10925.htm
CÍMSZÓ: Cs.az Árpád-házi királyok korában
SZÓCIKK: Cs. az Árpád-házi
királyok korában. Az Árpádkori és későbbi okiratokban szerepelnek zsidó és vele
rokonhangzású szavakkal képzett magyar családnevek. Legtöbbször szláv alakban (zsidov)
használták abban a formában, ahogy az oroszoktól vagy a kozároktól elkerült
hozzájuk. Az ilyen ősi magyar nevek zsidó származásra mutatnak. Ilyenek: Zsid
(l. Zsid), Zsiday (l. Zsiday), Zsidó (l. Zsidó), Zsidov, Zsidói, Zsidókői. E
neveket viselő egyének vagy családok eredetileg a honfoglaló magyarokkal együtt
bevándorolt zsidóhitűek voltak, akik a kereszténység terjedésekor
megkeresztelkedtek. Ugyancsak a honfoglaló kozárok leszármazását sejtetik a
kozárképzésű nevek, mint Kozárvári stb. Az Árpádkorban, 1050 körül egy Jiczhák
(Izsák) nevű magyar zsidó a Jászkont vagy Jászkonti nevet viselte (l.
Jászkont), ami különösen azért jelentőségteljes, mert némely magyar tudós a
kunokat tartja a kozárok leszármazottainak. E név pedig vagy a Jász és a Kont, vagy
pedig a Jász-kun szóból alakulhatott. 1225-ből a Téka vagy Techa név (l. Teka),
1263-ból pedig egy vasmegyei Farkas nevű zsidó emléke maradt fenn (l. Farkas).
Ez az utóbb említett három név tősgyökeresen magyar, főleg a két legrégibb. Az
Árpádkorból ezeken kívül még hét nevet ismer a történelem, ezek közül három
bibliai név, ami a régi magyaroknál sűrűn előfordult, a többi négy név német,
egy Ausztriából bevándorolt zsidó apának és három fiának a neve. A bevándorolt
zsidók neveire egyébként jellemző, hogy nevükről meg lehet állapítani, honnét
kerültek az országba, így a törökök uralomra jutása idején a Törökországból
bevándorolt zsidók rendszerint arab vagy török nevűek. Az Árpádház kihalása
után özönlöttek el különben a külföldi zsidók az országot, majd mikor Nagy
Lajos számkivetésbe űzte a zsidóságot (l. Kiűzetés), a régibb magyar zsidóság
szétzüllött, de a megmaradtak nevei közt is még gyakran előfordultak a Farkas.
Nyúl, Szarvas, Fekete és Kis nevek.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 925. címszó a lexikon =>
179. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10925.htm
CÍMSZÓ: Cs.az Árpád-házi királyok korában
SZÓCIKK: Cs. az Árpád-házi királyok korában. Az Árpádkori és későbbi
okiratokban szerepelnek zsidó és vele rokonhangzású szavakkal képzett magyar
családnevek. Legtöbbször szláv alakban zsidov használták abban a formában,
ahogy az oroszoktól vagy a kozároktól elkerült hozzájuk. Az ilyen ősi magyar
nevek zsidó származásra mutatnak. Ilyenek: Zsid l. Zsid , Zsiday l. Zsiday ,
Zsidó l. Zsidó , Zsidov, Zsidói, Zsidókői. E neveket viselő egyének vagy
családok eredetileg a honfoglaló magyarokkal együtt bevándorolt zsidóhitűek
voltak, akik a kereszténység terjedésekor megkeresztelkedtek. Ugyancsak a
honfoglaló kozárok leszármazását sejtetik a kozárképzésű nevek, mint Kozárvári
stb. Az Árpádkorban, 1050 körül egy Jiczhák Izsák nevű magyar zsidó a Jászkont
vagy Jászkonti nevet viselte l. Jászkont , ami különösen azért
jelentőségteljes, mert némely magyar tudós a kunokat tartja a kozárok
leszármazottainak. E név pedig vagy a Jász és a Kont, vagy pedig a Jász-kun
szóból alakulhatott. 1225-ből a Téka vagy Techa név l. Teka , 1263-ból pedig
egy vasmegyei Farkas nevű zsidó emléke maradt fenn l. Farkas . Ez az utóbb
említett három név tősgyökeresen magyar, főleg a két legrégibb. Az Árpádkorból
ezeken kívül még hét nevet ismer a történelem, ezek közül három bibliai név,
ami a régi magyaroknál sűrűn előfordult, a többi négy név német, egy
Ausztriából bevándorolt zsidó apának és három fiának a neve. A bevándorolt
zsidók neveire egyébként jellemző, hogy nevükről meg lehet állapítani, honnét
kerültek az országba, így a törökök uralomra jutása idején a Törökországból
bevándorolt zsidók rendszerint arab vagy török nevűek. Az Árpádház kihalása
után özönlöttek el különben a külföldi zsidók az országot, majd mikor Nagy
Lajos számkivetésbe űzte a zsidóságot l. Kiűzetés , a régibb magyar zsidóság
szétzüllött, de a megmaradtak nevei közt is még gyakran előfordultak a Farkas.
