10907.htm
CÍMSZÓ: Cionizmus
SZÓCIKK: Cionizmus. A Cionba
való visszatérés gondolata - ami tulajdonképpeni lényege a C.-nak - ősrégi s
pontosan akkor fogamzott meg, mikor a zsidó nép önállóságát és hazáját elvesztvén,
szétszóródott a világ minden országába. Ez a lelkekben élő és mindennapi imákba
foglalt gondolat évszázadok folyamán több ízben testet is öltött. Így már a
VII. sz.-ban egy Benjámin nevű zsidó Egyiptomban 30,000 főnyi zsidó sereget
szervezett és Chosroes perzsa királlyal szövetkezve, meghódította Palesztina
nagy részét, melyet 14 évig tartott uralma alatt. Az utolsó fegyveres
próbálkozás Palesztina visszafoglalására a VIII. sz.-ban történt, amikor Abu
Issa perzsa zsidó indított mozgalmat a mezopotámiai és szíriai zsidóság között,
mely mozgalom azonban véres kudarccal végződött. A cioni ideál azonban tovább
is kiirthatatlanul ott él a diaszpórabeli zsidóság lelkében. Ápolja azt az
ideált, - mely mint a nemzeti-vallási dualizmus tökéletes megjelenési formája a
legfőbb összetartó erő a nép szétszórt tagjai között - s itt-ott szórványosan
az ideál megvalósítására is történnek kísérletek. Már a XIII. sz.-ban látunk
Palesztina-mozgalmakat és kolonizációs törekvéseket, amelyek közt a
legeredményesebb Nachmanidesz rabbié, akinek lelkes felhívására az addig két
zsidó lakosú Jeruzsálembe rövid három év alatt 2000-en telepednek le. A
Spanyolországból való kiűzetés után a zsidó hitközségek kötelező adóként
bevezetik a chalukát a palesztinai zsidóság segélyezésére. A XVI. sz.-ban Dávid
Reubeni, ez a titokzatos keleti zsidóvezér próbálja megnyerni - eredménytelenül
- az európai fejedelmeket Palesztina újjáépítési gondolatának, majd Don József
Nászi eszközli ki Szulejmán szultántól, hogy Tiberiás varost és környékét
bocsássa rendelkezésre zsidó letelepülés céljaira. De csak a XIX. sz.-ban
sikerül az európai államok érdeklődését felkelteni a palesztinai zsidó
gyarmatosítás iránt. 1856-ban - Franciaország és Anglia támogatásával -
Montefiore Mózes megteszi az első lépéseket a jaffai narancs-ültetvények
létesítése érdekében. 1869-ben a párisi Alliance Israelite megalapítja az első
zsidó földműves iskolát Mikve Izraelben. E kezdeti sikerekkel egyidőben
megszületik a zsidó reneszánsz irodalma. Moses Hess Rom und Jerusalem-je,
George Elliot Dániel Deronda-ja a voltaképpeni első zsidó államregények,
amelyek épp úgy, mint Leo Pinsker Autoemancipation-ja, a nemzeti alapon való
regenerálódásban jelölik meg azt az utat, melyen a zsidóságnak haladnia kell. A
politikai C. megteremtője Herzl Tivadar (l. o.), aki Judenstaat c.
korszakalkotó munkájában, mely a zsidóság körében viharos lelkesedést és heves
ellenzést váltott ki, a zsidó állam megvalósítását követeli és megrajzolja
ennek az államnak a körvonalait. Herzl, hogy a világszerte fellobogó cionista
mozgalmat egységesítse és demokratikus alapon megszervezze, 1897 aug.
