11293.htm

CÍMSZÓ: Esszénusok

SZÓCIKK: Esszénusok (gör. esszénoi; lat. essaei; aram. cenóim; héb. hásóim; Graetz szer. hásá a. m. hallgatni gyökből). A farizeus pártból eredő szigorúan aszkéta és kommunista jellegű szekta tagjai. Az E. jelentősége rendkívül nagy, mert a kereszténység alapítói közülük kerültek ki. Az E.-k lemondtak a földi élet külsőségeiről, szent életet éltek és kommunista alapon rendezkedtek be. Jóindulatukhoz nem fér semmi kétség; messiási reménységüket a farizeusoktól tanulták, de míg ezek józan életbölcseletet tanítottak, ők lassankint az életről, magáról a családról is lemondtak; külső élvezetet megvetettek, misztériumokban hittek és csodákat vártak. Plinius az E. Holt-tenger melletti telepét a világ csodájának tartja s azt mondja róluk, hogy évezred óta pénz, nő és gyermek nélkül tartják fenn közösségüket. Philo nagy tisztelettel beszél róluk s szerinte Mózes avatott be tízezret a misztériumokba s ezek már szentéletű öregek voltak. Az ő korában 4000 E.-ról tud, akik mint kézművesek és földmívelők teljes kommunizmusban élnek, megvetik a rabszolgaságot, kerülik az áldozathozatali szertartást, nem esküsznek, szentségre törekednek s különösképpen szigorúan tartják a szombatot, melyet a Törvény magyarázására fordítanak. Josephus (Antiquitates 15 10, § 4; 18. 1, § 5 és De Bello Judaico 2. 8 § 2-13), részint mint filozófiai iskolát, részint mint félpogány rítust és babonákat követő misztikusokat, lenézi őket. A modern keresztény teológusok között különösen Schürer van azon az állásponton, hogy félig zsidó, félig pogány szokások keveréke az B. szektája, mely évszázadokon át élhetett Palesztinában anélkül, hogy a rabbinikus irodalomban, bármiféle nyomot hagyott volna. Ez utóbbi vélemény azonban nem egészen helytálló s nem egyezik Josephuséval sem. Valószínű, hogy az apokaliptikus irodalomban nagy részük van. Szent remetéket is említ közöttük Josephus. Kétségtelen, hogy a makkabeusok előtti korban ez a párt is megvolt Judaeában s úgy ők, mint a farizeusok a chászideusoktól (I Makkab. 2. 42, 7. 13; II. Makkab. 14. 6) vették eredetüket. Onnan vették tradícióikat is. A régi chászideusok szokásait követték az imánál való elmélyedésben; reggelenként a szertartás előtt egy órát töltöttek el magukba mélyedve, melyből nem eszméltek fel, sem ha a király jött, sem ha egy kígyó a lábukba harapott (Berách. 5. 1; Toszefta Ber. 32b). A szombat megtartásában oly pedánsak voltak, hogy szombaton még önvédelemből sem fogtak fegyvert háború idején sem (I. Makkab. 2. 38; II. Makkab. 5. 25, 15. 4); különös szigorral vonatkoztatták magukra és tartották be a levitáknak előírt tisztasági törvényeket. Kétségtelen, hogy egy részük teljes szüzességben élt s személyes vagyonát felosztotta a többiek közt. A jeruzsálemi templomban a jótékonyságot titokban gyakorolták s főleg a szegények részére szolgáló gyűjtőszekrénybe adtak pénzt. Philo kiemeli, hogy az B. annyira kifogástalan és szent életet éltek, hogy még a legkegyetlenebb zsarnok - t. i. Heródes - sem tudott vádat kovácsolni ellenük. Jellemző, hogy a későbbi keresztény egyházi írók éppen a kommunizmusukat emelik ki dícsérőleg, nem annyira tanításaikat. Így Hippolytus Refutatio omnium haeresium c. művében kiemeli, «hogy megvetik a vagyont s megosztják mindenüket a szűkölködőkkel; a valóságban közülük senki sem gazdagabb a másiknál.» Az E. valósággal szerzetesrend voltak, akiknek viselete is meg volt állapítva: mindenki fehér ruhában járt; a tisztaságra olyan mértékben ügyeltek, hogy még olajat sem használtak, attól tartva, hogy az tisztátalan. Az E. városi házaikról egyszerűen lemondtak s teljesen köztulajdonná tették azokat, ők maguk pedig igen sokat barangoltak a mezőkön, de semmit se vittek magukkal, mert mindenütt voltak E. A számos bőséges forrás azt bizonyítja, hogy az E. szigorított felfogású farizeusok voltak. Magukat testvéri közösségnek tekintették s vezetőjük a «mismor» vagy «maamod» (Toszefta Peah 4. 