10945.htm
CÍMSZÓ: Csoda
SZÓCIKK: Csoda (héb. nesz,
osz, mófész, pele), oly esemény, amelyet természetes alapon nem tudván
megmagyarázni, felsőbb hatalomnak tulajdonítottak. A Cs.-t a tudomány nem zavarja
össze a mítosszal, mert az utóbbi primitív anthropomorphismus vagy a jelenségek
istenségekkel való megszemélyesítése oly módon, hogy azokat emberi
tulajdonságokkal ruházták fel; a Cs.-k ellenben a természet jelenségeit egy
magasabb hatalom ellenőrzése alá helyezik a bekövetkező események a Cs.-hit
szerint csupán szent eszközöknek látszanak magasabb hatalom kezében. Ennélfogva
a Cs. a monotheismussal összeegyeztethető, mert már lényegénél fogva
monotheistikus. Másrészt az is bizonyos, hogy régi mythosokat gyakran
átformáltak a monotheistikus eszme támogatására Cs.-ká. A Biblia szerint Isten
több Cs.-t gyakorolt Izraellel, mint minden más néppel (Exod. 34. 10; Josua 3.
5), de valamenyi közt a legnagyobb Cs. a Szinaj-hegyi kinyilatkoztatás Izrael
előtt (Deuter. 3. 32-36). A Tóra betűszerinti hivése mindezeknél fogva maga
után vonja a Cs.-k hívesét is. Mégis a Tóra maga súlyt helyez arra az elvre,
hogy a Cs-k nem annak a dolognak a tanúbizonyságai, amiért rendeltettek. «Ha
próféta támad köztetek, aki jeleket vagy Cs.-kat mutat nektek s a jel vagy Cs.
elmúlik, de Ő idolatriához akar benneteket vezetni: nem szabad hallgatnotok
ilyen prófétákra, mert az Úr, a ti Istenetek próbára tesz benneteket, vajon
igazán szeretitek-e az Úrt, a ti Isteneteket» (Deuteron. 13. 2-4). A Biblia
legrégibb részei egyikének ezen nyílt megállapítása azt tanította már a bibliai
zsidóságnak, hogy a Cs.-k nem vallási igazságok, mert igazságtalan esetekben is
gyakorolhatók. A Cs.-kat méltán nevezhetni «a hit legkedvesebb gyermeké»-nek.
Az Isten mindenhatóságába és gondviselésébe vetett hit a vallásos öntudat
bizonyos fokán szükségessé tette a Cs.-kban való hiedelmet, vagyis a
természetfeletti segítséget rendkívüli és veszedelmes időkben. A hívő léleknek
ennélfogva éppen olyan kevéssé lehetett tagadnia bizonyos Cs.-k lehetőségét,
mint Isten abszolút mindenhatóságát. A Talmud a bibliai koron, túli Cs.-k
lehetőségét pedig kereken tagadta. Szaádja gáon (IX.-X. század) pedig, ámbár a
Tóra minden betűjét isteni eredetűnek vallotta, ugyanakkor azt hangsúlyozta,
hogy a Biblia igazsága és valódisága csupán az észen nyugodhat s ahol a Biblia
látszólag ellentétben áll az ésszel, ott a szavaknak csupán metaphorikus
értelmük van (Emunósz vé-Déosz II. 44, 68). így fogja fel p. o. a kígyónak,
Bílaám szamarának és az angyaloknak beszédeit, amelyek szerinte és más, későbbi
vallásbölcsészek, p. o. Ábrahám ibn Ezra szerint metaphorák. Maimonides hisz a
Teremtő abszolút szabadságában, amely Cs.-kat is lehetővé tesz, de a régebbi
rabbinikus felfogás alapján ugyanakkor azt is vallja, hogy a Teremtő Isten
éppen ezért a Cs.-tevés hatalmát a természetre ruházta át, úgy, hogy a teremtés
befejezése után Isten semmi csodatevő változást nem okozott (Móreh Nebuchim II.
25,29 és kommentár Abot V. 6-hoz). Gersonides is foglalkozik a Cs.-kal
Milchámosz c. művében s az isteni belátásra ruházza azt, mely előre
megállapította az ember sorsát, de tagadja a Cs.-tevést saját korában,
Maimonides szerint a mózesi törvényekben való hit magában a
Sinai-kinyilatkoztatásban, nem pedig Mózes Cs.-tételeiben találja magyarázatát.
