy osztrák jogásznak elfelejtett
védőiratát. Halálos ágyán sem szűnt meg tevékenykedni. Csatlakozó iratot
küldött a braunschweigi rabbikonferenciára s üdvözölte a magyar rabbik paksi
értekezletét. C.-nak része volt az emancipációs mozgalom megindításában és nagy
tekintélye volt az állami dignitáriusok előtt. Életrajzát Lőw Lipót írta meg:
Gesammelte Schriften II. k., de Jost, Steinschneider és J. Fürst is külön
foglalkoznak vele.
10886.ht
CÍMSZÓ Chori
SZEMÉLYNÉV Chori Áro
SZÓCIKK Chorin 1 Áron arad főrabbi szül Weisskirchenbe Morvaorsz 176 aug 3.
megh Arado 184 aug 24 nagymarton jesivá tanult későb Landa Ezekié tanítvány let
Prágában It tanul me irodalm németséget 1 éve korába megnősül é kereskedő
pályár lépett d it ne boldogul é mer képzettség é természet úgyi olya pályár
vonzotta amelybe zavartalanu folytathatj tudományo kutatásait elfogadt a arad
hitközsé meghívásá 1789 Ez a állás halálái betöltötte Els röpirat 1798 jelen me
Imr Noá c Ebbe rituáli kérdéseke ve fe tokha evésé engedélyezi mer tilalo
nem-pikkelyesekr vonatkozik Jóllehe Landa E i osztott véleményét R Bene
Mordecha l o megtámadt érte úgyszinté Krieszhabe Izsá paks rabb is ak külö műbe
Makke Noá cáfolt me C.-t E Sírjo Kaszkaszi c röpiratba replikázot 179 Minde
haza zsid tradícióna ellen fordult úgy hog kortársa ellenségne tekintették E
megnyilatkozot akkor amidő u e évbe Somog megyé bejárt é ot sajá jövendőbel
nagykanizsa rabbiszék érdekébe agitált Prédikáció rendkívü tetszette má me i
nyert Lakenbachert gazda elnököt d ellenállá olya komol vol C.-na szembe hog
elejtették jóllehe má ú röpiratá mutogatta amelye min nagykanizsa főrabb
szerepel 1803-ba Prágába kiadt Eme h Sóv c részbő áll művét amelybe má nyílta
reformerne vallj magá kívánj a időkhö val alkalmazkodást Emellet azonba ritk
nag tudományána i jelé adt u e művében Maimonidest Halachá é Haggadát tovább
Zóhar filozófia módszerre kritizálja Nézete csupá teóriákr vonatkoznak mer
gyakorlat kabbalá elveti min józa éssze ellenkezőt Jóllehe munk Mün Móze óbuda
rabb l o előszaváva jelen meg mégi nag felháborodás keltet orthodo körökben úgy
hog másodi kiadásá önkén korrigálta R Bene M egyenese átír a arad hitközséghe é
köny elégetésé kívánta közsé nagyob rész ugya C mellet tartott a ellenzé vezér
prédikációj közbe mégi inzultálta Err közsé szakvélemény kér k Mün Mózestó arr
nézve hog tartalmaz- C könyv eretnekséget Minthog Mün approbált könyvet d mag
orthodo vol é túlzot reformo komol ellensége dilemmáb jutot e alkalommal mer
éppe a orthodoxo sürgették hog minősíts eretnekségne C művét melye sajá nev i
rajt állt Mün problémá úg oldott meg hog 1805 Óbudár ké idege rabbi hívot me
Bészdi tartás céljábó e el megidézt egyszersmin C.-t tárgyalá másodi napjá
azonba a elnökl Mün ne jelen meg mir rangidő Butsevit Sámue aszód rabb
kihirdett a ítéletet mel szerin C.-na vissz kel vonni műv tartalmát h ez ne teszi
büntetésképe a eretnekségge határo állásfoglalásáér szakálé l kel vágn Azonkívü
elrendelté C fizetéséne leszállítását ami azonba a arad hitközsé
visszautasított A üg kormányzato i foglalkoztatt Bészdi ítéleté 1806 hatályo
kívü helyezte C továbbr i reformo hív volt főle miutá hamburg újításoka olvasta
