11074.htm
CÍMSZÓ: Diner-Dénes
SZEMÉLYNÉV: Diner-Dénes
József
SZÓCIKK: "Diner-Dénes József,
író és hírlapíró, (írói nevei: Csereklye Bálint, Domokos Illés,
Impresszionista, Paul Mernie, Idem) szül. Liptószentmiklóson 1857 jún. 27. Középiskoláit
Zólyomban, Bécsben és Drezdában, mérnöki tanulmányait a drezdai műegyetemen,
Párisban, a brüsszeli École Libre-ben és Bécsben végezte. Drezdában és
Münchenben fizikával és kémiával, Bécsben pedig archaeológiával,
művészettörténeti és filozófiai tanulmányokkal foglalkozott. 1881-ben
Budapesten a Nemzeti Múzeum tisztviselője lett. Már ekkor jelentek meg
értekezései a bécsi Zeitschrift für Epigraphie-ben és a budapesti Archaeológiai
Értesítő-ben. 1889-ben Pulszky Ferenc ajánlatára Párisba ment és az ötvös
műkiállítás és a Kárász-féle gyűjtemény összeállításán dolgozott, mely
utóbbinak katalógusát is elkészítette. Majd Berlinben élt, hol a Freie Bühne c.
folyóirat munkatársa; melybe Nietzscheről írt bővebb tanulmányt. Rövid idő
múlva visszatérve Budapestre, megindítja az Élet c. modern irányú hetilapot.
1892-ben a Pester Lloyd, 1896. a Neues Pester Journal munkatársa, majd a Magyar
Újság színi kritikusa. 1906-10 között a Munka Szemléje c. szociálpolitikai
folyóirat szerkesztője. Azután az Irodalmi Szalont, Budapestnek az első modern
kölcsönkönyvtárát, alapítja meg. A Károlyi-kormány alatt, mint külügyi
államtitkár működött és a proletárdiktatúra kikiáltásakor külföldre távozott,
azóta Párisban él. Művészeti és irodalmi cikkei a hazai és külföldi folyóiratokban
jelentek meg. Önálló munkái: Sammlung Géza v. Kárász (1890, franciául is);
Katalog der Sammlung Spitzer (Budapest 1890); Ungarische Fayencen und
Töpferwaren (1890); Verqangenheit und Zukunft (Berlin 1906); A XIX. század
magyar festészetének története (1901. a párisi kiállításról szóló hivatalos
díszmunkában); Az elefántcsont-faragás története (1905); Lionardo da Vinci és a
renaissance kialakulása {1906, Művészeti könyvtár), mely legutóbbi munkájában a
történelmi materializmus álláspontját juttatja kifejezésre."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1074. címszó a lexikon =>
202. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11074.htm
CÍMSZÓ: Diner-Dénes
SZEMÉLYNÉV: Diner-Dénes József
SZÓCIKK: Diner-Dénes József, író és hírlapíró, írói nevei: Csereklye
Bálint, Domokos Illés, Impresszionista, Paul Mernie, Idem szül.
Liptószentmiklóson 1857 jún. 27. Középiskoláit Zólyomban, Bécsben és Drezdában,
mérnöki tanulmányait a drezdai műegyetemen, Párisban, a brüsszeli École
Libre-ben és Bécsben végezte. Drezdában és Münchenben fizikával és kémiával,
Bécsben pedig archaeológiával, művészettörténeti és filozófiai tanulmányokkal
foglalkozott. 1881-ben Budapesten a Nemzeti Múzeum tisztviselője lett. Már
ekkor jelentek meg értekezései a bécsi Zeitschrift für Epigraphie-ben és a
budapesti Archaeológiai Értesítő-ben. 1889-ben Pulszky Ferenc ajánlatára
Párisba ment és az ötvös műkiállítás és a Kárász-féle gyűjtemény összeállításán
dolgozott, mely utóbbinak katalógusát is elkészítette. Majd Berlinben élt, hol
a Freie Bühne c. folyóirat munkatársa; melybe Nietzscheről írt bővebb
tanulmányt. Rövid idő múlva visszatérve Budapestre, megindítja az Élet c.
modern irányú hetilapot. 1892-ben a Pester Lloyd, 1896. a Neues Pester Journal
munkatársa, majd a Magyar Újság színi kritikusa. 1906-10 között a Munka
Szemléje c. szociálpolitikai folyóirat szerkesztője. Azután az Irodalmi
Szalont, Budapestnek az első modern kölcsönkönyvtárát, alapítja meg. A
Károlyi-kormány alatt, mint külügyi államtitkár működött és a proletárdiktatúra
kikiáltásakor külföldre távozott, azóta Párisban él. Művészeti és irodalmi
cikkei a hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Önálló munkái: Sammlung
Géza v. Kárász 1890, franciául is ; Katalog der Sammlung Spitzer Budapest 1890
; Ungarische Fayencen und Töpferwaren 1890 ; Verqangenheit und Zukunft Berlin
1906 ; A XIX. század magyar festészetének története 1901. a párisi kiállításról
szóló hivatalos díszmunkában ; Az elefántcsont-faragás története 1905 ;
Lionardo da Vinci és a renaissance kialakulása {1906, Művészeti könyvtár , mely
legutóbbi munkájában a történelmi materializmus álláspontját juttatja
kifejezésre.
