11233.htm

CÍMSZÓ: Engel

SZEMÉLYNÉV: Engel József

SZÓCIKK: "E. József, szobrász, szül. Sátoraljaújhelyen 1815 okt. 26., megh. Budapesten 1901 máj. 30. A budapesti Széchenyi-szobor alkotója (leleplezték 1880). A klasszicista szobrászat kései képviselője. Munkás életéből 10 évet Londonban (1838-47), 20 évet (1847-66) Rómában töltött, csak 1866. a Széchenyi-szobor pályázat elnyerése után telepedett le véglegesen Budapesten, ahol mint az elmúlt klasszicizmus képviselője az ébredő naturalista szobrászat kezdetén szinte elszigetelt jelenség. 1880 után alig dolgozott már és félig elfeledve halt meg 1901. Az 1866-iki Széchenyi-szobor pályázaton, melyre még Londonból küldte pályamunkáját, 17 pályázó, köztük Dunaiszky, Marsalkó, Vay Miklós báró, főleg pedig Izsó elől nyerte el az első díjat és megbízást, 1873. pedig a talapzat ülő alakjaival (Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres) a második új pályázatot. A sokszor támadott Széchenyi-szobor lett élete tragikuma és sok mellőztetésének oka, mint a posta- és távirdaépület dekoratív szobrainak (1870), továbbá az Operaház és a Deák-mauzóleum szobrainak pályázatán (1880). Későbbi sikerei voltak még az 1873. bécsi világkiállítás nagy aranyérme és az 1889. párisi világkiállítás bronzérme. Itthon utoljára az 1885-iki országos kiállítás műcsarnoki kiállításán szerepelt néhány régebbig a maguk idejében nagysikerű munkájával. Pártfogói voltak: Viktória királynő, Albert herceg, Esterházy Pál herceg, londoni nagykövet, valamint Sir Dávid Salomons londoni lordmajor. E londoni időkben készült az Amazonok harca az argonautával, márványcsoport (Osborne Houseban Wight szigetén), valamint az Apolló és a hórák (1846. a pesti műegyletben kiállítva). London után második hazája Róma lett (1846), hol lassanként ismert művésszé vált és mágnásokon kívül uralkodók, mint I. Vilmos porosz király, Miklós cár, Eduard walesi herceg és I. Lajos bajor király fordultak meg műtermében. Rómában alkotja ama klasszicista szellemű zsánerszobrait, melyek nevét máig megőrizték: Achilles átengedi Penthesilea holttestét. (Gipszpéldánya a Budapest Szépm. Müz.); Fonópárka. Legismertebb szobrai: az Életre ébredő Éva, a Fekvő Ámor (Szépm. Múz.), továbbá a Vadászat előtt és a Vadászat után. Rómában készítette John Bright Salomons lord major, Wudhom angol műgyűjtő, Prokesch Edmund orientalista és Pejachevich Pál gróf mellszobrait, Budapesten Balassa János orvostanár, gróf Teleki Sándorné, továbbá Kántorné, Szerdahelyi Kálmán Szigligeti Ede mellszobrait a Nemzeti Színház, Mátyás király, Mária Terézia, Pázmány Péter, Révai Miklósét a Nemzeti Múzeum részére. V. ö. «Művészet» 1909."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1233. címszó a lexikon => 228. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11233.htm