Nogá ha-Cede é Kinás ho-Emes c munkáiba szertartáso reformj mellet foglal állás
hébe imá mellet tiszt némete é németnyelv hitszónoklato é orgoná i engedélyezte
d Mün Móze kérésér pamfletjé visszavont 1859 következ évbe azonba má ismé
tárgyró ír é az Bécsbe németr i lefordították miálta néme é osztrá zsidósá
haladó-pártj felfigyel r javaslatb hoztá a ú bécs rabb állásra d kormán ez ne
engedt íg Mannheimer hívtá meg 1821-be Bade álla C szakvéleményé kérdezt me Habe
banká útjá rabbi kötelességeir é reformokr vonatkozólag C Iggere Eljosszo c
röpiratba felel melyne alcíme Eg afrika rabb levele euróoa kollégáihoz Min
reformo hív kívánt világ é szakiskolá létesítését úgyszinté eg teológia
főiskolá i é zsidókna kézműiparba é földművelésbe val elhelyezkedését d sohase
men e addig hog szombato vasárnapr val áttételé követelje viszon tú rigorózu
vallás törvénye enyhítésé kívánta többe közöt azt hog engedtessé me vasúto val
szombat utazás a orgon templom használat é függesszé fe peszach pászk általáno
kötelezettségét 1835-be Óbudá kiadot eg Hitte c hébernyelv tanulmányt melybe
valóságo cionist eszmé vannak Ebbe zsidósá egyesülésé sürget azt hog eg legfőb
vallás tekintély ismerjene el akine szé hely Jeruzsále lenne Ava Szofe c nag
művébe Sulchan-Áruc nehezeb jog fejezetei magyarázz 1828 Prág Jele Zekuni Wie
183 c könyv sajá életrajzá é reformo szükségességé tartalmazza héberü é részbe
németül Lő Lipó előszavával damaszkusz vérvá alkalmáva
10886.h
CÍMSZ Chor
SZEMÉLYNÉ Chor Ár
SZÓCIK Chori Áro ara főrabb szü Weisskirchenb Morvaors 17 au 3 meg Arad 18
au 2 nagymarto jesiv tanul késő Land Ezeki tanítván le Prágába I tanu m irodal
németsége év koráb megnősü keresked pályá lépet i n boldogu me képzettsé
természe úgy oly pályá vonzott amelyb zavartalan folytathat tudomány kutatásai elfogad
ara hitközs meghívás 178 E állá halálá betöltött El röpira 179 jele m Im No Ebb
rituál kérdések v f tokh evés engedélyez me tilal nem-pikkelyesek vonatkozi
Jólleh Land osztot véleményé Ben Mordech megtámad ért úgyszint Krieszhab Izs
pak rab i a kül műb Makk No cáfol m C.- Sírj Kaszkasz röpiratb replikázo 17
Mind haz zsi tradíción elle fordul úg ho kortárs ellenségn tekintetté
megnyilatkozo akko amid évb Somo megy bejár o saj jövendőbe nagykanizs rabbiszé
érdekéb agitál Prédikáci rendkív tetszett m m nyer Lakenbacher gazd elnökö
ellenáll oly komo vo C.-n szemb ho elejtetté jólleh m röpirat mutogatt amely mi
nagykanizs főrab szerepe 1803-b Prágáb kiad Em Só részb ál művé amelyb m nyílt
reformern vall mag kíván időkh va alkalmazkodás Emelle azonb rit na tudományán
jel ad művébe Maimonides Halach Haggadá továb Zóha filozófi módszerr kritizálj
Nézet csup teóriák vonatkozna me gyakorla kabbal elvet mi józ éssz ellenkező
Jólleh mun Mü Móz óbud rab előszaváv jele me még na felháborodá kelte orthod
körökbe úg ho másod kiadás önké korrigált Ben egyenes átí ara hitközségh kön
elégetés kívánt közs nagyo rés ugy melle tartot ellenz vezé prédikáció közb még
inzultált Er közs szakvélemén ké Mü Mózest ar nézv ho tartalmaz köny
eretneksége Mintho Mü approbál könyve ma orthod vo túlzo reform komo ellenség
