11189.htm
CÍMSZÓ: Emancipáció
SZÓCIKK: Emancipáció, a
magyar zsidók polgári egyenjogúsítása, A XVIII. sz. végén Európa szerte
megindult az emancipációs mozgalom, melynek célja volt, hogy a jogfosztott zsidók
részére kivívja a polgári egyenjogúságot. Magyarországon az 1790. évi
országgyűlés óta a zsidók újabb meg újabb petíciókban kérelmezték az
országgyűlésnél egyenjogúsíttatásuk törvénybe iktatását. Az 1839-40. évi diétán
Vas vm. követe, majd az 1840 márc. 4-én tartott ülésen Pest vm. követe,
Dubraviczky Simon követelte a megyéjétől nyert utasítás értelmében a zsidók
egyenjogúsítását. A javaslatot, melyet Deák Ferenc is pártolt, a rendek nagy
többsége elfogadta, a főrendek azonban Barkóczy székesfehérvári püspök és báró
Eötvös Ignác tárnokmester pártolása ellenére elvetették. Helyette olyan törvény
készült (1840: XXIX. t. c.), mely kimondja ugyan a zsidók szabad letelepülési
jogát a városokba, biztosítja részükre a szabad kereskedelmet és ipart, de korántsem
adja meg nekik a polgári egyenjogúságot (l. Jogkiterjesztés). Az emancipáció
kérdését ekkor a sajtó tartotta napirenden. Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és a
Jelenkor nyitotta meg hasábjait a kérdés tárgyalására, míg a Budapesti
Szemlében br. Eötvös József írt feltűnést keltő tanulmányt «A zsidók
emancipációja» címen. Török Pál pesti református, Székács József pesti evang.
lelkész és Albach pozsonyi ferencrendi hitszónok a zsidók egyenjogúsításának
szükségességéről prédikálnak. Az 1843-47. évi két utolsó rendi diéta,
úgyszintén az 1848. évi első népképviseleti országgyűlés még Beöthy Ödön,
Klauzál Gábor, Kállay Ödön felszólalása ellenére sem tartotta időszerűnek az
emancipáció törvénybe iktatását. A szegedi nemzetgyűlés 1849 júl. 29-iki utolsó
ülésén kimondja ugyan egyhangúlag a zsidók emancipációját a szabadságharcban
tanúsított honszeretetük elismeréséül, a törvény azonban a szabadságharc
leveretése folytán nem lépett életbe. Az abszolutizmus első évtizede már
csirájában fojtott el minden jogkiterjesztésre irányuló törekvést. Csak a
politikai helyzetnek 1860-iki enyhülése hozott újabb reményt a zsidóknak is. Az
1861-iki országgyűlésen, melyet az uralkodó csakhamar feloszlatott, valamint a
Deák-féle húsvéti cikk nyomán 1865. egybehívott országgyűlésen minden párthoz
tartozó tekintélyes képviselők követelték a zsidók egyenjogúsítását, így többek
között Deák Ferenc, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Jókai Mór, Szász Károly,
gr. Széchenyi Béla, Trefort Ágoston. A kérdés ez időben már annyira érett lett
az élet számára, hogy annak megvalósítása tovább nem volt elodázható. Jött a
kiegyezés, a koronázás és ez életbevágó eseményekkel összefüggő sürgős közjogi
törvények megalkotása után gróf Andrássy Gyula miniszterelnök 1867 nov. 25.
haladéktalanul beterjesztette az egyenjogúsító törvényjavaslatot, melyet a
képviselőház minden vita nélkül, egyhangúlag, a főrendiház pedig 64 szavazattal
4 ellenében fogadott el. I. Ferenc József király szentesítő aláírásával lépett
azután életbe az 1867: XVII. t.-c, melynek egyszerű, világos szavai így
szólnak: «1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden
polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt Jogosítottaknak nyilváníttatnak.
2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel
megszüntettetik.» Ezzel megvalósult a hazai zsidóság régi jogos követelésének
egyik része, amely később kiegészítést nyert a recepció (l. o.) törvénybe
iktatásával.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1189. címszó a lexikon =>
223. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11189.htm
CÍMSZÓ: Emancipáció
SZÓCIKK: Emancipáció, a magyar zsidók polgári egyenjogúsítása, A XVIII. sz.
végén Európa szerte megindult az emancipációs mozgalom, melynek célja volt,
hogy a jogfosztott zsidók részére kivívja a polgári egyenjogúságot.