7) volt s már ők maguk a mózesi chásszideusoktól származtatták magukat. Az E.-at a valóban felvilágosodott farizeus tudósok, akiket ők is nagyban respektáltak, igen bölcsen, ugyanúgy tekintették már, mint amilyennek a tudományos megállapítás látja: túlvilági, de nem erre a világra szóló boldogság keresőinek akik a kötelező földi élettel keveset törődtek, s a kultúrához szükséges kényelmet is elvetették, emellett pedig a nőt a tisztátlanság és emberi gyengeség kútforrásának és megszemélyesítőjének tekintették s társadalmukból csaknem teljesen kizárták. Ezzel szemben a farizeusok, akiknek etikájuk lényegében ugyanaz volt, mint az E.-é, akiknél csak a csodákra, mágiára s általában misztériumokra való hajlam volt új, a való és lehetséges emberi és társadalmi életet tartották szemük előtt tanításaikban és gyakorlatukban egyaránt s a család és otthon szentsége mintegy főcél volt szemükben. Éppen ezért a Talmud s az előkelő Josephus meglehetősen lenézik őket; a «Szóta» talmudtraktátus (3. 4) így nyilatkozik egy esszénusról, «bolond, aki a világot elpusztítja». A talmudszerzők közül R. Eliézer ben Hyrcanos (Sab. 153a, Nedárim 20b) és R. Joszé ben Chalafta (Sab. 118b), a két tannaita szimpatizált az E.-kal, de rajtuk kívül többen is voltak E. a Talmud rabbijai között. Az apokrif és apokaliptikus irodalom is számos tanítását vette fel az E.-nak, igy a Targum Jerusalmi és Tanná debé Elijahú, ahol chásszidimnek neveztetnek. Feltűnő tanításaikban az Angyaltan, a «Szent hév» és «Szent lélek» gyakori használata. A chásszideusokon kívül a zsidó állam utolsó századának zelotái, tehát éppen a nemzeti túlbuzgói szintén E. voltak, úgyszintén a therapeuták Egyptomban. Legnevezetesebb tagjává vált az E.-nak az utókor szemében Jochanan ha-Kóhen (Keresztelő János), aki egy jelentéktelenebb vidéki papi törzsből származott s aki új mozzanatot vitt be az E. gyakorlatába azáltal, hogy keresztvizet, ill. a Jordán vizében való alábukást alkalmazta bűnbocsánatnál. Ebből az ágából az E.-nak eredt a kereszténység. Az Új Testamentum hallgatása az E.-ról a szerzők szimpátiájának jele s annak, hogy ők egyenesen esszénus szempontból néztek az akkori társadalomra s azok eseményeire, ill. hogy magukat E.-nak tekintették. Feltűnő az őskereszténység hasonlatossága az E.-kal: Mindkettőnél ugyanolyan kommunizmus uralkodott (Apostolok Cselek. IV. 34-35); ugyanaz a hit a fürdés-keresztelésben, a prófétaság hatalmában; ugyanaz az ellenszenv a házassággal szemben, ugyanaz a fokozott hit a Messiás közeli eljövetelében, de ugyanazon társadalmi organizációjuk is volt s ugyanolyan egyéni, lehetőleg vándor életmód és szegénysegélyezés, ugyanazon szeretet-ünnepségekkel és szeretet-törvényekkel. Az, amit az E. etikájáról az Evangéliumok s ennek függelékei, valamint Philo, Hippolytos és Enoch könyvének régi etióp és szláv szövegei, valamint maga a rabbinikus irodalom (Talmud, Apokrifák stb.) feljegyeznek, annyira kézzelfoghatóvá teszik, hogy a kereszténység elsősorban az E. műve s hogy az első keresztények E. voltak, míg maga Jézus az esszénus szentnek, a később Keresztelőnek nevezett kohanita Jánosnak a tanítványa: hogy a tudomány ezen rég ismert megállapításait tagadásba venni nem lehet, jóllehet maga Jézus az E. túlzó szigorát nem prédikálta. Mégis a túlvilágiasság, mint uralkodó elem, a kereszténységbe az E. részéről került be (l. Chásszideusok és Farizeusok. Irodalom:. K. Kohler (Jew. Encycl. 