Magyar Zsidó Lexikon: De Judaeis

10998.htm

CÍMSZÓ: De Judaeis

SZÓCIKK: "De Judaeis. E címmel ellátott 1790:XXXVIII. t.-c. alkotta a magyar zsidóság jogalapját 1840-ig. E nagyjelentőségű, törvénycikk alkotmányosan szentesítette a II. József által a zsidók számára létrehozott helyzetet (l. Egyenjogúsító törekvés). Azok a zsidók, akik II. József uralkodása alatt a városokba költözködtek, továbbra is háborítatlanul ott maradhattak, iskolákat végezhettek, egyetemet látogathattak stb. E törvénycikk létrehozását a zsidóságnak a Lipót császár és király által egybehívott országgyűlés elé beterjesztett folyamodványa előzte meg, aminek benyújtását az tette sürgőssé, hogy II. József halálával a városok bizonytalanná tették a zsidók helyzetét. A terjedelmes beadvány élénken világítja meg a zsidók történelmi helyzetét és az emberiességre való hivatkozással kéri a királyt és az országgyűlést, hogy tegyék elviselhetővé az annyit meghurcolt és megalázott zsidók helyzetét, hogy a haza hasznos polgáraivá lehessenek. A beadvány részletesen kilenc szakaszban sorolja föl a zsidóság kívánságait, amelyek a szabad vallásgyakorlatra, szabad költözködésre, ingatlanszerzésre, szabad iparűzésre, teljes tanszabadságra, bűnténnyel való vád esetén az úriszók illetékességének megállapítására vonatkoznak. Ez a «Magyarországon élő zsidók közönsége» által benyújtott kérvény Splényi Ferenc báró, váci püspök előadásában került az országgyűlés elé, mely a javaslat értelmében meghozta 1790 dec. 2., a király által 1791 jan. 10. szentesített következő törvényt: «Hogy a zsidók állapotáról azalatt is gondoskodva legyen, míg ügyük és némely sz. kir. városnak rájuk vonatkozó privilégiumai egy országos bizottság által, mely a jövő országgyűlésen jelentést tészen, tárgyaltatnának és a zsidók állapotáról ő felsége és a Karok és Rendek közös akarattal határozni fognak, a Karok és Rendek ő felsége jóváhagyásával elhatározták hogy a Magyarország és a kapcsolt részek határai közt lakó zsidók az összes sz. kir. városokban és a többi helyeken (ide nem értve a többi királyi bányavárosokat) abban az állapotban tartassanak meg, melyben 1790 jan. 1-én voltak, és ha netán kizavartatnának, abba visszahelyeztessenek». Az országgyűlés bizottságot küldött ki a zsidók helyzetének tanulmányozására. A bizottság előadója, gróf Haller József javasolta, hogy megadassék a zsidóságnak mindaz, amit folyamodványukban kértek és a bányavárosok hetivásárain való megjelenésüket is lehetővé kívánta tenni. Érdekes az a megjegyzés, amivel Haller javaslatát alátámasztotta: «hibái vannak a zsidóságnak, mert eddig megvettetett; általános a rossz vélekedés, de ez nem bizonyít ellenük, hisz azelőtt általános volt az a hit is, hogy a nap forog a föld körül; nem tételezhető fel, hogy az igaz Isten, kit imádnak, vétkeket parancsolt volna nekik.» Haller javaslatát már nem tárgyalhatta az országgyűlés és a D. szabályozta csupán a zsidók helyzetét, pedig úgy lehet, hogy a következő reformkorszak szabadelvű törekvései véglegesen szabályozták volna a zsidók polgári egyenjogúságának kérdését, ha egyáltalán tarthattak volna országgyűléseket. (V. ö. Venetianer; «A magyar zsidóság története»)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 998. címszó a lexikon => 192. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10998.htm