Magyarországon az 1790. évi országgyűlés óta a zsidók újabb meg újabb
petíciókban kérelmezték az országgyűlésnél egyenjogúsíttatásuk törvénybe
iktatását. Az 1839-40. évi diétán Vas vm. követe, majd az 1840 márc. 4-én
tartott ülésen Pest vm. követe, Dubraviczky Simon követelte a megyéjétől nyert
utasítás értelmében a zsidók egyenjogúsítását. A javaslatot, melyet Deák Ferenc
is pártolt, a rendek nagy többsége elfogadta, a főrendek azonban Barkóczy
székesfehérvári püspök és báró Eötvös Ignác tárnokmester pártolása ellenére
elvetették. Helyette olyan törvény készült 1840: XXIX. t. c. , mely kimondja
ugyan a zsidók szabad letelepülési jogát a városokba, biztosítja részükre a
szabad kereskedelmet és ipart, de korántsem adja meg nekik a polgári
egyenjogúságot l. Jogkiterjesztés . Az emancipáció kérdését ekkor a sajtó
tartotta napirenden. Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és a Jelenkor nyitotta meg
hasábjait a kérdés tárgyalására, míg a Budapesti Szemlében br. Eötvös József
írt feltűnést keltő tanulmányt A zsidók emancipációja címen. Török Pál pesti
református, Székács József pesti evang. lelkész és Albach pozsonyi ferencrendi
hitszónok a zsidók egyenjogúsításának szükségességéről prédikálnak. Az 1843-47.
évi két utolsó rendi diéta, úgyszintén az 1848. évi első népképviseleti országgyűlés
még Beöthy Ödön, Klauzál Gábor, Kállay Ödön felszólalása ellenére sem tartotta
időszerűnek az emancipáció törvénybe iktatását. A szegedi nemzetgyűlés 1849
júl. 29-iki utolsó ülésén kimondja ugyan egyhangúlag a zsidók emancipációját a
szabadságharcban tanúsított honszeretetük elismeréséül, a törvény azonban a
szabadságharc leveretése folytán nem lépett életbe. Az abszolutizmus első
évtizede már csirájában fojtott el minden jogkiterjesztésre irányuló törekvést.
Csak a politikai helyzetnek 1860-iki enyhülése hozott újabb reményt a zsidóknak
is. Az 1861-iki országgyűlésen, melyet az uralkodó csakhamar feloszlatott,
valamint a Deák-féle húsvéti cikk nyomán 1865. egybehívott országgyűlésen
minden párthoz tartozó tekintélyes képviselők követelték a zsidók egyenjogúsítását,
így többek között Deák Ferenc, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Jókai Mór,
Szász Károly, gr. Széchenyi Béla, Trefort Ágoston. A kérdés ez időben már
annyira érett lett az élet számára, hogy annak megvalósítása tovább nem volt
elodázható. Jött a kiegyezés, a koronázás és ez életbevágó eseményekkel
összefüggő sürgős közjogi törvények megalkotása után gróf Andrássy Gyula
miniszterelnök 1867 nov. 25. haladéktalanul beterjesztette az egyenjogúsító
törvényjavaslatot, melyet a képviselőház minden vita nélkül, egyhangúlag, a
főrendiház pedig 64 szavazattal 4 ellenében fogadott el. I. Ferenc József
király szentesítő aláírásával lépett azután életbe az 1867: XVII. t.-c, melynek
egyszerű, világos szavai így szólnak: 1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény
lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt
Jogosítottaknak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás
vagy rendelet ezennel megszüntettetik. Ezzel megvalósult a hazai zsidóság régi
jogos követelésének egyik része, amely később kiegészítést nyert a recepció l.
o. törvénybe iktatásával.
