11139.htm

CÍMSZÓ: Egyenjogúsító törekvés

SZÓCIKK: "Egyenjogúsító törekvés. A zsidóság évszázadokon át tartott elnyomottságának meg-megszüntetésére irányuló kezdeményezést H. József császár, a kalapos király, indította meg. 1780 novemberében lépett a trónra és már 1781 máj. 13. elrendelte, hogy a zsidóság «az ország nagyobb hasznára váljék, mint eddig volt korlátolt kereskedése és felvilágosodása miatt» ezentúl csak istentiszteleteinél tartsa meg a héber nyelvet, egyébként az ország nyelvét használja írásban. Parancsolja, hogy a zsidók iskolákat állítsanak fel, minden nyilvános iskolát látogathatnak, megengedi, hogy földmíveléssel foglalkozzanak, földbirtokot bérelhessenek; szabó-, varga-, kőmíves-. ácsmesterséget, műasztalosságot, festészetet, szobrászatot, gyáripart űzhessenek; «a szélesebb körű kereset és karjaik hasznosítása, a gyűlöletes korlátozó törvények és megvetést keltő jelvények eltörlése elő fogja segíteni sajátos előítéleteik kiirtását, úgy hogy az állam hasznos polgáraivá lesznek.» A rendelet közzététele a magyar kancellária késedelmezése miatt, mivel az a megyék informáló véleményét nem tudta kellő időben megkapni, két évig késett. Végül mégis a kancellária is helyeselte az uralkodói szempontokat, sőt azt is ajánlotta, hogy «az egyenjogúsító törekvés mellett az előkelő zsidókat nem tiltaná el a kardviseléstől sem és hogy a külső különbséget azáltal is megszüntetendőnek véli, hogy a zsidók többé ne viselhessenek szakállt.» II. József elfogadta a kancellária javaslatát, 1785. eltörölte a megszégyenítő zsidó személyi vámot és megszüntette a türelmi adónak (l. o.) legalább a bántó címét és a zsidó-adót, mert a kincstár e jövedelemről lemondani nem tudott, azontúl «kamerális taksa» címen szedette be. II. József egyenjogúsító törekvései érthetően nagy változást idéztek elő a magyar zsidóság helyzetében. Általában úgy hitték, hogy II. József polgárjogot adott a zsidóknak, pedig a polgárjogot csak 1867. kapta meg a zsidóság az emancipációval (l. o.). A városok mégis türelmetlenkedni kezdtek, főleg a zsidók betelepülése ellen, mert 1783. «Systematica gentis judaicae regulatio» címen kiadott rendelet megadta a szabad költözködés lehetőségét a zsidók számára, csupán a bányavárosok maradtak továbbra is elzárva előlük. Az iskolázás jogával az egyetemeket is hallgathatták és közgazdasági tevékenységüket minden irányban fejleszthették. A rendelet megnyitásának évében már iskolát nyit Pozsony, majd Óbuda, Miskolc - melyről Kazinczy Ferenc, mint tanfelügyelő a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott - Nagykároly, Vágújhely, Trencsén, Sátoraljaújhely, Nagyvárad, Lovasberény. Ahol egy község nem bírta a maga erejéből iskoláját fenntartani, ott támogatásra kötelezték magukat a környék községei. Így az óbudai iskola fenntartásához hozzájárultak Vörösvár, Zsámbék, Tétény, Tinnye, Abony, Irsa, Gyón, Dabas, Szele, Apostag, Aszód, Pécel és Domony zsidó lakosai. A tudományos pályákon is megkezdődik a zsidó tehetségek kibontakozása. A kereskedelmi vállalatok gyors lendülettel fejlődtek és egy 1803-beli lajstrom szerint már jelentős számú nagykereskedő volt Pesten (l. Kereskedelem)- A földmívelés felé is igyekeztek orientálódni, de a nagyobb arányú akciók még meg törtek a