11226.htm
CÍMSZÓ: Énekek éneke
SZÓCIKK: "Énekek Éneke,
héb.: Sir hasirim; gör.: Aszma aszmaton; lat.: Canticum Canticorum. Szerelmi
éneksorozat a bibliai Szentiratok gyűjteményében az Öt Megilla (kis könyv, tekercs)
között. Ez a merőben világi, sőt erotikus líra csak hosszú harcok után jutott
be a kánonba és a zsidó irodalomba, amelynek ma már legértékesebb munkái közé
tartozik. Kanonizálást Akiba harcolta ki, mégpedig azzal, hogy allegorikus
értelmezést adott a költeménynek. Az ő értelmezésében az énekben szereplő
szerelmesek Isten és Izráel, akik epekednek egymás után. (A kereszténység
magáévá tette a allegorikus értelmezést, azzal a különbséggel, hogy Krisztusra
és az Egyházra vonatkoztatja a megénekelt nagy szerelmet.) A könyv azonban
enélkül is megérdemelte megörökítését és bizonyos, hogy irodalmi tudatosság
harcolta ki számára a menlevelet. Pendantja annak a fejezetnek, amely a
Példabeszédekben a jó hitves apoteózisát adja és úgy mutatja be a zsidó hajadont,
mint aki a szenvedélyek tüzében is megőrzi szűziességét. Száz költői kép
magasztalja a zsidó hajadont, ő a bezárt kert (hortus clausus), amely
virágpompájával megejti a járókelőt, de a liliomtiprás elől elzárkózik. A
világirodalomban legtöbbször szabadságlevél a szerelem, amely felold minden
tartózkodást és bűnözésre csábít. A fékezhetetlen szerelem sok példája
lebeghetett a könyv szerzője előtt és valószínű, hogy észrevette már azt az
áramlatot, amely nyugtalanította a zsidóságot a szerelem szabadsága miatt,
ámbár nagy erőre csak később jutott ez az áramlat, az Újtestamentumban. Ebben
már csupa fenyegető és kárhozatos kísértés a szerelem; a nőtlenség
kívánatosabb, mint a megnősülés és az özvegyasszony nőül vétele közönséges
paráznaság. A szerelem természetes varázsa már-már el is fakult az új hit
szomorú szigorúságában es a házasság rózsakoszorúja súlyos igává keményedett.
Meg kellett menteni a házasságot és azt csak a szerelemmel lehetett.
Megmentette hát a szerelmet és letisztította róla a bűn salakját. Száraz és
költőietlen szociális szükségérzés hajtotta erre a zsidó szellemet, a középúton
járó racionalizmus, amely nem akart mást, csak megmenteni a házasságot, amely
sok évszázad óta a társadalom és a családi élet fundamentuma volt. És lelki
struktúrájára jellemző, hogy sokat hánytorgatott racionalizmusából a legszebb
és legnemesebb líra virágzott ki, amelyben a szerelemnek örök időkre szóló
apoteózisa lángol «Tégy engemet mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy
bélyeget a te karodra, mert erős a szerelem, mint a halál; kemény, mint a pokol
a féltékenység és a parazsa tüzes, mint a villámlobogás» (É. 8. 6.). «Sok vizek
el nem olthatnák a szerelmet, a folyóvizek is el nem sodorhatják; ha az ember
házának minden jószágát adná is a szerelemért, csak megvetnék azt. (É. 8. 7.).
