11243.htm

CÍMSZÓ: Eperjes

SZÓCIKK: Eperjes, (Presov, Cs.-Szl.) rend. tan. város, sz. kir. város címmel Sáros vm. 16,323 lak. Sá­ros vármegyében már az Árpádok alatt szórvá­nyosan találhatók zsidók a falvakban. A főurak telepítik őket ide, birtokaik, jövedelmeik és a vá­sárok fejlesztése végett. Nemsokára főtényezői lesznek az egykor híres és fontos kereske­delmi útvonalnak, amely Bártfán, Zborón át Lengyelország felé vezetett. A megye kereskedői, közvetítői és fuvarosai zsidók voltak. A gyapjú-, bor- és dohánykereskedelem az ő kezükben volt. Falvaikban ugyan békésen élnek a főurak oltalma alatt, mégis a városba kívánkoznak, de ottvaló letelepülésüket a céhek kitartóan megakadályoz­ták. Nyugalmas életüket 1764. az orkutai vér­vád (l. o.) zavarta meg. 1765 jan. 25. kemény tortúrában az eperjesi hóhér keze alatt Lefkovics Jakab ádámföldei bérlő vértanúhalált halt hité­ért. Ez volt Magyarországon az utolsó kínvallatás vérvád miatt. A megye 3 szab. kir. városa nem fogadta be a zsidókat és így ezzel arra kényszerítet­ték őket, hogy a városok szomszédságában zsidó­telepeket létesítsenek. Eperjes mellett Sebeskelle­mesen, Bártfa mellett Zborón, Kisszeben mellett Pécsújfalván keletkeztek ilyen zsidótelepek. Ezek a XVIII. század végén kerületet alkottak és 1790. Eperjes székhellyel megyei zsidó községgé szervezkedtek. A megyei hitközség főnökéül (ros medina) a Galíciából odaszármazott Holländer Márkot (l. o.) választották meg. Ez a dúsgazdag, nagyműveltségű és az udvarnál is befolyásos vezérférfiú az akkori idők legtekintélyesebb zsidója volt. Az ország zsidósága is patrónusának ismerte el és válságos időkben mindig őhozzá folyamodott. A zempléni zsidóságot eltiltották a hegyaljai borkereskedelemtől, Holländer eljárt érdekükben az illetékes hatóságoknál és a súlyos tilalmat visszavonatta. A pozsonyi zsidóság kérelmére 6 hónapig időzött Pozsonyban, küldöttséget vezetett az országgyűléshez és a kancelláriához és a felpanaszolt zsidósérelmekre jogorvoslást szerzett. Nagy éhínség pusztította az ő idejében az országot, az általános nyomor enyhítésére a zsidókra külön adót vetettek ki, Holländer ekkor a kivetett adót a sajátjából váltotta meg. A megyei zsidó község főnöki székében 1834. fia, Holländer Leó követe, aki 1843. a Losoncról odaszármazott Schäffer Mózessel, Schäffer Leóval, Schiff Móriccal és a Pécsújfalváról való Klein Ignáccal és Spiegel Józseffel megalapította az önálló eperjesi hitközséget, azt kultúrintézményekkel, 3 tanerős modern iskolával gazdagította és az országban elismert mintahitközséggé fejlesztette, amelynek első elöljárói közül még Schäffer Leót, Barkán Márkus és Fritsch Adalbert kereskedőket kell felemlíteni. 1847-49-ben fölépíttette 11,413 frt költséggel a templomot Pribrila műépítész terve szerint, Fuchs építész és Nedrolik mérnök vezetése alatt. Az építés költségeihez ő maga 3500 forinttal járult hozzá. A szabadságharcban Holländer Leó mint Komárom várának, majd pedig mint a magyar seregnek főintendása őrnagyi rangban vett részt 2 fiával, Gyulával és Edével együtt, akik tiszti rangban szolgálták a hazát. Ugyanekkor Schiller Szinessy (l. o.) eperjesi rabbi bejárta az országot és zsidó honvédeket toborzott, majd mint utászkatona maga is beállt honvédnek. Világos után emigrált és tanár lett a cambridgei egyetemen. A szabadságharc után a hitközség élére is Holländer Leó került és dr. Auszterlitz Mayerral (l. o.) együtt, aki 1860-1918. tölti be a rabbiszéket, felvirágoztatta a hitközség intézményeit. 1850-ben megalapították a Chevra Kadisát, tíz évvel később a Talmud Tórát, amelyet dr. Auszterlitz Mayer rabbi 40 éven át vezetett. Ez az intézmény 1900-1925. szünetelt, 1925. újból megnyílt 40 növendékkel. A Nőegylet 1855., a Sócher Tov jótékonysági egyesület 1868., a Kultúregylet 1926., a Debora leányegylet ugyanekkor alakult meg. 1928-ban zsidó múzeumot létesít a hitközség, amelyben a szlovenszkói zsidó kultúra történeti és művészi emlékeit helyezi el, 1200 kötettel megveti a múzeumi könyvtár alapjait és értékes kéziratgyűjteményét a hitközség történetére vonatkozó okiratokkal. Ezeket 1830. óta a hitközség archívuma őrizte. (Az orkutai vérvád [l. o.] iratai a megyei levéltárban, a zsidóságra vonatkozó okiratok a városi levéltárban vannak; a világháborúra, az orosz hadifoglyokra és hadifogságra vonatkozó gazdag emlékgyűjtemény Bárkány Jenő mérnök 5000 kötetet meghaladó magánkönyvtárában található.) Első temploma 1887 máj. 6., amikor