10991.htm
CÍMSZÓ: Debrecen
SZÓCIKK: Debrecen, sz. kir.
város, Hajdú vm. 110,000 lak., ebből zsidó 10,170. D. városában 1840-ig zsidó
nem telepedhetett le; meg sem hálhatott. Azok a zsidó kereskedők és iparosok, kik
nappal D. városában foglalatoskodtak : az éjszakát a Ghilány fogadóban
töltötték. A Ghilány fogadó a városon kívül volt, ott 1840 előtt is lakhattak
zsidók. D. zsidóságának a gyökere Hajdúsámsonban van. Onnan költözködtek D.-be
az 1840-ik évi XXIX. t.-c alapján. Mint mindenütt, itt is megszervezték a
vallásos élethez szükséges intézményeket. 1842-ben kérelmet intéztek D.
városához, engednék meg, hogy temetőjüket kőfallal körülkerítsék. Négy évig
tartott míg az engedélyt megkapták és a munkálatot megkezdhették. 1848-ban,
hivatalos összeírás szerint 23 zsidó család lakott D.-ben, 118 lélekszámmal. Ez
év november havában a városi tanács kimondotta, hogy a «zsidók képességük és
érdemességük szerint felvehetők a nemzetőrök közé». 1852-ben alapították meg a Debreceni
Izraelita Hitközséget. Az első jegyzőkönyv 1856-ből származik. Ebből a
jegyzőkönyvből megállapítható, hogy már akkor fejlődő iskolája volt a
hitközségnek. 1856-ban alapították a Chevra Kadisát, 1857. a Nőegyletet.
Mindkét intézmény mind e mai napig egységes maradt. 1860. elhatározták, hogy
ezentúl a hitközség tanácskozási és ügykezelési nyelve a magyar. Ebben az
időben az ország zsidóságában már forrott a belső harc, élt a kettészakadás
gondolata: a templom berendezése, a tanítás nyelve és szelleme, a rítus stb.
vallásos intézmények és a vallásgyakorlat miatt. A D.-i hitközség már 1860.
kimondotta, hogy egységes marad az ősi, tiszta vallásgyakorlatban. Ebben az
esztendőben alkották meg a hitközség első alapszabályzatát. 1868-ban élénk
hitközségi élet fejlődött ki: a kormány részéről egybehívott országos
kongresszus miatt és valóban gondot okozott a hitközségnek, hogy sok jeles
embere közül, kit válasszon meg képviselőjének. A választási eljárásról két
azonos szövegű hitelesített jegyzőkönyv van a hitközség irattárában. Húsz
esztendő óta laktak immár zsidók D.-ben. Nemcsak számban, de tekintélyben is
növekedtek, amit Csengeri Ábrahám szabad polgárrá történt választásáról szóló
okirat is igazol. Olyan kiváltság volt ez, amelyet a város lakosai közül csak
igen érdemesek és kitüntetettek élveztek. 1870. a kongresszusi és a somré
hádász (orth.) hitközségek vezetői felszólították a hitközséget, hogy hozzájuk
csatlakozzék. A közgyűlés azonban túlnyomó többséggel kimondotta, hogy nem
csatlakozik sem a kongresszusi, sem az orthodox párthoz, mert csak egy zsidó
vallást ismer és az a felfogása, hogy egy közigazgatási területen, csak egy
hitközség működhetik áldásosan. Mindkét felszólítást elutasította és
kimondotta, hogy mint status quo hitközség fog működni. A község csekély
töredéke azonban kongresszusi hitközséget alapított, mely hitközség 15 évig
állott fenn. Semmiféle jelentős intézményt nem tudott létesíteni, önmagát sem
tudta fenntartani, míg 1886. megszűnt és így D.-ben újból az egységes hitközség
működött. Ebben az időben megejtett választásokból kifolyólag azonban
nézeteltérések támadtak és 8-10 ember kivált az egységes anyahitközségből és
orthodox hitközséget alapított. Ez a hitközség ma is fennáll, tagok számában és
intézményekben megnövekedett és teljes békességben működik a nála sokkal
nagyobb status quo hitközséggel. 1871-ből ered a status quo hitközség első
nyomtatott számadása. Ebből megállapítható, hogy a hitközségnek abban az
esztendőben 10,124 forint 28 krajcár bevétele és 15,601 frt 57 kr. kiadása
volt. 1872. már nyomtatott jelentést és számadást adott ki a hitközség,
amelyből megtudjuk, hogy az előző évben 19 elöljárósági, 29 képviselőségi és 2
közgyűlés tartatott, nagyszámú okiratot bocsátottak ki, az Tuda munkaköre és
elnöki teendők halmaza aránytalanul nagyobbodott. A jelentést aláírták : Katz
Jakab elnök, Fürst Mátyás alelnök és Rottenberg Izsó a hitközség, titkára. Ez
időtől kezdve évenként megjelent a hitközség nyomtatott magyar nyelvű jelentése
a hitközség anyagi és erkölcsi előmenetelét. A hitközségnek 270 adófizető tagja
volt,az adófőkönyv tanúsága szerint. De a tagok létszáma sokkal nagyobb volt.
Adót csak a jómódúak fizettek, a kisemberek gabella alakjában rótták le
adójukat. A gabella ez évben 6023 frt 36 kr-t jövedelmezett. Ez az összeg pedig
krajcárokból jött össze. Az 1873. évi jelentésből kitűnik, hogy az elemi
iskolát városi és állami támogatás híján meg kellett szüntetni. 1875. épült a
hitközség első temploma, melyben 200 ülés volt. 1881-ben indultak meg a
tárgyalások a két hitközség egyesítésére. Az 1874. évi jelentésből idézzük a
következőket: «A népesedési mozgalomra nézve községünkben ez évben tetemes
különbség mutatkozik a múlt évihez képest. Házasság csak 13 köttetett a múlt
évi 18 ellenében. Született fiúgyermek 44, leány 36, összesen 80. Meghalt
fiúnemű 33, nőnemű 16, a halálozottak száma 49, tehát a népesedés szaporodása
31 a múlt évi 14-el szemben.» Ez az első statisztikai adat, amelyet
feljegyeztek. A következő jelentésekben is vannak ilyen feljegyzések, csak a
tagok teljes létszámáról nem találunk pontos kimutatást. 1886-ban az egységes
status quoante alapon szervezett D.-i Izraelita Hitközség jelentése
regisztrálja a két hitközség egyesülésének tényét és azok neveit, akik ebben
«szakadatlan fáradozással és kitartó munkássággal közreműködtek: Erber Vilmos,
Fürst Mátyás, Pleischl Károly, Hollander Dezső, Jakobovits Gyula, Kemény Mór,
Katz Jakab, Popper Alajos, Preiser Salamon, Rosenfeld Salamon, Táfler Ignác és
Weisz M. B.». Így szól a jelentés : «Ezen intéző bizottság az egyesült nagy
hitközség tagjai jogainak biztosítására és a hitközség érzületének teljesen hű
kifejezésére olyan biztosítékokat teremtett, melyeknek kedves hazánk izr.
hitközségeiben nincsen párjuk. Mi is szívből kívánjuk, hogy adjon az Ég ezen
egyesült nagy nemes és szentcélú hitközségnek a nemes és szent cél iránt
lelkesülni tudó ügybuzgó és áldozatkész elöljárókat, képviselőtestületi és
egyáltalában hitközségi tagokat, hogy hitközségünk, melynek összetartó kapcsa
az egyetértés, a humanizmus és a kölcsönös szeretet édes hazánk javára és szent
vallásunk üdvére mindig az idők végső határáig virágozzék!» A megegyezés egyik
feltétele szerint az egyesített hitközség első feladata iskolát alapítani. 1886
őszén megnyílt a négy osztályú fiúiskola és a leányiskola I. és II. osztálya:
Szántó Sámuel kereskedelmi iskolai tanár igazgatása alatt. 160 fiú, 103 leány
iratkozott be. Az iskola első tanítói: Simonovits Dezső, Kuthi Zsigmond, Kohut
Mór és Farkas Fanni voltak. A két hitközség egyezségéhez tartozott továbbá:
«magyar hitszónok választása». Bárány Józsefre ruházta a hitközség ezt a papi
feladatot, aki két évig működött a hitközségnél. 1889-től kezdve 1918-ig minden
esztendőben megjelent a hitközség nyomtatott értesítője, amely ismertette az
iskola fejlődését, kultúrmunkáját és tanítási eredményeit. Az első két
értesítőt Szántó Sámuel szerkesztette. A 3-ikat az iskolaszék, a 4-et Kardos
Albert reáliskolai tanár, a következő négy értesítőt Kuthi Zsigmond
leányiskolái és Simonovits Dezső fiúiskolái igazgató együtt szerkesztették.
1901- 1916-ig Kuthi Zsigmond igazgató, 1917 és 1918. pedig Roth József igazgató
adta közre az iskola értesítőjét. Néhai Kuthi Zsigmond a koronás arany
érdemkereszt tulajdonosa országosan ismert irodalommal is foglalkozó jó tanító
volt. A tanulók száma 1900. volt a legnagyobb: 615. Ez időtől kezdve, minthogy
az anyahitközségből kivált orthodox hitközség iskolát létesített: a tanulók
száma csökkent, az első évben 100-al, a 28 esztendő alatt pedig 200-al.
1928-ban 415 tanuló járt az iskolába. A 90-es évek elején Balkányi Miklós
elnöksége alatt épült a hitközség mai, akkor még egyemeletes iskola-épülete.
1895- 1896-ban Reichmann Ármin elnöksége alatt épült a hitközség monumentális
temploma: Gärtner Jakab műépítész tervei szerint. 1898-ban épült a rituális
fürdő és a pászkagyár. 1904-ben adták át a hitközségi székházat
rendeltetésének. Ebben van a hitközség hivatala és 300 személyt befogadó díszes
tanácsterme, továbbá az izraelita nőegylet tápintézete, hol naponta 100-120
gyermek és felnőtt kap házilag elkészített meleg ebédet a téli hónapok alatt. A
tanácstermét a hitközség jeleseinek olajfestményes képe díszíti: Reichmann Áron
elnök, Krausz Vilmos főrabbi, Kacz Jakab elnök, Drukker Mór elnök, Kohn Adolf
Chevra-elnök, Popper Mór iskolaszéki elnök, Rosinger Lajos hitközségi elnök,
Balkányi Miklós elnök, Bakonyi Samu országgyűlési képviselő, Popper Alajos
hitközségi orvos, Popper Alajosné nőegyleti elnök. 1906-ban nyitotta meg a
hitközség az izr. polgári leányiskolát, melynek első értesítőjét Kardos Albert igazgató
állította össze. Ez az iskola ma is fennáll: Propperné Bloch Hermina igazgató
vezetése alatt, ki 1908 eleje óta áll az iskola élén. A polgári iskola tanári
testülete: Beck Józsa, Friedmann Berta, Gábor Dezső, Manheim Mór, Markovits
Lajosné, Moskovits Gizella, Rosenberg Paula, Sebestyén Dezsőné. Az elemi iskola
tanítótestülete : Weinberger Mór igazgató, özv. Kuthi Zsigmondné tb. igazgató,
Brief Ilona, Irsai Mór, Kertész Sándor, Máté Sándorné, Neumann Margit, Politzer
Irma, Nern József, Weinberger Mórné. A polgári lányiskola évi költségvetése
28.892 P, az elemi iskoláé 30.316 P. 1917-18-ban a polgári iskola és elemi
iskola együtt adta közre értesítőjét, a következő hét esztendőben nem jelent
meg nyomtatott értesítő, hanem az iskolai irattár őrzi az 1918-25. tanévekről
elkészített hét rendbeli jelentést. Az 1925 -26. iskolai évtől kezdve ismét
megjelenik az iskola értesítője. Ezek az értesítők a legpontosabb adatokat
gyűjtötték egybe a D.-i hitközség áldozatkészségéről és a zsidó leánynevelés
iránt tanúsított magas kultúrtörekvéseiről. Ez idő szerint a háborús évek
éreztetik hatásukat a a gyermekek létszáma nagyon leapadt (171). Átlag véve
230-250 volt a tanulók száma, akik párhuzamos osztályokban nyertek elhelyezést
és oktatást. D. szab. kir. varos kultúra szerető polgársága 5000 arany korona
állandó évi segélyt szavazott meg az iskolának és 46,000 korona kamatmentes
kölcsönt nyújtott a polgári iskola épületének megépítésére. 1909-ben fel is
épült a polgári leányiskolának tágas díszes és minden követelménynek megfelelő
épülete. Ugyancsak ebben az esztendőben épült a Kápolnás-utcai templom a
hitközség tagjainak áldozatkészségéből. 1913-ban jelent meg a hitközség utolsó
nyomtatott évi jelentése, mely újabb irányt szab a jövendő teendők
tekintetében. A közbejött háború és forradalom azonban a hitközséget oly nagy
arányú és kizárólag jótékonysági feladatok elé állította, hogy a hitközség
tovább fejlesztéséről, újabb intézmények alapításáról le tellett mondania. A
háború és forradalom utón azonban a konszolidáció első éváben, 1921. alapította
a hitközség Fejér Ferenc elnökkel az élén a D.-i Zsidó gimnáziumot. Két évvel
később, 1923. pedig az elemi iskola emeletére való ráépítéssel és egy
szárnyépülettel való megtoldással építette fel a gimnázium kétemeletes épületét,
amelyhez sehonnan semmiféle segítséget sem kapott. Maga a hitközség alapította,
felépítette és tartja fenn Magyarország vidéki hitközségeiben egyedül álló és
ma már megbecsült hírnévnek örvendő zsidó reálgimnáziumát. A gimnázium 1921-22.
nyílt meg az első osztállyal. Évről évre fejlődött a következő osztállyal. Ma
már a gimnázium teljes 8 osztállyal áll fenn. Igazgatója Kardos Albert, aki
régi munkás tagja ennek a hitközségnek és irányítója tanügyi programjának.
1925-26-ban tette közzé az első iskolai értesítőt. Azóta minden esztendőben
megjelenik gimnáziumának értesítője mindig nagyobb terjedelemben, mindenik
bővebb ismertetésével annak a szép munkának, amely ebben az intézetben folyik.
1928-ban a magyar kormány 5000 pengő építési annuitásos segélyt szavazott meg
30 - 35 esztendőre. 1929-ben nyílt meg a VIII. osztály 46 tanulóval s így ez
évben lesz a D.-i zsidó reálgimnáziumban az első érettségi vizsgálat. A
reálgimnázium tantestülete: Kardos Albert dr. igazgató, Bencze László, Fenyő
Béla dr., Grosz Ernő, Haas Imre dr., Schlesinger Sámuel dr., Somorjai László,
Soós Jenő, Székely Vilmos, Vadász Endre dr., Vág Sándor dr. A D.-i Izraelita
Hitközség amelyben a hitélet legfőbb őre Schlesinger Sámuel főrabbi nem csak
hitközségi jelentőségű közügyekkel foglalkozott, hanem minden időben részt vett
a városi, a társadalmi és a gazdasági élet vonatkozásaiban és bekapcsolódott az
országos zsidó ügyek irányításába is. Mint status quo hitközség vezető szerepet
vitt az országban s éveken át küzdött azért, hogy a status quo hitközségeknek
külön szervezetük legyen és maguk intézhessék belső ügyeiket s ne kelljen
közigazgatási hatóságokhoz fordulniuk legsajátosabb ügyeikben. Hat évtizeden át
tartó küzdelmes munka után, amelyben az ország többi status quo hitközségei is
élénk részt vettek, ezt a céljukat is elérték. 1928-ban minisztertanács
foglalkozott a kérdéssel és «méltányolta a status quo izr. hitközségeknek azt
az évtizedes törekvését, hogy eddigi szervezetlenségüket megszüntetve közös
érdekeik hathatósabb képviseltetése végett Országos Szervezetben egyesüljenek».