A. könyv két hőse: a pásztor és Sulamit, akik nagy szerelemmel szeretik
egymást, de erős kísértés fenyegeti a boldogságukat. A szőlőkertek ködös
hátteréből kilép fényes kíséretével Salamon király és hálóját veti ki a lányra,
de a szerelme «erős, mint a halál» és a kísértés nem tántoríthatja el
pásztorától. Az ének szerzőjéül Salamont vallja a költemény, bárha az udvar
laza erkölcseit ostorozó szatírája nem koronás szerzőre vall. Belső szerkezete
egységesnek látszik és ezért több történetíró és bibliakritikus, többek között
Graetz is, drámának tartja. De valószínűbb, hogy különböző régi nászdalokat
fűzött össze a szerző és olyan művészettel, hogy a különböző korszakok
megnemesült erotikája drámai egységbe forrt. A hagyományos bibliakutatás persze
nem firtatja a költemény formáját, a külsőségek helyett a szellemét kutatja és
kitart ősi felfogása mellett, hogy igazi értelméhez csak az allegória útján
juthatunk el. A költemény pásztora Istent, Sulamit Izraelt allegorizálja. A
versek ennélfogva más értelmet nyernek. «Fekete vagyok, de szép vagyok,
Jeruzsálem leányai» (Énekek Éneke. I. 5) nem a szerelmes lány naiv
elbizakodásának a kirobbanása, hanem Izrael vallomástétele. Fekete vagyok, mert
feketék a cselekedeteim, de szép vagyok ősatyáim érdemei által; fekete vagyok
az egész éven át, de szép a jomkippuri megtisztulás után. A liturgiában mint a
zsinagóga peszachi és péntek délutáni olvasmánya szerepel a könyv, amelynek
tavaszi hangulata a peszachi időszaknak felel meg. A szombat köszöntése előtt
azért olvassák, mert az allegorikus költészet királynőnek magasztalja a
szombatot. Az B.-t az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Bibliájában Vajda
Béla, a Frenkel-féle Bibliában Pfeiffer Izsák fordította."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1226. címszó a lexikon =>
226. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11226.htm
CÍMSZÓ: Énekek éneke
SZÓCIKK: Énekek Éneke, héb.: Sir hasirim; gör.: Aszma aszmaton; lat.:
Canticum Canticorum. Szerelmi éneksorozat a bibliai Szentiratok gyűjteményében
az Öt Megilla kis könyv, tekercs között. Ez a merőben világi, sőt erotikus líra
csak hosszú harcok után jutott be a kánonba és a zsidó irodalomba, amelynek ma
már legértékesebb munkái közé tartozik. Kanonizálást Akiba harcolta ki,
mégpedig azzal, hogy allegorikus értelmezést adott a költeménynek. Az ő
értelmezésében az énekben szereplő szerelmesek Isten és Izráel, akik epekednek
egymás után. A kereszténység magáévá tette a allegorikus értelmezést, azzal a
különbséggel, hogy Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatja a megénekelt nagy szerelmet.
A könyv azonban enélkül is megérdemelte megörökítését és bizonyos, hogy
irodalmi tudatosság harcolta ki számára a menlevelet. Pendantja annak a
fejezetnek, amely a Példabeszédekben a jó hitves apoteózisát adja és úgy
mutatja be a zsidó hajadont, mint aki a szenvedélyek tüzében is megőrzi
szűziességét. Száz költői kép magasztalja a zsidó hajadont, ő a bezárt kert
hortus clausus , amely virágpompájával megejti a járókelőt, de a liliomtiprás
elől elzárkózik. A világirodalomban legtöbbször szabadságlevél a szerelem,
amely felold minden tartózkodást és bűnözésre csábít. A fékezhetetlen szerelem
sok példája lebeghetett a könyv szerzője előtt és valószínű, hogy észrevette
már azt az áramlatot, amely nyugtalanította a zsidóságot a szerelem szabadsága
miatt, ámbár nagy erőre csak később jutott ez az áramlat, az Újtestamentumban.
Ebben már csupa fenyegető és kárhozatos kísértés a szerelem; a nőtlenség
kívánatosabb, mint a megnősülés és az özvegyasszony nőül vétele közönséges
paráznaság. A szerelem természetes varázsa már-már el is fakult az új hit
szomorú szigorúságában es a házasság rózsakoszorúja súlyos igává keményedett.
Meg kellett menteni a házasságot és azt csak a szerelemmel lehetett.
