10920.htm
CÍMSZÓ: Csáktornya
SZÓCIKK: Csáktornya
(Cakovec, Sz. H. Sz.). A Cs.-i (kongresszusi) hitközség 1790. körül alakult. A
szájhagyomány szerint a Csakathurner, Hochsinger, Weisz és Fischer családok alapították.
Első rabbija Hirschmann Áron volt, aki 1842. halt meg Cs.-n. 1794-ben vásárolt
a hitközség temetőtelket, 1836. építette egyik templomát, később Légrádon épült
a másik templom, 1876. létesült az elemi iskola, mely 1883. megszűnt, 1924.
Grünwald Illés főrabbi Talmud Tórát alapított, mely tanulók hiányában jelenleg
szünetel. A hitközség rabbijai voltak: Hillmann Sámuel, Rappaport Emanuel,
Rosenstein Ábrahám és Schwarc Jakab, aki több mint félszázadon át, 1862-1913-ig
állott a hitközség élén. Kiváló tudós volt, ő tartotta az első magyar nyelvű
hitszónoklatot a templomban. A hitközség intézményei: A Chevra Kadisa, mely
Viola Vilmos elnöklete alatt áll, a Nőegylet, melynek Viola Vilmosné az elnöke,
a jótékony egylet, mely Wolf Béla vezetése alatt működik, az ifjúsági egylet,
melynek Hoffmann Jenő az elnöke és a leányegylet, melynek Hoffman Böske a
vezetője. A hitközség területéről többen származtak el, akik kulturális téren
hírnévre tettek szert. Ezek: Fischer Vilmos író, a gráci egyetem könyvtárosa, a
város díszpolgára, Schwarc Mór győri főrabbi, Kovács Lipót közgazdasági író,
Hirschl Zsiga zeneszerző. A hitközségnek társadalmi téren vezető szerepet
játszó tagjai: néhai Klein Ignác és néhai Schwarc Albert orvosok, Schwarc Lajos
ügyvéd, hitközségi elnök, Wolf Béla és Viola Vilmos községi orvosok, Stern Leó
törvényszéki elnök és Rubin Vilmos járásbíró. Nagyobb ipari telepeket és
gazdasági vállalkozásokat létesítettek: Neumann Vilmos és Zoór Dénes
kékfestő-gyárat, id. és ifj. Graner Henrik szalag- és harisnyagyárat, Heinrich
Miksa és Benedikt Béla cukorkagyárat, Molnár Lajos gőzmalmot és villanytelepet,
Vajda Elemér baromfi-tenyészetet, Rosenberg Richárd, Fischer Albert és Lajos
drót- és vasárugyárat, néhai Benedikt Ede takarékpénztárt, néhai Fischel Fülöp könyvnyomdát,
Neuman Miksa gabona-kiviteli vállalatot. A hitközségnek értékes dokumentumokat
tartalmazó levéltára van. A hitközség területén Schwarc Jakab rabbi beszédei
jelentek meg könyvalakban. A hitközség történetével Zrínyi Károly: Csáktornya
monográfiája c. munkája foglalkozik. A hitközség 118 tagja vett részt a
világháborúban, 17 esett el. A forradalmaknak 2 áldozata van. Költségvetése évi
180,000 dinár, melyből 30,000 dinárt fordít szociális és filantropikus célokra.
Anyakönyvi területéhez 32 község tartozik. Lélekszáma 616, a családok száma
170, adófizetője 212. Foglalkozás szerint: 6 nagykereskedő, 97 kereskedő, 5
ügyvéd, 4 köztisztviselő, 5 nagyiparos, 3 orvos, 56 magántisztviselő, 11 iparos
és 20 magánzó. A hitközség mai vezetősége: Grünwald Illés főrabbi, Schwarc
Lajos elnök, Wolf Béla alelnök, Baumsteiger Samu pénztárnok, Leitner Márk
titkár, Gold Ferenc, Grünfeld Ernő, Guttmann Lipót, Neumann Vilmos, Pátkai
Jakab, Schlesinger Lajos, Vajda Andor, Viola Vilmos és Zoór Dénes elöljárósági
tagok.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 920. címszó a lexikon =>
177. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10920.htm
CÍMSZÓ: Csáktornya
SZÓCIKK: Csáktornya Cakovec, Sz. H. Sz. . A Cs.-i kongresszusi hitközség
1790. körül alakult. A szájhagyomány szerint a Csakathurner, Hochsinger, Weisz
és Fischer családok alapították. Első rabbija Hirschmann Áron volt, aki 1842.