CÍMSZÓ: De Judaeis

SZÓCIKK: De Judaeis. E címmel ellátott 1790:XXXVIII. t.-c. alkotta a magyar zsidóság jogalapját 1840-ig. E nagyjelentőségű, törvénycikk alkotmányosan szentesítette a II. József által a zsidók számára létrehozott helyzetet l. Egyenjogúsító törekvés . Azok a zsidók, akik II. József uralkodása alatt a városokba költözködtek, továbbra is háborítatlanul ott maradhattak, iskolákat végezhettek, egyetemet látogathattak stb. E törvénycikk létrehozását a zsidóságnak a Lipót császár és király által egybehívott országgyűlés elé beterjesztett folyamodványa előzte meg, aminek benyújtását az tette sürgőssé, hogy II. József halálával a városok bizonytalanná tették a zsidók helyzetét. A terjedelmes beadvány élénken világítja meg a zsidók történelmi helyzetét és az emberiességre való hivatkozással kéri a királyt és az országgyűlést, hogy tegyék elviselhetővé az annyit meghurcolt és megalázott zsidók helyzetét, hogy a haza hasznos polgáraivá lehessenek. A beadvány részletesen kilenc szakaszban sorolja föl a zsidóság kívánságait, amelyek a szabad vallásgyakorlatra, szabad költözködésre, ingatlanszerzésre, szabad iparűzésre, teljes tanszabadságra, bűnténnyel való vád esetén az úriszók illetékességének megállapítására vonatkoznak. Ez a Magyarországon élő zsidók közönsége által benyújtott kérvény Splényi Ferenc báró, váci püspök előadásában került az országgyűlés elé, mely a javaslat értelmében meghozta 1790 dec. 2., a király által 1791 jan. 10. szentesített következő törvényt: Hogy a zsidók állapotáról azalatt is gondoskodva legyen, míg ügyük és némely sz. kir. városnak rájuk vonatkozó privilégiumai egy országos bizottság által, mely a jövő országgyűlésen jelentést tészen, tárgyaltatnának és a zsidók állapotáról ő felsége és a Karok és Rendek közös akarattal határozni fognak, a Karok és Rendek ő felsége jóváhagyásával elhatározták hogy a Magyarország és a kapcsolt részek határai közt lakó zsidók az összes sz. kir. városokban és a többi helyeken ide nem értve a többi királyi bányavárosokat abban az állapotban tartassanak meg, melyben 1790 jan. 1-én voltak, és ha netán kizavartatnának, abba visszahelyeztessenek . Az országgyűlés bizottságot küldött ki a zsidók helyzetének tanulmányozására. A bizottság előadója, gróf Haller József javasolta, hogy megadassék a zsidóságnak mindaz, amit folyamodványukban kértek és a bányavárosok hetivásárain való megjelenésüket is lehetővé kívánta tenni. Érdekes az a megjegyzés, amivel Haller javaslatát alátámasztotta: hibái vannak a zsidóságnak, mert eddig megvettetett; általános a rossz vélekedés, de ez nem bizonyít ellenük, hisz azelőtt általános volt az a hit is, hogy a nap forog a föld körül; nem tételezhető fel, hogy az igaz Isten, kit imádnak, vétkeket parancsolt volna nekik. Haller javaslatát már nem tárgyalhatta az országgyűlés és a D. szabályozta csupán a zsidók helyzetét, pedig úgy lehet, hogy a következő reformkorszak szabadelvű törekvései véglegesen szabályozták volna a zsidók polgári egyenjogúságának kérdését, ha egyáltalán tarthattak volna országgyűléseket. V. ö. Venetianer; A magyar zsidóság története .

10998.ht

CÍMSZÓ D Judaei

SZÓCIKK D Judaeis címme ellátot 1790:XXXVIII t.-c alkott magya zsidósá jogalapjá 1840-ig nagyjelentőségű törvénycik alkotmányosa szentesített II Józse álta zsidó számár létrehozot helyzete l Egyenjogúsít törekvé Azo zsidók aki II Józse uralkodás alat városokb költözködtek továbbr i háborítatlanu ot maradhattak iskoláka végezhettek egyeteme látogathatta stb törvénycik létrehozásá zsidóságna Lipó császá é királ álta egybehívot országgyűlé el beterjesztet folyamodvány előzt meg amine benyújtásá a tett sürgőssé hog II Józse haláláva városo bizonytalann tetté zsidó helyzetét terjedelme beadván élénke világítj me zsidó történelm helyzeté é a emberiességr val hivatkozássa kér király é a országgyűlést hog tegyé elviselhetőv a annyi meghurcol é megalázot zsidó helyzetét hog haz haszno polgáraiv lehessenek beadván részletese kilen szakaszba sorolj fö zsidósá kívánságait amelye szaba vallásgyakorlatra szaba költözködésre ingatlanszerzésre szaba iparűzésre telje tanszabadságra bűnténnye val vá eseté a úriszó illetékességéne megállapításár vonatkoznak E Magyarországo él zsidó közönség álta benyújtot kérvén Splény Feren báró vác püspö előadásába kerül a országgyűlé elé mel javasla értelmébe meghozt 179 dec 2. királ álta 179 jan 10 szentesítet következ törvényt Hog zsidó állapotáró azalat i gondoskodv legyen mí ügyü é némel sz kir városna ráju vonatkoz privilégiuma eg országo bizottsá által mel jöv országgyűlése jelentés tészen tárgyaltatnána é zsidó állapotáró felség é Karo é Rende közö akaratta határozn fognak Karo é Rende felség jóváhagyásáva elhatároztá hog Magyarorszá é kapcsol része határa köz lak zsidó a össze sz kir városokba é több helyeke id ne értv több király bányavárosoka abba a állapotba tartassana meg melybe 179 jan 1-é voltak é h netá kizavartatnának abb visszahelyeztessene A országgyűlé bizottságo küldöt k zsidó helyzeténe tanulmányozására bizottsá előadója gró Halle Józse javasolta hog megadassé zsidóságna mindaz ami folyamodványukba kérte é bányavároso hetivásárai val megjelenésüke i lehetőv kívánt tenni Érdeke a megjegyzés amive Halle javaslatá alátámasztotta hibá vanna zsidóságnak mer eddi megvettetett általáno ross vélekedés d e ne bizonyí ellenük his azelőt általáno vol a hi is hog na foro föl körül ne tételezhet fel hog a iga Isten ki imádnak vétkeke parancsol voln nekik Halle javaslatá má ne tárgyalhatt a országgyűlé é D szabályozt csupá zsidó helyzetét pedi úg lehet hog következ reformkorsza szabadelv törekvése véglegese szabályoztá voln zsidó polgár egyenjogúságána kérdését h egyáltalá tarthatta voln országgyűléseket V ö Venetianer magya zsidósá történet

