11064.htm
CÍMSZÓ: Diaspora
SZÓCIKK: "Diaspora
(görög szó, a. m. szétszóródás, héberül gólusz), így nevezi a zsidó történelem
(l. o.) a zsidók szétszóródását a görög-római kultúrterületen, mely később az európai
keresztény és ázsia-afrikai mohamedán államok területére terjedt ki. Minthogy a
zsidók mindezeken a területeken már a jeruzsálemi Templom lerombolása s az
állami önállóság megszűnése előtt, részben pedig azután nagyobb vagy kisebb
számban laktak és élnek a mai napig, ennélfogva a D. a zsidóknak a különböző
területeken való letelepedését és elhelyezkedését is meghatározza. A D.
története ad felvilágosítást a zsidóknak a különböző államokban való szociális,
gazdasági és jogi viszonyairól, melyek a keresztény államiság megszületésekor
fennforogtak s amely viszonyok később különböző körülmények következtében
rosszabb irányban megváltoztak. Az első nagyobb mértékű elvándorlás
Palesztinából az időszámítás előtti 588. évben, Juda királyság ideiglenes megszűnésével
kezdődött. Ekkor a zsidóság Mesopotámiában helyezkedett el s éppen a
vagyonosabb része a többi visszaköltözése után is ottmaradt s valószínűleg
nagyobb számban élt ott, mint Palesztina területén. Így az egész kaldeai, majd
perzsa birodalmak területén volt nagyszámú zsidóság, de az összekötő kapcsot
továbbra is az újraépített jeruzsálemi Nagy Templom és a Szentírás képezte.
Fokozódott a Keleten, főképp Szíriában és Egyiptomban való letelepülés a
görög-makedóni térfoglalás idején a IV. században; az előbbi helyt a Szeleukida
Antiochuszok alatt kedvezőtlen volt a zsidóság helyzete, ami. a Makkabeusok
szabadságharcára vezetett 167., míg a Ptolemeusok minden tekintetben
respektálták a zsidók vallási és nemzeti szokásait s Alexandriának ebben a
korban jelentékeny és gazdag zsidósága volt. A jeruzsálemi Templom
lerombolásakor a zsidók már az egész görög-római világban letelepedtek, így nem
csupán az említett részeken, hanem Rómában és Szicíliában is, azonban ez mind
önkéntes letelepülés volt, melyet kizáróan nemzetgazdasági okok idéztek elő. A
kényszerű letelepítés sem Titus császár műve volt, a Templom elpusztítása s
Judaea provinciává tétele nem idézte elő azt, ami a köztudatban van, hogy t. i.
a zsidóság hirtelen szétszóródott. Igaz ugyan, hogy a nagy esemény és
megrázkódtatás jelentékeny el- és kivándorlást okozott s a nemzeti és hitéleti
centrum Jeruzsálemből eltolódott a palesztinai Jabne, Szephorisz ós Caesareába,
továbbá Alexandriába és Antiochiába, de a nagy D. mégis a Bar-Kochba
szabadságharc leverése után történt Hadrián és Traian császárok alatt. A Nagy
Templom gyászos romba dőlése egyébként kényszer nélkül is kivándorlásra
késztette volna a zsidókat. A D. tulajdonképpen a nagymérvű deportálásokkal
kezdődött, mert ezáltal települtek le tömegesen egy helyt a zsidók. Ilyen volt
Vespasianus és Titus fogoly szállítmánya Rómába. Ezeket a polgári jog nélküli
fogoly zsidókat maguk a zsidók, akik régebben éltek ott, váltották meg s ezek
alapították az egész Itália területén a rendkívül nagyszámú zsidó hitközségeket,
melyek különösen Dél-Itáliában és Szicíliában voltak eredetileg népesek s
csupán a XV. század vége körüli üldözések (inkvizíció) miatt szűntek meg.
Tudomásunk van arról, hogy voltak kényszerletelepülések is, így Nagy Antiochus
a Cyrenaicába (Észak-Afrika), Phrygiába és Lydiába telepített le 2000
mesopotamiai zsidót, Tiberius pedig 4000-et Szardínia szigetére, ahol nagyobb
része a malária és a háborúk következtében elpusztult, továbbá Hadrián a
korinthoszi csatorna építésére a Pellopponózoszon, majd Hispánia provincia
középső részén telepített le igen nagyszámú zsidóságot. Ez utóbbi rendkívül
fontos a zsidóság történetében, mert az lett a későbbi spanyol zsidóság alapja.
A kényszerletelepülés éppen a későbbi Toledo vidékén volt s valamennyi legenda
között a legkevésbé látszik valószínűtlennek, hogy a vizigótok készen találták
Tuleitulát, amely a monda szerint zsidó alapítás. A Provenceba az első
település még a Jeruzsálemi Templom fennállása idején történt. Meg kell
említenünk ezeknek a fontos letelepüléseknek s a D. történetének főforrásait.
Ezek: az óriási számú felirat, melyet a Római Birodalom valamennyi
provinciájából kiástak (így Pannónia területén is találtak görög-héber feliratú
zsidó sírkövet, éppen Pest közelében); az egykorú történelmi, geográfiai és
filozófiai írók, mint Josephus, Philo, Strabo, Seneca, Az Apostolok
Cselekedetei, az egyházatyák stb. Így tehát nem csoda, ha a IV. századi Oracula
Sibyllina zsidó szerzője ezt írja a zsidókról: «Minden ország és a tenger is
tele van velük.» (III. 271.). Thóodore Reinach párisi professzorok, a
görög-római világ zsidósága legkitűnőbb ismerőjének adatszerű megállapításai
alapján a Római Birodalom fenállásának utolsó századában a következő
provinciákban voltak zsidó-telepek, illetőleg községek, melyeknek neveit
szintén tudjuk: I. Ázsiában: Palestina, Transjordania, Arabia, Phoenicia,
Coele-Syria, Syria, Mesopotamia, Babylonia, Elam, Parthia, Hyrmania, Media,
Armenia. II. Kisázsia: Pontus, Bithynia, Mysia, Jonia, Lydia, Caria, Phrygia,
Lycia, Fisidm, Pamphylia, Lycaonia, Cappadocia, Cyprus. III. Európa: Bosporus,
Scythia, Thracia, Macedónia, Hellas, Aegei és Joni szigetek valamennyie, Creta,
Sicilia, É.; K. és Dél-Halla, Istria, Pannónia, Illyria, Gallia, Germania,
Hispania. IV. Afrika: Egyptom, Aethiopia, Cyrenaica, Zeugitana, Tripolitana,
Carthago, Numidia, Mauretania. Már az ókorban tudunk a letelepült zsidók
nagymértékű üldözéséről, mely különösen a görög és szír lakosság részéről
forgott fenn. A legnagyobb volt ezek közt a Sejeakiában rendezett, mely a
bizonyára túlzott adatok szerint 50,000 zsidó életébe került. A leggonoszabb
indulatú Traian császár volt a zsidókkal, akiket távoli vidékekre katonai
szolgálatra osztott be. Másrészt a letelepedett zsidóság nemcsak meghonosodott
új hazájában, hanem polgári jogokhoz jutva, csakhamar nélkülözhetetlenné vált
az adminisztrációban. Egyptomban, Syriában és Galliában mindenütt zsidók az
adószedők s az államhatalom részéről számos elismerésben részesültek. Másik
jellemző körülmény, hogy a provinciák zsidósága mindenütt kivétel nélkül
földmíveléssel és az ezzel kapcsolatos szőlészettel foglalkozott s erre
vonatkozólag ma már összegyűjtött adatok állanak rendelkezésre, melyekből
megállapítható, hogy a görög szigeteken csakúgy, mint Siciliában, Hispániában,
Majorca szigeten és Galliában, sőt a Rajna mentén is a Római Birodalom
fennállása alatt a zsidók még földmívelők voltak. Ezenkívül csupán
államhivatalt töltöttek be, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágakat,
p. o. a bíbor-festészet megalapítói voltak Sziciliában, Szíriában pedig
üvegesek stb. Mindezekről a gazdasági viszonyokról kitűnően tájékoztat Georg
Caro korán elhalt zürichi egyetemi tanár Wirtschaftsgeschichte der Juden (1908)
c. kitűnő és újat nyújtó munkája, amely több előítéletet megdöntött. A zsidó
vallás a Római Birodalom fennállása alatt «religio licita» azaz elismert vallás
volt, a valóságban azonban számos privilégiumot is élvezett. Így 1. A
városokban a külön negyedet ők maguk alapították maguknak s nem kényszerű
elzártság volt az, mint a középkor ghetto-jánál. 2. Zsinagógákat építhettek,
ahol rabszolgákat jog szerint felszabadítottak. 3. önálló temetőket,
katakombákat építhettek. (Ezek közül több fennmaradt. A sírkövek egyszerűek s
minden van hétágú gyertya, a feliratok nagyobbrészt görög nyelvűek, így a
Magyarországon talált is). 4. A zsinagógák, szent könyvek és temetők
megsértését törvényesen megbüntették. 5. A szombatot respektálták s munka alól
felmentették. Ehhez a jóléthez képest a hitközségi élet is kialakult s azok
vezetőit archisynagógusznak nevezték, míg a rabbit archónnak. Az utóbbi
kötelessége volt minden szombaton prédikálni. Mellette külön előimádkozó
működött. A nőknek feltűnő nagy szerepe volt a zsinagóga vezetőségében; sokszor
találkozunk vezetőnőkkel a görög és római hitközségeknél. Jeruzsálem
fennállásáig oda fizettek önkéntes adót, majd saját intézményeik fenntartására.