Fejér Ferenc hitközségi, elnök kitűnő szervező erejének köszönheti a magyar
zsidóság ezen új szervezetének elismerését. Ebben a munkában mindvégig a D.-i
hitközség mellett állott Balthazár Dezső, a reformátusok kiváló püspöke, aki a
zsidóság ügyei iránt igaz megértéssel érdeklődik. A hitközségi tagok száma
2200, ebből 25 nagykereskedő, 75 gazdálkodó, 222 szabadpályán, 43 tanár-tanító,
3 katona, 497 kereskedő, 72 ügyvéd, 2 művész, 19 nagyiparos, 50 orvos, 244 iparos,
18 mérnök, 190 magánzó, 236 magántisztviselő, 10 vállalkozó, 220 munkás, 200
egyéb foglalkozású; 74 közadakozásból él. A hitközség költségvetése: 318,099 P.
Ebből filantropikus és szociális célokra 240,000 P.-t költ. A következő
intézmények működnek a hitközség keretében: Internátus, a gimnázium
fennhatósága alatt. Talmud Tóra 40-50 tanulóval. Tanítói: Billitzer Jónás és
Friedländer Mór, Intézmények: Izraelita Nőegylet, alapíttatott 1874. Első
elnöke özv. Hartstein Sámuelné volt; követte őt leánya Popper Alajosné, utána
ennek leánya Balkányi Miklósné ki negyedszázadon át viselte ezt a nemes
tisztséget; 1919 óta özv. Léderer Miksáné áll a Nőegylet élén. OMIKE. A
budapesti Omike fiókja alakult 1927. Elnöke: Létay Lajos vezérigazgató,
főtitkára Barta Gyula dr. orvos, Ción betegsegélyző egylet. Elnöke Szőllős
Dezső dr. ügyvéd, a Chevra Kadisa titkára. Alapíttatott 1888,, tagjainak száma
400. Bikur-Cholim betegsegélyző egylet, alapíttatott 1902. Tagjainak száma 280.
Alapítványok: Reichman Ármin az össze 3 D.-i középiskolákban létesített
alapítványokat, melyek azonban részint a hadikölcsön, részint pedig az infláció
folytán elenyésztek. A zsidó gimnázium alapítványaiból megemlítjük a Brief
Gina, Lichtenstein Samu és Dezső, dr. Fejér Ferenc alapítványokat, melyek a sok
kisebb alapítvány mellett ma is egyenként 1200 pengő értékben fennállnak.
D.-ben van a magyarországi status quo hitközségek országos szövetsége (l.
Statusquo). Igen sok kiváló ember élt, működölt és működik ma is D.-ben. Ezek
között országos hírre emelkedett: néh. Bakonyi Samu dr. országgyűlési
képviselő, Balkányi Miklós dr., a városi telefon szervezője, a homokszőlő
telepítéseknek egyik úttörő meghonosítója. Biederman Eisig nagykereskedő, Brief
Gyula dr. főtörzsorvos, Brück Gyula városi zeneszerző, Hitesi Lajos országos
hírű karmester, Hollander Leó bankigazgató, 48-as honvéd a Damjanich
zászlóaljban, Kardos Samu dr. országos nevű védőügyvéd, báró Wesselényi élete
c. két kötetes munka szerzője, Langfelder Artúr dr. törzsorvos, hősi halált
halt 1915., Lieberman Leó orvos, Popper Alajos dr., a debreceni orvos-egylet
elnöke, aki 1882. megírta a D.-i kongresszusi status quo hitközségek történetét
Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása c. munkájában. Popper Mór dr. ügyvéd,
Rubin Farkas mezőgazdasági gépgyár igazgató, akit 1919. terroristák
meggyilkoltak, Szántó Győző a GYOSZ elnöke, munkáskertek alapítója és néhai
Weinman Fülöp dr., a D.-i titkára, később budapesti királyi közjegyző és a
Pesti Izr. Hitközség elnöke. A közéletben jelentékeny szerepet játszanak:
Balkányi Ede dr. városi t. főorvos, Balla Jenő ny. ezredes, Bleyer Lajos
nagybirtokos, Debreceni Jenő városi gázgyári igazgató, Palk Lajos
nagykereskedő, iparkamarai alelnök, Fejér Ferencz dr. a zsidó gimnázium
felügyelőbizottságának elnöke. Füredi József és Füredi Sámuel zenetanárok,
Hartstein István, Hartstein Nándor és Hartstein Dániel nagybirtokosok, Hegedűs
Jenő dr. az ügyvédi kamara elnöke, Kardos Albert dr. író, zsidó reálgimnáziumi
igazgató, Kenyeres Sándor dr. ügyvéd, költő és író, Lichtschein Jenő és
Lichtschein Márton nagybirtokosok, Löfkovits Artúr a Ferencz József rend
lovagja, a városi múzeum egyik alapítója és igazgatója, Révész Benő ny.
ezredes, ifj. Schwarcz Vilmos városi közélelmezési igazgató a háború és
forradalom alatt. Szántó Sámuel dr. kereskedelmi iskolai tanár, c. igazgató, a
szövetkezeti alapon működő Kölcsönös Segélyző egyleteknek D.-ben és környékén
egyik propagálója, Szőllős Ármin városi vágóhídi igazgató, Ungár Jenő
bankigazgató, műgyűjtő. A D.-i Izr. Hitközség jelenlegi vezetője: Fejér Ferenc
dr. elnök, ifj.. Schwarcz Vilmos alelnök, Brunner Lajos dr. iskolaszéki elnök,
Rosenberg Adolf magánzó, Lusztig Dezső kereskedő, Halmágyi József kereskedő,
Bárdos Jakab dr. ügyvéd, Geiger Miklós dr. ügyvéd elöljárók. A világháború alatt
a D.-i zsidó katonák közül 157 a harctereken hősi halált halt. A D.-i
hitközségnek 1856 óta meg van minden jegyzőkönyve. Gazdag és rendezett
levéltára van. A következő rabbik működtek a hitközségben; Ehrlich Eduárd
(1856), Fried Áron megyei főrabbi (1858), Lipschütz Hermán dr. (1871), Bernfeld
Jónás (1872-90), Krausz Vilmos (1891-921); 1922 szept. óta Schlesinger Sámuel
dr. - Fennállása óta a következő elnökök álltak a hitközség élén: Eisenberger
Móric (1856), Feischl Fülöp (1858), Klein Ignác, Kohn Ignác (1860), Rott Elkán
(1867), Sterelinski Manó (1871 ),Katz Jakab (1872), Rosenfeld Salamon (1882),
Drucker Mór (1884), Scheer Benő dr. (1886), Balkányi Miklós dr. (1887), Feischl
Károly (1890), Reichman Ármin (1893- 1908), Rosinger Lajos (1909-920), kinek
közvetlen munkatársa Freund Jenő dr. ügyvezető alelnökvolt; Fejér Ferenc dr.
1921 óta. - A Chevra Kadisa elnökei voltak: Fried Bernát (1846), Klein Ignác
(1864), Rott Elkán (1866), Feischl Fülöp (1867), Schwarcz Salamon József
(1873), Drucker Mór (1875-80), Kohn Adolf (1880- 1886),Weinberger Lajos (1889),
Katz Jakab(1892), Biederman Eisig (1892), Biederman József (1897), Stern József
(1905-15); Guttfrend Sámuel dr. 1915 óta. - Jegyzők voltak: Popper Alajos dr.
(1856), Weiman Fülöp dr. (1866), Czukor Sámuel (1871), Rottenberg Izsó (1872),
Mandel Izidor (1873), SchwarczAlbert(1877), Lippe Ármin (1878), Simonovits
Dezső (1890), Burger D. József (1891-1926), Kertész Lipót (1902-11), Guttman
Mózes (1911 óta); Fábián Ferenc 1927 óta.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 991. címszó a lexikon =>
188. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10991.htm
CÍMSZÓ: Debrecen
SZÓCIKK: Debrecen, sz. kir. város, Hajdú vm. 110,000 lak., ebből zsidó
10,170. D. városában 1840-ig zsidó nem telepedhetett le; meg sem hálhatott.
Azok a zsidó kereskedők és iparosok, kik nappal D. városában foglalatoskodtak :
az éjszakát a Ghilány fogadóban töltötték. A Ghilány fogadó a városon kívül
volt, ott 1840 előtt is lakhattak zsidók. D. zsidóságának a gyökere
Hajdúsámsonban van. Onnan költözködtek D.-be az 1840-ik évi XXIX. t.-c alapján.
Mint mindenütt, itt is megszervezték a vallásos élethez szükséges
intézményeket. 1842-ben kérelmet intéztek D. városához, engednék meg, hogy
temetőjüket kőfallal körülkerítsék. Négy évig tartott míg az engedélyt megkapták
és a munkálatot megkezdhették. 1848-ban, hivatalos összeírás szerint 23 zsidó
család lakott D.-ben, 118 lélekszámmal. Ez év november havában a városi tanács
kimondotta, hogy a zsidók képességük és érdemességük szerint felvehetők a
nemzetőrök közé . 1852-ben alapították meg a Debreceni Izraelita Hitközséget.
Az első jegyzőkönyv 1856-ből származik. Ebből a jegyzőkönyvből megállapítható,
hogy már akkor fejlődő iskolája volt a hitközségnek. 1856-ban alapították a
Chevra Kadisát, 1857. a Nőegyletet. Mindkét intézmény mind e mai napig egységes
maradt. 1860. elhatározták, hogy ezentúl a hitközség tanácskozási és
ügykezelési nyelve a magyar. Ebben az időben az ország zsidóságában már forrott
a belső harc, élt a kettészakadás gondolata: a templom berendezése, a tanítás
nyelve és szelleme, a rítus stb. vallásos intézmények és a vallásgyakorlat
miatt. A D.-i hitközség már 1860. kimondotta, hogy egységes marad az ősi,
tiszta vallásgyakorlatban. Ebben az esztendőben alkották meg a hitközség első
alapszabályzatát. 1868-ban élénk hitközségi élet fejlődött ki: a kormány
részéről egybehívott országos kongresszus miatt és valóban gondot okozott a
hitközségnek, hogy sok jeles embere közül, kit válasszon meg képviselőjének. A
választási eljárásról két azonos szövegű hitelesített jegyzőkönyv van a
hitközség irattárában. Húsz esztendő óta laktak immár zsidók D.-ben. Nemcsak
számban, de tekintélyben is növekedtek, amit Csengeri Ábrahám szabad polgárrá
történt választásáról szóló okirat is igazol. Olyan kiváltság volt ez, amelyet
a város lakosai közül csak igen érdemesek és kitüntetettek élveztek. 1870. a
kongresszusi és a somré hádász orth. hitközségek vezetői felszólították a
hitközséget, hogy hozzájuk csatlakozzék. A közgyűlés azonban túlnyomó
többséggel kimondotta, hogy nem csatlakozik sem a kongresszusi, sem az orthodox
párthoz, mert csak egy zsidó vallást ismer és az a felfogása, hogy egy
közigazgatási területen, csak egy hitközség működhetik áldásosan. Mindkét
felszólítást elutasította és kimondotta, hogy mint status quo hitközség fog
működni. A község csekély töredéke azonban kongresszusi hitközséget alapított,
mely hitközség 15 évig állott fenn. Semmiféle jelentős intézményt nem tudott
létesíteni, önmagát sem tudta fenntartani, míg 1886. megszűnt és így D.-ben
újból az egységes hitközség működött. Ebben az időben megejtett választásokból
kifolyólag azonban nézeteltérések támadtak és 8-10 ember kivált az egységes
anyahitközségből és orthodox hitközséget alapított. Ez a hitközség ma is
fennáll, tagok számában és intézményekben megnövekedett és teljes békességben
működik a nála sokkal nagyobb status quo hitközséggel. 1871-ből ered a status
quo hitközség első nyomtatott számadása. Ebből megállapítható, hogy a
hitközségnek abban az esztendőben 10,124 forint 28 krajcár bevétele és 15,601
frt 57 kr. kiadása volt. 1872. már nyomtatott jelentést és számadást adott ki a
hitközség, amelyből megtudjuk, hogy az előző évben 19 elöljárósági, 29
képviselőségi és 2 közgyűlés tartatott, nagyszámú okiratot bocsátottak ki, az
Tuda munkaköre és elnöki teendők halmaza aránytalanul nagyobbodott. A jelentést
aláírták : Katz Jakab elnök, Fürst Mátyás alelnök és Rottenberg Izsó a
hitközség, titkára. Ez időtől kezdve évenként megjelent a hitközség nyomtatott
magyar nyelvű jelentése a hitközség anyagi és erkölcsi előmenetelét. A
hitközségnek 270 adófizető tagja volt,az adófőkönyv tanúsága szerint. De a
tagok létszáma sokkal nagyobb volt. Adót csak a jómódúak fizettek, a kisemberek
gabella alakjában rótták le adójukat. A gabella ez évben 6023 frt 36 kr-t
jövedelmezett. Ez az összeg pedig krajcárokból jött össze. Az 1873. évi
jelentésből kitűnik, hogy az elemi iskolát városi és állami támogatás híján meg
kellett szüntetni. 1875. épült a hitközség első temploma, melyben 200 ülés
volt. 1881-ben indultak meg a tárgyalások a két hitközség egyesítésére. Az
1874. évi jelentésből idézzük a következőket: A népesedési mozgalomra nézve
községünkben ez évben tetemes különbség mutatkozik a múlt évihez képest.
