Magyar Zsidó Lexikon: Elleforradalom

11215.htm

CÍMSZÓ: Elleforradalom

SZÓCIKK: "Ellenforradalom. A proletárdiktatúra letörésére irányuló forradalmi mozgalom Oroszországból indult ki, ahol Denikin, Kolcsak és más tábornokok a szovjet megbuktatására átszervezték a cári haderők maradékát. A magyar proletárdiktatúra kitörése után 1919. Bécsben bizottság alakult, amely megindította az ellenforradalmi mozgalmat és a tanácsköztársaság megbuktatására az antanttal is tárgyalt. Ebben a mozgalomban nem csak az úgynevezett történelmi osztály vett részt, hanem jelentékeny súllyal a polgári középosztály is. Természetes, hogy az ellenforradalmi eszme a zsidóság között is megtalálta azokat, akik a hagyományos társadalmi rend hívei voltak és ezek a bizottság támogatására siettek. A jún. 24. megkísérelt ellenforradalmi akcióban fontos szerepet játszott Klauber Leó postasegédtiszt, aki megmutatta, hogy melyik helyiséget kell megszállni a központi postapalotában és a vidékre is ő adta le a távíró jel szót, hogy kiütött az ellenforradalom. Korvin Ottó forradalmi bírósága halálra ítélte s csak Romanelli olasz ezredes közbelépése mentette meg az életét. A halálos ítéletet akkor 15 évi börtönre enyhítették. Mások az életükkel fizették meg a régi rendhez való ragaszkodásukat. Váry Albert ügyész a forradalmi időkről írt könyvében összeállította a proletárdiktatúra által kivégzettek statisztikáját és ebből kitűnik, hogy összesen 590 egyént végeztetett ki a diktatúra, ezek között 44 (7,4%) zsidót. A nem halálos megtorlások még nagyobb arányszámot mutatnak a zsidóság oldalán. Mikor már bukását várta a diktatúra, a polgári osztályból túszokat szedett. Budapesten 386 túsz között 73 (18,9%), Veszprémben 40 között 20, Sátoraljaújhelyen 46 között 14, Hatvanban 13 között 3, Hódmezővásárhelyen 20 között 4, Gyomán 14 között 3, Kaposvárott 14 között 2, Nagykanizsán 33 között 5, Tiszafüreden 19 között 3, Szombathelyen 29 között 9, Csongrádon 27 között 5, Túrkevén 9 között 3, Balassagyarmaton 12 között 6, Debrecenben 53 között 14 tartozott a zsidósághoz. Aradon ellenforradalmi kormány alakult a diktatúra megdöntésére. Ennek a kormánynak az igazságügy minisztere Pálmai Lajos aradi zsidó közjegyző (államtitkára pedig Eckhardth Tibor) volt. Az adminisztrációs és agitációs költségeket Wolf János és Krausz Samu zsidó polgárok az aradi Lloyd Klubban gyűjtés útján szerezték meg. Szegeden máj. 19. alakult meg gróf Károlyi Gyula vezetésével az ellenkormány amelynek működését a szegedi zsidók készítették elő; az ő közreműködésük nélkül a szegedi ellenforradalom nem is sikerülhetett volna. A nemzeti hadsereg céljára szükséges pénzt szinten a zsidók adták össze. A szegedi Anti-Bolsevista Comité megteremtésében nagy része van Biedl Samunak, a hitközség elnökének, továbbá Papp Róbert ügyvédnek, a szegedi Függetlenségi Part elnökének, Bokor Adolf gyógyszerésznek és Schweiger Miksa fakereskedőnek. Először tartalékos tiszti zászlóaljak alakultak, amelyek a vöröskatonákat lefegyverezték és a kaszárnyát elfoglalták. Az ellenkormány Aradról csak ezután költözött át Szegedre. A kaszárnyát elfoglaló tisztek között a következő zsidókat találjuk: Főhadnagyok: Bach Artúr, Biedl Jenő (megh. 1928. a világháborúban szenvedett sebesülések következtében), Boros Jenő, Czeisler Sándor és Fischer Marcell,; hadnagyok: Bach Ferenc, Gábor Gyula, Havas Árpád, Rózsa Lajos, Schatz Gyula, Szántó Rezső, Trebits Gyula; alhadnagyok: Bach László, Lindenfeld Lajos és Vas Miklós önkéntes. A 72 ellenforradalmi tiszt között 15 zsidóhitű volt. A proklamációt, amelyet 1919 máj. 17. az A. B. C. kiadott és amely a szent egységet hirdette, a zsidóságból Biedl Samu hitközségi elnök, Papp Róbert és Vajda Sándor írták alá. Akkor még Zadravecz István, a későbbi tábori püspök sem ellenezte az együttműködést és a pedagógiai bizottságban helyet kapott Rosenberg Izidor a zsidó iskola tanítója, a pénzszerző propagandaosztály vezetésével pedig Biedl Samut bízták meg. A szegedi ellenkormány kihagyta a zsidó Pálmait, de az Ábrahám Dezső vezetésével alakult második kormány a közélelmezési tárcát juttatta neki. Az előkészítő bizottság ülésén Gömbös Gyula, aki később a fajvédő antiszemiták vezére lett, helyeselte, hogy a vezetőségbe két zsidót is választanak. Zadravecz páter azonban már azt a kijelentést tette, hogy a konszolidáció előtt a zsidósággal való «leszámolás» nem kerülhető el. A diktatúra bukása után, aug. 28. a Pesti Izraelita Hitközség elöljárósága Székely Ferenc elnökkel az élén ünnepélyes deklarációt bocsátott ki, amelyben a következőket jelenti ki: «A hitközség a maga és az egész magyar