11262.htm
CÍMSZÓ: Erdélyi zsidóság története
SZÓCIKK: "Hasonló
panaszok ezentúl is sűrűn ismétlődnek, de nemcsak a zsidók, hanem a többi
idegen nemzetbeli kereskedők, görögök, örmények, rácok stb. ellen is, akik a zsidókénál
mindenesetre nagyobb számban jöttek az országba kereskedést űzni, amint az
egyes «kompániákra» kivetett adótételekből látjuk. A kiviteli és behozatali
kereskedelem egészen az idegenek kezében volt; közülük a görögök és zsidók
bonyolították le a Törökországba irányuló forgalmat. De törvény szerint
bizonyos «letevő helyeken» túl rendszerint nem jöhettek, csak vásárok
alkalmával vihették áruikat az ország belsejébe, amikor viszont ők is
vásárolhattak belföldi árukat kivitel céljából. A törökországi kereskedők
letevő helyei Szászsebes, Szeben és Fehérvár voltak, melyek közül a zsidók
leginkább az utóbbi városban fordultak meg. Bár az idők folyamán egyesek
valószínűleg már előbb is megtelepedtek az országban, törvényes alapot az
állandó ittlakásra mégiscsak a Bethlen Gábor említett ediktuma által nyertek,
amely szabad vallásgyakorlatot és szabad kereskedelmet biztosít számukra azzal,
hogy a más országokban szokásban volt zsidójel viselésére nem kényszeríthetők,
hanem a «keresztények ruházatában» járhatnak. E kiváltságlevél következtében,
melyet az országgyűlés és a későbbi fejedelmek is megerősítettek s melyet az
erdélyi zsidók magna chartájának tekinthetünk, a bevándorlók leginkább
Gyulafehérvárt telepedtek meg, hová már azelőtt is bejáratosak voltak. De nem
sokáig élhettek itt háborítatlanul: a fehérváriak csakhamar panaszolják, hogy a
zsidók elejébe menvén az idegen árusoknak, a városon kívül összevásárolják az
árukat s aztán drágán adják el a városiaknak. Hasonló panaszok egyébként sűrűn
merülnek fel a más nemzetiségű kereskedők és kézművesek ellen is. E panaszok
következtében az országgyűlés 1650. elrendeli, hogy «mind zsidó, mind görög
tartson neme szerint való köntöst». II. Rákóczy György pedig kizárólag az egy
Fehérvárra korlátozza lakhatásukat. A «zsidó ruha» és a fehérvári gettó aztán
bekerül az Approbatae Constitutionesbe így alaptörvénnyé válik, elannyira, hogy
még 1845. is arra hivatkozik a kir. főkormányszék, hogy a zsidók Erdélyben
törvényes alapon csak Fehérvárt lakhatnak, míg egyebütt csak eltűrik őket.
Ezentúl mindig több zaklatásul panaszkodnak a fehérvári zsidók. A város
megtiltja a mészárosoknak, hogy a zsidóknak a maguk törvénye szerint való
levágásra marhát adjanak el, vagy hogy azt lenyúzzák. Nemcsak az urak, hanem
bárki fiai is, önhatalmúlag tesz magának igazságot velük szemben, még a
porkoláb is megsarcolja őket, akinek keze alá kamat nem fizetése miatt
kerülnek. I. Apaffi Mihály fejedelem mindannyiszor figyelembe véve a zsidók
«alázatos megtalálásait», három ízben is 1661., 1673., és 1678., szigorú
rendeletekben utasítja a hatóságokat, hogy védjék meg a zsidókat a város
önkényeskedése ellen, amelynek nem is tartoznak a jurisdikciója alá, mert csak
a fejedelemtől függenek. Hiszen utcájuk is nem a város területén, hanem a
fejedelmi dominiumon, a külső vámterületen, bár a falakon belül feküdt. Súlyos
teherként nehezedett a zsidókra a folyton emelkedő adó. Eleinte csak a
fejedelemnek adóztak, mint földesuruknak, de a közterhek növekedésével együtt
csakhamar bevonták őket az országos adózásba. Előbb a rendkívüli
adómegajánlásokhoz kellett nekik is hozzájárulniuk, pl. a konstantinápolyi
erdélyi ház építési és a II. Rákóczy György lengyel hadjáratában fogságba
esettek kiváltási költségeihez. De már 1662. az országgyűlés elrendeli, hogy az
állandó erdélyi zsidó lakosok értékeiknek tizedrészét, a nem állandó lakosok
pedig századrészét fizessék adóban. S ezentúl csak mindig inkább emelkedik az
adó, melyet a zsidók saját bírái szedtek fel tőlük, személyes felelősségük
mellett. Végzetes szerencsétlenségként érte a zsidókat a XVIII. sz. elején
Fehérvár pusztulása, aminek következtében legnagyobbrészt elhagyták a várost,
úgyhogy 1714. már csak heten voltak adófizetők, akik nem is győzték a nagy
terheket. Ezentúl lassan ismét emelkedik a számuk, valószínűleg leginkább
lengyel bevándorlókkal, akik leginkább Moldován keresztül szivárogtak be. De
egyelőre még a szefárdok vannak túlsúlyban: az első ismert fehérvári chacham
(rabbi) is szefárd zsidó: Ábrahám ben Izsák Russo, aki 1736. községi
protokollumot (l. Gyulafehérvári pinkász) nyit meg. Az ő halála után a
fehérvári zsidók megállapodást kötnek az országban szétszórtan lakó
testvéreikkel, hogy közösen fognak rabbinust tartani, akinek fizetéséhez a
vidékiek egyharmad résszel (50 rénes forinttal) fognak hozzájárulni. Ez alapon
a fehérvári rabbik hovatovább fölveszik az országos főrabbi címet és igyekeznek
annak jogkörével élni, ami többé-kevésbé sikerül is nekik. Névsoruk és működési
idejük a következő: József Reisz Auerbach 1742-50. Jonathan Trebitsch 1752.