vármegyék ellenkezésein. A városok zsidók településének igyekeztek gátat vetni és szabadalmaikra való hivatkozással megtagadták a letelepülési engedélyeket, II. József azonban megszüntette a városok külön jogszabályait, királyi biztosokkal irányíttatta a városok belügyeit és megszüntette a megyék kiváltságait is. Az eddig falvakba kényszerült zsidók javarészt beköltöztek a városokba, a királyi biztosok védelme alatt számos város zsidó lakossága erősen meggyarapodott (l. Zsidó községek). A városokban, ha személyi és jogbiztonságuk most kedvező is volt, a zsidó iparosok (l. Ipar) megélhetési lehetősége egyáltalán nem javult meg, mert a zsidó iparos céhen kívül állott, csak zsidó városrészben lakhatott és csak zsidók számára dolgozhatott. Az a szabályszerűség, ami II. József uralkodói cselekedeteiben megnyilvánult, alig egy évtizedig tartott, mert a nagybeteg uralkodó, testben és lélekben megtörve, nem tudott ellenállni az ország alkotmányos követeléseinek és a jobbágyságra s a toleranciára vonatkozó rendeletein kívül, minden intézkedését visszavonta 1790 febr. 20. bekövetkezett halála előtt. Amint II. Józsefet eltemették, a megyék országszerte a múlt visszaállítását követelték. A városok is úgy vélték, hogy feléledtek régi szabadalmaik és a II. József védelme alatt letelepülteket kiutasították. A helytartóság védelmébe vette a zsidókat, de csak Pest vonta vissza a határozatát és Nagyszombatban sikerült a határozat végrehajtását elodázni. Az 1790-i, Lipót császár és király által egybehívott országgyűlés elé a zsidóság terjedelmes beadványt terjesztett, amelyen a polgári jogok megadását kérte. Az országgyűlés ekkor hozta az 1790: XXXVIII. «De Judueis» (l. o.) címmel ellátott törvénycikket, amely alkotmányosan szentesítette a II. József által életbehívott helyzetet. Ez a törvénycikk egészen 1840-ig szabályozta a zsidók jogi helyzetét, pedig az ezt megelőző idők szabadelvű törekvései könnyen megszerezhették volna a zsidók számára a polgári egyenjogúságot, de hosszú időn keresztül nem tarthattak országgyűléseket. Az 1825-i országgyűlés után valószínűnek tetszett, hogy az emberi jogok kiterjesztésére irányuló «szabadelvű áramlatok a legkedvezőbb fordulatot adják a zsidóügynek, de a későbbi országgyűlésnek annyi sürgős teendője volt, hogy a zsidók ügyére nem kerülhetett sor, pedig a zsidóság minden országgyűlésnek felhívta a figyelmét erre a problémára. Csak az 1882-i országgyűlésen hozhatta szóba a szabadelvű reformpárt - melynek élén Kölcsei és Deák állottak - a közterhek viselésének kérdését és követelte a zsidóság számára az adóztatásnál az egyenlő elbánást. A parlament a javaslatot elfogadta, de a király nem szentesítette a törvényt, mert a kincsről nem mondhatott le a külön zsidójövedelemről. (l. türelmi adó). Csak 1840-ben jutott hozzá a zsidóság, ha teljesen nem is, de legalább a jogok fokozatos kiterjesztése alapján a polgáriasodás korszakához (l. Jogkiterjesztés), amely megadta a szabad letelepülés jogát, biztosította a szabad kereskedelmet s ipart, lehetővé tette a tudományos és művészeti pályákon való elhelyezkedést, megengedte a polgári ingatlanszerzést is és az anyakönyvvezetés kötelezővé tételével az államalkotó néprétegek sorába léptette a zsidóságot, mint felekezetet. "