halt meg Cs.-n. 1794-ben vásárolt a hitközség temetőtelket, 1836. építette
egyik templomát, később Légrádon épült a másik templom, 1876. létesült az elemi
iskola, mely 1883. megszűnt, 1924. Grünwald Illés főrabbi Talmud Tórát
alapított, mely tanulók hiányában jelenleg szünetel. A hitközség rabbijai
voltak: Hillmann Sámuel, Rappaport Emanuel, Rosenstein Ábrahám és Schwarc
Jakab, aki több mint félszázadon át, 1862-1913-ig állott a hitközség élén.
Kiváló tudós volt, ő tartotta az első magyar nyelvű hitszónoklatot a
templomban. A hitközség intézményei: A Chevra Kadisa, mely Viola Vilmos
elnöklete alatt áll, a Nőegylet, melynek Viola Vilmosné az elnöke, a jótékony egylet,
mely Wolf Béla vezetése alatt működik, az ifjúsági egylet, melynek Hoffmann
Jenő az elnöke és a leányegylet, melynek Hoffman Böske a vezetője. A hitközség
területéről többen származtak el, akik kulturális téren hírnévre tettek szert.
Ezek: Fischer Vilmos író, a gráci egyetem könyvtárosa, a város díszpolgára,
Schwarc Mór győri főrabbi, Kovács Lipót közgazdasági író, Hirschl Zsiga
zeneszerző. A hitközségnek társadalmi téren vezető szerepet játszó tagjai:
néhai Klein Ignác és néhai Schwarc Albert orvosok, Schwarc Lajos ügyvéd,
hitközségi elnök, Wolf Béla és Viola Vilmos községi orvosok, Stern Leó
törvényszéki elnök és Rubin Vilmos járásbíró. Nagyobb ipari telepeket és
gazdasági vállalkozásokat létesítettek: Neumann Vilmos és Zoór Dénes
kékfestő-gyárat, id. és ifj. Graner Henrik szalag- és harisnyagyárat, Heinrich
Miksa és Benedikt Béla cukorkagyárat, Molnár Lajos gőzmalmot és villanytelepet,
Vajda Elemér baromfi-tenyészetet, Rosenberg Richárd, Fischer Albert és Lajos
drót- és vasárugyárat, néhai Benedikt Ede takarékpénztárt, néhai Fischel Fülöp
könyvnyomdát, Neuman Miksa gabona-kiviteli vállalatot. A hitközségnek értékes
dokumentumokat tartalmazó levéltára van. A hitközség területén Schwarc Jakab
rabbi beszédei jelentek meg könyvalakban. A hitközség történetével Zrínyi
Károly: Csáktornya monográfiája c. munkája foglalkozik. A hitközség 118 tagja
vett részt a világháborúban, 17 esett el. A forradalmaknak 2 áldozata van.
Költségvetése évi 180,000 dinár, melyből 30,000 dinárt fordít szociális és
filantropikus célokra. Anyakönyvi területéhez 32 község tartozik. Lélekszáma
616, a családok száma 170, adófizetője 212. Foglalkozás szerint: 6
nagykereskedő, 97 kereskedő, 5 ügyvéd, 4 köztisztviselő, 5 nagyiparos, 3 orvos,
56 magántisztviselő, 11 iparos és 20 magánzó. A hitközség mai vezetősége:
Grünwald Illés főrabbi, Schwarc Lajos elnök, Wolf Béla alelnök, Baumsteiger
Samu pénztárnok, Leitner Márk titkár, Gold Ferenc, Grünfeld Ernő, Guttmann
Lipót, Neumann Vilmos, Pátkai Jakab, Schlesinger Lajos, Vajda Andor, Viola Vilmos
és Zoór Dénes elöljárósági tagok.
