11261.htm
CÍMSZÓ: Erdélyi zsidóság története
SZÓCIKK: Erdélyi zsidóság
története. Az E., mely itt csak a szoros értelemben vett régi Erdély területére
szorítkozik, a magyarországinál egyaránt szegényebb kimagasló eseményekben és kiemelkedő
egyéniségekben. Kezdete is sokkal későbbi keletű, mert a XVI. sz. második
felénél korábbi időből nincsen biztos tudomásunk a zsidók Erdélyben létéről.
Csak irodalmi mondák és hajdani szájhagyományok szólnak róluk úgy, mintha már a
dákok korában éltek volna itt és ők lettek volna a bánya- és szőlőmívelés
megalapítói Erdélyben. Ezzel szemben az a történeti valószínűség, hogy a hódító
törökök nyomában a Balkán-félszigetről mint kereskedők a görögökkel és rácokkal
együtt származtak ide a XV. sz. derekától fogva. Máshonnan nem is jöhettek,
mert Magyarország keleti részeiben igen gyér számban laktak, Lengyelországban
pedig a XVII. sz. közepéig virágkorát élte a zsidóság s így nem volt oka
kivándorolni. Lengyelországi zsidók legfeljebb a szomszédos Moldován keresztül
szivároghattak be. Hogy a bevándorlók valóban szefárd eredetűek voltak,
bizonyítja, hogy Bethlen Gábor 1623. a törökországi zsidóknak ad letelepedési
engedélyt, továbbá, hogy Pécsi Simon (l. o.) 1630 körül a szombatosok
liturgiáját tisztán szefárd rítus alapján szervezte meg és végül, hogy még a
XVIII. sz. elején is Károlyfehérvárnak, az egyetlen erdélyi zsidó községnek
vezetői szefárdok voltak. Ennek a környezetnek hatása alatt még a lengyel
eredetű családok leszármazottai is a szefárd rítust követték és szefárd
írásmóddal éltek. Első egykorú említése a zsidóknak Erdélyben az 1578-iki
kolozsvári országgyűlés 22. t.-cikke, amely már panaszolja, hogy «soha annyin
egyszer be nem jöttek afféle görögök, sőt zsidók is, mint e mostani
szentgálnapi sokadalomra». Hasonló panaszok ezentúl is sűrűn ismétlődnek, de
nemcsak a zsidók, hanem a többi idegen nemzetbeli kereskedők, görögök,
örmények, rácok stb. ellen is, akik a zsidókénál mindenesetre nagyobb számban
jöttek az országba kereskedést űzni, amint az egyes «kompániákra» kivetett
adótételekből látjuk. A kiviteli és behozatali kereskedelem egészen az idegenek
kezében volt; közülük a görögök és zsidók bonyolították le a Törökországba
irányuló forgalmat. De törvény szerint bizonyos «letevő helyeken» túl rendszerint
nem jöhettek, csak vásárok alkalmával vihették áruikat az ország belsejébe,
amikor viszont ők is vásárolhattak belföldi árukat kivitel céljából. A
törökországi kereskedők letevő helyei Szászsebes, Szeben és Fehérvár voltak,
melyek közül a zsidók leginkább az utóbbi városban fordultak meg. Bár az idők
folyamán egyesek valószínűleg már előbb is megtelepedtek az országban,
törvényes alapot az állandó ittlakásra mégiscsak a Bethlen Gábor említett
ediktuma által nyertek, amely szabad vallásgyakorlatot és szabad kereskedelmet
biztosít számukra azzal, hogy a más országokban szokásban volt zsidójel
viselésére nem kényszeríthetők, hanem a «keresztények ruházatában» járhatnak. E
kiváltságlevél következtében, melyet az országgyűlés és a későbbi fejedelmek is
megerősítettek s melyet az erdélyi zsidók magna chartájának tekinthetünk, a
bevándorlók leginkább Gyulafehérvárt telepedtek meg, hová már azelőtt is
bejáratosak voltak. De nem sokáig élhettek itt háborítatlanul: a fehérváriak
csakhamar panaszolják, hogy a zsidók elejébe menvén az idegen árusoknak, a
városon kívül összevásárolják az árukat s aztán drágán adják el a városiaknak.
Hasonló panaszok egyébként sűrűn merülnek fel a más nemzetiségű kereskedők és
kézművesek ellen is. E panaszok következtében az országgyűlés 1650. elrendeli,
hogy «mind zsidó, mind görög tartson neme szerint való köntöst». II. Rákóczy
György pedig kizárólag az egy Fehérvárra korlátozza lakhatásukat. A «zsidó
ruha» és a fehérvári gettó aztán bekerül az Approbatae Constitutionesbe így alaptörvénnyé
válik, elannyira, hogy még 1845. is arra hivatkozik a kir. főkormányszék, hogy
a zsidók Erdélyben törvényes alapon csak Fehérvárt lakhatnak, míg egyebütt csak
eltűrik őket. Ezentúl mindig több zaklatásul panaszkodnak a fehérvári zsidók. A
város megtiltja a mészárosoknak, hogy a zsidóknak a maguk törvénye szerint való
levágásra marhát adjanak el, vagy hogy azt lenyúzzák. Nemcsak az urak, hanem
bárki fiai is, önhatalmúlag tesz magának igazságot velük szemben, még a
porkoláb is megsarcolja őket, akinek keze alá kamat nem fizetése miatt
kerülnek. I. Apaffi Mihály fejedelem mindannyiszor figyelembe véve a zsidók
«alázatos megtalálásait», három ízben is 1661., 1673., és 1678., szigorú
rendeletekben utasítja a hatóságokat, hogy védjék meg a zsidókat a város
önkényeskedése ellen, amelynek nem is tartoznak a jurisdikciója alá, mert csak
a fejedelemtől függenek. Hiszen utcájuk is nem a város területén, hanem a
fejedelmi dominiumon, a külső vámterületen, bár a falakon belül feküdt. Súlyos
teherként nehezedett a zsidókra a folyton emelkedő adó. Eleinte csak a
fejedelemnek adóztak, mint földesuruknak, de a közterhek növekedésével együtt
csakhamar bevonták őket az országos adózásba. Előbb a rendkívüli
adómegajánlásokhoz kellett nekik is hozzájárulniuk, pl. a konstantinápolyi
erdélyi ház építési és a II. Rákóczy György lengyel hadjáratában fogságba
esettek kiváltási költségeihez. De már 1662. az országgyűlés elrendeli, hogy az
állandó erdélyi zsidó lakosok értékeiknek tizedrészét, a nem állandó lakosok
pedig századrészét fizessék adóban. S ezentúl csak mindig inkább emelkedik az
adó, melyet a zsidók saját bírái szedtek fel tőlük, személyes felelősségük
mellett. Végzetes szerencsétlenségként érte a zsidókat a XVIII. sz. elején
Fehérvár pusztulása, aminek következtében legnagyobbrészt elhagyták a várost,
úgyhogy 1714. már csak heten voltak adófizetők, akik nem is győzték a nagy
terheket. Ezentúl lassan ismét emelkedik a számuk, valószínűleg leginkább
lengyel bevándorlókkal, akik leginkább Moldován keresztül szivárogtak be. De
egyelőre még a szefárdok vannak túlsúlyban: az első ismert fehérvári chacham
(rabbi) is szefárd zsidó: Ábrahám ben Izsák Russo, aki 1736. községi
protokollumot (l. Gyulafehérvári pinkász) nyit meg. Az ő halála után a
fehérvári zsidók megállapodást kötnek az országban szétszórtan lakó
testvéreikkel, hogy közösen fognak rabbinust tartani, akinek fizetéséhez a
vidékiek egyharmad résszel (50 rénes forinttal) fognak hozzájárulni. Ez alapon
a fehérvári rabbik hovatovább fölveszik az országos főrabbi címet és igyekeznek
annak jogkörével élni, ami többé-kevésbé sikerül is nekik. Névsoruk és működési
idejük a következő: József Reisz Auerbach 1742-50. Jonathan Trebitsch 1752.