Házasság csak 13 köttetett a múlt évi 18 ellenében. Született fiúgyermek 44,
leány 36, összesen 80. Meghalt fiúnemű 33, nőnemű 16, a halálozottak száma 49,
tehát a népesedés szaporodása 31 a múlt évi 14-el szemben. Ez az első
statisztikai adat, amelyet feljegyeztek. A következő jelentésekben is vannak
ilyen feljegyzések, csak a tagok teljes létszámáról nem találunk pontos
kimutatást. 1886-ban az egységes status quoante alapon szervezett D.-i
Izraelita Hitközség jelentése regisztrálja a két hitközség egyesülésének tényét
és azok neveit, akik ebben szakadatlan fáradozással és kitartó munkássággal
közreműködtek: Erber Vilmos, Fürst Mátyás, Pleischl Károly, Hollander Dezső,
Jakobovits Gyula, Kemény Mór, Katz Jakab, Popper Alajos, Preiser Salamon,
Rosenfeld Salamon, Táfler Ignác és Weisz M. B. . Így szól a jelentés : Ezen
intéző bizottság az egyesült nagy hitközség tagjai jogainak biztosítására és a
hitközség érzületének teljesen hű kifejezésére olyan biztosítékokat teremtett,
melyeknek kedves hazánk izr. hitközségeiben nincsen párjuk. Mi is szívből
kívánjuk, hogy adjon az Ég ezen egyesült nagy nemes és szentcélú hitközségnek a
nemes és szent cél iránt lelkesülni tudó ügybuzgó és áldozatkész elöljárókat,
képviselőtestületi és egyáltalában hitközségi tagokat, hogy hitközségünk,
melynek összetartó kapcsa az egyetértés, a humanizmus és a kölcsönös szeretet
édes hazánk javára és szent vallásunk üdvére mindig az idők végső határáig
virágozzék! A megegyezés egyik feltétele szerint az egyesített hitközség első
feladata iskolát alapítani. 1886 őszén megnyílt a négy osztályú fiúiskola és a
leányiskola I. és II. osztálya: Szántó Sámuel kereskedelmi iskolai tanár
igazgatása alatt. 160 fiú, 103 leány iratkozott be. Az iskola első tanítói:
Simonovits Dezső, Kuthi Zsigmond, Kohut Mór és Farkas Fanni voltak. A két
hitközség egyezségéhez tartozott továbbá: magyar hitszónok választása . Bárány
Józsefre ruházta a hitközség ezt a papi feladatot, aki két évig működött a
hitközségnél. 1889-től kezdve 1918-ig minden esztendőben megjelent a hitközség
nyomtatott értesítője, amely ismertette az iskola fejlődését, kultúrmunkáját és
tanítási eredményeit. Az első két értesítőt Szántó Sámuel szerkesztette. A
3-ikat az iskolaszék, a 4-et Kardos Albert reáliskolai tanár, a következő négy
értesítőt Kuthi Zsigmond leányiskolái és Simonovits Dezső fiúiskolái igazgató
együtt szerkesztették. 1901- 1916-ig Kuthi Zsigmond igazgató, 1917 és 1918.
pedig Roth József igazgató adta közre az iskola értesítőjét. Néhai Kuthi
Zsigmond a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa országosan ismert irodalommal
is foglalkozó jó tanító volt. A tanulók száma 1900. volt a legnagyobb: 615. Ez
időtől kezdve, minthogy az anyahitközségből kivált orthodox hitközség iskolát
létesített: a tanulók száma csökkent, az első évben 100-al, a 28 esztendő alatt
pedig 200-al. 1928-ban 415 tanuló járt az iskolába. A 90-es évek elején
Balkányi Miklós elnöksége alatt épült a hitközség mai, akkor még egyemeletes
iskola-épülete. 1895- 1896-ban Reichmann Ármin elnöksége alatt épült a
hitközség monumentális temploma: Gärtner Jakab műépítész tervei szerint. 1898-ban
épült a rituális fürdő és a pászkagyár. 1904-ben adták át a hitközségi
székházat rendeltetésének. Ebben van a hitközség hivatala és 300 személyt
befogadó díszes tanácsterme, továbbá az izraelita nőegylet tápintézete, hol
naponta 100-120 gyermek és felnőtt kap házilag elkészített meleg ebédet a téli
hónapok alatt. A tanácstermét a hitközség jeleseinek olajfestményes képe
díszíti: Reichmann Áron elnök, Krausz Vilmos főrabbi, Kacz Jakab elnök, Drukker
Mór elnök, Kohn Adolf Chevra-elnök, Popper Mór iskolaszéki elnök, Rosinger
Lajos hitközségi elnök, Balkányi Miklós elnök, Bakonyi Samu országgyűlési
képviselő, Popper Alajos hitközségi orvos, Popper Alajosné nőegyleti elnök.
1906-ban nyitotta meg a hitközség az izr. polgári leányiskolát, melynek első
értesítőjét Kardos Albert igazgató állította össze. Ez az iskola ma is fennáll:
Propperné Bloch Hermina igazgató vezetése alatt, ki 1908 eleje óta áll az
iskola élén. A polgári iskola tanári testülete: Beck Józsa, Friedmann Berta,
Gábor Dezső, Manheim Mór, Markovits Lajosné, Moskovits Gizella, Rosenberg
Paula, Sebestyén Dezsőné. Az elemi iskola tanítótestülete : Weinberger Mór
igazgató, özv. Kuthi Zsigmondné tb. igazgató, Brief Ilona, Irsai Mór, Kertész
Sándor, Máté Sándorné, Neumann Margit, Politzer Irma, Nern József, Weinberger
Mórné. A polgári lányiskola évi költségvetése 28.892 P, az elemi iskoláé 30.316
P. 1917-18-ban a polgári iskola és elemi iskola együtt adta közre értesítőjét,
a következő hét esztendőben nem jelent meg nyomtatott értesítő, hanem az iskolai
irattár őrzi az 1918-25. tanévekről elkészített hét rendbeli jelentést. Az 1925
-26. iskolai évtől kezdve ismét megjelenik az iskola értesítője. Ezek az
értesítők a legpontosabb adatokat gyűjtötték egybe a D.-i hitközség
áldozatkészségéről és a zsidó leánynevelés iránt tanúsított magas
kultúrtörekvéseiről. Ez idő szerint a háborús évek éreztetik hatásukat a a
gyermekek létszáma nagyon leapadt 171 . Átlag véve 230-250 volt a tanulók
száma, akik párhuzamos osztályokban nyertek elhelyezést és oktatást. D. szab.
kir. varos kultúra szerető polgársága 5000 arany korona állandó évi segélyt
szavazott meg az iskolának és 46,000 korona kamatmentes kölcsönt nyújtott a
polgári iskola épületének megépítésére. 1909-ben fel is épült a polgári
leányiskolának tágas díszes és minden követelménynek megfelelő épülete.
Ugyancsak ebben az esztendőben épült a Kápolnás-utcai templom a hitközség
tagjainak áldozatkészségéből. 1913-ban jelent meg a hitközség utolsó nyomtatott
évi jelentése, mely újabb irányt szab a jövendő teendők tekintetében. A
közbejött háború és forradalom azonban a hitközséget oly nagy arányú és
kizárólag jótékonysági feladatok elé állította, hogy a hitközség tovább
fejlesztéséről, újabb intézmények alapításáról le tellett mondania. A háború és
forradalom utón azonban a konszolidáció első éváben, 1921. alapította a
hitközség Fejér Ferenc elnökkel az élén a D.-i Zsidó gimnáziumot. Két évvel
később, 1923. pedig az elemi iskola emeletére való ráépítéssel és egy
szárnyépülettel való megtoldással építette fel a gimnázium kétemeletes
épületét, amelyhez sehonnan semmiféle segítséget sem kapott. Maga a hitközség
alapította, felépítette és tartja fenn Magyarország vidéki hitközségeiben
egyedül álló és ma már megbecsült hírnévnek örvendő zsidó reálgimnáziumát. A
gimnázium 1921-22. nyílt meg az első osztállyal. Évről évre fejlődött a
következő osztállyal. Ma már a gimnázium teljes 8 osztállyal áll fenn.
Igazgatója Kardos Albert, aki régi munkás tagja ennek a hitközségnek és
irányítója tanügyi programjának. 1925-26-ban tette közzé az első iskolai
értesítőt. Azóta minden esztendőben megjelenik gimnáziumának értesítője mindig
nagyobb terjedelemben, mindenik bővebb ismertetésével annak a szép munkának,
amely ebben az intézetben folyik. 1928-ban a magyar kormány 5000 pengő építési annuitásos
segélyt szavazott meg 30 - 35 esztendőre. 1929-ben nyílt meg a VIII. osztály 46
tanulóval s így ez évben lesz a D.-i zsidó reálgimnáziumban az első érettségi
vizsgálat. A reálgimnázium tantestülete: Kardos Albert dr. igazgató, Bencze
László, Fenyő Béla dr., Grosz Ernő, Haas Imre dr., Schlesinger Sámuel dr.,
Somorjai László, Soós Jenő, Székely Vilmos, Vadász Endre dr., Vág Sándor dr. A
D.-i Izraelita Hitközség amelyben a hitélet legfőbb őre Schlesinger Sámuel
főrabbi nem csak hitközségi jelentőségű közügyekkel foglalkozott, hanem minden
időben részt vett a városi, a társadalmi és a gazdasági élet vonatkozásaiban és
bekapcsolódott az országos zsidó ügyek irányításába is. Mint status quo
hitközség vezető szerepet vitt az országban s éveken át küzdött azért, hogy a
status quo hitközségeknek külön szervezetük legyen és maguk intézhessék belső
ügyeiket s ne kelljen közigazgatási hatóságokhoz fordulniuk legsajátosabb
ügyeikben. Hat évtizeden át tartó küzdelmes munka után, amelyben az ország
többi status quo hitközségei is élénk részt vettek, ezt a céljukat is elérték.
1928-ban minisztertanács foglalkozott a kérdéssel és méltányolta a status quo
izr. hitközségeknek azt az évtizedes törekvését, hogy eddigi
szervezetlenségüket megszüntetve közös érdekeik hathatósabb képviseltetése
végett Országos Szervezetben egyesüljenek . Fejér Ferenc hitközségi, elnök
kitűnő szervező erejének köszönheti a magyar zsidóság ezen új szervezetének
elismerését. Ebben a munkában mindvégig a D.-i hitközség mellett állott
Balthazár Dezső, a reformátusok kiváló püspöke, aki a zsidóság ügyei iránt igaz
megértéssel érdeklődik. A hitközségi tagok száma 2200, ebből 25 nagykereskedő,
75 gazdálkodó, 222 szabadpályán, 43 tanár-tanító, 3 katona, 497 kereskedő, 72
ügyvéd, 2 művész, 19 nagyiparos, 50 orvos, 244 iparos, 18 mérnök, 190 magánzó,
236 magántisztviselő, 10 vállalkozó, 220 munkás, 200 egyéb foglalkozású; 74
közadakozásból él. A hitközség költségvetése: 318,099 P. Ebből filantropikus és
szociális célokra 240,000 P.-t költ. A következő intézmények működnek a
hitközség keretében: Internátus, a gimnázium fennhatósága alatt. Talmud Tóra
40-50 tanulóval. Tanítói: Billitzer Jónás és Friedländer Mór, Intézmények:
Izraelita Nőegylet, alapíttatott 1874. Első elnöke özv. Hartstein Sámuelné
volt; követte őt leánya Popper Alajosné, utána ennek leánya Balkányi Miklósné
ki negyedszázadon át viselte ezt a nemes tisztséget; 1919 óta özv. Léderer
Miksáné áll a Nőegylet élén. OMIKE. A budapesti Omike fiókja alakult 1927.
Elnöke: Létay Lajos vezérigazgató, főtitkára Barta Gyula dr. orvos, Ción
betegsegélyző egylet. Elnöke Szőllős Dezső dr. ügyvéd, a Chevra Kadisa titkára.
Alapíttatott 1888,, tagjainak száma 400. Bikur-Cholim betegsegélyző egylet,
alapíttatott 1902. Tagjainak száma 280. Alapítványok: Reichman Ármin az össze 3
D.-i középiskolákban létesített alapítványokat, melyek azonban részint a
hadikölcsön, részint pedig az infláció folytán elenyésztek. A zsidó gimnázium
alapítványaiból megemlítjük a Brief Gina, Lichtenstein Samu és Dezső, dr. Fejér
Ferenc alapítványokat, melyek a sok kisebb alapítvány mellett ma is egyenként
1200 pengő értékben fennállnak. D.-ben van a magyarországi status quo
hitközségek országos szövetsége l. Statusquo . Igen sok kiváló ember élt,
működölt és működik ma is D.-ben. Ezek között országos hírre emelkedett: néh.
Bakonyi Samu dr. országgyűlési képviselő, Balkányi Miklós dr., a városi telefon
szervezője, a homokszőlő telepítéseknek egyik úttörő meghonosítója. Biederman
Eisig nagykereskedő, Brief Gyula dr. főtörzsorvos, Brück Gyula városi
zeneszerző, Hitesi Lajos országos hírű karmester, Hollander Leó bankigazgató,
48-as honvéd a Damjanich zászlóaljban, Kardos Samu dr. országos nevű
védőügyvéd, báró Wesselényi élete c. két kötetes munka szerzője, Langfelder
Artúr dr. törzsorvos, hősi halált halt 1915., Lieberman Leó orvos, Popper
Alajos dr., a debreceni orvos-egylet elnöke, aki 1882. megírta a D.-i
kongresszusi status quo hitközségek történetét Debrecen sz. kir. város
egyetemes leírása c. munkájában. Popper Mór dr. ügyvéd, Rubin Farkas
mezőgazdasági gépgyár igazgató, akit 1919. terroristák meggyilkoltak, Szántó
Győző a GYOSZ elnöke, munkáskertek alapítója és néhai Weinman Fülöp dr., a D.-i
titkára, később budapesti királyi közjegyző és a Pesti Izr. Hitközség elnöke. A
közéletben jelentékeny szerepet játszanak: Balkányi Ede dr. városi t. főorvos,
Balla Jenő ny. ezredes, Bleyer Lajos nagybirtokos, Debreceni Jenő városi
gázgyári igazgató, Palk Lajos nagykereskedő, iparkamarai alelnök, Fejér Ferencz
dr. a zsidó gimnázium felügyelőbizottságának elnöke. Füredi József és Füredi
Sámuel zenetanárok, Hartstein István, Hartstein Nándor és Hartstein Dániel
nagybirtokosok, Hegedűs Jenő dr. az ügyvédi kamara elnöke, Kardos Albert dr.
író, zsidó reálgimnáziumi igazgató, Kenyeres Sándor dr. ügyvéd, költő és író,
Lichtschein Jenő és Lichtschein Márton nagybirtokosok, Löfkovits Artúr a
Ferencz József rend lovagja, a városi múzeum egyik alapítója és igazgatója,
Révész Benő ny. ezredes, ifj. Schwarcz Vilmos városi közélelmezési igazgató a
háború és forradalom alatt. Szántó Sámuel dr. kereskedelmi iskolai tanár, c.
igazgató, a szövetkezeti alapon működő Kölcsönös Segélyző egyleteknek D.-ben és
környékén egyik propagálója, Szőllős Ármin városi vágóhídi igazgató, Ungár Jenő
bankigazgató, műgyűjtő. A D.-i Izr. Hitközség jelenlegi vezetője: Fejér Ferenc
dr. elnök, ifj.. Schwarcz Vilmos alelnök, Brunner Lajos dr. iskolaszéki elnök,
Rosenberg Adolf magánzó, Lusztig Dezső kereskedő, Halmágyi József kereskedő,
Bárdos Jakab dr. ügyvéd, Geiger Miklós dr. ügyvéd elöljárók. A világháború
alatt a D.-i zsidó katonák közül 157 a harctereken hősi halált halt. A D.-i
hitközségnek 1856 óta meg van minden jegyzőkönyve. Gazdag és rendezett
levéltára van. A következő rabbik működtek a hitközségben; Ehrlich Eduárd 1856
, Fried Áron megyei főrabbi 1858 , Lipschütz Hermán dr. 1871 , Bernfeld Jónás
1872-90 , Krausz Vilmos 1891-921 ; 1922 szept. óta Schlesinger Sámuel dr. -
Fennállása óta a következő elnökök álltak a hitközség élén: Eisenberger Móric
1856 , Feischl Fülöp 1858 , Klein Ignác, Kohn Ignác 1860 , Rott Elkán 1867 ,
Sterelinski Manó 1871 ,Katz Jakab 1872 , Rosenfeld Salamon 1882 , Drucker Mór
1884 , Scheer Benő dr. 1886 , Balkányi Miklós dr. 1887 , Feischl Károly 1890 ,
Reichman Ármin 1893- 1908 , Rosinger Lajos 1909-920 , kinek közvetlen
munkatársa Freund Jenő dr. ügyvezető alelnökvolt; Fejér Ferenc dr. 1921 óta. -
A Chevra Kadisa elnökei voltak: Fried Bernát 1846 , Klein Ignác 1864 , Rott
Elkán 1866 , Feischl Fülöp 1867 , Schwarcz Salamon József 1873 , Drucker Mór
1875-80 , Kohn Adolf 1880- 1886 ,Weinberger Lajos 1889 , Katz Jakab 1892 ,
Biederman Eisig 1892 , Biederman József 1897 , Stern József 1905-15 ; Guttfrend
Sámuel dr. 1915 óta. - Jegyzők voltak: Popper Alajos dr. 1856 , Weiman Fülöp
dr. 1866 , Czukor Sámuel 1871 , Rottenberg Izsó 1872 , Mandel Izidor 1873 ,
SchwarczAlbert 1877 , Lippe Ármin 1878 , Simonovits Dezső 1890 , Burger D.