10998.h

CÍMSZ Judae

SZÓCIK Judaei címm elláto 1790:XXXVII t.- alkot magy zsidós jogalapj 1840-i nagyjelentőség törvényci alkotmányos szentesítet I Józs ált zsid számá létrehozo helyzet Egyenjogúsí törekv Az zsidó ak I Józs uralkodá ala városok költözködte tovább háborítatlan o maradhatta iskolák végezhette egyetem látogathatt st törvényci létrehozás zsidóságn Lip csász kirá ált egybehívo országgyűl e beterjeszte folyamodván előz me amin benyújtás tet sürgőss ho I Józs haláláv város bizonytalan tett zsid helyzeté terjedelm beadvá élénk világít m zsid történel helyzet emberiesség va hivatkozáss ké királ országgyűlés ho tegy elviselhető anny meghurco megalázo zsid helyzeté ho ha haszn polgárai lehessene beadvá részletes kile szakaszb sorol f zsidós kívánságai amely szab vallásgyakorlatr szab költözködésr ingatlanszerzésr szab iparűzésr telj tanszabadságr bűnténny va v eset úrisz illetékességén megállapításá vonatkozna Magyarország é zsid közönsé ált benyújto kérvé Splén Fere bár vá püsp előadásáb kerü országgyűl el me javasl értelméb meghoz 17 de 2 kirá ált 17 ja 1 szentesíte követke törvény Ho zsid állapotár azala gondoskod legye m ügy néme s ki városn ráj vonatko privilégium e ország bizotts álta me jö országgyűlés jelenté tésze tárgyaltatnán zsid állapotár felsé Kar Rend köz akaratt határoz fogna Kar Rend felsé jóváhagyásáv elhatározt ho Magyarorsz kapcso rész határ kö la zsid össz s ki városokb töb helyek i n ért töb királ bányavárosok abb állapotb tartassan me melyb 17 ja 1- volta net kizavartatnána ab visszahelyeztessen országgyűl bizottság küldö zsid helyzetén tanulmányozásár bizotts előadój gr Hall Józs javasolt ho megadass zsidóságn minda am folyamodványukb kért bányaváros hetivására va megjelenésük lehető kíván tenn Érdek megjegyzé amiv Hall javaslat alátámasztott hib vann zsidóságna me edd megvettetet általán ros vélekedé n bizony ellenü hi azelő általán vo h i ho n for fö körü n tételezhe fe ho ig Iste k imádna vétkek parancso vol neki Hall javaslat m n tárgyalhat országgyűl szabályoz csup zsid helyzeté ped ú lehe ho követke reformkorsz szabadel törekvés végleges szabályozt vol zsid polgá egyenjogúságán kérdésé egyáltal tarthatt vol országgyűléseke Venetiane magy zsidós történe

10998.