1904); Z. Frankel, Die Essäer (Zeitschrift für die religiösen Interessen des Judentums 1846). u. a., Die Essäer nach talmud schen Quellen (Monatsschrift 1853); Böhmer, Kitbé Jiszraél (Warszawa 1849); N. L. Weinstein, Beiträge zur Geschichte der Essäer (Wien 1892; Graetz. Geschichte der Juden III. k.; Derembourg, Essai sur histoire et géographie de la Palestine (1867); Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten ; Philo, De Vita contemplativa (Oxford 1895); Herzfeld, Geschichte des Volkes Israel III. ; C. D Ginzburg, The Essencs, their History and their Doctrines (London 1864); M. Friedländer, Zur Entstchungsgeschichte des Christentums (1894): Wellhausen, Israelitische und jüdische Geschichte (1895); Schürer, Geschichte des Volkes Israel (3 kiad II.); Lucius, Der Essenismus in seinem Verhältnis zum Judentum; Hügenfeld, Ketzergeschichte des Urchristentums (1884) ; Krausz Sámuel, Das Leben Jesu (Berlin 1902) Ezenkívül l. Kereszténység és zsidóság viszonya címszó irodalmát is.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1293. címszó a lexikon => 241. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11293.htm

CÍMSZÓ: Esszénusok

SZÓCIKK: Esszénusok gör. esszénoi; lat. essaei; aram. cenóim; héb. hásóim; Graetz szer. hásá a. m. hallgatni gyökből . A farizeus pártból eredő szigorúan aszkéta és kommunista jellegű szekta tagjai. Az E. jelentősége rendkívül nagy, mert a kereszténység alapítói közülük kerültek ki. Az E.-k lemondtak a földi élet külsőségeiről, szent életet éltek és kommunista alapon rendezkedtek be. Jóindulatukhoz nem fér semmi kétség; messiási reménységüket a farizeusoktól tanulták, de míg ezek józan életbölcseletet tanítottak, ők lassankint az életről, magáról a családról is lemondtak; külső élvezetet megvetettek, misztériumokban hittek és csodákat vártak. Plinius az E. Holt-tenger melletti telepét a világ csodájának tartja s azt mondja róluk, hogy évezred óta pénz, nő és gyermek nélkül tartják fenn közösségüket. Philo nagy tisztelettel beszél róluk s szerinte Mózes avatott be tízezret a misztériumokba s ezek már szentéletű öregek voltak. Az ő korában 4000 E.-ról tud, akik mint kézművesek és földmívelők teljes kommunizmusban élnek, megvetik a rabszolgaságot, kerülik az áldozathozatali szertartást, nem esküsznek, szentségre törekednek s különösképpen szigorúan tartják a szombatot, melyet a Törvény magyarázására fordítanak. Josephus Antiquitates 15 10, § 4; 18. 1, § 5 és De Bello Judaico 2. 8 § 2-13 , részint mint filozófiai iskolát, részint mint félpogány rítust és babonákat követő misztikusokat, lenézi őket. A modern keresztény teológusok között különösen Schürer van azon az állásponton, hogy félig zsidó, félig pogány szokások keveréke az B. szektája, mely évszázadokon át élhetett Palesztinában anélkül, hogy a rabbinikus irodalomban, bármiféle nyomot hagyott volna. Ez utóbbi vélemény azonban nem egészen helytálló s nem egyezik Josephuséval sem. Valószínű, hogy az apokaliptikus irodalomban nagy részük van. Szent remetéket is említ közöttük Josephus. Kétségtelen, hogy a makkabeusok előtti korban ez a párt is megvolt Judaeában s úgy ők, mint a farizeusok a chászideusoktól I Makkab. 2. 42, 7. 13; II. Makkab. 14. 6 vették eredetüket. Onnan vették tradícióikat is. A régi chászideusok szokásait követték az imánál való elmélyedésben; reggelenként a szertartás előtt egy órát töltöttek el magukba mélyedve, melyből nem eszméltek fel, sem ha a király jött, sem ha egy kígyó a lábukba harapott Berách. 5. 1; Toszefta Ber. 32b . A szombat megtartásában oly pedánsak voltak, hogy szombaton még önvédelemből sem fogtak fegyvert háború idején sem I. Makkab. 2. 38; II. Makkab. 5. 25, 15. 4 ; különös szigorral vonatkoztatták magukra és tartották be a levitáknak előírt tisztasági törvényeket. Kétségtelen, hogy egy részük teljes szüzességben élt s személyes vagyonát felosztotta a többiek közt. A jeruzsálemi templomban a jótékonyságot titokban gyakorolták s főleg a szegények részére szolgáló gyűjtőszekrénybe adtak pénzt. Philo kiemeli, hogy az B. annyira kifogástalan és szent életet éltek, hogy még a legkegyetlenebb zsarnok - t. i. Heródes - sem tudott vádat kovácsolni ellenük. Jellemző, hogy a későbbi keresztény egyházi írók éppen a kommunizmusukat emelik ki dícsérőleg, nem annyira tanításaikat. Így Hippolytus Refutatio omnium haeresium c. művében kiemeli, hogy megvetik a vagyont s megosztják mindenüket a