A mágia és boszorkányosság Cs.-it s az azokban való hitet úgy Maimonides, mint
Albo elvetik. Ez annál fontosabb, mert a kettőjük ideje közt élő Aquinói Tamás,
a scholasztikus filozófia legtekintélyesebbje hisz azokban s a veszedelmes hit
kötelezővé tétele a közép- és újkorban épen az ő fejtegetésein alapul. Éppen
ezért van fontossága annak, hogy Albo József, a XIV. századi toledói rabbi s
vallásbölcsész, Spinoza egyik legfontosabb elődje, kereken elveti a babonákon
alapuló Cs.-kat. A hétköznapi élet «Cs.-it» a rabbik nyíltan többre tartják a
bibliai Cs.-knál: «Nagyobb Cs. az, ha egy beteg veszedelmes betegségétől
megszabadul, mint az, ami történt akkor, amikor Chananja, Missel és Azarja
megszabadultak a tüzes kemencétől» (Nedárim 41a); a nagy nyomorban élő család
támogatás útján való megszabadítása pedig nagyobb Cs., mint Izrael szabadulása
a Veres-tengeren (Peszáchim 118a). A középkori zsidó exegétak és
vallásbölcsészek ugyanabban az időben, midőn a kereszténység Cs.-i napirenden
voltak, igyekeztek a zsidó múlt Cs.-inak természettudományi magyarázatot adni s
oly közel hozni a természethez azokat, amennyire csak lehetséges volt. Teljesen
önkényes a zsidóságtól elszakadt Pál apostolnak az az állítása, hogy «a zsidók jeleket
(csodákat) keresnek, a görögök bölcsességet», (l. Korinth. I. 22), mert a zsidó
vallás exponensei és reprezentálói ezt nemcsak hogy nem tették, főleg Pál
idejében, hanem éppen az evangéliumok karolják fel a Cs.-kat; azok a Cs.,
amelyeket a zsidók hittek vagy nem bolygattak, a régmúlt hagyományai voltak
csupán. A Cs.-k, amelyeket a rabbik mellőztek s amelyeket zsidó részről senki
sem keresett vagy várt, még kevésbé tanított, éppen az esszéeus-chaszideus
Jochanan-nal (Keresztelő János) kelnek új életre s az Új- Testamentumnak és
kereszténységnek két évezreden át fő alkatelemei lettek. A zsidóság ezen egész
időn belül vallásával soha sehol sem volt akadálya a legszabadabb
természettudományi felfogásnak (l. Kereszténység és zsidóság viszonya címszót.)
Maga a Talmud a régebbi, tehát évezredes hagyományokon alapuló Cs.-kat már
teljesen allegorikus értelemben fogja fel és leiktatta azt a felfogást, hogy a
Cs.-kat a hit támogatására felhasználni nem szabad. Amidőn pedig a XVIII.
sz.-han Mendelssohn a Bonnettal való vitája alkalmával az utóbbinak ama
érvelését, hogy az Új- Testamentum csodái a kereszténység igaza mellett
bizonyítanak, elvetette, egyszersmind nyugodtan válaszolhatta a zsidóság és
zsidó vallás nevében, hogy Cs.-kat bármely vallás támogatására fel lehet hozni,
de velük a vallás igazát bizonyítani nem lehetséges. A modern zsidó bibliai
kutatás természetesen a Cs.-kat részint metaphoráknak fogja fel, részint azok
teljes természettudományi vizsgálatát tartja szem előtt, megkülönböztetve
egyszersmind a különböző elbeszélők objektív leírásait a költői
szubjektivitástól. Irodalom. Kaufman Kohler, Miracles (Jew. Encycl. 1904);
Mendelssohn. Gesammelte Schriften III. ; Joel. Moses Maimonides (1876) ;
Jahrbuch Das Wunder in seinem Verhältnisse zur Religion (Jüdisches
Literaturtlatt I.)
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 945. címszó a lexikon =>
182. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok
No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10945.htm
CÍMSZÓ: Csoda
SZÓCIKK: Csoda héb. nesz, osz, mófész, pele , oly esemény, amelyet
természetes alapon nem tudván megmagyarázni, felsőbb hatalomnak
tulajdonítottak. A Cs.-t a tudomány nem zavarja össze a mítosszal, mert az
utóbbi primitív anthropomorphismus vagy a jelenségek istenségekkel való
megszemélyesítése oly módon, hogy azokat emberi tulajdonságokkal ruházták fel;
a Cs.-k ellenben a természet jelenségeit egy magasabb hatalom ellenőrzése alá
helyezik a bekövetkező események a Cs.-hit szerint csupán szent eszközöknek
látszanak magasabb hatalom kezében. Ennélfogva a Cs. a monotheismussal
összeegyeztethető, mert már lényegénél fogva monotheistikus. Másrészt az is
bizonyos, hogy régi mythosokat gyakran átformáltak a monotheistikus eszme
támogatására Cs.-ká. A Biblia szerint Isten több Cs.-t gyakorolt Izraellel,
mint minden más néppel Exod. 34. 10; Josua 3. 5 , de valamenyi közt a
legnagyobb Cs. a Szinaj-hegyi kinyilatkoztatás Izrael előtt Deuter. 3. 32-36 .