Nyúl, Szarvas, Fekete és Kis nevek.
10925.ht
CÍMSZÓ Cs.a Árpád-ház királyo korába
SZÓCIKK Cs a Árpád-ház királyo korában A Árpádkor é később okiratokba
szerepelne zsid é vel rokonhangzás szavakka képzet magya családnevek Legtöbbszö
szlá alakba zsido használtá abba formában ahog a oroszoktó vag kozároktó
elkerül hozzájuk A ilye ős magya neve zsid származásr mutatnak Ilyenek Zsi l
Zsi Zsida l Zsida Zsid l Zsid Zsidov Zsidói Zsidókői neveke visel egyéne vag
családo eredetile honfoglal magyarokka együt bevándorol zsidóhitűe voltak aki
kereszténysé terjedéseko megkeresztelkedtek Ugyancsa honfoglal kozáro
leszármazásá sejteti kozárképzés nevek min Kozárvár stb A Árpádkorban 105 körü
eg Jiczhá Izsá nev magya zsid Jászkon vag Jászkont neve viselt l Jászkon am
különöse azér jelentőségteljes mer némel magya tudó kunoka tartj kozáro leszármazottainak
né pedi vag Jás é Kont vag pedi Jász-ku szóbó alakulhatott 1225-bő Ték vag Tech
né l Tek 1263-bó pedi eg vasmegye Farka nev zsid emlék marad fen l Farka E a
utób említet háro né tősgyökerese magyar főle ké legrégibb A Árpádkorbó ezeke kívü
mé hé neve isme történelem eze közü háro biblia név am rég magyarokná sűrű
előfordult több nég né német eg Ausztriábó bevándorol zsid apána é háro fiána
neve bevándorol zsidó neveir egyébkén jellemző hog nevükrő me lehe állapítani
honné kerülte a országba íg törökö uralomr jutás idejé Törökországbó bevándorol
zsidó rendszerin ara vag törö nevűek A Árpádhá kihalás utá özönlötte e különbe
külföld zsidó a országot maj miko Nag Lajo számkivetésb űzt zsidóságo l Kiűzeté
régib magya zsidósá szétzüllött d megmaradta neve köz i mé gyakra előfordulta
Farkas Nyúl Szarvas Feket é Ki nevek
10925.h
CÍMSZ Cs. Árpád-há király koráb
SZÓCIK C Árpád-há király korába Árpádko későb okiratokb szerepeln zsi ve
rokonhangzá szavakk képze magy családneve Legtöbbsz szl alakb zsid használt abb
formába aho oroszokt va kozárokt elkerü hozzáju ily ő magy nev zsi származás
mutatna Ilyene Zs Zs Zsid Zsid Zsi Zsi Zsido Zsidó Zsidókő nevek vise egyén va
család eredetil honfogla magyarokk együ bevándoro zsidóhitű volta ak
kereszténys terjedések megkeresztelkedte Ugyancs honfogla kozár leszármazás
sejtet kozárképzé neve mi Kozárvá st Árpádkorba 10 kör e Jiczh Izs ne magy zsi
Jászko va Jászkon nev visel Jászko a különös azé jelentőségtelje me néme magy
tud kunok tart kozár leszármazottaina n ped va Já Kon va ped Jász-k szób
alakulhatot 1225-b Té va Tec n Te 1263-b ped e vasmegy Fark ne zsi emlé mara fe
Fark utó említe hár n tősgyökeres magya fől k legrégib Árpádkorb ezek kív m h
nev ism történele ez köz hár bibli né a ré magyarokn sűr előfordul töb né n
néme e Ausztriáb bevándoro zsi apán hár fián nev bevándoro zsid nevei egyébké
jellemz ho nevükr m leh állapítan honn került országb í török uralom jutá idej
Törökországb bevándoro zsid rendszeri ar va tör nevűe Árpádh kihalá ut özönlött
különb külföl zsid országo ma mik Na Laj számkivetés űz zsidóság Kiűzet régi
magy zsidós szétzüllöt megmaradt nev kö m gyakr előfordult Farka Nyú Szarva
Feke K neve
10925.