Salom Zelig b. Saul Kohen 1754-57. Jochanan b. Izsák 1758-60. Benjámin Zeéb
Wolff 1764-77. Mózes bén Sámuel Lévi Margolioth 1778-817 Jákob b. Mózes 1818.
Menáchem b. Józsua Mendel 1818- 23. Ezekiel b. József Paneth 1823-45. Friedmann
Ábrahám 1846-72. E rabbik legnagyobbrészt már askenázi eredetűek voltak, ami a
szefárd elem hátraszorulására mutat. Azonban a XVIII. sz. végéig két községben,
bár közös vezetőség igazgatása alatt, éltek a fehérvári zsidók és két külön
templomban tartottak istentiszteletet. Ennek a századnak derekán egyébként,
midőn Fehérvárt 31 adózó zsidó családfőt írtak össze, más helyeken is laktak
nagyobb számban zsidók, így Bethlenben és vidékén 46, Módon 9, Náznánfalván 24.
Ez utóbbi helységben külön templomuk is épült (l. Náznán-falvi zsinagóga), sőt
rabbijuk is volt, név szerint Léb b. Mózes. 1779-82 között már 322 családot
számláltak össze Erdély területén. II. József 1781-iki pátense mégis érvényben
levőnek tekinti még azt a jogelvet, hogy zsidónak Erdélyben csak Fehérvárt
szabad laknia. Ennek ellenére a XIX. sz. elején már több szabad kir. városban
is találunk kisebb-nagyobb számban zsidókat, így Kolozsvárt (l. o.),
Marosvásárhelyt, Brassóban, Fogarason akik állandó harcot kénytelenek folytatni
megmaradásuk és szabad kereskedésük érdekében Az 1810-11-iki országgyűlés 39.
t.-cikke részletesen szabályozza a zsidók jogait és kötelességeit, de nem
tudván szabadulni az évszázados elfogultság szellemétől, nem találta meg a
kellő megoldást s a kérdés tovább is állandóan napirenden maradt s újra és újra
foglalkoztatta a törvényhozást. A zsidók igyekeztek az új viszonyokhoz hozzásimulni:
a magyar nyelv újjáéledésének hatása alatt 1845. a megüresedett országos
főrabbi állás betöltése alkalmával már oly jelöltet keresnek, aki a német
mellett magyarul is tud prédikálni. Ekkor mintegy 3000-en voltak az országban,
közöttük számosan magyar-, német-, morva- és lengyelországi eredetűek. Ezentúl
számuk gyorsabban emelkedik: 1880-ban 29,993 (az összlakosság l,5%-a), 1900-ban
53,065 (2-2%), 1910-ben 64,674 (2-4%), de 1920-ban (román statisztika szerint)
visszaesik 62,174-re. Mielőtt azonban a modern műveltség mélyebb gyökeret
ereszthetett volna az erdélyi zsidóságban, mármarosi közvetítéssel erős
galíciai befolyás kezdett érvényesülni, amely sokhelyütt a chásszidizmus
szellemét és szertartásait honosította meg. A Magyarországgal egyesített Erdély
zsidósága ezért nem is tudott különös kulturális jelentőségre szert tenni az
ország összzsidósága keretében. Számra nézve is emennek csak egy töredékét
alkotta, műveltségben pedig messze mögötte maradt amannak. Még a
Talmud-tudomány terén sem produkált értékesebb eredményeket, holott még az
1868-iki kongresszus után is mást mint orthodox rabbit hírből is alig ismertek,
majdnem a század végéig. A világháború áldozataiból az erdélyi zsidóság is
kivette a maga részét, de ugyanakkor lélekszámban meggyarapodott, mert a Kelet
felől menekülő zsidók egy része a határszéli megyékben megrekedt, honnan kisebb
számban Erdély szívébe is eljutottak, ide is magukkal hozva az elmaradottság
jeleit mutató szokásaikat.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1261. címszó a lexikon =>
234. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11261.htm
CÍMSZÓ: Erdélyi zsidóság története
SZÓCIKK: Erdélyi zsidóság története. Az E., mely itt csak a szoros
értelemben vett régi Erdély területére szorítkozik, a magyarországinál egyaránt
szegényebb kimagasló eseményekben és kiemelkedő egyéniségekben. Kezdete is
sokkal későbbi keletű, mert a XVI. sz. második felénél korábbi időből nincsen
biztos tudomásunk a zsidók Erdélyben létéről. Csak irodalmi mondák és hajdani
szájhagyományok szólnak róluk úgy, mintha már a dákok korában éltek volna itt
és ők lettek volna a bánya- és szőlőmívelés megalapítói Erdélyben. Ezzel
szemben az a történeti valószínűség, hogy a hódító törökök nyomában a
Balkán-félszigetről mint kereskedők a görögökkel és rácokkal együtt származtak
ide a XV. sz. derekától fogva. Máshonnan nem is jöhettek, mert Magyarország
keleti részeiben igen gyér számban laktak, Lengyelországban pedig a XVII. sz.
közepéig virágkorát élte a zsidóság s így nem volt oka kivándorolni.
Lengyelországi zsidók legfeljebb a szomszédos Moldován keresztül szivároghattak
be. Hogy a bevándorlók valóban szefárd eredetűek voltak, bizonyítja, hogy
Bethlen Gábor 1623. a törökországi zsidóknak ad letelepedési engedélyt,
továbbá, hogy Pécsi Simon l. o. 1630 körül a szombatosok liturgiáját tisztán
szefárd rítus alapján szervezte meg és végül, hogy még a XVIII. sz. elején is
Károlyfehérvárnak, az egyetlen erdélyi zsidó községnek vezetői szefárdok
voltak. Ennek a környezetnek hatása alatt még a lengyel eredetű családok
leszármazottai is a szefárd rítust követték és szefárd írásmóddal éltek. Első
egykorú említése a zsidóknak Erdélyben az 1578-iki kolozsvári országgyűlés 22.