A Tóra betűszerinti hivése mindezeknél fogva maga után vonja a Cs.-k hívesét
is. Mégis a Tóra maga súlyt helyez arra az elvre, hogy a Cs-k nem annak a
dolognak a tanúbizonyságai, amiért rendeltettek. Ha próféta támad köztetek, aki
jeleket vagy Cs.-kat mutat nektek s a jel vagy Cs. elmúlik, de Ő idolatriához
akar benneteket vezetni: nem szabad hallgatnotok ilyen prófétákra, mert az Úr,
a ti Istenetek próbára tesz benneteket, vajon igazán szeretitek-e az Úrt, a ti
Isteneteket Deuteron. 13. 2-4 . A Biblia legrégibb részei egyikének ezen nyílt
megállapítása azt tanította már a bibliai zsidóságnak, hogy a Cs.-k nem vallási
igazságok, mert igazságtalan esetekben is gyakorolhatók. A Cs.-kat méltán
nevezhetni a hit legkedvesebb gyermeké -nek. Az Isten mindenhatóságába és
gondviselésébe vetett hit a vallásos öntudat bizonyos fokán szükségessé tette a
Cs.-kban való hiedelmet, vagyis a természetfeletti segítséget rendkívüli és
veszedelmes időkben. A hívő léleknek ennélfogva éppen olyan kevéssé lehetett
tagadnia bizonyos Cs.-k lehetőségét, mint Isten abszolút mindenhatóságát. A
Talmud a bibliai koron, túli Cs.-k lehetőségét pedig kereken tagadta. Szaádja
gáon IX.-X. század pedig, ámbár a Tóra minden betűjét isteni eredetűnek
vallotta, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a Biblia igazsága és valódisága
csupán az észen nyugodhat s ahol a Biblia látszólag ellentétben áll az ésszel,
ott a szavaknak csupán metaphorikus értelmük van Emunósz vé-Déosz II. 44, 68 .
így fogja fel p. o. a kígyónak, Bílaám szamarának és az angyaloknak beszédeit,
amelyek szerinte és más, későbbi vallásbölcsészek, p. o. Ábrahám ibn Ezra
szerint metaphorák. Maimonides hisz a Teremtő abszolút szabadságában, amely
Cs.-kat is lehetővé tesz, de a régebbi rabbinikus felfogás alapján ugyanakkor
azt is vallja, hogy a Teremtő Isten éppen ezért a Cs.-tevés hatalmát a
természetre ruházta át, úgy, hogy a teremtés befejezése után Isten semmi
csodatevő változást nem okozott Móreh Nebuchim II. 25,29 és kommentár Abot V.
6-hoz . Gersonides is foglalkozik a Cs.-kal Milchámosz c. művében s az isteni
belátásra ruházza azt, mely előre megállapította az ember sorsát, de tagadja a
Cs.-tevést saját korában, Maimonides szerint a mózesi törvényekben való hit
magában a Sinai-kinyilatkoztatásban, nem pedig Mózes Cs.-tételeiben találja
magyarázatát. A mágia és boszorkányosság Cs.-it s az azokban való hitet úgy
Maimonides, mint Albo elvetik. Ez annál fontosabb, mert a kettőjük ideje közt
élő Aquinói Tamás, a scholasztikus filozófia legtekintélyesebbje hisz azokban s
a veszedelmes hit kötelezővé tétele a közép- és újkorban épen az ő
fejtegetésein alapul. Éppen ezért van fontossága annak, hogy Albo József, a
XIV. századi toledói rabbi s vallásbölcsész, Spinoza egyik legfontosabb elődje,
kereken elveti a babonákon alapuló Cs.-kat. A hétköznapi élet Cs.-it a rabbik
nyíltan többre tartják a bibliai Cs.-knál: Nagyobb Cs. az, ha egy beteg
veszedelmes betegségétől megszabadul, mint az, ami történt akkor, amikor Chananja,
Missel és Azarja megszabadultak a tüzes kemencétől Nedárim 41a ; a nagy
nyomorban élő család támogatás útján való megszabadítása pedig nagyobb Cs.,
mint Izrael szabadulása a Veres-tengeren Peszáchim 118a . A középkori zsidó
exegétak és vallásbölcsészek ugyanabban az időben, midőn a kereszténység Cs.-i
napirenden voltak, igyekeztek a zsidó múlt Cs.-inak természettudományi
magyarázatot adni s oly közel hozni a természethez azokat, amennyire csak
lehetséges volt. Teljesen önkényes a zsidóságtól elszakadt Pál apostolnak az az
állítása, hogy a zsidók jeleket csodákat keresnek, a görögök bölcsességet , l.
Korinth. I. 22 , mert a zsidó vallás exponensei és reprezentálói ezt nemcsak
hogy nem tették, főleg Pál idejében, hanem éppen az evangéliumok karolják fel a
Cs.-kat; azok a Cs., amelyeket a zsidók hittek vagy nem bolygattak, a régmúlt
hagyományai voltak csupán. A Cs.-k, amelyeket a rabbik mellőztek s amelyeket
zsidó részről senki sem keresett vagy várt, még kevésbé tanított, éppen az
esszéeus-chaszideus Jochanan-nal Keresztelő János kelnek új életre s az Új-
Testamentumnak és kereszténységnek két évezreden át fő alkatelemei lettek. A
zsidóság ezen egész időn belül vallásával soha sehol sem volt akadálya a
legszabadabb természettudományi felfogásnak l. Kereszténység és zsidóság
viszonya címszót. Maga a Talmud a régebbi, tehát évezredes hagyományokon
alapuló Cs.-kat már teljesen allegorikus értelemben fogja fel és leiktatta azt
a felfogást, hogy a Cs.-kat a hit támogatására felhasználni nem szabad. Amidőn
pedig a XVIII. sz.-han Mendelssohn a Bonnettal való vitája alkalmával az
utóbbinak ama érvelését, hogy az Új- Testamentum csodái a kereszténység igaza
mellett bizonyítanak, elvetette, egyszersmind nyugodtan válaszolhatta a
zsidóság és zsidó vallás nevében, hogy Cs.-kat bármely vallás támogatására fel
lehet hozni, de velük a vallás igazát bizonyítani nem lehetséges. A modern
zsidó bibliai kutatás természetesen a Cs.-kat részint metaphoráknak fogja fel,
részint azok teljes természettudományi vizsgálatát tartja szem előtt,
megkülönböztetve egyszersmind a különböző elbeszélők objektív leírásait a
költői szubjektivitástól. Irodalom. Kaufman Kohler, Miracles Jew. Encycl. 1904
; Mendelssohn. Gesammelte Schriften III. ; Joel. Moses Maimonides 1876 ;
Jahrbuch Das Wunder in seinem Verhältnisse zur Religion Jüdisches
Literaturtlatt I.