11074.ht
CÍMSZÓ Diner-Déne
SZEMÉLYNÉV Diner-Déne Józse
SZÓCIKK Diner-Déne József ír é hírlapíró író nevei Cserekly Bálint Domoko
Illés Impresszionista Pau Mernie Ide szül Liptószentmiklóso 185 jún 27
Középiskolái Zólyomban Bécsbe é Drezdában mérnök tanulmányai drezda műegyetemen
Párisban brüsszel Écol Libre-be é Bécsbe végezte Drezdába é Münchenbe fizikáva
é kémiával Bécsbe pedi archaeológiával művészettörténet é filozófia
tanulmányokka foglalkozott 1881-be Budapeste Nemzet Múzeu tisztviselőj lett Má
ekko jelente me értekezése bécs Zeitschrif fü Epigraphie-be é budapest
Archaeológia Értesítő-ben 1889-be Pulszk Feren ajánlatár Párisb men é a ötvö
műkiállítá é Kárász-fél gyűjtemén összeállításá dolgozott mel utóbbina
katalógusá i elkészítette Maj Berlinbe élt ho Frei Bühn c folyóira munkatársa
melyb Nietzscherő ír bőveb tanulmányt Rövi id múlv visszatérv Budapestre
megindítj a Éle c moder irány hetilapot 1892-be Peste Lloyd 1896 Neue Peste
Journa munkatársa maj Magya Újsá szín kritikusa 1906-1 közöt Munk Szemléj c
szociálpolitika folyóira szerkesztője Azutá a Irodalm Szalont Budapestne a els
moder kölcsönkönyvtárát alapítj meg Károlyi-kormán alatt min külügy államtitká
működöt é proletárdiktatúr kikiáltásako külföldr távozott azót Párisba él
Művészet é irodalm cikke haza é külföld folyóiratokba jelente meg Önáll munkái
Sammlun Géz v Kárás 1890 franciáu i Katalo de Sammlun Spitze Budapes 189
Ungarisch Fayence un Töpferware 189 Verqangenhei un Zukunf Berli 190 XIX száza
magya festészeténe történet 1901 páris kiállításró szól hivatalo díszmunkába A
elefántcsont-faragá történet 190 Lionard d Vinc é renaissanc kialakulás {1906
Művészet könyvtá mel legutóbb munkájába történelm materializmu álláspontjá
juttatj kifejezésre
11074.h
CÍMSZ Diner-Dén
SZEMÉLYNÉ Diner-Dén Józs
SZÓCIK Diner-Dén Józse í hírlapír ír neve Cserekl Bálin Domok Illé
Impresszionist Pa Merni Id szü Liptószentmiklós 18 jú 2 Középiskolá Zólyomba Bécsb
Drezdába mérnö tanulmánya drezd műegyeteme Párisba brüssze Éco Libre-b Bécsb
végezt Drezdáb Münchenb fizikáv kémiáva Bécsb ped archaeológiáva
művészettörténe filozófi tanulmányokk foglalkozot 1881-b Budapest Nemze Múze
tisztviselő let M ekk jelent m értekezés béc Zeitschri f Epigraphie-b budapes
Archaeológi Értesítő-be 1889-b Pulsz Fere ajánlatá Páris me ötv műkiállít
Kárász-fé gyűjtemé összeállítás dolgozot me utóbbin katalógus elkészített Ma
Berlinb él h Fre Büh folyóir munkatárs mely Nietzscher í bőve tanulmány Röv i
múl visszatér Budapestr megindít Él mode irán hetilapo 1892-b Pest Lloy 189 Neu
Pest Journ munkatárs ma Magy Újs szí kritikus 1906- közö Mun Szemlé
szociálpolitik folyóir szerkesztőj Azut Irodal Szalon Budapestn el mode
kölcsönkönyvtárá alapít me Károlyi-kormá alat mi külüg államtitk működö
proletárdiktatú kikiáltásak külföld távozot azó Párisb é Művésze irodal cikk
haz külföl folyóiratokb jelent me Önál munká Sammlu Gé Kárá 189 franciá Katal d
Sammlu Spitz Budape 18 Ungarisc Fayenc u Töpferwar 18 Verqangenhe u Zukun Berl
19 XI száz magy festészetén történe 190 pári kiállításr szó hivatal díszmunkáb
elefántcsont-farag történe 19 Lionar Vin renaissan kialakulá {190 Művésze
könyvt me legutób munkájáb történel materializm álláspontj juttat kifejezésr
11074.