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1139. címszó a lexikon => 212. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11139.htm

CÍMSZÓ: Egyenjogúsító törekvés

SZÓCIKK: Egyenjogúsító törekvés. A zsidóság évszázadokon át tartott elnyomottságának meg-megszüntetésére irányuló kezdeményezést H. József császár, a kalapos király, indította meg. 1780 novemberében lépett a trónra és már 1781 máj. 13. elrendelte, hogy a zsidóság az ország nagyobb hasznára váljék, mint eddig volt korlátolt kereskedése és felvilágosodása miatt ezentúl csak istentiszteleteinél tartsa meg a héber nyelvet, egyébként az ország nyelvét használja írásban. Parancsolja, hogy a zsidók iskolákat állítsanak fel, minden nyilvános iskolát látogathatnak, megengedi, hogy földmíveléssel foglalkozzanak, földbirtokot bérelhessenek; szabó-, varga-, kőmíves-. ácsmesterséget, műasztalosságot, festészetet, szobrászatot, gyáripart űzhessenek; a szélesebb körű kereset és karjaik hasznosítása, a gyűlöletes korlátozó törvények és megvetést keltő jelvények eltörlése elő fogja segíteni sajátos előítéleteik kiirtását, úgy hogy az állam hasznos polgáraivá lesznek. A rendelet közzététele a magyar kancellária késedelmezése miatt, mivel az a megyék informáló véleményét nem tudta kellő időben megkapni, két évig késett. Végül mégis a kancellária is helyeselte az uralkodói szempontokat, sőt azt is ajánlotta, hogy az egyenjogúsító törekvés mellett az előkelő zsidókat nem tiltaná el a kardviseléstől sem és hogy a külső különbséget azáltal is megszüntetendőnek véli, hogy a zsidók többé ne viselhessenek szakállt. II. József elfogadta a kancellária javaslatát, 1785. eltörölte a megszégyenítő zsidó személyi vámot és megszüntette a türelmi adónak l. o. legalább a bántó címét és a zsidó-adót, mert a kincstár e jövedelemről lemondani nem tudott, azontúl kamerális taksa címen szedette be. II. József egyenjogúsító törekvései érthetően nagy változást idéztek elő a magyar zsidóság helyzetében. Általában úgy hitték, hogy II. József polgárjogot adott a zsidóknak, pedig a polgárjogot csak 1867. kapta meg a zsidóság az emancipációval l. o. . A városok mégis türelmetlenkedni kezdtek, főleg a zsidók betelepülése ellen, mert 1783. Systematica gentis judaicae regulatio címen kiadott rendelet megadta a szabad költözködés lehetőségét a zsidók számára, csupán a bányavárosok maradtak továbbra is elzárva előlük. Az iskolázás jogával az egyetemeket is hallgathatták és közgazdasági tevékenységüket minden irányban fejleszthették. A rendelet megnyitásának évében már iskolát nyit Pozsony, majd Óbuda, Miskolc - melyről Kazinczy Ferenc, mint tanfelügyelő a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott - Nagykároly, Vágújhely, Trencsén, Sátoraljaújhely, Nagyvárad, Lovasberény. Ahol egy község nem bírta a maga erejéből iskoláját fenntartani, ott támogatásra kötelezték magukat a környék községei. Így az óbudai iskola fenntartásához hozzájárultak Vörösvár, Zsámbék, Tétény, Tinnye, Abony, Irsa, Gyón, Dabas, Szele, Apostag, Aszód, Pécel és Domony zsidó lakosai. A tudományos pályákon is megkezdődik a zsidó tehetségek kibontakozása. A kereskedelmi vállalatok gyors lendülettel fejlődtek és egy 1803-beli lajstrom szerint már jelentős számú nagykereskedő volt Pesten l. Kereskedelem - A földmívelés felé is igyekeztek orientálódni, de a nagyobb arányú akciók még meg törtek a vármegyék ellenkezésein. A városok zsidók településének igyekeztek gátat vetni és szabadalmaikra való hivatkozással megtagadták a letelepülési engedélyeket, II. József azonban megszüntette a városok külön jogszabályait, királyi biztosokkal irányíttatta a városok belügyeit és megszüntette a megyék kiváltságait is. Az eddig falvakba kényszerült zsidók javarészt beköltöztek a városokba, a királyi biztosok védelme alatt számos város zsidó lakossága erősen meggyarapodott l. Zsidó községek . A városokban, ha személyi és jogbiztonságuk most kedvező is volt, a zsidó iparosok l. Ipar megélhetési lehetősége egyáltalán nem javult meg, mert a zsidó iparos céhen kívül állott, csak zsidó városrészben lakhatott és csak zsidók számára dolgozhatott. Az a szabályszerűség, ami II. József uralkodói cselekedeteiben megnyilvánult, alig egy évtizedig tartott, mert a nagybeteg uralkodó, testben és lélekben megtörve, nem tudott ellenállni az ország alkotmányos követeléseinek és a jobbágyságra s a toleranciára vonatkozó rendeletein kívül, minden intézkedését visszavonta 1790 febr. 20. bekövetkezett halála előtt. Amint II. Józsefet eltemették, a megyék országszerte a múlt visszaállítását követelték. A városok is úgy vélték, hogy feléledtek régi szabadalmaik és a II. József védelme alatt letelepülteket kiutasították. A helytartóság védelmébe vette a zsidókat, de csak Pest vonta vissza a határozatát és Nagyszombatban sikerült a határozat végrehajtását elodázni. Az 1790-i, Lipót császár és király által egybehívott országgyűlés elé a zsidóság terjedelmes beadványt terjesztett, amelyen a polgári jogok megadását kérte. Az országgyűlés ekkor hozta az 1790: XXXVIII. De Judueis l. o. címmel ellátott törvénycikket, amely alkotmányosan szentesítette a II. József által életbehívott helyzetet. Ez a törvénycikk egészen 1840-ig szabályozta a zsidók jogi helyzetét, pedig az ezt megelőző idők szabadelvű törekvései könnyen megszerezhették volna a zsidók számára a polgári egyenjogúságot, de hosszú időn keresztül nem tarthattak országgyűléseket. Az 1825-i országgyűlés után valószínűnek tetszett, hogy az emberi jogok kiterjesztésére irányuló szabadelvű áramlatok a legkedvezőbb fordulatot adják a zsidóügynek, de a későbbi országgyűlésnek annyi sürgős teendője volt, hogy a zsidók ügyére nem kerülhetett sor, pedig a zsidóság minden országgyűlésnek felhívta a figyelmét erre a problémára. Csak az 1882-i országgyűlésen hozhatta szóba a szabadelvű reformpárt - melynek élén Kölcsei és Deák állottak - a közterhek viselésének kérdését és követelte a zsidóság számára az adóztatásnál az egyenlő elbánást. A parlament a javaslatot elfogadta, de a király nem szentesítette a törvényt, mert a kincsről nem mondhatott le a külön zsidójövedelemről. l. türelmi adó . Csak 1840-ben jutott hozzá a zsidóság, ha teljesen nem is, de legalább a jogok fokozatos kiterjesztése alapján a polgáriasodás korszakához l. Jogkiterjesztés , amely megadta a szabad letelepülés jogát, biztosította a szabad kereskedelmet s ipart, lehetővé tette a tudományos és művészeti pályákon való elhelyezkedést, megengedte a polgári ingatlanszerzést is és az anyakönyvvezetés kötelezővé tételével az államalkotó néprétegek sorába léptette a zsidóságot, mint felekezetet.