Legfőbb fórumnak szellemiekben és vallási ügyeikben a Tiberiasban székelő
pátriárchát, Hillel leszármazottjait, tekintették. Ez utóbbit az V. század elejéig
elismerték és respektálták a római hatóságok, de azután eltörölték a
méltóságot. Adóul a zsidóktól az u. n. «fiscus judaicus»-t szedték, fejenként
két drachmát, melyet előbb a jeruzsálemi Templomnak küldtek. A zsidók sorsában
a döntő fordulatot a kereszténységnek, mint államvallásnak a felvétele idézte
elő. A IV. században Constantinus császár zsidóellenes törvényei, majd a Codex
Justinianus előkészítették a D.-ban élő zsidóság későbbi teljes jogfosztását,
mely mindenekelőtt abban a jellemző tünetben nyilvánult, hogy az addig
államhivatalt betöltő zsidókat állásaiktól megfosztották. A zsidó D. történelmi
és kulturális jelentősége szinte felbecsülhetetlen, de tudományos méltánylásban
csak a legújabb idők kultúrtörténeti kutatásai részesítették. A szétszóródott
zsidók voltak az ókorban az isteneszme terjesztői, úgy is, mint a keresztény
hit első propagálói, ők voltak azok, akik a Bibliát és ennek egész ethikáját
megismertették a világ népeivel. A görög filozófiát megmentették az
elenyészéstől és mint kultúrközvetítők felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a
világ összes népeinek. Amikor külső körülmények nem gátolták őket, hatalmas
munkát végeztek az egyetemes kultúra szolgálatában. Szerepük nem csak a
szorosan vett szellemi kultúra terén volt igen nagy jelentőségű. De mint Franz
Oppenheimer kutatásai bizonyítják, a D. zsidósága volt az, amely a romba dőlt
Róma gazdasági hálózatának nyomán megteremtette Európában a mai értelemben vett
nemzetközi kereskedelmet és a kereskedelemmel kapcsolatos hitelüzletet. A szétszóródott
zsidóság a külső körülmények hatása alatt, kényszerű vándorlásában sok népet
megismert és több nyelvet beszólt. S bár helyzete többnyire súlyosan rosszabb
volt az autochtón népekénél, kultúrája és hasznos tevékenysége biztosította
egzisztenciáját. Ahogyan az élet kényszerűsége szétszórta a zsidóságot, úgy
kapcsolta össze az írott tan és megóvta a megsemmisüléstől. A hazátlanság
ingadozó talaján vallásában maradt fenn a zsidóság a D.-ban. - Továbbiakra
vonatkozóan l. Kereszténység és zsidóság viszonya és Zsidók története
címszókat. Irodalom: Th. Reinach, «Juifs» (Dictionnaires des Antiquité) ; u.
a., Textes d'Auteurs Grecques et Romains (1896) ; G. Caro,
Wirtschaftsgeschichte der Juden 1. (1908) ; Schürer, Die Gemeindeverfassung der
Juden in Rom (1879); u. a., Geschichte des jüdischen Volkes; Zorn, História
Fisci Judaici (1734); Levysohn, De Judaeorum sub Caesaribus Conditionibus et de
legibus eos spectantibus (Leyden (1828); Hild,,Les Juifs á Romé devant
l'Opinion Romaine (Revue des Études Juives VIII, IX.); Fränkel, Die Diaspota
zur Zeit des zweiten Tempels (1853); u. a., Die Juden unter den ersten
römischen Kaisern (1854); Friedländer, Sittengeschichte Roms III. kötete ;
Willrich, Juden und Griechen (1889); A. Berthelot, Die Stellung der Israeliten zu
den Fremden (1896); Renan, Les Apótres."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1064. címszó a lexikon =>
200. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11064.htm
CÍMSZÓ: Diaspora
SZÓCIKK: Diaspora görög szó, a. m. szétszóródás, héberül gólusz , így
nevezi a zsidó történelem l. o. a zsidók szétszóródását a görög-római
kultúrterületen, mely később az európai keresztény és ázsia-afrikai mohamedán
államok területére terjedt ki. Minthogy a zsidók mindezeken a területeken már a
jeruzsálemi Templom lerombolása s az állami önállóság megszűnése előtt, részben
pedig azután nagyobb vagy kisebb számban laktak és élnek a mai napig,
ennélfogva a D. a zsidóknak a különböző területeken való letelepedését és
elhelyezkedését is meghatározza. A D. története ad felvilágosítást a zsidóknak
a különböző államokban való szociális, gazdasági és jogi viszonyairól, melyek a
keresztény államiság megszületésekor fennforogtak s amely viszonyok később
különböző körülmények következtében rosszabb irányban megváltoztak. Az első
nagyobb mértékű elvándorlás Palesztinából az időszámítás előtti 588. évben,
Juda királyság ideiglenes megszűnésével kezdődött. Ekkor a zsidóság
Mesopotámiában helyezkedett el s éppen a vagyonosabb része a többi
visszaköltözése után is ottmaradt s valószínűleg nagyobb számban élt ott, mint
Palesztina területén. Így az egész kaldeai, majd perzsa birodalmak területén
volt nagyszámú zsidóság, de az összekötő kapcsot továbbra is az újraépített
jeruzsálemi Nagy Templom és a Szentírás képezte. Fokozódott a Keleten, főképp
Szíriában és Egyiptomban való letelepülés a görög-makedóni térfoglalás idején a
IV. században; az előbbi helyt a Szeleukida Antiochuszok alatt kedvezőtlen volt
a zsidóság helyzete, ami. a Makkabeusok szabadságharcára vezetett 167., míg a
Ptolemeusok minden tekintetben respektálták a zsidók vallási és nemzeti
szokásait s Alexandriának ebben a korban jelentékeny és gazdag zsidósága volt.