Megmentette hát a szerelmet és letisztította róla a bűn salakját. Száraz és
költőietlen szociális szükségérzés hajtotta erre a zsidó szellemet, a középúton
járó racionalizmus, amely nem akart mást, csak megmenteni a házasságot, amely
sok évszázad óta a társadalom és a családi élet fundamentuma volt. És lelki
struktúrájára jellemző, hogy sokat hánytorgatott racionalizmusából a legszebb
és legnemesebb líra virágzott ki, amelyben a szerelemnek örök időkre szóló
apoteózisa lángol Tégy engemet mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy bélyeget
a te karodra, mert erős a szerelem, mint a halál; kemény, mint a pokol a
féltékenység és a parazsa tüzes, mint a villámlobogás É. 8. 6. . Sok vizek el
nem olthatnák a szerelmet, a folyóvizek is el nem sodorhatják; ha az ember
házának minden jószágát adná is a szerelemért, csak megvetnék azt. É. 8. 7. .
A. könyv két hőse: a pásztor és Sulamit, akik nagy szerelemmel szeretik
egymást, de erős kísértés fenyegeti a boldogságukat. A szőlőkertek ködös
hátteréből kilép fényes kíséretével Salamon király és hálóját veti ki a lányra,
de a szerelme erős, mint a halál és a kísértés nem tántoríthatja el
pásztorától. Az ének szerzőjéül Salamont vallja a költemény, bárha az udvar
laza erkölcseit ostorozó szatírája nem koronás szerzőre vall. Belső szerkezete
egységesnek látszik és ezért több történetíró és bibliakritikus, többek között
Graetz is, drámának tartja. De valószínűbb, hogy különböző régi nászdalokat
fűzött össze a szerző és olyan művészettel, hogy a különböző korszakok
megnemesült erotikája drámai egységbe forrt. A hagyományos bibliakutatás persze
nem firtatja a költemény formáját, a külsőségek helyett a szellemét kutatja és
kitart ősi felfogása mellett, hogy igazi értelméhez csak az allegória útján
juthatunk el. A költemény pásztora Istent, Sulamit Izraelt allegorizálja. A
versek ennélfogva más értelmet nyernek. Fekete vagyok, de szép vagyok,
Jeruzsálem leányai Énekek Éneke. I. 5 nem a szerelmes lány naiv elbizakodásának
a kirobbanása, hanem Izrael vallomástétele. Fekete vagyok, mert feketék a
cselekedeteim, de szép vagyok ősatyáim érdemei által; fekete vagyok az egész
éven át, de szép a jomkippuri megtisztulás után. A liturgiában mint a zsinagóga
peszachi és péntek délutáni olvasmánya szerepel a könyv, amelynek tavaszi
hangulata a peszachi időszaknak felel meg. A szombat köszöntése előtt azért
olvassák, mert az allegorikus költészet királynőnek magasztalja a szombatot. Az
B.-t az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Bibliájában Vajda Béla, a
Frenkel-féle Bibliában Pfeiffer Izsák fordította.
