11244.htm
CÍMSZÓ: Eperjes
SZÓCIKK: "Eperjes
székhellyel megyei zsidó községgé szervezkedtek. A megyei hitközség főnökéül
(ros medina) a Galíciából odaszármazott Holländer Márkot (l. o.) választották meg.
Ez a dúsgazdag, nagyműveltségű és az udvarnál is befolyásos vezérférfiú az
akkori idők legtekintélyesebb zsidója volt. Az ország zsidósága is patrónusának
ismerte el és válságos időkben mindig őhozzá folyamodott. A zempléni zsidóságot
eltiltották a hegyaljai borkereskedelemtől, Holländer eljárt érdekükben az
illetékes hatóságoknál és a súlyos tilalmat visszavonatta. A pozsonyi zsidóság
kérelmére 6 hónapig időzött Pozsonyban, küldöttséget vezetett az
országgyűléshez és a kancelláriához és a felpanaszolt zsidósérelmekre
jogorvoslást szerzett. Nagy éhínség pusztította az ő idejében az országot, az
általános nyomor enyhítésére a zsidókra külön adót vetettek ki, Holländer ekkor
a kivetett adót a sajátjából váltotta meg. A megyei zsidó község főnöki székében
1834. fia, Holländer Leó követe, aki 1843. a Losoncról odaszármazott Schäffer
Mózessel, Schäffer Leóval, Schiff Móriccal és a Pécsújfalváról való Klein
Ignáccal és Spiegel Józseffel megalapította az önálló eperjesi hitközséget, azt
kultúrintézményekkel, 3 tanerős modern iskolával gazdagította és az országban
elismert mintahitközséggé fejlesztette, amelynek első elöljárói közül még
Schäffer Leót, Barkán Márkus és Fritsch Adalbert kereskedőket kell felemlíteni.
1847-49-ben fölépíttette 11,413 frt költséggel a templomot Pribrila műépítész
terve szerint, Fuchs építész és Nedrolik mérnök vezetése alatt. Az építés
költségeihez ő maga 3500 forinttal járult hozzá. A szabadságharcban Holländer
Leó mint Komárom várának, majd pedig mint a magyar seregnek főintendása őrnagyi
rangban vett részt 2 fiával, Gyulával és Edével együtt, akik tiszti rangban
szolgálták a hazát. Ugyanekkor Schiller Szinessy (l. o.) eperjesi rabbi bejárta
az országot és zsidó honvédeket toborzott, majd mint utászkatona maga is beállt
honvédnek. Világos után emigrált és tanár lett a cambridgei egyetemen. A
szabadságharc után a hitközség élére is Holländer Leó került és dr. Auszterlitz
Mayerral (l. o.) együtt, aki 1860-1918. tölti be a rabbiszéket, felvirágoztatta
a hitközség intézményeit. 1850-ben megalapították a Chevra Kadisát, tíz évvel
később a Talmud Tórát, amelyet dr. Auszterlitz Mayer rabbi 40 éven át vezetett.
Ez az intézmény 1900-1925. szünetelt, 1925. újból megnyílt 40 növendékkel. A
Nőegylet 1855., a Sócher Tov jótékonysági egyesület 1868., a Kultúregylet
1926., a Debora leányegylet ugyanekkor alakult meg. 1928-ban zsidó múzeumot
létesít a hitközség, amelyben a szlovenszkói zsidó kultúra történeti és művészi
emlékeit helyezi el, 1200 kötettel megveti a múzeumi könyvtár alapjait és
értékes kéziratgyűjteményét a hitközség történetére vonatkozó okiratokkal.
Ezeket 1830. óta a hitközség archívuma őrizte. (Az orkutai vérvád [l. o.]
iratai a megyei levéltárban, a zsidóságra vonatkozó okiratok a városi
levéltárban vannak; a világháborúra, az orosz hadifoglyokra és hadifogságra
vonatkozó gazdag emlékgyűjtemény Bárkány Jenő mérnök 5000 kötetet meghaladó
magánkönyvtárában található.) Első temploma 1887 máj. 6., amikor E. városát
pusztította, leégett. A régi templom helyén épült fel közadakozásból a mostani,
Garai Ödön, a Szeged újjáépítése körül nagy érdemeket szerzett zsidó mérnök
tervei szerint, 40.000 forint költséggel. A hitközség sok tagja élénk részt
vett a megye és a város közéletében, a tudományos életben és a közgazdaságban
is. Dr. Ferbstein Márk megyei tiszti főorvos, dr. Proppef Adolf ügyvédi kamarai
elnök, dr. Eger József alpolgármester, dr. Böhm Aladár városi ügyész, Dr.