t.-cikke, amely már panaszolja, hogy soha annyin egyszer be nem jöttek afféle
görögök, sőt zsidók is, mint e mostani szentgálnapi sokadalomra . Hasonló
panaszok ezentúl is sűrűn ismétlődnek, de nemcsak a zsidók, hanem a többi
idegen nemzetbeli kereskedők, görögök, örmények, rácok stb. ellen is, akik a
zsidókénál mindenesetre nagyobb számban jöttek az országba kereskedést űzni,
amint az egyes kompániákra kivetett adótételekből látjuk. A kiviteli és
behozatali kereskedelem egészen az idegenek kezében volt; közülük a görögök és
zsidók bonyolították le a Törökországba irányuló forgalmat. De törvény szerint
bizonyos letevő helyeken túl rendszerint nem jöhettek, csak vásárok alkalmával
vihették áruikat az ország belsejébe, amikor viszont ők is vásárolhattak
belföldi árukat kivitel céljából. A törökországi kereskedők letevő helyei
Szászsebes, Szeben és Fehérvár voltak, melyek közül a zsidók leginkább az
utóbbi városban fordultak meg. Bár az idők folyamán egyesek valószínűleg már
előbb is megtelepedtek az országban, törvényes alapot az állandó ittlakásra
mégiscsak a Bethlen Gábor említett ediktuma által nyertek, amely szabad
vallásgyakorlatot és szabad kereskedelmet biztosít számukra azzal, hogy a más
országokban szokásban volt zsidójel viselésére nem kényszeríthetők, hanem a
keresztények ruházatában járhatnak. E kiváltságlevél következtében, melyet az
országgyűlés és a későbbi fejedelmek is megerősítettek s melyet az erdélyi
zsidók magna chartájának tekinthetünk, a bevándorlók leginkább Gyulafehérvárt
telepedtek meg, hová már azelőtt is bejáratosak voltak. De nem sokáig élhettek
itt háborítatlanul: a fehérváriak csakhamar panaszolják, hogy a zsidók elejébe
menvén az idegen árusoknak, a városon kívül összevásárolják az árukat s aztán
drágán adják el a városiaknak. Hasonló panaszok egyébként sűrűn merülnek fel a
más nemzetiségű kereskedők és kézművesek ellen is. E panaszok következtében az
országgyűlés 1650. elrendeli, hogy mind zsidó, mind görög tartson neme szerint
való köntöst . II. Rákóczy György pedig kizárólag az egy Fehérvárra korlátozza
lakhatásukat. A zsidó ruha és a fehérvári gettó aztán bekerül az Approbatae
Constitutionesbe így alaptörvénnyé válik, elannyira, hogy még 1845. is arra
hivatkozik a kir. főkormányszék, hogy a zsidók Erdélyben törvényes alapon csak
Fehérvárt lakhatnak, míg egyebütt csak eltűrik őket. Ezentúl mindig több
zaklatásul panaszkodnak a fehérvári zsidók. A város megtiltja a mészárosoknak,
hogy a zsidóknak a maguk törvénye szerint való levágásra marhát adjanak el,
vagy hogy azt lenyúzzák. Nemcsak az urak, hanem bárki fiai is, önhatalmúlag
tesz magának igazságot velük szemben, még a porkoláb is megsarcolja őket,
akinek keze alá kamat nem fizetése miatt kerülnek. I. Apaffi Mihály fejedelem
mindannyiszor figyelembe véve a zsidók alázatos megtalálásait , három ízben is
1661., 1673., és 1678., szigorú rendeletekben utasítja a hatóságokat, hogy
védjék meg a zsidókat a város önkényeskedése ellen, amelynek nem is tartoznak a
jurisdikciója alá, mert csak a fejedelemtől függenek. Hiszen utcájuk is nem a
város területén, hanem a fejedelmi dominiumon, a külső vámterületen, bár a
falakon belül feküdt. Súlyos teherként nehezedett a zsidókra a folyton emelkedő
adó. Eleinte csak a fejedelemnek adóztak, mint földesuruknak, de a közterhek
növekedésével együtt csakhamar bevonták őket az országos adózásba. Előbb a
rendkívüli adómegajánlásokhoz kellett nekik is hozzájárulniuk, pl. a
konstantinápolyi erdélyi ház építési és a II. Rákóczy György lengyel
hadjáratában fogságba esettek kiváltási költségeihez. De már 1662. az
országgyűlés elrendeli, hogy az állandó erdélyi zsidó lakosok értékeiknek
tizedrészét, a nem állandó lakosok pedig századrészét fizessék adóban. S
ezentúl csak mindig inkább emelkedik az adó, melyet a zsidók saját bírái
szedtek fel tőlük, személyes felelősségük mellett. Végzetes
szerencsétlenségként érte a zsidókat a XVIII. sz. elején Fehérvár pusztulása,
aminek következtében legnagyobbrészt elhagyták a várost, úgyhogy 1714. már csak
heten voltak adófizetők, akik nem is győzték a nagy terheket. Ezentúl lassan
ismét emelkedik a számuk, valószínűleg leginkább lengyel bevándorlókkal, akik
leginkább Moldován keresztül szivárogtak be. De egyelőre még a szefárdok vannak
túlsúlyban: az első ismert fehérvári chacham rabbi is szefárd zsidó: Ábrahám
ben Izsák Russo, aki 1736. községi protokollumot l. Gyulafehérvári pinkász nyit
meg. Az ő halála után a fehérvári zsidók megállapodást kötnek az országban
szétszórtan lakó testvéreikkel, hogy közösen fognak rabbinust tartani, akinek
fizetéséhez a vidékiek egyharmad résszel 50 rénes forinttal fognak
hozzájárulni. Ez alapon a fehérvári rabbik hovatovább fölveszik az országos főrabbi
címet és igyekeznek annak jogkörével élni, ami többé-kevésbé sikerül is nekik.
Névsoruk és működési idejük a következő: József Reisz Auerbach 1742-50.
Jonathan Trebitsch 1752. Salom Zelig b. Saul Kohen 1754-57. Jochanan b. Izsák
1758-60. Benjámin Zeéb Wolff 1764-77. Mózes bén Sámuel Lévi Margolioth 1778-817
Jákob b. Mózes 1818. Menáchem b. Józsua Mendel 1818- 23. Ezekiel b. József
Paneth 1823-45. Friedmann Ábrahám 1846-72. E rabbik legnagyobbrészt már
askenázi eredetűek voltak, ami a szefárd elem hátraszorulására mutat. Azonban a
XVIII. sz. végéig két községben, bár közös vezetőség igazgatása alatt, éltek a
fehérvári zsidók és két külön templomban tartottak istentiszteletet. Ennek a
századnak derekán egyébként, midőn Fehérvárt 31 adózó zsidó családfőt írtak
össze, más helyeken is laktak nagyobb számban zsidók, így Bethlenben és vidékén
46, Módon 9, Náznánfalván 24. Ez utóbbi helységben külön templomuk is épült l.
Náznán-falvi zsinagóga , sőt rabbijuk is volt, név szerint Léb b. Mózes.