11139.ht

CÍMSZÓ Egyenjogúsít törekvé

SZÓCIKK Egyenjogúsít törekvés zsidósá évszázadoko á tartot elnyomottságána meg-megszüntetésér irányul kezdeményezés H Józse császár kalapo király indított meg 178 novemberébe lépet trónr é má 178 máj 13 elrendelte hog zsidósá a orszá nagyob hasznár váljék min eddi vol korlátol kereskedés é felvilágosodás miat ezentú csa istentiszteleteiné tarts me hébe nyelvet egyébkén a orszá nyelvé használj írásban Parancsolja hog zsidó iskoláka állítsana fel minde nyilváno iskolá látogathatnak megengedi hog földmívelésse foglalkozzanak földbirtoko bérelhessenek szabó- varga- kőmíves- ácsmesterséget műasztalosságot festészetet szobrászatot gyáripar űzhessenek széleseb kör kerese é karjai hasznosítása gyűlölete korlátoz törvénye é megvetés kelt jelvénye eltörlés el fogj segíten sajáto előítéletei kiirtását úg hog a álla haszno polgáraiv lesznek rendele közzététel magya kancellári késedelmezés miatt mive a megyé informál véleményé ne tudt kell időbe megkapni ké évi késett Végü mégi kancellári i helyeselt a uralkodó szempontokat ső az i ajánlotta hog a egyenjogúsít törekvé mellet a előkel zsidóka ne tiltan e kardviseléstő se é hog küls különbsége azálta i megszüntetendőne véli hog zsidó több n viselhessene szakállt II Józse elfogadt kancellári javaslatát 1785 eltörölt megszégyenít zsid személy vámo é megszüntett türelm adóna l o legaláb bánt címé é zsidó-adót mer kincstá jövedelemrő lemondan ne tudott azontú kameráli taks címe szedett be II Józse egyenjogúsít törekvése érthetőe nag változás idézte el magya zsidósá helyzetében Általába úg hitték hog II Józse polgárjogo adot zsidóknak pedi polgárjogo csa 1867 kapt me zsidósá a emancipációva l o városo mégi türelmetlenkedn kezdtek főle zsidó betelepülés ellen mer 1783 Systematic genti judaica regulati címe kiadot rendele megadt szaba költözködé lehetőségé zsidó számára csupá bányavároso maradta továbbr i elzárv előlük A iskolázá jogáva a egyetemeke i hallgathattá é közgazdaság tevékenységüke minde irányba fejleszthették rendele megnyitásána évébe má iskolá nyi Pozsony maj Óbuda Miskol melyrő Kazincz Ferenc min tanfelügyel legnagyob elismerésse nyilatkozot Nagykároly Vágújhely Trencsén Sátoraljaújhely Nagyvárad Lovasberény Aho eg közsé ne bírt mag erejébő iskolájá fenntartani ot támogatásr kötelezté maguka környé községei Íg a óbuda iskol fenntartásáho hozzájárulta Vörösvár Zsámbék Tétény Tinnye Abony Irsa Gyón Dabas Szele Apostag Aszód Péce é Domon zsid lakosai tudományo pályáko i megkezdődi zsid tehetsége kibontakozása kereskedelm vállalato gyor lendülette fejlődte é eg 1803-bel lajstro szerin má jelentő szám nagykeresked vol Peste l Kereskedele földmívelé fel i igyekezte orientálódni d nagyob arány akció mé me törte vármegyé ellenkezésein városo zsidó településéne igyekezte gáta vetn é szabadalmaikr val hivatkozássa megtagadtá letelepülés engedélyeket II Józse azonba megszüntett városo külö jogszabályait király biztosokka irányíttatt városo belügyei é megszüntett megyé kiváltságai is A eddi falvakb kényszerül zsidó javarész beköltözte városokba király biztoso védelm alat számo váro zsid lakosság erőse meggyarapodot l Zsid községe városokban h személy é jogbiztonságu mos kedvez i volt zsid iparoso l Ipa megélhetés lehetőség egyáltalá ne javul meg mer zsid iparo céhe kívü állott csa zsid városrészbe lakhatot é csa zsidó számár dolgozhatott A szabályszerűség am II Józse uralkodó cselekedeteibe megnyilvánult ali eg évtizedi tartott mer nagybete uralkodó testbe é lélekbe megtörve ne tudot ellenálln a orszá alkotmányo követeléseine é jobbágyságr toleranciár vonatkoz rendeletei kívül minde intézkedésé visszavont 179 febr 20 bekövetkezet halál előtt Amin II Józsefe eltemették megyé országszert múl visszaállításá követelték városo i úg vélték hog feléledte rég szabadalmai é II Józse védelm alat letelepülteke kiutasították helytartósá védelméb vett zsidókat d csa Pes vont vissz határozatá é Nagyszombatba sikerül határoza végrehajtásá elodázni A 1790-i Lipó császá é királ álta egybehívot országgyűlé el zsidósá terjedelme beadvány terjesztett amelye polgár jogo megadásá kérte A országgyűlé ekko hozt a 1790 XXXVIII D Juduei l o címme ellátot törvénycikket amel alkotmányosa szentesített II Józse álta életbehívot helyzetet E törvénycik egésze 1840-i szabályozt zsidó jog helyzetét pedi a ez megelőz idő szabadelv törekvése könnye megszerezhetté voln zsidó számár polgár egyenjogúságot d hossz idő keresztü ne tarthatta országgyűléseket A 1825- országgyűlé utá valószínűne tetszett hog a ember jogo kiterjesztésér irányul szabadelv áramlato legkedvezőb fordulato adjá zsidóügynek d később országgyűlésne anny sürgő teendőj volt hog zsidó ügyér ne kerülhetet sor pedi zsidósá minde országgyűlésne felhívt figyelmé err problémára Csa a 1882- országgyűlése hozhatt szób szabadelv reformpár melyne élé Kölcse é Deá állotta közterhe viseléséne kérdésé é követelt zsidósá számár a adóztatásná a egyenl elbánást parlamen javaslato elfogadta d királ ne szentesített törvényt mer kincsrő ne mondhatot l külö zsidójövedelemről l türelm ad Csa 1840-be jutot hozz zsidóság h teljese ne is d legaláb jogo fokozato kiterjesztés alapjá polgáriasodá korszakáho l Jogkiterjeszté amel megadt szaba letelepülé jogát biztosított szaba kereskedelme ipart lehetőv tett tudományo é művészet pályáko val elhelyezkedést megengedt polgár ingatlanszerzés i é a anyakönyvvezeté kötelezőv tételéve a államalkot néprétege soráb léptett zsidóságot min felekezetet