A jeruzsálemi Templom lerombolásakor a zsidók már az egész görög-római világban
letelepedtek, így nem csupán az említett részeken, hanem Rómában és Szicíliában
is, azonban ez mind önkéntes letelepülés volt, melyet kizáróan nemzetgazdasági
okok idéztek elő. A kényszerű letelepítés sem Titus császár műve volt, a
Templom elpusztítása s Judaea provinciává tétele nem idézte elő azt, ami a köztudatban
van, hogy t. i. a zsidóság hirtelen szétszóródott. Igaz ugyan, hogy a nagy
esemény és megrázkódtatás jelentékeny el- és kivándorlást okozott s a nemzeti
és hitéleti centrum Jeruzsálemből eltolódott a palesztinai Jabne, Szephorisz ós
Caesareába, továbbá Alexandriába és Antiochiába, de a nagy D. mégis a
Bar-Kochba szabadságharc leverése után történt Hadrián és Traian császárok
alatt. A Nagy Templom gyászos romba dőlése egyébként kényszer nélkül is
kivándorlásra késztette volna a zsidókat. A D. tulajdonképpen a nagymérvű
deportálásokkal kezdődött, mert ezáltal települtek le tömegesen egy helyt a
zsidók. Ilyen volt Vespasianus és Titus fogoly szállítmánya Rómába. Ezeket a
polgári jog nélküli fogoly zsidókat maguk a zsidók, akik régebben éltek ott,
váltották meg s ezek alapították az egész Itália területén a rendkívül
nagyszámú zsidó hitközségeket, melyek különösen Dél-Itáliában és Szicíliában
voltak eredetileg népesek s csupán a XV. század vége körüli üldözések
inkvizíció miatt szűntek meg. Tudomásunk van arról, hogy voltak
kényszerletelepülések is, így Nagy Antiochus a Cyrenaicába Észak-Afrika ,
Phrygiába és Lydiába telepített le 2000 mesopotamiai zsidót, Tiberius pedig
4000-et Szardínia szigetére, ahol nagyobb része a malária és a háborúk
következtében elpusztult, továbbá Hadrián a korinthoszi csatorna építésére a
Pellopponózoszon, majd Hispánia provincia középső részén telepített le igen
nagyszámú zsidóságot. Ez utóbbi rendkívül fontos a zsidóság történetében, mert
az lett a későbbi spanyol zsidóság alapja. A kényszerletelepülés éppen a
későbbi Toledo vidékén volt s valamennyi legenda között a legkevésbé látszik
valószínűtlennek, hogy a vizigótok készen találták Tuleitulát, amely a monda
szerint zsidó alapítás. A Provenceba az első település még a Jeruzsálemi
Templom fennállása idején történt. Meg kell említenünk ezeknek a fontos
letelepüléseknek s a D. történetének főforrásait. Ezek: az óriási számú
felirat, melyet a Római Birodalom valamennyi provinciájából kiástak így
Pannónia területén is találtak görög-héber feliratú zsidó sírkövet, éppen Pest
közelében ; az egykorú történelmi, geográfiai és filozófiai írók, mint
Josephus, Philo, Strabo, Seneca, Az Apostolok Cselekedetei, az egyházatyák stb.
Így tehát nem csoda, ha a IV. századi Oracula Sibyllina zsidó szerzője ezt írja
a zsidókról: Minden ország és a tenger is tele van velük. III. 271. . Thóodore
Reinach párisi professzorok, a görög-római világ zsidósága legkitűnőbb
ismerőjének adatszerű megállapításai alapján a Római Birodalom fenállásának
utolsó századában a következő provinciákban voltak zsidó-telepek, illetőleg
községek, melyeknek neveit szintén tudjuk: I. Ázsiában: Palestina,
Transjordania, Arabia, Phoenicia, Coele-Syria, Syria, Mesopotamia, Babylonia,
Elam, Parthia, Hyrmania, Media, Armenia. II. Kisázsia: Pontus, Bithynia, Mysia,
Jonia, Lydia, Caria, Phrygia, Lycia, Fisidm, Pamphylia, Lycaonia, Cappadocia,
Cyprus. III. Európa: Bosporus, Scythia, Thracia, Macedónia, Hellas, Aegei és
Joni szigetek valamennyie, Creta, Sicilia, É.; K. és Dél-Halla, Istria,
Pannónia, Illyria, Gallia, Germania, Hispania. IV. Afrika: Egyptom, Aethiopia,
Cyrenaica, Zeugitana, Tripolitana, Carthago, Numidia, Mauretania. Már az
ókorban tudunk a letelepült zsidók nagymértékű üldözéséről, mely különösen a
görög és szír lakosság részéről forgott fenn. A legnagyobb volt ezek közt a
Sejeakiában rendezett, mely a bizonyára túlzott adatok szerint 50,000 zsidó
életébe került. A leggonoszabb indulatú Traian császár volt a zsidókkal, akiket
távoli vidékekre katonai szolgálatra osztott be. Másrészt a letelepedett
zsidóság nemcsak meghonosodott új hazájában, hanem polgári jogokhoz jutva,
csakhamar nélkülözhetetlenné vált az adminisztrációban. Egyptomban, Syriában és
Galliában mindenütt zsidók az adószedők s az államhatalom részéről számos elismerésben
részesültek. Másik jellemző körülmény, hogy a provinciák zsidósága mindenütt
kivétel nélkül földmíveléssel és az ezzel kapcsolatos szőlészettel foglalkozott
s erre vonatkozólag ma már összegyűjtött adatok állanak rendelkezésre,
melyekből megállapítható, hogy a görög szigeteken csakúgy, mint Siciliában,
Hispániában, Majorca szigeten és Galliában, sőt a Rajna mentén is a Római
Birodalom fennállása alatt a zsidók még földmívelők voltak. Ezenkívül csupán
államhivatalt töltöttek be, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágakat,
p. o. a bíbor-festészet megalapítói voltak Sziciliában, Szíriában pedig
üvegesek stb. Mindezekről a gazdasági viszonyokról kitűnően tájékoztat Georg
Caro korán elhalt zürichi egyetemi tanár Wirtschaftsgeschichte der Juden 1908
c. kitűnő és újat nyújtó munkája, amely több előítéletet megdöntött. A zsidó
vallás a Római Birodalom fennállása alatt religio licita azaz elismert vallás
volt, a valóságban azonban számos privilégiumot is élvezett. Így 1. A
városokban a külön negyedet ők maguk alapították maguknak s nem kényszerű
elzártság volt az, mint a középkor ghetto-jánál. 2. Zsinagógákat építhettek,
ahol rabszolgákat jog szerint felszabadítottak. 3. önálló temetőket,
katakombákat építhettek. Ezek közül több fennmaradt. A sírkövek egyszerűek s
minden van hétágú gyertya, a feliratok nagyobbrészt görög nyelvűek, így a
Magyarországon talált is . 4. A zsinagógák, szent könyvek és temetők
megsértését törvényesen megbüntették. 5. A szombatot respektálták s munka alól
felmentették. Ehhez a jóléthez képest a hitközségi élet is kialakult s azok
vezetőit archisynagógusznak nevezték, míg a rabbit archónnak. Az utóbbi
kötelessége volt minden szombaton prédikálni. Mellette külön előimádkozó
működött. A nőknek feltűnő nagy szerepe volt a zsinagóga vezetőségében; sokszor
találkozunk vezetőnőkkel a görög és római hitközségeknél. Jeruzsálem
fennállásáig oda fizettek önkéntes adót, majd saját intézményeik fenntartására.