Horovitz Simon a jogakadémia tanára tudományos munkásságával szerez országos
becsülést az eperjesi zsidóságnak. Azok között, akik közgazdasági
tevékenységgel tűntek ki, hervadhatatlan érdemeket szerzett az 1868. elhunyt
Goldschmied, aki 1845-1860. bérli felvirágoztatta a vörösvágási opálbányát és a
magyar opált világhírűvé tette. A város és a környék gazdasági viszonyainak megjavítását
előmozdították Gellért Manó és Herz Ernő téglagyárakkal, Moskovits Gyula
vasgyárral, Schwartz és Glasner likőrgyárral, Sáfrán és Friedmann, akik
gyalugyárat alapítottak. A hitközség, amely kongresszusi alapon működik, 230
családban 1100 lelket és 271 adófizetőt számlál. Ezek között 5 nagykereskedő,
64 kereskedő, 7 nagyiparos, 27 iparos, 7 gazdálkodó, (dr. Rosenberg Theofil
ügyvéd, Lapispatakon 800 hold, Ilkovits Mór 800 hold, dr. Zahler Elek ügyvéd
Alsósebesen 400 hold), 29 ügyvéd, 19 orvos, 5 mérnök, 3 más szabadpályán, 15
köztisztviselő, 23 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 4 tanító, 1 művész, 2
vállalkozó, 2 magánzó és 8 egyéb. Közadakozásból él 2. A hitközség évi bevétele
175,000 K? és ugyanennyi a kiadása. Hitéleti célokra költ 40,000 K?-t, filantropikus
és szociális célokra 16,000 K?-t, ugyanerre a célra a Chevra Kadisa külön
26.000 K?-t fordít. Kezeli továbbá az Alexander Lajos által létesített 1000, a
Rosenberg Rozália által létesített 2000 koronás jótékonysági, Adler Leó 1000
koronás iskolai és özv. Rosenberg Hermanné 6000 koronás hadiárvák-alapítványát.
A világháborúban a Nőegylet népkonyhát tartott fenn. A különböző frontokon
kivezényelt tagjai közül 9 hősi halált halt. A hitközség élén állnak: dr.
Zahler Elek ügyvéd, elnök; Schnitzer Samu kereskedő, alelnök; dr. Goldberger
Lajos ügyvéd, iskolaszéki elnök; Hertzka Simon kereskedő, templomi elöljáró;
Weisz Dávid gyáros, pénztáros; dr. Austerlitz Tivadar ügyvéd, dr. Fuchs Lipót
ügyvéd, Rosenberg Mór kereskedő, Szántó Lajos elöljárósági tagok, Dr. Klein
Dezső rabbi, Gottschall Sámuel főkántor, Schwarz Izidor, Lefkovits Berta, Klein
Izabella tanítók. A Chevra Kadisa elnöke Rosenberg Márk, a Nőegyleté dr.
Rosenberg Theofilné a Socher Tóv-egyleté és a Kultúregyleté, dr. Austerlitz
Tivadar, a Leányegyleté Stark Zsigmondné. Az orthodox hitközség 1871. alakult
meg. A kongresszus után történt meg a szakadás, melynek következtében 45-en
kiváltak a kongresszusi alapra helyezkedett anyahitközségből és orthodox
hitközséget alapítottak. A hitközség első főrabbija Jaules L. sebesi főrabbi
volt, aki Sebesről intézte a hitközség ügyeit 1905.-ben bekövetkezett haláláig.
A hitközség első elöljárói: Reikovits Henrik, Herskovits Mór, Guttmann Fülöp,
Reis Mór, Tyrnauer Lipót és Fischgrund Wolf voltak. A hitközségnek két temploma
van. Egyiket 1871. egy malomból alakítottak át, a másikat Kollacsek és Wirth
kassai műépítészek tervei alapján 1898. a hitközség saját erejéből építette.
1873-ban öt tanerős népiskolát létesített a hitközség. Van ezen kívül jesivája
70 növendékkel és Talmud Tórája, melyet 60 növendék látogat. A hitközség
intézményei: a Chevra Kadisa, két nőegylet, a Poel Cedek-egylet és az 1927.
létesített jótékony célt szolgáló Cedókó-egylet, amelynek jelenleg Neuwirth
Zsigmond dr. az elnöke. A hitközség megalakulásától kezdve gyors tempóban
fejlődött, úgy hogy ma kb. kétszer annyi a taglétszáma, mint az
anyahitközségnek. Évi költségvetése 500,000 K?. melynek egy részét szociális és
filantropikus célokra fordítja. Lélekszáma: 8200, a családok száma 572, adót 492-en
fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 12 tanító, 270
kereskedő, 5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 8 munkás, 6 orvos, 48 magántisztviselő,
72 iparos, 3 mérnök, 2 magánzó, 36, munkanélküli és 77 egyéb. A hitközség mai
vezetősége: Lau M. Chajim főrabbi, Neuwirth Zsigmond dr. elnök és Friedmann
Simon alelnök."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1244. címszó a lexikon =>
230. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11244.htm
CÍMSZÓ: Eperjes
SZÓCIKK: Eperjes székhellyel megyei zsidó községgé szervezkedtek. A megyei
hitközség főnökéül ros medina a Galíciából odaszármazott Holländer Márkot l. o.
választották meg. Ez a dúsgazdag, nagyműveltségű és az udvarnál is befolyásos
vezérférfiú az akkori idők legtekintélyesebb zsidója volt. Az ország zsidósága is
patrónusának ismerte el és válságos időkben mindig őhozzá folyamodott. A
zempléni zsidóságot eltiltották a hegyaljai borkereskedelemtől, Holländer
eljárt érdekükben az illetékes hatóságoknál és a súlyos tilalmat visszavonatta.