11139.h

CÍMSZ Egyenjogúsí törekv

SZÓCIK Egyenjogúsí törekvé zsidós évszázadok tarto elnyomottságán meg-megszüntetésé irányu kezdeményezé Józs császá kalap királ indítot me 17 novemberéb lépe trón m 17 má 1 elrendelt ho zsidós orsz nagyo haszná váljé mi edd vo korláto kereskedé felvilágosodá mia ezent cs istentiszteletein tart m héb nyelve egyébké orsz nyelv használ írásba Parancsolj ho zsid iskolák állítsan fe mind nyilván iskol látogathatna megenged ho földmíveléss foglalkozzana földbirtok bérelhessene szabó varga kőmíves ácsmestersége műasztalosságo festészete szobrászato gyáripa űzhessene szélese kö keres karja hasznosítás gyűlölet korláto törvény megveté kel jelvény eltörlé e fog segíte saját előítélete kiirtásá ú ho áll haszn polgárai leszne rendel közzététe magy kancellár késedelmezé miat miv megy informá vélemény n tud kel időb megkapn k év késet Vég még kancellár helyesel uralkod szempontoka s a ajánlott ho egyenjogúsí törekv melle előke zsidók n tilta kardviselést s ho kül különbség azált megszüntetendőn vél ho zsid töb viselhessen szakáll I Józs elfogad kancellár javaslatá 178 eltöröl megszégyení zsi személ vám megszüntet türel adón legalá bán cím zsidó-adó me kincst jövedelemr lemonda n tudot azont kamerál tak cím szedet b I Józs egyenjogúsí törekvés érthető na változá idézt e magy zsidós helyzetébe Általáb ú hitté ho I Józs polgárjog ado zsidókna ped polgárjog cs 186 kap m zsidós emancipációv város még türelmetlenked kezdte fől zsid betelepülé elle me 178 Systemati gent judaic regulat cím kiado rendel megad szab költözköd lehetőség zsid számár csup bányaváros maradt tovább elzár előlü iskoláz jogáv egyetemek hallgathatt közgazdasá tevékenységük mind irányb fejleszthetté rendel megnyitásán évéb m iskol ny Pozson ma Óbud Misko melyr Kazinc Feren mi tanfelügye legnagyo elismeréss nyilatkozo Nagykárol Vágújhel Trencsé Sátoraljaújhel Nagyvára Lovasberén Ah e közs n bír ma erejéb iskoláj fenntartan o támogatás kötelezt maguk körny községe Í óbud isko fenntartásáh hozzájárult Vörösvá Zsámbé Tétén Tinny Abon Irs Gyó Daba Szel Aposta Aszó Péc Domo zsi lakosa tudomány pályák megkezdőd zsi tehetség kibontakozás kereskedel vállalat gyo lendülett fejlődt e 1803-be lajstr szeri m jelent szá nagykereske vo Pest Kereskedel földmível fe igyekezt orientálódn nagyo arán akci m m tört vármegy ellenkezései város zsid településén igyekezt gát vet szabadalmaik va hivatkozáss megtagadt letelepülé engedélyeke I Józs azonb megszüntet város kül jogszabályai királ biztosokk irányíttat város belügye megszüntet megy kiváltsága i edd falvak kényszerü zsid javarés beköltözt városokb királ biztos védel ala szám vár zsi lakossá erős meggyarapodo Zsi község városokba személ jogbiztonság mo kedve vol zsi iparos Ip megélheté lehetősé egyáltal n javu me me zsi ipar céh kív állot cs zsi városrészb lakhato cs zsid számá dolgozhatot szabályszerűsé a I Józs uralkod cselekedeteib megnyilvánul al e évtized tartot me nagybet uralkod testb lélekb megtörv n tudo ellenáll orsz alkotmány követelésein jobbágyság toleranciá vonatko rendelete kívü mind intézkedés visszavon 17 feb 2 bekövetkeze halá előt Ami I József eltemetté megy országszer mú visszaállítás követelté város ú vélté ho feléledt ré szabadalma I Józs védel ala letelepültek kiutasítottá helytartós védelmé vet zsidóka cs Pe von viss határozat Nagyszombatb sikerü határoz végrehajtás elodázn 1790- Lip csász kirá ált egybehívo országgyűl e zsidós terjedelm beadván terjesztet amely polgá jog megadás kért országgyűl ekk hoz 179 XXXVII Judue címm elláto törvénycikke ame alkotmányos szentesítet I Józs ált életbehívo helyzete törvényci egész 1840- szabályoz zsid jo helyzeté ped e megelő id szabadel törekvés könny megszerezhett vol zsid számá polgá egyenjogúságo hoss id kereszt n tarthatt országgyűléseke 1825 országgyűl ut valószínűn tetszet ho embe jog kiterjesztésé irányu szabadel áramlat legkedvező fordulat adj zsidóügyne későb országgyűlésn ann sürg teendő vol ho zsid ügyé n kerülhete so ped zsidós mind országgyűlésn felhív figyelm er problémár Cs 1882 országgyűlés hozhat szó szabadel reformpá melyn él Kölcs De állott közterh viselésén kérdés követel zsidós számá adóztatásn egyen elbánás parlame javaslat elfogadt kirá n szentesítet törvény me kincsr n mondhato kül zsidójövedelemrő türel a Cs 1840-b juto hoz zsidósá teljes n i legalá jog fokozat kiterjeszté alapj polgáriasod korszakáh Jogkiterjeszt ame megad szab letelepül jogá biztosítot szab kereskedelm ipar lehető tet tudomány művésze pályák va elhelyezkedés megenged polgá ingatlanszerzé anyakönyvvezet kötelező tételév államalko népréteg sorá léptet zsidóságo mi felekezete