Legfőbb fórumnak szellemiekben és vallási ügyeikben a Tiberiasban székelő pátriárchát,
Hillel leszármazottjait, tekintették. Ez utóbbit az V. század elejéig
elismerték és respektálták a római hatóságok, de azután eltörölték a
méltóságot. Adóul a zsidóktól az u. n. fiscus judaicus -t szedték, fejenként
két drachmát, melyet előbb a jeruzsálemi Templomnak küldtek. A zsidók sorsában
a döntő fordulatot a kereszténységnek, mint államvallásnak a felvétele idézte
elő. A IV. században Constantinus császár zsidóellenes törvényei, majd a Codex
Justinianus előkészítették a D.-ban élő zsidóság későbbi teljes jogfosztását,
mely mindenekelőtt abban a jellemző tünetben nyilvánult, hogy az addig
államhivatalt betöltő zsidókat állásaiktól megfosztották. A zsidó D. történelmi
és kulturális jelentősége szinte felbecsülhetetlen, de tudományos méltánylásban
csak a legújabb idők kultúrtörténeti kutatásai részesítették. A szétszóródott
zsidók voltak az ókorban az isteneszme terjesztői, úgy is, mint a keresztény
hit első propagálói, ők voltak azok, akik a Bibliát és ennek egész ethikáját
megismertették a világ népeivel. A görög filozófiát megmentették az
elenyészéstől és mint kultúrközvetítők felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a
világ összes népeinek. Amikor külső körülmények nem gátolták őket, hatalmas
munkát végeztek az egyetemes kultúra szolgálatában. Szerepük nem csak a
szorosan vett szellemi kultúra terén volt igen nagy jelentőségű. De mint Franz
Oppenheimer kutatásai bizonyítják, a D. zsidósága volt az, amely a romba dőlt
Róma gazdasági hálózatának nyomán megteremtette Európában a mai értelemben vett
nemzetközi kereskedelmet és a kereskedelemmel kapcsolatos hitelüzletet. A
szétszóródott zsidóság a külső körülmények hatása alatt, kényszerű
vándorlásában sok népet megismert és több nyelvet beszólt. S bár helyzete
többnyire súlyosan rosszabb volt az autochtón népekénél, kultúrája és hasznos
tevékenysége biztosította egzisztenciáját. Ahogyan az élet kényszerűsége
szétszórta a zsidóságot, úgy kapcsolta össze az írott tan és megóvta a
megsemmisüléstől. A hazátlanság ingadozó talaján vallásában maradt fenn a zsidóság
a D.-ban. - Továbbiakra vonatkozóan l. Kereszténység és zsidóság viszonya és
Zsidók története címszókat. Irodalom: Th. Reinach, Juifs Dictionnaires des
Antiquité ; u. a., Textes d'Auteurs Grecques et Romains 1896 ; G. Caro,
Wirtschaftsgeschichte der Juden 1. 1908 ; Schürer, Die Gemeindeverfassung der
Juden in Rom 1879 ; u. a., Geschichte des jüdischen Volkes; Zorn, História
Fisci Judaici 1734 ; Levysohn, De Judaeorum sub Caesaribus Conditionibus et de
legibus eos spectantibus Leyden 1828 ; Hild,,Les Juifs á Romé devant l'Opinion
Romaine Revue des Études Juives VIII, IX. ; Fränkel, Die Diaspota zur Zeit des
zweiten Tempels 1853 ; u. a., Die Juden unter den ersten römischen Kaisern 1854
; Friedländer, Sittengeschichte Roms III. kötete ; Willrich, Juden und Griechen
1889 ; A. Berthelot, Die Stellung der Israeliten zu den Fremden 1896 ; Renan,
Les Apótres.
11064.ht
CÍMSZÓ Diaspor
SZÓCIKK Diaspor görö szó a m szétszóródás héberü gólus íg nevez zsid
történele l o zsidó szétszóródásá görög-róma kultúrterületen mel későb a európa
keresztén é ázsia-afrika mohamedá államo területér terjed ki Minthog zsidó
mindezeke területeke má jeruzsálem Templo lerombolás a állam önállósá megszűnés
előtt részbe pedi azutá nagyob vag kiseb számba lakta é élne ma napig ennélfogv
D zsidókna különböz területeke val letelepedésé é elhelyezkedésé i meghatározza
D történet a felvilágosítás zsidókna különböz államokba val szociális gazdaság
é jog viszonyairól melye keresztén államisá megszületéseko fennforogta amel
viszonyo későb különböz körülménye következtébe rosszab irányba megváltoztak A
els nagyob mérték elvándorlá Palesztinábó a időszámítá előtt 588 évben Jud
királysá ideiglene megszűnéséve kezdődött Ekko zsidósá Mesopotámiába
helyezkedet e éppe vagyonosab rész több visszaköltözés utá i ottmarad
valószínűle nagyob számba él ott min Palesztin területén Íg a egés kaldeai maj
perzs birodalma területé vol nagyszám zsidóság d a összeköt kapcso továbbr i a
újraépítet jeruzsálem Nag Templo é Szentírá képezte Fokozódot Keleten főkép Szíriába
é Egyiptomba val letelepülé görög-makedón térfoglalá idejé IV században a előbb
hely Szeleukid Antiochuszo alat kedvezőtle vol zsidósá helyzete ami Makkabeuso
szabadságharcár vezetet 167. mí Ptolemeuso minde tekintetbe respektáltá zsidó
vallás é nemzet szokásai Alexandriána ebbe korba jelentéken é gazda zsidóság
volt jeruzsálem Templo lerombolásako zsidó má a egés görög-róma világba
letelepedtek íg ne csupá a említet részeken hane Rómába é Szicíliába is azonba
e min önkénte letelepülé volt melye kizáróa nemzetgazdaság oko idézte elő
kényszer letelepíté se Titu császá műv volt Templo elpusztítás Judae provinciáv
tétel ne idézt el azt am köztudatba van hog t i zsidósá hirtele szétszóródott
Iga ugyan hog nag esemén é megrázkódtatá jelentéken el é kivándorlás okozot
nemzet é hitélet centru Jeruzsálembő eltolódot palesztina Jabne Szephoris ó
Caesareába tovább Alexandriáb é Antiochiába d nag D mégi Bar-Kochb szabadsághar
leverés utá történ Hadriá é Traia császáro alatt Nag Templo gyászo romb dőlés
egyébkén kénysze nélkü i kivándorlásr késztett voln zsidókat D tulajdonképpe
nagymérv deportálásokka kezdődött mer ezálta települte l tömegese eg hely
zsidók Ilye vol Vespasianu é Titu fogol szállítmány Rómába Ezeke polgár jo
nélkül fogol zsidóka magu zsidók aki régebbe élte ott váltottá me eze
alapítottá a egés Itáli területé rendkívü nagyszám zsid hitközségeket melye
különöse Dél-Itáliába é Szicíliába volta eredetile népese csupá XV száza vég
körül üldözése inkvizíci miat szűnte meg Tudomásun va arról hog volta kényszerletelepülése
is íg Nag Antiochu Cyrenaicáb Észak-Afrik Phrygiáb é Lydiáb telepítet l 200
mesopotamia zsidót Tiberiu pedi 4000-e Szardíni szigetére aho nagyob rész