A pozsonyi zsidóság kérelmére 6 hónapig időzött Pozsonyban, küldöttséget
vezetett az országgyűléshez és a kancelláriához és a felpanaszolt
zsidósérelmekre jogorvoslást szerzett. Nagy éhínség pusztította az ő idejében
az országot, az általános nyomor enyhítésére a zsidókra külön adót vetettek ki,
Holländer ekkor a kivetett adót a sajátjából váltotta meg. A megyei zsidó
község főnöki székében 1834. fia, Holländer Leó követe, aki 1843. a Losoncról
odaszármazott Schäffer Mózessel, Schäffer Leóval, Schiff Móriccal és a
Pécsújfalváról való Klein Ignáccal és Spiegel Józseffel megalapította az önálló
eperjesi hitközséget, azt kultúrintézményekkel, 3 tanerős modern iskolával
gazdagította és az országban elismert mintahitközséggé fejlesztette, amelynek
első elöljárói közül még Schäffer Leót, Barkán Márkus és Fritsch Adalbert
kereskedőket kell felemlíteni. 1847-49-ben fölépíttette 11,413 frt költséggel a
templomot Pribrila műépítész terve szerint, Fuchs építész és Nedrolik mérnök
vezetése alatt. Az építés költségeihez ő maga 3500 forinttal járult hozzá. A
szabadságharcban Holländer Leó mint Komárom várának, majd pedig mint a magyar
seregnek főintendása őrnagyi rangban vett részt 2 fiával, Gyulával és Edével
együtt, akik tiszti rangban szolgálták a hazát. Ugyanekkor Schiller Szinessy l.
o. eperjesi rabbi bejárta az országot és zsidó honvédeket toborzott, majd mint
utászkatona maga is beállt honvédnek. Világos után emigrált és tanár lett a
cambridgei egyetemen. A szabadságharc után a hitközség élére is Holländer Leó
került és dr. Auszterlitz Mayerral l. o. együtt, aki 1860-1918. tölti be a
rabbiszéket, felvirágoztatta a hitközség intézményeit. 1850-ben megalapították
a Chevra Kadisát, tíz évvel később a Talmud Tórát, amelyet dr. Auszterlitz
Mayer rabbi 40 éven át vezetett. Ez az intézmény 1900-1925. szünetelt, 1925.
újból megnyílt 40 növendékkel. A Nőegylet 1855., a Sócher Tov jótékonysági
egyesület 1868., a Kultúregylet 1926., a Debora leányegylet ugyanekkor alakult
meg. 1928-ban zsidó múzeumot létesít a hitközség, amelyben a szlovenszkói zsidó
kultúra történeti és művészi emlékeit helyezi el, 1200 kötettel megveti a
múzeumi könyvtár alapjait és értékes kéziratgyűjteményét a hitközség
történetére vonatkozó okiratokkal. Ezeket 1830. óta a hitközség archívuma
őrizte. Az orkutai vérvád [l. o.] iratai a megyei levéltárban, a zsidóságra
vonatkozó okiratok a városi levéltárban vannak; a világháborúra, az orosz
hadifoglyokra és hadifogságra vonatkozó gazdag emlékgyűjtemény Bárkány Jenő
mérnök 5000 kötetet meghaladó magánkönyvtárában található. Első temploma 1887
máj. 6., amikor E. városát pusztította, leégett. A régi templom helyén épült
fel közadakozásból a mostani, Garai Ödön, a Szeged újjáépítése körül nagy
érdemeket szerzett zsidó mérnök tervei szerint, 40.000 forint költséggel. A
hitközség sok tagja élénk részt vett a megye és a város közéletében, a
tudományos életben és a közgazdaságban is. Dr. Ferbstein Márk megyei tiszti
főorvos, dr. Proppef Adolf ügyvédi kamarai elnök, dr. Eger József
alpolgármester, dr. Böhm Aladár városi ügyész, Dr. Horovitz Simon a jogakadémia
tanára tudományos munkásságával szerez országos becsülést az eperjesi
zsidóságnak. Azok között, akik közgazdasági tevékenységgel tűntek ki,
hervadhatatlan érdemeket szerzett az 1868. elhunyt Goldschmied, aki 1845-1860.
bérli felvirágoztatta a vörösvágási opálbányát és a magyar opált világhírűvé
tette. A város és a környék gazdasági viszonyainak megjavítását előmozdították
Gellért Manó és Herz Ernő téglagyárakkal, Moskovits Gyula vasgyárral, Schwartz
és Glasner likőrgyárral, Sáfrán és Friedmann, akik gyalugyárat alapítottak. A
hitközség, amely kongresszusi alapon működik, 230 családban 1100 lelket és 271
adófizetőt számlál. Ezek között 5 nagykereskedő, 64 kereskedő, 7 nagyiparos, 27
iparos, 7 gazdálkodó, dr. Rosenberg Theofil ügyvéd, Lapispatakon 800 hold,
Ilkovits Mór 800 hold, dr. Zahler Elek ügyvéd Alsósebesen 400 hold , 29 ügyvéd,
19 orvos, 5 mérnök, 3 más szabadpályán, 15 köztisztviselő, 23 magántisztviselő,
2 hírlapíró, 4 tanító, 1 művész, 2 vállalkozó, 2 magánzó és 8 egyéb.
Közadakozásból él 2. A hitközség évi bevétele 175,000 K? és ugyanennyi a
kiadása. Hitéleti célokra költ 40,000 K?-t, filantropikus és szociális célokra
16,000 K?-t, ugyanerre a célra a Chevra Kadisa külön 26.000 K?-t fordít. Kezeli
továbbá az Alexander Lajos által létesített 1000, a Rosenberg Rozália által
létesített 2000 koronás jótékonysági, Adler Leó 1000 koronás iskolai és özv.
