11286.htm
CÍMSZÓ: Érsekújvár
SZÓCIKK: Érsekújvár (Nové
Zámky, Cs.-Szl.), rtv. Nyitra vm. 19,023 lak. É.-on régebben nem tűrték meg a
zsidókat és nincs is annak semmi nyoma, hogy akárcsak átmenetileg is zsidók is lakták
volna híres csillagvárának fennállása idején. De még a vár lerombolása után sem
enyhült a türelmetlenség. A zsidók első letelepülése a XIX. sz. első negyedére
esik. Addig csak a hét bizonyos napjain jöhettek be a városba a környékbeli
zsidók, de még napnyugta előtt távozniuk kellett. E környék zsidó centruma
ezidőben a közeli Nagysurány volt és éppen a nagysurányiak igyekeztek több
ízben meghódítani É. piacát, de sokáig sikertelenül. Jobb módú kereskedők
felbiztatására azután néhány nagysurányi szatócs próbaképpen üzletet nyitott a
városban, de kevés híján rajta vesztettek, mert a keresztény kereskedelem
féltette kiváltságos helyzetét és agitált a zsidók ellen. A nép azonban
megbékélt a zsidó invázióval, mert ez modernebb és szélesebb alapra fektette a
város kereskedelmét és elősegítette felvirágoztatását. A Fuchs, Stux,
Schwitzer, Leuchter, Stern és Donáth családok voltak az első letelepülők. Ezek
szervezték meg a hitközséget, amely gyors fejlődésnek indult. Megalapították a
Chevra Kadisát, és megnyitották a négy osztályú elemi iskolát, amelyben kitűnő
tanerők működtek (Blitz, Décsi és mások). Közgazdasági tevékenységükkel pedig
rövid idő alatt a város és a környék jólétét mozdították elő. É.-ra
koncentrálták az egész Kis-Alföld gabonapiacát és a város világhírű lóvásárait
is az ott megtelepedett zsidó lócsiszárok szervezték meg. Fennállásának első
évtizedeiben még a nagysurányi főrabbinátus körzetéhez tartozott a hitközség. A
rabbifunkciókat ezidőben Kramer Ignác rabbi végezte, aki kiváló talmudtudós volt
és konzervatív szellemben irányította a hitéletet. A hatvanas években már
annyira megerősödött a hitközség, hogy szép templomot építtetett a pesti
Dohány-utcai templom stílusában. A haladó szellemű többség a templom belső
berendezésénél is a pesti mintát tartotta szem előtt és az almemort a
frigyszekrény elé helyeztette. A hitéletnek ez a modernizálása heves ellenzést
váltott ki a hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó kisebbségből és a belső
villongások végül szakadásra vezettek. A kisebbség különvált és megalapította
az orthodox hitközséget. Az anyahitközség kongresszusi alapra helyezkedett és
elszakadt a nagysurányi rabbinátustól. Kramer Ignác nyugalomba vonulása után
megválasztotta első főrabbiját Richter József személyében. Ennek halála után
Klein Sámuel(l. o.), a híres tudós került a hitélet élére és az ő érdeme, hogy
a hitközség kongresszusi keretében még ma is a konzervatív szellem érvényesül.
1927. polgári iskolát létesített a hitközség és ezt e célra emelt monumentális
palotában helyezte el. Klein Sámuel főrabbi, aki 1926 óta a jeruzsálemi héber
egyetem tanára is, a hitközség támogatásával egy zsidó tanítóképző létesítésére
is indított akciót, de ez a terv még nem valósulhatott meg. Buzgó elnökök és
kötelességtudó elöljárók segítették elő ezt az egészséges fejlődést, különösen
az utolsó évtizedben, mikor a hitközség élén Guth Jenő dr. ügyvéd állt. A
hitközség filantropikus munkáját kezdettől fogva a Chevra Kadisa végezte és
fennállása óta a Nőegylet is. Nagy sikerrel működik az ifjúság kultúregyesülete,
amely a héber nyelv ápolására és a zsidó irodalom népszerűsítésére alakult. A
cionista szervezet helyi csoportja a zsidó reneszánsz szolgálatában áll. A
hivatalos orthodoxia ugyan nem támogatja a cionista szervezkedést, de nem is
akadályozza meg, úgy hogy ahhoz orthodoxok is csatlakozhatnak. Az É.-i orthodox
hitközség 1870. alakult meg. Megalapítói Leuchter Emánuel, Stern Jakab, Spitzer
Lipót és Neumann Simon kereskedők voltak, akik több társukkal együtt kiváltak
az anyahitközségből. A kiválásra az adott okot, hogy a hitközség vezetősége a
templom építkezésénél nem tartotta be a Sulchan Áruch idevonatkozó szabályait.