zsidóság nevében végtelen örömének ad kifejezést afölött, hogy az úgynevezett proletárdiktatúra esztelen és erőszakos kormányzati rendszere, amely minden hitközséget és generációk munkájával és áldozatkészségével fölépített gyönyörű intézményeit végpusztulással fenyegette, saját bűnében összeomlott. A hitközség konstatálni kívánja, hogy a kommunizmus nevű tévtan legelsősorban kereskedőellenes áramlat, senkire sem olyan káros és veszedelmes, mint a főleg kereskedelmi és ipari foglalkozást űző zsidóságra. A hitközség ennél fogva fájdalommal és egyúttal megbotránkozással állapítja meg, hogy a kommunista uralom vezérkarában és táborában nagy számmal voltak zsidószármazású emberek, akik majdnem kivétel nélkül már előbb váltak hűtlenné vallásukhoz, mint később hazájukhoz. Minthogy pedig ezeknek szereplése lelkiismeretlen és gonosz emberek által arra használtatik föl, hogy a zsidót a kommunistával azonosítsa, a hitközség konstatálni kívánja, hogy minden egyes zsidószármazású kommunistával szemben legalább 1000 zsidóvallású magyar állampolgár áll, aki békében és háborúban híven állott a magyar haza és nemzet szolgálatában és a proletárdiktatúra gyászos korszakában más vallású polgártársával együtt tűrhetetlenül szenvedett és a kommunizmus erkölcsi tévtanaitól épp oly távol állott, mint bárki más. A hitközség úgy a zsidóvallás szent hagyományaiból, mint saját erkölcsi érzületéből kiindulva kimondja, hogy megtagad minden szolidaritást azokkal, akik akár a bolsevista propagandában, akár annak gonosztetteiben aktív részt vettek és azokat, mint a haza és vallás ellenségeit, amennyiben még a zsidó felekezethez tartoznának - annak közösségéből kirekeszti. A hitközség mindezek után a legnagyobb határozottsággal utasítja vissza a magyarországi zsidó felekezetek ellen szórt rágalmakat. Jó és rossz időben országunkért és nemzetünkért minden áldozatra készen szilárdan állunk a magyar törvények alapján, amelyek minket az ország teljes jogú polgáraivá tettek meg. Még határozottabb Szeged város zsidó polgárságának ünnepélyes nyilatkozata, amelyet 1919 jún. 26. hoztak nyilvánosságra. A nyilatkozat többek közt ezt mondja: «Nem tűrjük és bárhonnan jöjjön is, visszautasítunk minden ürügyet, amely azt a tendenciát szolgálja, hogy bennünket zsidókat vallásfelekezetünk miatt a magyar hazához, a magyar nemzethez való hűségünkben meggyanúsítson. Mi a magyar nemzeti eszme szolgálatában állottunk a múltban és megrendíthetetlen hűséggel és odaadással állunk szolgálatában ma is, mint bármikor.» A szenvedélyek kitörését azonban sem e nyilatkozatok, sem Vészi Józsefnek híres cikke a Pester Lloydban - aki a budapesti és környékbeli zsidóság képviseletében nyilatkozott - nem tudta megállítani. A zsidóüldözés megindult s olyan_ méreteket öltött, hogy később a kereszténység kiváló püspökei emelték föl tiltakozó az üldözések ellen: Csernoch János hercegprímás 1921 jún. 7, Mikes János szombathelyi püspök Zalalövőn, 1921 jún. 8., Rott Nándor veszprémi püspök Devecserben 1921 máj.30. Hanauer István váci püspök Ócsán. Később maga az u. n. keresztény kurzus vallás- és közerkölcsügyi minisztere, Haller István is állást foglalt a zsidóüldözések ellen s Orosházán 1928 jan. 12. - a következőket jelentette ki a Büchler Márton rabbi vezetésével előtte megjelent küldöttség előtt: «A keresztény szellem, a keresztény kurzus kizárja a zsidógyűlöletet. Jól tudja, a vörös uralom alatt volt zsidó kegyetlenség és keresztény kegyetlenség, de hithű zsidó nem képes akkora galádság elkövetésére, valamint hithű keresztény sem lesz gyilkossá. Gyűlölködést szítani, ártatlanokat üldözni - különösen a mai viszonyok között, valóságos hazaárulás számba megy.» A nemzeti hadsereg Budapestre való bevonulását az egész zsidóság örömmel üdvözölte. Székely Ferenc elnök nagy üdvözlő cikket irt, amelyben többek között kijelentette, hogy a nemzeti hadsereg és annak fővezérsége épp oly kevéssé felelős egyes hitvány emberek gaztetteiért, mint a magyar zsidóság a proletárdiktatúra bűneiért. A nemzeti hadsereg fővezére előtt meg is jelent a hitközség küldöttsége, átadta a hitközség 100,000 koronás alapítványát és ismertette a zsidóság panaszait és kívánságait. A később történtek már a legújabb kor politikai történetéhez tartoznak és azért ezekre az eseményekre itt nem térünk ki. (V. ö. Váry Albert, «A vörös uralom Magyarországon», Kelemen Béla, «Naplójegyzetek és okiratok». A hitközségek kiadványai, a felekezeti és a napisajtó évfolyamai."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1215. címszó a lexikon => 220. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11215.htm