E. városát pusztította, leégett. A régi templom helyén épült fel közadakozásból a mostani, Garai Ödön, a Szeged újjáépítése körül nagy érdemeket szerzett zsidó mérnök tervei szerint, 40.000 forint költséggel. A hitközség sok tagja élénk részt vett a megye és a város közéletében, a tudományos életben és a közgazdaságban is. Dr. Ferbstein Márk megyei tiszti főorvos, dr. Proppef Adolf ügyvédi kamarai elnök, dr. Eger József alpolgármester, dr. Böhm Aladár városi ügyész, Dr. Horovitz Simon a jogakadémia tanára tudományos munkásságával szerez országos becsülést az eperjesi zsidóságnak. Azok között, akik közgazdasági tevékenységgel tűntek ki, hervadhatatlan érdemeket szerzett az 1868. elhunyt Goldschmied, aki 1845-1860. bérli felvirágoztatta a vörösvágási opálbányát és a magyar opált világhírűvé tette. A város és a környék gazdasági viszonyainak megjavítását előmozdították Gellért Manó és Herz Ernő téglagyárakkal, Moskovits Gyula vasgyárral, Schwartz és Glasner likőrgyárral, Sáfrán és Friedmann, akik gyalugyárat alapítottak. A hitközség, amely kongresszusi alapon működik, 230 családban 1100 lelket és 271 adófizetőt számlál. Ezek között 5 nagykereskedő, 64 kereskedő, 7 nagyiparos, 27 iparos, 7 gazdálkodó, (dr. Rosenberg Theofil ügyvéd, Lapispatakon 800 hold, Ilkovits Mór 800 hold, dr. Zahler Elek ügyvéd Alsósebesen 400 hold), 29 ügyvéd, 19 orvos, 5 mérnök, 3 más szabadpályán, 15 köztisztviselő, 23 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 4 tanító, 1 művész, 2 vállalkozó, 2 magánzó és 8 egyéb. Közadakozásból él 2. A hitközség évi bevétele 175,000 K? és ugyanennyi a kiadása. Hitéleti célokra költ 40,000 K?-t, filantropikus és szociális célokra 16,000 K?-t, ugyanerre a célra a Chevra Kadisa külön 26.000 K?-t fordít. Kezeli továbbá az Alexander Lajos által létesített 1000, a Rosenberg Rozália által létesített 2000 koronás jótékonysági, Adler Leó 1000 koronás iskolai és özv. Rosenberg Hermanné 6000 koronás hadiárvák-alapítványát. A világháborúban a Nőegylet népkonyhát tartott fenn. A különböző frontokon kivezényelt tagjai közül 9 hősi halált halt. A hitközség élén állnak: dr. Zahler Elek ügyvéd, elnök; Schnitzer Samu kereskedő, alelnök; dr. Goldberger Lajos ügyvéd, iskolaszéki elnök; Hertzka Simon kereskedő, templomi elöljáró; Weisz Dávid gyáros, pénztáros; dr. Austerlitz Tivadar ügyvéd, dr. Fuchs Lipót ügyvéd, Rosenberg Mór kereskedő, Szántó Lajos elöljárósági tagok, Dr. Klein Dezső rabbi, Gottschall Sámuel főkántor, Schwarz Izidor, Lefkovits Berta, Klein Izabella tanítók. A Chevra Kadisa elnöke Rosenberg Márk, a Nőegyleté dr. Rosenberg Theofilné a Socher Tóv-egyleté és a Kultúregyleté, dr. Austerlitz Tivadar, a Leányegyleté Stark Zsigmondné. Az orthodox hitközség 1871. alakult meg. A kongresszus után történt meg a szakadás, melynek következtében 45-en kiváltak a kongresszusi alapra helyezkedett anyahitközségből és orthodox hitközséget alapítottak. A hitközség első főrabbija Jaules L. sebesi főrabbi volt, aki Sebesről intézte a hitközség ügyeit 1905.-ben bekövetkezett haláláig. A hitközség első elöljárói: Reikovits Henrik, Herskovits Mór, Guttmann Fülöp, Reis Mór, Tyrnauer Lipót és Fischgrund Wolf voltak. A hitközségnek két temploma van. Egyiket 1871. egy malomból alakítottak át, a másikat Kollacsek és Wirth kassai műépítészek tervei alapján 1898. a hitközség saját erejéből építette. 1873-ban öt tanerős népiskolát létesített a hitközség. Van ezen kívül jesivája 70 növendékkel és Talmud Tórája, melyet 60 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, két nőegylet, a Poel Cedek-egylet és az 1927. létesített jótékony célt szolgáló Cedókó-egylet, amelynek jelenleg Neuwirth Zsigmond dr. az elnöke. A hitközség megalakulásától kezdve gyors tempóban fejlődött, úgy hogy ma kb. kétszer annyi a taglétszáma, mint az anyahitközségnek. Évi költségvetése 500,000 K?. melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. Lélekszáma: 8200, a családok száma 572, adót 492-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 12 tanító, 270 kereskedő, 5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 8 munkás, 6 orvos, 48 magántisztviselő, 72 iparos, 3 mérnök, 2 magánzó, 36, munkanélküli és 77 egyéb. A hitközség mai vezetősége: Lau M. Chajim főrabbi, Neuwirth Zsigmond dr. elnök és Friedmann Simon alelnök.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1243. címszó a lexikon => 229. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11243.htm