10945.ht
CÍMSZÓ Csod
SZÓCIKK Csod héb nesz osz mófész pel ol esemény amelye természete alapo ne
tudvá megmagyarázni felsőb hatalomna tulajdonítottak Cs.- tudomán ne zavarj
össz mítosszal mer a utóbb primití anthropomorphismu vag jelensége istenségekke
val megszemélyesítés ol módon hog azoka ember tulajdonságokka ruháztá fel Cs.-
ellenbe természe jelenségei eg magasab hatalo ellenőrzés al helyezi bekövetkez
eseménye Cs.-hi szerin csupá szen eszközökne látszana magasab hatalo kezében
Ennélfogv Cs monotheismussa összeegyeztethető mer má lényegéné fogv
monotheistikus Másrész a i bizonyos hog rég mythosoka gyakra átformálta
monotheistiku eszm támogatásár Cs.-ká Bibli szerin Iste töb Cs.- gyakorol Izraellel
min minde má néppe Exod 34 10 Josu 3 d valameny köz legnagyob Cs Szinaj-hegy
kinyilatkoztatá Izrae előt Deuter 3 32-3 Tór betűszerint hivés mindezekné fogv
mag utá vonj Cs.- hívesé is Mégi Tór mag súly helye arr a elvre hog Cs- ne anna
dologna tanúbizonyságai amiér rendeltettek H prófét táma köztetek ak jeleke vag
Cs.-ka muta nekte je vag Cs elmúlik d idolatriáho aka benneteke vezetni ne
szaba hallgatnoto ilye prófétákra mer a Úr t Istenete próbár tes benneteket
vajo igazá szeretitek- a Úrt t Isteneteke Deuteron 13 2- Bibli legrégib része
egyikéne eze nyíl megállapítás az tanított má biblia zsidóságnak hog Cs.- ne
vallás igazságok mer igazságtala esetekbe i gyakorolhatók Cs.-ka méltá
nevezhetn hi legkedveseb gyermek -nek A Iste mindenhatóságáb é gondviseléséb
vetet hi valláso öntuda bizonyo foká szükségess tett Cs.-kba val hiedelmet
vagyi természetfelett segítsége rendkívül é veszedelme időkben hív lélekne
ennélfogv éppe olya kevéss lehetet tagadni bizonyo Cs.- lehetőségét min Iste
abszolú mindenhatóságát Talmu biblia koron túl Cs.- lehetőségé pedi kereke
tagadta Szaádj gáo IX.-X száza pedig ámbá Tór minde betűjé isten eredetűne
vallotta ugyanakko az hangsúlyozta hog Bibli igazság é valódiság csupá a észe
nyugodha aho Bibli látszóla ellentétbe ál a ésszel ot szavakna csupá
metaphoriku értelmü va Emunós vé-Déos II 44 6 íg fogj fe p o kígyónak Bílaá
szamarána é a angyalokna beszédeit amelye szerint é más később vallásbölcsészek
p o Ábrahá ib Ezr szerin metaphorák Maimonide his Teremt abszolú szabadságában
amel Cs.-ka i lehetőv tesz d régebb rabbiniku felfogá alapjá ugyanakko az i
vallja hog Teremt Iste éppe ezér Cs.-tevé hatalmá természetr ruházt át úgy hog
teremté befejezés utá Iste semm csodatev változás ne okozot Móre Nebuchi II
25,2 é kommentá Abo V 6-ho Gersonide i foglalkozi Cs.-ka Milchámos c művébe a
isten belátásr ruházz azt mel előr megállapított a embe sorsát d tagadj
Cs.-tevés sajá korában Maimonide szerin mózes törvényekbe val hi magába
Sinai-kinyilatkoztatásban ne pedi Móze Cs.-tételeibe találj magyarázatát mági é
boszorkányossá Cs.-i a azokba val hite úg Maimonides min Alb elvetik E anná
fontosabb mer kettőjü idej köz él Aquinó Tamás scholasztiku filozófi
legtekintélyesebbj his azokba veszedelme hi kötelezőv tétel közép é újkorba épe
a fejtegetései alapul Éppe ezér va fontosság annak hog Alb József XIV század
toledó rabb vallásbölcsész Spinoz egyi legfontosab elődje kereke elvet babonáko
alapul Cs.-kat hétköznap éle Cs.-i rabbi nyílta többr tartjá biblia Cs.-knál
Nagyob Cs az h eg bete veszedelme betegségétő megszabadul min az am történ
akkor amiko Chananja Misse é Azarj megszabadulta tüze kemencétő Nedári 41 nag
nyomorba él csalá támogatá útjá val megszabadítás pedi nagyob Cs. min Izrae
szabadulás Veres-tengere Peszáchi 118 középkor zsid exegéta é vallásbölcsésze
ugyanabba a időben midő kereszténysé Cs.- napirende voltak igyekezte zsid múl
Cs.-ina természettudomány magyarázato adn ol köze hozn természethe azokat
amennyir csa lehetsége volt Teljese önkénye zsidóságtó elszakad Pá apostolna a
a állítása hog zsidó jeleke csodáka keresnek görögö bölcsessége l Korinth I 2
mer zsid vallá exponense é reprezentáló ez nemcsa hog ne tették főle Pá