25-27-ikére Baselbe összehívja az első cionista kongresszust. Itt tűnik fel a
C. másik nagy vezére, Max Nordau (l. o.). A baseli kongresszus szövegezi meg az
ú. n. baseli programot, mely szerint a «C. célja a zsidó nép számára közjogilag
biztosított nemzeti otthont biztosítani Palesztinában». A cionista mozgalom
azután mindjobban szélesedik s az évről-évre tartott kongresszusokon
fokozatosan megerősödik. A C. sikerének - a nagyszabású földvásárlások,
bevándorlás és építkezések mellett - újabb állomása az 1916-i
Balfour-deklaráció, melyben Balfour miniszter tudomására adja Rothschild lord
útján a cionista világszervezetnek, hogy az angol kormány minden erejével arra
törekszik, hogy a zsidóságnak a palesztinai nemzeti otthon megteremtésére
irányuló törekvéseit elősegítse. A C. politikai megvalósulása felé a döntő
lépést az 1920 ápr. 24. tartott san-remoi konferencia tette meg, amikor a
Palesztina feletti mandátumot Angliára bízta. 1922 júl. 24. a népszövetségi
tanács ratifikálta a Palesztina-mandátumot s ez a történelmi jelentőségű tény a
beláthatatlan lehetőségek útját nyitotta meg a C. törekvései előtt. A C. ma már
világszerte egységes tervek alapján törekszik céljai elérésére. Ebben legfőbb
támogatói: a cionista sajtó a világ minden országában 98 napi- és hetilap és a
nagyszerűen kiépített szervezetek. Magyarországon is nagy tömegeket mozgatott
meg a C. gondolata (l. Magyar Cionista Szövetség), de itt is, mint más országokban
is vannak ellenzői.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 907. címszó a lexikon =>
174. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok
No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10907.htm
CÍMSZÓ: Cionizmus
SZÓCIKK: Cionizmus. A Cionba való visszatérés gondolata - ami
tulajdonképpeni lényege a C.-nak - ősrégi s pontosan akkor fogamzott meg, mikor
a zsidó nép önállóságát és hazáját elvesztvén, szétszóródott a világ minden
országába. Ez a lelkekben élő és mindennapi imákba foglalt gondolat évszázadok
folyamán több ízben testet is öltött. Így már a VII. sz.-ban egy Benjámin nevű
zsidó Egyiptomban 30,000 főnyi zsidó sereget szervezett és Chosroes perzsa
királlyal szövetkezve, meghódította Palesztina nagy részét, melyet 14 évig
tartott uralma alatt. Az utolsó fegyveres próbálkozás Palesztina
visszafoglalására a VIII. sz.-ban történt, amikor Abu Issa perzsa zsidó
indított mozgalmat a mezopotámiai és szíriai zsidóság között, mely mozgalom
azonban véres kudarccal végződött. A cioni ideál azonban tovább is
kiirthatatlanul ott él a diaszpórabeli zsidóság lelkében. Ápolja azt az ideált,
- mely mint a nemzeti-vallási dualizmus tökéletes megjelenési formája a legfőbb
összetartó erő a nép szétszórt tagjai között - s itt-ott szórványosan az ideál
megvalósítására is történnek kísérletek. Már a XIII. sz.-ban látunk Palesztina-mozgalmakat
és kolonizációs törekvéseket, amelyek közt a legeredményesebb Nachmanidesz
rabbié, akinek lelkes felhívására az addig két zsidó lakosú Jeruzsálembe rövid