Salom Zelig b. Saul Kohen 1754-57. Jochanan b. Izsák 1758-60. Benjámin Zeéb
Wolff 1764-77. Mózes bén Sámuel Lévi Margolioth 1778-817 Jákob b. Mózes 1818.
Menáchem b. Józsua Mendel 1818- 23. Ezekiel b. József Paneth 1823-45. Friedmann
Ábrahám 1846-72. E rabbik legnagyobbrészt már askenázi eredetűek voltak, ami a
szefárd elem hátraszorulására mutat. Azonban a XVIII. sz. végéig két községben,
bár közös vezetőség igazgatása alatt, éltek a fehérvári zsidók és két külön
templomban tartottak istentiszteletet. Ennek a századnak derekán egyébként,
midőn Fehérvárt 31 adózó zsidó családfőt írtak össze, más helyeken is laktak
nagyobb számban zsidók, így Bethlenben és vidékén 46, Módon 9, Náznánfalván 24.
Ez utóbbi helységben külön templomuk is épült (l. Náznán-falvi zsinagóga), sőt
rabbijuk is volt, név szerint Léb b. Mózes. 1779-82 között már 322 családot
számláltak össze Erdély területén. II. József 1781-iki pátense mégis érvényben
levőnek tekinti még azt a jogelvet, hogy zsidónak Erdélyben csak Fehérvárt
szabad laknia. Ennek ellenére a XIX. sz. elején már több szabad kir. városban
is találunk kisebb-nagyobb számban zsidókat, így Kolozsvárt (l. o.),
Marosvásárhelyt, Brassóban, Fogarason akik állandó harcot kénytelenek folytatni
megmaradásuk és szabad kereskedésük érdekében Az 1810-11-iki országgyűlés 39.
t.-cikke részletesen szabályozza a zsidók jogait és kötelességeit, de nem
tudván szabadulni az évszázados elfogultság szellemétől, nem találta meg a
kellő megoldást s a kérdés tovább is állandóan napirenden maradt s újra és újra
foglalkoztatta a törvényhozást. A zsidók igyekeztek az új viszonyokhoz
hozzásimulni: a magyar nyelv újjáéledésének hatása alatt 1845. a megüresedett
országos főrabbi állás betöltése alkalmával már oly jelöltet keresnek, aki a
német mellett magyarul is tud prédikálni. Ekkor mintegy 3000-en voltak az
országban, közöttük számosan magyar-, német-, morva- és lengyelországi
eredetűek. Ezentúl számuk gyorsabban emelkedik: 1880-ban 29,993 (az
összlakosság l,5%-a), 1900-ban 53,065 (2-2%), 1910-ben 64,674 (2-4%), de
1920-ban (román statisztika szerint) visszaesik 62,174-re. Mielőtt azonban a
modern műveltség mélyebb gyökeret ereszthetett volna az erdélyi zsidóságban,
mármarosi közvetítéssel erős galíciai befolyás kezdett érvényesülni, amely
sokhelyütt a chásszidizmus szellemét és szertartásait honosította meg. A
Magyarországgal egyesített Erdély zsidósága ezért nem is tudott különös
kulturális jelentőségre szert tenni az ország összzsidósága keretében. Számra
nézve is emennek csak egy töredékét alkotta, műveltségben pedig messze mögötte
maradt amannak. Még a Talmud-tudomány terén sem produkált értékesebb
eredményeket, holott még az 1868-iki kongresszus után is mást mint orthodox
rabbit hírből is alig ismertek, majdnem a század végéig. A világháború
áldozataiból az erdélyi zsidóság is kivette a maga részét, de ugyanakkor
lélekszámban meggyarapodott, mert a Kelet felől menekülő zsidók egy része a
határszéli megyékben megrekedt, honnan kisebb számban Erdély szívébe is
eljutottak, ide is magukkal hozva az elmaradottság jeleit mutató
szokásaikat."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1262. címszó a lexikon =>
235. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11262.htm
CÍMSZÓ: Erdélyi zsidóság története
SZÓCIKK: Hasonló panaszok ezentúl is sűrűn ismétlődnek, de nemcsak a
zsidók, hanem a többi idegen nemzetbeli kereskedők, görögök, örmények, rácok
stb. ellen is, akik a zsidókénál mindenesetre nagyobb számban jöttek az
országba kereskedést űzni, amint az egyes kompániákra kivetett adótételekből
látjuk. A kiviteli és behozatali kereskedelem egészen az idegenek kezében volt;
közülük a görögök és zsidók bonyolították le a Törökországba irányuló
forgalmat. De törvény szerint bizonyos letevő helyeken túl rendszerint nem
jöhettek, csak vásárok alkalmával vihették áruikat az ország belsejébe, amikor
viszont ők is vásárolhattak belföldi árukat kivitel céljából. A törökországi
kereskedők letevő helyei Szászsebes, Szeben és Fehérvár voltak, melyek közül a
zsidók leginkább az utóbbi városban fordultak meg. Bár az idők folyamán egyesek
valószínűleg már előbb is megtelepedtek az országban, törvényes alapot az
állandó ittlakásra mégiscsak a Bethlen Gábor említett ediktuma által nyertek,
amely szabad vallásgyakorlatot és szabad kereskedelmet biztosít számukra azzal,
hogy a más országokban szokásban volt zsidójel viselésére nem kényszeríthetők,
hanem a keresztények ruházatában járhatnak. E kiváltságlevél következtében,
melyet az országgyűlés és a későbbi fejedelmek is megerősítettek s melyet az
erdélyi zsidók magna chartájának tekinthetünk, a bevándorlók leginkább
Gyulafehérvárt telepedtek meg, hová már azelőtt is bejáratosak voltak. De nem
sokáig élhettek itt háborítatlanul: a fehérváriak csakhamar panaszolják, hogy a
zsidók elejébe menvén az idegen árusoknak, a városon kívül összevásárolják az
árukat s aztán drágán adják el a városiaknak. Hasonló panaszok egyébként sűrűn
merülnek fel a más nemzetiségű kereskedők és kézművesek ellen is. E panaszok
következtében az országgyűlés 1650. elrendeli, hogy mind zsidó, mind görög
tartson neme szerint való köntöst . II. Rákóczy György pedig kizárólag az egy
Fehérvárra korlátozza lakhatásukat. A zsidó ruha és a fehérvári gettó aztán
bekerül az Approbatae Constitutionesbe így alaptörvénnyé válik, elannyira, hogy
még 1845. is arra hivatkozik a kir. főkormányszék, hogy a zsidók Erdélyben
törvényes alapon csak Fehérvárt lakhatnak, míg egyebütt csak eltűrik őket.