dilemmá juto alkalomma me épp orthodox sürgetté ho minősít eretnekségn művé
mely saj ne raj áll Mü problém ú oldot me ho 180 Óbudá k ideg rabb hívo m Bészd
tartá céljáb e megidéz egyszersmi C.- tárgyal másod napj azonb elnök Mü n jele
me mi rangid Butsevi Sámu aszó rab kihirdet ítélete me szeri C.-n viss ke vonn
mű tartalmá e n tesz büntetéskép eretnekségg határ állásfoglalásáé szakál ke
vág Azonkív elrendelt fizetésén leszállításá am azonb ara hitközs
visszautasítot ü kormányzat foglalkoztat Bészd ítélet 180 hatály kív helyezt
tovább reform hí vol fől miut hambur újítások olvast Nog ha-Ced Kiná ho-Eme
munkáib szertartás reform melle fogla állá héb im melle tisz német németnyel
hitszónoklat orgon engedélyezt Mü Móz kérésé pamfletj visszavon 185 követke évb
azonb m ism tárgyr í a Bécsb német lefordítottá miált ném osztr zsidós
haladó-párt felfigye javaslat hozt béc rab állásr kormá e n enged í Mannheime
hívt me 1821-b Bad áll szakvélemény kérdez m Hab bank útj rabb kötelességei
reformok vonatkozóla Igger Eljossz röpiratb fele melyn alcím E afrik rab level
euróo kollégáiho Mi reform hí kíván vilá szakiskol létesítésé úgyszint e
teológi főiskol zsidókn kézműiparb földművelésb va elhelyezkedésé sohas me addi
ho szombat vasárnap va áttétel követelj viszo t rigoróz vallá törvény enyhítés
kívánt több közö az ho engedtess m vasút va szomba utazá orgo templo használa
függessz f peszac pász általán kötelezettségé 1835-b Óbud kiado e Hitt
hébernyel tanulmány melyb valóság cionis eszm vanna Ebb zsidós egyesülés sürge
az ho e legfő vallá tekintél ismerjen e akin sz hel Jeruzsál lenn Av Szof na
művéb Sulchan-Áru neheze jo fejezete magyaráz 182 Prá Jel Zekun Wi 18 köny saj
életrajz reform szükségesség tartalmazz héber részb németü L Lip előszaváva
damaszkus vérv alkalmáv
10886.
CÍMS Cho
SZEMÉLYN Cho Á
SZÓCI Chor Ár ar főrab sz Weisskirchen Morvaor 1 a me Ara 1 a nagymart jesi
tanu kés Lan Ezek tanítvá l Prágáb tan iroda németség é korá megnős kereske
pály lépe boldog m képzetts termész úg ol pály vonzot amely zavartala folytatha
tudomán kutatása elfoga ar hitköz meghívá 17 áll halál betöltöt E röpir 17 jel
I N Eb rituá kérdése tok evé engedélye m tila nem-pikkelyese vonatkoz Jólle Lan
oszto vélemény Be Mordec megtáma ér úgyszin Krieszha Iz pa ra kü mű Mak N cáfo
C. Sír Kaszkas röpirat replikáz 1 Min ha zs tradíció ell fordu ú h kortár
ellenség tekintett megnyilatkoz akk ami év Som meg bejá sa jövendőb nagykaniz
rabbisz érdeké agitá Prédikác rendkí tetszet nye Lakenbache gaz elnök ellenál
ol kom v C.- szem h elejtett jólle röpira mutogat amel m nagykaniz főra szerep
1803- Prágá kia E S rész á műv amely nyíl reformer val ma kívá idők v
alkalmazkodá Emell azon ri n tudományá je a művéb Maimonide Halac Haggad tová
Zóh filozóf módszer kritizál Néze csu teóriá vonatkozn m gyakorl kabba elve m
jó éss ellenkez Jólle mu M Mó óbu ra előszavá jel m mé n felháborod kelt ortho körökb
ú h máso kiadá önk korrigál Be egyene át ar hitközség kö elégeté kíván köz nagy
ré ug mell tarto ellen vez prédikáci köz mé inzultál E köz szakvélemé k M Mózes
a néz h tartalma kön eretnekség Minth M approbá könyv m ortho v túlz refor kom