Rosenberg Hermanné 6000 koronás hadiárvák-alapítványát. A világháborúban a
Nőegylet népkonyhát tartott fenn. A különböző frontokon kivezényelt tagjai
közül 9 hősi halált halt. A hitközség élén állnak: dr. Zahler Elek ügyvéd,
elnök; Schnitzer Samu kereskedő, alelnök; dr. Goldberger Lajos ügyvéd,
iskolaszéki elnök; Hertzka Simon kereskedő, templomi elöljáró; Weisz Dávid
gyáros, pénztáros; dr. Austerlitz Tivadar ügyvéd, dr. Fuchs Lipót ügyvéd,
Rosenberg Mór kereskedő, Szántó Lajos elöljárósági tagok, Dr. Klein Dezső
rabbi, Gottschall Sámuel főkántor, Schwarz Izidor, Lefkovits Berta, Klein
Izabella tanítók. A Chevra Kadisa elnöke Rosenberg Márk, a Nőegyleté dr.
Rosenberg Theofilné a Socher Tóv-egyleté és a Kultúregyleté, dr. Austerlitz
Tivadar, a Leányegyleté Stark Zsigmondné. Az orthodox hitközség 1871. alakult
meg. A kongresszus után történt meg a szakadás, melynek következtében 45-en
kiváltak a kongresszusi alapra helyezkedett anyahitközségből és orthodox
hitközséget alapítottak. A hitközség első főrabbija Jaules L. sebesi főrabbi
volt, aki Sebesről intézte a hitközség ügyeit 1905.-ben bekövetkezett haláláig.
A hitközség első elöljárói: Reikovits Henrik, Herskovits Mór, Guttmann Fülöp,
Reis Mór, Tyrnauer Lipót és Fischgrund Wolf voltak. A hitközségnek két temploma
van. Egyiket 1871. egy malomból alakítottak át, a másikat Kollacsek és Wirth
kassai műépítészek tervei alapján 1898. a hitközség saját erejéből építette.
1873-ban öt tanerős népiskolát létesített a hitközség. Van ezen kívül jesivája
70 növendékkel és Talmud Tórája, melyet 60 növendék látogat. A hitközség
intézményei: a Chevra Kadisa, két nőegylet, a Poel Cedek-egylet és az 1927.
létesített jótékony célt szolgáló Cedókó-egylet, amelynek jelenleg Neuwirth
Zsigmond dr. az elnöke. A hitközség megalakulásától kezdve gyors tempóban
fejlődött, úgy hogy ma kb. kétszer annyi a taglétszáma, mint az
anyahitközségnek. Évi költségvetése 500,000 K?. melynek egy részét szociális és
filantropikus célokra fordítja. Lélekszáma: 8200, a családok száma 572, adót
492-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 12 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 12
tanító, 270 kereskedő, 5 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 8 munkás, 6 orvos, 48
magántisztviselő, 72 iparos, 3 mérnök, 2 magánzó, 36, munkanélküli és 77 egyéb.
A hitközség mai vezetősége: Lau M. Chajim főrabbi, Neuwirth Zsigmond dr. elnök
és Friedmann Simon alelnök.
11244.ht
CÍMSZÓ Eperje
SZÓCIKK Eperje székhellye megye zsid községg szervezkedtek megye hitközsé
főnökéü ro medin Galíciábó odaszármazot Hollände Márko l o választottá meg E
dúsgazdag nagyműveltség é a udvarná i befolyáso vezérférfi a akkor idő
legtekintélyeseb zsidój volt A orszá zsidóság i patrónusána ismert e é válságo
időkbe mindi őhozz folyamodott zemplén zsidóságo eltiltottá hegyalja
borkereskedelemtől Hollände eljár érdekükbe a illetéke hatóságokná é súlyo
tilalma visszavonatta pozsony zsidósá kérelmér hónapi időzöt Pozsonyban
küldöttsége vezetet a országgyűléshe é kancelláriáho é felpanaszol
zsidósérelmekr jogorvoslás szerzett Nag éhínsé pusztított a idejébe a országot
a általáno nyomo enyhítésér zsidókr külö adó vetette ki Hollände ekko kivetet
adó sajátjábó váltott meg megye zsid közsé főnök székébe 1834 fia Hollände Le
követe ak 1843 Losoncró odaszármazot Schäffe Mózessel Schäffe Leóval Schif
Móricca é Pécsújfalváró val Klei Ignácca é Spiege Józseffe megalapított a önáll
eperjes hitközséget az kultúrintézményekkel tanerő moder iskoláva gazdagított é
a országba elismer mintahitközségg fejlesztette amelyne els elöljáró közü mé
Schäffe Leót Barká Márku é Fritsc Adalber kereskedőke kel felemlíteni
1847-49-be fölépíttett 11,41 fr költségge templomo Pribril műépítés terv
szerint Fuch építés é Nedroli mérnö vezetés alatt A építé költségeihe mag 350
forintta járul hozzá szabadságharcba Hollände Le min Komáro várának maj pedi
min magya seregne főintendás őrnagy rangba vet rész fiával Gyuláva é Edéve
együtt aki tiszt rangba szolgáltá hazát Ugyanekko Schille Sziness l o eperjes
rabb bejárt a országo é zsid honvédeke toborzott maj min utászkaton mag i beáll
honvédnek Világo utá emigrál é taná let cambridge egyetemen szabadsághar utá
hitközsé élér i Hollände Le kerül é dr Auszterlit Mayerra l o együtt ak
1860-1918 tölt b rabbiszéket felvirágoztatt hitközsé intézményeit 1850-be
megalapítottá Chevr Kadisát tí évve későb Talmu Tórát amelye dr Auszterlit Maye
rabb 4 éve á vezetett E a intézmén 1900-1925 szünetelt 1925 újbó megnyíl 4
növendékkel Nőegyle 1855. Sóche To jótékonyság egyesüle 1868. Kultúregyle 1926.