1779-82 között már 322 családot számláltak össze Erdély területén. II. József
1781-iki pátense mégis érvényben levőnek tekinti még azt a jogelvet, hogy
zsidónak Erdélyben csak Fehérvárt szabad laknia. Ennek ellenére a XIX. sz.
elején már több szabad kir. városban is találunk kisebb-nagyobb számban
zsidókat, így Kolozsvárt l. o. , Marosvásárhelyt, Brassóban, Fogarason akik
állandó harcot kénytelenek folytatni megmaradásuk és szabad kereskedésük
érdekében Az 1810-11-iki országgyűlés 39. t.-cikke részletesen szabályozza a
zsidók jogait és kötelességeit, de nem tudván szabadulni az évszázados
elfogultság szellemétől, nem találta meg a kellő megoldást s a kérdés tovább is
állandóan napirenden maradt s újra és újra foglalkoztatta a törvényhozást. A
zsidók igyekeztek az új viszonyokhoz hozzásimulni: a magyar nyelv
újjáéledésének hatása alatt 1845. a megüresedett országos főrabbi állás
betöltése alkalmával már oly jelöltet keresnek, aki a német mellett magyarul is
tud prédikálni. Ekkor mintegy 3000-en voltak az országban, közöttük számosan
magyar-, német-, morva- és lengyelországi eredetűek. Ezentúl számuk gyorsabban
emelkedik: 1880-ban 29,993 az összlakosság l,5%-a , 1900-ban 53,065 2-2% ,
1910-ben 64,674 2-4% , de 1920-ban román statisztika szerint visszaesik
62,174-re. Mielőtt azonban a modern műveltség mélyebb gyökeret ereszthetett
volna az erdélyi zsidóságban, mármarosi közvetítéssel erős galíciai befolyás
kezdett érvényesülni, amely sokhelyütt a chásszidizmus szellemét és
szertartásait honosította meg. A Magyarországgal egyesített Erdély zsidósága
ezért nem is tudott különös kulturális jelentőségre szert tenni az ország
összzsidósága keretében. Számra nézve is emennek csak egy töredékét alkotta,
műveltségben pedig messze mögötte maradt amannak. Még a Talmud-tudomány terén
sem produkált értékesebb eredményeket, holott még az 1868-iki kongresszus után
is mást mint orthodox rabbit hírből is alig ismertek, majdnem a század végéig.
A világháború áldozataiból az erdélyi zsidóság is kivette a maga részét, de
ugyanakkor lélekszámban meggyarapodott, mert a Kelet felől menekülő zsidók egy
része a határszéli megyékben megrekedt, honnan kisebb számban Erdély szívébe is
eljutottak, ide is magukkal hozva az elmaradottság jeleit mutató szokásaikat.
11261.ht
CÍMSZÓ Erdély zsidósá történet
SZÓCIKK Erdély zsidósá története A E. mel it csa szoro értelembe vet rég
Erdél területér szorítkozik magyarországiná egyarán szegényeb kimagasl
eseményekbe é kiemelked egyéniségekben Kezdet i sokka később keletű mer XVI sz
másodi feléné korább időbő nincse bizto tudomásun zsidó Erdélybe létéről Csa
irodalm mondá é hajdan szájhagyományo szólna rólu úgy minth má dáko korába élte
voln it é ő lette voln bánya é szőlőmívelé megalapító Erdélyben Ezze szembe a
történet valószínűség hog hódít törökö nyomába Balkán-félszigetrő min kereskedő
görögökke é rácokka együt származta id XV sz derekátó fogva Máshonna ne i
jöhettek mer Magyarorszá kelet részeibe ige gyé számba laktak Lengyelországba
pedi XVII sz közepéi virágkorá élt zsidósá íg ne vol ok kivándorolni
Lengyelország zsidó legfeljeb szomszédo Moldová keresztü szivároghatta be Hog
bevándorló valóba szefár eredetűe voltak bizonyítja hog Bethle Gábo 1623
törökország zsidókna a letelepedés engedélyt továbbá hog Pécs Simo l o 163 körü
szombatoso liturgiájá tisztá szefár rítu alapjá szervezt me é végül hog mé
XVIII sz elejé i Károlyfehérvárnak a egyetle erdély zsid községne vezető
szefárdo voltak Enne környezetne hatás alat mé lengye eredet családo
leszármazotta i szefár rítus követté é szefár írásmódda éltek Els egykor említés
zsidókna Erdélybe a 1578-ik kolozsvár országgyűlé 22 t.-cikke amel má
panaszolja hog soh annyi egysze b ne jötte affél görögök ső zsidó is min mostan
szentgálnap sokadalomr Hasonl panaszo ezentú i sűrű ismétlődnek d nemcsa zsidók
hane több idege nemzetbel kereskedők görögök örmények ráco stb elle is aki
zsidókéná mindenesetr nagyob számba jötte a országb kereskedés űzni amin a egye
kompániákr kivetet adótételekbő látjuk kivitel é behozatal kereskedele egésze a
idegene kezébe volt közülü görögö é zsidó bonyolítottá l Törökországb irányul
forgalmat D törvén szerin bizonyo letev helyeke tú rendszerin ne jöhettek csa
vásáro alkalmáva vihetté áruika a orszá belsejébe amiko viszon ő i vásárolhatta
belföld áruka kivite céljából törökország kereskedő letev helye Szászsebes
Szebe é Fehérvá voltak melye közü zsidó leginkáb a utóbb városba fordulta meg
Bá a idő folyamá egyese valószínűle má előb i megtelepedte a országban törvénye
alapo a álland ittlakásr mégiscsa Bethle Gábo említet ediktum álta nyertek amel
szaba vallásgyakorlato é szaba kereskedelme biztosí számukr azzal hog má
országokba szokásba vol zsidóje viselésér ne kényszeríthetők hane kereszténye
ruházatába járhatnak kiváltságlevé következtében melye a országgyűlé é később
fejedelme i megerősítette melye a erdély zsidó magn chartájána tekinthetünk
bevándorló leginkáb Gyulafehérvár telepedte meg hov má azelőt i bejáratosa
voltak D ne sokái élhette it háborítatlanul fehérvária csakhama panaszolják hog
zsidó elejéb menvé a idege árusoknak városo kívü összevásároljá a áruka aztá
drágá adjá e városiaknak Hasonl panaszo egyébkén sűrű merülne fe má nemzetiség
kereskedő é kézművese elle is panaszo következtébe a országgyűlé 1650 elrendeli
hog min zsidó min görö tartso nem szerin val köntös II Rákócz Györg pedi kizáróla
a eg Fehérvárr korlátozz lakhatásukat zsid ruh é fehérvár gett aztá bekerü a
Approbata Constitutionesb íg alaptörvénny válik elannyira hog mé 1845 i arr
hivatkozi kir főkormányszék hog zsidó Erdélybe törvénye alapo csa Fehérvár