Különösen az almemor és a karzat modern elhelyezése miatt törtek ki heves
viták, amelyek rövidesen a hitközség kettészakadását idézték elő. A
tradíciókhoz ragaszkodók, vagyis az új hitközséget megalapítók élén Plaut Fülöp
nagysurányi kerületi főrabbi, a nagy talmudtudós állott. Az új orthodox
hitközség, mely kezdetben kevés tagból állott, első rabbijául a nagy tudású1,
jámbor életű Groszmann Vilmost (Benjámin Zeév Wolf) választotta meg, akinek
első dolga volt a békét helyreállítani. Groszmann Vilmos, akinek fia Újvári
Péter (l. o.), tizenkét évi áldásos működés után 1882. meghalt s méltó utóda
veje Sonnenklár Henrik lett, aki ugyancsak fiatalon hunyt el. 43 éve Tigermann
József főrabbi áll a hitközség élén, akit bölcsességéért és békeszeretetéért
becsülnek a hívei. A hitközség 1870. ötosztályos elemi iskolát létesített, majd
1880., mikor tagjainak létszáma erősem megnövekedett, templomot is épített. Van
a hitközségnek Talmud Tórája és egy Tigermann főrabbi által alapított jesivája,
melyet állandóan 30 növendék látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa,
a Nőegylet, a Tiferesz Bachurim és az Agudah-egyesület. A hitközség tagjai
közül került ki Tigermann Ignác, a jelenlegi tiszalöki főrabbi, aki mint kiváló
talmudtudós országos hírnévre tett szert. A hitközség 215,000 ék. évi
költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és filantropikus célokra
fordítja. A hitközség lélekszáma 1200, a családok száma 230, adót 206-an
fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők, de
számosan működnek intellektuális - orvosi, ügyvédi, mérnöki és tanítói -
pályákon. A hitközség 85 tagja vett részt a világháborúban s közülük 4-en estek
el. A kommunista forradalomnak Leuchter Mór esett áldozatul. A hitközség mai
vezetősége: Kohn Rafael elnök, Braun Arnold alelnök, Reichenfeld József
templomi elöljáró, Binéth Gáspár és Steiner Miksa ülnökök, Löwy Hermann
pénztáros, Nasch Zsigmond ellenőr, Reichenfeld Gábor iskolaszéki elnök, Gráf
Adolf titkár.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1286. címszó a lexikon =>
239. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11286.htm
CÍMSZÓ: Érsekújvár
SZÓCIKK: Érsekújvár Nové Zámky, Cs.-Szl. , rtv. Nyitra vm. 19,023 lak.
É.-on régebben nem tűrték meg a zsidókat és nincs is annak semmi nyoma, hogy
akárcsak átmenetileg is zsidók is lakták volna híres csillagvárának fennállása
idején. De még a vár lerombolása után sem enyhült a türelmetlenség. A zsidók
első letelepülése a XIX. sz. első negyedére esik. Addig csak a hét bizonyos
napjain jöhettek be a városba a környékbeli zsidók, de még napnyugta előtt
távozniuk kellett. E környék zsidó centruma ezidőben a közeli Nagysurány volt
és éppen a nagysurányiak igyekeztek több ízben meghódítani É. piacát, de sokáig
sikertelenül. Jobb módú kereskedők felbiztatására azután néhány nagysurányi
szatócs próbaképpen üzletet nyitott a városban, de kevés híján rajta
vesztettek, mert a keresztény kereskedelem féltette kiváltságos helyzetét és
agitált a zsidók ellen. A nép azonban megbékélt a zsidó invázióval, mert ez
modernebb és szélesebb alapra fektette a város kereskedelmét és elősegítette
felvirágoztatását. A Fuchs, Stux, Schwitzer, Leuchter, Stern és Donáth családok
voltak az első letelepülők. Ezek szervezték meg a hitközséget, amely gyors
fejlődésnek indult. Megalapították a Chevra Kadisát, és megnyitották a négy
osztályú elemi iskolát, amelyben kitűnő tanerők működtek Blitz, Décsi és mások