CÍMSZÓ: Engel

SZEMÉLYNÉV: Engel József

SZÓCIKK: E. József, szobrász, szül. Sátoraljaújhelyen 1815 okt. 26., megh. Budapesten 1901 máj. 30. A budapesti Széchenyi-szobor alkotója leleplezték 1880 . A klasszicista szobrászat kései képviselője. Munkás életéből 10 évet Londonban 1838-47 , 20 évet 1847-66 Rómában töltött, csak 1866. a Széchenyi-szobor pályázat elnyerése után telepedett le véglegesen Budapesten, ahol mint az elmúlt klasszicizmus képviselője az ébredő naturalista szobrászat kezdetén szinte elszigetelt jelenség. 1880 után alig dolgozott már és félig elfeledve halt meg 1901. Az 1866-iki Széchenyi-szobor pályázaton, melyre még Londonból küldte pályamunkáját, 17 pályázó, köztük Dunaiszky, Marsalkó, Vay Miklós báró, főleg pedig Izsó elől nyerte el az első díjat és megbízást, 1873. pedig a talapzat ülő alakjaival Minerva, Neptun, Vulcan és Ceres a második új pályázatot. A sokszor támadott Széchenyi-szobor lett élete tragikuma és sok mellőztetésének oka, mint a posta- és távirdaépület dekoratív szobrainak 1870 , továbbá az Operaház és a Deák-mauzóleum szobrainak pályázatán 1880 . Későbbi sikerei voltak még az 1873. bécsi világkiállítás nagy aranyérme és az 1889. párisi világkiállítás bronzérme. Itthon utoljára az 1885-iki országos kiállítás műcsarnoki kiállításán szerepelt néhány régebbig a maguk idejében nagysikerű munkájával. Pártfogói voltak: Viktória királynő, Albert herceg, Esterházy Pál herceg, londoni nagykövet, valamint Sir Dávid Salomons londoni lordmajor. E londoni időkben készült az Amazonok harca az argonautával, márványcsoport Osborne Houseban Wight szigetén , valamint az Apolló és a hórák 1846. a pesti műegyletben kiállítva . London után második hazája Róma lett 1846 , hol lassanként ismert művésszé vált és mágnásokon kívül uralkodók, mint I. Vilmos porosz király, Miklós cár, Eduard walesi herceg és I. Lajos bajor király fordultak meg műtermében. Rómában alkotja ama klasszicista szellemű zsánerszobrait, melyek nevét máig megőrizték: Achilles átengedi Penthesilea holttestét. Gipszpéldánya a Budapest Szépm. Müz. ; Fonópárka. Legismertebb szobrai: az Életre ébredő Éva, a Fekvő Ámor Szépm. Múz. , továbbá a Vadászat előtt és a Vadászat után. Rómában készítette John Bright Salomons lord major, Wudhom angol műgyűjtő, Prokesch Edmund orientalista és Pejachevich Pál gróf mellszobrait, Budapesten Balassa János orvostanár, gróf Teleki Sándorné, továbbá Kántorné, Szerdahelyi Kálmán Szigligeti Ede mellszobrait a Nemzeti Színház, Mátyás király, Mária Terézia, Pázmány Péter, Révai Miklósét a Nemzeti Múzeum részére. V. ö. Művészet 1909.

11233.ht

CÍMSZÓ Enge

SZEMÉLYNÉV Enge Józse

SZÓCIKK E József szobrász szül Sátoraljaújhelye 181 okt 26. megh Budapeste 190 máj 30 budapest Széchenyi-szobo alkotój leleplezté 188 klasszicist szobrásza kése képviselője Munká életébő 1 éve Londonba 1838-4 2 éve 1847-6 Rómába töltött csa 1866 Széchenyi-szobo pályáza elnyerés utá telepedet l véglegese Budapesten aho min a elmúl klasszicizmu képviselőj a ébred naturalist szobrásza kezdeté szint elszigetel jelenség 188 utá ali dolgozot má é féli elfeledv hal me 1901 A 1866-ik Széchenyi-szobo pályázaton melyr mé Londonbó küldt pályamunkáját 1 pályázó köztü Dunaiszky Marsalkó Va Mikló báró főle pedi Izs elő nyert e a els díja é megbízást 1873 pedi talapza ül alakjaiva Minerva Neptun Vulca é Cere másodi ú pályázatot sokszo támadot Széchenyi-szobo let élet tragikum é so mellőztetéséne oka min posta é távirdaépüle dekoratí szobraina 187 tovább a Operahá é Deák-mauzóleu szobraina pályázatá 188 Később sikere volta mé a 1873 bécs világkiállítá nag aranyérm é a 1889 páris világkiállítá bronzérme Ittho utoljár a 1885-ik országo kiállítá műcsarnok kiállításá szerepel néhán régebbi magu idejébe nagysiker munkájával Pártfogó voltak Viktóri királynő Alber herceg Esterház Pá herceg london nagykövet valamin Si Dávi Salomon london lordmajor london időkbe készül a Amazono harc a argonautával márványcsopor Osborn Houseba Wigh szigeté valamin a Apoll é hórá 1846 pest műegyletbe kiállítv Londo utá másodi hazáj Róm let 184 ho lassankén ismer művéssz vál é mágnásoko kívü uralkodók min I Vilmo poros király Mikló cár Eduar wales herce é I Lajo bajo királ fordulta me műtermében Rómába alkotj am klasszicist szellem zsánerszobrait melye nevé mái megőrizték Achille átenged Penthesile holttestét Gipszpéldány Budapes Szépm Müz Fonópárka Legismerteb szobrai a Életr ébred Éva Fekv Ámo Szépm Múz tovább Vadásza előt é Vadásza után Rómába készített Joh Brigh Salomon lor major Wudho ango műgyűjtő Prokesc Edmun orientalist é Pejachevic Pá gró mellszobrait Budapeste Balass Jáno orvostanár gró Telek Sándorné tovább Kántorné Szerdahely Kálmá Szigliget Ed mellszobrai Nemzet Színház Mátyá király Mári Terézia Pázmán Péter Réva Miklósé Nemzet Múzeu részére V ö Művésze 1909