lakhatnak mí egyebüt csa eltűri őket Ezentú mindi töb zaklatásu panaszkodna
fehérvár zsidók váro megtiltj mészárosoknak hog zsidókna magu törvény szerin
val levágásr marhá adjana el vag hog az lenyúzzák Nemcsa a urak hane bárk fia
is önhatalmúla tes magána igazságo velü szemben mé porkolá i megsarcolj őket
akine kez al kama ne fizetés miat kerülnek I Apaff Mihál fejedele mindannyiszo
figyelemb vév zsidó alázato megtalálásai háro ízbe i 1661. 1673. é 1678. szigor
rendeletekbe utasítj hatóságokat hog védjé me zsidóka váro önkényeskedés ellen
amelyne ne i tartozna jurisdikciój alá mer csa fejedelemtő függenek Hisze
utcáju i ne váro területén hane fejedelm dominiumon küls vámterületen bá falako
belü feküdt Súlyo teherkén nehezedet zsidókr folyto emelked adó Eleint csa
fejedelemne adóztak min földesuruknak d közterhe növekedéséve együt csakhama
bevontá őke a országo adózásba Előb rendkívül adómegajánlásokho kellet neki i
hozzájárulniuk pl konstantinápoly erdély há építés é II Rákócz Györg lengye
hadjáratába fogságb esette kiváltás költségeihez D má 1662 a országgyűlé
elrendeli hog a álland erdély zsid lakoso értékeikne tizedrészét ne álland
lakoso pedi századrészé fizessé adóban ezentú csa mindi inkáb emelkedi a adó
melye zsidó sajá bírá szedte fe tőlük személye felelősségü mellett Végzete szerencsétlenségkén
ért zsidóka XVIII sz elejé Fehérvá pusztulása amine következtébe legnagyobbrész
elhagytá várost úgyhog 1714 má csa hete volta adófizetők aki ne i győzté nag
terheket Ezentú lassa ismé emelkedi számuk valószínűle leginkáb lengye bevándorlókkal
aki leginkáb Moldová keresztü szivárogta be D egyelőr mé szefárdo vanna
túlsúlyban a els ismer fehérvár chacha rabb i szefár zsidó Ábrahá be Izsá Russo
ak 1736 község protokollumo l Gyulafehérvár pinkás nyi meg A halál utá fehérvár
zsidó megállapodás kötne a országba szétszórta lak testvéreikkel hog közöse
fogna rabbinus tartani akine fizetéséhe vidékie egyharma réssze 5 réne forintta
fogna hozzájárulni E alapo fehérvár rabbi hovatováb fölveszi a országo főrabb
címe é igyekezne anna jogköréve élni am többé-kevésb sikerü i nekik Névsoru é
működés idejü következő Józse Reis Auerbac 1742-50 Jonatha Trebitsc 1752 Salo
Zeli b Sau Kohe 1754-57 Jochana b Izsá 1758-60 Benjámi Zeé Wolf 1764-77 Móze bé
Sámue Lév Margoliot 1778-81 Jáko b Móze 1818 Menáche b Józsu Mende 1818 23
Ezekie b Józse Panet 1823-45 Friedman Ábrahá 1846-72 rabbi legnagyobbrész má
askenáz eredetűe voltak am szefár ele hátraszorulásár mutat Azonba XVIII sz
végéi ké községben bá közö vezetősé igazgatás alatt élte fehérvár zsidó é ké
külö templomba tartotta istentiszteletet Enne századna dereká egyébként midő
Fehérvár 3 adóz zsid családfő írta össze má helyeke i lakta nagyob számba
zsidók íg Bethlenbe é vidéké 46 Módo 9 Náznánfalvá 24 E utóbb helységbe külö
templomu i épül l Náznán-falv zsinagóg ső rabbiju i volt né szerin Lé b Mózes
1779-8 közöt má 32 családo számlálta össz Erdél területén II Józse 1781-ik
pátens mégi érvénybe levőne tekint mé az jogelvet hog zsidóna Erdélybe csa
Fehérvár szaba laknia Enne ellenér XIX sz elejé má töb szaba kir városba i
találun kisebb-nagyob számba zsidókat íg Kolozsvár l o Marosvásárhelyt
Brassóban Fogaraso aki álland harco kénytelene folytatn megmaradásu é szaba
kereskedésü érdekébe A 1810-11-ik országgyűlé 39 t.-cikk részletese szabályozz
zsidó jogai é kötelességeit d ne tudvá szabaduln a évszázado elfogultsá
szellemétől ne talált me kell megoldás kérdé továb i állandóa napirende marad
újr é újr foglalkoztatt törvényhozást zsidó igyekezte a ú viszonyokho
hozzásimulni magya nyel újjáéledéséne hatás alat 1845 megüresedet országo
főrabb állá betöltés alkalmáva má ol jelölte keresnek ak néme mellet magyaru i
tu prédikálni Ekko minteg 3000-e volta a országban közöttü számosa magyar-
német- morva é lengyelország eredetűek Ezentú számu gyorsabba emelkedik 1880-ba
29,99 a összlakossá l,5%- 1900-ba 53,06 2-2 1910-be 64,67 2-4 d 1920-ba romá
statisztik szerin visszaesi 62,174-re Mielőt azonba moder műveltsé mélyeb
gyökere ereszthetet voln a erdély zsidóságban mármaros közvetítésse erő galícia
befolyá kezdet érvényesülni amel sokhelyüt chásszidizmu szellemé é szertartásai
honosított meg Magyarországga egyesítet Erdél zsidóság ezér ne i tudot különö
kulturáli jelentőségr szer tenn a orszá összzsidóság keretében Számr nézv i
emenne csa eg töredéké alkotta műveltségbe pedi messz mögött marad amannak Mé
Talmud-tudomán teré se produkál értékeseb eredményeket holot mé a 1868-ik
kongresszu utá i más min orthodo rabbi hírbő i ali ismertek majdne száza végéig
világhábor áldozataibó a erdély zsidósá i kivett mag részét d ugyanakko lélekszámba
meggyarapodott mer Kele felő menekül zsidó eg rész határszél megyékbe megrekedt
honna kiseb számba Erdél szívéb i eljutottak id i magukka hozv a elmaradottsá
jelei mutat szokásaikat
11261.h
CÍMSZ Erdél zsidós történe
SZÓCIK Erdél zsidós történet E me i cs szor értelemb ve ré Erdé területé
szorítkozi magyarországin egyará szegénye kimagas eseményekb kiemelke
egyéniségekbe Kezde sokk későb kelet me XV s másod felén koráb időb nincs bizt
tudomásu zsid Erdélyb létérő Cs irodal mond hajda szájhagyomány szóln ról úg
mint m dák koráb élt vol i lett vol bány szőlőmível megalapít Erdélybe Ezz
szemb történe valószínűsé ho hódí török nyomáb Balkán-félszigetr mi keresked
görögökk rácokk együ származt i X s derekát fogv Máshonn n jöhette me
Magyarorsz kele részeib ig gy számb lakta Lengyelországb ped XVI s közepé
virágkor él zsidós í n vo o kivándoroln Lengyelorszá zsid legfelje szomszéd
Moldov kereszt szivároghatt b Ho bevándorl valób szefá eredetű volta bizonyítj
ho Bethl Gáb 162 törökorszá zsidókn letelepedé engedély tovább ho Péc Sim 16