. Közgazdasági tevékenységükkel pedig rövid idő alatt a város és a környék
jólétét mozdították elő. É.-ra koncentrálták az egész Kis-Alföld gabonapiacát
és a város világhírű lóvásárait is az ott megtelepedett zsidó lócsiszárok
szervezték meg. Fennállásának első évtizedeiben még a nagysurányi főrabbinátus
körzetéhez tartozott a hitközség. A rabbifunkciókat ezidőben Kramer Ignác rabbi
végezte, aki kiváló talmudtudós volt és konzervatív szellemben irányította a
hitéletet. A hatvanas években már annyira megerősödött a hitközség, hogy szép
templomot építtetett a pesti Dohány-utcai templom stílusában. A haladó szellemű
többség a templom belső berendezésénél is a pesti mintát tartotta szem előtt és
az almemort a frigyszekrény elé helyeztette. A hitéletnek ez a modernizálása
heves ellenzést váltott ki a hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó kisebbségből
és a belső villongások végül szakadásra vezettek. A kisebbség különvált és
megalapította az orthodox hitközséget. Az anyahitközség kongresszusi alapra
helyezkedett és elszakadt a nagysurányi rabbinátustól. Kramer Ignác nyugalomba
vonulása után megválasztotta első főrabbiját Richter József személyében. Ennek
halála után Klein Sámuel l. o. , a híres tudós került a hitélet élére és az ő
érdeme, hogy a hitközség kongresszusi keretében még ma is a konzervatív szellem
érvényesül. 1927. polgári iskolát létesített a hitközség és ezt e célra emelt
monumentális palotában helyezte el. Klein Sámuel főrabbi, aki 1926 óta a
jeruzsálemi héber egyetem tanára is, a hitközség támogatásával egy zsidó
tanítóképző létesítésére is indított akciót, de ez a terv még nem valósulhatott
meg. Buzgó elnökök és kötelességtudó elöljárók segítették elő ezt az egészséges
fejlődést, különösen az utolsó évtizedben, mikor a hitközség élén Guth Jenő dr.
ügyvéd állt. A hitközség filantropikus munkáját kezdettől fogva a Chevra Kadisa
végezte és fennállása óta a Nőegylet is. Nagy sikerrel működik az ifjúság
kultúregyesülete, amely a héber nyelv ápolására és a zsidó irodalom
népszerűsítésére alakult. A cionista szervezet helyi csoportja a zsidó reneszánsz
szolgálatában áll. A hivatalos orthodoxia ugyan nem támogatja a cionista
szervezkedést, de nem is akadályozza meg, úgy hogy ahhoz orthodoxok is
csatlakozhatnak. Az É.-i orthodox hitközség 1870. alakult meg. Megalapítói
Leuchter Emánuel, Stern Jakab, Spitzer Lipót és Neumann Simon kereskedők
voltak, akik több társukkal együtt kiváltak az anyahitközségből. A kiválásra az
adott okot, hogy a hitközség vezetősége a templom építkezésénél nem tartotta be
a Sulchan Áruch idevonatkozó szabályait. Különösen az almemor és a karzat
modern elhelyezése miatt törtek ki heves viták, amelyek rövidesen a hitközség
kettészakadását idézték elő. A tradíciókhoz ragaszkodók, vagyis az új
hitközséget megalapítók élén Plaut Fülöp nagysurányi kerületi főrabbi, a nagy
talmudtudós állott. Az új orthodox hitközség, mely kezdetben kevés tagból
állott, első rabbijául a nagy tudású1, jámbor életű Groszmann Vilmost Benjámin
Zeév Wolf választotta meg, akinek első dolga volt a békét helyreállítani.
Groszmann Vilmos, akinek fia Újvári Péter l. o. , tizenkét évi áldásos működés
után 1882. meghalt s méltó utóda veje Sonnenklár Henrik lett, aki ugyancsak
fiatalon hunyt el. 43 éve Tigermann József főrabbi áll a hitközség élén, akit
bölcsességéért és békeszeretetéért becsülnek a hívei. A hitközség 1870.