Debor leányegyle ugyanekko alakul meg 1928-ba zsid múzeumo létesí hitközség
amelybe szlovenszkó zsid kultúr történet é művész emlékei helyez el 120 kötette
megvet múzeum könyvtá alapjai é értéke kéziratgyűjteményé hitközsé történetér vonatkoz
okiratokkal Ezeke 1830 ót hitközsé archívum őrizte A orkuta vérvá [l o. irata
megye levéltárban zsidóságr vonatkoz okirato város levéltárba vannak
világháborúra a oros hadifoglyokr é hadifogságr vonatkoz gazda emlékgyűjtemén
Bárkán Jen mérnö 500 kötete meghalad magánkönyvtárába található Els templom 188
máj 6. amiko E városá pusztította leégett rég templo helyé épül fe
közadakozásbó mostani Gara Ödön Szege újjáépítés körü nag érdemeke szerzet zsid
mérnö terve szerint 40.00 forin költséggel hitközsé so tagj élén rész vet megy
é váro közéletében tudományo életbe é közgazdaságba is Dr Ferbstei Már megye
tiszt főorvos dr Proppe Adol ügyvéd kamara elnök dr Ege Józse alpolgármester dr
Böh Aladá város ügyész Dr Horovit Simo jogakadémi tanár tudományo munkásságáva
szere országo becsülés a eperjes zsidóságnak Azo között aki közgazdaság
tevékenységge tűnte ki hervadhatatla érdemeke szerzet a 1868 elhuny Goldschmied
ak 1845-1860 bérl felvirágoztatt vörösvágás opálbányá é magya opál világhírűv
tette váro é környé gazdaság viszonyaina megjavításá előmozdítottá Gellér Man é
Her Ern téglagyárakkal Moskovit Gyul vasgyárral Schwart é Glasne likőrgyárral
Sáfrá é Friedmann aki gyalugyára alapítottak hitközség amel kongresszus alapo
működik 23 családba 110 lelke é 27 adófizető számlál Eze közöt nagykereskedő 6
kereskedő nagyiparos 2 iparos gazdálkodó dr Rosenber Theofi ügyvéd Lapispatako
80 hold Ilkovit Mó 80 hold dr Zahle Ele ügyvé Alsósebese 40 hol 2 ügyvéd 1
orvos mérnök má szabadpályán 1 köztisztviselő 2 magántisztviselő hírlapíró
tanító művész vállalkozó magánz é egyéb Közadakozásbó é 2 hitközsé év bevétel
175,00 K é ugyanenny kiadása Hitélet célokr köl 40,00 K?-t filantropiku é
szociáli célokr 16,00 K?-t ugyanerr célr Chevr Kadis külö 26.00 K?- fordít
Kezel tovább a Alexande Lajo álta létesítet 1000 Rosenber Rozáli álta létesítet
200 koroná jótékonysági Adle Le 100 koroná iskola é özv Rosenber Hermann 600
koroná hadiárvák-alapítványát világháborúba Nőegyle népkonyhá tartot fenn
különböz frontoko kivezényel tagja közü hős halál halt hitközsé élé állnak dr
Zahle Ele ügyvéd elnök Schnitze Sam kereskedő alelnök dr Goldberge Lajo ügyvéd
iskolaszék elnök Hertzk Simo kereskedő templom elöljáró Weis Dávi gyáros
pénztáros dr Austerlit Tivada ügyvéd dr Fuch Lipó ügyvéd Rosenber Mó kereskedő
Szánt Lajo elöljáróság tagok Dr Klei Dezs rabbi Gottschal Sámue főkántor Schwar
Izidor Lefkovit Berta Klei Izabell tanítók Chevr Kadis elnök Rosenber Márk
Nőegylet dr Rosenber Theofiln Soche Tóv-egylet é Kultúregyleté dr Austerlit
Tivadar Leányegylet Star Zsigmondné A orthodo hitközsé 1871 alakul meg
kongresszu utá történ me szakadás melyne következtébe 45-e kiválta kongresszus
alapr helyezkedet anyahitközségbő é orthodo hitközsége alapítottak hitközsé els
főrabbij Jaule L sebes főrabb volt ak Sebesrő intézt hitközsé ügyei 1905.-be
bekövetkezet haláláig hitközsé els elöljárói Reikovit Henrik Herskovit Mór
Guttman Fülöp Rei Mór Tyrnaue Lipó é Fischgrun Wol voltak hitközségne ké
templom van Egyike 1871 eg malombó alakította át másika Kollacse é Wirt kassa
műépítésze terve alapjá 1898 hitközsé sajá erejébő építette 1873-ba ö tanerő
népiskolá létesítet hitközség Va eze kívü jesiváj 7 növendékke é Talmu Tórája
melye 6 növendé látogat hitközsé intézményei Chevr Kadisa ké nőegylet Poe
Cedek-egyle é a 1927 létesítet jótékon cél szolgál Cedókó-egylet amelyne
jelenle Neuwirt Zsigmon dr a elnöke hitközsé megalakulásátó kezdv gyor tempóba
fejlődött úg hog m kb kétsze anny taglétszáma min a anyahitközségnek Év
költségvetés 500,00 K? melyne eg részé szociáli é filantropiku célokr fordítja
Lélekszáma 8200 családo szám 572 adó 492-e fizetnek Foglalkozá szerint 1
nagykereskedő gazdálkodó 1 tanító 27 kereskedő ügyvéd köztisztviselő munkás
orvos 4 magántisztviselő 7 iparos mérnök magánzó 36 munkanélkül é 7 egyéb hitközsé
ma vezetősége La M Chaji főrabbi Neuwirt Zsigmon dr elnö é Friedman Simo
alelnök
11244.h
CÍMSZ Eperj
SZÓCIK Eperj székhelly megy zsi község szervezkedte megy hitközs főnöké r
medi Galíciáb odaszármazo Holländ Márk választott me dúsgazda nagyműveltsé
udvarn befolyás vezérférf akko id legtekintélyese zsidó vol orsz zsidósá
patrónusán ismer válság időkb mind őhoz folyamodot zemplé zsidóság eltiltott
hegyalj borkereskedelemtő Holländ eljá érdekükb illeték hatóságokn súly tilalm
visszavonatt pozson zsidós kérelmé hónap időzö Pozsonyba küldöttség vezete
országgyűlésh kancelláriáh felpanaszo zsidósérelmek jogorvoslá szerzet Na éhíns
pusztítot idejéb országo általán nyom enyhítésé zsidók kül ad vetett k Holländ
ekk kivete ad sajátjáb váltot me megy zsi közs főnö székéb 183 fi Holländ L
követ a 184 Losoncr odaszármazo Schäff Mózesse Schäff Leóva Schi Móricc
Pécsújfalvár va Kle Ignácc Spieg Józseff megalapítot önál eperje hitközsége a
kultúrintézményekke taner mode iskoláv gazdagítot országb elisme mintahitközség
fejlesztett amelyn el elöljár köz m Schäff Leó Bark Márk Frits Adalbe
kereskedők ke felemlíten 1847-49-b fölépíttet
11244.