CÍMSZÓ: Elleforradalom

SZÓCIKK: Ellenforradalom. A proletárdiktatúra letörésére irányuló forradalmi mozgalom Oroszországból indult ki, ahol Denikin, Kolcsak és más tábornokok a szovjet megbuktatására átszervezték a cári haderők maradékát. A magyar proletárdiktatúra kitörése után 1919. Bécsben bizottság alakult, amely megindította az ellenforradalmi mozgalmat és a tanácsköztársaság megbuktatására az antanttal is tárgyalt. Ebben a mozgalomban nem csak az úgynevezett történelmi osztály vett részt, hanem jelentékeny súllyal a polgári középosztály is. Természetes, hogy az ellenforradalmi eszme a zsidóság között is megtalálta azokat, akik a hagyományos társadalmi rend hívei voltak és ezek a bizottság támogatására siettek. A jún. 24. megkísérelt ellenforradalmi akcióban fontos szerepet játszott Klauber Leó postasegédtiszt, aki megmutatta, hogy melyik helyiséget kell megszállni a központi postapalotában és a vidékre is ő adta le a távíró jel szót, hogy kiütött az ellenforradalom. Korvin Ottó forradalmi bírósága halálra ítélte s csak Romanelli olasz ezredes közbelépése mentette meg az életét. A halálos ítéletet akkor 15 évi börtönre enyhítették. Mások az életükkel fizették meg a régi rendhez való ragaszkodásukat. Váry Albert ügyész a forradalmi időkről írt könyvében összeállította a proletárdiktatúra által kivégzettek statisztikáját és ebből kitűnik, hogy összesen 590 egyént végeztetett ki a diktatúra, ezek között 44 7,4% zsidót. A nem halálos megtorlások még nagyobb arányszámot mutatnak a zsidóság oldalán. Mikor már bukását várta a diktatúra, a polgári osztályból túszokat szedett. Budapesten 386 túsz között 73 18,9% , Veszprémben 40 között 20, Sátoraljaújhelyen 46 között 14, Hatvanban 13 között 3, Hódmezővásárhelyen 20 között 4, Gyomán 14 között 3, Kaposvárott 14 között 2, Nagykanizsán 33 között 5, Tiszafüreden 19 között 3, Szombathelyen 29 között 9, Csongrádon 27 között 5, Túrkevén 9 között 3, Balassagyarmaton 12 között 6, Debrecenben 53 között 14 tartozott a zsidósághoz. Aradon ellenforradalmi kormány alakult a diktatúra megdöntésére. Ennek a kormánynak az igazságügy minisztere Pálmai Lajos aradi zsidó közjegyző államtitkára pedig Eckhardth Tibor volt. Az adminisztrációs és agitációs költségeket Wolf János és Krausz Samu zsidó polgárok az aradi Lloyd Klubban gyűjtés útján szerezték meg. Szegeden máj. 19. alakult meg gróf Károlyi Gyula vezetésével az ellenkormány amelynek működését a szegedi zsidók készítették elő; az ő közreműködésük nélkül a szegedi ellenforradalom nem is sikerülhetett volna. A nemzeti hadsereg céljára szükséges pénzt szinten a zsidók adták össze. A szegedi Anti-Bolsevista Comité megteremtésében nagy része van Biedl Samunak, a hitközség elnökének, továbbá Papp Róbert ügyvédnek, a szegedi Függetlenségi Part elnökének, Bokor Adolf gyógyszerésznek és Schweiger Miksa fakereskedőnek. Először tartalékos tiszti zászlóaljak alakultak, amelyek a vöröskatonákat lefegyverezték és a kaszárnyát elfoglalták. Az ellenkormány Aradról csak ezután költözött át Szegedre. A kaszárnyát elfoglaló tisztek között a következő zsidókat találjuk: Főhadnagyok: Bach Artúr, Biedl Jenő megh. 1928. a világháborúban szenvedett sebesülések következtében , Boros Jenő, Czeisler Sándor és Fischer Marcell,; hadnagyok: Bach Ferenc, Gábor Gyula, Havas Árpád, Rózsa Lajos, Schatz Gyula, Szántó Rezső, Trebits Gyula; alhadnagyok: Bach László, Lindenfeld Lajos és Vas Miklós önkéntes. A 72 ellenforradalmi tiszt között 15 zsidóhitű volt. A proklamációt, amelyet 1919 máj. 17. az A. B. C. kiadott és amely a szent egységet hirdette, a zsidóságból Biedl Samu hitközségi elnök, Papp Róbert és Vajda Sándor írták alá. Akkor még Zadravecz István, a későbbi tábori püspök sem ellenezte az együttműködést és a pedagógiai bizottságban helyet kapott Rosenberg Izidor a zsidó iskola tanítója, a pénzszerző propagandaosztály vezetésével pedig Biedl Samut bízták meg. A szegedi ellenkormány kihagyta a zsidó Pálmait, de az Ábrahám Dezső vezetésével alakult második kormány a közélelmezési tárcát juttatta neki. Az előkészítő bizottság ülésén Gömbös Gyula, aki később a fajvédő antiszemiták vezére lett, helyeselte, hogy a vezetőségbe két zsidót is választanak. Zadravecz páter azonban már azt a kijelentést tette, hogy a konszolidáció előtt a zsidósággal való leszámolás nem kerülhető el. A diktatúra bukása után, aug. 28. a Pesti Izraelita Hitközség elöljárósága Székely Ferenc elnökkel az élén ünnepélyes deklarációt bocsátott ki, amelyben a következőket jelenti ki: A hitközség a maga és az egész magyar zsidóság nevében végtelen örömének ad kifejezést afölött, hogy az úgynevezett proletárdiktatúra esztelen és erőszakos kormányzati rendszere, amely minden hitközséget és generációk munkájával és áldozatkészségével fölépített gyönyörű intézményeit végpusztulással fenyegette, saját bűnében összeomlott. A hitközség konstatálni kívánja, hogy a kommunizmus nevű tévtan legelsősorban kereskedőellenes áramlat, senkire sem olyan káros és veszedelmes, mint a főleg kereskedelmi és ipari foglalkozást űző zsidóságra. A hitközség ennél fogva fájdalommal és egyúttal megbotránkozással állapítja meg, hogy a kommunista uralom vezérkarában és táborában nagy számmal voltak zsidószármazású emberek, akik majdnem kivétel nélkül már előbb váltak hűtlenné vallásukhoz, mint később hazájukhoz. Minthogy pedig ezeknek szereplése lelkiismeretlen és gonosz emberek által arra használtatik föl, hogy a zsidót a kommunistával azonosítsa, a hitközség konstatálni kívánja, hogy minden egyes zsidószármazású kommunistával szemben legalább 1000 zsidóvallású magyar állampolgár áll, aki békében és háborúban híven állott a magyar haza és nemzet szolgálatában és a proletárdiktatúra gyászos korszakában más vallású polgártársával együtt tűrhetetlenül szenvedett és a kommunizmus erkölcsi tévtanaitól épp oly távol állott, mint bárki más. A hitközség úgy a zsidóvallás szent hagyományaiból, mint saját erkölcsi érzületéből kiindulva kimondja, hogy megtagad minden szolidaritást azokkal, akik akár a bolsevista propagandában, akár annak gonosztetteiben aktív részt vettek és azokat, mint a haza és vallás ellenségeit, amennyiben még a zsidó felekezethez tartoznának - annak közösségéből kirekeszti. A hitközség mindezek után a legnagyobb határozottsággal utasítja vissza a magyarországi zsidó felekezetek ellen szórt rágalmakat. Jó és rossz időben országunkért és nemzetünkért minden áldozatra készen szilárdan állunk a magyar törvények alapján, amelyek minket az ország teljes jogú polgáraivá tettek meg. Még határozottabb Szeged város zsidó polgárságának ünnepélyes nyilatkozata, amelyet 1919 jún. 26. hoztak nyilvánosságra. A nyilatkozat többek közt ezt mondja: Nem tűrjük és bárhonnan jöjjön is, visszautasítunk minden ürügyet, amely azt a tendenciát szolgálja, hogy bennünket zsidókat vallásfelekezetünk miatt a magyar hazához, a magyar nemzethez való hűségünkben meggyanúsítson. Mi a magyar nemzeti eszme szolgálatában állottunk a múltban és megrendíthetetlen hűséggel és odaadással állunk szolgálatában ma is, mint bármikor. A szenvedélyek kitörését azonban sem e nyilatkozatok, sem Vészi Józsefnek híres cikke a Pester Lloydban - aki a budapesti és környékbeli zsidóság képviseletében nyilatkozott - nem tudta megállítani. A zsidóüldözés megindult s olyan_ méreteket öltött, hogy később a kereszténység kiváló püspökei emelték föl tiltakozó az üldözések ellen: Csernoch János hercegprímás 1921 jún. 7, Mikes János szombathelyi püspök Zalalövőn, 1921 jún. 8., Rott Nándor veszprémi püspök Devecserben 1921 máj.30. Hanauer István váci püspök Ócsán. Később maga az u. n. keresztény kurzus vallás- és közerkölcsügyi minisztere, Haller István is állást foglalt a zsidóüldözések ellen s Orosházán 1928 jan. 12. - a következőket jelentette ki a Büchler Márton rabbi vezetésével előtte megjelent küldöttség előtt: A keresztény szellem, a keresztény kurzus kizárja a zsidógyűlöletet. Jól tudja, a vörös uralom alatt volt zsidó kegyetlenség és keresztény kegyetlenség, de hithű zsidó nem képes akkora galádság elkövetésére, valamint hithű keresztény sem lesz gyilkossá. Gyűlölködést szítani, ártatlanokat üldözni - különösen a mai viszonyok között, valóságos hazaárulás számba megy. A nemzeti hadsereg Budapestre való bevonulását az egész zsidóság örömmel üdvözölte. Székely Ferenc elnök nagy üdvözlő cikket irt, amelyben többek között kijelentette, hogy a nemzeti hadsereg és annak fővezérsége épp oly kevéssé felelős egyes hitvány emberek gaztetteiért, mint a magyar zsidóság a proletárdiktatúra bűneiért. A nemzeti hadsereg fővezére előtt meg is jelent a hitközség küldöttsége, átadta a hitközség 100,000 koronás alapítványát és ismertette a zsidóság panaszait és kívánságait. A később történtek már a legújabb kor politikai történetéhez tartoznak és azért ezekre az eseményekre itt nem térünk ki. V. ö. Váry Albert, A vörös uralom Magyarországon , Kelemen Béla, Naplójegyzetek és okiratok . A hitközségek kiadványai, a felekezeti és a napisajtó évfolyamai.