CÍMS Cs Árpád-h királ korá
SZÓCI Árpád-h királ koráb Árpádk késő okiratok szerepel zs v rokonhangz
szavak képz mag családnev Legtöbbs sz alak zsi használ ab formáb ah oroszok v
kozárok elker hozzáj il mag ne zs származá mutatn Ilyen Z Z Zsi Zsi Zs Zs Zsid
Zsid Zsidók neve vis egyé v csalá eredeti honfogl magyarok egy bevándor
zsidóhit volt a keresztény terjedése megkeresztelkedt Ugyanc honfogl kozá
leszármazá sejte kozárképz nev m Kozárv s Árpádkorb 1 kö Jicz Iz n mag zs Jászk
v Jászko ne vise Jászk különö az jelentőségtelj m ném mag tu kuno tar kozá
leszármazottain pe v J Ko v pe Jász- szó alakulhato 1225- T v Te T 1263- pe
vasmeg Far n zs eml mar f Far ut említ há tősgyökere magy fő legrégi Árpádkor
eze kí ne is történel e kö há bibl n r magyarok sű előfordu tö n ném Ausztriá
bevándor zs apá há fiá ne bevándor zsi neve egyébk jellem h nevük le állapíta
hon kerül ország törö uralo jut ide Törökország bevándor zsi rendszer a v tö
nevű Árpád kihal u özönlöt külön külfö zsi ország m mi N La számkiveté ű
zsidósá Kiűze rég mag zsidó szétzüllö megmarad ne k gyak előfordul Fark Ny
Szarv Fek nev
10925
CÍM C Árpád- kirá kor
SZÓC Árpád- kirá korá Árpád kés okirato szerepe z rokonhang szava kép ma
családne Legtöbb s ala zs haszná a formá a oroszo kozáro elke hozzá i ma n z
származ mutat Ilye Zs Zs Z Z Zsi Zsi Zsidó nev vi egy csal eredet honfog magyaro
eg bevándo zsidóhi vol keresztén terjedés megkeresztelked Ugyan honfog koz
leszármaz sejt kozárkép ne Kozár Árpádkor k Jic I ma z Jász Jászk n vis Jász
külön a jelentőségtel né ma t kun ta koz leszármazottai p K p Jász sz alakulhat
1225 T 1263 p vasme Fa z em ma Fa u emlí h tősgyöker mag f legrég Árpádko ez k
n i történe k h bib magyaro s előford t né Ausztri bevándo z ap h fi n bevándo
zs nev egyéb jelle nevü l állapít ho kerü orszá tör ural ju id Törökorszá
bevándo zs rendsze t nev Árpá kiha özönlö külö külf zs orszá m L számkivet
zsidós Kiűz ré ma zsid szétzüll megmara n gya előfordu Far N Szar Fe ne
1092
CÍ Árpád kir ko
SZÓ Árpád kir kor Árpá ké okirat szerep rokonhan szav ké m családn Legtöb
al z haszn form orosz kozár elk hozz m szárma muta Ily Z Z Zs Zs Zsid ne v eg
csa erede honfo magyar e bevánd zsidóh vo kereszté terjedé megkeresztelke Ugya
honfo ko leszárma sej kozárké n Kozá Árpádko Ji m Jás Jász vi Jás külö
jelentőségte n m ku t ko leszármazotta Jás s alakulha 122 126 vasm F e m F eml
tősgyöke ma legré Árpádk e történ bi magyar előfor n Ausztr bevánd a f bevánd z
ne egyé jell nev állapí h ker orsz tö ura j i Törökorsz bevánd z rendsz ne Árp
kih özönl kül kül z orsz számkive zsidó Kiű r m zsi szétzül megmar gy előford
Fa Sza F n