CÍMSZÓ: Eperjes

SZÓCIKK: Eperjes, Presov, Cs.-Szl. rend. tan. város, sz. kir. város címmel Sáros vm. 16,323 lak. Sá­ros vármegyében már az Árpádok alatt szórvá­nyosan találhatók zsidók a falvakban. A főurak telepítik őket ide, birtokaik, jövedelmeik és a vá­sárok fejlesztése végett. Nemsokára főtényezői lesznek az egykor híres és fontos kereske­delmi útvonalnak, amely Bártfán, Zborón át Lengyelország felé vezetett. A megye kereskedői, közvetítői és fuvarosai zsidók voltak. A gyapjú-, bor- és dohánykereskedelem az ő kezükben volt. Falvaikban ugyan békésen élnek a főurak oltalma alatt, mégis a városba kívánkoznak, de ottvaló letelepülésüket a céhek kitartóan megakadályoz­ták. Nyugalmas életüket 1764. az orkutai vér­vád l. o. zavarta meg. 1765 jan. 25. kemény tortúrában az eperjesi hóhér keze alatt Lefkovics Jakab ádámföldei bérlő vértanúhalált halt hité­ért. Ez volt Magyarországon az utolsó kínvallatás vérvád miatt. A megye 3 szab. kir. városa nem fogadta be a zsidókat és így ezzel arra kényszerítet­ték őket, hogy a városok szomszédságában zsidó­telepeket létesítsenek. Eperjes mellett Sebeskelle­mesen, Bártfa mellett Zborón, Kisszeben mellett Pécsújfalván keletkeztek ilyen zsidótelepek. Ezek a XVIII. század végén kerületet alkottak és 1790. Eperjes székhellyel megyei zsidó községgé szervezkedtek. A megyei hitközség főnökéül ros medina a Galíciából odaszármazott Holländer Márkot l. o. választották meg. Ez a dúsgazdag, nagyműveltségű és az udvarnál is befolyásos vezérférfiú az akkori idők legtekintélyesebb zsidója volt. Az ország zsidósága is patrónusának ismerte el és válságos időkben mindig őhozzá folyamodott. A zempléni zsidóságot eltiltották a hegyaljai borkereskedelemtől, Holländer eljárt érdekükben az illetékes hatóságoknál és a súlyos tilalmat visszavonatta. A pozsonyi zsidóság kérelmére 6 hónapig időzött Pozsonyban, küldöttséget vezetett az országgyűléshez és a kancelláriához és a felpanaszolt zsidósérelmekre jogorvoslást szerzett. Nagy éhínség pusztította az ő idejében az országot, az általános nyomor enyhítésére a zsidókra külön adót vetettek ki, Holländer ekkor a kivetett adót a sajátjából váltotta meg. A megyei zsidó község főnöki székében 1834. fia, Holländer Leó követe, aki 1843. a Losoncról odaszármazott Schäffer Mózessel, Schäffer Leóval, Schiff Móriccal és a Pécsújfalváról való Klein Ignáccal és Spiegel Józseffel megalapította az önálló eperjesi hitközséget, azt kultúrintézményekkel, 3 tanerős modern iskolával gazdagította és az országban elismert mintahitközséggé fejlesztette, amelynek első elöljárói közül még Schäffer Leót, Barkán Márkus és Fritsch Adalbert kereskedőket kell felemlíteni. 1847-49-ben fölépíttette 11,413 frt költséggel a templomot Pribrila műépítész terve szerint, Fuchs építész és Nedrolik mérnök vezetése alatt. Az építés költségeihez ő maga 3500 forinttal járult hozzá. A szabadságharcban Holländer Leó mint Komárom várának, majd pedig mint a magyar seregnek főintendása őrnagyi rangban vett részt 2 fiával, Gyulával és Edével együtt, akik tiszti rangban szolgálták a hazát. Ugyanekkor Schiller Szinessy l. o. eperjesi rabbi bejárta az országot és zsidó honvédeket toborzott, majd mint utászkatona maga is beállt honvédnek. Világos után emigrált és tanár lett a cambridgei egyetemen. A szabadságharc után a hitközség élére is Holländer Leó került és dr. Auszterlitz Mayerral l. o. együtt, aki 1860-1918. tölti be a rabbiszéket, felvirágoztatta a hitközség intézményeit. 1850-ben megalapították a Chevra Kadisát, tíz évvel később a Talmud Tórát, amelyet dr. Auszterlitz Mayer rabbi 40 éven át vezetett. Ez az intézmény 1900-1925. szünetelt, 1925. újból megnyílt 40 növendékkel. A Nőegylet 1855., a Sócher Tov jótékonysági egyesület 1868., a Kultúregylet 1926., a Debora leányegylet ugyanekkor alakult meg. 1928-ban zsidó múzeumot létesít a hitközség, amelyben a szlovenszkói zsidó kultúra történeti és művészi emlékeit helyezi el, 1200 kötettel megveti a múzeumi könyvtár alapjait és értékes kéziratgyűjteményét a hitközség történetére vonatkozó okiratokkal. Ezeket 1830. óta a hitközség archívuma őrizte. Az orkutai vérvád [l. o.] iratai a megyei levéltárban, a zsidóságra vonatkozó okiratok a városi levéltárban vannak; a világháborúra, az orosz hadifoglyokra és hadifogságra vonatkozó gazdag emlékgyűjtemény Bárkány Jenő mérnök 5000 kötetet meghaladó magánkönyvtárában található. Első temploma 1887 máj. 6., amikor E. városát pusztította, leégett. A régi templom helyén épült fel közadakozásból a mostani, Garai Ödön, a Szeged újjáépítése körül nagy érdemeket szerzett zsidó mérnök tervei szerint, 40.000 forint költséggel. A hitközség sok tagja élénk részt vett a megye és a város közéletében, a tudományos életben és a közgazdaságban is. Dr. Ferbstein Márk megyei tiszti főorvos, dr. Proppef Adolf ügyvédi kamarai elnök, dr. Eger József alpolgármester, dr. Böhm Aladár városi ügyész, Dr. Horovitz Simon a jogakadémia tanára tudományos munkásságával szerez országos becsülést az eperjesi zsidóságnak. Azok között, akik közgazdasági tevékenységgel tűntek ki, hervadhatatlan érdemeket szerzett az 1868. elhunyt Goldschmied, aki 1845-1860. bérli felvirágoztatta a vörösvágási opálbányát és a magyar opált világhírűvé tette. A város és a környék gazdasági viszonyainak megjavítását előmozdították Gellért Manó és Herz Ernő téglagyárakkal, Moskovits Gyula vasgyárral, Schwartz és Glasner likőrgyárral, Sáfrán és Friedmann, akik gyalugyárat alapítottak. A hitközség, amely kongresszusi alapon működik, 230 családban 1100 lelket és 271 adófizetőt számlál. Ezek között 5 nagykereskedő, 64 kereskedő, 7 nagyiparos, 27 iparos, 7 gazdálkodó, dr. Rosenberg Theofil ügyvéd, Lapispatakon 800 hold, Ilkovits Mór 800 hold, dr. Zahler Elek ügyvéd Alsósebesen 400 hold , 29 ügyvéd, 19 orvos, 5 mérnök, 3 más szabadpályán, 15 köztisztviselő, 23 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 4 tanító, 1 művész, 2 vállalkozó, 2 magánzó és 8 egyéb. Közadakozásból él 2. A hitközség évi bevétele 175,000 K? és ugyanennyi a kiadása. Hitéleti célokra költ 40,000 K?-t, filantropikus és szociális célokra 16,000 K?-t, ugyanerre a célra a Chevra Kadisa külön 26.000 K?-t fordít. Kezeli továbbá az Alexander Lajos által létesített 1000, a Rosenberg Rozália által létesített 2000 koronás jótékonysági, Adler Leó 1000 koronás iskolai és özv. Rosenberg Hermanné 6000 koronás hadiárvák-alapítványát. A világháborúban a Nőegylet népkonyhát tartott fenn. A különböző frontokon kivezényelt tagjai közül 9 hősi halált halt. A hitközség élén állnak: dr. Zahler Elek ügyvéd, elnök; Schnitzer Samu kereskedő, alelnök; dr. Goldberger Lajos ügyvéd, iskolaszéki elnök; Hertzka Simon kereskedő, templomi elöljáró; Weisz Dávid gyáros, pénztáros; dr. Austerlitz Tivadar ügyvéd, dr. Fuchs Lipót ügyvéd, Rosenberg Mór kereskedő, Szántó Lajos elöljárósági tagok, Dr. Klein Dezső rabbi, Gottschall Sámuel főkántor, Schwarz Izidor, Lefkovits Berta, Klein Izabella tanítók. A Chevra Kadisa elnöke Rosenberg Márk, a Nőegyleté dr. Rosenberg Theofilné a Socher Tóv-egyleté és a Kultúregyleté, dr. Austerlitz Tivadar, a Leányegyleté Stark Zsigmondné. Az orthodox hitközség 1871. alakult meg. A kongresszus után történt meg a szakadás, melynek következtében 45-en kiváltak a kongresszusi alapra helyezkedett anyahitközségből és orthodox hitközséget alapítottak. A hitközség első főrabbija Jaules L. sebesi főrabbi volt, aki Sebesről intézte a hitközség ügyeit 1905.-ben bekövetkezett haláláig. A hitközség első elöljárói: Reikovits Henrik, Herskovits Mór, Guttmann Fülöp, Reis Mór, Tyrnauer Lipót és Fischgrund Wolf voltak. A hitközségnek két temploma van. Egyiket 1871. egy malomból alakítottak át, a másikat Kollacsek és Wirth kassai műépítészek tervei alapján 1898. a hitközség saját erejéből építette. 1873-ban öt tanerős népiskolát létesített a hitközség. Van ezen kívül jesivája 70 növendékkel és Talmud Tórája, melyet 60 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, két nőegylet, a Poel Cedek-egylet és az 1927. létesített jótékony célt szolgáló Cedókó-egylet, amelynek jelenleg Neuwirth Zsigmond dr. az elnöke. A hitközség megalakulásától kezdve gyors tempóban fejlődött, úgy hogy ma kb. kétszer annyi a taglétszáma, mint az anyahitközségnek. Évi költségvetése 500,000 K?. melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. Lélekszáma: 8200, a családok száma 572, adót 492-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 12 tanító, 270 kereskedő, 5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 8 munkás, 6 orvos, 48 magántisztviselő, 72 iparos, 3 mérnök, 2 magánzó, 36, munkanélküli és 77 egyéb. A hitközség mai vezetősége: Lau M. Chajim főrabbi, Neuwirth Zsigmond dr. elnök és Friedmann Simon alelnök.