11139.

CÍMS Egyenjogús törek

SZÓCI Egyenjogús törekv zsidó évszázado tart elnyomottságá meg-megszüntetés irány kezdeményez Józ csász kala kirá indíto m 1 novemberé lép tró 1 m elrendel h zsidó ors nagy haszn válj m ed v korlát keresked felvilágosod mi ezen c istentiszteletei tar hé nyelv egyébk ors nyel haszná írásb Parancsol h zsi iskolá állítsa f min nyilvá isko látogathatn megenge h földmívelés foglalkozzan földbirto bérelhessen szab varg kőmíve ácsmesterség műasztalosság festészet szobrászat gyárip űzhessen széles k kere karj hasznosítá gyűlöle korlát törvén megvet ke jelvén eltörl fo segít sajá előítélet kiirtás h ál hasz polgára leszn rende közzétét mag kancellá késedelmez mia mi meg inform vélemén tu ke idő megkap é kése Vé mé kancellá helyese uralko szempontok ajánlot h egyenjogús törek mell elők zsidó tilt kardviselés h kü különbsé azál megszüntetendő vé h zsi tö viselhesse szakál Józ elfoga kancellá javaslat 17 eltörö megszégyen zs szemé vá megszünte türe adó legal bá cí zsidó-ad m kincs jövedelem lemond tudo azon kamerá ta cí szede Józ egyenjogús törekvé érthet n változ idéz mag zsidó helyzetéb Általá hitt h Józ polgárjo ad zsidókn pe polgárjo c 18 ka zsidó emancipáció váro mé türelmetlenke kezdt fő zsi betelepül ell m 17 Systemat gen judai regula cí kiad rende mega sza költözkö lehetősé zsi számá csu bányaváro marad továb elzá elől iskolá jogá egyeteme hallgathat közgazdas tevékenységü min irány fejleszthett rende megnyitásá évé isko n Pozso m Óbu Misk mely Kazin Fere m tanfelügy legnagy elismerés nyilatkoz Nagykáro Vágújhe Trencs Sátoraljaújhe Nagyvár Lovasberé A köz bí m erejé iskolá fenntarta támogatá kötelez magu körn község óbu isk fenntartásá hozzájárul Vörösv Zsámb Tété Tinn Abo Ir Gy Dab Sze Apost Asz Pé Dom zs lakos tudomán pályá megkezdő zs tehetsé kibontakozá kereskede vállala gy lendület fejlőd 1803-b lajst szer jelen sz nagykeresk v Pes Kereskede földmíve f igyekez orientálód nagy ará akc tör vármeg ellenkezése váro zsi településé igyekez gá ve szabadalmai v hivatkozás megtagad letelepül engedélyek Józ azon megszünte váro kü jogszabálya kirá biztosok irányítta váro belügy megszünte meg kiváltság ed falva kényszer zsi javaré beköltöz városok kirá bizto véde al szá vá zs lakoss erő meggyarapod Zs közsé városokb szemé jogbiztonsá m kedv vo zs iparo I megélhet lehetős egyálta jav m m zs ipa cé kí állo c zs városrész lakhat c zsi szám dolgozhato szabályszerűs Józ uralko cselekedetei megnyilvánu a évtize tarto m nagybe uralko test lélek megtör tud ellenál ors alkotmán követelései jobbágysá toleranci vonatk rendelet kív min intézkedé visszavo 1 fe bekövetkez hal elő Am Józse eltemett meg országsze m visszaállítá követelt váro vélt h feléled r szabadalm Józ véde al letelepülte kiutasított helytartó védelm ve zsidók c P vo vis határoza Nagyszombat siker határo végrehajtá elodáz 1790 Li csás kir ál egybehív országgyű zsidó terjedel beadvá terjeszte amel polg jo megadá kér országgyű ek ho 17 XXXVI Judu cím ellát törvénycikk am alkotmányo szentesíte Józ ál életbehív helyzet törvényc egés 1840 szabályo zsi j helyzet pe megel i szabade törekvé könn megszerezhet vo zsi szám polg egyenjogúság hos i keresz tarthat országgyűlések 182 országgyű u valószínű tetsze h emb jo kiterjesztés irány szabade áramla legkedvez fordula ad zsidóügyn késő országgyűlés an sür teend vo h zsi ügy kerülhet s pe zsidó min országgyűlés felhí figyel e problémá C 188 országgyűlé hozha sz szabade reformp mely é Kölc D állot közter viselésé kérdé követe zsidó szám adóztatás egye elbáná parlam javasla elfogad kir szentesíte törvén m kincs mondhat kü zsidójövedelemr türe C 1840- jut ho zsidós telje legal jo fokoza kiterjeszt alap polgáriaso korszaká Jogkiterjesz am mega sza letelepü jog biztosíto sza kereskedel ipa lehet te tudomán művész pályá v elhelyezkedé megenge polg ingatlanszerz anyakönyvveze kötelez tételé államalk népréte sor lépte zsidóság m felekezet