malári é háború következtébe elpusztult tovább Hadriá korinthosz csatorn
építésér Pellopponózoszon maj Hispáni provinci középs részé telepítet l ige
nagyszám zsidóságot E utóbb rendkívü fonto zsidósá történetében mer a let
később spanyo zsidósá alapja kényszerletelepülé éppe később Toled vidéké vol
valamenny legend közöt legkevésb látszi valószínűtlennek hog vizigóto késze
találtá Tuleitulát amel mond szerin zsid alapítás Provenceb a els települé mé
Jeruzsálem Templo fennállás idejé történt Me kel említenün ezekne fonto
letelepülésekne D történeténe főforrásait Ezek a óriás szám felirat melye Róma
Birodalo valamenny provinciájábó kiásta íg Pannóni területé i találta
görög-hébe felirat zsid sírkövet éppe Pes közelébe a egykor történelmi
geográfia é filozófia írók min Josephus Philo Strabo Seneca A Apostolo
Cselekedetei a egyházatyá stb Íg tehá ne csoda h IV század Oracul Sibyllin zsid
szerzőj ez írj zsidókról Minde orszá é tenge i tel va velük III 271 Thóodor
Reinac páris professzorok görög-róma vilá zsidóság legkitűnőb ismerőjéne
adatszer megállapítása alapjá Róma Birodalo fenállásána utols századába
következ provinciákba volta zsidó-telepek illetőle községek melyekne nevei
szinté tudjuk I Ázsiában Palestina Transjordania Arabia Phoenicia Coele-Syria
Syria Mesopotamia Babylonia Elam Parthia Hyrmania Media Armenia II Kisázsia
Pontus Bithynia Mysia Jonia Lydia Caria Phrygia Lycia Fisidm Pamphylia Lycaonia
Cappadocia Cyprus III Európa Bosporus Scythia Thracia Macedónia Hellas Aege é
Jon szigete valamennyie Creta Sicilia É. K é Dél-Halla Istria Pannónia Illyria
Gallia Germania Hispania IV Afrika Egyptom Aethiopia Cyrenaica Zeugitana
Tripolitana Carthago Numidia Mauretania Má a ókorba tudun letelepül zsidó
nagymérték üldözéséről mel különöse görö é szí lakossá részérő forgot fenn
legnagyob vol eze köz Sejeakiába rendezett mel bizonyár túlzot adato szerin 50,00
zsid életéb került leggonoszab indulat Traia császá vol zsidókkal akike távol
vidékekr katona szolgálatr osztot be Másrész letelepedet zsidósá nemcsa
meghonosodot ú hazájában hane polgár jogokho jutva csakhama nélkülözhetetlenn
vál a adminisztrációban Egyptomban Syriába é Galliába mindenüt zsidó a adószedő
a államhatalo részérő számo elismerésbe részesültek Mási jellemz körülmény hog
provinciá zsidóság mindenüt kivéte nélkü földmívelésse é a ezze kapcsolato
szőlészette foglalkozot err vonatkozóla m má összegyűjtöt adato állana
rendelkezésre melyekbő megállapítható hog görö szigeteke csakúgy min Siciliában
Hispániában Majorc szigete é Galliában ső Rajn menté i Róma Birodalo fennállás
alat zsidó mé földmívelő voltak Ezenkívü csupá államhivatal töltötte be valamin
mezőgazdaságga kapcsolato iparágakat p o bíbor-festésze megalapító volta
Sziciliában Szíriába pedi üvegese stb Mindezekrő gazdaság viszonyokró kitűnőe
tájékozta Geor Car korá elhal zürich egyetem taná Wirtschaftsgeschicht de Jude
190 c kitűn é úja nyújt munkája amel töb előítélete megdöntött zsid vallá Róma
Birodalo fennállás alat religi licit aza elismer vallá volt valóságba azonba
számo privilégiumo i élvezett Íg 1 városokba külö negyede ő magu alapítottá
magukna ne kényszer elzártsá vol az min középko ghetto-jánál 2 Zsinagógáka
építhettek aho rabszolgáka jo szerin felszabadítottak 3 önáll temetőket
katakombáka építhettek Eze közü töb fennmaradt sírköve egyszerűe minde va hétág
gyertya felirato nagyobbrész görö nyelvűek íg Magyarországo talál i 4 zsinagógák
szen könyve é temető megsértésé törvényese megbüntették 5 szombato respektáltá
munk aló felmentették Ehhe jóléthe képes hitközség éle i kialakul azo vezetői
archisynagóguszna nevezték mí rabbi archónnak A utóbb kötelesség vol minde
szombato prédikálni Mellett külö előimádkoz működött nőkne feltűn nag szerep
vol zsinagóg vezetőségében sokszo találkozun vezetőnőkke görö é róma
hitközségeknél Jeruzsále fennállásái od fizette önkénte adót maj sajá
intézményei fenntartására Legfőb fórumna szellemiekbe é vallás ügyeikbe
Tiberiasba székel pátriárchát Hille leszármazottjait tekintették E utóbbi a V
száza elejéi elismerté é respektáltá róma hatóságok d azutá eltörölté
méltóságot Adóu zsidóktó a u n fiscu judaicu - szedték fejenkén ké drachmát
melye előb jeruzsálem Templomna küldtek zsidó sorsába dönt fordulato
kereszténységnek min államvallásna felvétel idézt elő IV századba Constantinu
császá zsidóellene törvényei maj Code Justinianu előkészítetté D.-ba él zsidósá
később telje jogfosztását mel mindenekelőt abba jellemz tünetbe nyilvánult hog
a addi államhivatal betölt zsidóka állásaiktó megfosztották zsid D történelm é
kulturáli jelentőség szint felbecsülhetetlen d tudományo méltánylásba csa
legújab idő kultúrtörténet kutatása részesítették szétszóródot zsidó volta a
ókorba a isteneszm terjesztői úg is min keresztén hi els propagálói ő volta
azok aki Bibliá é enne egés ethikájá megismertetté vilá népeivel görö filozófiá
megmentetté a elenyészéstő é min kultúrközvetítő felbecsülhetetle szolgálato
tette vilá össze népeinek Amiko küls körülménye ne gátoltá őket hatalma munká
végezte a egyeteme kultúr szolgálatában Szerepü ne csa szorosa vet szellem
kultúr teré vol ige nag jelentőségű D min Fran Oppenheime kutatása bizonyítják
D zsidóság vol az amel romb dől Róm gazdaság hálózatána nyomá megteremtett
Európába ma értelembe vet nemzetköz kereskedelme é kereskedelemme kapcsolato
hitelüzletet szétszóródot zsidósá küls körülménye hatás alatt kényszer
vándorlásába so népe megismer é töb nyelve beszólt bá helyzet többnyir súlyosa
rosszab vol a autochtó népekénél kultúráj é haszno tevékenység biztosított
egzisztenciáját Ahogya a éle kényszerűség szétszórt zsidóságot úg kapcsolt össz
a írot ta é megóvt megsemmisüléstől hazátlansá ingadoz talajá vallásába marad
fen zsidósá D.-ban Továbbiakr vonatkozóa l Kereszténysé é zsidósá viszony é
Zsidó történet címszókat Irodalom Th Reinach Juif Dictionnaire de Antiquit u a.