ellensé dilemm jut alkalomm m ép orthodo sürgett h minősí eretnekség műv mel sa
n ra ál M problé oldo m h 18 Óbud ide rab hív Bész tart céljá megidé egyszersm
C. tárgya máso nap azon elnö M jel m m rangi Butsev Sám asz ra kihirde ítélet m
szer C.- vis k von m tartalm tes büntetéské eretnekség hatá állásfoglalásá
szaká k vá Azonkí elrendel fizetésé leszállítás a azon ar hitköz visszautasíto
kormányza foglalkozta Bész ítéle 18 hatál kí helyez továb refor h vo fő miu
hambu újításo olvas No ha-Ce Kin ho-Em munkái szertartá refor mell fogl áll hé
i mell tis néme németnye hitszónokla orgo engedélyez M Mó kérés pamflet
visszavo 18 követk év azon is tárgy Bécs néme lefordított miál né oszt zsidó
haladó-pár felfigy javasla hoz bé ra állás korm enge Mannheim hív m 1821- Ba ál
szakvélemén kérde Ha ban út rab kötelessége reformo vonatkozól Igge Eljoss
röpirat fel mely alcí afri ra leve euró kollégáih M refor h kívá vil szakisko
létesítés úgyszin teológ főisko zsidók kézműipar földművelés v elhelyezkedés
soha m add h szomba vasárna v áttéte követel visz rigoró vall törvén enyhíté
kíván töb köz a h engedtes vasú v szomb utaz org templ használ függess pesza
pás általá kötelezettség 1835- Óbu kiad Hit hébernye tanulmán mely valósá cioni
esz vann Eb zsidó egyesülé sürg a h legf vall tekinté ismerje aki s he Jeruzsá
len A Szo n művé Sulchan-Ár nehez j fejezet magyará 18 Pr Je Zeku W 1 kön sa
életraj refor szükségessé tartalmaz hébe rész német Li előszaváv damaszku vér
alkalmá 18 C.- zseniá ötl vo h önk ú kia Lipót közö Sonnenfelsn n oszt jogász
elfelejt védőirat Halá ág sz tevékenyked Csatlak ira küld braunschwe
rabbikonferenci üdvözö mag rab pa értekezlet C.- ré v emancipác mozga
megindításá n tekinté v áll dignitáriu elő Életraj Li í m Gesamme Schrif Jo
Steinschnei Fü kü foglalkoz ve
10886
CÍM Ch
SZEMÉLY Ch
SZÓC Cho Á a főra s Weisskirche Morvao m Ar nagymar jes tan ké La Eze
tanítv Prágá ta irod németsé kor megnő keresk pál lép boldo képzett termés ú o
pál vonzo amel zavartal folytath tudomá kutatás elfog a hitkö meghív 1 ál halá
betöltö röpi 1 je E ritu kérdés to ev engedély til nem-pikkelyes vonatko Jóll
La oszt vélemén B Morde megtám é úgyszi Krieszh I p r k m Ma cáf C Sí Kaszka
röpira repliká Mi h z tradíci el ford kortá ellensé tekintet megnyilatko ak am
é So me bej s jövendő nagykani rabbis érdek agit Prédiká rendk tetsze ny
Lakenbach ga elnö ellená o ko C. sze elejtet jóll röpir mutoga ame nagykani főr
szere 1803 Prág ki rés mű amel nyí reforme va m kív idő alkalmazkod Emel azo r
tudomány j művé Maimonid Hala Hagga tov Zó filozó módsze kritizá Néz cs teóri
vonatkoz gyakor kabb elv j és ellenke Jóll m M ób r előszav je m felháboro kel
orth körök más kiad ön korrigá B egyen á a hitközsé k eléget kívá kö nag r u
mel tart elle ve prédikác kö m inzultá kö szakvélem Móze né tartalm kö
eretneksé Mint approb köny orth túl refo ko ellens dilem ju alkalom é orthod
sürget minős eretneksé mű me s r á probl old 1 Óbu id ra hí Bés tar célj megid
egyszers C tárgy más na azo eln je rang Butse Sá as r kihird ítéle sze C. vi vo
tartal te büntetésk eretneksé hat állásfoglalás szak v Azonk elrende fizetés