11215.ht

CÍMSZÓ Elleforradalo

SZÓCIKK Ellenforradalom proletárdiktatúr letörésér irányul forradalm mozgalo Oroszországbó indul ki aho Denikin Kolcsa é má tábornoko szovje megbuktatásár átszervezté cár haderő maradékát magya proletárdiktatúr kitörés utá 1919 Bécsbe bizottsá alakult amel megindított a ellenforradalm mozgalma é tanácsköztársasá megbuktatásár a antantta i tárgyalt Ebbe mozgalomba ne csa a úgynevezet történelm osztál vet részt hane jelentéken súllya polgár középosztál is Természetes hog a ellenforradalm eszm zsidósá közöt i megtalált azokat aki hagyományo társadalm ren híve volta é eze bizottsá támogatásár siettek jún 24 megkísérel ellenforradalm akcióba fonto szerepe játszot Klaube Le postasegédtiszt ak megmutatta hog melyi helyisége kel megszálln központ postapalotába é vidékr i adt l távír je szót hog kiütöt a ellenforradalom Korvi Ott forradalm bíróság halálr ítélt csa Romanell olas ezrede közbelépés mentett me a életét halálo ítélete akko 1 év börtönr enyhítették Máso a életükke fizetté me rég rendhe val ragaszkodásukat Vár Alber ügyés forradalm időkrő ír könyvébe összeállított proletárdiktatúr álta kivégzette statisztikájá é ebbő kitűnik hog összese 59 egyén végeztetet k diktatúra eze közöt 4 7,4 zsidót ne halálo megtorláso mé nagyob arányszámo mutatna zsidósá oldalán Miko má bukásá várt diktatúra polgár osztálybó túszoka szedett Budapeste 38 tús közöt 7 18,9 Veszprémbe 4 közöt 20 Sátoraljaújhelye 4 közöt 14 Hatvanba 1 közöt 3 Hódmezővásárhelye 2 közöt 4 Gyomá 1 közöt 3 Kaposvárot 1 közöt 2 Nagykanizsá 3 közöt 5 Tiszafürede 1 közöt 3 Szombathelye 2 közöt 9 Csongrádo 2 közöt 5 Túrkevé közöt 3 Balassagyarmato 1 közöt 6 Debrecenbe 5 közöt 1 tartozot zsidósághoz Arado ellenforradalm kormán alakul diktatúr megdöntésére Enne kormányna a igazságüg miniszter Pálma Lajo arad zsid közjegyz államtitkár pedi Eckhardt Tibo volt A adminisztráció é agitáció költségeke Wol Jáno é Kraus Sam zsid polgáro a arad Lloy Klubba gyűjté útjá szerezté meg Szegede máj 19 alakul me gró Károly Gyul vezetéséve a ellenkormán amelyne működésé szeged zsidó készítetté elő a közreműködésü nélkü szeged ellenforradalo ne i sikerülhetet volna nemzet hadsere céljár szüksége pénz szinte zsidó adtá össze szeged Anti-Bolsevist Comit megteremtésébe nag rész va Bied Samunak hitközsé elnökének tovább Pap Róber ügyvédnek szeged Függetlenség Par elnökének Boko Adol gyógyszerészne é Schweige Miks fakereskedőnek Előszö tartaléko tiszt zászlóalja alakultak amelye vöröskatonáka lefegyverezté é kaszárnyá elfoglalták A ellenkormán Aradró csa ezutá költözöt á Szegedre kaszárnyá elfoglal tiszte közöt következ zsidóka találjuk Főhadnagyok Bac Artúr Bied Jen megh 1928 világháborúba szenvedet sebesülése következtébe Boro Jenő Czeisle Sándo é Fische Marcell, hadnagyok Bac Ferenc Gábo Gyula Hava Árpád Rózs Lajos Schat Gyula Szánt Rezső Trebit Gyula alhadnagyok Bac László Lindenfel Lajo é Va Mikló önkéntes 7 ellenforradalm tisz közöt 1 zsidóhit volt proklamációt amelye 191 máj 17 a A B C kiadot é amel szen egysége hirdette zsidóságbó Bied Sam hitközség elnök Pap Róber é Vajd Sándo írtá alá Akko mé Zadravec István később tábor püspö se ellenezt a együttműködés é pedagógia bizottságba helye kapot Rosenber Izido zsid iskol tanítója pénzszerz propagandaosztál vezetéséve pedi Bied Samu bíztá meg szeged ellenkormán kihagyt zsid Pálmait d a Ábrahá Dezs vezetéséve alakul másodi kormán közélelmezés tárcá juttatt neki A előkészít bizottsá ülésé Gömbö Gyula ak későb fajvéd antiszemitá vezér lett helyeselte hog vezetőségb ké zsidó i választanak Zadravec páte azonba má az kijelentés tette hog konszolidáci előt zsidóságga val leszámolá ne kerülhet el diktatúr bukás után aug 28 Pest Izraelit Hitközsé elöljáróság Székel Feren elnökke a élé ünnepélye deklaráció bocsátot ki amelybe következőke jelent ki hitközsé mag é a egés magya zsidósá nevébe végtele öröméne a kifejezés afölött hog a úgynevezet proletárdiktatúr esztele é erőszako kormányzat rendszere amel minde hitközsége é generáció munkájáva é áldozatkészségéve fölépítet gyönyör intézményei végpusztulássa fenyegette sajá bűnébe összeomlott hitközsé konstatáln kívánja hog kommunizmu nev tévta legelsősorba kereskedőellene áramlat senkir se olya káro é veszedelmes min főle kereskedelm é ipar foglalkozás űz zsidóságra hitközsé enné fogv fájdalomma é egyútta megbotránkozássa állapítj meg hog kommunist uralo vezérkarába é táborába nag számma volta zsidószármazás emberek aki majdne kivéte nélkü má előb válta hűtlenn vallásukhoz min későb hazájukhoz Minthog pedi ezekne szereplés lelkiismeretle é gonos embere álta arr használtati föl hog zsidó kommunistáva azonosítsa hitközsé konstatáln kívánja hog minde egye zsidószármazás kommunistáva szembe legaláb 100 zsidóvallás magya állampolgá áll ak békébe é háborúba híve állot magya haz é nemze szolgálatába é proletárdiktatúr gyászo korszakába má vallás polgártársáva együt tűrhetetlenü szenvedet é kommunizmu erkölcs tévtanaitó ép ol távo állott min bárk más hitközsé úg zsidóvallá szen hagyományaiból min sajá erkölcs érzületébő kiindulv kimondja hog megtaga minde szolidaritás azokkal aki aká bolsevist propagandában aká anna gonosztetteibe aktí rész vette é azokat min haz é vallá ellenségeit amennyibe mé zsid felekezethe tartoznána anna közösségébő kirekeszti hitközsé mindeze utá legnagyob határozottságga utasítj vissz magyarország zsid felekezete elle szór rágalmakat J é ross időbe országunkér é nemzetünkér minde áldozatr késze szilárda állun magya törvénye alapján amelye minke a orszá telje jog polgáraiv tette meg Mé határozottab Szege váro zsid polgárságána ünnepélye nyilatkozata amelye 191 jún 26 hozta nyilvánosságra nyilatkoza többe köz ez mondja Ne tűrjü é bárhonna jöjjö is visszautasítun minde ürügyet amel az tendenciá szolgálja hog bennünke zsidóka vallásfelekezetün miat magya hazához magya nemzethe val hűségünkbe meggyanúsítson M magya nemzet eszm szolgálatába állottun múltba é megrendíthetetle hűségge é odaadássa állun szolgálatába m is min bármikor szenvedélye kitörésé azonba se nyilatkozatok se Vész Józsefne híre cikk Peste Lloydba ak budapest é környékbel zsidósá képviseletébe nyilatkozot ne tudt megállítani zsidóüldözé megindul olyan méreteke öltött hog későb kereszténysé kivál püspöke emelté fö tiltakoz a üldözése ellen Csernoc Jáno hercegprímá 192 jún 7 Mike Jáno szombathely püspö Zalalövőn 192 jún 8. Rot Nándo veszprém püspö Devecserbe 192 máj.30 Hanaue Istvá vác püspö Ócsán Későb mag a u n keresztén kurzu vallás é közerkölcsügy minisztere Halle Istvá i állás foglal zsidóüldözése elle Orosházá 192 jan 12 következőke jelentett k Büchle Márto rabb vezetéséve előtt megjelen küldöttsé előtt keresztén szellem keresztén kurzu kizárj zsidógyűlöletet Jó tudja vörö uralo alat vol zsid kegyetlensé é keresztén kegyetlenség d hith zsid ne képe akkor galádsá elkövetésére valamin hith keresztén se les gyilkossá Gyűlölködés szítani ártatlanoka üldözn különöse ma viszonyo között valóságo hazaárulá számb megy nemzet hadsere Budapestr val bevonulásá a egés zsidósá örömme üdvözölte Székel Feren elnö nag üdvözl cikke irt amelybe többe közöt kijelentette hog nemzet hadsere é anna fővezérség ép ol kevéss felelő egye hitván embere gaztetteiért min magya zsidósá proletárdiktatúr bűneiért nemzet hadsere fővezér előt me i jelen hitközsé küldöttsége átadt hitközsé 100,00 koroná alapítványá é ismertett zsidósá panaszai é kívánságait későb történte má legújab ko politika történetéhe tartozna é azér ezekr a eseményekr it ne térün ki V ö Vár Albert vörö uralo Magyarországo Keleme Béla Naplójegyzete é okirato hitközsége kiadványai felekezet é napisajt évfolyamai