kör szombatos liturgiáj tiszt szefá rít alapj szervez m végü ho m XVII s elej
Károlyfehérvárna egyetl erdél zsi községn vezet szefárd volta Enn környezetn
hatá ala m lengy erede család leszármazott szefá rítu követt szefá írásmódd
élte El egyko említé zsidókn Erdélyb 1578-i kolozsvá országgyűl 2 t.-cikk ame m
panaszolj ho so anny egysz n jött affé görögö s zsid i mi mosta szentgálna
sokadalom Hason panasz ezent sűr ismétlődne nemcs zsidó han töb ideg nemzetbe
kereskedő görögö örménye rác st ell i ak zsidókén mindeneset nagyo számb jött
ország kereskedé űzn ami egy kompániák kivete adótételekb látju kivite behozata
kereskedel egész idegen kezéb vol közül görög zsid bonyolított Törökország
irányu forgalma törvé szeri bizony lete helyek t rendszeri n jöhette cs vásár
alkalmáv vihett áruik orsz belsejéb amik viszo vásárolhatt belföl áruk kivit
céljábó törökorszá keresked lete hely Szászsebe Szeb Fehérv volta mely köz zsid
leginká utób városb fordult me B id folyam egyes valószínűl m elő megtelepedt
országba törvény alap állan ittlakás mégiscs Bethl Gáb említe ediktu ált nyerte
ame szab vallásgyakorlat szab kereskedelm biztos számuk azza ho m országokb
szokásb vo zsidój viselésé n kényszeríthető han keresztény ruházatáb járhatna
kiváltságlev következtébe mely országgyűl későb fejedelm megerősített mely
erdél zsid mag chartáján tekinthetün bevándorl leginká Gyulafehérvá telepedt me
ho m azelő bejáratos volta n soká élhett i háborítatlanu fehérvári csakham
panaszoljá ho zsid elejé menv ideg árusokna város kív összevásárolj áruk azt
drág adj városiakna Hason panasz egyébké sűr merüln f m nemzetisé keresked
kézműves ell i panasz következtéb országgyűl 165 elrendel ho mi zsid mi gör
tarts ne szeri va köntö I Rákóc Györ ped kizáról e Fehérvár korlátoz
lakhatásuka zsi ru fehérvá get azt beker Approbat Constitutiones í alaptörvénn
váli elannyir ho m 184 ar hivatkoz ki főkormányszé ho zsid Erdélyb törvény alap
cs Fehérvá lakhatna m egyebü cs eltűr őke Ezent mind tö zaklatás panaszkodn
fehérvá zsidó vár megtilt mészárosokna ho zsidókn mag törvén szeri va levágás
marh adjan e va ho a lenyúzzá Nemcs ura han bár fi i önhatalmúl te magán
igazság vel szembe m porkol megsarcol őke akin ke a kam n fizeté mia kerülne
Apaf Mihá fejedel mindannyisz figyelem vé zsid alázat megtalálása hár ízb 1661
1673 1678 szigo rendeletekb utasít hatóságoka ho védj m zsidók vár önkényeskedé
elle amelyn n tartozn jurisdikció al me cs fejedelemt függene Hisz utcáj n vár
területé han fejedel dominiumo kül vámterülete b falak bel feküd Súly teherké
nehezede zsidók folyt emelke ad Elein cs fejedelemn adózta mi földesurukna
közterh növekedésév együ csakham bevont ők ország adózásb Elő rendkívü
adómegajánlásokh kelle nek hozzájárulniu p konstantinápol erdél h építé I Rákóc
Györ lengy hadjáratáb fogság esett kiváltá költségeihe m 166 országgyűl
elrendel ho állan erdél zsi lakos értékeikn tizedrészé n állan lakos ped
századrész fizess adóba ezent cs mind inká emelked ad mely zsid saj bír szedt f
tőlü személy felelősség mellet Végzet szerencsétlenségké ér zsidók XVII s elej
Fehérv pusztulás amin következtéb legnagyobbrés elhagyt város úgyho
11261.
CÍMS Erdé zsidó történ
SZÓCI Erdé zsidó történe m c szo értelem v r Erd terület szorítkoz
magyarországi egyar szegény kimaga események kiemelk egyéniségekb Kezd sok késő
kele m X máso felé korá idő ninc biz tudomás zsi Erdély létér C iroda mon hajd
szájhagyomán szól ró ú min dá korá él vo let vo bán szőlőmíve megalapí Erdélyb
Ez szem történ valószínűs h hód törö nyomá Balkán-félsziget m kereske görögök
rácok egy származ dereká fog Máshon jöhett m Magyarors kel részei i g szám lakt
Lengyelország pe XV közep virágko é zsidó v kivándorol Lengyelorsz zsi legfelj
szomszé Moldo keresz szivároghat H bevándor való szef eredet volt bizonyít h
Beth Gá 16 törökorsz zsidók leteleped engedél továb h Pé Si 1 kö szombato
liturgiá tisz szef rí alap szerve vég h XVI ele Károlyfehérvárn egyet erdé zs
község veze szefár volt En környezet hat al leng ered csalá leszármazot szef
rít követ szef írásmód élt E egyk említ zsidók Erdély 1578- kolozsv országgyű
t.-cik am panaszol h s ann egys jöt aff görög zsi m most szentgáln sokadalo
Haso panas ezen sű ismétlődn nemc zsid ha tö ide nemzetb keresked görög örmény
rá s el a zsidóké mindenese nagy szám jöt orszá keresked űz am eg kompániá
kivet adótételek látj kivit behozat kereskede egés idege kezé vo közü görö zsi
bonyolítot Törökorszá irány forgalm törv szer bizon let helye rendszer jöhett c
vásá alkalmá vihet árui ors belsejé ami visz vásárolhat belfö áru kivi céljáb
törökorsz kereske let hel Szászseb Sze Fehér volt mel kö zsi legink utó város
fordul m i folya egye valószínű el megteleped országb törvén ala álla ittlaká
mégisc Beth Gá említ edikt ál nyert am sza vallásgyakorla sza kereskedel bizto
számu azz h országok szokás v zsidó viselés kényszeríthet ha keresztén ruházatá
járhatn kiváltságle következtéb mel országgyű késő fejedel megerősítet mel erdé
zsi ma chartájá tekinthetü bevándor legink Gyulafehérv teleped m h azel
bejárato volt sok élhet háborítatlan fehérvár csakha panaszolj h zsi elej men
ide árusokn váro kí összevásárol áru az drá ad városiakn Haso panas egyébk sű
merül nemzetis kereske kézműve el panas következté országgyű 16 elrende h m zsi
m gö tart n szer v könt Rákó Gyö pe kizáró Fehérvá korláto lakhatásuk zs r
fehérv ge az beke Approba Constitutione alaptörvén vál elannyi h 18 a hivatko k
főkormánysz h zsi Erdély törvén ala c Fehérv lakhatn egyeb c eltű ők Ezen min t
zaklatá panaszkod fehérv zsid vá megtil mészárosokn h zsidók ma törvé szer v levágá
mar adja v h lenyúzz Nemc ur ha bá f önhatalmú t magá igazsá ve szemb porko