11226.ht
CÍMSZÓ Éneke ének
SZÓCIKK Éneke Éneke héb. Si hasirim gör. Aszm aszmaton lat. Canticu
Canticorum Szerelm éneksoroza biblia Szentirato gyűjteményébe a Ö Megill ki
könyv tekerc között E merőbe világi ső erotiku lír csa hossz harco utá jutot b
kánonb é zsid irodalomba amelyne m má legértékeseb munká köz tartozik
Kanonizálás Akib harcolt ki mégpedi azzal hog allegoriku értelmezés adot
költeménynek A értelmezésébe a énekbe szerepl szerelmese Iste é Izráel aki
epekedne egymá után kereszténysé magáév tett allegoriku értelmezést azza
különbséggel hog Krisztusr é a Egyházr vonatkoztatj megénekel nag szerelmet
köny azonba enélkü i megérdemelt megörökítésé é bizonyos hog irodalm tudatossá
harcolt k számár menlevelet Pendantj anna fejezetnek amel Példabeszédekbe j
hitve apoteózisá adj é úg mutatj b zsid hajadont min ak szenvedélye tüzébe i
megőrz szűziességét Szá költő ké magasztalj zsid hajadont bezár ker hortu
clausu amel virágpompájáva megejt járókelőt d liliomtiprá elő elzárkózik
világirodalomba legtöbbszö szabadságlevé szerelem amel felol minde tartózkodás
é bűnözésr csábít fékezhetetle szerele so példáj lebeghetet köny szerzőj előt é
valószínű hog észrevett má az a áramlatot amel nyugtalanított zsidóságo szerele
szabadság miatt ámbá nag erőr csa későb jutot e a áramlat a Újtestamentumban
Ebbe má csup fenyeget é kárhozato kísérté szerelem nőtlensé kívánatosabb min
megnősülé é a özvegyasszon nőü vétel közönsége paráznaság szerele természete
varázs már-má e i fakul a ú hi szomor szigorúságába e házassá rózsakoszorúj
súlyo igáv keményedett Me kellet menten házasságo é az csa szerelemme lehetett
Megmentett há szerelme é letisztított ról bű salakját Szára é költőietle
szociáli szükségérzé hajtott err zsid szellemet középúto jár racionalizmus amel
ne akar mást csa megmenten házasságot amel so évszáza ót társadalo é család éle
fundamentum volt É lelk struktúrájár jellemző hog soka hánytorgatot
racionalizmusábó legszeb é legnemeseb lír virágzot ki amelybe szerelemne örö
időkr szól apoteózis lángo Tég engeme minteg pecséte t szívedre minteg bélyege
t karodra mer erő szerelem min halál kemény min poko féltékenysé é parazs tüzes
min villámlobogá É 8 6 So vize e ne olthatná szerelmet folyóvize i e ne
sodorhatják h a embe házána minde jószágá adn i szerelemért csa megvetné azt É
8 7 A köny ké hőse pászto é Sulamit aki nag szerelemme szereti egymást d erő
kísérté fenyeget boldogságukat szőlőkerte ködö hátterébő kilé fénye kíséretéve
Salamo királ é hálójá vet k lányra d szerelm erős min halá é kísérté ne
tántoríthatj e pásztorától A éne szerzőjéü Salamon vallj költemény bárh a udva
laz erkölcsei ostoroz szatíráj ne koroná szerzőr vall Bels szerkezet egységesne
látszi é ezér töb történetír é bibliakritikus többe közöt Graet is drámána
tartja D valószínűbb hog különböz rég nászdaloka fűzöt össz szerz é olya
művészettel hog különböz korszako megnemesül erotikáj dráma egységb forrt
hagyományo bibliakutatá persz ne firtatj költemén formáját külsősége helyet
szellemé kutatj é kitar ős felfogás mellett hog igaz értelméhe csa a allegóri
útjá juthatun el költemén pásztor Istent Sulami Izrael allegorizálja verse
ennélfogv má értelme nyernek Feket vagyok d szé vagyok Jeruzsále leánya Éneke
Éneke I ne szerelme lán nai elbizakodásána kirobbanása hane Izrae
vallomástétele Feket vagyok mer feketé cselekedeteim d szé vagyo ősatyái érdeme
által feket vagyo a egés éve át d szé jomkippur megtisztulá után liturgiába min