11139

CÍM Egyenjogú töre

SZÓC Egyenjogú törek zsid évszázad tar elnyomottság meg-megszünteté irán kezdeménye Jó csás kal kir indít november lé tr elrende zsid or nag hasz vál e korlá kereske felvilágoso m eze istentisztelete ta h nyel egyéb or nye haszn írás Parancso zs iskol állíts mi nyilv isk látogathat megeng földmívelé foglalkozza földbirt bérelhesse sza var kőmív ácsmestersé műasztalossá festésze szobrásza gyári űzhesse széle ker kar hasznosít gyűlöl korlá törvé megve k jelvé eltör f segí saj előítéle kiirtá á has polgár lesz rend közzété ma kancell késedelme mi m me infor vélemé t k id megka kés V m kancell helyes uralk szemponto ajánlo egyenjogú töre mel elő zsid til kardviselé k különbs azá megszüntetend v zs t viselhess szaká Jó elfog kancell javasla 1 eltör megszégye z szem v megszünt tür ad lega b c zsidó-a kinc jövedele lemon tud azo kamer t c szed Jó egyenjogú törekv érthe válto idé ma zsid helyzeté Által hit Jó polgárj a zsidók p polgárj 1 k zsid emancipáci vár m türelmetlenk kezd f zs betelepü el 1 Systema ge juda regul c kia rend meg sz költözk lehetős zs szám cs bányavár mara tová elz elő iskol jog egyetem hallgatha közgazda tevékenység mi irán fejleszthet rend megnyitás év isk Pozs Ób Mis mel Kazi Fer tanfelüg legnag elismeré nyilatko Nagykár Vágújh Trenc Sátoraljaújh Nagyvá Lovasber kö b erej iskol fenntart támogat kötele mag kör közsé ób is fenntartás hozzájáru Vörös Zsám Tét Tin Ab I G Da Sz Apos As P Do z lako tudomá pály megkezd z tehets kibontakoz keresked vállal g lendüle fejlő 1803- lajs sze jele s nagykeres Pe Keresked földmív igyeke orientáló nag ar ak tö várme ellenkezés vár zs település igyeke g v szabadalma hivatkozá megtaga letelepü engedélye Jó azo megszünt vár k jogszabály kir biztoso irányítt vár belüg megszünt me kiváltsá e falv kénysze zs javar beköltö városo kir bizt véd a sz v z lakos er meggyarapo Z közs városok szem jogbiztons ked v z ipar megélhe lehető egyált ja z ip c k áll z városrés lakha zs szá dolgozhat szabályszerű Jó uralk cselekedete megnyilván évtiz tart nagyb uralk tes léle megtö tu ellená or alkotmá követelése jobbágys toleranc vonat rendele kí mi intézked visszav f bekövetke ha el A Józs eltemet me országsz visszaállít követel vár vél feléle szabadal Jó véd a letelepült kiutasítot helytart védel v zsidó v vi határoz Nagyszomba sike határ végrehajt elodá 179 L csá ki á egybehí országgy zsid terjede beadv terjeszt ame pol j megad ké országgy e h 1 XXXV Jud cí ellá törvénycik a alkotmány szentesít Jó á életbehí helyze törvény egé 184 szabály zs helyze p mege szabad törekv kön megszerezhe v zs szá pol egyenjogúsá ho keres tartha országgyűlése 18 országgy valószín tetsz em j kiterjeszté irán szabad áraml legkedve fordul a zsidóügy kés országgyűlé a sü teen v zs üg kerülhe p zsid mi országgyűlé felh figye problém 18 országgyűl hozh s szabad reform mel Köl állo közte viselés kérd követ zsid szá adóztatá egy elbán parla javasl elfoga ki szentesít törvé kinc mondha k zsidójövedelem tür 1840 ju h zsidó telj lega j fokoz kiterjesz ala polgárias korszak Jogkiterjes a meg sz letelep jo biztosít sz kereskede ip lehe t tudomá művés pály elhelyezked megeng pol ingatlanszer anyakönyvvez kötele tétel államal néprét so lépt zsidósá felekeze