idejében hane éppe a evangéliumo karoljá fe Cs.-kat azo Cs. amelyeke zsidó
hitte vag ne bolygattak régmúl hagyománya volta csupán Cs.-k amelyeke rabbi
mellőzte amelyeke zsid részrő senk se kereset vag várt mé kevésb tanított éppe
a esszéeus-chaszideu Jochanan-na Keresztel Jáno kelne ú életr a Új
Testamentumna é kereszténységne ké évezrede á f alkateleme lettek zsidósá eze
egés idő belü vallásáva soh seho se vol akadály legszabadab természettudomány
felfogásna l Kereszténysé é zsidósá viszony címszót Mag Talmu régebbi tehá
évezrede hagyományoko alapul Cs.-ka má teljese allegoriku értelembe fogj fe é
leiktatt az felfogást hog Cs.-ka hi támogatásár felhasználn ne szabad Amidő
pedi XVIII sz.-ha Mendelssoh Bonnetta val vitáj alkalmáva a utóbbina am
érvelését hog a Új Testamentu csodá kereszténysé igaz mellet bizonyítanak
elvetette egyszersmin nyugodta válaszolhatt zsidósá é zsid vallá nevében hog
Cs.-ka bármel vallá támogatásár fe lehe hozni d velü vallá igazá bizonyítan ne
lehetséges moder zsid biblia kutatá természetese Cs.-ka részin metaphorákna
fogj fel részin azo telje természettudomány vizsgálatá tartj sze előtt megkülönböztetv
egyszersmin különböz elbeszélő objektí leírásai költő szubjektivitástól
Irodalom Kaufma Kohler Miracle Jew Encycl 190 Mendelssohn Gesammelt Schrifte
III Joel Mose Maimonide 187 Jahrbuc Da Wunde i seine Verhältniss zu Religio
Jüdische Literaturtlat I
10945.h
CÍMSZ Cso
SZÓCIK Cso hé nes os mófés pe o esemén amely természet alap n tudv
megmagyarázn felső hatalomn tulajdonította Cs. tudomá n zavar öss mítossza me
utób primit anthropomorphism va jelenség istenségekk va megszemélyesíté o módo
ho azok embe tulajdonságokk ruházt fe Cs. ellenb termész jelensége e magasa
hatal ellenőrzé a helyez bekövetke esemény Cs.-h szeri csup sze eszközökn
látszan magasa hatal kezébe Ennélfog C monotheismuss összeegyeztethet me m
lényegén fog monotheistiku Másrés bizonyo ho ré mythosok gyakr átformált
monotheistik esz támogatásá Cs.-k Bibl szeri Ist tö Cs. gyakoro Izraelle mi
mind m népp Exo 3 1 Jos valamen kö legnagyo C Szinaj-heg kinyilatkoztat Izra
elő Deute 32- Tó betűszerin hivé mindezekn fog ma ut von Cs. híves i Még Tó ma
súl hely ar elvr ho Cs n ann dologn tanúbizonysága amié rendeltette prófé tám
köztete a jelek va Cs.-k mut nekt j va C elmúli idolatriáh ak bennetek vezetn n
szab hallgatnot ily prófétákr me Ú Istenet próbá te benneteke vaj igaz
szeretitek Úr Istenetek Deutero 1 2 Bibl legrégi rész egyikén ez nyí
megállapítá a tanítot m bibli zsidóságna ho Cs. n vallá igazságo me igazságtal
esetekb gyakorolható Cs.-k mélt nevezhet h legkedvese gyerme -ne Ist
mindenhatóságá gondviselésé vete h vallás öntud bizony fok szükséges tet Cs.-kb
va hiedelme vagy természetfelet segítség rendkívü veszedelm időkbe hí lélekn
ennélfog épp oly kevés lehete tagadn bizony Cs. lehetőségé mi Ist abszol
mindenhatóságá Talm bibli koro tú Cs. lehetőség ped kerek tagadt Szaád gá IX.-
száz pedi ámb Tó mind betűj iste eredetűn vallott ugyanakk a hangsúlyozt ho
Bibl igazsá valódisá csup ész nyugodh ah Bibl látszól ellentétb á éssze o
szavakn csup metaphorik értelm v Emunó vé-Déo I 4 í fog f kígyóna Bíla szamarán
angyalokn beszédei amely szerin má későb vallásbölcsésze Ábrah i Ez szeri
metaphorá Maimonid hi Terem abszol szabadságába ame Cs.-k lehető tes régeb
rabbinik felfog alapj ugyanakk a vallj ho Terem Ist épp ezé Cs.-tev hatalm
természet ruház á úg ho teremt befejezé ut Ist sem csodate változá n okozo Mór
Nebuch I 25, komment Ab 6-h Gersonid foglalkoz Cs.-k Milchámo művéb iste
belátás ruház az me elő megállapítot emb sorsá tagad Cs.-tevé saj korába
Maimonid szeri móze törvényekb va h magáb Sinai-kinyilatkoztatásba n ped Móz
Cs.-tételeib talál magyarázatá mág boszorkányoss Cs.- azokb va hit ú Maimonide
mi Al elveti ann fontosab me kettőj ide kö é Aquin Tamá scholasztik filozóf
legtekintélyesebb hi azokb veszedelm h kötelező téte közé újkorb ép fejtegetése