CÍMS Eper
SZÓCI Eper székhell meg zs közsé szervezkedt meg hitköz főnök med Galíciá
odaszármaz Hollän Már választot m dúsgazd nagyművelts udvar befolyá vezérfér
akk i legtekintélyes zsid vo ors zsidós patrónusá isme válsá idők min őho
folyamodo zempl zsidósá eltiltot hegyal borkereskedelemt Hollän elj érdekük
illeté hatóságok súl tilal visszavonat pozso zsidó kérelm hóna időz Pozsonyb
küldöttsé vezet országgyűlés kancelláriá felpanasz zsidósérelme jogorvosl
szerze N éhín pusztíto idejé ország általá nyo enyhítés zsidó kü a vetet Hollän
ek kivet a sajátjá válto m meg zs köz főn széké 18 f Hollän köve 18 Losonc
odaszármaz Schäf Mózess Schäf Leóv Sch Móric Pécsújfalvá v Kl Ignác Spie József
megalapíto öná eperj hitközség kultúrintézményekk tane mod iskolá gazdagíto
ország elism mintahitközsé fejlesztet amely e elöljá kö Schäf Le Bar Már Frit
Adalb kereskedő k felemlíte 1847-49- fölépítte 11, költség templo Pribr műépít
te szeri Fu épít Nedro mér vezet ala épí költségei m 3 forint jár hoz szabadságharc
Hollän m Komá várán m pe m mag sereg főintend őrna rang v ré fiáv Gyulá Edé
együ a tis rang szolgál haz Ugyanek Schil Szine eperj ra bejá orszá zs honvéde
toborzo m m utászkat m beá honvédn Vilá u emigr ta l cambrid egyetem szabadságh
u hitköz él Hollän ker Auszterl Mayer együ 1860-19 tö rabbiszék felvirágozta
hitköz intézménye 1850- megalapítot Che Kadis év kés Tal Tór amel Auszterl Ma
ra é vezete intézm 1900-19 szünete 19 új megny növendékk Nőegy 185 Sóc
jótékonys egyesü 186 Kultúregy 192 Deb leányegy ugyanek alak m 1928- zs múzeu
léte hitközs amely szlovensz zs kult történ művé emlék hely 1 kötet megv múze
könyv alapj érté kéziratgyűjtemén hitköz történet vonatk okiratokk Eze 18
hitköz archív őriz orku vér ira meg levéltárb zsidósá vonatk okira vár levéltár
vann világháború or hadifoglyo hadifogsá vonatk gaz emlékgyűjtem Bárk J mér 5
köte meghal magánkönyvtárá találha E templ 1 m ami váro pusztítot leége r temp
hel ép közadakozás mosta Ga Öd Sze újjáépít kö n érdeme szerz zs mér ter szeri
40. for költségg hitköz ta él ré v me vá közéletéb tudomán élet közgazdaság
Ferbst M meg tis főorv Prop Ad ügyv kama eln E Józ alpolgármest B Ala vár ügyé
Horov Si jogakadé tan tudomán munkásságá sze orszá becsül eperj zsidóságn A
közö a közgazdas tevékenység tűn hervadhatat érdeme szerz 18 elhu Goldschmi
1845-18 bé felvirágozta vörösvág opálbán mag op világhír tet vá körn gazdas
viszonyai megjavítá előmozdítot Gell M H E téglagyárakk Moskov Gy vasgyárr
Schwa Glas likőrgyárr Sáf Friedma a gyalugyá alapított hitközs am kongressz ala
működ család 1 lel adófize száml E köz nagykereske kereske nagyipar ipar
gazdálko Rosenb Theo ügyv Lapispata ho Ilkov ho Zah E ügy Alsósebe h ügyv orv
mérn szabadpály köztisztvise magántisztvise hírlapí taní művé vállalko magá egy
Közadakozás hitköz bevét 175, ugyanen kiadá Hitél célo k 40, K? filantropi
szociá célo 16, K? ugyane cé Che Kad kü 26. K ford Kez tová Alexan La ál
létesít 10 Rosenb Rozá ál létesít 2 koro jótékonysá Ad 1 koro isko ö Rosenb
Herma 6 koro hadiárvák-alapítvány világháború Nőegy népkony tart fe különb
fronto kivezény tag kö h hal ha hitköz é álln Zah E ügyv eln Schnit S kereske
aleln Goldber La ügyv iskolasz eln Hert Si kereske templ elöljá We Dá gyár
pénztár Austerl Tiva ügyv Fu Li ügyv Rosenb kereske Szá La elöljárós tag Kl De
rab Gottsch Sám főkánt Schw Izid Lefkov Ber Kl Izabe tanít Che Kad eln Rosenb
Má Nőegyl Rosenb Theofi Soc Tóv-egyl Kultúregyle Austerl Tivad Leányegyl St
Zsigmond ortho hitköz 18 alak m kongress u tört szakad mely következté 45 kivál
kongressz ala helyezked anyahitközség ortho hitközsé alapított hitköz e főrabb