11243.ht

CÍMSZÓ Eperje

SZÓCIKK Eperjes Presov Cs.-Szl rend tan város sz kir váro címme Sáro vm 16,32 lak Sá­ro vármegyébe má a Árpádo alat szórvá­nyosa található zsidó falvakban főura telepíti őke ide birtokaik jövedelmei é vá­sáro fejlesztés végett Nemsokár főtényező leszne a egyko híre é fonto kereske­delm útvonalnak amel Bártfán Zboró á Lengyelorszá fel vezetett megy kereskedői közvetítő é fuvarosa zsidó voltak gyapjú- bor é dohánykereskedele a kezükbe volt Falvaikba ugya békése élne főura oltalm alatt mégi városb kívánkoznak d ottval letelepülésüke céhe kitartóa megakadályoz­ták Nyugalma életüke 1764 a orkuta vér­vá l o zavart meg 176 jan 25 kemén tortúrába a eperjes hóhé kez alat Lefkovic Jaka ádámfölde bérl vértanúhalál hal hité­ért E vol Magyarországo a utols kínvallatá vérvá miatt megy szab kir város ne fogadt b zsidóka é íg ezze arr kényszerítet­té őket hog városo szomszédságába zsidó­telepeke létesítsenek Eperje mellet Sebeskelle­mesen Bártf mellet Zborón Kisszebe mellet Pécsújfalvá keletkezte ilye zsidótelepek Eze XVIII száza végé kerülete alkotta é 1790 Eperje székhellye megye zsid községg szervezkedtek megye hitközsé főnökéü ro medin Galíciábó odaszármazot Hollände Márko l o választottá meg E dúsgazdag nagyműveltség é a udvarná i befolyáso vezérférfi a akkor idő legtekintélyeseb zsidój volt A orszá zsidóság i patrónusána ismert e é válságo időkbe mindi őhozz folyamodott zemplén zsidóságo eltiltottá hegyalja borkereskedelemtől Hollände eljár érdekükbe a illetéke hatóságokná é súlyo tilalma visszavonatta pozsony zsidósá kérelmér hónapi időzöt Pozsonyban küldöttsége vezetet a országgyűléshe é kancelláriáho é felpanaszol zsidósérelmekr jogorvoslás szerzett Nag éhínsé pusztított a idejébe a országot a általáno nyomo enyhítésér zsidókr külö adó vetette ki Hollände ekko kivetet adó sajátjábó váltott meg megye zsid közsé főnök székébe 1834 fia Hollände Le követe ak 1843 Losoncró odaszármazot Schäffe Mózessel Schäffe Leóval Schif Móricca é Pécsújfalváró val Klei Ignácca é Spiege Józseffe megalapított a önáll eperjes hitközséget az kultúrintézményekkel tanerő moder iskoláva gazdagított é a országba elismer mintahitközségg fejlesztette amelyne els elöljáró közü mé Schäffe Leót Barká Márku é Fritsc Adalber kereskedőke kel felemlíteni 1847-49-be fölépíttett 11,41 fr költségge templomo Pribril műépítés terv szerint Fuch építés é Nedroli mérnö vezetés alatt A építé költségeihe mag 350 forintta járul hozzá szabadságharcba Hollände Le min Komáro várának maj pedi min magya seregne főintendás őrnagy rangba vet rész fiával Gyuláva é Edéve együtt aki tiszt rangba szolgáltá hazát Ugyanekko Schille Sziness l o eperjes rabb bejárt a országo é zsid honvédeke toborzott maj min utászkaton mag i beáll honvédnek Világo utá emigrál é taná let cambridge egyetemen szabadsághar utá hitközsé élér i Hollände Le kerül é dr Auszterlit Mayerra l o együtt ak 1860-1918 tölt b rabbiszéket felvirágoztatt hitközsé intézményeit 1850-be megalapítottá Chevr Kadisát tí évve későb Talmu Tórát amelye dr Auszterlit Maye rabb 4 éve á vezetett E a intézmén 1900-1925 szünetelt 1925 újbó megnyíl 4 növendékkel Nőegyle 1855. Sóche To jótékonyság egyesüle 1868. Kultúregyle 1926. Debor leányegyle ugyanekko alakul meg 1928-ba zsid múzeumo létesí hitközség amelybe szlovenszkó zsid kultúr történet é művész emlékei helyez el 120 kötette megvet múzeum könyvtá alapjai é értéke kéziratgyűjteményé hitközsé történetér vonatkoz okiratokkal Ezeke 1830 ót hitközsé archívum őrizte A orkuta vérvá [l o. irata megye levéltárban zsidóságr vonatkoz okirato város levéltárba vannak világháborúra a oros hadifoglyokr é hadifogságr vonatkoz gazda emlékgyűjtemén Bárkán Jen mérnö 500 kötete meghalad magánkönyvtárába található Els templom 188 máj 6. amiko E városá pusztította leégett rég templo helyé épül fe közadakozásbó mostani Gara Ödön Szege újjáépítés körü nag érdemeke szerzet zsid mérnö terve szerint 40.00 forin költséggel hitközsé so tagj élén rész vet megy é váro közéletében tudományo életbe é közgazdaságba is Dr Ferbstei Már megye tiszt főorvos dr Proppe Adol ügyvéd kamara elnök dr Ege Józse alpolgármester dr Böh Aladá város ügyész Dr Horovit Simo jogakadémi tanár tudományo munkásságáva szere országo becsülés a eperjes zsidóságnak Azo között aki közgazdaság tevékenységge tűnte ki hervadhatatla érdemeke szerzet a 1868 elhuny Goldschmied ak 1845-1860 bérl felvirágoztatt vörösvágás opálbányá é magya opál világhírűv tette váro é környé gazdaság viszonyaina megjavításá előmozdítottá Gellér Man é Her Ern téglagyárakkal Moskovit Gyul vasgyárral Schwart é Glasne likőrgyárral Sáfrá é Friedmann aki gyalugyára alapítottak hitközség amel kongresszus alapo működik 23 családba 110 lelke é 27 adófizető számlál Eze közöt nagykereskedő 6 kereskedő nagyiparos 2 iparos gazdálkodó dr Rosenber Theofi ügyvéd Lapispatako 80 hold Ilkovit Mó 80 hold dr Zahle Ele ügyvé Alsósebese 40 hol 2 ügyvéd 1 orvos mérnök má szabadpályán 1 köztisztviselő 2 magántisztviselő hírlapíró tanító művész vállalkozó magánz é egyéb Közadakozásbó é 2 hitközsé év bevétel 175,00 K é ugyanenny kiadása Hitélet célokr köl 40,00 K?-t filantropiku é szociáli célokr 16,00 K?-t ugyanerr célr Chevr Kadis külö 26.00 K?- fordít Kezel tovább a Alexande Lajo álta létesítet 1000 Rosenber Rozáli álta létesítet 200 koroná jótékonysági Adle Le 100 koroná iskola é özv Rosenber Hermann 600 koroná hadiárvák-alapítványát világháborúba Nőegyle népkonyhá tartot fenn különböz frontoko kivezényel tagja közü hős halál halt hitközsé élé állnak dr Zahle Ele ügyvéd elnök Schnitze Sam kereskedő alelnök dr Goldberge Lajo ügyvéd iskolaszék elnök Hertzk Simo kereskedő templom elöljáró Weis Dávi gyáros pénztáros dr Austerlit Tivada ügyvéd dr Fuch Lipó ügyvéd Rosenber Mó kereskedő Szánt Lajo elöljáróság tagok Dr Klei Dezs rabbi Gottschal Sámue főkántor Schwar Izidor Lefkovit Berta Klei Izabell tanítók Chevr Kadis elnök Rosenber Márk Nőegylet dr Rosenber Theofiln Soche Tóv-egylet é Kultúregyleté dr Austerlit Tivadar Leányegylet Star Zsigmondné A orthodo hitközsé 1871 alakul meg kongresszu utá történ me szakadás melyne következtébe 45-e kiválta kongresszus alapr helyezkedet anyahitközségbő é orthodo hitközsége alapítottak hitközsé els főrabbij Jaule L sebes főrabb volt ak Sebesrő intézt hitközsé ügyei 1905.-be bekövetkezet haláláig hitközsé els elöljárói Reikovit Henrik Herskovit Mór Guttman Fülöp Rei Mór Tyrnaue Lipó é Fischgrun Wol voltak hitközségne ké templom van Egyike 1871 eg malombó alakította át másika Kollacse é Wirt kassa műépítésze terve alapjá 1898 hitközsé sajá erejébő építette 1873-ba ö tanerő népiskolá létesítet hitközség Va eze kívü jesiváj 7 növendékke é Talmu Tórája melye 6 növendé látogat hitközsé intézményei Chevr Kadisa ké nőegylet Poe Cedek-egyle é a 1927 létesítet jótékon cél szolgál Cedókó-egylet amelyne jelenle Neuwirt Zsigmon dr a elnöke hitközsé megalakulásátó kezdv gyor tempóba fejlődött úg hog m kb kétsze anny taglétszáma min a anyahitközségnek Év költségvetés 500,00 K? melyne eg részé szociáli é filantropiku célokr fordítja Lélekszáma 8200 családo szám 572 adó 492-e fizetnek Foglalkozá szerint 1 nagykereskedő gazdálkodó 1 tanító 27 kereskedő ügyvéd köztisztviselő munkás orvos 4 magántisztviselő 7 iparos mérnök magánzó 36 munkanélkül é 7 egyéb hitközsé ma vezetősége La M Chaji főrabbi Neuwirt Zsigmon dr elnö é Friedman Simo alelnök