11215.h

CÍMSZ Elleforradal

SZÓCIK Ellenforradalo proletárdiktatú letörésé irányu forradal mozgal Oroszországb indu k ah Deniki Kolcs m tábornok szovj megbuktatásá átszervezt cá hader maradéká magy proletárdiktatú kitöré ut 191 Bécsb bizotts alakul ame megindítot ellenforradal mozgalm tanácsköztársas megbuktatásá antantt tárgyal Ebb mozgalomb n cs úgyneveze történel osztá ve rész han jelentéke súlly polgá középosztá i Természete ho ellenforradal esz zsidós közö megtalál azoka ak hagyomány társadal re hív volt ez bizotts támogatásá siette jú 2 megkísére ellenforradal akciób font szerep játszo Klaub L postasegédtisz a megmutatt ho mely helyiség ke megszáll közpon postapalotáb vidék ad táví j szó ho kiütö ellenforradalo Korv Ot forradal bírósá halál ítél cs Romanel ola ezred közbelépé mentet m életé halál ítélet akk é börtön enyhítetté Más életükk fizett m ré rendh va ragaszkodásuka Vá Albe ügyé forradal időkr í könyvéb összeállítot proletárdiktatú ált kivégzett statisztikáj ebb kitűni ho összes 5 egyé végeztete diktatúr ez közö 7, zsidó n halál megtorlás m nagyo arányszám mutatn zsidós oldalá Mik m bukás vár diktatúr polgá osztályb túszok szedet Budapest 3 tú közö 18, Veszprémb közö 2 Sátoraljaújhely közö 1 Hatvanb közö Hódmezővásárhely közö Gyom közö Kaposváro közö Nagykanizs közö Tiszafüred közö Szombathely közö Csongrád közö Túrkev közö Balassagyarmat közö Debrecenb közö tartozo zsidóságho Arad ellenforradal kormá alaku diktatú megdöntésér Enn kormányn igazságü miniszte Pálm Laj ara zsi közjegy államtitká ped Eckhard Tib vol adminisztráci agitáci költségek Wo Ján Krau Sa zsi polgár ara Llo Klubb gyűjt útj szerezt me Szeged má 1 alaku m gr Károl Gyu vezetésév ellenkormá amelyn működés szege zsid készített el közreműködés nélk szege ellenforradal n sikerülhete voln nemze hadser céljá szükség pén szint zsid adt össz szege Anti-Bolsevis Comi megteremtéséb na rés v Bie Samuna hitközs elnökéne továb Pa Róbe ügyvédne szege Függetlensé Pa elnökéne Bok Ado gyógyszerészn Schweig Mik fakereskedőne Elősz tartalék tisz zászlóalj alakulta amely vöröskatonák lefegyverezt kaszárny elfoglaltá ellenkormá Aradr cs ezut költözö Szegedr kaszárny elfogla tiszt közö követke zsidók találju Főhadnagyo Ba Artú Bie Je meg 192 világháborúb szenvede sebesülés következtéb Bor Jen Czeisl Sánd Fisch Marcell hadnagyo Ba Feren Gáb Gyul Hav Árpá Róz Lajo Scha Gyul Szán Rezs Trebi Gyul alhadnagyo Ba Lászl Lindenfe Laj V Mikl önkénte ellenforradal tis közö zsidóhi vol proklamáció amely 19 má 1 kiado ame sze egység hirdett zsidóságb Bie Sa hitközsé elnö Pa Róbe Vaj Sánd írt al Akk m Zadrave Istvá későb tábo püsp s ellenez együttműködé pedagógi bizottságb hely kapo Rosenbe Izid zsi isko tanítój pénzszer propagandaosztá vezetésév ped Bie Sam bízt me szege ellenkormá kihagy zsi Pálmai Ábrah Dez vezetésév alaku másod kormá közélelmezé tárc juttat nek előkészí bizotts ülés Gömb Gyul a késő fajvé antiszemit vezé let helyeselt ho vezetőség k zsid választana Zadrave pát azonb m a kijelenté tett ho konszolidác elő zsidóságg va leszámol n kerülhe e diktatú buká utá au 2 Pes Izraeli Hitközs elöljárósá Széke Fere elnökk él ünnepély deklaráci bocsáto k amelyb következők jelen k hitközs ma egé magy zsidós nevéb végtel örömén kifejezé afölöt ho úgyneveze proletárdiktatú esztel erőszak kormányza rendszer ame mind hitközség generáci munkájáv áldozatkészségév fölépíte gyönyö intézménye végpusztuláss fenyegett saj bűnéb összeomlot hitközs konstatál kívánj ho kommunizm ne tévt legelsősorb kereskedőellen áramla senki s oly kár veszedelme mi fől kereskedel ipa foglalkozá ű zsidóságr hitközs enn fog fájdalomm egyútt megbotránkozáss állapít me ho kommunis ural vezérkaráb táboráb na számm volt zsidószármazá embere ak majdn kivét nélk m elő vált hűtlen vallásukho mi késő hazájukho Mintho ped ezekn szereplé lelkiismeretl gono ember ált ar használtat fö ho zsid kommunistáv azonosíts hitközs konstatál kívánj ho mind egy zsidószármazá kommunistáv szemb legalá 10 zsidóvallá magy állampolg ál a békéb háborúb hív állo magy ha nemz szolgálatáb proletárdiktatú gyász korszakáb m vallá polgártársáv együ tűrhetetlen szenvede kommunizm erkölc tévtanait é o táv állot mi bár má hitközs ú zsidóvall sze hagyományaibó mi saj erkölc érzületéb kiindul kimondj ho megtag mind szolidaritá azokka ak ak bolsevis propagandába ak ann gonosztetteib akt rés vett azoka mi ha vall ellenségei amennyib m zsi felekezeth tartoznán ann közösségéb kirekeszt hitközs mindez ut legnagyo határozottságg utasít viss magyarorszá zsi felekezet ell szó rágalmaka ros időb országunké nemzetünké mind áldozat kész szilárd állu magy törvény alapjá amely mink orsz telj jo polgárai tett me M határozotta Szeg vár zsi polgárságán ünnepély nyilatkozat amely 19 jú 2 hozt nyilvánosságr nyilatkoz több kö e mondj N tűrj bárhonn jöjj i visszautasítu mind ürügye ame a tendenci szolgálj ho bennünk zsidók vallásfelekezetü mia magy hazáho magy nemzeth va hűségünkb meggyanúsítso magy nemze esz szolgálatáb állottu múltb megrendíthetetl hűségg odaadáss állu szolgálatáb i mi bármiko szenvedély kitörés azonb s nyilatkozato s Vés Józsefn hír cik Pest Lloydb a budapes környékbe zsidós képviseletéb nyilatkozo n tud megállítan zsidóüldöz megindu olya méretek öltöt ho késő kereszténys kivá püspök emelt f tiltako üldözés elle Cserno Ján hercegprím 19 jú Mik Ján szombathel püsp Zalalövő 19 jú 8 Ro Nánd veszpré püsp Devecserb 19 máj.3 Hanau Istv vá püsp Ócsá Késő ma kereszté kurz vallá közerkölcsüg miniszter Hall Istv állá fogla zsidóüldözés ell Orosház 19 ja 1 következők jelentet Büchl Márt rab vezetésév előt megjele küldötts előt kereszté szelle kereszté kurz kizár zsidógyűlölete J tudj vör ural ala vo zsi kegyetlens kereszté kegyetlensé hit zsi n kép akko galáds elkövetésér valami hit kereszté s le gyilkoss Gyűlölködé szítan ártatlanok üldöz különös m viszony közöt valóság hazaárul szám meg nemze hadser Budapest va bevonulás egé zsidós örömm üdvözölt Széke Fere eln na üdvöz cikk ir amelyb több közö kijelentett ho nemze hadser ann fővezérsé é o kevés felel egy hitvá ember gaztetteiér mi magy zsidós proletárdiktatú bűneiér nemze hadser fővezé elő m jele hitközs küldöttség átad hitközs 100,0 koron alapítvány ismertet zsidós panasza kívánságai késő történt m legúja k politik történetéh tartozn azé ezek események i n térü k Vá Alber vör ural Magyarország Kelem Bél Naplójegyzet okirat hitközség kiadványa felekeze napisaj évfolyama

11215.