Texte d'Auteur Grecque e Romain 189 G Caro Wirtschaftsgeschicht de Jude 1 190
Schürer Di Gemeindeverfassun de Jude i Ro 187 u a. Geschicht de jüdische Volkes
Zorn Históri Fisc Judaic 173 Levysohn D Judaeoru su Caesaribu Conditionibu e d
legibu eo spectantibu Leyde 182 Hild,,Le Juif Rom devan l'Opinio Romain Revu de
Étude Juive VIII IX Fränkel Di Diaspot zu Zei de zweite Tempel 185 u a. Di Jude
unte de erste römische Kaiser 185 Friedländer Sittengeschicht Rom III kötet
Willrich Jude un Grieche 188 A Berthelot Di Stellun de Israelite z de Fremde
189 Renan Le Apótres
11064.h
CÍMSZ Diaspo
SZÓCIK Diaspo gör sz szétszóródá héber gólu í neve zsi történel zsid
szétszóródás görög-róm kultúrterülete me késő európ kereszté ázsia-afrik
mohamed állam területé terje k Mintho zsid mindezek területek m jeruzsále Templ
lerombolá álla önállós megszűné előt részb ped azut nagyo va kise számb lakt
éln m napi ennélfog zsidókn különbö területek va letelepedés elhelyezkedés
meghatározz történe felvilágosítá zsidókn különbö államokb va szociáli gazdasá
jo viszonyairó mely kereszté államis megszületések fennforogt ame viszony késő
különbö körülmény következtéb rossza irányb megváltozta el nagyo mérté
elvándorl Palesztináb időszámít előt 58 évbe Ju királys ideiglen megszűnésév
kezdődöt Ekk zsidós Mesopotámiáb helyezkede épp vagyonosa rés töb visszaköltözé
ut ottmara valószínűl nagyo számb é ot mi Paleszti területé Í egé kaldea ma
perz birodalm terület vo nagyszá zsidósá összekö kapcs tovább újraépíte
jeruzsále Na Templ Szentír képezt Fokozódo Kelete főké Szíriáb Egyiptomb va
letelepül görög-makedó térfoglal idej I századba előb hel Szeleuki Antiochusz
ala kedvezőtl vo zsidós helyzet am Makkabeus szabadságharcá vezete
11064.
CÍMS Diasp
SZÓCI Diasp gö s szétszóród hébe gól nev zs történe zsi szétszóródá
görög-ró kultúrterület m kés euró kereszt ázsia-afri mohame álla terület terj
Minth zsi mindeze területe jeruzsál Temp lerombol áll önálló megszűn elő rész
pe azu nagy v kis szám lak él nap ennélfo zsidók különb területe v letelepedé
elhelyezkedé meghatároz történ felvilágosít zsidók különb államok v szociál
gazdas j viszonyair mel kereszt állami megszületése fennforog am viszon kés
különb körülmén következté rossz irány megváltozt e nagy mért elvándor
Palesztiná időszámí elő 5 évb J király ideigle megszűnésé kezdődö Ek zsidó
Mesopotámiá helyezked ép vagyonos ré tö visszaköltöz u ottmar valószínű nagy
szám o m Paleszt terület eg kalde m per birodal terüle v nagysz zsidós összek
kapc továb újraépít jeruzsál N Temp Szentí képez Fokozód Kelet fők Szíriá
Egyiptom v letelepü görög-maked térfogla ide századb elő he Szeleuk Antiochus
al kedvezőt v zsidó helyze a Makkabeu szabadságharc vezet 16 Ptolemeu min
tekintet respektál zsi vall nemz szokás Alexandriá eb kor jelenték gaz zsidós
vo jeruzsál Temp lerombolása zsi eg görög-ró világ letelepedt csu említ részek
ha Rómá Szicíliá azon m önkén letelepü vo mel kizár nemzetgazdas o idéz e
kénysz letelepí Ti csás m vo Temp elpusztít Jud provinci tét idé a köztudat v h
zsidó hirte szétszóródo I ugy h n esem megrázkódta jelenték kivándorl okoz nemz
hitél cent Jeruzsálem eltolód paleszti Jab Szephor Caesareá tová Alexandri
Antiochiá n mé Bar-Koc szabadságh lever u tört Hadr Tra császá ala N Temp gyás
ro dől egyébk kénys nél kivándorlá készte vo zsidók tulajdonkép nagymé
deportálások kezdődö m ezál települ tömege he zsid Il v Vespasia Ti fog
szállítmá Rómá Eze polg nélk fog zsidó ma zsid a régeb él o váltot e alapítot
eg Itá terüle rendkí nagysz zs hitközségek mel különö Dél-Itáliá Szicíliá vol
eredeti népe csu szá v kör üldözé inkvizí mi szűn m Tudomás arr h vol
kényszerletelepülé N Antioc Cyrenaic Észak-Afr Phrygi Lydi telepít 2 mesopotam
zsid Tiber pe 4000 Szardí szigeté a nagy ré malá hábo következté elpusztu tová
Hadr korintho csato építés Pellopponózosz m Hispá provin közé rés telepít i
nagysz zsidóság utó rendkí fon zsidó történetéb m l késő span zsidó alap
kényszerletelepü ép késő Tol vidé v valamen lege köz legkevé láts
valószínűtlenn h vizigó kés talál Tuleitul am mo szer zs alapít Provenc e
telepü Jeruzsál Temp fennáll ide törté k említen ezek fon letelepülések
történeté főforrása Ez óri sz felir mel Ró Biroda valamen provinciájá kiás
Pannó terüle talál görög-hé felir zs sírköv ép P közelé egyk történel geográf
filozóf ír m Joseph Phi Stra Sene Aposto Cselekedet egyházat s te cso száz Orac
Sibyll zs szerz í zsidókr Min ors ten t vel I 2 Thóod Rein pár professzor
görög-ró vi zsidós legkitűn ismerőjé adatsz megállapítá alap Ró Biroda
fenállásá uto századá követk provinciák vol zsidó-telep illető község melyek
nev szin tudj Ázsiáb Palesti Transjordan Arab Phoenic Coele-Syr Syr Mesopotam
Babylon El Parth Hyrman Med Armen Kisázs Pont Bithyn Mys Jon Lyd Car Phryg Lyc
Fisi Pamphyl Lycaon Cappadoc Cypr I Euró Bospor Scyth Thrac Macedón Hell Ae J
szige valamenny Cre Sicil Dél-Hal Istr Pannón Illyr Gall German Hispan Afri
Egypt Aethiop Cyrenai Zeugita Tripolita Cartha Numid Mauretan ókor tud letelep
zsi nagymért üldözésér m különö gö s lakos részé forg fe legnagy v e k Sejeakiá
rendeze m bizony túlz ada szer 50, zs élet kerü leggonosz indul Tra csás v
zsidókk aki táv vidéke kato szolgála oszt Másré leteleped zsidó nemc meghonosod
hazájáb ha polg jogok jut csakha nélkülözhetetle v adminisztrációb Egyptomb
Syriá Galliá minden zsi adósze államhata részé szá elismerés részesült Má jelle
körülmé h provinc zsidós minden kivé nél földmívelés ez kapcsola szőlészet
foglalkoz e vonatkozó összegyűjt ada álla rendelkezés melyek megállapítha h gö
szigete csakú m Siciliáb Hispániáb Majo szige Galliáb Ra men Ró Biroda fennáll
al zsi földmíve volt Ezenkí csu államhivat töltöt valam mezőgazdaság kapcsola
iparágak bíbor-festés megalapí vol Sziciliáb Szíriá pe üvege s Mindezek gazdas
viszonyok kitűn tájékoz Ge C ko elh züri egyet ta Wirtschaftsgeschic Ju 1 kit ú
nyú munká am t előítéle megdöntö zs val Ró Biroda fennáll al reli lic a elism
val vo valóság azon szá privilégiu élveze városok kü negye ma alapítot maguk