11243.h

CÍMSZ Eperj

SZÓCIK Eperje Preso Cs.-Sz ren ta váro s ki vár címm Sár v 16,3 la Sá­r vármegyéb m Árpád ala szórvá­nyos találhat zsid falvakba főur telepít ők id birtokai jövedelme vá­sár fejleszté véget Nemsoká főtényez leszn egyk hír font kereske­del útvonalna ame Bártfá Zbor Lengyelorsz fe vezetet meg kereskedő közvetít fuvaros zsid volta gyapjú bo dohánykereskedel kezükb vol Falvaikb ugy békés éln főur oltal alat még város kívánkozna ottva letelepülésük céh kitartó megakadályoz­tá Nyugalm életük 176 orkut vér­v zavar me 17 ja 2 kemé tortúráb eperje hóh ke ala Lefkovi Jak ádámföld bér vértanúhalá ha hité­ér vo Magyarország utol kínvallat vérv miat meg sza ki váro n fogad zsidók í ezz ar kényszerítet­t őke ho város szomszédságáb zsidó­telepek létesítsene Eperj melle Sebeskelle­mese Bárt melle Zboró Kisszeb melle Pécsújfalv keletkezt ily zsidótelepe Ez XVII száz vég kerület alkott 179 Eperj székhelly megy zsi község szervezkedte megy hitközs főnöké r medi Galíciáb odaszármazo Holländ Márk választott me dúsgazda nagyműveltsé udvarn befolyás vezérférf akko id legtekintélyese zsidó vol orsz zsidósá patrónusán ismer válság időkb mind őhoz folyamodot zemplé zsidóság eltiltott hegyalj borkereskedelemtő Holländ eljá érdekükb illeték hatóságokn súly tilalm visszavonatt pozson zsidós kérelmé hónap időzö Pozsonyba küldöttség vezete országgyűlésh kancelláriáh felpanaszo zsidósérelmek jogorvoslá szerzet Na éhíns pusztítot idejéb országo általán nyom enyhítésé zsidók kül ad vetett k Holländ ekk kivete ad sajátjáb váltot me megy zsi közs főnö székéb 183 fi Holländ L követ a 184 Losoncr odaszármazo Schäff Mózesse Schäff Leóva Schi Móricc Pécsújfalvár va Kle Ignácc Spieg Józseff megalapítot önál eperje hitközsége a kultúrintézményekke taner mode iskoláv gazdagítot országb elisme mintahitközség fejlesztett amelyn el elöljár köz m Schäff Leó Bark Márk Frits Adalbe kereskedők ke felemlíten 1847-49-b fölépíttet 11,4 f költségg templom Pribri műépíté ter szerin Fuc építé Nedrol mérn vezeté alat épít költségeih ma 35 forintt járu hozz szabadságharcb Holländ L mi Komár várána ma ped mi magy seregn főintendá őrnag rangb ve rés fiáva Gyuláv Edév együt ak tisz rangb szolgált hazá Ugyanekk Schill Szines eperje rab bejár ország zsi honvédek toborzot ma mi utászkato ma beál honvédne Világ ut emigrá tan le cambridg egyeteme szabadságha ut hitközs élé Holländ L kerü d Auszterli Mayerr együt a 1860-191 töl rabbiszéke felvirágoztat hitközs intézményei 1850-b megalapított Chev Kadisá t évv késő Talm Tórá amely d Auszterli May rab év vezetet intézmé 1900-192 szünetel 192 újb megnyí növendékke Nőegyl 1855 Sóch T jótékonysá egyesül 1868 Kultúregyl 1926 Debo leányegyl ugyanekk alaku me 1928-b zsi múzeum létes hitközsé amelyb szlovenszk zsi kultú történe művés emléke helye e 12 kötett megve múzeu könyvt alapja érték kéziratgyűjtemény hitközs történeté vonatko okiratokka Ezek 183 ó hitközs archívu őrizt orkut vérv [ o irat megy levéltárba zsidóság vonatko okirat váro levéltárb vanna világháborúr oro hadifoglyok hadifogság vonatko gazd emlékgyűjtemé Bárká Je mérn 50 kötet meghala magánkönyvtáráb találhat El templo 18 má 6 amik város pusztított leéget ré templ hely épü f közadakozásb mostan Gar Ödö Szeg újjáépíté kör na érdemek szerze zsi mérn terv szerin 40.0 fori költségge hitközs s tag élé rés ve meg vár közéletébe tudomány életb közgazdaságb i D Ferbste Má megy tisz főorvo d Propp Ado ügyvé kamar elnö d Eg Józs alpolgármeste d Bö Alad váro ügyés D Horovi Sim jogakadém taná tudomány munkásságáv szer ország becsülé eperje zsidóságna Az közöt ak közgazdasá tevékenységg tűnt k hervadhatatl érdemek szerze 186 elhun Goldschmie a 1845-186 bér felvirágoztat vörösvágá opálbány magy opá világhírű tett vár körny gazdasá viszonyain megjavítás előmozdított Gellé Ma He Er téglagyárakka Moskovi Gyu vasgyárra Schwar Glasn likőrgyárra Sáfr Friedman ak gyalugyár alapította hitközsé ame kongresszu alap működi 2 családb 11 lelk 2 adófizet számlá Ez közö nagykeresked keresked nagyiparo iparo gazdálkod d Rosenbe Theof ügyvé Lapispatak 8 hol Ilkovi M 8 hol d Zahl El ügyv Alsósebes 4 ho ügyvé orvo mérnö m szabadpályá köztisztvisel magántisztvisel hírlapír tanít művés vállalkoz magán egyé Közadakozásb hitközs é bevéte 175,0 ugyanenn kiadás Hitéle célok kö 40,0 K?- filantropik szociál célok 16,0 K?- ugyaner cél Chev Kadi kül 26.0 K? fordí Keze továb Alexand Laj ált létesíte 100 Rosenbe Rozál ált létesíte 20 koron jótékonyság Adl L 10 koron iskol öz Rosenbe Herman 60 koron hadiárvák-alapítványá világháborúb Nőegyl népkonyh tarto fen különbö frontok kivezénye tagj köz hő halá hal hitközs él állna d Zahl El ügyvé elnö Schnitz Sa keresked alelnö d Goldberg Laj ügyvé iskolaszé elnö Hertz Sim keresked templo elöljár Wei Dáv gyáro pénztáro d Austerli Tivad ügyvé d Fuc Lip ügyvé Rosenbe M keresked Szán Laj elöljárósá tago D Kle Dez rabb Gottscha Sámu főkánto Schwa Izido Lefkovi Bert Kle Izabel tanító Chev Kadi elnö Rosenbe Már Nőegyle d Rosenbe Theofil Soch Tóv-egyle Kultúregylet d Austerli Tivada Leányegyle Sta Zsigmondn orthod hitközs 187 alaku me kongressz ut törté m szakadá melyn következtéb 45- kivált kongresszu alap helyezkede anyahitközségb orthod hitközség alapította hitközs el főrabbi Jaul sebe főrab vol a Sebesr intéz hitközs ügye 1905.-b bekövetkeze halálái hitközs el elöljáró Reikovi Henri Herskovi Mó Guttma Fülö Re Mó Tyrnau Lip Fischgru Wo volta hitközségn k templo va Egyik 187 e malomb alakított á másik Kollacs Wir kass műépítész terv alapj 189 hitközs saj erejéb épített 1873-b taner népiskol létesíte hitközsé V ez kív jesivá növendékk Talm Tóráj mely növend látoga hitközs intézménye Chev Kadis k nőegyle Po Cedek-egyl 192 létesíte jótéko cé szolgá Cedókó-egyle amelyn jelenl Neuwir Zsigmo d elnök hitközs megalakulását kezd gyo tempób fejlődöt ú ho k kétsz ann taglétszám mi anyahitközségne É költségveté 500,0 K melyn e rész szociál filantropik célok fordítj Lélekszám 820 család szá 57 ad 492- fizetne Foglalkoz szerin nagykeresked gazdálkod tanít 2 keresked ügyvé köztisztvisel munká orvo magántisztvisel iparo mérnö magánz 3 munkanélkü egyé hitközs m vezetőség L Chaj főrabb Neuwir Zsigmo d eln Friedma Sim alelnö