Ezentúl mindig több zaklatásul panaszkodnak a fehérvári zsidók. A város
megtiltja a mészárosoknak, hogy a zsidóknak a maguk törvénye szerint való
levágásra marhát adjanak el, vagy hogy azt lenyúzzák. Nemcsak az urak, hanem
bárki fiai is, önhatalmúlag tesz magának igazságot velük szemben, még a
porkoláb is megsarcolja őket, akinek keze alá kamat nem fizetése miatt
kerülnek. I. Apaffi Mihály fejedelem mindannyiszor figyelembe véve a zsidók
alázatos megtalálásait , három ízben is 1661., 1673., és 1678., szigorú
rendeletekben utasítja a hatóságokat, hogy védjék meg a zsidókat a város
önkényeskedése ellen, amelynek nem is tartoznak a jurisdikciója alá, mert csak
a fejedelemtől függenek. Hiszen utcájuk is nem a város területén, hanem a
fejedelmi dominiumon, a külső vámterületen, bár a falakon belül feküdt. Súlyos
teherként nehezedett a zsidókra a folyton emelkedő adó. Eleinte csak a
fejedelemnek adóztak, mint földesuruknak, de a közterhek növekedésével együtt
csakhamar bevonták őket az országos adózásba. Előbb a rendkívüli
adómegajánlásokhoz kellett nekik is hozzájárulniuk, pl. a konstantinápolyi
erdélyi ház építési és a II. Rákóczy György lengyel hadjáratában fogságba esettek
kiváltási költségeihez. De már 1662. az országgyűlés elrendeli, hogy az állandó
erdélyi zsidó lakosok értékeiknek tizedrészét, a nem állandó lakosok pedig
századrészét fizessék adóban. S ezentúl csak mindig inkább emelkedik az adó,
melyet a zsidók saját bírái szedtek fel tőlük, személyes felelősségük mellett.
Végzetes szerencsétlenségként érte a zsidókat a XVIII. sz. elején Fehérvár
pusztulása, aminek következtében legnagyobbrészt elhagyták a várost, úgyhogy
1714. már csak heten voltak adófizetők, akik nem is győzték a nagy terheket.
Ezentúl lassan ismét emelkedik a számuk, valószínűleg leginkább lengyel
bevándorlókkal, akik leginkább Moldován keresztül szivárogtak be. De egyelőre
még a szefárdok vannak túlsúlyban: az első ismert fehérvári chacham rabbi is
szefárd zsidó: Ábrahám ben Izsák Russo, aki 1736. községi protokollumot l.
Gyulafehérvári pinkász nyit meg. Az ő halála után a fehérvári zsidók
megállapodást kötnek az országban szétszórtan lakó testvéreikkel, hogy közösen
fognak rabbinust tartani, akinek fizetéséhez a vidékiek egyharmad résszel 50
rénes forinttal fognak hozzájárulni. Ez alapon a fehérvári rabbik hovatovább
fölveszik az országos főrabbi címet és igyekeznek annak jogkörével élni, ami
többé-kevésbé sikerül is nekik. Névsoruk és működési idejük a következő: József
Reisz Auerbach 1742-50. Jonathan Trebitsch 1752. Salom Zelig b. Saul Kohen
1754-57. Jochanan b. Izsák 1758-60. Benjámin Zeéb Wolff 1764-77. Mózes bén
Sámuel Lévi Margolioth 1778-817 Jákob b. Mózes 1818. Menáchem b. Józsua Mendel
1818- 23. Ezekiel b. József Paneth 1823-45. Friedmann Ábrahám 1846-72. E rabbik
legnagyobbrészt már askenázi eredetűek voltak, ami a szefárd elem
hátraszorulására mutat. Azonban a XVIII. sz. végéig két községben, bár közös
vezetőség igazgatása alatt, éltek a fehérvári zsidók és két külön templomban
tartottak istentiszteletet. Ennek a századnak derekán egyébként, midőn
Fehérvárt 31 adózó zsidó családfőt írtak össze, más helyeken is laktak nagyobb
számban zsidók, így Bethlenben és vidékén 46, Módon 9, Náznánfalván 24. Ez
utóbbi helységben külön templomuk is épült l. Náznán-falvi zsinagóga , sőt
rabbijuk is volt, név szerint Léb b. Mózes. 1779-82 között már 322 családot
számláltak össze Erdély területén. II. József 1781-iki pátense mégis érvényben
levőnek tekinti még azt a jogelvet, hogy zsidónak Erdélyben csak Fehérvárt
szabad laknia. Ennek ellenére a XIX. sz. elején már több szabad kir. városban
is találunk kisebb-nagyobb számban zsidókat, így Kolozsvárt l. o. ,
Marosvásárhelyt, Brassóban, Fogarason akik állandó harcot kénytelenek folytatni
megmaradásuk és szabad kereskedésük érdekében Az 1810-11-iki országgyűlés 39.