CÍMS Elleforrada

SZÓCI Ellenforradal proletárdiktat letörés irány forrada mozga Oroszország ind a Denik Kolc táborno szov megbuktatás átszervez c hade maradék mag proletárdiktat kitör u 19 Bécs bizott alaku am megindíto ellenforrada mozgal tanácsköztársa megbuktatás antant tárgya Eb mozgalom c úgynevez történe oszt v rés ha jelenték súll polg középoszt Természet h ellenforrada es zsidó köz megtalá azok a hagyomán társada r hí vol e bizott támogatás siett j megkísér ellenforrada akció fon szere játsz Klau postasegédtis megmutat h mel helyisé k megszál közpo postapalotá vidé a táv sz h kiüt ellenforradal Kor O forrada bírós halá íté c Romane ol ezre közbelép mente élet halá ítéle ak börtö enyhített Má életük fizet r rend v ragaszkodásuk V Alb ügy forrada idők könyvé összeállíto proletárdiktat ál kivégzet statisztiká eb kitűn h össze egy végeztet diktatú e köz 7 zsid halá megtorlá nagy arányszá mutat zsidó oldal Mi buká vá diktatú polg osztály túszo szede Budapes t köz 18 Veszprém köz Sátoraljaújhel köz Hatvan köz Hódmezővásárhel köz Gyo köz Kaposvár köz Nagykaniz köz Tiszafüre köz Szombathel köz Csongrá köz Túrke köz Balassagyarma köz Debrecen köz tartoz zsidóságh Ara ellenforrada korm alak diktat megdöntésé En kormány igazság miniszt Pál La ar zs közjeg államtitk pe Eckhar Ti vo adminisztrác agitác költsége W Já Kra S zs polgá ar Ll Klub gyűj út szerez m Szege m alak g Káro Gy vezetésé ellenkorm amely működé szeg zsi készítet e közreműködé nél szeg ellenforrada sikerülhet vol nemz hadse célj szüksé pé szin zsi ad öss szeg Anti-Bolsevi Com megteremtésé n ré Bi Samun hitköz elnökén tová P Rób ügyvédn szeg Függetlens P elnökén Bo Ad gyógyszerész Schwei Mi fakereskedőn Elős tartalé tis zászlóal alakult amel vöröskatoná lefegyverez kaszárn elfoglalt ellenkorm Arad c ezu költöz Szeged kaszárn elfogl tisz köz követk zsidó találj Főhadnagy B Art Bi J me 19 világháború szenved sebesülé következté Bo Je Czeis Sán Fisc Marcel hadnagy B Fere Gá Gyu Ha Árp Ró Laj Sch Gyu Szá Rez Treb Gyu alhadnagy B Lász Lindenf La Mik önként ellenforrada ti köz zsidóh vo proklamáci amel 1 m kiad am sz egysé hirdet zsidóság Bi S hitközs eln P Rób Va Sán ír a Ak Zadrav Istv késő táb püs ellene együttműköd pedagóg bizottság hel kap Rosenb Izi zs isk tanító pénzsze propagandaoszt vezetésé pe Bi Sa bíz m szeg ellenkorm kihag zs Pálma Ábra De vezetésé alak máso korm közélelmez tár jutta ne előkész bizott ülé Göm Gyu kés fajv antiszemi vez le helyesel h vezetősé zsi választan Zadrav pá azon kijelent tet h konszolidá el zsidóság v leszámo kerülh diktat buk ut a Pe Izrael Hitköz elöljárós Szék Fer elnök é ünnepél deklarác bocsát amely következő jele hitköz m eg mag zsidó nevé végte örömé kifejez afölö h úgynevez proletárdiktat eszte erősza kormányz rendsze am min hitközsé generác munkájá áldozatkészségé fölépít gyöny intézmény végpusztulás fenyeget sa bűné összeomlo hitköz konstatá kíván h kommuniz n tév legelsősor kereskedőelle áraml senk ol ká veszedelm m fő kereskede ip foglalkoz zsidóság hitköz en fo fájdalom egyút megbotránkozás állapí m h kommuni ura vezérkará táborá n szám vol zsidószármaz ember a majd kivé nél el vál hűtle vallásukh m kés hazájukh Minth pe ezek szerepl lelkiismeret gon embe ál a használta f h zsi kommunistá azonosít hitköz konstatá kíván h min eg zsidószármaz kommunistá szem legal 1 zsidóvall mag állampol á béké háború hí áll mag h nem szolgálatá proletárdiktat gyás korszaká vall polgártársá egy tűrhetetle szenved kommuniz erköl tévtanai tá állo m bá m hitköz zsidóval sz hagyományaib m sa erköl érzületé kiindu kimond h megta min szolidarit azokk a a bolsevi propagandáb a an gonosztettei ak ré vet azok m h val ellensége amennyi zs felekezet tartozná an közösségé kirekesz hitköz minde u legnagy határozottság utasí vis magyarorsz zs felekeze el sz rágalmak ro idő országunk nemzetünk min áldoza kés szilár áll mag törvén alapj amel min ors tel j polgára tet m határozott Sze vá zs polgárságá ünnepél nyilatkoza amel 1 j hoz nyilvánosság nyilatko töb k mond tűr bárhon jöj visszautasít min ürügy am tendenc szolgál h bennün zsidó vallásfelekezet mi mag hazáh mag nemzet v hűségünk meggyanúsíts mag nemz es szolgálatá állott múlt megrendíthetet hűség odaadás áll szolgálatá m bármik szenvedél kitöré azon nyilatkozat Vé József hí ci Pes Lloyd budape környékb zsidó képviseleté nyilatkoz tu megállíta zsidóüldö megind oly mérete öltö h kés keresztény kiv püspö emel tiltak üldözé ell Csern Já hercegprí 1 j Mi Já szombathe püs Zalalöv 1 j R Nán veszpr püs Devecser 1 máj. Hana Ist v püs Ócs Kés m kereszt kur vall közerkölcsü miniszte Hal Ist áll fogl zsidóüldözé el Oroshá 1 j következő jelente Büch Már ra vezetésé elő megjel küldött elő kereszt szell kereszt kur kizá zsidógyűlölet tud vö ura al v zs kegyetlen kereszt kegyetlens hi zs ké akk galád elkövetésé valam hi kereszt l gyilkos Gyűlölköd szíta ártatlano üldö különö viszon közö valósá hazaáru szá me nemz hadse Budapes v bevonulá eg zsidó öröm üdvözöl Szék Fer el n üdvö cik i amely töb köz kijelentet h nemz hadse an fővezérs kevé fele eg hitv embe gaztetteié m mag zsidó proletárdiktat bűneié nemz hadse fővez el jel hitköz küldöttsé áta hitköz 100, koro alapítván ismerte zsidó panasz kívánsága kés történ legúj politi történeté tartoz az eze eseménye tér V Albe vö ura Magyarorszá Kele Bé Naplójegyze okira hitközsé kiadvány felekez napisa évfolyam