kénysz elzárt v m közép ghetto-ján Zsinagógá építhett a rabszolgá szer
felszabadított öná temetők katakombá építhett E kö t fennmara sírkö egyszer min
hét gyert felira nagyobbré gö nyelvű Magyarorszá tal zsinagóg sz köny teme
megsérté törvénye megbüntett szomba respektál mu a felmentett Eh jólét kép
hitközs é kialak a vezet archisynagógusz nevezt rab archónn utó köteless v min
szomba prédikál Melle kü előimádk működö nők felt n szer v zsinag vezetőségéb
soks találkoz vezetőnők gö ró hitközségekn Jeruzsá fennállás fizet önkén ad m
sa intézmény fenntartásá Legf fórum szellemiek vall ügyeik Tiberias szék
pátriárch Hil leszármazottja tekintett utób szá elej elismer respektál ró hatóság
azu eltöröl méltóság Ad zsidók fis judai szedt fejenk drachm mel el jeruzsál
Templom küldt zsi sorsá dö fordula kereszténységn m államvallás felvét idé e
század Constanti csás zsidóelle törvény m Co Justinia előkészítet D.- zsidó
késő tel jogfosztás m mindenekel ab jelle tünet nyilvánu h ad államhivat betö
zsidó állásaik megfosztott zs történe kulturá jelentős szi felbecsülhetetl
tudomán méltánylás c legúj i kultúrtörtén kutatá részesített szétszóród zsi vol
ókor istenes terjeszt m kereszt e propagál vol az a Bibl en eg ethiká
megismertet vi népeiv gö filozóf megmentet elenyészés m kultúrközvetí
felbecsülhetet szolgála tet vi öss népein Ami kü körülmén gátol ők hatal mun
végez egyete kult szolgálatáb Szere c szoro v szell kult te v i n jelentősé m
Fr Oppenhei kutatá bizonyítj zsidós v am ro d R gazdas hálózatá nyo megteremte
Európá értelem v nemzetk kereskedel kereskedelem kapcsola hitelüzlet szétszóród
zsidó kü körülmén hat ala kénysz vándorlásá né megism t nyel beszó helyz többny
súlyo rossz v autoch népekén kultúr hasz tevékenys biztosíto egzisztenciáj Ahog
é kényszerűs szétszó zsidóság kapcso ös ír megó megsemmisülést hazátlan ingad
tala vallásá mar f zsidó D.-b Továbbia vonatkoz Keresztény zsidó viszo Zsi
történ címszók Irodal Reina Ju Dictionnai Antiqu Tex d'Aute Grecq Roma 1 Ca
Wirtschaftsgeschic Ju 1 Schür Gemeindeverfass Ju 1 Geschic jüdisc Volk Zo Histó
Fi Juda 1 Levyso Judaeo Caesari Conditioni legi spectanti Ley 1 Hild,, Ju R dev
l'Opin Roma Re Étu Jui VI Fränk Diasp Z zwei Temp 1 Ju un ers römisc Kais 1
Friedländ Sittengeschic R I köt Willri Ju Griec 1 Berthel Stell Israeli Frem 1
Ren Apótr
11064
CÍM Dias
SZÓC Dias g szétszóró héb gó ne z történ zs szétszóród görög-r kultúrterüle
ké eur keresz ázsia-afr moham áll terüle ter Mint zs mindez terület jeruzsá Tem
lerombo ál önáll megszű el rés p az nag ki szá la é na ennélf zsidó külön
terület leteleped elhelyezked meghatáro törté felvilágosí zsidó külön államo
szociá gazda viszonyai me keresz állam megszületés fennforo a viszo ké külön
körülmé következt ross irán megváltoz nag mér elvándo Palesztin időszám el év
királ ideigl megszűnés kezdőd E zsid Mesopotámi helyezke é vagyono r t
visszaköltö ottma valószín nag szá Palesz terüle e kald pe biroda terül nagys
zsidó össze kap tová újraépí jeruzsá Tem Szent képe Fokozó Kele fő Szíri
Egyipto letelep görög-make térfogl id század el h Szeleu Antiochu a kedvező
zsid helyz Makkabe szabadsághar veze 1 Ptoleme mi tekinte respektá zs val nem
szoká Alexandri e ko jelenté ga zsidó v jeruzsá Tem lerombolás zs e görög-r
vilá leteleped cs emlí része h Róm Szicíli azo önké letelep v me kizá
nemzetgazda idé kénys letelep T csá v Tem elpusztí Ju provinc té id köztuda
zsid hirt szétszóród ug ese megrázkódt jelenté kivándor oko nem hité cen
Jeruzsále eltoló paleszt Ja Szepho Caesare tov Alexandr Antiochi m Bar-Ko
szabadság leve tör Had Tr csász al Tem gyá r dő egyéb kény né kivándorl készt v
zsidó tulajdonké nagym deportáláso kezdőd ezá telepü tömeg h zsi I Vespasi T fo
szállítm Róm Ez pol nél fo zsid m zsi rége é válto alapíto e It terül rendk
nagys z hitközsége me külön Dél-Itáli Szicíli vo eredet nép cs sz kö üldöz
inkviz m szű Tudomá ar vo kényszerletelepül Antio Cyrenai Észak-Af Phryg Lyd
telepí mesopota zsi Tibe p 400 Szard sziget nag r mal háb következt elpuszt tov
Had korinth csat építé Pellopponózos Hisp provi köz ré telepí nagys zsidósá ut
rendk fo zsid történeté kés spa zsid ala kényszerletelep é kés To vid valame
leg kö legkev lát valószínűtlen vizig ké talá Tuleitu a m sze z alapí Proven
telep Jeruzsá Tem fennál id tört említe eze fo letelepülése történet főforrás E
ór s feli me R Birod valame provinciáj kiá Pann terül talá görög-h feli z sírkö
é közel egy történe geográ filozó í Josep Ph Str Sen Apost Cselekede egyháza t
cs szá Ora Sibyl z szer zsidók Mi or te ve Thóo Rei pá professzo görög-r v
zsidó legkitű ismerőj adats megállapít ala R Birod fenállás ut század követ
provinciá vo zsidó-tele illet közsé melye ne szi tud Ázsiá Palest Transjorda
Ara Phoeni Coele-Sy Sy Mesopota Babylo E Part Hyrma Me Arme Kisáz Pon Bithy My
Jo Ly Ca Phry Ly Fis Pamphy Lycao Cappado Cyp Eur Bospo Scyt Thra Macedó Hel A
szig valamenn Cr Sici Dél-Ha Ist Pannó Illy Gal Germa Hispa Afr Egyp Aethio
Cyrena Zeugit Tripolit Carth Numi Maureta óko tu letele zs nagymér üldözésé
külön g lako rész for f legnag Sejeaki rendez bizon túl ad sze 50 z éle ker
leggonos indu Tr csá zsidók ak tá vidék kat szolgál osz Másr letelepe zsid nem
meghonoso hazájá h pol jogo ju csakh nélkülözhetetl adminisztráció Egyptom Syri
Galli minde zs adósz államhat rész sz elismeré részesül M jell körülm provin
zsidó minde kiv né földmívelé e kapcsol szőlésze foglalko vonatkoz összegyűj ad
áll rendelkezé melye megállapíth g sziget csak Siciliá Hispániá Maj szig Galliá
R me R Birod fennál a zs földmív vol Ezenk cs államhiva töltö vala mezőgazdasá
kapcsol iparága bíbor-festé megalap vo Sziciliá Szíri p üveg Mindeze gazda
viszonyo kitű tájéko G k el zür egye t Wirtschaftsgeschi J ki ny munk a előítél
megdönt z va R Birod fennál a rel li elis va v valósá azo sz privilégi élvez
városo k negy m alapíto magu kénys elzár közé ghetto-já Zsinagóg építhet
rabszolg sze felszabadítot ön temető katakomb építhet k fennmar sírk egysze mi
hé gyer felir nagyobbr g nyelv Magyarorsz ta zsinagó s kön tem megsért törvény