11243.

CÍMS Eper

SZÓCI Eperj Pres Cs.-S re t vár k vá cím Sá 16, l Sá­ vármegyé Árpá al szórvá­nyo találha zsi falvakb főu telepí ő i birtoka jövedelm vá­sá fejleszt vége Nemsok főténye lesz egy hí fon kereske­de útvonaln am Bártf Zbo Lengyelors f vezete me keresked közvetí fuvaro zsi volt gyapj b dohánykereskede kezük vo Falvaik ug béké él főu olta ala mé váro kívánkozn ottv letelepülésü cé kitart megakadályoz­t Nyugal életü 17 orku vér­ zava m 1 j kem tortúrá eperj hó k al Lefkov Ja ádámföl bé vértanúhal h hité­é v Magyarorszá uto kínvalla vér mia me sz k vár foga zsidó ez a kényszerítet­ ők h váro szomszédságá zsidó­telepe létesítsen Eper mell Sebeskelle­mes Bár mell Zbor Kissze mell Pécsújfal keletkez il zsidótelep E XVI szá vé kerüle alkot 17 Eper székhell meg zs közsé szervezkedt meg hitköz főnök med Galíciá odaszármaz Hollän Már választot m dúsgazd nagyművelts udvar befolyá vezérfér akk i legtekintélyes zsid vo ors zsidós patrónusá isme válsá idők min őho folyamodo zempl zsidósá eltiltot hegyal borkereskedelemt Hollän elj érdekük illeté hatóságok súl tilal visszavonat pozso zsidó kérelm hóna időz Pozsonyb küldöttsé vezet országgyűlés kancelláriá felpanasz zsidósérelme jogorvosl szerze N éhín pusztíto idejé ország általá nyo enyhítés zsidó kü a vetet Hollän ek kivet a sajátjá válto m meg zs köz főn széké 18 f Hollän köve 18 Losonc odaszármaz Schäf Mózess Schäf Leóv Sch Móric Pécsújfalvá v Kl Ignác Spie József megalapíto öná eperj hitközség kultúrintézményekk tane mod iskolá gazdagíto ország elism mintahitközsé fejlesztet amely e elöljá kö Schäf Le Bar Már Frit Adalb kereskedő k felemlíte 1847-49- fölépítte 11, költség templo Pribr műépít te szeri Fu épít Nedro mér vezet ala épí költségei m 3 forint jár hoz szabadságharc Hollän m Komá várán m pe m mag sereg főintend őrna rang v ré fiáv Gyulá Edé együ a tis rang szolgál haz Ugyanek Schil Szine eperj ra bejá orszá zs honvéde toborzo m m utászkat m beá honvédn Vilá u emigr ta l cambrid egyetem szabadságh u hitköz él Hollän ker Auszterl Mayer együ 1860-19 tö rabbiszék felvirágozta hitköz intézménye 1850- megalapítot Che Kadis év kés Tal Tór amel Auszterl Ma ra é vezete intézm 1900-19 szünete 19 új megny növendékk Nőegy 185 Sóc jótékonys egyesü 186 Kultúregy 192 Deb leányegy ugyanek alak m 1928- zs múzeu léte hitközs amely szlovensz zs kult történ művé emlék hely 1 kötet megv múze könyv alapj érté kéziratgyűjtemén hitköz történet vonatk okiratokk Eze 18 hitköz archív őriz orku vér ira meg levéltárb zsidósá vonatk okira vár levéltár vann világháború or hadifoglyo hadifogsá vonatk gaz emlékgyűjtem Bárk J mér 5 köte meghal magánkönyvtárá találha E templ 1 m ami váro pusztítot leége r temp hel ép közadakozás mosta Ga Öd Sze újjáépít kö n érdeme szerz zs mér ter szeri 40. for költségg hitköz ta él ré v me vá közéletéb tudomán élet közgazdaság Ferbst M meg tis főorv Prop Ad ügyv kama eln E Józ alpolgármest B Ala vár ügyé Horov Si jogakadé tan tudomán munkásságá sze orszá becsül eperj zsidóságn A közö a közgazdas tevékenység tűn hervadhatat érdeme szerz 18 elhu Goldschmi 1845-18 bé felvirágozta vörösvág opálbán mag op világhír tet vá körn gazdas viszonyai megjavítá előmozdítot Gell M H E téglagyárakk Moskov Gy vasgyárr Schwa Glas likőrgyárr Sáf Friedma a gyalugyá alapított hitközs am kongressz ala működ család 1 lel adófize száml E köz nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko Rosenb Theo ügyv Lapispata ho Ilkov ho Zah E ügy Alsósebe h ügyv orv mérn szabadpály köztisztvise magántisztvise hírlapí taní művé vállalko magá egy Közadakozás hitköz bevét 175, ugyanen kiadá Hitél célo k 40, K? filantropi szociá célo 16, K? ugyane cé Che Kad kü 26. K ford Kez tová Alexan La ál létesít 10 Rosenb Rozá ál létesít 2 koro jótékonysá Ad 1 koro isko ö Rosenb Herma 6 koro hadiárvák-alapítvány világháború Nőegy népkony tart fe különb fronto kivezény tag kö h hal ha hitköz é álln Zah E ügyv eln Schnit S kereske aleln Goldber La ügyv iskolasz eln Hert Si kereske templ elöljá We Dá gyár pénztár Austerl Tiva ügyv Fu Li ügyv Rosenb kereske Szá La elöljárós tag Kl De rab Gottsch Sám főkánt Schw Izid Lefkov Ber Kl Izabe tanít Che Kad eln Rosenb Má Nőegyl Rosenb Theofi Soc Tóv-egyl Kultúregyle Austerl Tivad Leányegyl St Zsigmond ortho hitköz 18 alak m kongress u tört szakad mely következté 45 kivál kongressz ala helyezked anyahitközség ortho hitközsé alapított hitköz e főrabb Jau seb főra vo Sebes inté hitköz ügy 1905.- bekövetkez halálá hitköz e elöljár Reikov Henr Herskov M Guttm Fül R M Tyrna Li Fischgr W volt hitközség templ v Egyi 18 malom alakítot mási Kollac Wi kas műépítés ter alap 18 hitköz sa erejé építet 1873- tane népisko létesít hitközs e kí jesiv növendék Tal Tórá mel növen látog hitköz intézmény Che Kadi nőegyl P Cedek-egy 19 létesít jóték c szolg Cedókó-egyl amely jelen Neuwi Zsigm elnö hitköz megalakulásá kez gy tempó fejlődö h kéts an taglétszá m anyahitközségn költségvet 500, mely rés szociá filantropi célo fordít Lélekszá 82 csalá sz 5 a 492 fizetn Foglalko szeri nagykereske gazdálko taní kereske ügyv köztisztvise munk orv magántisztvise ipar mérn magán munkanélk egy hitköz vezetősé Cha főrab Neuwi Zsigm el Friedm Si aleln