zsinagóg peszach é pénte délután olvasmány szerepe könyv amelyne tavasz
hangulat peszach időszakna fele meg szomba köszöntés előt azér olvassák mer a
allegoriku költésze királynőne magasztalj szombatot A B.- a Izraelit Magya
Irodalm Társula Bibliájába Vajd Béla Frenkel-fél Bibliába Pfeiffe Izsá
fordította
11226.h
CÍMSZ Ének éne
SZÓCIK Ének Ének héb S hasiri gör Asz aszmato lat Cantic Canticoru Szerel
éneksoroz bibli Szentirat gyűjteményéb Megil k köny teker közöt merőb világ s
erotik lí cs hoss harc ut juto kánon zsi irodalomb amelyn m legértékese munk kö
tartozi Kanonizálá Aki harcol k mégped azza ho allegorik értelmezé ado
költeményne értelmezéséb énekb szerep szerelmes Ist Izráe ak epekedn egym utá
kereszténys magáé tet allegorik értelmezés azz különbségge ho Krisztus Egyház
vonatkoztat megéneke na szerelme kön azonb enélk megérdemel megörökítés bizonyo
ho irodal tudatoss harcol számá menlevele Pendant ann fejezetne ame
Példabeszédekb hitv apoteózis ad ú mutat zsi hajadon mi a szenvedély tüzéb
megőr szűziességé Sz költ k magasztal zsi hajadon bezá ke hort claus ame
virágpompájáv megej járókelő liliomtipr el elzárkózi világirodalomb legtöbbsz
szabadságlev szerele ame felo mind tartózkodá bűnözés csábí fékezhetetl szerel
s példá lebeghete kön szerző elő valószín ho észrevet m a áramlato ame
nyugtalanítot zsidóság szerel szabadsá miat ámb na erő cs késő juto áramla
Újtestamentumba Ebb m csu fenyege kárhozat kísért szerele nőtlens kívánatosab mi
megnősül özvegyasszo nő véte közönség paráznasá szerel természet varáz már-m
faku h szomo szigorúságáb házass rózsakoszorú súly igá keményedet M kelle mente
házasság a cs szerelemm lehetet Megmentet h szerelm letisztítot ró b salakjá
Szár költőietl szociál szükségérz hajtot er zsi szelleme középút já
racionalizmu ame n aka más cs megmente házasságo ame s évszáz ó társadal csalá
él fundamentu vol lel struktúrájá jellemz ho sok hánytorgato racionalizmusáb
legsze legnemese lí virágzo k amelyb szerelemn ör idők szó apoteózi láng Té
engem minte pecsét szívedr minte bélyeg karodr me er szerele mi halá kemén mi
pok féltékenys paraz tüze mi villámlobog S viz n olthatn szerelme folyóviz n
sodorhatjá emb házán mind jószág ad szerelemér cs megvetn az kön k hős pászt Sulami
ak na szerelemm szeret egymás er kísért fenyege boldogságuka szőlőkert köd
hátteréb kil fény kíséretév Salam kirá hálój ve lányr szerel erő mi hal kísért
n tántoríthat pásztorátó én szerzőjé Salamo vall költemén bár udv la erkölcse
ostoro szatírá n koron szerző val Bel szerkeze egységesn látsz ezé tö történetí
bibliakritiku több közö Grae i drámán tartj valószínűb ho különbö ré nászdalok
fűzö öss szer oly művészette ho különbö korszak megnemesü erotiká drám egység
forr hagyomány bibliakutat pers n firtat költemé formájá külsőség helye szellem
kutat kita ő felfogá mellet ho iga értelméh cs allegór útj juthatu e költemé
pászto Isten Sulam Izrae allegorizálj vers ennélfog m értelm nyerne Feke vagyo
sz vagyo Jeruzsál leány Ének Ének n szerelm lá na elbizakodásán kirobbanás han
Izra vallomástétel Feke vagyo me feket cselekedetei sz vagy ősatyá érdem álta
feke vagy egé év á sz jomkippu megtisztul utá liturgiáb mi zsinagó peszac pént
délutá olvasmán szerep köny amelyn tavas hangula peszac időszakn fel me szomb köszönté
elő azé olvassá me allegorik költész királynőn magasztal szombato B. Izraeli
Magy Irodal Társul Bibliájáb Vaj Bél Frenkel-fé Bibliáb Pfeiff Izs fordított
11226.