11189.ht
CÍMSZÓ Emancipáci
SZÓCIKK Emancipáció magya zsidó polgár egyenjogúsítása XVIII sz végé Európ
szert megindul a emancipáció mozgalom melyne célj volt hog jogfosztot zsidó
részér kivívj polgár egyenjogúságot Magyarországo a 1790 év országgyűlé ót
zsidó újab me újab petíciókba kérelmezté a országgyűlésné egyenjogúsíttatásu
törvényb iktatását A 1839-40 év diétá Va vm követe maj a 184 márc 4-é tartot
ülése Pes vm követe Dubraviczk Simo követelt megyéjétő nyer utasítá értelmébe
zsidó egyenjogúsítását javaslatot melye Deá Feren i pártolt rende nag többség
elfogadta főrende azonba Barkócz székesfehérvár püspö é bár Eötvö Igná
tárnokmeste pártolás ellenér elvetették Helyett olya törvén készül 1840 XXIX t
c mel kimondj ugya zsidó szaba letelepülés jogá városokba biztosítj részükr
szaba kereskedelme é ipart d korántse adj me neki polgár egyenjogúságo l
Jogkiterjeszté A emancipáci kérdésé ekko sajt tartott napirenden Kossut Lajo Pest
Hírlapj é Jelenko nyitott me hasábjai kérdé tárgyalására mí Budapest Szemlébe
br Eötvö Józse ír feltűnés kelt tanulmány zsidó emancipációj címen Törö Pá pest
református Székác Józse pest evang lelkés é Albac pozsony ferencrend hitszóno
zsidó egyenjogúsításána szükségességérő prédikálnak A 1843-47 év ké utols rend
diéta úgyszinté a 1848 év els népképviselet országgyűlé mé Beöth Ödön Klauzá
Gábor Kálla Ödö felszólalás ellenér se tartott időszerűne a emancipáci törvényb
iktatását szeged nemzetgyűlé 184 júl 29-ik utols ülésé kimondj ugya egyhangúla
zsidó emancipációjá szabadságharcba tanúsítot honszeretetü elismeréséül törvén
azonba szabadsághar leveretés folytá ne lépet életbe A abszolutizmu els évtized
má csirájába fojtot e minde jogkiterjesztésr irányul törekvést Csa politika
helyzetne 1860-ik enyhülés hozot újab remény zsidókna is A 1861-ik
országgyűlésen melye a uralkod csakhama feloszlatott valamin Deák-fél húsvét
cik nyomá 1865 egybehívot országgyűlése minde pártho tartoz tekintélye
képviselő követelté zsidó egyenjogúsítását íg többe közöt Deá Ferenc bár Eötvö
József Tisz Kálmán Jóka Mór Szás Károly gr Szécheny Béla Trefor Ágoston kérdé e
időbe má annyir éret let a éle számára hog anna megvalósítás továb ne vol
elodázható Jöt kiegyezés koronázá é e életbevág eseményekke összefügg sürgő
közjog törvénye megalkotás utá gró Andráss Gyul miniszterelnö 186 nov 25
haladéktalanu beterjesztett a egyenjogúsít törvényjavaslatot melye képviselőhá
minde vit nélkül egyhangúlag főrendihá pedi 6 szavazatta ellenébe fogadot el I
Feren Józse királ szentesít aláírásáva lépet azutá életb a 1867 XVII t.-c
melyne egyszerű világo szava íg szólnak 1 § A orszá izraelit lakosa keresztén
lakosokka minde polgár é politika jo gyakorlásár egyarán Jogosítottakna
nyilváníttatnak 2 § Minde ezze ellenkez törvény szoká vag rendele ezenne
megszüntettetik Ezze megvalósul haza zsidósá rég jogo követeléséne egyi része
amel későb kiegészítés nyer recepci l o törvényb iktatásával
11189.h
CÍMSZ Emancipác
SZÓCIK Emancipáci magy zsid polgá egyenjogúsítás XVII s vég Euró szer
megindu emancipáci mozgalo melyn cél vol ho jogfoszto zsid részé kivív polgá
egyenjogúságo Magyarország 179 é országgyűl ó zsid úja m úja petíciókb
kérelmezt országgyűlésn egyenjogúsíttatás törvény iktatásá 1839-4 é diét V v
követ ma 18 már 4- tarto ülés Pe v követ Dubravicz Sim követel megyéjét nye
utasít értelméb zsid egyenjogúsításá javaslato mely De Fere pártol rend na
többsé elfogadt főrend azonb Barkóc székesfehérvá püsp bá Eötv Ign tárnokmest