t.-cikke részletesen szabályozza a zsidók jogait és kötelességeit, de nem
tudván szabadulni az évszázados elfogultság szellemétől, nem találta meg a
kellő megoldást s a kérdés tovább is állandóan napirenden maradt s újra és újra
foglalkoztatta a törvényhozást. A zsidók igyekeztek az új viszonyokhoz
hozzásimulni: a magyar nyelv újjáéledésének hatása alatt 1845. a megüresedett
országos főrabbi állás betöltése alkalmával már oly jelöltet keresnek, aki a
német mellett magyarul is tud prédikálni. Ekkor mintegy 3000-en voltak az
országban, közöttük számosan magyar-, német-, morva- és lengyelországi
eredetűek. Ezentúl számuk gyorsabban emelkedik: 1880-ban 29,993 az összlakosság
l,5%-a , 1900-ban 53,065 2-2% , 1910-ben 64,674 2-4% , de 1920-ban román
statisztika szerint visszaesik 62,174-re. Mielőtt azonban a modern műveltség
mélyebb gyökeret ereszthetett volna az erdélyi zsidóságban, mármarosi
közvetítéssel erős galíciai befolyás kezdett érvényesülni, amely sokhelyütt a
chásszidizmus szellemét és szertartásait honosította meg. A Magyarországgal
egyesített Erdély zsidósága ezért nem is tudott különös kulturális jelentőségre
szert tenni az ország összzsidósága keretében. Számra nézve is emennek csak egy
töredékét alkotta, műveltségben pedig messze mögötte maradt amannak. Még a
Talmud-tudomány terén sem produkált értékesebb eredményeket, holott még az
1868-iki kongresszus után is mást mint orthodox rabbit hírből is alig ismertek,
majdnem a század végéig. A világháború áldozataiból az erdélyi zsidóság is
kivette a maga részét, de ugyanakkor lélekszámban meggyarapodott, mert a Kelet
felől menekülő zsidók egy része a határszéli megyékben megrekedt, honnan kisebb
számban Erdély szívébe is eljutottak, ide is magukkal hozva az elmaradottság
jeleit mutató szokásaikat.
11262.ht
CÍMSZÓ Erdély zsidósá történet
SZÓCIKK Hasonl panaszo ezentú i sűrű ismétlődnek d nemcsa zsidók hane több
idege nemzetbel kereskedők görögök örmények ráco stb elle is aki zsidókéná
mindenesetr nagyob számba jötte a országb kereskedés űzni amin a egye
kompániákr kivetet adótételekbő látjuk kivitel é behozatal kereskedele egésze a
idegene kezébe volt közülü görögö é zsidó bonyolítottá l Törökországb irányul
forgalmat D törvén szerin bizonyo letev helyeke tú rendszerin ne jöhettek csa
vásáro alkalmáva vihetté áruika a orszá belsejébe amiko viszon ő i vásárolhatta
belföld áruka kivite céljából törökország kereskedő letev helye Szászsebes
Szebe é Fehérvá voltak melye közü zsidó leginkáb a utóbb városba fordulta meg
Bá a idő folyamá egyese valószínűle má előb i megtelepedte a országban törvénye
alapo a álland ittlakásr mégiscsa Bethle Gábo említet ediktum álta nyertek amel
szaba vallásgyakorlato é szaba kereskedelme biztosí számukr azzal hog má
országokba szokásba vol zsidóje viselésér ne kényszeríthetők hane kereszténye
ruházatába járhatnak kiváltságlevé következtében melye a országgyűlé é később
fejedelme i megerősítette melye a erdély zsidó magn chartájána tekinthetünk
bevándorló leginkáb Gyulafehérvár telepedte meg hov má azelőt i bejáratosa
voltak D ne sokái élhette it háborítatlanul fehérvária csakhama panaszolják hog
zsidó elejéb menvé a idege árusoknak városo kívü összevásároljá a áruka aztá
drágá adjá e városiaknak Hasonl panaszo egyébkén sűrű merülne fe má nemzetiség
kereskedő é kézművese elle is panaszo következtébe a országgyűlé 1650 elrendeli
hog min zsidó min görö tartso nem szerin val köntös II Rákócz Györg pedi
kizáróla a eg Fehérvárr korlátozz lakhatásukat zsid ruh é fehérvár gett aztá
bekerü a Approbata Constitutionesb íg alaptörvénny válik elannyira hog mé 1845
i arr hivatkozi kir főkormányszék hog zsidó Erdélybe törvénye alapo csa
Fehérvár lakhatnak mí egyebüt csa eltűri őket Ezentú mindi töb zaklatásu
panaszkodna fehérvár zsidók váro megtiltj mészárosoknak hog zsidókna magu
törvény szerin val levágásr marhá adjana el vag hog az lenyúzzák Nemcsa a urak
hane bárk fia is önhatalmúla tes magána igazságo velü szemben mé porkolá i
megsarcolj őket akine kez al kama ne fizetés miat kerülnek I Apaff Mihál
fejedele mindannyiszo figyelemb vév zsidó alázato megtalálásai háro ízbe i
1661. 1673. é 1678. szigor rendeletekbe utasítj hatóságokat hog védjé me
zsidóka váro önkényeskedés ellen amelyne ne i tartozna jurisdikciój alá mer csa
fejedelemtő függenek Hisze utcáju i ne váro területén hane fejedelm dominiumon
küls vámterületen bá falako belü feküdt Súlyo teherkén nehezedet zsidókr folyto
emelked adó Eleint csa fejedelemne adóztak min földesuruknak d közterhe