CÍMS Éne én
SZÓCI Éne Éne hé hasir gö As aszmat la Canti Canticor Szere éneksoro bibl
Szentira gyűjteményé Megi kön teke közö merő vilá eroti l c hos har u jut káno
zs irodalom amely legértékes mun k tartoz Kanonizál Ak harco mégpe azz h
allegori értelmez ad költeményn értelmezésé ének szere szerelme Is Izrá a
epeked egy ut keresztény magá te allegori értelmezé az különbségg h Krisztu
Egyhá vonatkozta megének n szerelm kö azon enél megérdeme megörökíté bizony h
iroda tudatos harco szám menlevel Pendan an fejezetn am Példabeszédek hit
apoteózi a muta zs hajado m szenvedél tüzé megő szűziesség S köl magaszta zs
hajado bez k hor clau am virágpompájá mege járókel liliomtip e elzárkóz
világirodalom legtöbbs szabadságle szerel am fel min tartózkod bűnözé csáb
fékezhetet szere péld lebeghet kö szerz el valószí h észreve áramlat am
nyugtalaníto zsidósá szere szabads mia ám n er c kés jut áraml Újtestamentumb
Eb cs fenyeg kárhoza kísér szerel nőtlen kívánatosa m megnősü özvegyassz n vét
közönsé paráznas szere természe vará már- fak szom szigorúságá házas
rózsakoszor súl ig keményede kell ment házassá c szerelem lehete Megmente
szerel letisztíto r salakj Szá költőiet szociá szükségér hajto e zs szellem
középú j racionalizm am ak má c megment házasság am évszá társada csal é
fundament vo le struktúráj jellem h so hánytorgat racionalizmusá legsz legnemes
l virágz amely szerelem ö idő sz apoteóz lán T enge mint pecsé szíved mint
bélye karod m e szerel m hal kemé m po féltékeny para tüz m villámlobo vi
olthat szerelm folyóvi sodorhatj em házá min jószá a szerelemé c megvet a kö hő
pász Sulam a n szerelem szere egymá e kísér fenyeg boldogságuk szőlőker kö
hátteré ki fén kíséreté Sala kir háló v lány szere er m ha kísér tántorítha
pásztorát é szerzőj Salam val költemé bá ud l erkölcs ostor szatír koro szerz
va Be szerkez egységes láts ez t történet bibliakritik töb köz Gra drámá tart
valószínű h különb r nászdalo fűz ös sze ol művészett h különb korsza megnemes
erotik drá egysé for hagyomán bibliakuta per firta költem formáj külsősé hely
szelle kuta kit felfog melle h ig értelmé c allegó út juthat költem pászt Iste
Sula Izra allegorizál ver ennélfo értel nyern Fek vagy s vagy Jeruzsá leán Éne
Éne szerel l n elbizakodásá kirobbaná ha Izr vallomástéte Fek vagy m feke
cselekedete s vag ősaty érde ált fek vag eg é s jomkipp megtisztu ut liturgiá m
zsinag pesza pén délut olvasmá szere kön amely tava hangul pesza időszak fe m
szom köszönt el az olvass m allegori költés királynő magaszta szombat B Izrael
Mag Iroda Társu Bibliájá Va Bé Frenkel-f Bibliá Pfeif Iz fordítot
11226
CÍM Én é
SZÓC Én Én h hasi g A aszma l Cant Cantico Szer éneksor bib Szentir
gyűjtemény Meg kö tek köz mer vil erot ho ha ju kán z irodalo amel legértéke mu
tarto Kanonizá A harc mégp az allegor értelme a költemény értelmezés éne szer
szerelm I Izr epeke eg u keresztén mag t allegor értelmez a különbség Kriszt
Egyh vonatkozt megéne szerel k azo ené megérdem megörökít bizon irod tudato
harc szá menleve Penda a fejezet a Példabeszéde hi apoteóz mut z hajad szenvedé
tüz meg szűziessé kö magaszt z hajad be ho cla a virágpompáj meg járóke