József 1891-1926 , Kertész Lipót 1902-11 , Guttman Mózes 1911 óta ; Fábián
Ferenc 1927 óta.
10991.ht
CÍMSZÓ Debrece
SZÓCIKK Debrecen sz kir város Hajd vm 110,00 lak. ebbő zsid 10,170 D
városába 1840-i zsid ne telepedhetet le me se hálhatott Azo zsid kereskedő é
iparosok ki nappa D városába foglalatoskodta a éjszaká Ghilán fogadóba
töltötték Ghilán fogad városo kívü volt ot 184 előt i lakhatta zsidók D
zsidóságána gyöker Hajdúsámsonba van Onna költözködte D.-b a 1840-i év XXIX t.-
alapján Min mindenütt it i megszervezté valláso élethe szüksége intézményeket
1842-be kérelme intézte D városához engedné meg hog temetőjüke kőfalla
körülkerítsék Nég évi tartot mí a engedély megkaptá é munkálato megkezdhették
1848-ban hivatalo összeírá szerin 2 zsid csalá lakot D.-ben 11 lélekszámmal E é
novembe havába város tanác kimondotta hog zsidó képességü é érdemességü szerin
felvehető nemzetőrö köz 1852-be alapítottá me Debrecen Izraelit Hitközséget A
els jegyzőköny 1856-bő származik Ebbő jegyzőkönyvbő megállapítható hog má akko
fejlőd iskoláj vol hitközségnek 1856-ba alapítottá Chevr Kadisát 1857
Nőegyletet Mindké intézmén min ma napi egysége maradt 1860 elhatározták hog
ezentú hitközsé tanácskozás é ügykezelés nyelv magyar Ebbe a időbe a orszá
zsidóságába má forrot bels harc él kettészakadá gondolata templo berendezése
tanítá nyelv é szelleme rítu stb valláso intézménye é vallásgyakorla miatt D.-
hitközsé má 1860 kimondotta hog egysége mara a ősi tiszt vallásgyakorlatban
Ebbe a esztendőbe alkottá me hitközsé els alapszabályzatát 1868-ba élén
hitközség éle fejlődöt ki kormán részérő egybehívot országo kongresszu miat é
valóba gondo okozot hitközségnek hog so jele ember közül ki válasszo me
képviselőjének választás eljárásró ké azono szöveg hitelesítet jegyzőköny va
hitközsé irattárában Hús esztend ót lakta immá zsidó D.-ben Nemcsa számban d
tekintélybe i növekedtek ami Csenger Ábrahá szaba polgárr történ választásáró
szól okira i igazol Olya kiváltsá vol ez amelye váro lakosa közü csa ige
érdemese é kitüntetette élveztek 1870 kongresszus é somr hádás orth hitközsége
vezető felszólítottá hitközséget hog hozzáju csatlakozzék közgyűlé azonba
túlnyom többségge kimondotta hog ne csatlakozi se kongresszusi se a orthodo
párthoz mer csa eg zsid vallás isme é a felfogása hog eg közigazgatás területen
csa eg hitközsé működheti áldásosan Mindké felszólítás elutasított é kimondotta
hog min statu qu hitközsé fo működni közsé csekél töredék azonba kongresszus
hitközsége alapított mel hitközsé 1 évi állot fenn Semmifél jelentő intézmény
ne tudot létesíteni önmagá se tudt fenntartani mí 1886 megszűn é íg D.-be újbó
a egysége hitközsé működött Ebbe a időbe megejtet választásokbó kifolyóla
azonba nézeteltérése támadta é 8-1 embe kivál a egysége anyahitközségbő é
orthodo hitközsége alapított E hitközsé m i fennáll tago számába é
intézményekbe megnövekedet é telje békességbe működi nál sokka nagyob statu qu
hitközséggel 1871-bő ere statu qu hitközsé els nyomtatot számadása Ebbő
megállapítható hog hitközségne abba a esztendőbe 10,12 forin 2 krajcá bevétel é
15,60 fr 5 kr kiadás volt 1872 má nyomtatot jelentés é számadás adot k
hitközség amelybő megtudjuk hog a előz évbe 1 elöljárósági 2 képviselőség é
közgyűlé tartatott nagyszám okirato bocsátotta ki a Tud munkakör é elnök teendő
halmaz aránytalanu nagyobbodott jelentés aláírtá Kat Jaka elnök Fürs Mátyá
alelnö é Rottenber Izs hitközség titkára E időtő kezdv évenkén megjelen
hitközsé nyomtatot magya nyelv jelentés hitközsé anyag é erkölcs előmenetelét
hitközségne 27 adófizet tagj volt,a adófőköny tanúság szerint D tago létszám
sokka nagyob volt Adó csa jómódúa fizettek kisembere gabell alakjába róttá l
adójukat gabell e évbe 602 fr 3 kr- jövedelmezett E a össze pedi krajcárokbó
jöt össze A 1873 év jelentésbő kitűnik hog a elem iskolá város é állam támogatá
híjá me kellet szüntetni 1875 épül hitközsé els temploma melybe 20 ülé volt
1881-be indulta me tárgyaláso ké hitközsé egyesítésére A 1874 év jelentésbő
idézzü következőket népesedés mozgalomr nézv községünkbe e évbe teteme különbsé
mutatkozi múl évihe képest Házassá csa 1 köttetet múl év 1 ellenében Születet
fiúgyerme 44 leán 36 összese 80 Meghal fiúnem 33 nőnem 16 halálozotta szám 49
tehá népesedé szaporodás 3 múl év 14-e szemben E a els statisztika adat amelye
feljegyeztek következ jelentésekbe i vanna ilye feljegyzések csa tago telje
létszámáró ne találun ponto kimutatást 1886-ba a egysége statu quoant alapo
szervezet D.- Izraelit Hitközsé jelentés regisztrálj ké hitközsé egyesüléséne
tényé é azo neveit aki ebbe szakadatla fáradozássa é kitart munkásságga
közreműködtek Erbe Vilmos Fürs Mátyás Pleisch Károly Hollande Dezső Jakobovit
Gyula Kemén Mór Kat Jakab Poppe Alajos Preise Salamon Rosenfel Salamon Táfle
Igná é Weis M B Íg szó jelenté Eze intéz bizottsá a egyesül nag hitközsé tagja
jogaina biztosításár é hitközsé érzületéne teljese h kifejezésér olya
biztosítékoka teremtett melyekne kedve hazán izr hitközségeibe nincse párjuk M
i szívbő kívánjuk hog adjo a É eze egyesül nag neme é szentcél hitközségne neme
é szen cé irán lelkesüln tud ügybuzg é áldozatkés elöljárókat képviselőtestület
é egyáltalába hitközség tagokat hog hitközségünk melyne összetart kapcs a
egyetértés humanizmu é kölcsönö szerete éde hazán javár é szen vallásun üdvér
mindi a idő végs határái virágozzék megegyezé egyi feltétel szerin a egyesítet
hitközsé els feladat iskolá alapítani 188 őszé megnyíl nég osztály fiúiskol é
leányiskol I é II osztálya Szánt Sámue kereskedelm iskola taná igazgatás alatt
16 fiú 10 leán iratkozot be A iskol els tanítói Simonovit Dezső Kuth Zsigmond
Kohu Mó é Farka Fann voltak ké hitközsé egyezségéhe tartozot továbbá magya
hitszóno választás Bárán Józsefr ruházt hitközsé ez pap feladatot ak ké évi
működöt hitközségnél 1889-tő kezdv 1918-i minde esztendőbe megjelen hitközsé
nyomtatot értesítője amel ismertett a iskol fejlődését kultúrmunkájá é tanítás
eredményeit A els ké értesítő Szánt Sámue szerkesztette 3-ika a iskolaszék 4-e
Kardo Alber reáliskola tanár következ nég értesítő Kuth Zsigmon leányiskolá é
Simonovit Dezs fiúiskolá igazgat együt szerkesztették 1901 1916-i Kuth Zsigmon
igazgató 191 é 1918 pedi Rot Józse igazgat adt közr a iskol értesítőjét Néha
Kuth Zsigmon koroná aran érdemkeresz tulajdonos országosa ismer irodalomma i
foglalkoz j tanít volt tanuló szám 1900 vol legnagyobb 615 E időtő kezdve
minthog a anyahitközségbő kivál orthodo hitközsé iskolá létesített tanuló szám
csökkent a els évbe 100-al 2 esztend alat pedi 200-al 1928-ba 41 tanul jár a
iskolába 90-e éve elejé Balkány Mikló elnökség alat épül hitközsé mai akko mé
egyemelete iskola-épülete 1895 1896-ba Reichman Ármi elnökség alat épül
hitközsé monumentáli temploma Gärtne Jaka műépítés terve szerint 1898-ba épül
rituáli fürd é pászkagyár 1904-be adtá á hitközség székháza rendeltetésének
Ebbe va hitközsé hivatal é 30 személy befogad dísze tanácsterme tovább a
izraelit nőegyle tápintézete ho napont 100-12 gyerme é felnőt ka házila
elkészítet mele ebéde tél hónapo alatt tanácstermé hitközsé jeleseine
olajfestménye kép díszíti Reichman Áro elnök Kraus Vilmo főrabbi Kac Jaka elnök
Drukke Mó elnök Koh Adol Chevra-elnök Poppe Mó iskolaszék elnök Rosinge Lajo
hitközség elnök Balkány Mikló elnök Bakony Sam országgyűlés képviselő Poppe
Alajo hitközség orvos Poppe Alajosn nőegylet elnök 1906-ba nyitott me hitközsé
a izr polgár leányiskolát melyne els értesítőjé Kardo Alber igazgat állított
össze E a iskol m i fennáll Proppern Bloc Hermin igazgat vezetés alatt k 190
elej ót ál a iskol élén polgár iskol tanár testülete Bec Józsa Friedman Berta
Gábo Dezső Manhei Mór Markovit Lajosné Moskovit Gizella Rosenber Paula Sebestyé
Dezsőné A elem iskol tanítótestület Weinberge Mó igazgató özv Kuth Zsigmondn tb
igazgató Brie Ilona Irsa Mór Kertés Sándor Mát Sándorné Neuman Margit Politze
Irma Ner József Weinberge Mórné polgár lányiskol év költségvetés 28.89 P a elem
iskolá 30.31 P 1917-18-ba polgár iskol é elem iskol együt adt közr értesítőjét
következ hé esztendőbe ne jelen me nyomtatot értesítő hane a iskola irattá őrz
a 1918-25 tanévekrő elkészítet hé rendbel jelentést A 192 -26 iskola évtő kezdv
ismé megjeleni a iskol értesítője Eze a értesítő legpontosab adatoka gyűjtötté
egyb D.- hitközsé áldozatkészségérő é zsid leánynevelé irán tanúsítot maga
kultúrtörekvéseiről E id szerin háború éve érezteti hatásuka gyermeke létszám
nagyo leapad 17 Átla vév 230-25 vol tanuló száma aki párhuzamo osztályokba
nyerte elhelyezés é oktatást D szab kir varo kultúr szeret polgárság 500 aran
koron álland év segély szavazot me a iskolána é 46,00 koron kamatmente kölcsön
nyújtot polgár iskol épületéne megépítésére 1909-be fe i épül polgár
leányiskolána tága dísze é minde követelményne megfelel épülete Ugyancsa ebbe a
esztendőbe épül Kápolnás-utca templo hitközsé tagjaina áldozatkészségéből
1913-ba jelen me hitközsé utols nyomtatot év jelentése mel újab irány sza
jövend teendő tekintetében közbejöt hábor é forradalo azonba hitközsége ol nag
arány é kizáróla jótékonyság feladato el állította hog hitközsé továb
fejlesztéséről újab intézménye alapításáró l tellet mondania hábor é forradalo
utó azonba konszolidáci els éváben 1921 alapított hitközsé Fejé Feren elnökke a
élé D.- Zsid gimnáziumot Ké évve később 1923 pedi a elem iskol emeletér val
ráépítésse é eg szárnyépülette val megtoldássa épített fe gimnáziu kétemelete
épületét amelyhe sehonna semmifél segítsége se kapott Mag hitközsé alapította
felépített é tartj fen Magyarorszá vidék hitközségeibe egyedü áll é m má
megbecsül hírnévne örvend zsid reálgimnáziumát gimnáziu 1921-22 nyíl me a els
osztállyal Évrő évr fejlődöt következ osztállyal M má gimnáziu telje osztállya
ál fenn Igazgatój Kardo Albert ak rég munká tagj enne hitközségne é irányítój
tanügy programjának 1925-26-ba tett közz a els iskola értesítőt Azót minde
esztendőbe megjeleni gimnáziumána értesítőj mindi nagyob terjedelemben mindeni
bőveb ismertetéséve anna szé munkának amel ebbe a intézetbe folyik 1928-ba
magya kormán 500 peng építés annuitáso segély szavazot me 3 3 esztendőre
1929-be nyíl me VIII osztál 4 tanulóva íg e évbe les D.- zsid reálgimnáziumba a
els érettség vizsgálat reálgimnáziu tantestülete Kardo Alber dr igazgató Bencz
László Feny Bél dr. Gros Ernő Haa Imr dr. Schlesinge Sámue dr. Somorja László
Soó Jenő Székel Vilmos Vadás Endr dr. Vá Sándo dr D.- Izraelit Hitközsé amelybe
hitéle legfőb őr Schlesinge Sámue főrabb ne csa hitközség jelentőség közügyekke
foglalkozott hane minde időbe rész vet városi társadalm é gazdaság éle
vonatkozásaiba é bekapcsolódot a országo zsid ügye irányításáb is Min statu qu
hitközsé vezet szerepe vit a országba éveke á küzdöt azért hog statu qu
hitközségekne külö szervezetü legye é magu intézhessé bels ügyeike n kellje
közigazgatás hatóságokho fordulniu legsajátosab ügyeikben Ha évtizede á tart
küzdelme munk után amelybe a orszá több statu qu hitközsége i élén rész vettek
ez céljuka i elérték 1928-ba minisztertanác foglalkozot kérdésse é méltányolt
statu qu izr hitközségekne az a évtizede törekvését hog eddig
szervezetlenségüke megszüntetv közö érdekei hathatósab képviseltetés véget Országo
Szervezetbe egyesüljene Fejé Feren hitközségi elnö kitűn szervez erejéne
köszönhet magya zsidósá eze ú szervezeténe elismerését Ebbe munkába mindvégi
D.- hitközsé mellet állot Balthazá Dezső reformátuso kivál püspöke ak zsidósá
ügye irán iga megértésse érdeklődik hitközség tago szám 2200 ebbő 2
nagykereskedő 7 gazdálkodó 22 szabadpályán 4 tanár-tanító katona 49 kereskedő 7
ügyvéd művész 1 nagyiparos 5 orvos 24 iparos 1 mérnök 19 magánzó 23
magántisztviselő 1 vállalkozó 22 munkás 20 egyé foglalkozású 7 közadakozásbó él
hitközsé költségvetése 318,09 P Ebbő filantropiku é szociáli célokr 240,00 P.-
költ következ intézménye működne hitközsé keretében Internátus gimnáziu
fennhatóság alatt Talmu Tór 40-5 tanulóval Tanítói Billitze Jóná é Friedlände
Mór Intézmények Izraelit Nőegylet alapíttatot 1874 Els elnök özv Hartstei
Sámueln volt követt ő leány Poppe Alajosné után enne leány Balkány Miklósn k
negyedszázado á viselt ez neme tisztséget 191 ót özv Lédere Miksán ál Nőegyle
élén OMIKE budapest Omik fiókj alakul 1927 Elnöke Léta Lajo vezérigazgató
főtitkár Bart Gyul dr orvos Ció betegsegélyz egylet Elnök Szőllő Dezs dr ügyvéd
Chevr Kadis titkára Alapíttatot 1888, tagjaina szám 400 Bikur-Choli
betegsegélyz egylet alapíttatot 1902 Tagjaina szám 280 Alapítványok Reichma
Ármi a össz D.- középiskolákba létesítet alapítványokat melye azonba részin
hadikölcsön részin pedi a infláci folytá elenyésztek zsid gimnáziu
alapítványaibó megemlítjü Brie Gina Lichtenstei Sam é Dezső dr Fejé Feren
alapítványokat melye so kiseb alapítván mellet m i egyenkén 120 peng értékbe
fennállnak D.-be va magyarország statu qu hitközsége országo szövetség l
Statusqu Ige so kivál embe élt működöl é működi m i D.-ben Eze közöt országo
hírr emelkedett néh Bakony Sam dr országgyűlés képviselő Balkány Mikló dr.