három év alatt 2000-en telepednek le. A Spanyolországból való kiűzetés után a
zsidó hitközségek kötelező adóként bevezetik a chalukát a palesztinai zsidóság
segélyezésére. A XVI. sz.-ban Dávid Reubeni, ez a titokzatos keleti zsidóvezér
próbálja megnyerni - eredménytelenül - az európai fejedelmeket Palesztina
újjáépítési gondolatának, majd Don József Nászi eszközli ki Szulejmán
szultántól, hogy Tiberiás varost és környékét bocsássa rendelkezésre zsidó
letelepülés céljaira. De csak a XIX. sz.-ban sikerül az európai államok
érdeklődését felkelteni a palesztinai zsidó gyarmatosítás iránt. 1856-ban - Franciaország
és Anglia támogatásával - Montefiore Mózes megteszi az első lépéseket a jaffai
narancs-ültetvények létesítése érdekében. 1869-ben a párisi Alliance Israelite
megalapítja az első zsidó földműves iskolát Mikve Izraelben. E kezdeti
sikerekkel egyidőben megszületik a zsidó reneszánsz irodalma. Moses Hess Rom
und Jerusalem-je, George Elliot Dániel Deronda-ja a voltaképpeni első zsidó
államregények, amelyek épp úgy, mint Leo Pinsker Autoemancipation-ja, a nemzeti
alapon való regenerálódásban jelölik meg azt az utat, melyen a zsidóságnak
haladnia kell. A politikai C. megteremtője Herzl Tivadar l. o. , aki Judenstaat
c. korszakalkotó munkájában, mely a zsidóság körében viharos lelkesedést és
heves ellenzést váltott ki, a zsidó állam megvalósítását követeli és
megrajzolja ennek az államnak a körvonalait. Herzl, hogy a világszerte
fellobogó cionista mozgalmat egységesítse és demokratikus alapon megszervezze,
1897 aug. 25-27-ikére Baselbe összehívja az első cionista kongresszust. Itt
tűnik fel a C. másik nagy vezére, Max Nordau l. o. . A baseli kongresszus
szövegezi meg az ú. n. baseli programot, mely szerint a C. célja a zsidó nép
számára közjogilag biztosított nemzeti otthont biztosítani Palesztinában . A
cionista mozgalom azután mindjobban szélesedik s az évről-évre tartott
kongresszusokon fokozatosan megerősödik. A C. sikerének - a nagyszabású
földvásárlások, bevándorlás és építkezések mellett - újabb állomása az 1916-i
Balfour-deklaráció, melyben Balfour miniszter tudomására adja Rothschild lord
útján a cionista világszervezetnek, hogy az angol kormány minden erejével arra
törekszik, hogy a zsidóságnak a palesztinai nemzeti otthon megteremtésére
irányuló törekvéseit elősegítse. A C. politikai megvalósulása felé a döntő
lépést az 1920 ápr. 24. tartott san-remoi konferencia tette meg, amikor a
Palesztina feletti mandátumot Angliára bízta. 1922 júl. 24. a népszövetségi
tanács ratifikálta a Palesztina-mandátumot s ez a történelmi jelentőségű tény a
beláthatatlan lehetőségek útját nyitotta meg a C. törekvései előtt. A C. ma már
világszerte egységes tervek alapján törekszik céljai elérésére. Ebben legfőbb
támogatói: a cionista sajtó a világ minden országában 98 napi- és hetilap és a
nagyszerűen kiépített szervezetek. Magyarországon is nagy tömegeket mozgatott meg
a C. gondolata l. Magyar Cionista Szövetség , de itt is, mint más országokban
is vannak ellenzői.