növekedéséve együt csakhama bevontá őke a országo adózásba Előb rendkívül
adómegajánlásokho kellet neki i hozzájárulniuk pl konstantinápoly erdély há
építés é II Rákócz Györg lengye hadjáratába fogságb esette kiváltás
költségeihez D má 1662 a országgyűlé elrendeli hog a álland erdély zsid lakoso
értékeikne tizedrészét ne álland lakoso pedi századrészé fizessé adóban ezentú
csa mindi inkáb emelkedi a adó melye zsidó sajá bírá szedte fe tőlük személye
felelősségü mellett Végzete szerencsétlenségkén ért zsidóka XVIII sz elejé
Fehérvá pusztulása amine következtébe legnagyobbrész elhagytá várost úgyhog
1714 má csa hete volta adófizetők aki ne i győzté nag terheket Ezentú lassa
ismé emelkedi számuk valószínűle leginkáb lengye bevándorlókkal aki leginkáb Moldová
keresztü szivárogta be D egyelőr mé szefárdo vanna túlsúlyban a els ismer
fehérvár chacha rabb i szefár zsidó Ábrahá be Izsá Russo ak 1736 község
protokollumo l Gyulafehérvár pinkás nyi meg A halál utá fehérvár zsidó
megállapodás kötne a országba szétszórta lak testvéreikkel hog közöse fogna
rabbinus tartani akine fizetéséhe vidékie egyharma réssze 5 réne forintta fogna
hozzájárulni E alapo fehérvár rabbi hovatováb fölveszi a országo főrabb címe é
igyekezne anna jogköréve élni am többé-kevésb sikerü i nekik Névsoru é működés
idejü következő Józse Reis Auerbac 1742-50 Jonatha Trebitsc 1752 Salo Zeli b
Sau Kohe 1754-57 Jochana b Izsá 1758-60 Benjámi Zeé Wolf 1764-77 Móze bé Sámue
Lév Margoliot 1778-81 Jáko b Móze 1818 Menáche b Józsu Mende 1818 23 Ezekie b
Józse Panet 1823-45 Friedman Ábrahá 1846-72 rabbi legnagyobbrész má askenáz
eredetűe voltak am szefár ele hátraszorulásár mutat Azonba XVIII sz végéi ké
községben bá közö vezetősé igazgatás alatt élte fehérvár zsidó é ké külö
templomba tartotta istentiszteletet Enne századna dereká egyébként midő
Fehérvár 3 adóz zsid családfő írta össze má helyeke i lakta nagyob számba
zsidók íg Bethlenbe é vidéké 46 Módo 9 Náznánfalvá 24 E utóbb helységbe külö
templomu i épül l Náznán-falv zsinagóg ső rabbiju i volt né szerin Lé b Mózes
1779-8 közöt má 32 családo számlálta össz Erdél területén II Józse 1781-ik
pátens mégi érvénybe levőne tekint mé az jogelvet hog zsidóna Erdélybe csa
Fehérvár szaba laknia Enne ellenér XIX sz elejé má töb szaba kir városba i
találun kisebb-nagyob számba zsidókat íg Kolozsvár l o Marosvásárhelyt
Brassóban Fogaraso aki álland harco kénytelene folytatn megmaradásu é szaba
kereskedésü érdekébe A 1810-11-ik országgyűlé 39 t.-cikk részletese szabályozz
zsidó jogai é kötelességeit d ne tudvá szabaduln a évszázado elfogultsá
szellemétől ne talált me kell megoldás kérdé továb i állandóa napirende marad
újr é újr foglalkoztatt törvényhozást zsidó igyekezte a ú viszonyokho
hozzásimulni magya nyel újjáéledéséne hatás alat 1845 megüresedet országo főrabb
állá betöltés alkalmáva má ol jelölte keresnek ak néme mellet magyaru i tu
prédikálni Ekko minteg 3000-e volta a országban közöttü számosa magyar- német-
morva é lengyelország eredetűek Ezentú számu gyorsabba emelkedik 1880-ba 29,99
a összlakossá l,5%- 1900-ba 53,06 2-2 1910-be 64,67 2-4 d 1920-ba romá
statisztik szerin visszaesi 62,174-re Mielőt azonba moder műveltsé mélyeb
gyökere ereszthetet voln a erdély zsidóságban mármaros közvetítésse erő galícia
befolyá kezdet érvényesülni amel sokhelyüt chásszidizmu szellemé é szertartásai
honosított meg Magyarországga egyesítet Erdél zsidóság ezér ne i tudot különö
kulturáli jelentőségr szer tenn a orszá összzsidóság keretében Számr nézv i
emenne csa eg töredéké alkotta műveltségbe pedi messz mögött marad amannak Mé
Talmud-tudomán teré se produkál értékeseb eredményeket holot mé a 1868-ik
kongresszu utá i más min orthodo rabbi hírbő i ali ismertek majdne száza végéig
világhábor áldozataibó a erdély zsidósá i kivett mag részét d ugyanakko
lélekszámba meggyarapodott mer Kele felő menekül zsidó eg rész határszél
megyékbe megrekedt honna kiseb számba Erdél szívéb i eljutottak id i magukka
hozv a elmaradottsá jelei mutat szokásaikat
11262.h
CÍMSZ Erdél zsidós történe
SZÓCIK Hason panasz ezent sűr ismétlődne nemcs zsidó han töb ideg nemzetbe
kereskedő görögö örménye rác st ell i ak zsidókén mindeneset nagyo számb jött
ország kereskedé űzn ami egy kompániák kivete adótételekb látju kivite behozata
kereskedel egész idegen kezéb vol közül görög zsid bonyolított Törökország
irányu forgalma törvé szeri bizony lete helyek t rendszeri n jöhette cs vásár
alkalmáv vihett áruik orsz belsejéb amik viszo vásárolhatt belföl áruk kivit
céljábó törökorszá keresked lete hely Szászsebe Szeb Fehérv volta mely köz zsid