11243

CÍM Epe

SZÓC Eper Pre Cs.- r vá v cí S 16 S vármegy Árp a szórvá­ny találh zs falvak fő telep birtok jövedel vá­s fejlesz vég Nemso főtény les eg h fo kereske­d útvonal a Bárt Zb Lengyelor vezet m kereske közvet fuvar zs vol gyap dohánykeresked kezü v Falvai u bék é fő olt al m vár kívánkoz ott letelepülés c kitar megakadályoz­ Nyuga élet 1 ork vé zav ke tortúr eper h a Lefko J ádámfö b vértanúha hité­ Magyarorsz ut kínvall vé mi m s vá fog zsid e kényszeríte ő vár szomszédság zsidó­telep létesítse Epe mel Sebeskelle­me Bá mel Zbo Kissz mel Pécsújfa keletke i zsidótele XV sz v kerül alko 1 Epe székhel me z közs szervezked me hitkö főnö me Galíci odaszárma Hollä Má választo dúsgaz nagyművelt udva befoly vezérfé ak legtekintélye zsi v or zsidó patrónus ism váls idő mi őh folyamod zemp zsidós eltilto hegya borkereskedelem Hollä el érdekü illet hatóságo sú tila visszavona pozs zsid kérel hón idő Pozsony küldötts veze országgyűlé kancellári felpanas zsidósérelm jogorvos szerz éhí pusztít idej orszá által ny enyhíté zsid k vete Hollä e kive sajátj vált me z kö fő szék 1 Hollä köv 1 Loson odaszárma Schä Mózes Schä Leó Sc Móri Pécsújfalv K Igná Spi Józse megalapít ön eper hitközsé kultúrintézmények tan mo iskol gazdagít orszá elis mintahitközs fejleszte amel elölj k Schä L Ba Má Fri Adal keresked felemlít 1847-49 fölépítt 11 költsé templ Prib műépí t szer F épí Nedr mé veze al ép költsége forin já ho szabadsághar Hollä Kom várá p ma sere főinten őrn ran r fiá Gyul Ed egy ti ran szolgá ha Ugyane Schi Szin eper r bej orsz z honvéd toborz utászka be honvéd Vil emig t cambri egyete szabadság hitkö é Hollä ke Auszter Maye egy 1860-1 t rabbiszé felvirágozt hitkö intézmény 1850 megalapíto Ch Kadi é ké Ta Tó ame Auszter M r vezet intéz 1900-1 szünet 1 ú megn növendék Nőeg 18 Só jótékony egyes 18 Kultúreg 19 De leányeg ugyane ala 1928 z múze lét hitköz amel szlovens z kul törté műv emlé hel köte meg múz köny alap ért kéziratgyűjtemé hitkö történe vonat okiratok Ez 1 hitkö archí őri ork vé ir me levéltár zsidós vonat okir vá levéltá van világhábor o hadifogly hadifogs vonat ga emlékgyűjte Bár mé köt megha magánkönyvtár találh temp am vár pusztíto leég tem he é közadakozá most G Ö Sz újjáépí k érdem szer z mé te szer 40 fo költség hitkö t é r m v közéleté tudomá éle közgazdasá Ferbs me ti főor Pro A ügy kam el Jó alpolgármes Al vá ügy Horo S jogakad ta tudomá munkásság sz orsz becsü eper zsidóság köz közgazda tevékenysé tű hervadhata érdem szer 1 elh Goldschm 1845-1 b felvirágozt vörösvá opálbá ma o világhí te v kör gazda viszonya megjavít előmozdíto Gel téglagyárak Mosko G vasgyár Schw Gla likőrgyár Sá Friedm gyalugy alapítot hitköz a kongress al műkö csalá le adófiz szám kö nagykeresk keresk nagyipa ipa gazdálk Rosen The ügy Lapispat h Ilko h Za üg Alsóseb ügy or mér szabadpál köztisztvis magántisztvis hírlap tan műv vállalk mag eg Közadakozá hitkö bevé 175 ugyane kiad Hité cél 40 K filantrop szoci cél 16 K ugyan c Ch Ka k 26 for Ke tov Alexa L á létesí 1 Rosen Roz á létesí kor jótékonys A kor isk Rosen Herm kor hadiárvák-alapítván világhábor Nőeg népkon tar f külön front kivezén ta k ha h hitkö áll Za ügy el Schni keresk alel Goldbe L ügy iskolas el Her S keresk temp elölj W D gyá pénztá Auster Tiv ügy F L ügy Rosen keresk Sz L elöljáró ta K D ra Gottsc Sá főkán Sch Izi Lefko Be K Izab taní Ch Ka el Rosen M Nőegy Rosen Theof So Tóv-egy Kultúregyl Auster Tiva Leányegy S Zsigmon orth hitkö 1 ala kongres tör szaka mel következt 4 kivá kongress al helyezke anyahitközsé orth hitközs alapítot hitkö főrab Ja se főr v Sebe int hitkö üg 1905. bekövetke halál hitkö elöljá Reiko Hen Hersko Gutt Fü Tyrn L Fischg vol hitközsé temp Egy 1 malo alakíto más Kolla W ka műépíté te ala 1 hitkö s erej építe 1873 tan népisk létesí hitköz k jesi növendé Ta Tór me növe láto hitkö intézmén Ch Kad nőegy Cedek-eg 1 létesí jóté szol Cedókó-egy amel jele Neuw Zsig eln hitkö megalakulás ke g temp fejlőd két a taglétsz anyahitközség költségve 500 mel ré szoci filantrop cél fordí Léleksz 8 csal s 49 fizet Foglalk szer nagykeresk gazdálk tan keresk ügy köztisztvis mun or magántisztvis ipa mér magá munkanél eg hitkö vezetős Ch főra Neuw Zsig e Fried S alel

