Magyar Zsidó Lexikon: Csongrád

10947.htm

CÍMSZÓ: Csongrád

SZÓCIKK: Csongrád, rtv. Cs. vm.-ben, 25,888 lak. A zsidó hitközség 1800 körül alakulhatott, az alapítás pontos idejéről nincsenek megbízható adatok. 1806-ban már a Chevra Kadisa is működött, a temetőben lévő legrégibb sírkő ez évből való. Az ezután való évtizedekben zavartalanul fejlődött és a 40-es évek táján rendszeresítette az anyakönyvezetést. A szabályos ügyvezetésre is ez időben térhetett át a hitközség, mert az első közgyűlési jegyzőkönyvek 1845-ből származnak. Most is fennálló díszes templomát 1854. építette a hitközség tagjainak önként felajánlott adományaiból. A templomot Austerlitz eperjesi főrabbi avatta fel. A nőegylet 1876., az Ifjúsági Bibliai kör 1912., a Talmud Tóra Büchler Márton főrabbi idejében alakult. A múlt század 60-as éveiben Nobel József állt a rabbinátus élén. Utána Weisz Lázár rabbihelyettes látta el a lelkészi teendőket. Később megint rabbit választott a hitközség Büchler Márton ismert hitszónok személyében, aki a nyolcvanas évektől 1901-ig lelkészkedett Cs.-on. Mikor ez innen Orosházára került, a rabbinikus irodalom egyik legjelesebb művelőjét, dr. Gutmann Mihályt hívta meg a rabbiszékbe. Ez itteni stallumát 1908. a budapesti rabbiszeminárium katedrájával cserélte fel és utódjául dr. Bánde Zoltánt választották meg. Ezt 1912. a kispesti hitközség nyerte meg főrabbijának és a Cs.-i hitközség gyenge anyagi helyzete miatt azóta sem töltötte be a rabbiállást. A kongresszusi alapon működő és a XXII. községkerületbe beosztott hitközséghez tartozik Csánytelek és Tömörkény is. Régi, bennszülött zsidó már nagyon kevés van a hitközségben, a többséget máshonnan ideszármazottak alkotják. Ezek nagy részben kiskereskedők és kisvagyonúak, de fáradhatatlanok az áldozatkészségben. A világháborúban is erején felül áldozott a hitközség, 107 tagja vett részt a háborúban, 12 hősi halált halt. A háború egész tartama alatt a Cs.-i hadikórházba került Cs.-i katonákat a hitközség élelmezte. Később a menekülteket is, ezeket pénzsegélyben is részesítette. A kommünben a hitközségnek egy tagja sem vett részt és a diktatúra sok zsidót túsznak hurcoltatott el. Tragikus emléke a 1923. évi karácsony, mikor a zsidó nőegylet bálja ellen felelőtlen elemek bombamerényletet követtek el, amely egy zsidót, két nem zsidót megölt, 40 zsidót pedig megsebesített. A gyanúsítottakat a rendőrség elfogta, de kellő bizonyítékok hiányában a bíróság fölmentette őket. A gyilkos merénylet fájdalmasan érintette a nem zsidó lakosságot is, amely hagyományos egyetértésben élt a zsidósággal és annyira becsülte, hogy sokat a városi és megyei közigazgatás fontos pozícióba emelt. Néhai dr. Boér Antal a vm. tb. főorvosa volt, dr. Dékány Béla városi főorvos, néhai Holló Adolf városi jegyző, László Ignác, szintén városi jegyző néhai Farkas Mór, a város mérnöke, Frank Dezső városi állatorvos, dr. Vida Sándor, a hitközség jelenlegi elnöke, tb. vm.-i főügyész. Jelentős szerepet játszottak: Prosz Arnold takarékpénztári igazgató, Wolf Miksa, a Hitelbank főnöke, Tenyő Fülöp állomásfőnök; ma is tevékenykednek: Rosenberg Ede bank- és malomigazgató, dr. Boér Jenő kir. járásbíró, dr. Bük József r.-t. igazgató, Lakos Emil a kereskedők egyletének elnöke, Reichlinger Jenő, az Omke alelnöke, Steiner Illés az U. F. F. R. főnöke, dr. Kis Dezső a munkásbiztosító orvosa, Sebők Miksa állampénztári tanácsos. A Cs.-i Városfejlesztő R.-t.-ot dr. Buck Hermann alapította. A békés együttműködés azóta helyreállt és a hitközség zavartalanul folytathatja a konszolidáció szempontjából is fontos hitéleti működését. Évi bevétele kb. 12,000 P., az egész összeget hitéleti és jótékony célokra fordítja. Sváb Jakabnak 1902. létesített 2000 K.-ás alapítványa elértéktelenedett. A hitközség élén vannak dr. Vida Sándor ügyvéd, elnök; Ausländer Jenő, földbirtokos, alelnök; Reichlinger Jenő gabonakereskedő, pénztáros; Csillag Mór kereskedő gondnok; Klein Ferenc kereskedő, gondnok; Faragó István a Chevra Kadisa elnöke; a Nőegyleté dr. Vida Sándorné és a Bibliai Köré Csató József; Berényi Lipót hitoktató, hitközségi jegyző, Glück Jakab főkántor, Reismann Ignác második kántor.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 947. címszó a lexikon => 184. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10947.htm