leginká utób városb fordult me B id folyam egyes valószínűl m elő megtelepedt
országba törvény alap állan ittlakás mégiscs Bethl Gáb említe ediktu ált nyerte
ame szab vallásgyakorlat szab kereskedelm biztos számuk azza ho m országokb
szokásb vo zsidój viselésé n kényszeríthető han keresztény ruházatáb járhatna
kiváltságlev következtébe mely országgyűl későb fejedelm megerősített mely
erdél zsid mag chartáján tekinthetün bevándorl leginká Gyulafehérvá telepedt me
ho m azelő bejáratos volta n soká élhett i háborítatlanu fehérvári csakham
panaszoljá ho zsid elejé menv ideg árusokna város kív összevásárolj áruk azt
drág adj városiakna Hason panasz egyébké sűr merüln f m nemzetisé keresked
kézműves ell i panasz következtéb országgyűl 165 elrendel ho mi zsid mi gör
tarts ne szeri va köntö I Rákóc Györ ped kizáról e Fehérvár korlátoz
lakhatásuka zsi ru fehérvá get azt beker Approbat Constitutiones í alaptörvénn
váli elannyir ho m 184 ar hivatkoz ki főkormányszé ho zsid Erdélyb törvény alap
cs Fehérvá lakhatna m egyebü cs eltűr őke Ezent mind tö zaklatás panaszkodn
fehérvá zsidó vár megtilt mészárosokna ho zsidókn mag törvén szeri va levágás
marh adjan e va ho a lenyúzzá Nemcs ura han bár fi i önhatalmúl te magán
igazság vel szembe m porkol megsarcol őke akin ke a kam n fizeté mia kerülne
Apaf Mihá fejedel mindannyisz figyelem vé zsid alázat megtalálása hár ízb 1661
1673 1678 szigo rendeletekb utasít hatóságoka ho védj m zsidók vár önkényeskedé
elle amelyn n tartozn jurisdikció al me cs fejedelemt függene Hisz utcáj n vár
területé han fejedel dominiumo kül vámterülete b falak bel feküd Súly teherké
nehezede zsidók folyt emelke ad Elein cs fejedelemn adózta mi földesurukna
közterh növekedésév együ csakham bevont ők ország adózásb Elő rendkívü
adómegajánlásokh kelle nek hozzájárulniu p konstantinápol erdél h építé I Rákóc
Györ lengy hadjáratáb fogság esett kiváltá költségeihe m 166 országgyűl
elrendel ho állan erdél zsi lakos értékeikn tizedrészé n állan lakos ped
századrész fizess adóba ezent cs mind inká emelked ad mely zsid saj bír szedt f
tőlü személy felelősség mellet Végzet szerencsétlenségké ér zsidók XVII s elej
Fehérv pusztulás amin következtéb legnagyobbrés elhagyt város úgyho
11262.
CÍMS Erdé zsidó történ
SZÓCI Haso panas ezen sű ismétlődn nemc zsid ha tö ide nemzetb keresked
görög örmény rá s el a zsidóké mindenese nagy szám jöt orszá keresked űz am eg
kompániá kivet adótételek látj kivit behozat kereskede egés idege kezé vo közü
görö zsi bonyolítot Törökorszá irány forgalm törv szer bizon let helye rendszer
jöhett c vásá alkalmá vihet árui ors belsejé ami visz vásárolhat belfö áru kivi
céljáb törökorsz kereske let hel Szászseb Sze Fehér volt mel kö zsi legink utó
város fordul m i folya egye valószínű el megteleped országb törvén ala álla
ittlaká mégisc Beth Gá említ edikt ál nyert am sza vallásgyakorla sza
kereskedel bizto számu azz h országok szokás v zsidó viselés kényszeríthet ha
keresztén ruházatá járhatn kiváltságle következtéb mel országgyű késő fejedel
megerősítet mel erdé zsi ma chartájá tekinthetü bevándor legink Gyulafehérv
teleped m h azel bejárato volt sok élhet háborítatlan fehérvár csakha panaszolj
h zsi elej men ide árusokn váro kí összevásárol áru az drá ad városiakn Haso
panas egyébk sű merül nemzetis kereske kézműve el panas következté országgyű 16
elrende h m zsi m gö tart n szer v könt Rákó Gyö pe kizáró Fehérvá korláto
lakhatásuk zs r fehérv ge az beke Approba Constitutione alaptörvén vál elannyi
h 18 a hivatko k főkormánysz h zsi Erdély törvén ala c Fehérv lakhatn egyeb c
eltű ők Ezen min t zaklatá panaszkod fehérv zsid vá megtil mészárosokn h zsidók
ma törvé szer v levágá mar adja v h lenyúzz Nemc ur ha bá f önhatalmú t magá
igazsá ve szemb porko megsarco ők aki k ka fizet mi kerüln Apa Mih fejede
mindannyis figyele v zsi aláza megtalálás há íz 166 167 167 szig rendeletek
utasí hatóságok h véd zsidó vá önkényesked ell amely tartoz jurisdikci a m c
fejedelem függen His utcá vá terület ha fejede dominium kü vámterület fala be
fekü Súl teherk nehezed zsidó foly emelk a Elei c fejedelem adózt m földesurukn
közter növekedésé egy csakha bevon ő orszá adózás El rendkív adómegajánlások
kell ne hozzájárulni konstantinápo erdé épít Rákó Gyö leng hadjáratá fogsá eset
kivált költségeih 16 országgyű elrende h álla erdé zs lako értékeik tizedrész
álla lako pe századrés fizes adób ezen c min ink emelke a mel zsi sa bí szed
től személ felelőssé melle Végze szerencsétlenségk é zsidó XVI ele Fehér
