10929.htm
CÍMSZÓ: Csemegi
SZEMÉLYNÉV: Csemegi
Károly
SZÓCIKK: Csemegi Károly*, jogtudós,
kúriai tanácselnök, szül. Csongrádon 1826 máj. 3., megh. Budapesten 1899. márc.
18. Atyja vagyonos kereskedő volt, s eredetileg Naschnak hívták. Szegeden és Pesten
tanult a piaristáknál, az egyetemet Pesten járta s egyik alapítója volt az
Egyetemi Magyar Társulatnak. A szabadságharcban Batthyány Kázmér gróf
megbízásából csapatot alakított, melynek parancsnoka volt végig őrnagyi
rangban. A reakció alatt Aradon volt keresett ügyvéd, de az osztrákok
kiüldözték Butyin román faluba, jóllehet Cs. már országos nevű ügyvéd volt. A
kiegyezés után Horváth Boldizsár államtitkárnak hívta meg az
igazságügy-minisztériumba. Élete nagy műve a korszakalkotó magyar büntetőtörvénykönyv
s az ahhoz írt nagyszabású indokolás, melyet a francia kormány lefordíttatott
és kiadott «Code Pénal Hongrois des Crimes et les Delits» címmel (1885).
Cs.-nek a hazai büntetőjog-tudomány fejlesztésében döntő része van. 1879-ben
kúriai tanácselnök, 1882. v.b.t.t. lett. Ő alapította a Magyar Jogászegyletet.
Díszdoktora volt a budapesti egyetemnek. Cs. összes műveit Edvi Illés Károly és
Gyomai Zs. rendezték sajtó alá (1904). Főbb művei: A jogvesztés elmélete és az
államjog (1872); A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai (1882); Magyar
bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt (1883); Az egyházi holtkéz (1897)
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 929. címszó a lexikon =>
180. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10929.htm
CÍMSZÓ: Csemegi
SZEMÉLYNÉV: Csemegi Károly
SZÓCIKK: Csemegi Károly*, jogtudós, kúriai tanácselnök, szül. Csongrádon
1826 máj. 3., megh. Budapesten 1899. márc. 18. Atyja vagyonos kereskedő volt, s
eredetileg Naschnak hívták. Szegeden és Pesten tanult a piaristáknál, az
egyetemet Pesten járta s egyik alapítója volt az Egyetemi Magyar Társulatnak. A
szabadságharcban Batthyány Kázmér gróf megbízásából csapatot alakított, melynek
parancsnoka volt végig őrnagyi rangban. A reakció alatt Aradon volt keresett
ügyvéd, de az osztrákok kiüldözték Butyin román faluba, jóllehet Cs. már
országos nevű ügyvéd volt. A kiegyezés után Horváth Boldizsár államtitkárnak
hívta meg az igazságügy-minisztériumba. Élete nagy műve a korszakalkotó magyar
büntetőtörvénykönyv s az ahhoz írt nagyszabású indokolás, melyet a francia
kormány lefordíttatott és kiadott Code Pénal Hongrois des Crimes et les Delits
címmel 1885 . Cs.-nek a hazai büntetőjog-tudomány fejlesztésében döntő része
van. 1879-ben kúriai tanácselnök, 1882. v.b.t.t. lett. Ő alapította a Magyar
Jogászegyletet. Díszdoktora volt a budapesti egyetemnek. Cs. összes műveit Edvi
Illés Károly és Gyomai Zs. rendezték sajtó alá 1904 . Főbb művei: A jogvesztés
elmélete és az államjog 1872 ; A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai
1882 ; Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt 1883 ; Az egyházi holtkéz
1897
10929.ht
CÍMSZÓ Csemeg
SZEMÉLYNÉV Csemeg Károl
SZÓCIKK Csemeg Károly* jogtudós kúria tanácselnök szül Csongrádo 182 máj 3.