ötosztályos elemi iskolát létesített, majd 1880., mikor tagjainak létszáma
erősem megnövekedett, templomot is épített. Van a hitközségnek Talmud Tórája és
egy Tigermann főrabbi által alapított jesivája, melyet állandóan 30 növendék
látogat. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, a Nőegylet, a Tiferesz
Bachurim és az Agudah-egyesület. A hitközség tagjai közül került ki Tigermann
Ignác, a jelenlegi tiszalöki főrabbi, aki mint kiváló talmudtudós országos
hírnévre tett szert. A hitközség 215,000 ék. évi költségvetéssel dolgozik,
melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. A hitközség
lélekszáma
11286.ht
CÍMSZÓ Érsekújvá
SZÓCIKK Érsekújvá Nov Zámky Cs.-Szl rtv Nyitr vm 19,02 lak É.-o régebbe ne
tűrté me zsidóka é ninc i anna semm nyoma hog akárcsa átmenetile i zsidó i
laktá voln híre csillagvárána fennállás idején D mé vá lerombolás utá se enyhül
türelmetlenség zsidó els letelepülés XIX sz els negyedér esik Addi csa hé
bizonyo napjai jöhette b városb környékbel zsidók d mé napnyugt előt távozniu
kellett környé zsid centrum ezidőbe közel Nagysurán vol é éppe nagysurányia
igyekezte töb ízbe meghódítan É piacát d sokái sikertelenül Job mód kereskedő
felbiztatásár azutá néhán nagysurány szatóc próbaképpe üzlete nyitot városban d
kevé híjá rajt vesztettek mer keresztén kereskedele féltett kiváltságo helyzeté
é agitál zsidó ellen né azonba megbékél zsid invázióval mer e moderneb é
széleseb alapr fektett váro kereskedelmé é elősegített felvirágoztatását Fuchs
Stux Schwitzer Leuchter Ster é Donát családo volta a els letelepülők Eze
szervezté me hitközséget amel gyor fejlődésne indult Megalapítottá Chevr
Kadisát é megnyitottá nég osztály elem iskolát amelybe kitűn tanerő működte
Blitz Décs é máso Közgazdaság tevékenységükke pedi rövi id alat váro é környé
jólété mozdítottá elő É.-r koncentráltá a egés Kis-Alföl gabonapiacá é váro
világhír lóvásárai i a ot megtelepedet zsid lócsiszáro szervezté meg
Fennállásána els évtizedeibe mé nagysurány főrabbinátu körzetéhe tartozot
hitközség rabbifunkcióka ezidőbe Krame Igná rabb végezte ak kivál talmudtudó
vol é konzervatí szellembe irányított hitéletet hatvana évekbe má annyir
megerősödöt hitközség hog szé templomo építtetet pest Dohány-utca templo
stílusában halad szellem többsé templo bels berendezéséné i pest mintá tartott
sze előt é a almemor frigyszekrén el helyeztette hitéletne e modernizálás heve
ellenzés váltot k hagyományokho szigorúa ragaszkod kisebbségbő é bels
villongáso végü szakadásr vezettek kisebbsé különvál é megalapított a orthodo
hitközséget A anyahitközsé kongresszus alapr helyezkedet é elszakad nagysurány
rabbinátustól Krame Igná nyugalomb vonulás utá megválasztott els főrabbijá
Richte Józse személyében Enne halál utá Klei Sámue l o híre tudó kerül hitéle
élér é a érdeme hog hitközsé kongresszus keretébe mé m i konzervatí szelle
érvényesül 1927 polgár iskolá létesítet hitközsé é ez célr emel monumentáli
palotába helyezt el Klei Sámue főrabbi ak 192 ót jeruzsálem hébe egyete tanár
is hitközsé támogatásáva eg zsid tanítóképz létesítésér i indítot akciót d e
ter mé ne valósulhatot meg Buzg elnökö é kötelességtud elöljáró segítetté el ez
a egészsége fejlődést különöse a utols évtizedben miko hitközsé élé Gut Jen dr
ügyvé állt hitközsé filantropiku munkájá kezdettő fogv Chevr Kadis végezt é
fennállás ót Nőegyle is Nag sikerre működi a ifjúsá kultúregyesülete amel hébe
nyel ápolásár é zsid irodalo népszerűsítésér alakult cionist szerveze hely
csoportj zsid reneszáns szolgálatába áll hivatalo orthodoxi ugya ne támogatj
cionist szervezkedést d ne i akadályozz meg úg hog ahho orthodoxo i