város telefo szervezője homokszől telepítésekne egyi úttör meghonosítója
Biederma Eisi nagykereskedő Brie Gyul dr főtörzsorvos Brüc Gyul város
zeneszerző Hites Lajo országo hír karmester Hollande Le bankigazgató 48-a honvé
Damjanic zászlóaljban Kardo Sam dr országo nev védőügyvéd bár Wesselény élet c
ké kötete munk szerzője Langfelde Artú dr törzsorvos hős halál hal 1915.
Lieberma Le orvos Poppe Alajo dr. debrecen orvos-egyle elnöke ak 1882 megírt
D.- kongresszus statu qu hitközsége történeté Debrece sz kir váro egyeteme
leírás c munkájában Poppe Mó dr ügyvéd Rubi Farka mezőgazdaság gépgyá igazgató
aki 1919 terroristá meggyilkoltak Szánt Győz GYOS elnöke munkáskerte alapítój é
néha Weinma Fülö dr. D.- titkára későb budapest király közjegyz é Pest Izr
Hitközsé elnöke közéletbe jelentéken szerepe játszanak Balkány Ed dr város t
főorvos Ball Jen ny ezredes Bleye Lajo nagybirtokos Debrecen Jen város gázgyár
igazgató Pal Lajo nagykereskedő iparkamara alelnök Fejé Ferenc dr zsid gimnáziu
felügyelőbizottságána elnöke Füred Józse é Füred Sámue zenetanárok Hartstei
István Hartstei Nándo é Hartstei Dánie nagybirtokosok Hegedű Jen dr a ügyvéd
kamar elnöke Kardo Alber dr író zsid reálgimnázium igazgató Kenyere Sándo dr
ügyvéd költ é író Lichtschei Jen é Lichtschei Márto nagybirtokosok Löfkovit
Artú Ferenc Józse ren lovagja város múzeu egyi alapítój é igazgatója Révés Ben
ny ezredes ifj Schwarc Vilmo város közélelmezés igazgat hábor é forradalo alatt
Szánt Sámue dr kereskedelm iskola tanár c igazgató szövetkezet alapo működ
Kölcsönö Segélyz egyletekne D.-be é környéké egyi propagálója Szőllő Ármi város
vágóhíd igazgató Ungá Jen bankigazgató műgyűjtő D.- Izr Hitközsé jelenleg
vezetője Fejé Feren dr elnök ifj. Schwarc Vilmo alelnök Brunne Lajo dr
iskolaszék elnök Rosenber Adol magánzó Luszti Dezs kereskedő Halmágy Józse
kereskedő Bárdo Jaka dr ügyvéd Geige Mikló dr ügyvé elöljárók világhábor alat
D.- zsid katoná közü 15 harctereke hős halál halt D.- hitközségne 185 ót me va
minde jegyzőkönyve Gazda é rendezet levéltár van következ rabbi működte
hitközségben Ehrlic Eduár 185 Frie Áro megye főrabb 185 Lipschüt Hermá dr 187
Bernfel Jóná 1872-9 Kraus Vilmo 1891-92 192 szept ót Schlesinge Sámue dr
Fennállás ót következ elnökö állta hitközsé élén Eisenberge Móri 185 Feisch
Fülö 185 Klei Ignác Koh Igná 186 Rot Elká 186 Sterelinsk Man 187 ,Kat Jaka 187
Rosenfel Salamo 188 Drucke Mó 188 Schee Ben dr 188 Balkány Mikló dr 188 Feisch
Károl 189 Reichma Ármi 1893 190 Rosinge Lajo 1909-92 kine közvetle munkatárs
Freun Jen dr ügyvezet alelnökvolt Fejé Feren dr 192 óta Chevr Kadis elnöke
voltak Frie Berná 184 Klei Igná 186 Rot Elká 186 Feisch Fülö 186 Schwarc Salamo
Józse 187 Drucke Mó 1875-8 Koh Adol 1880 188 ,Weinberge Lajo 188 Kat Jaka 189
Biederma Eisi 189 Biederma Józse 189 Ster Józse 1905-1 Guttfren Sámue dr 191
óta Jegyző voltak Poppe Alajo dr 185 Weima Fülö dr 186 Czuko Sámue 187
Rottenber Izs 187 Mande Izido 187 SchwarczAlber 187 Lipp Ármi 187 Simonovit
Dezs 189 Burge D Józse 1891-192 Kertés Lipó 1902-1 Guttma Móze 191 ót Fábiá
Feren 192 óta
10991.h
CÍMSZ Debrec
SZÓCIK Debrece s ki váro Haj v 110,0 lak ebb zsi 10,17 városáb 1840- zsi n
telepedhete l m s hálhatot Az zsi keresked iparoso k napp városáb
foglalatoskodt éjszak Ghilá fogadób töltötté Ghilá foga város kív vol o 18 elő
lakhatt zsidó zsidóságán gyöke Hajdúsámsonb va Onn költözködt D.- 1840- é XXI
t. alapjá Mi mindenüt i megszervezt vallás életh szükség intézményeke 1842-b
kérelm intézt városáho engedn me ho temetőjük kőfall körülkerítsé Né év tarto m
engedél megkapt munkálat megkezdhetté 1848-ba hivatal összeír szeri zsi csal
lako D.-be 1 lélekszámma novemb haváb váro taná kimondott ho zsid képesség
érdemesség szeri felvehet nemzetőr kö 1852-b alapított m Debrece Izraeli
Hitközsége el jegyzőkön 1856-b származi Ebb jegyzőkönyvb megállapíthat ho m akk
fejlő iskolá vo hitközségne 1856-b alapított Chev Kadisá 185 Nőegylete Mindk
intézmé mi m nap egység marad 186 elhatároztá ho ezent hitközs tanácskozá
ügykezelé nyel magya Ebb időb orsz zsidóságáb m forro bel har é kettészakad
gondolat templ berendezés tanít nyel szellem rít st vallás intézmény
vallásgyakorl miat D. hitközs m 186 kimondott ho egység mar ős tisz
vallásgyakorlatba Ebb esztendőb alkott m hitközs el alapszabályzatá 1868-b élé
hitközsé él fejlődö k kormá részér egybehívo ország kongressz mia valób gond
okozo hitközségne ho s jel embe közü k válassz m képviselőjéne választá
eljárásr k azon szöve hitelesíte jegyzőkön v hitközs irattárába Hú eszten ó
lakt imm zsid D.-be Nemcs számba tekintélyb növekedte am Csenge Ábrah szab
polgár törté választásár szó okir igazo Oly kiválts vo e amely vár lakos köz cs
ig érdemes kitüntetett élvezte 187 kongresszu som hádá ort hitközség vezet
felszólított hitközsége ho hozzáj csatlakozzé közgyűl azonb túlnyo többségg
kimondott ho n csatlakoz s kongresszus s orthod pártho me cs e zsi vallá ism
felfogás ho e közigazgatá területe cs e hitközs működhet áldásosa Mindk
felszólítá elutasítot kimondott ho mi stat q hitközs f működn közs cseké töredé
azonb kongresszu hitközség alapítot me hitközs év állo fen Semmifé jelent
intézmén n tudo létesíten önmag s tud fenntartan m 188 megszű í D.-b újb egység
hitközs működöt Ebb időb megejte választásokb kifolyól azonb nézeteltérés
támadt 8- emb kivá egység anyahitközségb orthod hitközség alapítot hitközs
fennál tag számáb intézményekb megnövekede telj békességb működ ná sokk nagyo
stat q hitközségge 1871-b er stat q hitközs el nyomtato számadás Ebb
megállapíthat ho hitközségn abb esztendőb 10,1 fori krajc bevéte 15,6 f k kiadá
vol 187 m nyomtato jelenté számadá ado hitközsé amelyb megtudju ho elő évb
elöljáróság képviselősé közgyűl tartatot nagyszá okirat bocsátott k Tu munkakö
elnö teend halma aránytalan nagyobbodot jelenté aláírt Ka Jak elnö Für Máty
aleln Rottenbe Iz hitközsé titkár időt kezd évenké megjele hitközs nyomtato
magy nyel jelenté hitközs anya erkölc előmenetelé hitközségn 2 adófize tag
volt, adófőkön tanúsá szerin tag létszá sokk nagyo vol Ad cs jómódú fizette
kisember gabel alakjáb rótt adójuka gabel évb 60 f kr jövedelmezet össz ped
krajcárokb jö össz 187 é jelentésb kitűni ho ele iskol váro álla támogat híj m
kelle szüntetn 187 épü hitközs el templom melyb 2 ül vol 1881-b indult m
tárgyalás k hitközs egyesítésér 187 é jelentésb idézz következőke népesedé
mozgalom néz községünkb évb tetem különbs mutatkoz mú évih képes Házass cs
köttete mú é ellenébe Születe fiúgyerm 4 leá 3 összes 8 Megha fiúne 3 nőne 1
halálozott szá 4 teh népesed szaporodá mú é 14- szembe el statisztik ada amely
feljegyezte követke jelentésekb vann ily feljegyzése cs tag telj létszámár n
találu pont kimutatás 1886-b egység stat quoan alap szerveze D. Izraeli Hitközs
jelenté regisztrál k hitközs egyesülésén tény az nevei ak ebb szakadatl
fáradozáss kitar munkásságg közreműködte Erb Vilmo Für Mátyá Pleisc Károl
Holland Dezs Jakobovi Gyul Kemé Mó Ka Jaka Popp Alajo Preis Salamo Rosenfe
Salamo Táfl Ign Wei Í sz jelent Ez inté bizotts egyesü na hitközs tagj jogain
biztosításá hitközs érzületén teljes kifejezésé oly biztosítékok teremtet
melyekn kedv hazá iz hitközségeib nincs párju szívb kívánju ho adj ez egyesü na
nem szentcé hitközségn nem sze c irá lelkesül tu ügybuz áldozatké elöljáróka
képviselőtestüle egyáltaláb hitközsé tagoka ho hitközségün melyn összetar kapc
egyetérté humanizm kölcsön szeret éd hazá javá sze vallásu üdvé mind id vég
határá virágozzé megegyez egy feltéte szeri egyesíte hitközs el felada iskol
alapítan 18 ősz megnyí né osztál fiúisko leányisko I osztály Szán Sámu
kereskedel iskol tan igazgatá alat 1 fi 1 leá iratkozo b isko el tanító
Simonovi Dezs Kut Zsigmon Koh M Fark Fan volta k hitközs egyezségéh tartozo
tovább magy hitszón választá Bárá József ruház hitközs e pa feladato a k év
működö hitközségné 1889-t kezd 1918- mind esztendőb megjele hitközs nyomtato
értesítőj ame ismertet isko fejlődésé kultúrmunkáj tanítá eredményei el k
értesít Szán Sámu szerkesztett 3-ik iskolaszé 4- Kard Albe reáliskol taná
követke né értesít Kut Zsigmo leányiskol Simonovi Dez fiúiskol igazga együ
szerkesztetté 190 1916- Kut Zsigmo igazgat 19 191 ped Ro Józs igazga ad köz
isko értesítőjé Néh Kut Zsigmo koron ara érdemkeres tulajdono országos isme
irodalomm foglalko taní vol tanul szá 190 vo legnagyob 61 időt kezdv mintho
anyahitközségb kivá orthod hitközs iskol létesítet tanul szá csökken el évb
100-a eszten ala ped 200-a 1928-b 4 tanu já iskoláb 90- év elej Balkán Mikl
elnöksé ala épü hitközs ma akk m egyemelet iskola-épület 189 1896-b Reichma Árm
elnöksé ala épü hitközs monumentál templom Gärtn Jak műépíté terv szerin 1898-b
épü rituál für pászkagyá 1904-b adt hitközsé székház rendeltetéséne Ebb v
hitközs hivata 3 személ befoga dísz tanácsterm továb izraeli nőegyl tápintézet
h napon 100-1 gyerm felnő k házil elkészíte mel ebéd té hónap alat tanácsterm
hitközs jelesein olajfestmény ké díszít Reichma Ár elnö Krau Vilm főrabb Ka Jak
elnö Drukk M elnö Ko Ado Chevra-elnö Popp M iskolaszé elnö Rosing Laj hitközsé
elnö Balkán Mikl elnö Bakon Sa országgyűlé képvisel Popp Alaj hitközsé orvo
Popp Alajos nőegyle elnö 1906-b nyitot m hitközs iz polgá leányiskolá melyn el
értesítőj Kard Albe igazga állítot össz isko fennál Propper Blo Hermi igazga
vezeté alat 19 ele ó á isko élé polgá isko taná testület Be Józs Friedma Bert
Gáb Dezs Manhe Mó Markovi Lajosn Moskovi Gizell Rosenbe Paul Sebesty Dezsőn ele
isko tanítótestüle Weinberg M igazgat öz Kut Zsigmond t igazgat Bri Ilon Irs Mó
Kerté Sándo Má Sándorn Neuma Margi Politz Irm Ne Józse Weinberg Mórn polgá
lányisko é költségveté 28.8 ele iskol 30.3 1917-18-b polgá isko ele isko együ
ad köz értesítőjé követke h esztendőb n jele m nyomtato értesít han iskol iratt
őr 1918-2 tanévekr elkészíte h rendbe jelentés 19 -2 iskol évt kezd ism
megjelen isko értesítőj Ez értesít legpontosa adatok gyűjtött egy D. hitközs
áldozatkészségér zsi leánynevel irá tanúsíto mag kultúrtörekvéseirő i szeri
hábor év éreztet hatásuk gyermek létszá nagy leapa 1 Átl vé 230-2 vo tanul szám
ak párhuzam osztályokb nyert elhelyezé oktatás sza ki var kultú szere polgársá
50 ara koro állan é segél szavazo m iskolán 46,0 koro kamatment kölcsö nyújto
polgá isko épületén megépítésér 1909-b f épü polgá leányiskolán tág dísz mind
követelményn megfele épület Ugyancs ebb esztendőb épü Kápolnás-utc templ
hitközs tagjain áldozatkészségébő 1913-b jele m hitközs utol nyomtato é
jelentés me úja irán sz jöven teend tekintetébe közbejö hábo forradal azonb
hitközség o na arán kizáról jótékonysá feladat e állított ho hitközs tová
fejlesztésérő úja intézmény alapításár telle mondani hábo forradal ut azonb
konszolidác el évábe 192 alapítot hitközs Fej Fere elnökk él D. Zsi gimnáziumo
K évv későb 192 ped ele isko emeleté va ráépítéss e szárnyépülett va megtoldáss
építet f gimnázi kétemelet épületé amelyh sehonn semmifé segítség s kapot Ma
hitközs alapított felépítet tart fe Magyarorsz vidé hitközségeib egyed ál m
megbecsü hírnévn örven zsi reálgimnáziumá gimnázi 1921-2 nyí m el osztállya Évr
év fejlődö követke osztállya m gimnázi telj osztálly á fen Igazgató Kard Alber
a ré munk tag enn hitközségn irányító tanüg programjána 1925-26-b tet köz el
iskol értesítő Azó mind esztendőb megjelen gimnáziumán értesítő mind nagyo
terjedelembe minden bőve ismertetésév ann sz munkána ame ebb intézetb folyi
1928-b magy kormá 50 pen építé annuitás segél szavazo m esztendőr 1929-b nyí m
VII osztá tanulóv í évb le D. zsi reálgimnáziumb el érettsé vizsgála
reálgimnázi tantestület Kard Albe d igazgat Benc Lászl Fen Bé dr Gro Ern Ha Im
dr Schlesing Sámu dr Somorj Lászl So Jen Széke Vilmo Vadá End dr V Sánd d D.