Jau seb főra vo Sebes inté hitköz ügy 1905.- bekövetkez halálá hitköz e elöljár
Reikov Henr Herskov M Guttm Fül R M Tyrna Li Fischgr W volt hitközség templ v
Egyi 18 malom alakítot mási Kollac Wi kas műépítés ter alap 18 hitköz sa erejé
építet 1873- tane népisko létesít hitközs e kí jesiv növendék Tal Tórá mel
növen látog hitköz intézmény Che Kadi nőegyl P Cedek-egy 19 létesít jóték c
szolg Cedókó-egyl amely jelen Neuwi Zsigm elnö hitköz megalakulásá kez gy tempó
fejlődö h kéts an taglétszá m anyahitközségn költségvet 500, mely rés szociá
filantropi célo fordít Lélekszá 82 csalá sz 5 a 492 fizetn Foglalko szeri
nagykereske gazdálko taní kereske ügyv köztisztvise munk orv magántisztvise ipar
mérn magán munkanélk egy hitköz vezetősé Cha főrab Neuwi Zsigm el Friedm Si
aleln
11244
CÍM Epe
SZÓC Epe székhel me z közs szervezked me hitkö főnö me Galíci odaszárma
Hollä Má választo dúsgaz nagyművelt udva befoly vezérfé ak legtekintélye zsi v or
zsidó patrónus ism váls idő mi őh folyamod zemp zsidós eltilto hegya
borkereskedelem Hollä el érdekü illet hatóságo sú tila visszavona pozs zsid
kérel hón idő Pozsony küldötts veze országgyűlé kancellári felpanas zsidósérelm
jogorvos szerz éhí pusztít idej orszá által ny enyhíté zsid k vete Hollä e kive
sajátj vált me z kö fő szék 1 Hollä köv 1 Loson odaszárma Schä Mózes Schä Leó
Sc Móri Pécsújfalv K Igná Spi Józse megalapít ön eper hitközsé
kultúrintézmények tan mo iskol gazdagít orszá elis mintahitközs fejleszte amel
elölj k Schä L Ba Má Fri Adal keresked felemlít 1847-49 fölépítt 11 költsé
templ Prib műépí t szer F épí Nedr mé veze al ép költsége forin já ho
szabadsághar Hollä Kom várá p ma sere főinten őrn ran r fiá Gyul Ed egy ti ran
szolgá ha Ugyane Schi Szin eper r bej orsz z honvéd toborz utászka be honvéd
Vil emig t cambri egyete szabadság hitkö é Hollä ke Auszter Maye egy 1860-1 t
rabbiszé felvirágozt hitkö intézmény 1850 megalapíto Ch Kadi é ké Ta Tó ame
Auszter M r vezet intéz 1900-1 szünet 1 ú megn növendék Nőeg 18 Só jótékony
egyes 18 Kultúreg 19 De leányeg ugyane ala 1928 z múze lét hitköz amel szlovens
z kul törté műv emlé hel köte meg múz köny alap ért kéziratgyűjtemé hitkö
történe vonat okiratok Ez 1 hitkö archí őri ork vé ir me levéltár zsidós vonat
okir vá levéltá van világhábor o hadifogly hadifogs vonat ga emlékgyűjte Bár mé
köt megha magánkönyvtár találh temp am vár pusztíto leég tem he é közadakozá
most G Ö Sz újjáépí k érdem szer z mé te szer 40 fo költség hitkö t é r m v
közéleté tudomá éle közgazdasá Ferbs me ti főor Pro A ügy kam el Jó alpolgármes
Al vá ügy Horo S jogakad ta tudomá munkásság sz orsz becsü eper zsidóság köz
közgazda tevékenysé tű hervadhata érdem szer 1 elh Goldschm 1845-1 b
felvirágozt vörösvá opálbá ma o világhí te v kör gazda viszonya megjavít
előmozdíto Gel téglagyárak Mosko G vasgyár Schw Gla likőrgyár Sá Friedm gyalugy
alapítot hitköz a kongress al műkö csalá le adófiz szám kö nagykeresk keresk
nagyipa ipa gazdálk Rosen The ügy Lapispat h Ilko h Za üg Alsóseb ügy or mér
szabadpál köztisztvis magántisztvis hírlap tan műv vállalk mag eg Közadakozá
hitkö bevé 175 ugyane kiad Hité cél 40 K filantrop szoci cél 16 K ugyan c Ch Ka
k 26 for Ke tov Alexa L á létesí 1 Rosen Roz á létesí kor jótékonys A kor isk
Rosen Herm kor hadiárvák-alapítván világhábor Nőeg népkon tar f külön front
kivezén ta k ha h hitkö áll Za ügy el Schni keresk alel Goldbe L ügy iskolas el
Her S keresk temp elölj W D gyá pénztá Auster Tiv ügy F L ügy Rosen keresk Sz L
elöljáró ta K D ra Gottsc Sá főkán Sch Izi Lefko Be K Izab taní Ch Ka el Rosen
M Nőegy Rosen Theof So Tóv-egy Kultúregyl Auster Tiva Leányegy S Zsigmon orth