CÍMSZÓ: Csongrád

SZÓCIKK: Csongrád, rtv. Cs. vm.-ben, 25,888 lak. A zsidó hitközség 1800 körül alakulhatott, az alapítás pontos idejéről nincsenek megbízható adatok. 1806-ban már a Chevra Kadisa is működött, a temetőben lévő legrégibb sírkő ez évből való. Az ezután való évtizedekben zavartalanul fejlődött és a 40-es évek táján rendszeresítette az anyakönyvezetést. A szabályos ügyvezetésre is ez időben térhetett át a hitközség, mert az első közgyűlési jegyzőkönyvek 1845-ből származnak. Most is fennálló díszes templomát 1854. építette a hitközség tagjainak önként felajánlott adományaiból. A templomot Austerlitz eperjesi főrabbi avatta fel. A nőegylet 1876., az Ifjúsági Bibliai kör 1912., a Talmud Tóra Büchler Márton főrabbi idejében alakult. A múlt század 60-as éveiben Nobel József állt a rabbinátus élén. Utána Weisz Lázár rabbihelyettes látta el a lelkészi teendőket. Később megint rabbit választott a hitközség Büchler Márton ismert hitszónok személyében, aki a nyolcvanas évektől 1901-ig lelkészkedett Cs.-on. Mikor ez innen Orosházára került, a rabbinikus irodalom egyik legjelesebb művelőjét, dr. Gutmann Mihályt hívta meg a rabbiszékbe. Ez itteni stallumát 1908. a budapesti rabbiszeminárium katedrájával cserélte fel és utódjául dr. Bánde Zoltánt választották meg. Ezt 1912. a kispesti hitközség nyerte meg főrabbijának és a Cs.-i hitközség gyenge anyagi helyzete miatt azóta sem töltötte be a rabbiállást. A kongresszusi alapon működő és a XXII. községkerületbe beosztott hitközséghez tartozik Csánytelek és Tömörkény is. Régi, bennszülött zsidó már nagyon kevés van a hitközségben, a többséget máshonnan ideszármazottak alkotják. Ezek nagy részben kiskereskedők és kisvagyonúak, de fáradhatatlanok az áldozatkészségben. A világháborúban is erején felül áldozott a hitközség, 107 tagja vett részt a háborúban, 12 hősi halált halt. A háború egész tartama alatt a Cs.-i hadikórházba került Cs.-i katonákat a hitközség élelmezte. Később a menekülteket is, ezeket pénzsegélyben is részesítette. A kommünben a hitközségnek egy tagja sem vett részt és a diktatúra sok zsidót túsznak hurcoltatott el. Tragikus emléke a 1923. évi karácsony, mikor a zsidó nőegylet bálja ellen felelőtlen elemek bombamerényletet követtek el, amely egy zsidót, két nem zsidót megölt, 40 zsidót pedig megsebesített. A gyanúsítottakat a rendőrség elfogta, de kellő bizonyítékok hiányában a bíróság fölmentette őket. A gyilkos merénylet fájdalmasan érintette a nem zsidó lakosságot is, amely hagyományos egyetértésben élt a zsidósággal és annyira becsülte, hogy sokat a városi és megyei közigazgatás fontos pozícióba emelt. Néhai dr. Boér Antal a vm. tb. főorvosa volt, dr. Dékány Béla városi főorvos, néhai Holló Adolf városi jegyző, László Ignác, szintén városi jegyző néhai Farkas Mór, a város mérnöke, Frank Dezső városi állatorvos, dr. Vida Sándor, a hitközség jelenlegi elnöke, tb. vm.-i főügyész. Jelentős szerepet játszottak: Prosz Arnold takarékpénztári igazgató, Wolf Miksa, a Hitelbank főnöke, Tenyő Fülöp állomásfőnök; ma is tevékenykednek: Rosenberg Ede bank- és malomigazgató, dr. Boér Jenő kir. járásbíró, dr. Bük József r.-t. igazgató, Lakos Emil a kereskedők egyletének elnöke, Reichlinger Jenő, az Omke alelnöke, Steiner Illés az U. F. F. R. főnöke, dr. Kis Dezső a munkásbiztosító orvosa, Sebők Miksa állampénztári tanácsos. A Cs.-i Városfejlesztő R.-t.-ot dr. Buck Hermann alapította. A békés együttműködés azóta helyreállt és a hitközség zavartalanul folytathatja a konszolidáció szempontjából is fontos hitéleti működését. Évi bevétele kb. 12,000 P., az egész összeget hitéleti és jótékony célokra fordítja. Sváb Jakabnak 1902. létesített 2000 K.-ás alapítványa elértéktelenedett. A hitközség élén vannak dr. Vida Sándor ügyvéd, elnök; Ausländer Jenő, földbirtokos, alelnök; Reichlinger Jenő gabonakereskedő, pénztáros; Csillag Mór kereskedő gondnok; Klein Ferenc kereskedő, gondnok; Faragó István a Chevra Kadisa elnöke; a Nőegyleté dr. Vida Sándorné és a Bibliai Köré Csató József; Berényi Lipót hitoktató, hitközségi jegyző, Glück Jakab főkántor, Reismann Ignác második kántor.