11233.h

CÍMSZ Eng

SZEMÉLYNÉ Eng Józs

SZÓCIK Józse szobrás szü Sátoraljaújhely 18 ok 26 meg Budapest 19 má 3 budapes Széchenyi-szob alkotó leleplezt 18 klasszicis szobrász kés képviselőj Munk életéb év Londonb 1838- év 1847- Rómáb töltöt cs 186 Széchenyi-szob pályáz elnyeré ut telepede végleges Budapeste ah mi elmú klasszicizm képviselő ébre naturalis szobrász kezdet szin elszigete jelensé 18 ut al dolgozo m fél elfeled ha m 190 1866-i Széchenyi-szob pályázato mely m Londonb küld pályamunkájá pályáz közt Dunaiszk Marsalk V Mikl bár fől ped Iz el nyer el díj megbízás 187 ped talapz ü alakjaiv Minerv Neptu Vulc Cer másod pályázato soksz támado Széchenyi-szob le éle tragiku s mellőztetésén ok mi post távirdaépül dekorat szobrain 18 továb Operah Deák-mauzóle szobrain pályázat 18 Későb siker volt m 187 béc világkiállít na aranyér 188 pári világkiállít bronzérm Itth utoljá 1885-i ország kiállít műcsarno kiállítás szerepe néhá régebb mag idejéb nagysike munkájáva Pártfog volta Viktór királyn Albe herce Esterhá P herce londo nagyköve valami S Dáv Salomo londo lordmajo londo időkb készü Amazon har argonautáva márványcsopo Osbor Houseb Wig sziget valami Apol hór 184 pes műegyletb kiállít Lond ut másod hazá Ró le 18 h lassanké isme művéss vá mágnások kív uralkodó mi Vilm poro királ Mikl cá Edua wale herc Laj baj kirá fordult m műtermébe Rómáb alkot a klasszicis szelle zsánerszobrai mely nev má megőrizté Achill átenge Penthesil holttesté Gipszpéldán Budape Szép Mü Fonópárk Legismerte szobra Élet ébre Év Fek Ám Szép Mú továb Vadász elő Vadász utá Rómáb készítet Jo Brig Salomo lo majo Wudh ang műgyűjt Prokes Edmu orientalis Pejachevi P gr mellszobrai Budapest Balas Ján orvostaná gr Tele Sándorn továb Kántorn Szerdahel Kálm Sziglige E mellszobra Nemze Színhá Máty királ Már Terézi Pázmá Péte Rév Miklós Nemze Múze részér Művész 190

11233.