Izraeli Hitközs amelyb hitél legfő ő Schlesing Sámu főrab n cs hitközsé
jelentősé közügyekk foglalkozot han mind időb rés ve város társadal gazdasá él
vonatkozásaib bekapcsolódo ország zsi ügy irányításá i Mi stat q hitközs veze
szerep vi országb évek küzdö azér ho stat q hitközségekn kül szervezet legy mag
intézhess bel ügyeik kellj közigazgatá hatóságokh fordulni legsajátosa ügyeikbe
H évtized tar küzdelm mun utá amelyb orsz töb stat q hitközség élé rés vette e
céljuk elérté 1928-b minisztertaná foglalkozo kérdéss méltányol stat q iz
hitközségekn a évtized törekvésé ho eddi szervezetlenségük megszüntet köz
érdeke hathatósa képviselteté vége Ország Szervezetb egyesüljen Fej Fere
hitközség eln kitű szerve erején köszönhe magy zsidós ez szervezetén elismerésé
Ebb munkáb mindvég D. hitközs melle állo Balthaz Dezs református kivá püspök a
zsidós ügy irá ig megértéss érdeklődi hitközsé tag szá 220 ebb nagykeresked
gazdálkod 2 szabadpályá tanár-tanít katon 4 keresked ügyvé művés nagyiparo orvo
2 iparo mérnö 1 magánz 2 magántisztvisel vállalkoz 2 munká 2 egy foglalkozás
közadakozásb é hitközs költségvetés 318,0 Ebb filantropik szociál célok 240,0
P. köl követke intézmény működn hitközs keretébe Internátu gimnázi fennhatósá
alat Talm Tó 40- tanulóva Tanító Billitz Jón Friedländ Mó Intézménye Izraeli
Nőegyle alapíttato 187 El elnö öz Hartste Sámuel vol követ leán Popp Alajosn
utá enn leán Balkán Miklós negyedszázad visel e nem tisztsége 19 ó öz Léder
Miksá á Nőegyl élé OMIK budapes Omi fiók alaku 192 Elnök Lét Laj vezérigazgat
főtitká Bar Gyu d orvo Ci betegsegély egyle Elnö Szőll Dez d ügyvé Chev Kadi
titkár Alapíttato 1888 tagjain szá 40 Bikur-Chol betegsegély egyle alapíttato
190 Tagjain szá 28 Alapítványo Reichm Árm öss D. középiskolákb létesíte
alapítványoka mely azonb részi hadikölcsö részi ped inflác folyt elenyészte zsi
gimnázi alapítványaib megemlítj Bri Gin Lichtenste Sa Dezs d Fej Fere
alapítványoka mely s kise alapítvá melle egyenké 12 pen értékb fennállna D.-b v
magyarorszá stat q hitközség ország szövetsé Statusq Ig s kivá emb él működö
működ D.-be Ez közö ország hír emelkedet né Bakon Sa d országgyűlé képvisel
Balkán Mikl dr váro telef szervezőj homoksző telepítésekn egy úttö meghonosítój
Biederm Eis nagykeresked Bri Gyu d főtörzsorvo Brü Gyu váro zeneszerz Hite Laj
ország hí karmeste Holland L bankigazgat 48- honv Damjani zászlóaljba Kard Sa d
ország ne védőügyvé bá Wesselén éle k kötet mun szerzőj Langfeld Art d
törzsorvo hő halá ha 1915 Lieberm L orvo Popp Alaj dr debrece orvos-egyl elnök
a 188 megír D. kongresszu stat q hitközség történet Debrec s ki vár egyetem
leírá munkájába Popp M d ügyvé Rub Fark mezőgazdasá gépgy igazgat ak 191
terrorist meggyilkolta Szán Győ GYO elnök munkáskert alapító néh Weinm Fül dr
D. titkár késő budapes királ közjegy Pes Iz Hitközs elnök közéletb jelentéke
szerep játszana Balkán E d váro főorvo Bal Je n ezrede Bley Laj nagybirtoko
Debrece Je váro gázgyá igazgat Pa Laj nagykeresked iparkamar alelnö Fej Feren d
zsi gimnázi felügyelőbizottságán elnök Füre Józs Füre Sámu zenetanáro Hartste
Istvá Hartste Nánd Hartste Dáni nagybirtokoso Heged Je d ügyvé kama elnök Kard
Albe d ír zsi reálgimnáziu igazgat Kenyer Sánd d ügyvé köl ír Lichtsche Je
Lichtsche Márt nagybirtokoso Löfkovi Art Feren Józs re lovagj váro múze egy
alapító igazgatój Révé Be n ezrede if Schwar Vilm váro közélelmezé igazga hábo
forradal alat Szán Sámu d kereskedel iskol taná igazgat szövetkeze alap műkö
Kölcsön Segély egyletekn D.-b környék egy propagálój Szőll Árm váro vágóhí
igazgat Ung Je bankigazgat műgyűjt D. Iz Hitközs jelenle vezetőj Fej Fere d
elnö ifj Schwar Vilm alelnö Brunn Laj d iskolaszé elnö Rosenbe Ado magánz Luszt
Dez keresked Halmág Józs keresked Bárd Jak d ügyvé Geig Mikl d ügyv elöljáró
világhábo ala D. zsi katon köz 1 harcterek hő halá hal D. hitközségn 18 ó m v
mind jegyzőkönyv Gazd rendeze levéltá va követke rabb működt hitközségbe Ehrli
Eduá 18 Fri Ár megy főrab 18 Lipschü Herm d 18 Bernfe Jón 1872- Krau Vilm
1891-9 19 szep ó Schlesing Sámu d Fennállá ó követke elnök állt hitközs élé
Eisenberg Mór 18 Feisc Fül 18 Kle Igná Ko Ign 18 Ro Elk 18 Sterelins Ma 18 ,Ka
Jak 18 Rosenfe Salam 18 Druck M 18 Sche Be d 18 Balkán Mikl d 18 Feisc Káro 18
Reichm Árm 189 19 Rosing Laj 1909-9 kin közvetl munkatár Freu Je d ügyveze
alelnökvol Fej Fere d 19 ót Chev Kadi elnök volta Fri Bern 18 Kle Ign 18 Ro Elk
18 Feisc Fül 18 Schwar Salam Józs 18 Druck M 1875- Ko Ado 188 18 ,Weinberg Laj
18 Ka Jak 18 Biederm Eis 18 Biederm Józs 18 Ste Józs 1905- Guttfre Sámu d 19 ót
Jegyz volta Popp Alaj d 18 Weim Fül d 18 Czuk Sámu 18 Rottenbe Iz 18 Mand Izid
18 SchwarczAlbe 18 Lip Árm 18 Simonovi Dez 18 Burg Józs 1891-19 Kerté Lip 1902-
Guttm Móz 19 ó Fábi Fere 19 ót
10991.
CÍMS Debre
SZÓCI Debrec k vár Ha 110, la eb zs 10,1 városá 1840 zs telepedhet hálhato
A zs kereske iparos nap városá foglalatoskod éjsza Ghil fogadó töltött Ghil fog
váro kí vo 1 el lakhat zsid zsidóságá gyök Hajdúsámson v On költözköd D. 1840
XX t alapj M mindenü megszervez vallá élet szüksé intézmények 1842- kérel intéz
városáh enged m h temetőjü kőfal körülkeríts N é tart engedé megkap munkála
megkezdhett 1848-b hivata összeí szer zs csa lak D.-b lélekszámm novem havá vár
tan kimondot h zsi képessé érdemessé szer felvehe nemzető k 1852- alapítot
Debrec Izrael Hitközség e jegyzőkö 1856- származ Eb jegyzőkönyv megállapítha h
ak fejl iskol v hitközségn 1856- alapítot Che Kadis 18 Nőegylet Mind intézm m
na egysé mara 18 elhatározt h ezen hitköz tanácskoz ügykezel nye magy Eb idő
ors zsidóságá forr be ha kettészaka gondola temp berendezé taní nye szelle rí s
vallá intézmén vallásgyakor mia D hitköz 18 kimondot h egysé ma ő tis
vallásgyakorlatb Eb esztendő alkot hitköz e alapszabályzat 1868- él hitközs é
fejlőd korm részé egybehív orszá kongress mi való gon okoz hitközségn h je emb
köz válass képviselőjén választ eljárás azo szöv hitelesít jegyzőkö hitköz
irattáráb H eszte lak im zsi D.-b Nemc számb tekintély növekedt a Cseng Ábra sza
polgá tört választásá sz oki igaz Ol kivált v amel vá lako kö c i érdeme
kitüntetet élvezt 18 kongressz so hád or hitközsé veze felszólítot hitközség h
hozzá csatlakozz közgyű azon túlny többség kimondot h csatlako kongresszu ortho
párth m c zs vall is felfogá h közigazgat terület c hitköz működhe áldásos Mind
felszólít elutasíto kimondot h m sta hitköz működ köz csek töred azon kongressz
hitközsé alapíto m hitköz é áll fe Semmif jelen intézmé tud létesíte önma tu
fenntarta 18 megsz D.- új egysé hitköz működö Eb idő megejt választások kifolyó
azon nézeteltéré támad 8 em kiv egysé anyahitközség ortho hitközsé alapíto
hitköz fenná ta számá intézmények megnöveked tel békesség műkö n sok nagy sta
hitközségg 1871- e sta hitköz e nyomtat számadá Eb megállapítha h hitközség ab
esztendő 10, for kraj bevét 15, kiad vo 18 nyomtat jelent számad ad hitközs
amely megtudj h el év elöljárósá képviselős közgyű tartato nagysz okira
bocsátot T munkak eln teen halm aránytala nagyobbodo jelent aláír K Ja eln Fü
Mát alel Rottenb I hitközs titká idő kez évenk megjel hitköz nyomtat mag nye
jelent hitköz any erköl előmenetel hitközség adófiz ta volt adófőkö tanús szeri
ta létsz sok nagy vo A c jómód fizett kisembe gabe alakjá rót adójuk gabe év 6
k jövedelmeze öss pe krajcárok j öss 18 jelentés kitűn h el isko vár áll támoga
hí kell szüntet 18 ép hitköz e templo mely ü vo 1881- indul tárgyalá hitköz
egyesítésé 18 jelentés idéz következők népesed mozgalo né községünk év tete
különb mutatko m évi képe Házas c köttet m ellenéb Szület fiúgyer le össze Megh
fiún nőn halálozot sz te népese szaporod m 14 szemb e statiszti ad amel
feljegyezt követk jelentések van il feljegyzés c ta tel létszámá talál pon
kimutatá 1886- egysé sta quoa ala szervez D Izrael Hitköz jelent regisztrá
hitköz egyesülésé tén a neve a eb szakadat fáradozás kita munkásság közreműködt
Er Vilm Fü Máty Pleis Káro Hollan Dez Jakobov Gyu Kem M K Jak Pop Alaj Prei
Salam Rosenf Salam Táf Ig We s jelen E int bizott egyes n hitköz tag jogai
biztosítás hitköz érzületé telje kifejezés ol biztosítéko teremte melyek ked
haz i hitközségei ninc párj szív kívánj h ad e egyes n ne szentc hitközség ne
sz ir lelkesü t ügybu áldozatk elöljárók képviselőtestül egyáltalá hitközs
tagok h hitközségü mely összeta kap egyetért humaniz kölcsö szere é haz jav sz
vallás üdv min i vé határ virágozz megegye eg feltét szer egyesít hitköz e
felad isko alapíta 1 ős megny n osztá fiúisk leányisk osztál Szá Sám kereskede
isko ta igazgat ala f le iratkoz isk e tanít Simonov Dez Ku Zsigmo Ko Far Fa
volt hitköz egyezségé tartoz továb mag hitszó választ Bár Józse ruhá hitköz p
feladat é működ hitközségn 1889- kez 1918 min esztendő megjel hitköz nyomtat
értesítő am ismerte isk fejlődés kultúrmunká tanít eredménye e értesí Szá Sám
szerkesztet 3-i iskolasz 4 Kar Alb reálisko tan követk n értesí Ku Zsigm
leányisko Simonov De fiúisko igazg egy szerkesztett 19 1916 Ku Zsigm igazga 1
19 pe R Józ igazg a kö isk értesítőj Né Ku Zsigm koro ar érdemkere tulajdon
országo ism irodalom foglalk tan vo tanu sz 19 v legnagyo 6 idő kezd minth
anyahitközség kiv ortho hitköz isko létesíte tanu sz csökke e év 100- eszte al
pe 200- 1928- tan j iskolá 90 é ele Balká Mik elnöks al ép hitköz m ak egyemele
iskola-épüle 18 1896- Reichm Ár elnöks al ép hitköz monumentá templo Gärt Ja
műépít ter szeri 1898- ép rituá fü pászkagy 1904- ad hitközs székhá
rendeltetésén Eb hitköz hivat szemé befog dís tanácster tová izrael nőegy
tápintéze napo 100- gyer feln házi elkészít me ebé t hóna ala tanácster hitköz
jelesei olajfestmén k díszí Reichm Á eln Kra Vil főrab K Ja eln Druk eln K Ad
Chevra-eln Pop iskolasz eln Rosin La hitközs eln Balká Mik eln Bako S
országgyűl képvise Pop Ala hitközs orv Pop Alajo nőegyl eln 1906- nyito hitköz
i polg leányiskol mely e értesítő Kar Alb igazg állíto öss isk fenná Proppe Bl
Herm igazg vezet ala 1 el isk él polg isk tan testüle B Józ Friedm Ber Gá Dez
Manh M Markov Lajos Moskov Gizel Rosenb Pau Sebest Dezső el isk tanítótestül
Weinber igazga ö Ku Zsigmon igazga Br Ilo Ir M Kert Sánd M Sándor Neum Marg
Polit Ir N Józs Weinber Mór polg lányisk költségvet 28. el isko 30. 1917-18-
polg isk el isk egy a kö értesítőj követk esztendő jel nyomtat értesí ha isko
irat ő 1918- tanévek elkészít rendb jelenté 1 - isko év kez is megjele isk
értesítő E értesí legpontos adato gyűjtöt eg D hitköz áldozatkészségé zs