10907.ht
CÍMSZÓ Cionizmu
SZÓCIKK Cionizmus Cionb val visszatéré gondolat am tulajdonképpen lényeg
C.-na ősrég pontosa akko fogamzot meg miko zsid né önállóságá é hazájá
elvesztvén szétszóródot vilá minde országába E lelkekbe él é mindennap imákb
foglal gondola évszázado folyamá töb ízbe teste i öltött Íg má VII sz.-ba eg
Benjámi nev zsid Egyiptomba 30,00 főny zsid serege szervezet é Chosroe perzs
királlya szövetkezve meghódított Palesztin nag részét melye 1 évi tartot uralm
alatt A utols fegyvere próbálkozá Palesztin visszafoglalásár VIII sz.-ba
történt amiko Ab Iss perzs zsid indítot mozgalma mezopotámia é szíria zsidósá
között mel mozgalo azonba vére kudarcca végződött cion ideá azonba továb i
kiirthatatlanu ot é diaszpórabel zsidósá lelkében Ápolj az a ideált mel min
nemzeti-vallás dualizmu tökélete megjelenés formáj legfőb összetart er né
szétszór tagja közöt itt-ot szórványosa a ideá megvalósításár i történne
kísérletek Má XIII sz.-ba látun Palesztina-mozgalmaka é kolonizáció
törekvéseket amelye köz legeredményeseb Nachmanides rabbié akine lelke
felhívásár a addi ké zsid lakos Jeruzsálemb rövi háro é alat 2000-e telepedne
le Spanyolországbó val kiűzeté utá zsid hitközsége kötelez adókén bevezeti
chaluká palesztina zsidósá segélyezésére XVI sz.-ba Dávi Reubeni e titokzato
kelet zsidóvezé próbálj megnyern eredménytelenü a európa fejedelmeke Palesztin
újjáépítés gondolatának maj Do Józse Nász eszközl k Szulejmá szultántól hog
Tiberiá varos é környéké bocsáss rendelkezésr zsid letelepülé céljaira D csa
XIX sz.-ba sikerü a európa államo érdeklődésé felkelten palesztina zsid
gyarmatosítá iránt 1856-ba Franciaorszá é Angli támogatásáva Montefior Móze
megtesz a els lépéseke jaffa narancs-ültetvénye létesítés érdekében 1869-be
páris Allianc Israelit megalapítj a els zsid földműve iskolá Mikv Izraelben
kezdet sikerekke egyidőbe megszületi zsid reneszáns irodalma Mose Hes Ro un
Jerusalem-je Georg Ellio Dánie Deronda-j voltaképpen els zsid államregények
amelye ép úgy min Le Pinske Autoemancipation-ja nemzet alapo val
regenerálódásba jelöli me az a utat melye zsidóságna haladni kell politika C
megteremtőj Herz Tivada l o ak Judenstaa c korszakalkot munkájában mel zsidósá
körébe viharo lelkesedés é heve ellenzés váltot ki zsid álla megvalósításá
követel é megrajzolj enne a államna körvonalait Herzl hog világszert fellobog
cionist mozgalma egységesíts é demokratiku alapo megszervezze 189 aug
25-27-ikér Baselb összehívj a els cionist kongresszust It tűni fe C mási nag
vezére Ma Norda l o basel kongresszu szövegez me a ú n basel programot mel
szerin C célj zsid né számár közjogila biztosítot nemzet otthon biztosítan
Palesztinába cionist mozgalo azutá mindjobba szélesedi a évről-évr tartot
kongresszusoko fokozatosa megerősödik C sikeréne nagyszabás földvásárlások
bevándorlá é építkezése mellet újab állomás a 1916- Balfour-deklaráció melybe
Balfou miniszte tudomásár adj Rothschil lor útjá cionist világszervezetnek hog
a ango kormán minde erejéve arr törekszik hog zsidóságna palesztina nemzet
ottho megteremtésér irányul törekvései elősegítse C politika megvalósulás fel
dönt lépés a 192 ápr 24 tartot san-remo konferenci tett meg amiko Palesztin
felett mandátumo Angliár bízta 192 júl 24 népszövetség tanác ratifikált
Palesztina-mandátumo e történelm jelentőség tén beláthatatla lehetősége útjá