csatlakozhatnak A É.- orthodo hitközsé 1870 alakul meg Megalapító Leuchte
Emánuel Ster Jakab Spitze Lipó é Neuman Simo kereskedő voltak aki töb társukka
együt kiválta a anyahitközségből kiválásr a adot okot hog hitközsé vezetőség
templo építkezéséné ne tartott b Sulcha Áruc idevonatkoz szabályait Különöse a
almemo é karza moder elhelyezés miat törte k heve viták amelye rövidese
hitközsé kettészakadásá idézté elő tradíciókho ragaszkodók vagyi a ú hitközsége
megalapító élé Plau Fülö nagysurány kerület főrabbi nag talmudtudó állott A ú
orthodo hitközség mel kezdetbe kevé tagbó állott els rabbijáu nag tudású1 jámbo
élet Groszman Vilmos Benjámi Zeé Wol választott meg akine els dolg vol béké
helyreállítani Groszman Vilmos akine fi Újvár Péte l o tizenké év áldáso működé
utá 1882 meghal mélt utód vej Sonnenklá Henri lett ak ugyancsa fiatalo huny el
4 év Tigerman Józse főrabb ál hitközsé élén aki bölcsességéér é békeszeretetéér
becsülne hívei hitközsé 1870 ötosztályo elem iskolá létesített maj 1880. miko
tagjaina létszám erőse megnövekedett templomo i épített Va hitközségne Talmu
Tóráj é eg Tigerman főrabb álta alapítot jesivája melye állandóa 3 növendé látogat
hitközsé intézményei Chevr Kadisa Nőegylet Tiferes Bachuri é a Agudah-egyesület
hitközsé tagja közü kerül k Tigerman Ignác jelenleg tiszalök főrabbi ak min
kivál talmudtudó országo hírnévr tet szert hitközsé 215,00 ék év költségvetésse
dolgozik melyne eg részé szociáli é filantropiku célokr fordítja hitközsé
lélekszám 1200 családo szám 230 adó 206-a fizetnek Foglalkozá szerin hitközsé
tagja túlnyomórész kereskedők d számosa működne intellektuáli orvosi ügyvédi
mérnök é tanító pályákon hitközsé 8 tagj vet rész világháborúba közülü 4-e este
el kommunist forradalomna Leuchte Mó eset áldozatul hitközsé ma vezetősége Koh
Rafae elnök Brau Arnol alelnök Reichenfel Józse templom elöljáró Binét Gáspá é
Steine Miks ülnökök Löw Herman pénztáros Nasc Zsigmon ellenőr Reichenfel Gábo
iskolaszék elnök Grá Adol titkár
11286.h
CÍMSZ Érsekújv
SZÓCIK Érsekújv No Zámk Cs.-Sz rt Nyit v 19,0 la É.- régebb n tűrt m zsidók
nin ann sem nyom ho akárcs átmenetil zsid lakt vol hír csillagvárán fennállá
idejé m v lerombolá ut s enyhü türelmetlensé zsid el letelepülé XI s el negyedé
esi Add cs h bizony napja jöhett város környékbe zsidó m napnyug elő távozni
kellet körny zsi centru ezidőb köze Nagysurá vo épp nagysurányi igyekezt tö ízb
meghódíta piacá soká sikertelenü Jo mó keresked felbiztatásá azut néhá
nagysurán szató próbaképp üzlet nyito városba kev híj raj vesztette me kereszté
kereskedel féltet kiváltság helyzet agitá zsid elle n azonb megbéké zsi
invázióva me moderne szélese alap fektet vár kereskedelm elősegítet felvirágoztatásá
Fuch Stu Schwitze Leuchte Ste Doná család volt el letelepülő Ez szervezt m
hitközsége ame gyo fejlődésn indul Megalapított Chev Kadisá megnyitott né
osztál ele iskolá amelyb kitű taner működt Blit Déc más Közgazdasá
tevékenységükk ped röv i ala vár körny jólét mozdított el É.- koncentrált egé
Kis-Alfö gabonapiac vár világhí lóvására o megtelepede zsi lócsiszár szervezt
me Fennállásán el évtizedeib m nagysurán főrabbinát körzetéh tartozo hitközsé
rabbifunkciók ezidőb Kram Ign rab végezt a kivá talmudtud vo konzervat szellemb
irányítot hitélete hatvan évekb m annyi megerősödö hitközsé ho sz templom
építtete pes Dohány-utc templ stílusába hala szelle többs templ bel
berendezésén pes mint tartot sz elő almemo frigyszekré e helyeztett hitéletn
modernizálá hev ellenzé válto hagyományokh szigorú ragaszko kisebbségb bel
villongás vég szakadás vezette kisebbs különvá megalapítot orthod hitközsége
anyahitközs kongresszu alap helyezkede elszaka nagysurán rabbinátustó Kram Ign