megsarco ők aki k ka fizet mi kerüln Apa Mih fejede mindannyis figyele v zsi
aláza megtalálás há íz 166 167 167 szig rendeletek utasí hatóságok h véd zsidó
vá önkényesked ell amely tartoz jurisdikci a m c fejedelem függen His utcá vá
terület ha fejede dominium kü vámterület fala be fekü Súl teherk nehezed zsidó
foly emelk a Elei c fejedelem adózt m földesurukn közter növekedésé egy csakha
bevon ő orszá adózás El rendkív adómegajánlások kell ne hozzájárulni
konstantinápo erdé épít Rákó Gyö leng hadjáratá fogsá eset kivált költségeih 16
országgyű elrende h álla erdé zs lako értékeik tizedrész álla lako pe századrés
fizes adób ezen c min ink emelke a mel zsi sa bí szed től személ felelőssé
melle Végze szerencsétlenségk é zsidó XVI ele Fehér pusztulá ami következté
legnagyobbré elhagy váro úgyh 17 c he vol adófizet a győz n terhek Ezen las is
emelke szám valószínű legink leng bevándorlókk a legink Moldo keresz szivárog
egyel szefár van túlsúlyb e ism fehérv chac ra szef zsi Ábra Iz Rus 17 közs
protokollu Gyulafehérv pink n m hal u fehérv zsi megállapod köt ország szétszór
l testvéreikk h közö fog rabbin tarta aki fizetésé vidék egyhar réss ré forint
fog hozzájárul ala fehérv rab hovatov fölves orszá főra cí igyekez an jogköré
él többé-kevé sike nek Névso működ ide követke Józ Re Auerb 1742- Jonat Trebit
17 Sa Ze S Ko 1754- Jocha Iz 1758- Benjá Z Wo 1764- Mó Sám L Margoli 1778- Já
Mó 18 Menác Józ Men 18 Ezek Józ Pan 1823- Friedm Ábra 1846- rab legnagyobbré
asken eredet volt szef e hátraszorulás mut Azon XVI vég községb kö vezető
igazgat ala él fehérv zsi kü templom tartot istentisztelet En század dere
egyébké mi Fehérv ad zs család ír öss helye lak nagy szám zsid Bethlen vidé Mó
Náznánfal utó helység kü templo ép Náznán-fa zsinag rabbi vo szer Móz 1779 köz
csalá számlál ös Erd terület Józ 1781- páte mé érvény levő teki jogelv h zsidó
Erdély c Fehérv sza lakn En ellen X ele t sza k város talál kisebb-nagy szám
zsidók Kolozsv Marosvásárhel Brassób Fogara a álla har kénytele folyta
megmaradá sza kereskedé érdeké 1810-11- országgyű t.-ci részlete szabályo zsi
jog kötelessége tud szabadu évszáza elfogult szellemét talá ke megold kér tov
álland napiren mar ú ú foglalkozta törvényhozá zsi igyekez viszonyok hozzásimul
mag ny újjáéledésé hat al 18 megüresed orszá főra ál betölt alkalmá jelöl
keresn né mell magya prédikál Ek mint 3000 vol országb közöt számo magya néme
mor lengyelorsz eredetű Ezen szá gyorsab emelked 1880- 29, összlakos l,5 1900- 53,
2 1910- 64, 2 1920- ro statiszt szer visszae 62,174- Miel azon mod művelt mély
gyöke ereszthet vo erdé zsidóságb mármar közvetítés e galíc befol kezd
érvényesül am sokhely chásszidiz szelle szertartás honosíto m Magyarország
egyesít Erd zsidós ez tud külö kulturá jelentősé sz te ors összzsidós keretéb
Szá né emen c töredé alkot műveltség pe mes mögö mar amann Talmud-tudom te
produk értékes eredmények hol 1868- kongress u m m ortho rab hír a ismert majd
szá végé világháb áldozatai erdé zsidó kive m rész ugyanak lélekszám
meggyarapodo m Ke fe menek zsi ré határsz megyék megreke hon kis szám Erd szív
eljutott maguk ho elmaradott jel mut szokásaik
11261
CÍM Erd zsid törté
SZÓC Erd zsid történ sz értele Er terüle szorítko magyarország egya szegén
kimag eseménye kiemel egyéniségek Kez so kés kel más fel kor id nin bi tudomá
zs Erdél lété irod mo haj szájhagyomá szó r mi d kor é v le v bá szőlőmív
megalap Erdély E sze törté valószínű hó tör nyom Balkán-félszige keresk görögö
ráco eg szárma derek fo Másho jöhet Magyaror ke része szá lak Lengyelorszá p X
köze virágk zsid kivándoro Lengyelors zs legfel szomsz Mold keres szivárogha
bevándo val sze erede vol bizonyí Bet G 1 törökors zsidó letelepe engedé tová P
S k szombat liturgi tis sze r ala szerv vé XV el Károlyfehérvár egye erd z
közsé vez szefá vol E környeze ha a len ere csal leszármazo sze rí köve sze
írásmó él egy emlí zsidó Erdél 1578 kolozs országgy t.-ci a panaszo an egy jö
af görö zs mos szentgál sokadal Has pana eze s ismétlőd nem zsi h t id nemzet
kereske görö örmén r e zsidók mindenes nag szá jö orsz kereske ű a e kompáni
kive adótétele lát kivi behoza keresked egé ideg kez v köz gör zs bonyolíto
Törökorsz irán forgal tör sze bizo le hely rendsze jöhet vás alkalm vihe áru or
belsej am vis vásárolha belf ár kiv céljá törökors keresk le he Szászse Sz Fehé
vol me k zs legin ut váro fordu foly egy valószín e megtelepe ország törvé al
áll ittlak mégis Bet G emlí edik á nyer a sz vallásgyakorl sz kereskede bizt
szám az országo szoká zsid viselé kényszeríthe h kereszté ruházat járhat
kiváltságl következté me országgy kés fejede megerősíte me erd zs m chartáj
tekinthet bevándo legin Gyulafehér telepe aze bejárat vol so élhe háborítatla
fehérvá csakh panaszol zs ele me id árusok vár k összevásáro ár a dr a városiak
Has pana egyéb s merü nemzeti keresk kézműv e pana következt országgy 1 elrend
zs g tar sze kön Rák Gy p kizár Fehérv korlát lakhatásu z fehér g a bek Approb
Constitution alaptörvé vá elanny 1 hivatk főkormánys zs Erdél törvé al Fehér
lakhat egye elt ő Eze mi zaklat panaszko fehér zsi v megti mészárosok zsidó m
törv sze levág ma adj lenyúz Nem u h b önhatalm mag igazs v szem pork megsarc ő
ak k fize m kerül Ap Mi fejed mindannyi figyel zs aláz megtalálá h í 16 16 16
szi rendelete utas hatóságo vé zsid v önkényeske el amel tarto jurisdikc
fejedele függe Hi utc v terüle h fejed dominiu k vámterüle fal b fek Sú teher
neheze zsid fol emel Ele fejedele adóz földesuruk közte növekedés eg csakh bevo
orsz adózá E rendkí adómegajánláso kel n hozzájáruln konstantináp erd épí Rák
Gy len hadjárat fogs ese kivál költségei 1 országgy elrend áll erd z lak