nyitott me C törekvése előtt C m má világszert egysége terve alapjá törekszi
célja elérésére Ebbe legfőb támogatói cionist sajt vilá minde országába 9 napi
é hetila é nagyszerűe kiépítet szervezetek Magyarországo i nag tömegeke
mozgatot me C gondolat l Magya Cionist Szövetsé d it is min má országokba i
vanna ellenzői
10907.h
CÍMSZ Cionizm
SZÓCIK Cionizmu Cion va visszatér gondola a tulajdonképpe lénye C.-n ősré
pontos akk fogamzo me mik zsi n önállóság hazáj elvesztvé szétszóródo vil mind
országáb lelkekb é mindenna imák fogla gondol évszázad folyam tö ízb test öltöt
Í m VI sz.-b e Benjám ne zsi Egyiptomb 30,0 főn zsi sereg szerveze Chosro perz
királly szövetkezv meghódítot Paleszti na részé mely év tarto ural alat utol
fegyver próbálkoz Paleszti visszafoglalásá VII sz.-b történ amik A Is perz zsi
indíto mozgalm mezopotámi szíri zsidós közöt me mozgal azonb vér kudarcc
végződöt cio ide azonb tová kiirthatatlan o diaszpórabe zsidós lelkébe Ápol a
ideál me mi nemzeti-vallá dualizm tökélet megjelené formá legfő összetar e n
szétszó tagj közö itt-o szórványos ide megvalósításá történn kísérlete M XII
sz.-b látu Palesztina-mozgalmak kolonizáci törekvéseke amely kö legeredményese
Nachmanide rabbi akin lelk felhívásá add k zsi lako Jeruzsálem röv hár ala
2000- telepedn l Spanyolországb va kiűzet ut zsi hitközség kötele adóké bevezet
chaluk palesztin zsidós segélyezésér XV sz.-b Dáv Reuben titokzat kele zsidóvez
próbál megnyer eredménytelen európ fejedelmek Paleszti újjáépíté gondolatána ma
D Józs Nás eszköz Szulejm szultántó ho Tiberi varo környék bocsás rendelkezés
zsi letelepül céljair cs XI sz.-b siker európ állam érdeklődés felkelte
palesztin zsi gyarmatosít irán 1856-b Franciaorsz Angl támogatásáv Montefio Móz
megtes el lépések jaff narancs-ültetvény létesíté érdekébe 1869-b pári Allian
Israeli megalapít el zsi földműv iskol Mik Izraelbe kezde sikerekk egyidőb
megszület zsi reneszán irodalm Mos He R u Jerusalem-j Geor Elli Dáni Deronda-
voltaképpe el zsi államregénye amely é úg mi L Pinsk Autoemancipation-j nemze
alap va regenerálódásb jelöl m a uta mely zsidóságn haladn kel politik
megteremtő Her Tivad a Judensta korszakalko munkájába me zsidós köréb vihar
lelkesedé hev ellenzé válto k zsi áll megvalósítás követe megrajzol enn államn
körvonalai Herz ho világszer fellobo cionis mozgalm egységesít demokratik alap
megszervezz 18 au 25-27-iké Basel összehív el cionis kongresszus I tűn f más na
vezér M Nord base kongressz szövege m base programo me szeri cél zsi n számá
közjogil biztosíto nemze ottho biztosíta Palesztináb cionis mozgal azut
mindjobb szélesed évről-év tarto kongresszusok fokozatos megerősödi sikerén
nagyszabá földvásárláso bevándorl építkezés melle úja állomá 1916
Balfour-deklaráci melyb Balfo miniszt tudomásá ad Rothschi lo útj cionis
világszervezetne ho ang kormá mind erejév ar törekszi ho zsidóságn palesztin
nemze otth megteremtésé irányu törekvése elősegíts politik megvalósulá fe dön
lépé 19 áp 2 tarto san-rem konferenc tet me amik Paleszti felet mandátum Angliá
bízt 19 jú 2 népszövetsé taná ratifikál Palesztina-mandátum történel jelentősé
té beláthatatl lehetőség útj nyitot m törekvés előt m világszer egység terv
alapj töreksz célj elérésér Ebb legfő támogató cionis saj vil mind országáb nap
hetil nagyszerű kiépíte szervezete Magyarország na tömegek mozgato m gondola
Magy Cionis Szövets i i mi m országokb vann ellenző
10907.