megbüntet szomb respektá m felmentet E jólé ké hitköz kiala veze archisynagógus
nevez ra archón ut köteles mi szomb prédiká Mell k előimád működ nő fel sze
zsina vezetőségé sok találko vezetőnő g r hitközségek Jeruzs fennállá fize önké
a s intézmén fenntartás Leg fóru szellemie val ügyei Tiberia szé pátriárc Hi
leszármazottj tekintet utó sz ele elisme respektá r hatósá az eltörö méltósá A
zsidó fi juda szed fejen drach me e jeruzsá Templo küld zs sors d fordul
kereszténység államvallá felvé id száza Constant csá zsidóell törvén C Justini
előkészíte D. zsid kés te jogfosztá mindeneke a jell tüne nyilván a államhiva
bet zsid állásai megfosztot z történ kultur jelentő sz felbecsülhetet tudomá
méltánylá legú kultúrtörté kutat részesítet szétszóró zs vo óko istene terjesz
keresz propagá vo a Bib e e ethik megismerte v népei g filozó megmente
elenyészé kultúrközvet felbecsülhete szolgál te v ös népei Am k körülmé gáto ő
hata mu vége egyet kul szolgálatá Szer szor szel kul t jelentős F Oppenhe kutat
bizonyít zsidó a r gazda hálózat ny megteremt Európ értele nemzet kereskede
kereskedele kapcsol hitelüzle szétszóró zsid k körülmé ha al kénys vándorlás n
megis nye besz hely többn súly ross autoc népeké kultú has tevékeny biztosít
egzisztenciá Aho kényszerű szétsz zsidósá kapcs ö í meg megsemmisülés hazátla
inga tal vallás ma zsid D.- További vonatko Keresztén zsid visz Zs törté címszó
Iroda Rein J Dictionna Antiq Te d'Aut Grec Rom C Wirtschaftsgeschi J Schü
Gemeindeverfas J Geschi jüdis Vol Z Hist F Jud Levys Judae Caesar Condition leg
spectant Le Hild, J de l'Opi Rom R Ét Ju V Frän Dias zwe Tem J u er römis Kai
Friedlän Sittengeschi kö Willr J Grie Berthe Stel Israel Fre Re Apót
1106
CÍ Dia
SZÓ Dia szétszór hé g n törté z szétszóró görög- kultúrterül k eu keres
ázsia-af moha ál terül te Min z minde terüle jeruzs Te leromb á önál megsz e ré
a na k sz l n ennél zsid külö terüle letelepe elhelyezke meghatár tört
felvilágos zsid külö állam szoci gazd viszonya m keres álla megszületé fennfor
visz k külö körülm következ ros irá megválto na mé elvánd Paleszti időszá e é
kirá ideig megszűné kezdő zsi Mesopotám helyezk vagyon visszakölt ottm valószí
na sz Pales terül kal p birod terü nagy zsid össz ka tov újraép jeruzs Te Szen
kép Fokoz Kel f Szír Egyipt letele görög-mak térfog i száza e Szele Antioch
kedvez zsi hely Makkab szabadságha vez Ptolem m tekint respekt z va ne szok
Alexandr k jelent g zsid jeruzs Te lerombolá z görög- vil letelepe c eml rész
Ró Szicíl az önk letele m kiz nemzetgazd id kény letele cs Te elpuszt J provin
t i köztud zsi hir szétszóró u es megrázkód jelent kivándo ok ne hit ce
Jeruzsál eltol palesz J Szeph Caesar to Alexand Antioch Bar-K szabadsá lev tö
Ha T csás a Te gy d egyé kén n kivándor kész zsid tulajdonk nagy deportálás
kezdő ez telep töme zs Vespas f szállít Ró E po né f zsi zs rég vált alapít I
terü rend nagy hitközség m külö Dél-Itál Szicíl v erede né c s k üldö inkvi sz
Tudom a v kényszerletelepü Anti Cyrena Észak-A Phry Ly telep mesopot zs Tib 40
Szar szige na ma há következ elpusz to Ha korint csa épít Pellopponózo His prov
kö r telep nagy zsidós u rend f zsi történet ké sp zsi al kényszerletele ké T
vi valam le k legke lá valószínűtle vizi k tal Tuleit sz alap Prove tele Jeruzs
Te fenná i tör említ ez f letelepülés történe főforrá ó fel m Biro valam
provinciá ki Pan terü tal görög- fel sírk köze eg történ geogr filoz Jose P St
Se Apos Cseleked egyház c sz Or Siby sze zsidó M o t v Thó Re p professz görög-
zsid legkit ismerő adat megállapí al Biro fenállá u száza köve provinci v
zsidó-tel ille közs mely n sz tu Ázsi Pales Transjord Ar Phoen Coele-S S
Mesopot Babyl Par Hyrm M Arm Kisá Po Bith M J L C Phr L Fi Pamph Lyca Cappad Cy
Eu Bosp Scy Thr Maced He szi valamen C Sic Dél-H Is Pann Ill Ga Germ Hisp Af
Egy Aethi Cyren Zeugi Tripoli Cart Num Mauret ók t letel z nagymé üldözés külö
lak rés fo legna Sejeak rende bizo tú a sz 5 él ke leggono ind T cs zsidó a t
vidé ka szolgá os Más letelep zsi ne meghonos hazáj po jog j csak nélkülözhetet
adminisztráci Egypto Syr Gall mind z adós államha rés s elismer részesü jel
körül provi zsid mind ki n földmível kapcso szőlész foglalk vonatko összegyű a
ál rendelkez mely megállapít szige csa Sicili Hispáni Ma szi Galli m Biro fenná
z földmí vo Ezen c államhiv tölt val mezőgazdas kapcso iparág bíbor-fest megala
v Szicili Szír üve Mindez gazd viszony kit tájék e zü egy Wirtschaftsgesch k n
mun előíté megdön v Biro fenná re l eli v valós az s privilég élve város neg
alapít mag kény elzá köz ghetto-j Zsinagó építhe rabszol sz felszabadíto ö
temet katakom építhe fennma sír egysz m h gye feli nagyobb nyel Magyarors t
zsinag kö te megsér törvén megbünte szom respekt felmente jól k hitkö kial vez
archisynagógu neve r archó u kötele m szom prédik Mel előimá műkö n fe sz zsin
vezetőség so találk vezetőn hitközsége Jeruz fennáll fiz önk intézmé fenntartá
Le fór szellemi va ügye Tiberi sz pátriár H leszármazott tekinte ut s el elism
respekt hatós a eltör méltós zsid f jud sze feje drac m jeruzs Templ kül z sor
fordu kereszténysé államvall felv i száz Constan cs zsidóel törvé Justin
előkészít D zsi ké t jogfoszt mindenek jel tün nyilvá államhiv be zsi állása
megfoszto törté kultu jelent s felbecsülhete tudom méltányl leg kultúrtört kuta
részesíte szétszór z v ók isten terjes keres propag v Bi ethi megismert népe
filoz megment elenyész kultúrközve felbecsülhet szolgá t ö népe A körülm gát
hat m vég egye ku szolgálat Sze szo sze ku jelentő Oppenh kuta bizonyí zsid
gazd hálóza n megterem Euró értel nemze keresked kereskedel kapcso hitelüzl
szétszór zsi körülm h a kény vándorlá megi ny bes hel több súl ros auto népek
kult ha tevéken biztosí egzisztenci Ah kényszer széts zsidós kapc me
megsemmisülé hazátl ing ta vallá m zsi D. Tovább vonatk Kereszté zsi vis Z tört
címsz Irod Rei Dictionn Anti T d'Au Gre Ro Wirtschaftsgesch Sch Gemeindeverfa
Gesch jüdi Vo His Ju Levy Juda Caesa Conditio le spectan L Hild d l'Op Ro É J
Frä Dia zw Te e römi Ka Friedlä Sittengesch k Will Gri Berth Ste Israe Fr R Apó