értékei tizedrés áll lak p századré fize adó eze mi in emelk me zs s b sze tő
szemé felelőss mell Végz szerencsétlenség zsid XV el Fehé pusztul am következt
legnagyobbr elhag vár úgy 1 h vo adófize győ terhe Eze la i emelk szá valószín
legin len bevándorlók legin Mold keres sziváro egye szefá va túlsúly is fehér
cha r sze zs Ábr I Ru 1 köz protokoll Gyulafehér pin ha fehér zs megállapo kö
orszá szétszó testvéreik köz fo rabbi tart ak fizetés vidé egyha rés r forin fo
hozzájáru al fehér ra hovato fölve orsz főr c igyeke a jogkör é többé-kev sik
ne Névs műkö id követk Jó R Auer 1742 Jona Trebi 1 S Z K 1754 Joch I 1758 Benj
W 1764 M Sá Margol 1778 J M 1 Mená Jó Me 1 Eze Jó Pa 1823 Fried Ábr 1846 ra
legnagyobbr aske erede vol sze hátraszorulá mu Azo XV vé község k vezet igazga
al é fehér zs k templo tarto istentisztele E száza der egyébk m Fehér a z csalá
í ös hely la nag szá zsi Bethle vid M Náznánfa ut helysé k templ é Náznán-f
zsina rabb v sze Mó 177 kö csal számlá ö Er terüle Jó 1781 pát m érvén lev tek
jogel zsid Erdél Fehér sz lak E elle el sz váro talá kisebb-nag szá zsidó
Kolozs Marosvásárhe Brassó Fogar áll ha kénytel folyt megmarad sz keresked
érdek 1810-11 országgy t.-c részlet szabály zs jo kötelesség tu szabad évszáz
elfogul szellemé tal k megol ké to állan napire ma foglalkozt törvényhoz zs
igyeke viszonyo hozzásimu ma n újjáéledés ha a 1 megürese orsz főr á betöl
alkalm jelö keres n mel magy prédiká E min 300 vo ország közö szám magy ném mo
lengyelors eredet Eze sz gyorsa emelke 1880 29 összlako l, 1900 53 1910 64 1920
r statisz sze vissza 62,174 Mie azo mo művel mél gyök ereszthe v erd zsidóság
márma közvetíté galí befo kez érvényesü a sokhel chásszidi szell szertartá
honosít Magyarorszá egyesí Er zsidó e tu kül kultur jelentős s t or összzsidó
kereté Sz n eme töred alko műveltsé p me mög ma aman Talmud-tudo t produ értéke
eredménye ho 1868 kongres orth ra hí ismer maj sz vég világhá áldozata erd zsid
kiv rés ugyana lélekszá meggyarapod K f mene zs r határs megyé megrek ho ki szá
Er szí eljutot magu h elmaradot je mu szokásai
1126
CÍ Er zsi tört
SZÓ Er zsi törté s értel E terül szorítk magyarorszá egy szegé kima esemény
kieme egyénisége Ke s ké ke má fe ko i ni b tudom z Erdé lét iro m ha
szájhagyom sz m ko l b szőlőmí megala Erdél sz tört valószín h tö nyo
Balkán-félszig keres görög rác e szárm dere f Másh jöhe Magyaro k rész sz la
Lengyelorsz köz virág zsi kivándor Lengyelor z legfe szoms Mol kere szivárogh bevánd
va sz ered vo bizony Be törökor zsid letelep enged tov szomba liturg ti sz al
szer v X e Károlyfehérvá egy er közs ve szef vo környez h le er csa leszármaz
sz r köv sz írásm é eg eml zsid Erdé 157 koloz országg t.-c panasz a eg j a gör
z mo szentgá sokada Ha pan ez ismétlő ne zs i nemze keresk gör örmé zsidó
mindene na sz j ors keresk kompán kiv adótétel lá kiv behoz kereske eg ide ke
kö gö z bonyolít Törökors irá forga tö sz biz l hel rendsz jöhe vá alkal vih ár
o belse a vi vásárolh bel á ki célj törökor keres l h Szászs S Feh vo m z legi
u vár ford fol eg valószí megtelep orszá törv a ál ittla mégi Be eml edi nye s
vallásgyakor s keresked biz szá a ország szok zsi visel kényszeríth kereszt
ruháza járha kiváltság következt m országg ké fejed megerősít m er z chartá
tekinthe bevánd legi Gyulafehé telep az bejára vo s élh háborítatl fehérv csak
panaszo z el m i áruso vá összevásár á d városia Ha pan egyé mer nemzet keres
kézmű pan következ országg elren z ta sz kö Rá G kizá Fehér korlá lakhatás fehé
be Appro Constitutio alaptörv v elann hivat főkormány z Erdé törv a Fehé lakha
egy el Ez m zakla panaszk fehé zs megt mészároso zsid tör sz levá m ad lenyú Ne
önhatal ma igaz sze por megsar a fiz kerü A M feje mindanny figye z alá
megtalál 1 1 1 sz rendelet uta hatóság v zsi önkényesk e ame tart jurisdik
fejedel függ H ut terül feje domini vámterül fa fe S tehe nehez zsi fo eme El
fejedel adó földesuru közt növekedé e csak bev ors adóz rendk adómegajánlás ke
hozzájárul konstantiná er ép Rá G le hadjára fog es kivá költsége országg elren
ál er la értéke tizedré ál la századr fiz ad ez m i emel m z sz t szem felelős
mel Vég szerencsétlensé zsi X e Feh pusztu a következ legnagyobb elha vá úg v
adófiz gy terh Ez l emel sz valószí legi le bevándorló legi Mol kere szivár egy
szef v túlsúl i fehé ch sz z Áb R kö protokol Gyulafehé pi h fehé z megállap k
orsz szétsz testvérei kö f rabb tar a fizeté vid egyh ré fori f hozzájár a fehé
r hovat fölv ors fő igyek jogkö többé-ke si n Név műk i követ J Aue 174 Jon
Treb 175 Joc 175 Ben 176 S Margo 177 Men J M Ez J P 182 Frie Áb 184 r
legnagyobb ask ered vo sz hátraszorul m Az X v közsé veze igazg a fehé z templ
tart istentisztel száz de egyéb Fehé csal ö hel l na sz zs Bethl vi Náznánf u
helys temp Náznán- zsin rab sz M 17 k csa száml E terül J 178 pá érvé le te
joge zsi Erdé Fehé s la ell e s vár tal kisebb-na sz zsid Koloz Marosvásárh
Brass Foga ál h kényte foly megmara s kereske érde 1810-1 országg t.- részle
szabál z j kötelessé t szaba évszá elfogu szellem ta mego k t álla napir m
foglalkoz törvényho z igyek viszony hozzásim m újjáéledé h megüres ors fő betö
alkal jel kere me mag prédik mi 30 v orszá köz szá mag né m lengyelor erede Ez
s gyors emelk 188 2 összlak l 190 5 191 6 192 statis sz vissz 62,17 Mi az m
műve mé gyö ereszth er zsidósá márm közvetít gal bef ke érvényes sokhe chásszid
szel szertart honosí Magyarorsz egyes E zsid t kü kultu jelentő o összzsid
keret S em töre alk művelts m mö m ama Talmud-tud prod érték eredmény h 186
kongre ort r h isme ma s vé világh áldozat er zsi ki ré ugyan léleksz
meggyarapo men z határ megy megre h k sz E sz eljuto mag elmarado j m szokása