10920.ht
CÍMSZÓ Csáktorny
SZÓCIKK Csáktorny Cakovec Sz H Sz Cs.- kongresszus hitközsé 1790 körü
alakult szájhagyomán szerin Csakathurner Hochsinger Weis é Fische családo
alapították Els rabbij Hirschman Áro volt ak 1842 hal me Cs.-n 1794-be vásárol
hitközsé temetőtelket 1836 épített egyi templomát későb Légrádo épül mási
templom 1876 létesül a elem iskola mel 1883 megszűnt 1924 Grünwal Illé főrabb
Talmu Tórá alapított mel tanuló hiányába jelenle szünetel hitközsé rabbija
voltak Hillman Sámuel Rappapor Emanuel Rosenstei Ábrahá é Schwar Jakab ak töb
min félszázado át 1862-1913-i állot hitközsé élén Kivál tudó volt tartott a els
magya nyelv hitszónoklato templomban hitközsé intézményei Chevr Kadisa mel Viol
Vilmo elnöklet alat áll Nőegylet melyne Viol Vilmosn a elnöke jótékon egylet
mel Wol Bél vezetés alat működik a ifjúság egylet melyne Hoffman Jen a elnök é
leányegylet melyne Hoffma Bösk vezetője hitközsé területérő többe származta el
aki kulturáli tére hírnévr tette szert Ezek Fische Vilmo író grác egyete
könyvtárosa váro díszpolgára Schwar Mó győr főrabbi Kovác Lipó közgazdaság író
Hirsch Zsig zeneszerző hitközségne társadalm tére vezet szerepe játsz tagjai
néha Klei Igná é néha Schwar Alber orvosok Schwar Lajo ügyvéd hitközség elnök
Wol Bél é Viol Vilmo község orvosok Ster Le törvényszék elnö é Rubi Vilmo
járásbíró Nagyob ipar telepeke é gazdaság vállalkozásoka létesítettek Neuman
Vilmo é Zoó Déne kékfestő-gyárat id é ifj Grane Henri szalag é harisnyagyárat
Heinric Miks é Benedik Bél cukorkagyárat Molná Lajo gőzmalmo é villanytelepet
Vajd Elemé baromfi-tenyészetet Rosenber Richárd Fische Alber é Lajo drót é
vasárugyárat néha Benedik Ed takarékpénztárt néha Fische Fülö könyvnyomdát
Neuma Miks gabona-kivitel vállalatot hitközségne értéke dokumentumoka tartalmaz
levéltár van hitközsé területé Schwar Jaka rabb beszéde jelente me könyvalakban
hitközsé történetéve Zríny Károly Csáktorny monográfiáj c munkáj foglalkozik
hitközsé 11 tagj vet rész világháborúban 1 eset el forradalmakna áldozat van
Költségvetés év 180,00 dinár melybő 30,00 dinár fordí szociáli é filantropiku
célokra Anyakönyv területéhe 3 közsé tartozik Lélekszám 616 családo szám 170
adófizetőj 212 Foglalkozá szerint nagykereskedő 9 kereskedő ügyvéd köztisztviselő
nagyiparos orvos 5 magántisztviselő 1 iparo é 2 magánzó hitközsé ma vezetősége
Grünwal Illé főrabbi Schwar Lajo elnök Wol Bél alelnök Baumsteige Sam
pénztárnok Leitne Már titkár Gol Ferenc Grünfel Ernő Guttman Lipót Neuman
Vilmos Pátka Jakab Schlesinge Lajos Vajd Andor Viol Vilmo é Zoó Déne
elöljáróság tagok
10920.h
CÍMSZ Csáktorn
SZÓCIK Csáktorn Cakove S S Cs. kongresszu hitközs 179 kör alakul
szájhagyomá szeri Csakathurne Hochsinge Wei Fisch család alapítottá El rabbi
Hirschma Ár vol a 184 ha m Cs.- 1794-b vásáro hitközs temetőtelke 183 építet
egy templomá késő Légrád épü más templo 187 létesü ele iskol me 188 megszűn 192
Grünwa Ill főrab Talm Tór alapítot me tanul hiányáb jelenl szünete hitközs
rabbij volta Hillma Sámue Rappapo Emanue Rosenste Ábrah Schwa Jaka a tö mi