11215

CÍM Elleforrad

SZÓC Ellenforrada proletárdikta letöré irán forrad mozg Oroszorszá in Deni Kol táborn szo megbuktatá átszerve had maradé ma proletárdikta kitö 1 Béc bizot alak a megindít ellenforrad mozga tanácsköztárs megbuktatá antan tárgy E mozgalo úgyneve történ osz ré h jelenté súl pol középosz Természe ellenforrad e zsid kö megtal azo hagyomá társad h vo bizot támogatá siet megkísé ellenforrad akci fo szer játs Kla postasegédti megmuta me helyis megszá közp postapalot vid tá s kiü ellenforrada Ko forrad bíró hal ít Roman o ezr közbelé ment éle hal ítél a bört enyhítet M életü fize ren ragaszkodásu Al üg forrad idő könyv összeállít proletárdikta á kivégze statisztik e kitű össz eg végezte diktat kö zsi hal megtorl nag aránysz muta zsid olda M buk v diktat pol osztál túsz szed Budape kö 1 Veszpré kö Sátoraljaújhe kö Hatva kö Hódmezővásárhe kö Gy kö Kaposvá kö Nagykani kö Tiszafür kö Szombathe kö Csongr kö Túrk kö Balassagyarm kö Debrece kö tarto zsidóság Ar ellenforrad kor ala dikta megdöntés E kormán igazsá minisz Pá L a z közje államtit p Eckha T v adminisztrá agitá költség J Kr z polg a L Klu gyű ú szere Szeg ala Kár G vezetés ellenkor amel működ sze zs készíte közreműköd né sze ellenforrad sikerülhe vo nem hads cél szüks p szi zs a ös sze Anti-Bolsev Co megteremtés r B Samu hitkö elnöké tov Ró ügyvéd sze Független elnöké B A gyógyszerés Schwe M fakereskedő Elő tartal ti zászlóa alakul ame vöröskaton lefegyvere kaszár elfoglal ellenkor Ara ez költö Szege kaszár elfog tis kö követ zsid talál Főhadnag Ar B m 1 világhábor szenve sebesül következt B J Czei Sá Fis Marce hadnag Fer G Gy H Ár R La Sc Gy Sz Re Tre Gy alhadnag Lás Linden L Mi önkén ellenforrad t kö zsidó v proklamác ame kia a s egys hirde zsidósá B hitköz el Ró V Sá í A Zadra Ist kés tá pü ellen együttműkö pedagó bizottsá he ka Rosen Iz z is tanít pénzsz propagandaosz vezetés p B S bí sze ellenkor kiha z Pálm Ábr D vezetés ala más kor közélelme tá jutt n előkés bizot ül Gö Gy ké faj antiszem ve l helyese vezetős zs választa Zadra p azo kijelen te konszolid e zsidósá leszám kerül dikta bu u P Izrae Hitkö elöljáró Szé Fe elnö ünnepé deklará bocsá amel következ jel hitkö e ma zsid nev végt öröm kifeje aföl úgyneve proletárdikta eszt erősz kormány rendsz a mi hitközs generá munkáj áldozatkészség fölépí gyön intézmén végpusztulá fenyege s bűn összeoml hitkö konstat kívá kommuni té legelsőso kereskedőell áram sen o k veszedel f keresked i foglalko zsidósá hitkö e f fájdalo egyú megbotránkozá állap kommun ur vezérkar tábor szá vo zsidószárma embe maj kiv né e vá hűtl vallásuk ké hazájuk Mint p eze szerep lelkiismere go emb á használt zs kommunist azonosí hitkö konstat kívá mi e zsidószárma kommunist sze lega zsidóval ma állampo bék hábor h ál ma ne szolgálat proletárdikta gyá korszak val polgártárs eg tűrhetetl szenve kommuni erkö tévtana t áll b hitkö zsidóva s hagyományai s erkö érzület kiind kimon megt mi szolidari azok bolsev propagandá a gonosztette a r ve azo va ellenség amenny z felekeze tartozn a közösség kirekes hitkö mind legnag határozottsá utas vi magyarors z felekez e s rágalma r id országun nemzetün mi áldoz ké szilá ál ma törvé alap ame mi or te polgár te határozot Sz v z polgárság ünnepé nyilatkoz ame ho nyilvánossá nyilatk tö mon tű bárho jö visszautasí mi ürüg a tenden szolgá bennü zsid vallásfelekeze m ma hazá ma nemze hűségün meggyanúsít ma nem e szolgálat állot múl megrendíthete hűsé odaadá ál szolgálat bármi szenvedé kitör azo nyilatkoza V Józse h c Pe Lloy budap környék zsid képviselet nyilatko t megállít zsidóüld megin ol méret ölt ké keresztén ki püsp eme tilta üldöz el Cser J hercegpr M J szombath pü Zalalö Ná veszp pü Devecse máj Han Is pü Óc Ké keresz ku val közerkölcs miniszt Ha Is ál fog zsidóüldöz e Orosh következ jelent Büc Má r vezetés el megje küldöt el keresz szel keresz ku kiz zsidógyűlöle tu v ur a z kegyetle keresz kegyetlen h z k ak galá elkövetés vala h keresz gyilko Gyűlölkö szít ártatlan üld külön viszo köz valós hazaár sz m nem hads Budape bevonul e zsid örö üdvözö Szé Fe e üdv ci amel tö kö kijelente nem hads a fővezér kev fel e hit emb gaztettei ma zsid proletárdikta bűnei nem hads főve e je hitkö küldötts át hitkö 100 kor alapítvá ismert zsid panas kívánság ké törté legú polit történet tarto a ez esemény té Alb v ur Magyarorsz Kel B Naplójegyz okir hitközs kiadván feleke napis évfolya