pusztulá ami következté legnagyobbré elhagy váro úgyh 17 c he vol adófizet a
győz n terhek Ezen las is emelke szám valószínű legink leng bevándorlókk a
legink Moldo keresz szivárog egyel szefár van túlsúlyb e ism fehérv chac ra
szef zsi Ábra Iz Rus 17 közs protokollu Gyulafehérv pink n m hal u fehérv zsi
megállapod köt ország szétszór l testvéreikk h közö fog rabbin tarta aki fizetésé
vidék egyhar réss ré forint fog hozzájárul ala fehérv rab hovatov fölves orszá
főra cí igyekez an jogköré él többé-kevé sike nek Névso működ ide követke Józ
Re Auerb 1742- Jonat Trebit 17 Sa Ze S Ko 1754- Jocha Iz 1758- Benjá Z Wo 1764-
Mó Sám L Margoli 1778- Já Mó 18 Menác Józ Men 18 Ezek Józ Pan 1823- Friedm Ábra
1846- rab legnagyobbré asken eredet volt szef e hátraszorulás mut Azon XVI vég
községb kö vezető igazgat ala él fehérv zsi kü templom tartot istentisztelet En
század dere egyébké mi Fehérv ad zs család ír öss helye lak nagy szám zsid
Bethlen vidé Mó Náznánfal utó helység kü templo ép Náznán-fa zsinag rabbi vo
szer Móz 1779 köz csalá számlál ös Erd terület Józ 1781- páte mé érvény levő
teki jogelv h zsidó Erdély c Fehérv sza lakn En ellen X ele t sza k város talál
kisebb-nagy szám zsidók Kolozsv Marosvásárhel Brassób Fogara a álla har
kénytele folyta megmaradá sza kereskedé érdeké 1810-11- országgyű t.-ci
részlete szabályo zsi jog kötelessége tud szabadu évszáza elfogult szellemét
talá ke megold kér tov álland napiren mar ú ú foglalkozta törvényhozá zsi
igyekez viszonyok hozzásimul mag ny újjáéledésé hat al 18 megüresed orszá főra
ál betölt alkalmá jelöl keresn né mell magya prédikál Ek mint 3000 vol országb
közöt számo magya néme mor lengyelorsz eredetű Ezen szá gyorsab emelked 1880-
29, összlakos l,5 1900- 53, 2 1910- 64, 2 1920- ro statiszt szer visszae
62,174- Miel azon mod művelt mély gyöke ereszthet vo erdé zsidóságb mármar
közvetítés e galíc befol kezd érvényesül am sokhely chásszidiz szelle
szertartás honosíto m Magyarország egyesít Erd zsidós ez tud külö kulturá
jelentősé sz te ors összzsidós keretéb Szá né emen c töredé alkot műveltség pe
mes mögö mar amann Talmud-tudom te produk értékes eredmények hol 1868- kongress
u m m ortho rab hír a ismert majd szá végé világháb áldozatai erdé zsidó kive m
rész ugyanak lélekszám meggyarapodo m Ke fe menek zsi ré határsz megyék megreke
hon kis szám Erd szív eljutott maguk ho elmaradott jel mut szokásaik
11262
CÍM Erd zsid törté
SZÓC Has pana eze s ismétlőd nem zsi h t id nemzet kereske görö örmén r e
zsidók mindenes nag szá jö orsz kereske ű a e kompáni kive adótétele lát kivi
behoza keresked egé ideg kez v köz gör zs bonyolíto Törökorsz irán forgal tör
sze bizo le hely rendsze jöhet vás alkalm vihe áru or belsej am vis vásárolha
belf ár kiv céljá törökors keresk le he Szászse Sz Fehé vol me k zs legin ut
váro fordu foly egy valószín e megtelepe ország törvé al áll ittlak mégis Bet G
emlí edik á nyer a sz vallásgyakorl sz kereskede bizt szám az országo szoká
zsid viselé kényszeríthe h kereszté ruházat járhat kiváltságl következté me
országgy kés fejede megerősíte me erd zs m chartáj tekinthet bevándo legin
Gyulafehér telepe aze bejárat vol so élhe háborítatla fehérvá csakh panaszol zs
ele me id árusok vár k összevásáro ár a dr a városiak Has pana egyéb s merü
nemzeti keresk kézműv e pana következt országgy 1 elrend zs g tar sze kön Rák
Gy p kizár Fehérv korlát lakhatásu z fehér g a bek Approb Constitution
alaptörvé vá elanny 1 hivatk főkormánys zs Erdél törvé al Fehér lakhat egye elt
ő Eze mi zaklat panaszko fehér zsi v megti mészárosok zsidó m törv sze levág ma
adj lenyúz Nem u h b önhatalm mag igazs v szem pork megsarc ő ak k fize m kerül
Ap Mi fejed mindannyi figyel zs aláz megtalálá h í 16 16 16 szi rendelete utas
hatóságo vé zsid v önkényeske el amel tarto jurisdikc fejedele függe Hi utc v
terüle h fejed dominiu k vámterüle fal b fek Sú teher neheze zsid fol emel Ele
fejedele adóz földesuruk közte növekedés eg csakh bevo orsz adózá E rendkí adómegajánláso
kel n hozzájáruln konstantináp erd épí Rák Gy len hadjárat fogs ese kivál
költségei 1 országgy elrend áll erd z lak értékei tizedrés áll lak p századré
fize adó eze mi in emelk me zs s b sze tő szemé felelőss mell Végz
szerencsétlenség zsid XV el Fehé pusztul am következt legnagyobbr elhag vár úgy
1 h vo adófize győ terhe Eze la i emelk szá valószín legin len bevándorlók
legin Mold keres sziváro egye szefá va túlsúly is fehér cha r sze zs Ábr I Ru 1
köz protokoll Gyulafehér pin ha fehér zs megállapo kö orszá szétszó testvéreik
köz fo rabbi tart ak fizetés vidé egyha rés r forin fo hozzájáru al fehér ra