félszázad á 1862-1913- állo hitközs élé Kivá tud vol tartot el magy nyel
hitszónoklat templomba hitközs intézménye Chev Kadis me Vio Vilm elnökle ala ál
Nőegyle melyn Vio Vilmos elnök jótéko egyle me Wo Bé vezeté ala működi ifjúsá egyle
melyn Hoffma Je elnö leányegyle melyn Hoffm Bös vezetőj hitközs területér több
származt e ak kulturál tér hírnév tett szer Eze Fisch Vilm ír grá egyet
könyvtáros vár díszpolgár Schwa M győ főrabb Ková Lip közgazdasá ír Hirsc Zsi
zeneszerz hitközségn társadal tér veze szerep játs tagja néh Kle Ign néh Schwa
Albe orvoso Schwa Laj ügyvé hitközsé elnö Wo Bé Vio Vilm közsé orvoso Ste L
törvényszé eln Rub Vilm járásbír Nagyo ipa telepek gazdasá vállalkozások
létesítette Neuma Vilm Zo Dén kékfestő-gyára i if Gran Henr szala harisnyagyára
Heinri Mik Benedi Bé cukorkagyára Moln Laj gőzmalm villanytelepe Vaj Elem
baromfi-tenyészete Rosenbe Richár Fisch Albe Laj dró vasárugyára néh Benedi E
takarékpénztár néh Fisch Fül könyvnyomdá Neum Mik gabona-kivite vállalato hitközségn
érték dokumentumok tartalma levéltá va hitközs terület Schwa Jak rab beszéd
jelent m könyvalakba hitközs történetév Zrín Károl Csáktorn monográfiá munká
foglalkozi hitközs 1 tag ve rés világháborúba ese e forradalmakn áldoza va
Költségveté é 180,0 diná melyb 30,0 diná ford szociál filantropik célokr
Anyaköny területéh közs tartozi Lélekszá 61 család szá 17 adófizető 21
Foglalkoz szerin nagykeresked keresked ügyvé köztisztvisel nagyiparo orvo
magántisztvisel ipar magánz hitközs m vezetőség Grünwa Ill főrabb Schwa Laj
elnö Wo Bé alelnö Baumsteig Sa pénztárno Leitn Má titká Go Feren Grünfe Ern
Guttma Lipó Neuma Vilmo Pátk Jaka Schlesing Lajo Vaj Ando Vio Vilm Zo Dén
elöljárósá tago
10920.
CÍMS Csáktor
SZÓCI Csáktor Cakov Cs kongressz hitköz 17 kö alaku szájhagyom szer
Csakathurn Hochsing We Fisc csalá alapított E rabb Hirschm Á vo 18 h Cs. 1794-
vásár hitköz temetőtelk 18 építe eg templom kés Légrá ép má templ 18 létes el
isko m 18 megszű 19 Grünw Il főra Tal Tó alapíto m tanu hiányá jelen szünet hitköz
rabbi volt Hillm Sámu Rappap Emanu Rosenst Ábra Schw Jak t m félszáza 1862-1913
áll hitköz él Kiv tu vo tarto e mag nye hitszónokla templomb hitköz intézmény
Che Kadi m Vi Vil elnökl al á Nőegyl mely Vi Vilmo elnö jóték egyl m W B vezet
al működ ifjús egyl mely Hoffm J eln leányegyl mely Hoff Bö vezető hitköz
területé töb származ a kulturá té hírné tet sze Ez Fisc Vil í gr egye könyvtáro
vá díszpolgá Schw gy főrab Kov Li közgazdas í Hirs Zs zeneszer hitközség
társada té vez szere ját tagj né Kl Ig né Schw Alb orvos Schw La ügyv hitközs
eln W B Vi Vil közs orvos St törvénysz el Ru Vil járásbí Nagy ip telepe gazdas
vállalkozáso létesített Neum Vil Z Dé kékfestő-gyár i Gra Hen szal harisnyagyár
Heinr Mi Bened B cukorkagyár Mol La gőzmal villanytelep Va Ele
baromfi-tenyészet Rosenb Richá Fisc Alb La dr vasárugyár né Bened takarékpénztá
né Fisc Fü könyvnyomd Neu Mi gabona-kivit vállalat hitközség érté dokumentumo
tartalm levélt v hitköz terüle Schw Ja ra beszé jelen könyvalakb hitköz