leszállítá azo a hitkö visszautasít kormányz foglalkozt Bés ítél 1 hatá k helye
tová refo v f mi hamb újítás olva N ha-C Ki ho-E munká szertart refo mel fog ál
h mel ti ném németny hitszónokl org engedélye M kéré pamfle visszav 1 követ é
azo i tárg Béc ném lefordítot miá n osz zsid haladó-pá felfig javasl ho b r
állá kor eng Mannhei hí 1821 B á szakvélemé kérd H ba ú ra kötelesség reform
vonatkozó Igg Eljos röpira fe mel alc afr r lev eur kollégái refo kív vi
szakisk létesíté úgyszi teoló főisk zsidó kézműipa földművelé elhelyezkedé soh
ad szomb vasárn áttét követe vis rigor val törvé enyhít kívá tö kö engedte vas
szom uta or temp haszná függes pesz pá által kötelezettsé 1835 Ób kia Hi
héberny tanulmá mel valós cion es van E zsid egyesül sür leg val tekint ismerj
ak h Jeruzs le Sz műv Sulchan-Á nehe fejeze magyar 1 P J Zek kö s életra refo
szükségess tartalma héb rés néme L előszavá damaszk vé alkalm 1 C. zseni öt v
ön ki Lipó köz Sonnenfels osz jogás elfelej védőira Hal á s tevékenyke Csatla
ir kül braunschw rabbikonferenc üdvöz ma ra p értekezle C. r emancipá mozg
megindítás tekint ál dignitári el Életra L Gesamm Schri J Steinschne F k
foglalko v
1088
CÍ C
SZEMÉL C
SZÓ Ch főr Weisskirch Morva A nagyma je ta k L Ez tanít Prág t iro némets
ko megn keres pá lé bold képzet termé pá vonz ame zavarta folytat tudom kutatá
elfo hitk meghí á hal betölt röp j rit kérdé t e engedél ti nem-pikkelye vonatk
Jól L osz vélemé Mord megtá úgysz Kriesz M cá S Kaszk röpir replik M tradíc e
for kort ellens tekinte megnyilatk a a S m be jövend nagykan rabbi érde agi
Prédik rend tetsz n Lakenbac g eln ellen k C sz elejte jól röpi mutog am
nagykan fő szer 180 Prá k ré m ame ny reform v kí id alkalmazko Eme az tudomán műv
Maimoni Hal Hagg to Z filoz módsz kritiz Né c teór vonatko gyako kab el é
ellenk Jól ó elősza j felhábor ke ort körö má kia ö korrig egye hitközs elége
kív k na me tar ell v prédiká k inzult k szakvéle Móz n tartal k eretneks Min
appro kön ort tú ref k ellen dile j alkalo ortho sürge minő eretneks m m prob
ol Ób i r h Bé ta cél megi egyszer tárg má n az el j ran Buts S a kihir ítél sz
C v v tarta t büntetés eretneks ha állásfoglalá sza Azon elrend fizeté
leszállít az hitk visszautasí kormány foglalkoz Bé íté hat hely tov ref m ham
újítá olv ha- K ho- munk szertar ref me fo á me t né németn hitszónok or
engedély kér pamfl vissza köve az tár Bé né lefordíto mi os zsi haladó-p felfi
javas h áll ko en Mannhe h 182 szakvélem kér b r kötelessé refor vonatkoz Ig Eljo
röpir f me al af le eu kollégá ref kí v szakis létesít úgysz teol főis zsid
kézműip földművel elhelyezked so a szom vasár átté követ vi rigo va törv enyhí
kív t k engedt va szo ut o tem haszn függe pes p álta kötelezetts 183 Ó ki H
hébern tanulm me való cio e va zsi egyesü sü le va tekin ismer a Jeruz l S mű
Sulchan- neh fejez magya Ze k életr ref szükséges tartalm hé ré ném előszav
damasz v alkal C zsen ö ö k Lip kö Sonnenfel os jogá elfele védőir Ha tevékenyk
Csatl i kü braunsch rabbikonferen üdvö m r értekezl C emancip moz megindítá
tekin á dignitár e Életr Gesam Schr Steinschn foglalk