hovato fölve orsz főr c igyeke a jogkör é többé-kev sik ne Névs műkö id követk
Jó R Auer 1742 Jona Trebi 1 S Z K 1754 Joch I 1758 Benj W 1764 M Sá Margol 1778
J M 1 Mená Jó Me 1 Eze Jó Pa 1823 Fried Ábr 1846 ra legnagyobbr aske erede vol
sze hátraszorulá mu Azo XV vé község k vezet igazga al é fehér zs k templo
tarto istentisztele E száza der egyébk m Fehér a z csalá í ös hely la nag szá
zsi Bethle vid M Náznánfa ut helysé k templ é Náznán-f zsina rabb v sze Mó 177
kö csal számlá ö Er terüle Jó 1781 pát m érvén lev tek jogel zsid Erdél Fehér
sz lak E elle el sz váro talá kisebb-nag szá zsidó Kolozs Marosvásárhe Brassó
Fogar áll ha kénytel folyt megmarad sz keresked érdek 1810-11 országgy t.-c
részlet szabály zs jo kötelesség tu szabad évszáz elfogul szellemé tal k megol
ké to állan napire ma foglalkozt törvényhoz zs igyeke viszonyo hozzásimu ma n
újjáéledés ha a 1 megürese orsz főr á betöl alkalm jelö keres n mel magy
prédiká E min 300 vo ország közö szám magy ném mo lengyelors eredet Eze sz
gyorsa emelke 1880 29 összlako l, 1900 53 1910 64 1920 r statisz sze vissza
62,174 Mie azo mo művel mél gyök ereszthe v erd zsidóság márma közvetíté galí
befo kez érvényesü a sokhel chásszidi szell szertartá honosít Magyarorszá
egyesí Er zsidó e tu kül kultur jelentős s t or összzsidó kereté Sz n eme töred
alko műveltsé p me mög ma aman Talmud-tudo t produ értéke eredménye ho 1868
kongres orth ra hí ismer maj sz vég világhá áldozata erd zsid kiv rés ugyana
lélekszá meggyarapod K f mene zs r határs megyé megrek ho ki szá Er szí eljutot
magu h elmaradot je mu szokásai
1126
CÍ Er zsi tört
SZÓ Ha pan ez ismétlő ne zs i nemze keresk gör örmé zsidó mindene na sz j
ors keresk kompán kiv adótétel lá kiv behoz kereske eg ide ke kö gö z bonyolít
Törökors irá forga tö sz biz l hel rendsz jöhe vá alkal vih ár o belse a vi
vásárolh bel á ki célj törökor keres l h Szászs S Feh vo m z legi u vár ford
fol eg valószí megtelep orszá törv a ál ittla mégi Be eml edi nye s
vallásgyakor s keresked biz szá a ország szok zsi visel kényszeríth kereszt
ruháza járha kiváltság következt m országg ké fejed megerősít m er z chartá
tekinthe bevánd legi Gyulafehé telep az bejára vo s élh háborítatl fehérv csak
panaszo z el m i áruso vá összevásár á d városia Ha pan egyé mer nemzet keres
kézmű pan következ országg elren z ta sz kö Rá G kizá Fehér korlá lakhatás fehé
be Appro Constitutio alaptörv v elann hivat főkormány z Erdé törv a Fehé lakha
egy el Ez m zakla panaszk fehé zs megt mészároso zsid tör sz levá m ad lenyú Ne
önhatal ma igaz sze por megsar a fiz kerü A M feje mindanny figye z alá
megtalál 1 1 1 sz rendelet uta hatóság v zsi önkényesk e ame tart jurisdik
fejedel függ H ut terül feje domini vámterül fa fe S tehe nehez zsi fo eme El
fejedel adó földesuru közt növekedé e csak bev ors adóz rendk adómegajánlás ke
hozzájárul konstantiná er ép Rá G le hadjára fog es kivá költsége országg elren
ál er la értéke tizedré ál la századr fiz ad ez m i emel m z sz t szem felelős
mel Vég szerencsétlensé zsi X e Feh pusztu a következ legnagyobb elha vá úg v
adófiz gy terh Ez l emel sz valószí legi le bevándorló legi Mol kere szivár egy
szef v túlsúl i fehé ch sz z Áb R kö protokol Gyulafehé pi h fehé z megállap k
orsz szétsz testvérei kö f rabb tar a fizeté vid egyh ré fori f hozzájár a fehé
r hovat fölv ors fő igyek jogkö többé-ke si n Név műk i követ J Aue 174 Jon
Treb 175 Joc 175 Ben 176 S Margo 177 Men J M Ez J P 182 Frie Áb 184 r
legnagyobb ask ered vo sz hátraszorul m Az X v közsé veze igazg a fehé z templ
tart istentisztel száz de egyéb Fehé csal ö hel l na sz zs Bethl vi Náznánf u
helys temp Náznán- zsin rab sz M 17 k csa száml E terül J 178 pá érvé le te
joge zsi Erdé Fehé s la ell e s vár tal kisebb-na sz zsid Koloz Marosvásárh
Brass Foga ál h kényte foly megmara s kereske érde 1810-1 országg t.- részle
szabál z j kötelessé t szaba évszá elfogu szellem ta mego k t álla napir m
foglalkoz törvényho z igyek viszony hozzásim m újjáéledé h megüres ors fő betö
alkal jel kere me mag prédik mi 30 v orszá köz szá mag né m lengyelor erede Ez
s gyors emelk 188 2 összlak l 190 5 191 6 192 statis sz vissz 62,17 Mi az m
műve mé gyö ereszth er zsidósá márm közvetít gal bef ke érvényes sokhe chásszid
szel szertart honosí Magyarorsz egyes E zsid t kü kultu jelentő o összzsid
keret S em töre alk művelts m mö m ama Talmud-tud prod érték eredmény h 186
kongre ort r h isme ma s vé világh áldozat er zsi ki ré ugyan léleksz
meggyarapo men z határ megy megre h k sz E sz eljuto mag elmarado j m szokása