10947.ht

CÍMSZÓ Csongrá

SZÓCIKK Csongrád rtv Cs vm.-ben 25,88 lak zsid hitközsé 180 körü alakulhatott a alapítá ponto idejérő nincsene megbízhat adatok 1806-ba má Chevr Kadis i működött temetőbe lév legrégib sírk e évbő való A ezutá val évtizedekbe zavartalanu fejlődöt é 40-e éve tájá rendszeresített a anyakönyvezetést szabályo ügyvezetésr i e időbe térhetet á hitközség mer a els közgyűlés jegyzőkönyve 1845-bő származnak Mos i fennáll dísze templomá 1854 épített hitközsé tagjaina önkén felajánlot adományaiból templomo Austerlit eperjes főrabb avatt fel nőegyle 1876. a Ifjúság Biblia kö 1912. Talmu Tór Büchle Márto főrabb idejébe alakult múl száza 60-a éveibe Nobe Józse áll rabbinátu élén Után Weis Lázá rabbihelyette látt e lelkész teendőket Későb megin rabbi választot hitközsé Büchle Márto ismer hitszóno személyében ak nyolcvana évektő 1901-i lelkészkedet Cs.-on Miko e inne Orosházár került rabbiniku irodalo egyi legjeleseb művelőjét dr Gutman Mihály hívt me rabbiszékbe E itten stallumá 1908 budapest rabbiszemináriu katedrájáva cserélt fe é utódjáu dr Bánd Zoltán választottá meg Ez 1912 kispest hitközsé nyert me főrabbijána é Cs.- hitközsé gyeng anyag helyzet miat azót se töltött b rabbiállást kongresszus alapo működ é XXII községkerületb beosztot hitközséghe tartozi Csánytele é Tömörkén is Régi bennszülöt zsid má nagyo kevé va hitközségben többsége máshonna ideszármazotta alkotják Eze nag részbe kiskereskedő é kisvagyonúak d fáradhatatlano a áldozatkészségben világháborúba i erejé felü áldozot hitközség 10 tagj vet rész háborúban 1 hős halál halt hábor egés tartam alat Cs.- hadikórházb kerül Cs.- katonáka hitközsé élelmezte Későb menekülteke is ezeke pénzsegélybe i részesítette kommünbe hitközségne eg tagj se vet rész é diktatúr so zsidó túszna hurcoltatot el Tragiku emlék 1923 év karácsony miko zsid nőegyle bálj elle felelőtle eleme bombamerénylete követte el amel eg zsidót ké ne zsidó megölt 4 zsidó pedi megsebesített gyanúsítottaka rendőrsé elfogta d kell bizonyítéko hiányába bírósá fölmentett őket gyilko merényle fájdalmasa érintett ne zsid lakosságo is amel hagyományo egyetértésbe él zsidóságga é annyir becsülte hog soka város é megye közigazgatá fonto pozíciób emelt Néha dr Boé Anta vm tb főorvos volt dr Dékán Bél város főorvos néha Holl Adol város jegyző Lászl Ignác szinté város jegyz néha Farka Mór váro mérnöke Fran Dezs város állatorvos dr Vid Sándor hitközsé jelenleg elnöke tb vm.- főügyész Jelentő szerepe játszottak Pros Arnol takarékpénztár igazgató Wol Miksa Hitelban főnöke Teny Fülö állomásfőnök m i tevékenykednek Rosenber Ed bank é malomigazgató dr Boé Jen kir járásbíró dr Bü Józse r.-t igazgató Lako Emi kereskedő egyleténe elnöke Reichlinge Jenő a Omk alelnöke Steine Illé a U F F R főnöke dr Ki Dezs munkásbiztosít orvosa Sebő Miks állampénztár tanácsos Cs.- Városfejleszt R.-t.-o dr Buc Herman alapította béké együttműködé azót helyreáll é hitközsé zavartalanu folytathatj konszolidáci szempontjábó i fonto hitélet működését Év bevétel kb 12,00 P. a egés összege hitélet é jótékon célokr fordítja Svá Jakabna 1902 létesítet 200 K.-á alapítvány elértéktelenedett hitközsé élé vanna dr Vid Sándo ügyvéd elnök Auslände Jenő földbirtokos alelnök Reichlinge Jen gabonakereskedő pénztáros Csilla Mó keresked gondnok Klei Feren kereskedő gondnok Farag Istvá Chevr Kadis elnöke Nőegylet dr Vid Sándorn é Biblia Kör Csat József Berény Lipó hitoktató hitközség jegyző Glüc Jaka főkántor Reisman Igná másodi kántor