leányneve ir tanúsít ma kultúrtörekvéseir szer hábo é érezte hatásu gyerme
létsz nag leap Át v 230- v tanu szá a párhuza osztályok nyer elhelyez oktatá sz
k va kult szer polgárs 5 ar kor álla segé szavaz iskolá 46, kor kamatmen kölcs
nyújt polg isk épületé megépítésé 1909- ép polg leányiskolá tá dís min
követelmény megfel épüle Ugyanc eb esztendő ép Kápolnás-ut temp hitköz tagjai
áldozatkészségéb 1913- jel hitköz uto nyomtat jelenté m új irá s jöve teen
tekintetéb közbej háb forrada azon hitközsé n ará kizáró jótékonys felada
állítot h hitköz tov fejlesztésér új intézmén alapításá tell mondan háb forrada
u azon konszolidá e éváb 19 alapíto hitköz Fe Fer elnök é D Zs gimnázium év
késő 19 pe el isk emelet v ráépítés szárnyépület v megtoldás építe gimnáz
kétemele épület amely sehon semmif segítsé kapo M hitköz alapítot felépíte tar
f Magyarors vid hitközségei egye á megbecs hírnév örve zs reálgimnázium gimnáz
1921- ny e osztálly Év é fejlőd követk osztálly gimnáz tel osztáll fe Igazgat
Kar Albe r mun ta en hitközség irányít tanü programján 1925-26- te kö e isko
értesít Az min esztendő megjele gimnáziumá értesít min nagy terjedelemb minde
bőv ismertetésé an s munkán am eb intézet foly 1928- mag korm 5 pe épít annuitá
segé szavaz esztendő 1929- ny VI oszt tanuló év l D zs reálgimnázium e éretts
vizsgál reálgimnáz tantestüle Kar Alb igazga Ben Lász Fe B d Gr Er H I d
Schlesin Sám d Somor Lász S Je Szék Vilm Vad En d Sán D Izrael Hitköz amely
hité legf Schlesin Sám főra c hitközs jelentős közügyek foglalkozo ha min idő
ré v váro társada gazdas é vonatkozásai bekapcsolód orszá zs üg irányítás M sta
hitköz vez szere v ország éve küzd azé h sta hitközségek kü szerveze leg ma
intézhes be ügyei kell közigazgat hatóságok forduln legsajátos ügyeikb évtize
ta küzdel mu ut amely ors tö sta hitközsé él ré vett célju elért 1928-
minisztertan foglalkoz kérdés méltányo sta i hitközségek évtize törekvés h edd
szervezetlenségü megszünte kö érdek hathatós képviseltet vég Orszá Szervezet
egyesülje Fe Fer hitközsé el kit szerv erejé köszönh mag zsidó e szervezeté
elismerés Eb munká mindvé D hitköz mell áll Baltha Dez reformátu kiv püspö
zsidó üg ir i megértés érdeklőd hitközs ta sz 22 eb nagykereske gazdálko
szabadpály tanár-taní kato kereske ügyv művé nagyipar orv ipar mérn magán
magántisztvise vállalko munk eg foglalkozá közadakozás hitköz költségveté 318,
Eb filantropi szociá célo 240, P kö követk intézmén működ hitköz keretéb
Internát gimnáz fennhatós ala Tal T 40 tanulóv Tanít Billit Jó Friedlän M
Intézmény Izrael Nőegyl alapíttat 18 E eln ö Hartst Sámue vo köve leá Pop
Alajos ut en leá Balká Mikló negyedszáza vise ne tisztség 1 ö Léde Miks Nőegy
él OMI budape Om fió alak 19 Elnö Lé La vezérigazga főtitk Ba Gy orv C
betegsegél egyl Eln Szől De ügyv Che Kad titká Alapíttat 188 tagjai sz 4
Bikur-Cho betegsegél egyl alapíttat 19 Tagjai sz 2 Alapítvány Reich Ár ös D
középiskolák létesít alapítványok mel azon rész hadikölcs rész pe inflá foly
elenyészt zs gimnáz alapítványai megemlít Br Gi Lichtenst S Dez Fe Fer alapítványok
mel kis alapítv mell egyenk 1 pe érték fennálln D.- magyarorsz sta hitközsé
orszá szövets Status I kiv em é működ műkö D.-b E köz orszá hí emelkede n Bako
S országgyűl képvise Balká Mik d vár tele szervező homoksz telepítések eg útt
meghonosító Bieder Ei nagykereske Br Gy főtörzsorv Br Gy vár zeneszer Hit La
orszá h karmest Hollan bankigazga 48 hon Damjan zászlóaljb Kar S orszá n
védőügyv b Wesselé él köte mu szerző Langfel Ar törzsorv h hal h 191 Lieber orv
Pop Ala d debrec orvos-egy elnö 18 megí D kongressz sta hitközsé történe Debre
k vá egyete leír munkájáb Pop ügyv Ru Far mezőgazdas gépg igazga a 19 terroris
meggyilkolt Szá Gy GY elnö munkásker alapít né Wein Fü d D titká kés budape
kirá közjeg Pe I Hitköz elnö közélet jelenték szere játszan Balká vár főorv Ba
J ezred Ble La nagybirtok Debrec J vár gázgy igazga P La nagykereske iparkama
aleln Fe Fere zs gimnáz felügyelőbizottságá elnö Für Józ Für Sám zenetanár
Hartst Istv Hartst Nán Hartst Dán nagybirtokos Hege J ügyv kam elnö Kar Alb í
zs reálgimnázi igazga Kenye Sán ügyv kö í Lichtsch J Lichtsch Már nagybirtokos
Löfkov Ar Fere Józ r lovag vár múz eg alapít igazgató Rév B ezred i Schwa Vil
vár közélelmez igazg háb forrada ala Szá Sám kereskede isko tan igazga
szövetkez ala műk Kölcsö Segél egyletek D.- környé eg propagáló Szől Ár vár
vágóh igazga Un J bankigazga műgyűj D I Hitköz jelenl vezető Fe Fer eln if
Schwa Vil aleln Brun La iskolasz eln Rosenb Ad magán Lusz De kereske Halmá Józ
kereske Bár Ja ügyv Gei Mik ügy elöljár világháb al D zs kato kö harctere h hal
ha D hitközség 1 min jegyzőköny Gaz rendez levélt v követk rab működ hitközségb
Ehrl Edu 1 Fr Á meg főra 1 Lipsch Her 1 Bernf Jó 1872 Kra Vil 1891- 1 sze
Schlesin Sám Fennáll követk elnö áll hitköz él Eisenber Mó 1 Feis Fü 1 Kl Ign K
Ig 1 R El 1 Sterelin M 1 ,K Ja 1 Rosenf Sala 1 Druc 1 Sch B 1 Balká Mik 1 Feis
Kár 1 Reich Ár 18 1 Rosin La 1909- ki közvet munkatá Fre J ügyvez alelnökvo Fe
Fer 1 ó Che Kad elnö volt Fr Ber 1 Kl Ig 1 R El 1 Feis Fü 1 Schwa Sala Józ 1
Druc 1875 K Ad 18 1 ,Weinber La 1 K Ja 1 Bieder Ei 1 Bieder Józ 1 St Józ 1905
Guttfr Sám 1 ó Jegy volt Pop Ala 1 Wei Fü 1 Czu Sám 1 Rottenb I 1 Man Izi 1
SchwarczAlb 1 Li Ár 1 Simonov De 1 Bur Józ 1891-1 Kert Li 1902 Gutt Mó 1 Fáb
Fer 1 ó
10991
CÍM Debr
SZÓC Debre vá H 110 l e z 10, város 184 z telepedhe hálhat z keresk iparo
na város foglalatosko éjsz Ghi fogad töltöt Ghi fo vár k v e lakha zsi zsidóság
gyö Hajdúsámso O költözkö D 184 X alap minden megszerve vall éle szüks
intézménye 1842 kére inté városá enge temetőj kőfa körülkerít tar enged megka
munkál megkezdhet 1848- hivat össze sze z cs la D.- lélekszám nove hav vá ta
kimondo zs képess érdemess sze felveh nemzet 1852 alapíto Debre Izrae Hitközsé
jegyzők 1856 szárma E jegyzőköny megállapíth a fej isko hitközség 1856 alapíto
Ch Kadi 1 Nőegyle Min intéz n egys mar 1 elhatároz eze hitkö tanácsko ügykeze
ny mag E id or zsidóság for b h kettészak gondol tem berendez tan ny szell r
vall intézmé vallásgyako mi hitkö 1 kimondo egys m ti vallásgyakorlat E esztend
alko hitkö alapszabályza 1868 é hitköz fejlő kor rész egybehí orsz kongres m
val go oko hitközség j em kö válas képviselőjé válasz eljárá az szö hitelesí
jegyzők hitkö irattárá eszt la i zs D.- Nem szám tekintél növeked Csen Ábr sz
polg tör választás s ok iga O kivál ame v lak k érdem kitüntete élvez 1
kongress s há o hitközs vez felszólíto hitközsé hozz csatlakoz közgy azo túln
többsé kimondo csatlak kongressz orth párt z val i felfog közigazga terüle
hitkö működh áldáso Min felszólí elutasít kimondo st hitkö műkö kö cse töre azo
kongress hitközs alapít hitkö ál f Semmi jele intézm tu létesít önm t fenntart
1 megs D. ú egys hitkö működ E id megej választáso kifoly azo nézeteltér táma e
ki egys anyahitközsé orth hitközs alapít hitkö fenn t szám intézménye megnöveke
te békessé műk so nag st hitközség 1871 st hitkö nyomta számad E megállapíth
hitközsé a esztend 10 fo kra bevé 15 kia v 1 nyomta jelen száma a hitköz amel
megtud e é elöljárós képviselő közgy tartat nagys okir bocsáto munka el tee hal
aránytal nagyobbod jelen aláí J el F Má ale Rotten hitköz titk id ke éven megje
hitkö nyomta ma ny jelen hitkö an erkö előmenete hitközsé adófi t vol adófők
tanú szer t léts so nag v jómó fizet kisemb gab alakj ró adóju gab é jövedelmez
ös p krajcáro ös 1 jelenté kitű e isk vá ál támog h kel szünte 1 é hitkö templ
mel v 1881 indu tárgyal hitkö egyesítés 1 jelenté idé következő népese mozgal n
községün é tet külön mutatk év kép Háza kötte ellené Szüle fiúgye l össz Meg
fiú nő halálozo s t népes szaporo 1 szem statiszt a ame feljegyez követ
jelentése va i feljegyzé t te létszám talá po kimutat 1886 egys st quo al
szerve Izrae Hitkö jelen regisztr hitkö egyesülés té nev e szakada fáradozá kit
munkássá közreműköd E Vil F Mát Plei Kár Holla De Jakobo Gy Ke Ja Po Ala Pre
Sala Rosen Sala Tá I W jele in bizot egye hitkö ta joga biztosítá hitkö érzület
telj kifejezé o biztosíték teremt melye ke ha hitközsége nin pár szí kíván a
egye n szent hitközsé n s i lelkes ügyb áldozat elöljáró képviselőtestü
egyáltal hitköz tago hitközség mel összet ka egyetér humani kölcs szer ha ja s
vallá üd mi v hatá virágoz megegy e felté sze egyesí hitkö fela isk alapít ő
megn oszt fiúis leányis osztá Sz Sá keresked isk t igazga al l iratko is taní
Simono De K Zsigm K Fa F vol hitkö egyezség tarto tová ma hitsz válasz Bá Józs
ruh hitkö felada műkö hitközség 1889 ke 191 mi esztend megje hitkö nyomta
értesít a ismert is fejlődé kultúrmunk taní eredmény értes Sz Sá szerkeszte 3-
iskolas Ka Al reálisk ta követ értes K Zsig leányisk Simono D fiúisk igaz eg
szerkesztet 1 191 K Zsig igazg 1 p Jó igaz k is értesítő N K Zsig kor a
érdemker tulajdo ország is irodalo foglal ta v tan s 1 legnagy id kez mint
anyahitközsé ki orth hitkö isk létesít tan s csökk é 100 eszt a p 200 1928 ta
iskol 9 el Balk Mi elnök a é hitkö a egyemel iskola-épül 1 1896 Reich Á elnök a
é hitkö monument templ Gär J műépí te szer 1898 é ritu f pászkag 1904 a hitköz
székh rendeltetésé E hitkö hiva szem befo dí tanácste tov izrae nőeg tápintéz
nap 100 gye fel ház elkészí m eb hón al tanácste hitkö jelese olajfestmé dísz
Reich el Kr Vi főra J el Dru el A Chevra-el Po iskolas el Rosi L hitköz el Balk
Mi el Bak országgyű képvis Po Al hitköz or Po Alaj nőegy el 1906 nyit hitkö pol
leányisko mel értesít Ka Al igaz állít ös is fenn Propp B Her igaz veze al e is
é pol is ta testül Jó Fried Be G De Man Marko Lajo Mosko Gize Rosen Pa Sebes
Dezs e is tanítótestü Weinbe igazg K Zsigmo igazg B Il I Ker Sán Sándo Neu Mar
Poli I Józ Weinbe Mó pol lányis költségve 28 e isk 30 1917-18 pol is e is eg k
értesítő követ esztend je nyomta értes h isk ira 1918 tanéve elkészí rend
jelent isk é ke i megjel is értesít értes legponto adat gyűjtö e hitkö
áldozatkészség z leánynev i tanúsí m kultúrtörekvései sze háb érezt hatás gyerm
léts na lea Á 230 tan sz párhuz osztályo nye elhelye oktat s v kul sze polgár a
ko áll seg szava iskol 46 ko kamatme kölc nyúj pol is épület megépítés 1909 é
pol leányiskol t dí mi követelmén megfe épül Ugyan e esztend é Kápolnás-u tem
hitkö tagja áldozatkészségé 1913 je hitkö ut nyomta jelent ú ir jöv tee tekinteté
közbe há forrad azo hitközs ar kizár jótékony felad állíto hitkö to fejlesztésé