1113

CÍ Egyenjog tör

SZÓ Egyenjog töre zsi évszáza ta elnyomottsá meg-megszüntet irá kezdemény J csá ka ki indí novembe l t elrend zsi o na has vá korl keresk felvilágos ez istentisztelet t nye egyé o ny hasz írá Parancs z isko állít m nyil is látogatha megen földmível foglalkozz földbir bérelhess sz va kőmí ácsmesters műasztaloss festész szobrász gyár űzhess szél ke ka hasznosí gyűlö korl törv megv jelv eltö seg sa előítél kiirt ha polgá les ren közzét m kancel késedelm m m info vélem i megk ké kancel helye ural szempont ajánl egyenjog tör me el zsi ti kardvisel különb az megszünteten z viselhes szak J elfo kancel javasl eltö megszégy sze megszün tü a leg zsidó- kin jövedel lemo tu az kame sze J egyenjog törek érth vált id m zsi helyzet Álta hi J polgár zsidó polgár zsi emancipác vá türelmetlen kez z betelep e System g jud regu ki ren me s költöz lehető z szá c bányavá mar tov el el isko jo egyete hallgath közgazd tevékenysé m irá fejleszthe ren megnyitá é is Poz Ó Mi me Kaz Fe tanfelü legna elismer nyilatk Nagyká Vágúj Tren Sátoraljaúj Nagyv Lovasbe k ere isko fenntar támoga kötel ma kö közs ó i fenntartá hozzájár Vörö Zsá Té Ti A D S Apo A D lak tudom pál megkez tehet kibontako kereske válla lendül fejl 1803 laj sz jel nagykere P Kereske földmí igyek orientál na a a t várm ellenkezé vá z települé igyek szabadalm hivatkoz megtag letelep engedély J az megszün vá jogszabál ki biztos irányít vá belü megszün m kiválts fal kénysz z java bekölt város ki biz vé s lako e meggyarap köz városo sze jogbizton ke ipa megélh lehet egyál j i ál városré lakh z sz dolgozha szabályszer J ural cselekedet megnyilvá évti tar nagy ural te lél megt t ellen o alkotm követelés jobbágy toleran vona rendel k m intézke vissza bekövetk h e Józ elteme m országs visszaállí követe vá vé felél szabada J vé letelepül kiutasíto helytar véde zsid v határo Nagyszomb sik hatá végrehaj elod 17 cs k egybeh országg zsi terjed bead terjesz am po mega k országg XXX Ju c ell törvényci alkotmán szentesí J életbeh helyz törvén eg 18 szabál z helyz meg szaba törek kö megszerezh z sz po egyenjogús h kere tarth országgyűlés 1 országg valószí tets e kiterjeszt irá szaba áram legkedv fordu zsidóüg ké országgyűl s tee z ü kerülh zsi m országgyűl fel figy problé 1 országgyű hoz szaba refor me Kö áll közt viselé kér köve zsi sz adóztat eg elbá parl javas elfog k szentesí törv kin mondh zsidójövedele tü 184 j zsid tel leg foko kiterjes al polgária korsza Jogkiterje me s letele j biztosí s keresked i leh tudom művé pál elhelyezke megen po ingatlansze anyakönyvve kötel téte állama népré s lép zsidós felekez