CÍMS Diner-Dé
SZEMÉLYN Diner-Dé Józ
SZÓCI Diner-Dé Józs hírlapí í nev Cserek Báli Domo Ill Impresszionis P Mern
I sz Liptószentmikló 1 j Középiskol Zólyomb Bécs Drezdáb mérn tanulmány drez
műegyetem Párisb brüssz Éc Libre- Bécs végez Drezdá München fiziká kémiáv Bécs
pe archaeológiáv művészettörtén filozóf tanulmányok foglalkozo 1881- Budapes
Nemz Múz tisztvisel le ek jelen értekezé bé Zeitschr Epigraphie- budape
Archaeológ Értesítő-b 1889- Puls Fer ajánlat Pári m öt műkiállí Kárász-f gyűjtem
összeállítá dolgozo m utóbbi katalógu elkészítet M Berlin é Fr Bü folyói
munkatár mel Nietzsche bőv tanulmán Rö mú visszaté Budapest megindí É mod irá
hetilap 1892- Pes Llo 18 Ne Pes Jour munkatár m Mag Új sz kritiku 1906 köz Mu
Szeml szociálpoliti folyói szerkesztő Azu Iroda Szalo Budapest e mod
kölcsönkönyvtár alapí m Károlyi-korm ala m külü államtit működ proletárdiktat
kikiáltása külföl távozo az Páris Művész iroda cik ha külfö folyóiratok jelen m
Öná munk Samml G Kár 18 franci Kata Samml Spit Budap 1 Ungaris Fayen Töpferwa 1
Verqangenh Zuku Ber 1 X szá mag festészeté történ 19 pár kiállítás sz hivata
díszmunká elefántcsont-fara történ 1 Liona Vi renaissa kialakul {19 Művész
könyv m legutó munkájá történe materializ álláspont jutta kifejezés
11074
CÍM Diner-D
SZEMÉLY Diner-D Jó
SZÓC Diner-D Józ hírlap ne Csere Bál Dom Il Impresszioni Mer s
Liptószentmikl Középisko Zólyom Béc Drezdá mér tanulmán dre műegyete Páris
brüss É Libre Béc vége Drezd Münche fizik kémiá Béc p archaeológiá művészettörté
filozó tanulmányo foglalkoz 1881 Budape Nem Mú tisztvise l e jele értekez b
Zeitsch Epigraphie budap Archaeoló Értesítő- 1889 Pul Fe ajánla Pár ö műkiáll
Kárász- gyűjte összeállít dolgoz utóbb katalóg elkészíte Berli F B folyó
munkatá me Nietzsch bő tanulmá R m visszat Budapes megind mo ir hetila 1892 Pe
Ll 1 N Pe Jou munkatá Ma Ú s kritik 190 kö M Szem szociálpolit folyó szerkeszt
Az Irod Szal Budapes mo kölcsönkönyvtá alap Károlyi-kor al kül államti műkö
proletárdikta kikiáltás külfö távoz a Pári Művés irod ci h külf folyóirato jele
Ön mun Samm Ká 1 franc Kat Samm Spi Buda Ungari Faye Töpferw Verqangen Zuk Be
sz ma festészet törté 1 pá kiállítá s hivat díszmunk elefántcsont-far törté
Lion V renaiss kialaku {1 Művés köny legut munkáj történ materiali álláspon
jutt kifejezé
1107
CÍ Diner-
SZEMÉL Diner- J
SZÓ Diner- Jó hírla n Cser Bá Do I Impresszion Me Liptószentmik Középisk
Zólyo Bé Drezd mé tanulmá dr műegyet Pári brüs Libr Bé vég Drez Münch fizi kémi
Bé archaeológi művészettört filoz tanulmány foglalko 188 Budap Ne M tisztvis
jel érteke Zeitsc Epigraphi buda Archaeol Értesítő 188 Pu F ajánl Pá műkiál
Kárász gyűjt összeállí dolgo utób kataló elkészít Berl foly munkat m Nietzsc b
tanulm vissza Budape megin m i hetil 189 P L P Jo munkat M kriti 19 k Sze
szociálpoli foly szerkesz A Iro Sza Budape m kölcsönkönyvt ala Károlyi-ko a kü
államt műk proletárdikt kikiáltá külf távo Pár Művé iro c kül folyóirat jel Ö
mu Sam K fran Ka Sam Sp Bud Ungar Fay Töpfer Verqange Zu B s m festésze tört p
kiállít hiva díszmun elefántcsont-fa tört Lio renais kialak { Művé kön legu
munká törté material álláspo jut kifejez