pártolá ellené elvetetté Helyet oly törvé készü 184 XXI me kimond ugy zsid szab
letelepülé jog városokb biztosít részük szab kereskedelm ipar koránts ad m nek
polgá egyenjogúság Jogkiterjeszt emancipác kérdés ekk saj tartot napirende
Kossu Laj Pes Hírlap Jelenk nyitot m hasábja kérd tárgyalásár m Budapes Szemléb
b Eötv Józs í feltűné kel tanulmán zsid emancipáció címe Tör P pes reformátu
Széká Józs pes evan lelké Alba pozson ferencren hitszón zsid egyenjogúsításán
szükségességér prédikálna 1843-4 é k utol ren diét úgyszint 184 é el népképvisele
országgyűl m Beöt Ödö Klauz Gábo Káll Öd felszólalá ellené s tartot időszerűn
emancipác törvény iktatásá szege nemzetgyűl 18 jú 29-i utol ülés kimond ugy
egyhangúl zsid emancipációj szabadságharcb tanúsíto honszeretet elismeréséü
törvé azonb szabadságha levereté folyt n lépe életb abszolutizm el évtize m
csirájáb fojto mind jogkiterjesztés irányu törekvés Cs politik helyzetn 1860-i
enyhülé hozo úja remén zsidókn i 1861-i országgyűlése mely uralko csakham
feloszlatot valami Deák-fé húsvé ci nyom 186 egybehívo országgyűlés mind párth
tarto tekintély képvisel követelt zsid egyenjogúsításá í több közö De Feren bá
Eötv Józse Tis Kálmá Jók Mó Szá Károl g Széchen Bél Trefo Ágosto kérd időb m
annyi ére le él számár ho ann megvalósítá tová n vo elodázhat Jö kiegyezé
koronáz életbevá eseményekk összefüg sürg közjo törvény megalkotá ut gr András
Gyu minisztereln 18 no 2 haladéktalan beterjesztet egyenjogúsí törvényjavaslato
mely képviselőh mind vi nélkü egyhangúla főrendih ped szavazatt ellenéb fogado
e Fere Józs kirá szentesí aláírásáv lépe azut élet 186 XVI t.- melyn egyszer
világ szav í szólna orsz izraeli lakos kereszté lakosokk mind polgá politik j
gyakorlásá egyará Jogosítottakn nyilváníttatna Mind ezz ellenke törvén szok va
rendel ezenn megszüntetteti Ezz megvalósu haz zsidós ré jog követelésén egy
rész ame késő kiegészíté nye recepc törvény iktatásáva
11189.
CÍMS Emancipá
SZÓCI Emancipác mag zsi polg egyenjogúsítá XVI vé Eur sze megind emancipác
mozgal mely cé vo h jogfoszt zsi rész kiví polg egyenjogúság Magyarorszá 17
országgyű zsi új új petíciók kérelmez országgyűlés egyenjogúsíttatá törvén
iktatás 1839- dié köve m 1 má 4 tart ülé P köve Dubravic Si követe megyéjé ny
utasí értelmé zsi egyenjogúsítás javaslat mel D Fer párto ren n többs elfogad főren
azon Barkó székesfehérv püs b Eöt Ig tárnokmes pártol ellen elvetett Helye ol
törv kész 18 XX m kimon ug zsi sza letelepül jo városok biztosí részü sza
kereskedel ipa koránt a ne polg egyenjogúsá Jogkiterjesz emancipá kérdé ek sa
tarto napirend Koss La Pe Hírla Jelen nyito hasábj kér tárgyalásá Budape Szemlé
Eöt Józ feltűn ke tanulmá zsi emancipáci cím Tö pe reformát Szék Józ pe eva
lelk Alb pozso ferencre hitszó zsi egyenjogúsításá szükségességé prédikáln
1843- uto re dié úgyszin 18 e népképvisel országgyű Beö Öd Klau Gáb Kál Ö
felszólal ellen tarto időszerű emancipá törvén iktatás szeg nemzetgyű 1 j 29-
uto ülé kimon ug egyhangú zsi emancipáció szabadságharc tanúsít honszerete
elismerésé törv azon szabadságh leveret foly lép élet abszolutiz e évtiz csirájá
fojt min jogkiterjeszté irány törekvé C politi helyzet 1860- enyhül hoz új remé
zsidók 1861- országgyűlés mel uralk csakha feloszlato valam Deák-f húsv c nyo
18 egybehív országgyűlé min párt tart tekintél képvise követel zsi
egyenjogúsítás töb köz D Fere b Eöt Józs Ti Kálm Jó M Sz Káro Széche Bé Tref
Ágost kér idő anny ér l é számá h an megvalósít tov v elodázha J kiegyez koroná