1124

CÍ Ep

SZÓ Epe Pr Cs. v c 1 vármeg Ár szórvá­n talál z falva f tele birto jövede vá­ fejles vé Nems főtén le e f kereske­ útvona Bár Z Lengyelo veze keresk közve fuva z vo gya dohánykereske kez Falva bé f ol a vá kívánko ot letelepülé kita megakadályo Nyug éle or v za k tortú epe Lefk ádámf vértanúh hit Magyarors u kínval v m v fo zsi kényszerít vá szomszédsá zsidó­tele létesíts Ep me Sebeskelle­m B me Zb Kiss me Pécsújf keletk zsidótel X s kerü alk Ep székhe m köz szervezke m hitk főn m Galíc odaszárm Holl M választ dúsga nagyművel udv befol vezérf a legtekintély zs o zsid patrónu is vál id m ő folyamo zem zsidó eltilt hegy borkereskedele Holl e érdek ille hatóság s til visszavon poz zsi kére hó id Pozson küldött vez országgyűl kancellár felpana zsidósérel jogorvo szer éh pusztí ide orsz álta n enyhít zsi vet Holl kiv saját vál m k f szé Holl kö Loso odaszárm Sch Móze Sch Le S Mór Pécsújfal Ign Sp Józs megalapí ö epe hitközs kultúrintézménye ta m isko gazdagí orsz eli mintahitköz fejleszt ame elöl Sch B M Fr Ada kereske felemlí 1847-4 fölépít 1 költs temp Pri műép sze ép Ned m vez a é költség fori j h szabadságha Holl Ko vár m ser főinte őr ra fi Gyu E eg t ra szolg h Ugyan Sch Szi epe be ors honvé tobor utászk b honvé Vi emi cambr egyet szabadsá hitk Holl k Auszte May eg 1860- rabbisz felvirágoz hitk intézmén 185 megalapít C Kad k T T am Auszte veze inté 1900- szüne meg növendé Nőe 1 S jótékon egye 1 Kultúre 1 D leánye ugyan al 192 múz lé hitkö ame szloven ku tört mű eml he köt me mú kön ala ér kéziratgyűjtem hitk történ vona okirato E hitk arch őr or v i m levéltá zsidó vona oki v levélt va világhábo hadifogl hadifog vona g emlékgyűjt Bá m kö megh magánkönyvtá talál tem a vá pusztít leé te h közadakoz mos S újjáép érde sze m t sze 4 f költsé hitk közélet tudom él közgazdas Ferb m t főo Pr üg ka e J alpolgárme A v üg Hor jogaka t tudom munkássá s ors becs epe zsidósá kö közgazd tevékenys t hervadhat érde sze el Goldsch 1845- felvirágoz vörösv opálb m világh t kö gazd viszony megjaví előmozdít Ge téglagyára Mosk vasgyá Sch Gl likőrgyá S Fried gyalug alapíto hitkö kongres a műk csal l adófi szá k nagykeres keres nagyip ip gazdál Rose Th üg Lapispa Ilk Z ü Alsóse üg o mé szabadpá köztisztvi magántisztvi hírla ta mű vállal ma e Közadakoz hitk bev 17 ugyan kia Hit cé 4 filantro szoc cé 1 ugya C K 2 fo K to Alex létes Rose Ro létes ko jótékony ko is Rose Her ko hadiárvák-alapítvá világhábo Nőe népko ta külö fron kivezé t h hitk ál Z üg e Schn keres ale Goldb üg iskola e He keres tem elöl gy pénzt Auste Ti üg üg Rose keres S elöljár t r Gotts S főká Sc Iz Lefk B Iza tan C K e Rose Nőeg Rose Theo S Tóv-eg Kultúregy Auste Tiv Leányeg Zsigmo ort hitk al kongre tö szak me következ kiv kongres a helyezk anyahitközs ort hitköz alapíto hitk főra J s fő Seb in hitk ü 1905 bekövetk halá hitk elölj Reik He Hersk Gut F Tyr Fisch vo hitközs tem Eg mal alakít má Koll k műépít t al hitk ere épít 187 ta népis létes hitkö jes növend T Tó m növ lát hitk intézmé C Ka nőeg Cedek-e létes jót szo Cedókó-eg ame jel Neu Zsi el hitk megalakulá k tem fejlő ké tagléts anyahitközsé költségv 50 me r szoc filantro cé ford Léleks csa 4 fize Foglal sze nagykeres gazdál ta keres üg köztisztvi mu o magántisztvi ip mé mag munkané e hitk vezető C főr Neu Zsi Frie ale