1121

CÍ Elleforra

SZÓ Ellenforrad proletárdikt letör irá forra moz Oroszorsz i Den Ko tábor sz megbuktat átszerv ha marad m proletárdikt kit Bé bizo ala megindí ellenforra mozg tanácsköztár megbuktat anta tárg mozgal úgynev törté os r jelent sú po középos Termész ellenforra zsi k megta az hagyom társa v bizo támogat sie megkís ellenforra akc f sze ját Kl postasegédt megmut m helyi megsz köz postapalo vi t ki ellenforrad K forra bír ha í Roma ez közbel men él ha íté bör enyhíte élet fiz re ragaszkodás A ü forra id köny összeállí proletárdikt kivégz statiszti kit öss e végezt dikta k zs ha megtor na aránys mut zsi old bu dikta po osztá tús sze Budap k Veszpr k Sátoraljaújh k Hatv k Hódmezővásárh k G k Kaposv k Nagykan k Tiszafü k Szombath k Csong k Túr k Balassagyar k Debrec k tart zsidósá A ellenforra ko al dikt megdönté kormá igazs minis P közj államti Eckh adminisztr agit költsé K pol Kl gy szer Sze al Ká vezeté ellenko ame műkö sz z készít közreműkö n sz ellenforra sikerülh v ne had cé szük sz z ö sz Anti-Bolse C megteremté Sam hitk elnök to R ügyvé sz Függetle elnök gyógyszeré Schw fakeresked El tarta t zászló alaku am vöröskato lefegyver kaszá elfogla ellenko Ar e költ Szeg kaszá elfo ti k köve zsi talá Főhadna A világhábo szenv sebesü következ Cze S Fi Marc hadna Fe G Á L S G S R Tr G alhadna Lá Linde M önké ellenforra k zsid proklamá am ki egy hird zsidós hitkö e R S Zadr Is ké t p elle együttműk pedag bizotts h k Rose I i taní pénzs propagandaos vezeté b sz ellenko kih Pál Áb vezeté al má ko közélelm t jut előké bizo ü G G k fa antisze v helyes vezető z választ Zadr az kijele t konszoli zsidós leszá kerü dikt b Izra Hitk elöljár Sz F eln ünnep deklar bocs ame követke je hitk m zsi ne vég örö kifej afö úgynev proletárdikt esz erős kormán rends m hitköz gener munká áldozatkészsé fölép gyö intézmé végpusztul fenyeg bű összeom hitk konsta kív kommun t legelsős kereskedőel ára se veszede kereske foglalk zsidós hitk fájdal egy megbotránkoz álla kommu u vezérka tábo sz v zsidószárm emb ma ki n v hűt vallásu k hazáju Min ez szere lelkiismer g em használ z kommunis azonos hitk konsta kív m zsidószárm kommunis sz leg zsidóva m államp bé hábo á m n szolgála proletárdikt gy korsza va polgártár e tűrhetet szenv kommun erk tévtan ál hitk zsidóv hagyománya erk érzüle kiin kimo meg m szolidar azo bolse propagand gonosztett v az v ellensé amenn felekez tartoz közössé kireke hitk min legna határozotts uta v magyaror feleke rágalm i országu nemzetü m áldo k szil á m törv ala am m o t polgá t határozo S polgársá ünnep nyilatko am h nyilvánoss nyilat t mo t bárh j visszautas m ürü tende szolg benn zsi vallásfelekez m haz m nemz hűségü meggyanúsí m ne szolgála állo mú megrendíthet hűs odaad á szolgála bárm szenved kitö az nyilatkoz Józs P Llo buda környé zsi képvisele nyilatk megállí zsidóül megi o mére öl k kereszté k püs em tilt üldö e Cse hercegp szombat p Zalal N vesz p Devecs má Ha I p Ó K keres k va közerkölc minisz H I á fo zsidóüldö Oros követke jelen Bü M vezeté e megj küldö e keres sze keres k ki zsidógyűlöl t u kegyetl keres kegyetle a gal elköveté val keres gyilk Gyűlölk szí ártatla ül külö visz kö való hazaá s ne had Budap bevonu zsi ör üdvöz Sz F üd c ame t k kijelent ne had fővezé ke fe hi em gaztette m zsi proletárdikt bűne ne had főv j hitk küldött á hitk 10 ko alapítv ismer zsi pana kívánsá k tört leg poli történe tart e esemén t Al u Magyarors Ke Naplójegy oki hitköz kiadvá felek napi évfoly