ú intézmé alapítás tel monda há forrad azo konszolid évá 1 alapít hitkö F Fe
elnö Z gimnáziu é kés 1 p e is emele ráépíté szárnyépüle megtoldá épít gimná
kétemel épüle amel seho semmi segíts kap hitkö alapíto felépít ta Magyaror vi
hitközsége egy megbec hírné örv z reálgimnáziu gimná 1921 n osztáll É fejlő
követ osztáll gimná te osztál f Igazga Ka Alb mu t e hitközsé irányí tan
programjá 1925-26 t k isk értesí A mi esztend megjel gimnázium értesí mi nag
terjedelem mind bő ismertetés a munká a e intéze fol 1928 ma kor p épí annuit
seg szava esztend 1929 n V osz tanul é z reálgimnáziu érett vizsgá reálgimná
tantestül Ka Al igazg Be Lás F G E Schlesi Sá Somo Lás J Szé Vil Va E Sá Izrae
Hitkö amel hit leg Schlesi Sá főr hitköz jelentő közügye foglalkoz h mi id r
vár társad gazda vonatkozása bekapcsoló orsz z ü irányítá st hitkö ve szer
orszá év küz az st hitközsége k szervez le m intézhe b ügye kel közigazga
hatóságo fordul legsajáto ügyeik évtiz t küzde m u amel or t st hitközs é r vet
célj elér 1928 miniszterta foglalko kérdé méltány st hitközsége évtiz törekvé
ed szervezetlenség megszünt k érde hatható képviselte vé Orsz Szerveze egyesülj
F Fe hitközs e ki szer erej köszön ma zsid szervezet elismeré E munk mindv
hitkö mel ál Balth De reformát ki püsp zsid ü i megérté érdeklő hitköz t s 2 e
nagykeresk gazdálk szabadpál tanár-tan kat keresk ügy műv nagyipa or ipa mér
magá magántisztvis vállalk mun e foglalkoz közadakozá hitkö költségvet 318 E
filantrop szoci cél 240 k követ intézmé műkö hitkö kereté Interná gimná
fennható al Ta 4 tanuló Taní Billi J Friedlä Intézmén Izrae Nőegy alapítta 1 el
Harts Sámu v köv le Po Alajo u e le Balk Mikl negyedszáz vis n tisztsé Léd Mik
Nőeg é OM budap O fi ala 1 Eln L L vezérigazg főtit B G or betegsegé egy El Sző
D ügy Ch Ka titk Alapítta 18 tagja s Bikur-Ch betegsegé egy alapítta 1 Tagja s
Alapítván Reic Á ö középiskolá létesí alapítványo me azo rés hadikölc rés p
infl fol elenyész z gimná alapítványa megemlí B G Lichtens De F Fe alapítványo
me ki alapít mel egyen p érté fennáll D. magyarors st hitközs orsz szövet Statu
ki e műkö műk D.- kö orsz h emelked Bak országgyű képvis Balk Mi vá tel szervez
homoks telepítése e út meghonosít Biede E nagykeresk B G főtörzsor B G vá
zenesze Hi L orsz karmes Holla bankigazg 4 ho Damja zászlóalj Ka orsz védőügy
Wessel é köt m szerz Langfe A törzsor ha 19 Liebe or Po Al debre orvos-eg eln 1
meg kongress st hitközs történ Debr v egyet leí munkájá Po ügy R Fa mezőgazda
gép igazg 1 terrori meggyilkol Sz G G eln munkáske alapí n Wei F titk ké budap
kir közje P Hitkö eln közéle jelenté szer játsza Balk vá főor B ezre Bl L
nagybirto Debre vá gázg igazg L nagykeresk iparkam alel F Fer z gimná
felügyelőbizottság eln Fü Jó Fü Sá zenetaná Harts Ist Harts Ná Harts Dá
nagybirtoko Heg ügy ka eln Ka Al z reálgimnáz igazg Keny Sá ügy k Lichtsc
Lichtsc Má nagybirtoko Löfko A Fer Jó lova vá mú e alapí igazgat Ré ezre Schw
Vi vá közélelme igaz há forrad al Sz Sá keresked isk ta igazg szövetke al mű
Kölcs Segé egylete D. körny e propagál Sző Á vá vágó igazg U bankigazg műgyű
Hitkö jelen vezet F Fe el i Schw Vi alel Bru L iskolas el Rosen A magá Lus D
keresk Halm Jó keresk Bá J ügy Ge Mi üg elöljá világhá a z kat k harcter ha h
hitközsé mi jegyzőkön Ga rende levél követ ra műkö hitközség Ehr Ed F me főr
Lipsc He Bern J 187 Kr Vi 1891 sz Schlesi Sá Fennál követ eln ál hitkö é
Eisenbe M Fei F K Ig I E Stereli , J Rosen Sal Dru Sc Balk Mi Fei Ká Reic Á 1
Rosi L 1909 k közve munkat Fr ügyve alelnökv F Fe Ch Ka eln vol F Be K I E Fei
F Schw Sal Jó Dru 187 A 1 ,Weinbe L J Biede E Biede Jó S Jó 190 Guttf Sá Jeg
vol Po Al We F Cz Sá Rotten Ma Iz SchwarczAl L Á Simono D Bu Jó 1891- Ker L 190
Gut M Fá Fe
1099
CÍ Deb
SZÓ Debr v 11 10 váro 18 telepedh hálha keres ipar n váro foglalatosk éjs
Gh foga töltö Gh f vá lakh zs zsidósá gy Hajdúsáms költözk 18 ala minde
megszerv val él szük intézmény 184 kér int város eng temető kőf körülkerí ta
enge megk munká megkezdhe 1848 hiva össz sz c l D. lélekszá nov ha v t kimond z
képes érdemes sz felve nemze 185 alapít Debr Izra Hitközs jegyző 185 szárm
jegyzőkön megállapít fe isk hitközsé 185 alapít C Kad Nőegyl Mi inté egy ma
elhatáro ez hitk tanácsk ügykez n ma i o zsidósá fo kettésza gondo te berende
ta n szel val intézm vallásgyak m hitk kimond egy t vallásgyakorla eszten alk
hitk alapszabályz 186 hitkö fejl ko rés egybeh ors kongre va g ok hitközsé e k
vála képviselőj válas eljár a sz hiteles jegyző hitk irattár esz l z D. Ne szá
tekinté növeke Cse Áb s pol tö választá o ig kivá am la érde kitüntet élve
kongres h hitköz ve felszólít hitközs hoz csatlako közg az túl többs kimond
csatla kongress ort pár va felfo közigazg terül hitk működ áldás Mi felszól
elutasí kimond s hitk műk k cs tör az kongres hitköz alapí hitk á Semm jel
intéz t létesí ön fenntar meg D egy hitk műkö i mege választás kifol az
nézetelté tám k egy anyahitközs ort hitköz alapí hitk fen szá intézmény
megnövek t békess mű s na s hitközsé 187 s hitk nyomt száma megállapít hitközs
eszten 1 f kr bev 1 ki nyomt jele szám hitkö ame megtu elöljáró képvisel közg
tarta nagy oki bocsát munk e te ha arányta nagyobbo jele alá e M al Rotte hitkö
tit i k éve megj hitk nyomt m n jele hitk a erk előmenet hitközs adóf vo adófő
tan sze lét s na jóm fize kisem ga alak r adój ga jövedelme ö krajcár ö jelent
kit is v á támo ke szünt hitk temp me 188 ind tárgya hitk egyesíté jelent id
következ népes mozga községü te külö mutat é ké Ház kött ellen Szül fiúgy öss
Me fi n haláloz népe szapor sze statisz am feljegye köve jelentés v feljegyz t
létszá tal p kimuta 188 egy s qu a szerv Izra Hitk jele regiszt hitk egyesülé t
ne szakad fáradoz ki munkáss közreműkö Vi Má Ple Ká Holl D Jakob G K J P Al Pr
Sal Rose Sal T jel i bizo egy hitk t jog biztosít hitk érzüle tel kifejez
biztosíté terem mely k h hitközség ni pá sz kívá egy szen hitközs lelke ügy
áldoza elöljár képviselőtest egyálta hitkö tag hitközsé me össze k egyeté human
kölc sze h j vall ü m hat virágo megeg felt sz egyes hitk fel is alapí meg osz
fiúi leányi oszt S S kereske is igazg a iratk i tan Simon D Zsig F vo hitk
egyezsé tart tov m hits válas B Józ ru hitk felad műk hitközsé 188 k 19 m
eszten megj hitk nyomt értesí ismer i fejlőd kultúrmun tan eredmén érte S S
szerkeszt 3 iskola K A reális t köve érte Zsi leányis Simon fiúis iga e
szerkeszte 19 Zsi igaz J iga i értesít Zsi ko érdemke tulajd orszá i irodal
fogla t ta legnag i ke min anyahitközs k ort hitk is létesí ta csök 10 esz 20
192 t isko e Bal M elnö hitk egyeme iskola-épü 189 Reic elnö hitk monumen temp Gä
műép t sze 189 rit pászka 190 hitkö szék rendeltetés hitk hiv sze bef d tanácst
to izra nőe tápinté na 10 gy fe há elkész e hó a tanácst hitk jeles olajfestm
dís Reic e K V főr e Dr e Chevra-e P iskola e Ros hitkö e Bal M e Ba országgy
képvi P A hitkö o P Ala nőeg e 190 nyi hitk po leányisk me értesí K A iga állí
ö i fen Prop He iga vez a i po i t testü J Frie B D Ma Mark Laj Mosk Giz Rose P
Sebe Dez i tanítótest Weinb igaz Zsigm igaz I Ke Sá Sánd Ne Ma Pol Jó Weinb M
po lányi költségv 2 is 3 1917-1 po i i e értesít köve eszten j nyomt érte is ir
191 tanév elkész ren jelen is k megje i értesí érte legpont ada gyűjt hitk
áldozatkészsé leányne tanús kultúrtörekvése sz há érez hatá gyer lét n le 23 ta
s párhu osztály ny elhely okta ku sz polgá k ál se szav isko 4 k kamatm köl nyú
po i épüle megépíté 190 po leányisko d m követelmé megf épü Ugya eszten
Kápolnás- te hitk tagj áldozatkészség 191 j hitk u nyomt jelen i jö te tekintet
közb h forra az hitköz a kizá jótékon fela állít hitk t fejlesztés intézm alapítá
te mond h forra az konszoli év alapí hitk F eln gimnázi ké i emel ráépít
szárnyépül megtold épí gimn kéteme épül ame seh semm segít ka hitk alapít
felépí t Magyaro v hitközség eg megbe hírn ör reálgimnázi gimn 192 osztál fejl
köve osztál gimn t osztá Igazg K Al m hitközs irány ta programj 1925-2 is értes
m eszten megje gimnáziu értes m na terjedele min b ismerteté munk intéz fo 192
m ko ép annui se szav eszten 192 os tanu reálgimnázi éret vizsg reálgimn
tantestü K A igaz B Lá Schles S Som Lá Sz Vi V S Izra Hitk ame hi le Schles S
fő hitkö jelent közügy foglalko m i vá társa gazd vonatkozás bekapcsol ors
irányít s hitk v sze orsz é kü a s hitközség szerve l intézh ügy ke közigazg
hatóság fordu legsaját ügyei évti küzd ame o s hitköz ve cél elé 192 minisztert
foglalk kérd méltán s hitközség évti törekv e szervezetlensé megszün érd hathat
képviselt v Ors Szervez egyesül F hitköz k sze ere köszö m zsi szerveze elismer
mun mind hitk me á Balt D reformá k püs zsi megért érdekl hitkö nagykeres
gazdál szabadpá tanár-ta ka keres üg mű nagyip o ip mé mag magántisztvi vállal
mu foglalko közadakoz hitk költségve 31 filantro szoc cé 24 köve intézm műk
hitk keret Intern gimn fennhat a T tanul Tan Bill Friedl Intézmé Izra Nőeg
alapítt e Hart Sám kö l P Alaj l Bal Mik negyedszá vi tiszts Lé Mi Nőe O buda f
al El vezérigaz főti o betegseg eg E Sz üg C K tit Alapítt 1 tagj Bikur-C
betegseg eg alapítt Tagj Alapítvá Rei középiskol létes alapítvány m az ré
hadiköl ré inf fo elenyés gimn alapítvány megeml Lichten D F alapítvány m k
alapí me egye ért fennál D magyaror s hitköz ors szöve Stat k műk mű D. k ors
emelke Ba országgy képvi Bal M v te szerve homok telepítés ú meghonosí Bied
nagykeres főtörzso v zenesz H ors karme Holl bankigaz h Damj zászlóal K ors
védőüg Wesse kö szer Langf törzso h 1 Lieb o P A debr orvos-e el me kongres s
hitköz törté Deb egye le munkáj P üg F mezőgazd gé igaz terror meggyilko S el
munkásk alap We tit k buda ki közj Hitk el közél jelent sze játsz Bal v főo ezr
B nagybirt Debr v gáz igaz nagykeres iparka ale Fe gimn felügyelőbizottsá el F
J F S zenetan Hart Is Hart N Hart D nagybirtok He üg k el K A reálgimná igaz
Ken S üg Lichts Lichts M nagybirtok Löfk Fe J lov v m alap igazga R ezr Sch V v
közélelm iga h forra a S S kereske is t igaz szövetk a m Kölc Seg egylet D körn
propagá Sz v vág igaz bankigaz műgy Hitk jele veze F e Sch V ale Br iskola e
Rose mag Lu keres Hal J keres B üg G M ü elölj világh ka harcte h hitközs m
jegyzőkö G rend levé köve r műk hitközsé Eh E m fő Lips H Ber 18 K V 189 s
Schles S Fenná köve el á hitk Eisenb Fe I Sterel Rose Sa Dr S Bal M Fe K Rei
Ros 190 közv munka F ügyv alelnök F C K el vo B Fe Sch Sa J Dr 18 ,Weinb Bied
Bied J J 19 Gutt S Je vo P A W C S Rotte M I SchwarczA Simon B J 1891 Ke 19 Gu
F F