nyugalom vonulá ut megválasztot el főrabbij Richt Józs személyébe Enn halá ut
Kle Sámu hír tud kerü hitél élé érdem ho hitközs kongresszu keretéb m konzervat
szell érvényesü 192 polgá iskol létesíte hitközs e cél eme monumentál palotáb
helyez e Kle Sámu főrabb a 19 ó jeruzsále héb egyet taná i hitközs támogatásáv
e zsi tanítókép létesítésé indíto akció te m n valósulhato me Buz elnök
kötelességtu elöljár segített e e egészség fejlődés különös utol évtizedbe mik
hitközs él Gu Je d ügyv áll hitközs filantropik munkáj kezdett fog Chev Kadi
végez fennállá ó Nőegyl i Na sikerr működ ifjús kultúregyesület ame héb nye
ápolásá zsi irodal népszerűsítésé alakul cionis szervez hel csoport zsi
reneszán szolgálatáb ál hivatal orthodox ugy n támogat cionis szervezkedés n
akadályoz me ú ho ahh orthodox csatlakozhatna É. orthod hitközs 187 alaku me
Megalapít Leucht Emánue Ste Jaka Spitz Lip Neuma Sim keresked volta ak tö
társukk együ kivált anyahitközségbő kiválás ado oko ho hitközs vezetősé templ
építkezésén n tartot Sulch Áru idevonatko szabályai Különös almem karz mode
elhelyezé mia tört hev vitá amely rövides hitközs kettészakadás idézt el
tradíciókh ragaszkodó vagy hitközség megalapít él Pla Fül nagysurán kerüle
főrabb na talmudtud állot orthod hitközsé me kezdetb kev tagb állot el rabbijá
na tudású jámb éle Groszma Vilmo Benjám Ze Wo választot me akin el dol vo bék
helyreállítan Groszma Vilmo akin f Újvá Pét tizenk é áldás működ ut 188 megha
mél utó ve Sonnenkl Henr let a ugyancs fiatal hun e é Tigerma Józs főrab á
hitközs élé ak bölcsességéé békeszeretetéé becsüln híve hitközs 187 ötosztály
ele iskol létesítet ma 1880 mik tagjain létszá erős megnövekedet templom építet
V hitközségn Talm Tórá e Tigerma főrab ált alapíto jesiváj mely állandó növend
látoga hitközs intézménye Chev Kadis Nőegyle Tifere Bachur Agudah-egyesüle
hitközs tagj köz kerü Tigerma Igná jelenle tiszalö főrabb a mi kivá talmudtud
ország hírnév te szer hitközs 215,0 é é költségvetéss dolgozi melyn e rész
szociál filantropik célok fordítj hitközs lélekszá 120 család szá 23 ad 206-
fizetne Foglalkoz szeri hitközs tagj túlnyomórés kereskedő számos működn
intellektuál orvos ügyvéd mérnö tanít pályáko hitközs tag ve rés világháborúb
közül 4- est e kommunis forradalomn Leucht M ese áldozatu hitközs m vezetőség
Ko Rafa elnö Bra Arno alelnö Reichenfe Józs templo elöljár Biné Gásp Stein Mik
ülnökö Lö Herma pénztáro Nas Zsigmo ellenő Reichenfe Gáb iskolaszé elnö Gr Ado
titká
11286.
CÍMS Érsekúj
SZÓCI Érsekúj N Zám Cs.-S r Nyi 19, l É. régeb tűr zsidó ni an se nyo h
akárc átmeneti zsi lak vo hí csillagvárá fennáll idej lerombol u enyh
türelmetlens zsi e letelepül X e negyed es Ad c bizon napj jöhet váro környékb
zsid napnyu el távozn kelle körn zs centr ezidő köz Nagysur v ép nagysurány
igyekez t íz meghódít piac sok sikertelen J m kereske felbiztatás azu néh
nagysurá szat próbakép üzle nyit városb ke hí ra vesztett m kereszt kereskede
félte kiváltsá helyze agit zsi ell azon megbék zs invázióv m modern széles ala
fekte vá kereskedel elősegíte felvirágoztatás Fuc St Schwitz Leucht St Don
csalá vol e letelepül E szervez hitközség am gy fejlődés indu Megalapítot Che
Kadis megnyitot n osztá el iskol amely kit tane működ Bli Dé má Közgazdas
tevékenységük pe rö al vá körn jólé mozdítot e É. koncentrál eg Kis-Alf
gabonapia vá világh lóvásár megteleped zs lócsiszá szervez m Fennállásá e
évtizedei nagysurá főrabbiná körzeté tartoz hitközs rabbifunkció ezidő Kra Ig
ra végez kiv talmudtu v konzerva szellem irányíto hitélet hatva évek anny
megerősöd hitközs h s templo építtet pe Dohány-ut temp stílusáb hal szell több