életbev események összefü sür közj törvén megalkot u g Andrá Gy miniszterel 1 n
haladéktala beterjeszte egyenjogús törvényjavaslat mel képviselő min v nélk
egyhangúl főrendi pe szavazat ellené fogad Fer Józ kir szentes aláírásá lép azu
éle 18 XV t. mely egysze vilá sza szóln ors izrael lako kereszt lakosok min
polg politi gyakorlás egyar Jogosítottak nyilváníttatn Min ez ellenk törvé szo
v rende ezen megszüntettet Ez megvalós ha zsidó r jo követelésé eg rés am kés
kiegészít ny recep törvén iktatásáv
11189
CÍM Emancip
SZÓC Emancipá ma zs pol egyenjogúsít XV v Eu sz megin emancipá mozga mel c
v jogfosz zs rés kiv pol egyenjogúsá Magyarorsz 1 országgy zs ú ú petíció
kérelme országgyűlé egyenjogúsíttat törvé iktatá 1839 di köv m tar ül köv
Dubravi S követ megyéj n utas értelm zs egyenjogúsítá javasla me Fe párt re
több elfoga főre azo Bark székesfehér pü Eö I tárnokme párto elle elvetet Hely
o tör kés 1 X kimo u zs sz letelepü j városo biztos rész sz kereskede ip korán
n pol egyenjogús Jogkiterjes emancip kérd e s tart napiren Kos L P Hírl Jele
nyit hasáb ké tárgyalás Budap Szeml Eö Jó feltű k tanulm zs emancipác cí T p
reformá Szé Jó p ev lel Al pozs ferencr hitsz zs egyenjogúsítás szükségesség
prédikál 1843 ut r di úgyszi 1 népképvise országgy Be Ö Kla Gá Ká felszóla elle
tart időszer emancip törvé iktatá sze nemzetgy 29 ut ül kimo u egyhang zs
emancipáci szabadsághar tanúsí honszeret elismerés tör azo szabadság levere fol
lé éle abszoluti évti csiráj foj mi jogkiterjeszt irán törekv polit helyze 1860
enyhü ho ú rem zsidó 1861 országgyűlé me ural csakh feloszlat vala Deák- hús ny
1 egybehí országgyűl mi pár tar tekinté képvis követe zs egyenjogúsítá tö kö
Fer Eö Józ T Kál J S Kár Széch B Tre Ágos ké id ann é szám a megvalósí to
elodázh kiegye koron életbe eseménye összef sü köz törvé megalko Andr G
minisztere haladéktal beterjeszt egyenjogú törvényjavasla me képvisel mi nél
egyhangú főrend p szavaza ellen foga Fe Jó ki szente aláírás lé az él 1 X t mel
egysz vil sz szól or izrae lak keresz lakoso mi pol polit gyakorlá egya
Jogosította nyilváníttat Mi e ellen törv sz rend eze megszüntette E megvaló h
zsid j követelés e ré a ké kiegészí n rece törvé iktatásá
1118
CÍ Emanci
SZÓ Emancip m z po egyenjogúsí X E s megi emancip mozg me jogfos z ré ki po
egyenjogús Magyarors országg z petíci kérelm országgyűl egyenjogúsítta törv
iktat 183 d kö ta ü kö Dubrav köve megyé uta értel z egyenjogúsít javasl m F
pár r töb elfog főr az Bar székesfehé p E tárnokm párt ell elvete Hel tö ké kim
z s letelep város bizto rés s keresked i korá po egyenjogú Jogkiterje emanci
kér tar napire Ko Hír Jel nyi hasá k tárgyalá Buda Szem E J felt tanul z
emancipá c reform Sz J e le A poz ferenc hits z egyenjogúsítá szükségessé
prédiká 184 u d úgysz népképvis országg B Kl G K felszól ell tar idősze emanci
törv iktat sz nemzetg 2 u ü kim egyhan z emancipác szabadságha tanús honszere
elismeré tö az szabadsá lever fo l él abszolut évt csirá fo m jogkiterjesz irá
törek poli helyz 186 enyh h re zsid 186 országgyűl m ura csak feloszla val Deák
hú n egybeh országgyű m pá ta tekint képvi követ z egyenjogúsít t k Fe E Jó Ká
Ká Széc Tr Ágo k i an szá megvalós t elodáz kiegy koro életb esemény össze s kö
törv megalk And miniszter haladékta beterjesz egyenjog törvényjavasl m képvise
m né egyhang főren szavaz elle fog F J k szent aláírá l a é me egys vi s szó o
izra la keres lakos m po poli gyakorl egy Jogosított nyilvánítta M elle tör s
ren ez megszüntett megval zsi követelé r k kiegész rec törv iktatás