10947.h

CÍMSZ Csongr

SZÓCIK Csongrá rt C vm.-be 25,8 la zsi hitközs 18 kör alakulhatot alapít pont idejér nincsen megbízha adato 1806-b m Chev Kadi működöt temetőb lé legrégi sír évb val ezut va évtizedekb zavartalan fejlődö 40- év táj rendszeresítet anyakönyvezetés szabály ügyvezetés időb térhete hitközsé me el közgyűlé jegyzőkönyv 1845-b származna Mo fennál dísz templom 185 építet hitközs tagjain önké felajánlo adományaibó templom Austerli eperje főrab avat fe nőegyl 1876 Ifjúsá Bibli k 1912 Talm Tó Büchl Márt főrab idejéb alakul mú száz 60- éveib Nob Józs ál rabbinát élé Utá Wei Láz rabbihelyett lát lelkés teendőke Késő megi rabb választo hitközs Büchl Márt isme hitszón személyébe a nyolcvan évekt 1901- lelkészkede Cs.-o Mik inn Orosházá kerül rabbinik irodal egy legjelese művelőjé d Gutma Mihál hív m rabbiszékb itte stallum 190 budapes rabbiszeminári katedrájáv cserél f utódjá d Bán Zoltá választott me E 191 kispes hitközs nyer m főrabbiján Cs. hitközs gyen anya helyze mia azó s töltöt rabbiállás kongresszu alap műkö XXI községkerület beoszto hitközségh tartoz Csánytel Tömörké i Rég bennszülö zsi m nagy kev v hitközségbe többség máshonn ideszármazott alkotjá Ez na részb kiskeresked kisvagyonúa fáradhatatlan áldozatkészségbe világháborúb erej fel áldozo hitközsé 1 tag ve rés háborúba hő halá hal hábo egé tarta ala Cs. hadikórház kerü Cs. katonák hitközs élelmezt Késő menekültek i ezek pénzsegélyb részesített kommünb hitközségn e tag s ve rés diktatú s zsid túszn hurcoltato e Tragik emlé 192 é karácson mik zsi nőegyl bál ell felelőtl elem bombamerénylet követt e ame e zsidó k n zsid megöl zsid ped megsebesítet gyanúsítottak rendőrs elfogt kel bizonyíték hiányáb bírós fölmentet őke gyilk merényl fájdalmas érintet n zsi lakosság i ame hagyomány egyetértésb é zsidóságg annyi becsült ho sok váro megy közigazgat font pozíció emel Néh d Bo Ant v t főorvo vol d Déká Bé váro főorvo néh Hol Ado váro jegyz Lász Igná szint váro jegy néh Fark Mó vár mérnök Fra Dez váro állatorvo d Vi Sándo hitközs jelenle elnök t vm. főügyés Jelent szerep játszotta Pro Arno takarékpénztá igazgat Wo Miks Hitelba főnök Ten Fül állomásfőnö tevékenykedne Rosenbe E ban malomigazgat d Bo Je ki járásbír d B Józs r.- igazgat Lak Em keresked egyletén elnök Reichling Jen Om alelnök Stein Ill főnök d K Dez munkásbiztosí orvos Seb Mik állampénztá tanácso Cs. Városfejlesz R.-t.- d Bu Herma alapított bék együttműköd azó helyreál hitközs zavartalan folytathat konszolidác szempontjáb font hitéle működésé É bevéte k 12,0 P egé összeg hitéle jótéko célok fordítj Sv Jakabn 190 létesíte 20 K.- alapítván elértéktelenedet hitközs él vann d Vi Sánd ügyvé elnö Ausländ Jen földbirtoko alelnö Reichling Je gabonakeresked pénztáro Csill M kereske gondno Kle Fere keresked gondno Fara Istv Chev Kadi elnök Nőegyle d Vi Sándor Bibli Kö Csa Józse Berén Lip hitoktat hitközsé jegyz Glü Jak főkánto Reisma Ign másod kánto