temp be berendezésé pe min tarto s el almem frigyszekr helyeztet hitélet
modernizál he ellenz vált hagyományok szigor ragaszk kisebbség be villongá vé
szakadá vezett kisebb különv megalapíto ortho hitközség anyahitköz kongressz
ala helyezked elszak nagysurá rabbinátust Kra Ig nyugalo vonul u megválaszto e
főrabbi Rich Józ személyéb En hal u Kl Sám hí tu ker hité él érde h hitköz
kongressz kereté konzerva szel érvényes 19 polg isko létesít hitköz cé em
monumentá palotá helye Kl Sám főrab 1 jeruzsál hé egye tan hitköz támogatásá zs
tanítóké létesítés indít akci t valósulhat m Bu elnö kötelességt elöljá segítet
egészsé fejlődé különö uto évtizedb mi hitköz é G J ügy ál hitköz filantropi
munká kezdet fo Che Kad vége fennáll Nőegy N siker műkö ifjú kultúregyesüle am
hé ny ápolás zs iroda népszerűsítés alaku cioni szerve he csopor zs reneszá
szolgálatá á hivata orthodo ug támoga cioni szervezkedé akadályo m h ah orthodo
csatlakozhatn É ortho hitköz 18 alak m Megalapí Leuch Emánu St Jak Spit Li Neum
Si kereske volt a t társuk egy kivál anyahitközségb kiválá ad ok h hitköz
vezetős temp építkezésé tarto Sulc Ár idevonatk szabálya Különö alme kar mod
elhelyez mi tör he vit amel rövide hitköz kettészakadá idéz e tradíciók
ragaszkod vag hitközsé megalapí é Pl Fü nagysurá kerül főrab n talmudtu állo
ortho hitközs m kezdet ke tag állo e rabbij n tudás jám él Groszm Vilm Benjá Z
W választo m aki e do v bé helyreállíta Groszm Vilm aki Újv Pé tizen áldá műkö
u 18 megh mé ut v Sonnenk Hen le ugyanc fiata hu Tigerm Józ főra hitköz él a
bölcsességé békeszereteté becsül hív hitköz 18 ötosztál el isko létesíte m 188
mi tagjai létsz erő megnövekede templo építe hitközség Tal Tór Tigerm főra ál
alapít jesivá mel álland növen látog hitköz intézmény Che Kadi Nőegyl Tifer
Bachu Agudah-egyesül hitköz tag kö ker Tigerm Ign jelenl tiszal főrab m kiv
talmudtu orszá hírné t sze hitköz 215, költségvetés dolgoz mely rés szociá
filantropi célo fordít hitköz léleksz 12 csalá sz 2 a 206 fizetn Foglalko szer
hitköz tag túlnyomóré keresked számo működ intellektuá orvo ügyvé mérn taní
pályák hitköz ta v ré világháború közü 4 es kommuni forradalom Leuch es áldozat
hitköz vezetősé K Raf eln Br Arn aleln Reichenf Józ templ elöljá Bin Gás Stei
Mi ülnök L Herm pénztár Na Zsigm ellen Reichenf Gá iskolasz eln G Ad titk
11286
CÍM Érsekú
SZÓC Érsekú Zá Cs.- Ny 19 É rége tű zsid n a s ny akár átmenet zs la v h
csillagvár fennál ide lerombo eny türelmetlen zs letelepü negye e A bizo nap
jöhe vár környék zsi napny e távoz kell kör z cent ezid kö Nagysu é nagysurán
igyeke í meghódí pia so sikertele keresk felbiztatá az né nagysur sza próbaké
üzl nyi város k h r vesztet keresz keresked félt kiválts helyz agi zs el azo
megbé z invázió moder széle al fekt v kereskede elősegít felvirágoztatá Fu S
Schwit Leuch S Do csal vo letelepü szerve hitközsé a g fejlődé ind Megalapíto
Ch Kadi megnyito oszt e isko amel ki tan műkö Bl D m Közgazda tevékenységü p r
a v kör jól mozdíto É koncentrá e Kis-Al gabonapi v világ lóvásá megtelepe z
lócsisz szerve Fennállás évtizede nagysur főrabbin körzet tarto hitköz
rabbifunkci ezid Kr I r vége ki talmudt konzerv szelle irányít hitéle hatv éve
ann megerősö hitköz templ építte p Dohány-u tem stílusá ha szel töb tem b
berendezés p mi tart e alme frigyszek helyezte hitéle modernizá h ellen vál
hagyományo szigo ragasz kisebbsé b villong v szakad vezet kiseb külön megalapít
orth hitközsé anyahitkö kongress al helyezke elsza nagysur rabbinátus Kr I
nyugal vonu megválaszt főrabb Ric Jó személyé E ha K Sá h t ke hit é érd hitkö
kongress keret konzerv sze érvénye 1 pol isk létesí hitkö c e monument palot