megh Budapeste 1899 márc 18 Atyj vagyono keresked volt eredetile Naschna hívták
Szegede é Peste tanul piaristáknál a egyeteme Peste járt egyi alapítój vol a
Egyetem Magya Társulatnak szabadságharcba Batthyán Kázmé gró megbízásábó
csapato alakított melyne parancsnok vol végi őrnagy rangban reakci alat Arado
vol kereset ügyvéd d a osztráko kiüldözté Butyi romá faluba jóllehe Cs má
országo nev ügyvé volt kiegyezé utá Horvát Boldizsá államtitkárna hívt me a
igazságügy-minisztériumba Élet nag műv korszakalkot magya büntetőtörvényköny a
ahho ír nagyszabás indokolás melye franci kormán lefordíttatot é kiadot Cod
Péna Hongroi de Crime e le Delit címme 188 Cs.-ne haza büntetőjog-tudomán
fejlesztésébe dönt rész van 1879-be kúria tanácselnök 1882 v.b.t.t lett
alapított Magya Jogászegyletet Díszdoktor vol budapest egyetemnek Cs össze
művei Edv Illé Károl é Gyoma Zs rendezté sajt al 190 Főb művei jogveszté
elmélet é a államjo 187 magya bűnvád eljárá szervezeténe indoka 188 Magya
bűnvád eljárá törvényszéke előt 188 A egyház holtké 189
10929.h
CÍMSZ Cseme
SZEMÉLYNÉ Cseme Káro
SZÓCIK Cseme Károly jogtudó kúri tanácselnö szü Csongrád 18 má 3 meg
Budapest 189 már 1 Aty vagyon kereske vol eredetil Naschn hívtá Szeged Pest
tanu piaristákná egyetem Pest jár egy alapító vo Egyete Magy Társulatna
szabadságharcb Batthyá Kázm gr megbízásáb csapat alakítot melyn parancsno vo
vég őrnag rangba reakc ala Arad vo kerese ügyvé osztrák kiüldözt Buty rom falub
jólleh C m ország ne ügyv vol kiegyez ut Horvá Boldizs államtitkárn hív m
igazságügy-minisztériumb Éle na mű korszakalko magy büntetőtörvénykön ahh í nagyszabá
indokolá mely franc kormá lefordíttato kiado Co Pén Hongro d Crim l Deli címm
18 Cs.-n haz büntetőjog-tudomá fejlesztéséb dön rés va 1879-b kúri tanácselnö
188 v.b.t. let alapítot Magy Jogászegylete Díszdokto vo budapes egyetemne C
össz műve Ed Ill Káro Gyom Z rendezt saj a 19 Fő műve jogveszt elméle államj 18
magy bűnvá eljár szervezetén indok 18 Magy bűnvá eljár törvényszék elő 18 egyhá
holtk 18
10929.
CÍMS Csem
SZEMÉLYN Csem Kár
SZÓCI Csem Károl jogtud kúr tanácseln sz Csongrá 1 m me Budapes 18 má At
vagyo keresk vo eredeti Nasch hívt Szege Pes tan piaristákn egyete Pes já eg
alapít v Egyet Mag Társulatn szabadságharc Batthy Káz g megbízásá csapa alakíto
mely parancsn v vé őrna rangb reak al Ara v keres ügyv osztrá kiüldöz But ro
falu jólle orszá n ügy vo kiegye u Horv Boldiz államtitkár hí
igazságügy-minisztérium Él n m korszakalk mag büntetőtörvénykö ah nagyszab
indokol mel fran korm lefordíttat kiad C Pé Hongr Cri Del cím 1 Cs.- ha
büntetőjog-tudom fejlesztésé dö ré v 1879- kúr tanácseln 18 v.b.t le alapíto
Mag Jogászegylet Díszdokt v budape egyetemn öss műv E Il Kár Gyo rendez sa 1 F
műv jogvesz elmél állam 1 mag bűnv eljá szervezeté indo 1 Mag bűnv eljá
törvényszé el 1 egyh holt 1
10929
CÍM Cse
SZEMÉLY Cse Ká
SZÓC Cse Káro jogtu kú tanácsel s Csongr m Budape 1 m A vagy keres v eredet
Nasc hív Szeg Pe ta piaristák egyet Pe j e alapí Egye Ma Társulat szabadsághar
Batth Ká megbízás csap alakít mel parancs v őrn rang rea a Ar kere ügy osztr
kiüldö Bu r fal jóll orsz üg v kiegy Hor Boldi államtitká h
igazságügy-minisztériu É korszakal ma büntetőtörvényk a nagysza indoko me fra
kor lefordítta kia P Hong Cr De cí Cs. h büntetőjog-tudo fejlesztés d r 1879 kú
tanácsel 1 v.b. l alapít Ma Jogászegyle Díszdok budap egyetem ös mű I Ká Gy
rende s mű jogves elmé álla ma bűn elj szervezet ind Ma bűn elj törvénysz e egy
hol
1092
CÍ Cs
SZEMÉL Cs K
SZÓ Cs Kár jogt k tanácse Csong Budap vag kere erede Nas hí Sze P t
piaristá egye P alap Egy M Társula szabadságha Batt K megbízá csa alakí me
paranc őr ran re A ker üg oszt kiüld B fa jól ors ü kieg Ho Bold államtitk
igazságügy-minisztéri korszaka m büntetőtörvény nagysz indok m fr ko lefordítt
ki Hon C D c Cs büntetőjog-tud fejleszté 187 k tanácse v.b alapí M Jogászegyl
Díszdo buda egyete ö m K G rend m jogve elm áll m bű el szerveze in M bű el
törvénys eg ho