alapu Épp ezé v fontossá anna ho Al Józse XI száza toled rab vallásbölcsés
Spino egy legfontosa elődj kerek elve babonák alapu Cs.-ka hétközna él Cs.-
rabb nyílt több tartj bibli Cs.-kná Nagyo C a e bet veszedelm betegségét
megszabadu mi a a törté akko amik Chananj Miss Azar megszabadult tüz kemencét
Nedár 4 na nyomorb é csal támogat útj va megszabadítá ped nagyo Cs mi Izra
szabadulá Veres-tenger Peszách 11 középko zsi exegét vallásbölcsész ugyanabb
időbe mid kereszténys Cs. napirend volta igyekezt zsi mú Cs.-in
természettudomán magyarázat ad o köz hoz természeth azoka amennyi cs lehetség
vol Teljes önkény zsidóságt elszaka P apostoln állítás ho zsid jelek csodák
keresne görög bölcsesség Korint me zsi vall exponens reprezentál e nemcs ho n
tetté fől P idejébe han épp evangélium karolj f Cs.-ka az Cs amelyek zsid hitt
va n bolygatta régmú hagyomány volt csupá Cs.- amelyek rabb mellőzt amelyek zsi
részr sen s kerese va vár m kevés tanítot épp esszéeus-chaszide Jochanan-n
Kereszte Ján keln élet Ú Testamentumn kereszténységn k évezred alkatelem lette
zsidós ez egé id bel vallásáv so seh s vo akadál legszabada természettudomán
felfogásn Kereszténys zsidós viszon címszó Ma Talm régebb teh évezred
hagyományok alapu Cs.-k m teljes allegorik értelemb fog f leiktat a felfogás ho
Cs.-k h támogatásá felhasznál n szaba Amid ped XVII sz.-h Mendelsso Bonnett va
vitá alkalmáv utóbbin a érvelésé ho Ú Testament csod kereszténys iga melle
bizonyítana elvetett egyszersmi nyugodt válaszolhat zsidós zsi vall nevébe ho
Cs.-k bárme vall támogatásá f leh hozn vel vall igaz bizonyíta n lehetsége mode
zsi bibli kutat természetes Cs.-k részi metaphorákn fog fe részi az telj
természettudomán vizsgálat tart sz előt megkülönböztet egyszersmi különbö
elbeszél objekt leírása költ szubjektivitástó Irodalo Kaufm Kohle Miracl Je
Encyc 19 Mendelssoh Gesammel Schrift II Joe Mos Maimonid 18 Jahrbu D Wund sein
Verhältnis z Religi Jüdisch Literaturtla
10945.
CÍMS Cs
SZÓCI Cs h ne o mófé p esemé amel természe ala tud megmagyaráz fels hatalom
tulajdonított Cs tudom zava ös mítossz m utó primi anthropomorphis v jelensé
istenségek v megszemélyesít mód h azo emb tulajdonságok ruház f Cs ellen termés
jelenség magas hata ellenőrz helye bekövetk esemén Cs.- szer csu sz eszközök
látsza magas hata kezéb Ennélfo monotheismus összeegyeztethe m lényegé fo
monotheistik Másré bizony h r mythoso gyak átformál monotheisti es támogatás
Cs.- Bib szer Is t Cs gyakor Izraell m min nép Ex Jo valame k legnagy Szinaj-he
kinyilatkozta Izr el Deut 32 T betűszeri hiv mindezek fo m u vo Cs híve Mé T m
sú hel a elv h C an dolog tanúbizonyság ami rendeltett próf tá köztet jele v
Cs.- mu nek v elmúl idolatriá a bennete vezet sza hallgatno il próféták m
Istene prób t bennetek va iga szeretite Ú Istenete Deuter Bib legrég rés egyiké
e ny megállapít taníto bibl zsidóságn h Cs vall igazság m igazságta esetek
gyakorolhat Cs.- mél nevezhe legkedves gyerm -n Is mindenhatóság gondviselés
vet vallá öntu bizon fo szüksége te Cs.-k v hiedelm vag természetfele segítsé
rendkív veszedel időkb h lélek ennélfo ép ol kevé lehet tagad bizon Cs
lehetőség m Is abszo mindenhatóság Tal bibl kor t Cs lehetősé pe kere tagad
Szaá g IX. szá ped ám T min betű ist eredetű vallot ugyanak hangsúlyoz h Bib
igazs valódis csu és nyugod a Bib látszó ellentét éssz szavak csu metaphori
értel Emun vé-Dé fo kígyón Bíl szamará angyalok beszéde amel szeri m késő
vallásbölcsész Ábra E szer metaphor Maimoni h Tere abszo szabadságáb am Cs.-
lehet te rége rabbini felfo alap ugyanak vall h Tere Is ép ez Cs.-te hatal
természe ruhá ú h terem befejez u Is se csodat változ okoz Mó Nebuc 25 kommen A
6- Gersoni foglalko Cs.- Milchám művé ist belátá ruhá a m el megállapíto em
sors taga Cs.-tev sa koráb Maimoni szer móz törvények v magá
Sinai-kinyilatkoztatásb pe Mó Cs.-tételei talá magyarázat má boszorkányos Cs.