CÍMS Juda

SZÓCI Judae cím ellát 1790:XXXVI t. alko mag zsidó jogalap 1840- nagyjelentősé törvényc alkotmányo szentesíte Józ ál zsi szám létrehoz helyze Egyenjogús törek A zsid a Józ uralkod al városo költözködt továb háborítatla maradhatt iskolá végezhett egyete látogathat s törvényc létrehozá zsidóság Li csás kir ál egybehív országgyű beterjeszt folyamodvá elő m ami benyújtá te sürgős h Józ halálá váro bizonytala tet zsi helyzet terjedel beadv élén világí zsi történe helyze emberiessé v hivatkozás k kirá országgyűlé h teg elviselhet ann meghurc megaláz zsi helyzet h h hasz polgára lehessen beadv részlete kil szakasz soro zsidó kívánsága amel sza vallásgyakorlat sza költözködés ingatlanszerzés sza iparűzés tel tanszabadság bűnténn v ese úris illetékességé megállapítás vonatkozn Magyarorszá zsi közöns ál benyújt kérv Splé Fer bá v püs előadásá ker országgyű e m javas értelmé megho 1 d kir ál 1 j szentesít követk törvén H zsi állapotá azal gondosko legy üg ném k város rá vonatk privilégiu orszá bizott ált m j országgyűlé jelent tész tárgyaltatná zsi állapotá fels Ka Ren kö akarat határo fogn Ka Ren fels jóváhagyásá elhatároz h Magyarors kapcs rés hatá k l zsi öss k városok tö helye ér tö kirá bányavároso ab állapot tartassa m mely 1 j 1 volt ne kizavartatnán a visszahelyeztesse országgyű bizottsá küld zsi helyzeté tanulmányozásá bizott előadó g Hal Józ javasol h megadas zsidóság mind a folyamodványuk kér bányaváro hetivásár v megjelenésü lehet kívá ten Érde megjegyz ami Hal javasla alátámasztot hi van zsidóságn m ed megvettete általá ro véleked bizon ellen h azel általá v h fo f kör tételezh f h i Ist imádn vétke parancs vo nek Hal javasla tárgyalha országgyű szabályo csu zsi helyzet pe leh h követk reformkors szabade törekvé véglege szabályoz vo zsi polg egyenjogúságá kérdés egyálta tarthat vo országgyűlések Venetian mag zsidó történ

10998

CÍM Jud

SZÓC Juda cí ellá 1790:XXXV t alk ma zsid jogala 1840 nagyjelentős törvény alkotmány szentesít Jó á zs szá létreho helyz Egyenjogú töre zsi Jó uralko a város költözköd tová háborítatl maradhat iskol végezhet egyet látogatha törvény létrehoz zsidósá L csá ki á egybehí országgy beterjesz folyamodv el am benyújt t sürgő Jó halál vár bizonytal te zs helyze terjede bead élé világ zs történ helyz emberiess hivatkozá kir országgyűl te elviselhe an meghur megalá zs helyze has polgár lehesse bead részlet ki szakas sor zsid kívánság ame sz vallásgyakorla sz költözködé ingatlanszerzé sz iparűzé te tanszabadsá bűntén es úri illetékesség megállapítá vonatkoz Magyarorsz zs közön á benyúj kér Spl Fe b pü előadás ke országgy java értelm megh ki á szentesí követ törvé zs állapot aza gondosk leg ü né váro r vonat privilégi orsz bizot ál országgyűl jelen tés tárgyaltatn zs állapot fel K Re k akara határ fog K Re fel jóváhagyás elhatáro Magyaror kapc ré hat zs ös városo t hely é t kir bányaváros a állapo tartass mel vol n kizavartatná visszahelyeztess országgy bizotts kül zs helyzet tanulmányozás bizot előad Ha Jó javaso megada zsidósá min folyamodványu ké bányavár hetivásá megjelenés lehe kív te Érd megjegy am Ha javasl alátámaszto h va zsidóság e megvettet által r véleke bizo elle aze által f kö tételez Is imád vétk paranc v ne Ha javasl tárgyalh országgy szabály cs zs helyze p le követ reformkor szabad törekv végleg szabályo v zs pol egyenjogúság kérdé egyált tartha v országgyűlése Venetia ma zsid törté

1099

CÍ Ju

SZÓ Jud c ell 1790:XXX al m zsi jogal 184 nagyjelentő törvén alkotmán szentesí J z sz létreh hely Egyenjog tör zs J uralk váro költözkö tov háborítat maradha isko végezhe egye látogath törvén létreho zsidós cs k egybeh országg beterjes folyamod e a benyúj sürg J halá vá bizonyta t z helyz terjed bea él vilá z törté hely emberies hivatkoz ki országgyű t elviselh a meghu megal z helyz ha polgá lehess bea részle k szaka so zsi kívánsá am s vallásgyakorl s költözköd ingatlanszerz s iparűz t tanszabads bűnté e úr illetékessé megállapít vonatko Magyarors z közö benyú ké Sp F p előadá k országg jav értel meg k szentes köve törv z állapo az gondos le n vár vona privilég ors bizo á országgyű jele té tárgyaltat z állapo fe R akar hatá fo R fe jóváhagyá elhatár Magyaro kap r ha z ö város hel ki bányaváro állap tartas me vo kizavartatn visszahelyeztes országg bizott kü z helyze tanulmányozá bizo előa H J javas megad zsidós mi folyamodvány k bányavá hetivás megjelené leh kí t Ér megjeg a H javas alátámaszt v zsidósá megvette álta vélek biz ell az álta k tétele I imá vét paran n H javas tárgyal országg szabál c z helyz l köve reformko szaba törek végle szabály z po egyenjogúsá kérd egyál tarth országgyűlés Veneti m zsi tört