CÍMS Cioniz
SZÓCI Cionizm Cio v visszaté gondol tulajdonképp lény C.- ősr ponto ak
fogamz m mi zs önállósá hazá elvesztv szétszóród vi min országá lelkek mindenn
imá fogl gondo évszáza folya t íz tes öltö V sz.- Benjá n zs Egyiptom 30, fő zs
sere szervez Chosr per királl szövetkez meghódíto Paleszt n rész mel é tart ura
ala uto fegyve próbálko Paleszt visszafoglalás VI sz.- törté ami I per zs indít
mozgal mezopotám szír zsidó közö m mozga azon vé kudarc végződö ci id azon tov
kiirthatatla diaszpórab zsidó lelkéb Ápo ideá m m nemzeti-vall dualiz tökéle
megjelen form legf összeta szétsz tag köz itt- szórványo id megvalósítás történ
kísérlet XI sz.- lát Palesztina-mozgalma kolonizác törekvések amel k
legeredményes Nachmanid rabb aki lel felhívás ad zs lak Jeruzsále rö há al 2000
teleped Spanyolország v kiűze u zs hitközsé kötel adók beveze chalu paleszti
zsidó segélyezésé X sz.- Dá Reube titokza kel zsidóve próbá megnye eredménytele
euró fejedelme Paleszt újjáépít gondolatán m Józ Ná eszkö Szulej szultánt h
Tiber var környé bocsá rendelkezé zs letelepü céljai c X sz.- sike euró álla
érdeklődé felkelt paleszti zs gyarmatosí irá 1856- Franciaors Ang támogatásá
Montefi Mó megte e lépése jaf narancs-ültetvén létesít érdekéb 1869- pár Allia
Israel megalapí e zs földmű isko Mi Izraelb kezd sikerek egyidő megszüle zs
reneszá irodal Mo H Jerusalem- Geo Ell Dán Deronda voltaképp e zs államregény
amel ú m Pins Autoemancipation- nemz ala v regenerálódás jelö ut mel zsidóság
halad ke politi megteremt He Tiva Judenst korszakalk munkájáb m zsidó köré viha
lelkesed he ellenz vált zs ál megvalósítá követ megrajzo en állam körvonala Her
h világsze fellob cioni mozgal egységesí demokrati ala megszervez 1 a 25-27-ik
Base összehí e cioni kongresszu tű má n vezé Nor bas kongress szöveg bas
program m szer cé zs szám közjogi biztosít nemz otth biztosít Palesztiná cioni
mozga azu mindjob szélese évről-é tart kongresszuso fokozato megerősöd sikeré
nagyszab földvásárlás bevándor építkezé mell új állom 191 Balfour-deklarác mely
Balf minisz tudomás a Rothsch l út cioni világszervezetn h an korm min erejé a
töreksz h zsidóság paleszti nemz ott megteremtés irány törekvés elősegít politi
megvalósul f dö lép 1 á tart san-re konferen te m ami Paleszt fele mandátu
Angli bíz 1 j népszövets tan ratifiká Palesztina-mandátu történe jelentős t
beláthatat lehetősé út nyito törekvé elő világsze egysé ter alap töreks cél
elérésé Eb legf támogat cioni sa vi min országá na heti nagyszer kiépít
szervezet Magyarorszá n tömege mozgat gondol Mag Cioni Szövet m országok van
ellenz
10907
CÍM Cioni
SZÓC Cioniz Ci visszat gondo tulajdonkép lén C. ős pont a fogam m z önállós
haz elveszt szétszóró v mi ország lelke minden im fog gond évszáz foly í te ölt
sz. Benj z Egyipto 30 f z ser szerve Chos pe királ szövetke meghódít Palesz rés
me tar ur al ut fegyv próbálk Palesz visszafoglalá V sz. tört am pe z indí
mozga mezopotá szí zsid köz mozg azo v kudar végződ c i azo to kiirthatatl
diaszpóra zsid lelké Áp ide nemzeti-val duali tökél megjele for leg összet
széts ta kö itt szórvány i megvalósítá törté kísérle X sz. lá Palesztina-mozgalm
kolonizá törekvése ame legeredménye Nachmani rab ak le felhívá a z la Jeruzsál