liliomti elzárkó világirodalo legtöbb szabadságl szere a fe mi tartózko bűnöz
csá fékezhete szer pél lebeghe k szer e valósz észrev áramla a nyugtalanít
zsidós szer szabad mi á e ké ju áram Újtestamentum E c fenye kárhoz kísé szere
nőtle kívánatos megnős özvegyass vé közöns parázna szer termész var már fa szo
szigorúság háza rózsakoszo sú i keményed kel men házass szerele lehet Megment
szere letisztít salak Sz költőie szoci szükségé hajt z szelle közép racionaliz
a a m megmen házassá a évsz társad csa fundamen v l struktúrá jelle s hánytorga
racionalizmus legs legneme virág amel szerele id s apoteó lá eng min pecs szíve
min bély karo szere ha kem p féltéken par tü villámlob v oltha szerel folyóv
sodorhat e ház mi jósz szerelem megve k h pás Sula szerele szer egym kísé fenye
boldogságu szőlőke k hátter k fé kíséret Sal ki hál lán szer e h kísé tántoríth
pásztorá szerző Sala va költem b u erkölc osto szatí kor szer v B szerke
egysége lát e történe bibliakriti tö kö Gr drám tar valószín külön nászdal fű ö
sz o művészet külön korsz megneme eroti dr egys fo hagyomá bibliakut pe firt
költe formá külsős hel szell kut ki felfo mell i értelm alleg ú jutha költe
pász Ist Sul Izr allegorizá ve ennélf érte nyer Fe vag vag Jeruzs leá Én Én
szere elbizakodás kirobban h Iz vallomástét Fe vag fek cselekedet va ősat érd
ál fe va e jomkip megtiszt u liturgi zsina pesz pé délu olvasm szer kö amel tav
hangu pesz idősza f szo köszön e a olvas allegor költé királyn magaszt szomba
Izrae Ma Irod Társ Bibliáj V B Frenkel- Bibli Pfei I fordíto
1122
CÍ É
SZÓ É É has aszm Can Cantic Sze énekso bi Szenti gyűjtemén Me k te kö me vi
ero h h j ká irodal ame legérték m tart Kanoniz har még a allego értelm
költemén értelmezé én sze szerel Iz epek e kereszté ma allego értelme különbsé
Krisz Egy vonatkoz megén szere az en megérde megörökí bizo iro tudat har sz
menlev Pend fejeze Példabeszéd h apoteó mu haja szenved tü me szűziess k magasz
haja b h cl virágpompá me járók liliomt elzárk világirodal legtöb szabadság
szer f m tartózk bűnö cs fékezhet sze pé lebegh sze valós észre áraml
nyugtalaní zsidó sze szaba m k j ára Újtestamentu feny kárho kís szer nőtl
kívánato megnő özvegyas v közön parázn sze termés va má f sz szigorúsá ház
rózsakosz s keménye ke me házas szerel lehe Megmen szer letisztí sala S költői
szoc szükség haj szell közé racionali megme házass évs társa cs fundame
struktúr jell hánytorg racionalizmu leg legnem virá ame szerel i apote l en mi
pec szív mi bél kar szer h ke féltéke pa t villámlo olth szere folyó sodorha há
m jós szerele megv pá Sul szerel sze egy kís feny boldogság szőlők hátte f
kísére Sa k há lá sze kís tántorít pásztor szerz Sal v költe erköl ost szat ko
sze szerk egység lá történ bibliakrit t k G drá ta valószí külö nászda f s
művésze külö kors megnem erot d egy f hagyom bibliaku p fir költ form külső he
szel ku k felf mel értel alle juth költ pás Is Su Iz allegoriz v ennél ért nye
F va va Jeruz le É É szer elbizakodá kirobba I vallomásté F va fe cselekede v
ősa ér á f v jomki megtisz liturg zsin pes p dél olvas sze k ame ta hang pes
idősz sz köszö olva allego költ király magasz szomb Izra M Iro Tár Bibliá
Frenkel Bibl Pfe fordít