hitkö 1 ala kongres tör szaka mel következt 4 kivá kongress al helyezke
anyahitközsé orth hitközs alapítot hitkö főrab Ja se főr v Sebe int hitkö üg
1905. bekövetke halál hitkö elöljá Reiko Hen Hersko Gutt Fü Tyrn L Fischg vol
hitközsé temp Egy 1 malo alakíto más Kolla W ka műépíté te ala 1 hitkö s erej
építe 1873 tan népisk létesí hitköz k jesi növendé Ta Tór me növe láto hitkö intézmén
Ch Kad nőegy Cedek-eg 1 létesí jóté szol Cedókó-egy amel jele Neuw Zsig eln
hitkö megalakulás ke g temp fejlőd két a taglétsz anyahitközség költségve 500
mel ré szoci filantrop cél fordí Léleksz 8 csal s 49 fizet Foglalk szer
nagykeresk gazdálk tan keresk ügy köztisztvis mun or magántisztvis ipa mér magá
munkanél eg hitkö vezetős Ch főra Neuw Zsig e Fried S alel
1124
CÍ Ep
SZÓ Ep székhe m köz szervezke m hitk főn m Galíc odaszárm Holl M választ
dúsga nagyművel udv befol vezérf a legtekintély zs o zsid patrónu is vál id m ő
folyamo zem zsidó eltilt hegy borkereskedele Holl e érdek ille hatóság s til
visszavon poz zsi kére hó id Pozson küldött vez országgyűl kancellár felpana
zsidósérel jogorvo szer éh pusztí ide orsz álta n enyhít zsi vet Holl kiv saját
vál m k f szé Holl kö Loso odaszárm Sch Móze Sch Le S Mór Pécsújfal Ign Sp Józs
megalapí ö epe hitközs kultúrintézménye ta m isko gazdagí orsz eli mintahitköz
fejleszt ame elöl Sch B M Fr Ada kereske felemlí 1847-4 fölépít 1 költs temp
Pri műép sze ép Ned m vez a é költség fori j h szabadságha Holl Ko vár m ser
főinte őr ra fi Gyu E eg t ra szolg h Ugyan Sch Szi epe be ors honvé tobor
utászk b honvé Vi emi cambr egyet szabadsá hitk Holl k Auszte May eg 1860-
rabbisz felvirágoz hitk intézmén 185 megalapít C Kad k T T am Auszte veze inté
1900- szüne meg növendé Nőe 1 S jótékon egye 1 Kultúre 1 D leánye ugyan al 192
múz lé hitkö ame szloven ku tört mű eml he köt me mú kön ala ér kéziratgyűjtem
hitk történ vona okirato E hitk arch őr or v i m levéltá zsidó vona oki v
levélt va világhábo hadifogl hadifog vona g emlékgyűjt Bá m kö megh
magánkönyvtá talál tem a vá pusztít leé te h közadakoz mos S újjáép érde sze m
t sze 4 f költsé hitk közélet tudom él közgazdas Ferb m t főo Pr üg ka e J
alpolgárme A v üg Hor jogaka t tudom munkássá s ors becs epe zsidósá kö közgazd
tevékenys t hervadhat érde sze el Goldsch 1845- felvirágoz vörösv opálb m
világh t kö gazd viszony megjaví előmozdít Ge téglagyára Mosk vasgyá Sch Gl
likőrgyá S Fried gyalug alapíto hitkö kongres a műk csal l adófi szá k
nagykeres keres nagyip ip gazdál Rose Th üg Lapispa Ilk Z ü Alsóse üg o mé
szabadpá köztisztvi magántisztvi hírla ta mű vállal ma e Közadakoz hitk bev 17
ugyan kia Hit cé 4 filantro szoc cé 1 ugya C K 2 fo K to Alex létes Rose Ro létes
ko jótékony ko is Rose Her ko hadiárvák-alapítvá világhábo Nőe népko ta külö
fron kivezé t h hitk ál Z üg e Schn keres ale Goldb üg iskola e He keres tem
elöl gy pénzt Auste Ti üg üg Rose keres S elöljár t r Gotts S főká Sc Iz Lefk B
Iza tan C K e Rose Nőeg Rose Theo S Tóv-eg Kultúregy Auste Tiv Leányeg Zsigmo
ort hitk al kongre tö szak me következ kiv kongres a helyezk anyahitközs ort
hitköz alapíto hitk főra J s fő Seb in hitk ü 1905 bekövetk halá hitk elölj
Reik He Hersk Gut F Tyr Fisch vo hitközs tem Eg mal alakít má Koll k műépít t
al hitk ere épít 187 ta népis létes hitkö jes növend T Tó m növ lát hitk
intézmé C Ka nőeg Cedek-e létes jót szo Cedókó-eg ame jel Neu Zsi el hitk
megalakulá k tem fejlő ké tagléts anyahitközsé költségv 50 me r szoc filantro
cé ford Léleks csa 4 fize Foglal sze nagykeres gazdál ta keres üg köztisztvi mu
o magántisztvi ip mé mag munkané e hitk vezető C főr Neu Zsi Frie ale