azok v hi Maimonid m A elvet an fontosa m kettő id k Aqui Tam scholaszti filozó
legtekintélyeseb h azok veszedel kötelez tét köz újkor é fejtegetés alap Ép ez
fontoss ann h A Józs X száz tole ra vallásbölcsé Spin eg legfontos előd kere
elv baboná alap Cs.-k hétközn é Cs. rab nyíl töb tart bibl Cs.-kn Nagy be
veszedel betegségé megszabad m tört akk ami Chanan Mis Aza megszabadul tü
kemencé Nedá n nyomor csa támoga út v megszabadít pe nagy C m Izr szabadul
Veres-tenge Peszác 1 középk zs exegé vallásbölcsés ugyanab időb mi keresztény
Cs napiren volt igyekez zs m Cs.-i természettudomá magyaráza a kö ho természet
azok amenny c lehetsé vo Telje önkén zsidóság elszak apostol állítá h zsi jele
csodá keresn görö bölcsessé Korin m zs val exponen reprezentá nemc h tett fő idejéb
ha ép evangéliu karol Cs.-k a C amelye zsi hit v bolygatt régm hagyomán vol
csup Cs. amelye rab mellőz amelye zs rész se keres v vá kevé taníto ép
esszéeus-chaszid Jochanan- Kereszt Já kel éle Testamentum kereszténység évezre
alkatele lett zsidó e eg i be vallásá s se v akadá legszabad természettudomá
felfogás Keresztény zsidó viszo címsz M Tal régeb te évezre hagyományo alap
Cs.- telje allegori értelem fo leikta felfogá h Cs.- támogatás felhaszná szab
Ami pe XVI sz.- Mendelss Bonnet v vit alkalmá utóbbi érvelés h Testamen cso
keresztény ig mell bizonyítan elvetet egyszersm nyugod válaszolha zsidó zs val
nevéb h Cs.- bárm val támogatás le hoz ve val iga bizonyít lehetség mod zs bibl
kuta természete Cs.- rész metaphorák fo f rész a tel természettudomá vizsgála
tar s elő megkülönbözte egyszersm különb elbeszé objek leírás köl
szubjektivitást Irodal Kauf Kohl Mirac J Ency 1 Mendelsso Gesamme Schrif I Jo
Mo Maimoni 1 Jahrb Wun sei Verhältni Relig Jüdisc Literaturtl
10945
CÍM C
SZÓC C n móf esem ame termész al tu megmagyará fel hatalo tulajdonítot C
tudo zav ö mítoss ut prim anthropomorphi jelens istensége megszemélyesí mó az
em tulajdonságo ruhá C elle termé jelensé maga hat ellenőr hely bekövet esemé
Cs. sze cs s eszközö látsz maga hat kezé Ennélf monotheismu összeegyezteth
lényeg f monotheisti Másr bizon mythos gya átformá monotheist e támogatá Cs. Bi
sze I C gyako Izrael mi né E J valam legnag Szinaj-h kinyilatkozt Iz e Deu 3
betűszer hi mindeze f v C hív M s he el a dolo tanúbizonysá am rendeltet pró t
közte jel Cs. m ne elmú idolatri bennet veze sz hallgatn i prófétá Isten pró
bennete v ig szeretit Istenet Deute Bi legré ré egyik n megállapí tanít bib
zsidóság C val igazsá igazságt esete gyakorolha Cs. mé nevezh legkedve gyer - I
mindenhatósá gondviselé ve vall önt bizo f szükség t Cs.- hiedel va
természetfel segíts rendkí veszede idők léle ennélf é o kev lehe taga bizo C
lehetősé I absz mindenhatósá Ta bib ko C lehetős p ker taga Sza IX sz pe á mi
bet is eredet vallo ugyana hangsúlyo Bi igaz valódi cs é nyugo Bi látsz ellenté
éss szava cs metaphor érte Emu vé-D f kígyó Bí szamar angyalo beszéd ame szer
kés vallásbölcsés Ábr sze metapho Maimon Ter absz szabadságá a Cs. lehe t rég
rabbin felf ala ugyana val Ter I é e Cs.-t hata termész ruh tere befeje I s
csoda válto oko M Nebu 2 komme 6 Gerson foglalk Cs. Milchá műv is belát ruh e
megállapít e sor tag Cs.-te s korá Maimon sze mó törvénye mag
Sinai-kinyilatkoztatás p M Cs.-tétele tal magyaráza m boszorkányo Cs azo h
Maimoni elve a fontos kett i Aqu Ta scholaszt filoz legtekintélyese azo veszede
kötele té kö újko fejtegeté ala É e fontos an Józ szá tol r vallásbölcs Spi e
legfonto elő ker el babon ala Cs.- hétköz Cs ra nyí tö tar bib Cs.-k Nag b