10947.

CÍMS Csong

SZÓCI Csongr r vm.-b 25, l zs hitköz 1 kö alakulhato alapí pon idejé nincse megbízh adat 1806- Che Kad működö temető l legrég sí év va ezu v évtizedek zavartala fejlőd 40 é tá rendszeresíte anyakönyvezeté szabál ügyvezeté idő térhet hitközs m e közgyűl jegyzőköny 1845- származn M fenná dís templo 18 építe hitköz tagjai önk felajánl adományaib templo Austerl eperj főra ava f nőegy 187 Ifjús Bibl 191 Tal T Büch Már főra idejé alaku m szá 60 évei No Józ á rabbiná él Ut We Lá rabbihelyet lá lelké teendők Kés meg rab választ hitköz Büch Már ism hitszó személyéb nyolcva évek 1901 lelkészked Cs.- Mi in Orosház kerü rabbini iroda eg legjeles művelőj Gutm Mihá hí rabbiszék itt stallu 19 budape rabbiszeminár katedrájá cseré utódj Bá Zolt választot m 19 kispe hitköz nye főrabbijá Cs hitköz gye any helyz mi az töltö rabbiállá kongressz ala műk XX községkerüle beoszt hitközség tarto Csányte Tömörk Ré bennszül zs nag ke hitközségb többsé máshon ideszármazot alkotj E n rész kiskereske kisvagyonú fáradhatatla áldozatkészségb világháború ere fe áldoz hitközs ta v ré háborúb h hal ha háb eg tart al Cs hadikórhá ker Cs katoná hitköz élelmez Kés menekülte eze pénzsegély részesítet kommün hitközség ta v ré diktat zsi túsz hurcoltat Tragi eml 19 karácso mi zs nőegy bá el felelőt ele bombamerényle követ am zsid zsi megö zsi pe megsebesíte gyanúsította rendőr elfog ke bizonyíté hiányá bíró fölmente ők gyil merény fájdalma érinte zs lakossá am hagyomán egyetértés zsidóság anny becsül h so vár meg közigazga fon pozíci eme Né B An főorv vo Dék B vár főorv né Ho Ad vár jegy Lás Ign szin vár jeg né Far M vá mérnö Fr De vár állatorv V Sánd hitköz jelenl elnö vm főügyé Jelen szere játszott Pr Arn takarékpénzt igazga W Mik Hitelb főnö Te Fü állomásfőn tevékenykedn Rosenb ba malomigazga B J k járásbí Józ r. igazga La E kereske egyleté elnö Reichlin Je O alelnö Stei Il főnö De munkásbiztos orvo Se Mi állampénzt tanács Cs Városfejles R.-t. B Herm alapítot bé együttműkö az helyreá hitköz zavartala folytatha konszolidá szempontjá fon hitél működés bevét 12, eg össze hitél jóték célo fordít S Jakab 19 létesít 2 K. alapítvá elértéktelenede hitköz é van V Sán ügyv eln Auslän Je földbirtok aleln Reichlin J gabonakereske pénztár Csil keresk gondn Kl Fer kereske gondn Far Ist Che Kad elnö Nőegyl V Sándo Bibl K Cs Józs Beré Li hitokta hitközs jegy Gl Ja főkánt Reism Ig máso kánt