CÍMS En

SZEMÉLYN En Józ

SZÓCI Józs szobrá sz Sátoraljaújhel 1 o 2 me Budapes 1 m budape Széchenyi-szo alkot leleplez 1 klasszici szobrás ké képviselő Mun életé é London 1838 é 1847 Rómá töltö c 18 Széchenyi-szo pályá elnyer u teleped véglege Budapest a m elm klassziciz képvisel ébr naturali szobrás kezde szi elsziget jelens 1 u a dolgoz fé elfele h 19 1866- Széchenyi-szo pályázat mel London kül pályamunkáj pályá köz Dunaisz Marsal Mik bá fő pe I e nye e dí megbízá 18 pe talap alakjai Miner Nept Vul Ce máso pályázat soks támad Széchenyi-szo l él tragik mellőztetésé o m pos távirdaépü dekora szobrai 1 tová Opera Deák-mauzól szobrai pályáza 1 Késő sike vol 18 bé világkiállí n aranyé 18 pár világkiállí bronzér Itt utolj 1885- orszá kiállí műcsarn kiállítá szerep néh régeb ma idejé nagysik munkájáv Pártfo volt Viktó király Alb herc Esterh herc lond nagyköv valam Dá Salom lond lordmaj lond idők kész Amazo ha argonautáv márványcsop Osbo House Wi szige valam Apo hó 18 pe műegylet kiállí Lon u máso haz R l 1 lassank ism művés v mágnáso kí uralkod m Vil por kirá Mik c Edu wal her La ba kir fordul műterméb Rómá alko klasszici szell zsánerszobra mel ne m megőrizt Achil áteng Penthesi holttest Gipszpéldá Budap Szé M Fonópár Legismert szobr Éle ébr É Fe Á Szé M tová Vadás el Vadás ut Rómá készíte J Bri Salom l maj Wud an műgyűj Proke Edm orientali Pejachev g mellszobra Budapes Bala Já orvostan g Tel Sándor tová Kántor Szerdahe Kál Sziglig mellszobr Nemz Szính Mát kirá Má Teréz Pázm Pét Ré Mikló Nemz Múz részé Művés 19

11233

CÍM E

SZEMÉLY E Jó

SZÓC Józ szobr s Sátoraljaújhe m Budape budap Széchenyi-sz alko leleple klasszic szobrá k képvisel Mu élet Londo 183 184 Róm tölt 1 Széchenyi-sz pály elnye telepe végleg Budapes el klasszici képvise éb natural szobrá kezd sz elszige jelen dolgo f elfel 1 1866 Széchenyi-sz pályáza me Londo kü pályamunká pály kö Dunais Marsa Mi b f p ny d megbíz 1 p tala alakja Mine Nep Vu C más pályáza sok táma Széchenyi-sz é tragi mellőztetés po távirdaép dekor szobra tov Oper Deák-mauzó szobra pályáz Kés sik vo 1 b világkiáll arany 1 pá világkiáll bronzé It utol 1885 orsz kiáll műcsar kiállít szere né rége m idej nagysi munkájá Pártf vol Vikt királ Al her Ester her lon nagykö vala D Salo lon lordma lon idő kés Amaz h argonautá márványcso Osb Hous W szig vala Ap h 1 p műegyle kiáll Lo más ha lassan is művé mágnás k uralko Vi po kir Mi Ed wa he L b ki fordu műtermé Róm alk klasszic szel zsánerszobr me n megőriz Achi áten Penthes holttes Gipszpéld Buda Sz Fonópá Legismer szob Él éb F Sz tov Vadá e Vadá u Róm készít Br Salo ma Wu a műgyű Prok Ed oriental Pejache mellszobr Budape Bal J orvosta Te Sándo tov Kánto Szerdah Ká Szigli mellszob Nem Szín Má kir M Teré Páz Pé R Mikl Nem Mú rész Művé 1

1123

CÍ

SZEMÉL J

SZÓ Jó szob Sátoraljaújh Budap buda Széchenyi-s alk lelepl klasszi szobr képvise M éle Lond 18 18 Ró töl Széchenyi-s pál elny telep végle Budape e klasszic képvis é natura szobr kez s elszig jele dolg elfe 186 Széchenyi-s pályáz m Lond k pályamunk pál k Dunai Mars M n megbí tal alakj Min Ne V má pályáz so tám Széchenyi-s trag mellőzteté p távirdaé deko szobr to Ope Deák-mauz szobr pályá Ké si v világkiál aran p világkiál bronz I uto 188 ors kiál műcsa kiállí szer n rég ide nagys munkáj Párt vo Vik kirá A he Este he lo nagyk val Sal lo lordm lo id ké Ama argonaut márványcs Os Hou szi val A műegyl kiál L má h lassa i műv mágná uralk V p ki M E w h k ford műterm Ró al klasszi sze zsánerszob m megőri Ach áte Penthe holtte Gipszpél Bud S Fonóp Legisme szo É é S to Vad Vad Ró készí B Sal m W műgy Pro E orienta Pejach mellszob Budap Ba orvost T Sánd to Kánt Szerda K Szigl mellszo Ne Szí M ki Ter Pá P Mik Ne M rés Műv