történeté Zrí Káro Csáktor monográfi munk foglalkoz hitköz ta v ré világháborúb
es forradalmak áldoz v Költségvet 180, din mely 30, din for szociá filantropi
célok Anyakön területé köz tartoz Léleksz 6 csalá sz 1 adófizet 2 Foglalko
szeri nagykereske kereske ügyv köztisztvise nagyipar orv magántisztvise ipa
magán hitköz vezetősé Grünw Il főrab Schw La eln W B aleln Baumstei S pénztárn
Leit M titk G Fere Grünf Er Guttm Lip Neum Vilm Pát Jak Schlesin Laj Va And Vi
Vil Z Dé elöljárós tag
10920
CÍM Csákto
SZÓC Csákto Cako C kongress hitkö 1 k alak szájhagyo sze Csakathur Hochsin
W Fis csal alapítot rab Hirsch v 1 Cs 1794 vásá hitkö temetőtel 1 épít e templo
ké Légr é m temp 1 léte e isk 1 megsz 1 Grün I főr Ta T alapít tan hiány jele
szüne hitkö rabb vol Hill Sám Rappa Eman Rosens Ábr Sch Ja félszáz 1862-191 ál
hitkö é Ki t v tart ma ny hitszónokl templom hitkö intézmén Ch Kad V Vi elnök a
Nőegy mel V Vilm eln jóté egy veze a műkö ifjú egy mel Hoff el leányegy mel Hof
B vezet hitkö terület tö szárma kultur t hírn te sz E Fis Vi g egy könyvtár v
díszpolg Sch g főra Ko L közgazda Hir Z zenesze hitközsé társad t ve szer já
tag n K I n Sch Al orvo Sch L ügy hitköz el V Vi köz orvo S törvénys e R Vi
járásb Nag i telep gazda vállalkozás létesítet Neu Vi D kékfestő-gyá Gr He sza
harisnyagyá Hein M Bene cukorkagyá Mo L gőzma villanytele V El baromfi-tenyésze
Rosen Rich Fis Al L d vasárugyá n Bene takarékpénzt n Fis F könyvnyom Ne M
gabona-kivi vállala hitközsé ért dokumentum tartal levél hitkö terül Sch J r
besz jele könyvalak hitkö történet Zr Kár Csákto monográf mun foglalko hitkö t
r világháború e forradalma áldo Költségve 180 di mel 30 di fo szoci filantrop
célo Anyakö terület kö tarto Léleks csal s adófize Foglalk szer nagykeresk
keresk ügy köztisztvis nagyipa or magántisztvis ip magá hitkö vezetős Grün I
főra Sch L el alel Baumste pénztár Lei tit Fer Grün E Gutt Li Neu Vil Pá Ja
Schlesi La V An V Vi D elöljáró ta
1092
CÍ Csákt
SZÓ Csákt Cak kongres hitk ala szájhagy sz Csakathu Hochsi Fi csa alapíto
ra Hirsc C 179 vás hitk temetőte épí templ k Lég tem lét is megs Grü fő T alapí
ta hián jel szün hitk rab vo Hil Sá Rapp Ema Rosen Áb Sc J félszá 1862-19 á
hitk K tar m n hitszónok templo hitk intézmé C Ka V elnö Nőeg me Vil el jót eg
vez műk ifj eg me Hof e leányeg me Ho veze hitk terüle t szárm kultu hír t s Fi
V eg könyvtá díszpol Sc főr K közgazd Hi zenesz hitközs társa v sze j ta Sc A
orv Sc üg hitkö e V kö orv törvény V járás Na tele gazd vállalkozá létesíte Ne
V kékfestő-gy G H sz harisnyagy Hei Ben cukorkagy M gőzm villanytel E baromfi-tenyész
Rose Ric Fi A vasárugy Ben takarékpénz Fi könyvnyo N gabona-kiv vállal hitközs
ér dokumentu tarta levé hitk terü Sc bes jel könyvala hitk történe Z Ká Csákt
monográ mu foglalk hitk világhábor forradalm áld Költségv 18 d me 3 d f szoc
filantro cél Anyak terüle k tart Lélek csa adófiz Foglal sze nagykeres keres üg
köztisztvi nagyip o magántisztvi i mag hitk vezető Grü főr Sc e ale Baumst
pénztá Le ti Fe Grü Gut L Ne Vi P J Schles L A V elöljár t