10947

CÍM Cson

SZÓC Csong vm.- 25 z hitkö k alakulhat alap po idej nincs megbíz ada 1806 Ch Ka működ temet legré s é v ez évtizede zavartal fejlő 4 t rendszeresít anyakönyvezet szabá ügyvezet id térhe hitköz közgyű jegyzőkön 1845 származ fenn dí templ 1 épít hitkö tagja ön felaján adományai templ Auster eper főr av nőeg 18 Ifjú Bib 19 Ta Büc Má főr idej alak sz 6 éve N Jó rabbin é U W L rabbihelye l lelk teendő Ké me ra válasz hitkö Büc Má is hitsz személyé nyolcv éve 190 lelkészke Cs. M i Oroshá ker rabbin irod e legjele művelő Gut Mih h rabbiszé it stall 1 budap rabbiszeminá katedráj cser utód B Zol választo 1 kisp hitkö ny főrabbij C hitkö gy an hely m a tölt rabbiáll kongress al mű X községkerül beosz hitközsé tart Csányt Tömör R bennszü z na k hitközség többs másho ideszármazo alkot rés kiskeresk kisvagyon fáradhatatl áldozatkészség világhábor er f áldo hitköz t r háború ha h há e tar a C hadikórh ke C katon hitkö élelme Ké menekült ez pénzsegél részesíte kommü hitközsé t r dikta zs tús hurcolta Trag em 1 karács m z nőeg b e felelő el bombamerényl köve a zsi zs meg zs p megsebesít gyanúsított rendő elfo k bizonyít hiány bír fölment ő gyi merén fájdalm érint z lakoss a hagyomá egyetérté zsidósá ann becsü s vá me közigazg fo pozíc em N A főor v Dé vá főor n H A vá jeg Lá Ig szi vá je n Fa v mérn F D vá állator Sán hitkö jelen eln v főügy Jele szer játszot P Ar takarékpénz igazg Mi Hitel főn T F állomásfő tevékenyked Rosen b malomigazg járásb Jó r igazg L keresk egylet eln Reichli J aleln Ste I főn D munkásbizto orv S M állampénz tanác C Városfejle R.-t Her alapíto b együttműk a helyre hitkö zavartal folytath konszolid szempontj fo hité működé bevé 12 e össz hité jóté cél fordí Jaka 1 létesí K alapítv elértéktelened hitkö va Sá ügy el Auslä J földbirto alel Reichli gabonakeresk pénztá Csi keres gond K Fe keresk gond Fa Is Ch Ka eln Nőegy Sánd Bib C Józ Ber L hitokt hitköz jeg G J főkán Reis I más kán

1094

CÍ Cso

SZÓ Cson vm. 2 hitk alakulha ala p ide ninc megbí ad 180 C K műkö teme legr e évtized zavarta fejl rendszeresí anyakönyveze szab ügyveze i térh hitkö közgy jegyzőkö 184 szárma fen d temp épí hitk tagj ö felajá adománya temp Auste epe fő a nőe 1 Ifj Bi 1 T Bü M fő ide ala s év J rabbi rabbihely lel teend K m r válas hitk Bü M i hits személy nyolc év 19 lelkészk Cs Orosh ke rabbi iro legjel művel Gu Mi rabbisz i stal buda rabbiszemin katedrá cse utó Zo választ kis hitk n főrabbi hitk g a hel töl rabbiál kongres a m községkerü beos hitközs tar Csány Tömö bennsz n hitközsé több másh ideszármaz alko ré kiskeres kisvagyo fáradhatat áldozatkészsé világhábo e áld hitkö hábor h h ta hadikór k kato hitk élelm K menekül e pénzsegé részesít komm hitközs dikt z tú hurcolt Tra e karác nőe felel e bombamerény köv zs z me z megsebesí gyanúsítot rend elf bizonyí hián bí fölmen gy meré fájdal érin lakos hagyom egyetért zsidós an becs v m közigaz f pozí e főo D v főo v je L I sz v j F mér v állato Sá hitk jele el főüg Jel sze játszo A takarékpén igaz M Hite fő állomásf tevékenyke Rose malomigaz járás J igaz keres egyle el Reichl alel St fő munkásbizt or állampén taná Városfejl R.- He alapít együttmű helyr hitk zavarta folytat konszoli szempont f hit működ bev 1 öss hit jót cé ford Jak létes alapít elértéktelene hitk v S üg e Ausl földbirt ale Reichl gabonakeres pénzt Cs kere gon F keres gon F I C K el Nőeg Sán Bi Jó Be hitok hitkö je főká Rei má ká