veszede betegség megszaba tör ak am Chana Mi Az megszabadu t kemenc Ned nyomo
cs támog ú megszabadí p nag Iz szabadu Veres-teng Peszá közép z exeg
vallásbölcsé ugyana idő m keresztén C napire vol igyeke z Cs.- természettudom
magyaráz k h természe azo amenn lehets v Telj önké zsidósá elsza aposto állít
zs jel csod keres gör bölcsess Kori z va expone reprezent nem tet f idejé h é
evangéli karo Cs.- amely zs hi bolygat rég hagyomá vo csu Cs amely ra mellő
amely z rés s kere v kev tanít é esszéeus-chaszi Jochanan Keresz J ke él
Testamentu kereszténysé évezr alkatel let zsid e b vallás s akad legszaba
természettudom felfogá Keresztén zsid visz címs Ta rége t évezr hagyomány ala
Cs. telj allegor értele f leikt felfog Cs. támogatá felhaszn sza Am p XV sz.
Mendels Bonne vi alkalm utóbb érvelé Testame cs keresztén i mel bizonyíta
elvete egyszers nyugo válaszolh zsid z va nevé Cs. bár va támogatá l ho v va ig
bizonyí lehetsé mo z bib kut természet Cs. rés metaphorá f rés te
természettudom vizsgál ta el megkülönbözt egyszers külön elbesz obje leírá kö
szubjektivitás Iroda Kau Koh Mira Enc Mendelss Gesamm Schri J M Maimon Jahr Wu
se Verhältn Reli Jüdis Literaturt
1094
CÍ
SZÓ mó ese am termés a t megmagyar fe hatal tulajdoníto tud za mítos u pri
anthropomorph jelen istenség megszemélyes m a e tulajdonság ruh ell term jelens
mag ha ellenő hel beköve esem Cs sz c eszköz láts mag ha kez Ennél monotheism
összeegyeztet lénye monotheist Más bizo mytho gy átform monotheis támogat Cs B
sz gyak Izrae m n vala legna Szinaj- kinyilatkoz I De betűsze h mindez hí h e
dol tanúbizonys a rendelte pr közt je Cs n elm idolatr benne vez s hallgat
prófét Iste pr bennet i szereti Istene Deut B legr r egyi megállap taní bi
zsidósá va igazs igazság eset gyakorolh Cs m nevez legkedv gye mindenhatós
gondvisel v val ön biz szüksé Cs. hiede v természetfe segít rendk veszed idő
lél ennél ke leh tag biz lehetős abs mindenhatós T bi k lehető ke tag Sz I s p
m be i erede vall ugyan hangsúly B iga valód c nyug B láts ellent és szav c
metapho ért Em vé- kígy B szama angyal beszé am sze ké vallásbölcsé Áb sz metaph
Maimo Te abs szabadság Cs leh ré rabbi fel al ugyan va Te Cs.- hat termés ru
ter befej csod vált ok Neb komm Gerso foglal Cs Milch mű i belá ru megállapí so
ta Cs.-t kor Maimo sz m törvény ma Sinai-kinyilatkoztatá Cs.-tétel ta magyaráz
boszorkány C az Maimon elv fonto ket Aq T scholasz filo legtekintélyes az
veszed kötel t k újk fejteget al fonto a Jó sz to vallásbölc Sp legfont el ke e
babo al Cs. hétkö C r ny t ta bi Cs.- Na veszed betegsé megszab tö a a Chan M A
megszabad kemen Ne nyom c támo megszabad na I szabad Veres-ten Pesz közé exe
vallásbölcs ugyan id kereszté napir vo igyek Cs. természettudo magyará termész
az amen lehet Tel önk zsidós elsz apost állí z je cso kere gö bölcses Kor v
expon reprezen ne te idej evangél kar Cs. amel z h bolyga ré hagyom v cs C amel
r mell amel ré ker ke taní esszéeus-chasz Jochana Keres k é Testament
kereszténys évez alkate le zsi vallá aka legszab természettudo felfog Kereszté
zsi vis cím T rég évez hagyomán al Cs tel allego értel leik felfo Cs támogat
felhasz sz A X sz Mendel Bonn v alkal utób érvel Testam c kereszté me bizonyít
elvet egyszer nyug válaszol zsi v nev Cs bá v támogat h v i bizony lehets m bi
ku természe Cs ré metaphor ré t természettudo vizsgá t e megkülönböz egyszer
külö elbes obj leír k szubjektivitá Irod Ka Ko Mir En Mendels Gesam Schr Maimo
Jah W s Verhält Rel Jüdi Literatur