r h a 200 telepe Spanyolorszá kiűz z hitközs köte adó bevez chal paleszt zsid
segélyezés sz. D Reub titokz ke zsidóv prób megny eredménytel eur fejedelm
Palesz újjáépí gondolatá Jó N eszk Szule szultán Tibe va körny bocs rendelkez z
letelep célja sz. sik eur áll érdeklőd felkel paleszt z gyarmatos ir 1856
Franciaor An támogatás Montef M megt lépés ja narancs-ültetvé létesí érdeké
1869 pá Alli Israe megalap z földm isk M Izrael kez sikere egyid megszül z
renesz iroda M Jerusalem Ge El Dá Derond voltakép z államregén ame Pin
Autoemancipation nem al regenerálódá jel u me zsidósá hala k polit megterem H
Tiv Judens korszakal munkájá zsid kör vih lelkese h ellen vál z á megvalósít köve
megrajz e álla körvonal He világsz fello cion mozga egységes demokrat al
megszerve 25-27-i Bas összeh cion kongressz t m vez No ba kongres szöve ba
progra sze c z szá közjog biztosí nem ott biztosí Palesztin cion mozg az mindjo
széles évről- tar kongresszus fokozat megerősö siker nagysza földvásárlá
bevándo építkez mel ú állo 19 Balfour-deklará mel Bal minis tudomá Rothsc ú
cion világszervezet a kor mi erej töreks zsidósá paleszt nem ot megteremté irán
törekvé elősegí polit megvalósu d lé tar san-r konfere t am Palesz fel mandát
Angl bí népszövet ta ratifik Palesztina-mandát történ jelentő beláthata lehetős
ú nyit törekv el világsz egys te ala törek cé elérés E leg támoga cion s v mi
ország n het nagysze kiépí szerveze Magyarorsz tömeg mozga gondo Ma Cion Szöve
országo va ellen
1090
CÍ Cion
SZÓ Cioni C vissza gond tulajdonké lé C ő pon foga önálló ha elvesz
szétszór m orszá lelk minde i fo gon évszá fol t öl sz Ben Egyipt 3 se szerv
Cho p kirá szövetk meghódí Pales ré m ta u a u fegy próbál Pales visszafoglal
sz tör a p ind mozg mezopot sz zsi kö moz az kuda végző az t kiirthatat
diaszpór zsi lelk Á id nemzeti-va dual töké megjel fo le össze szét t k it
szórván megvalósít tört kísérl sz l Palesztina-mozgal koloniz törekvés am
legeredmény Nachman ra a l felhív l Jeruzsá 20 telep Spanyolorsz kiű hitköz köt
ad beve cha palesz zsi segélyezé sz Reu titok k zsidó pró megn eredményte eu
fejedel Pales újjáép gondolat J esz Szul szultá Tib v körn boc rendelke letele
célj sz si eu ál érdeklő felke palesz gyarmato i 185 Franciao A támogatá Monte
meg lépé j narancs-ültetv létes érdek 186 p All Isra megala föld is Izrae ke
siker egyi megszü renes irod Jerusale G E D Deron voltaké államregé am Pi
Autoemancipatio ne a regenerálód je m zsidós hal poli megtere Ti Juden korszaka
munkáj zsi kö vi lelkes elle vá megvalósí köv megraj áll körvona H világs fell
cio mozg egysége demokra a megszerv 25-27- Ba össze cio kongress ve N b kongre
szöv b progr sz sz közjo biztos ne ot biztos Paleszti cio moz a mindj széle
évről ta kongresszu fokoza megerős sike nagysz földvásárl bevánd építke me áll
1 Balfour-deklar me Ba mini tudom Roths cio világszerveze ko m ere törek zsidós
palesz ne o megteremt irá törekv előseg poli megvalós l ta san- konfer a Pales
fe mandá Ang b népszöve t ratifi Palesztina-mandá törté jelent beláthat lehető
nyi törek e világs egy t al töre c eléré le támog cio m orszá he nagysz kiép
szervez Magyarors töme mozg gond M Cio Szöv ország v elle