hely K Sá főra jeruzsá h egy ta hitkö támogatás z tanítók létesíté indí akc
valósulha B eln kötelesség elölj segíte egészs fejlőd külön ut évtized m hitkö
üg á hitkö filantrop munk kezde f Ch Ka vég fennál Nőeg sike műk ifj
kultúregyesül a h n ápolá z irod népszerűsíté alak cion szerv h csopo z renesz
szolgálat hivat orthod u támog cion szervezked akadály a orthod csatlakozhat
orth hitkö 1 ala Megalap Leuc Emán S Ja Spi L Neu S keresk vol társu eg kivá
anyahitközség kivál a o hitkö vezető tem építkezés tart Sul Á idevonat szabály
Külön alm ka mo elhelye m tö h vi ame rövid hitkö kettészakad idé tradíció
ragaszko va hitközs megalap P F nagysur kerü főra talmudt áll orth hitköz kezde
k ta áll rabbi tudá já é Grosz Vil Benj választ ak d b helyreállít Grosz Vil ak
Új P tize áld műk 1 meg m u Sonnen He l ugyan fiat h Tiger Jó főr hitkö é
bölcsesség békeszeretet becsü hí hitkö 1 ötosztá e isk létesít 18 m tagja léts
er megnöveked templ épít hitközsé Ta Tó Tiger főr á alapí jesiv me állan növe
láto hitkö intézmén Ch Kad Nőegy Tife Bach Agudah-egyesü hitkö ta k ke Tiger Ig
jelen tisza főra ki talmudt orsz hírn sz hitkö 215 költségveté dolgo mel ré
szoci filantrop cél fordí hitkö léleks 1 csal s 20 fizet Foglalk sze hitkö ta
túlnyomór kereske szám műkö intellektu orv ügyv mér tan pályá hitkö t r
világhábor köz e kommun forradalo Leuc e áldoza hitkö vezetős Ra el B Ar alel
Reichen Jó temp elölj Bi Gá Ste M ülnö Her pénztá N Zsig elle Reichen G iskolas
el A tit
1128
CÍ Érsek
SZÓ Érsek Z Cs. N 1 rég t zsi n aká átmene z l csillagvá fenná id leromb en
türelmetle z letelep negy biz na jöh vá környé zs napn távo kel kö cen ezi k
Nagys nagysurá igyek meghód pi s sikertel keres felbiztat a n nagysu sz próbak
üz ny váro veszte keres kereske fél kivált hely ag z e az megb invázi mode szél
a fek keresked elősegí felvirágoztat F Schwi Leuc D csa v letelep szerv hitközs
fejlőd in Megalapít C Kad megnyit osz isk ame k ta műk B Közgazd tevékenység kö
jó mozdít koncentr Kis-A gabonap vilá lóvás megtelep lócsis szerv Fennállá
évtized nagysu főrabbi körze tart hitkö rabbifunkc ezi K vég k talmud konzer
szell irányí hitél hat év an megerős hitkö temp építt Dohány- te stílus h sze
tö te berendezé m tar alm frigysze helyezt hitél moderniz elle vá hagyomány
szig ragas kisebbs villon szaka veze kise külö megalapí ort hitközs anyahitk
kongres a helyezk elsz nagysu rabbinátu K nyuga von megválasz főrab Ri J
személy h S k hi ér hitk kongres kere konzer sz érvény po is létes hitk monumen
palo hel S főr jeruzs eg t hitk támogatá tanító létesít ind ak valósulh el
kötelessé elöl segít egész fejlő külö u évtize hitk ü hitk filantro mun kezd C
K vé fenná Nőe sik mű if kultúregyesü ápol iro népszerűsít ala cio szer csop
renes szolgála hiva ortho támo cio szervezke akadál ortho csatlakozha ort hitk
al Megala Leu Emá J Sp Ne keres vo társ e kiv anyahitközsé kivá hitk vezet te
építkezé tar Su idevona szabál Külö al k m elhely t v am rövi hitk kettészaka
id tradíci ragaszk v hitköz megala nagysu ker főr talmud ál ort hitkö kezd t ál
rabb tud j Gros Vi Ben válasz a helyreállí Gros Vi a Ú tiz ál mű me Sonne H
ugya fia Tige J fő hitk bölcsessé békeszerete becs h hitk ötoszt is létesí 1
tagj lét e megnöveke temp épí hitközs T T Tige fő alap jesi m álla növ lát hitk
intézmé C Ka Nőeg Tif Bac Agudah-egyes hitk t k Tige I jele tisz főr k talmud
ors hír s hitk 21 költségvet dolg me r szoc filantro cé ford hitk lélek csa 2
fize Foglal sz hitk t túlnyomó keresk szá műk intellekt or ügy mé ta pály hitk
világhábo kö kommu forradal Leu áldoz hitk vezető R e A ale Reiche J tem elöl B
G St üln He pénzt Zsi ell Reiche iskola e ti