szűkölködőkkel; a valóságban közülük senki sem gazdagabb a másiknál. Az E. valósággal szerzetesrend voltak, akiknek viselete is meg volt állapítva: mindenki fehér ruhában járt; a tisztaságra olyan mértékben ügyeltek, hogy még olajat sem használtak, attól tartva, hogy az tisztátalan. Az E. városi házaikról egyszerűen lemondtak s teljesen köztulajdonná tették azokat, ők maguk pedig igen sokat barangoltak a mezőkön, de semmit se vittek magukkal, mert mindenütt voltak E. A számos bőséges forrás azt bizonyítja, hogy az E. szigorított felfogású farizeusok voltak. Magukat testvéri közösségnek tekintették s vezetőjük a mismor vagy maamod Toszefta Peah 4. 7 volt s már ők maguk a mózesi chásszideusoktól származtatták magukat. Az E.-at a valóban felvilágosodott farizeus tudósok, akiket ők is nagyban respektáltak, igen bölcsen, ugyanúgy tekintették már, mint amilyennek a tudományos megállapítás látja: túlvilági, de nem erre a világra szóló boldogság keresőinek akik a kötelező földi élettel keveset törődtek, s a kultúrához szükséges kényelmet is elvetették, emellett pedig a nőt a tisztátlanság és emberi gyengeség kútforrásának és megszemélyesítőjének tekintették s társadalmukból csaknem teljesen kizárták. Ezzel szemben a farizeusok, akiknek etikájuk lényegében ugyanaz volt, mint az E.-é, akiknél csak a csodákra, mágiára s általában misztériumokra való hajlam volt új, a való és lehetséges emberi és társadalmi életet tartották szemük előtt tanításaikban és gyakorlatukban egyaránt s a család és otthon szentsége mintegy főcél volt szemükben. Éppen ezért a Talmud s az előkelő Josephus meglehetősen lenézik őket; a Szóta talmudtraktátus 3. 4 így nyilatkozik egy esszénusról, bolond, aki a világot elpusztítja . A talmudszerzők közül R. Eliézer ben Hyrcanos Sab. 153a, Nedárim 20b és R. Joszé ben Chalafta Sab. 118b , a két tannaita szimpatizált az E.-kal, de rajtuk kívül többen is voltak E. a Talmud rabbijai között. Az apokrif és apokaliptikus irodalom is számos tanítását vette fel az E.-nak, igy a Targum Jerusalmi és Tanná debé Elijahú, ahol chásszidimnek neveztetnek. Feltűnő tanításaikban az Angyaltan, a Szent hév és Szent lélek gyakori használata. A chásszideusokon kívül a zsidó állam utolsó századának zelotái, tehát éppen a nemzeti túlbuzgói szintén E. voltak, úgyszintén a therapeuták Egyptomban. Legnevezetesebb tagjává vált az E.-nak az utókor szemében Jochanan ha-Kóhen Keresztelő János , aki egy jelentéktelenebb vidéki papi törzsből származott s aki új mozzanatot vitt be az E. gyakorlatába azáltal, hogy keresztvizet, ill. a Jordán vizében való alábukást alkalmazta bűnbocsánatnál. Ebből az ágából az E.-nak eredt a kereszténység. Az Új Testamentum hallgatása az E.-ról a szerzők szimpátiájának jele s annak, hogy ők egyenesen esszénus szempontból néztek az akkori társadalomra s azok eseményeire, ill. hogy magukat E.-nak tekintették. Feltűnő az őskereszténység hasonlatossága az E.-kal: Mindkettőnél ugyanolyan kommunizmus uralkodott Apostolok Cselek. IV. 34-35 ; ugyanaz a hit a fürdés-keresztelésben, a prófétaság hatalmában; ugyanaz az ellenszenv a házassággal szemben, ugyanaz a fokozott hit a Messiás közeli eljövetelében, de ugyanazon társadalmi organizációjuk is volt s ugyanolyan egyéni, lehetőleg vándor életmód és szegénysegélyezés, ugyanazon szeretet-ünnepségekkel és szeretet-törvényekkel. Az, amit az E. etikájáról az Evangéliumok s ennek függelékei, valamint Philo, Hippolytos és Enoch könyvének régi etióp és szláv szövegei, valamint maga a rabbinikus irodalom Talmud, Apokrifák stb. feljegyeznek, annyira kézzelfoghatóvá teszik, hogy a kereszténység elsősorban az E. műve s hogy az első keresztények E. voltak, míg maga Jézus az esszénus szentnek, a később Keresztelőnek nevezett kohanita Jánosnak a tanítványa: hogy a tudomány ezen rég ismert megállapításait tagadásba venni nem lehet, jóllehet maga Jézus az E. túlzó szigorát nem prédikálta. Mégis a túlvilágiasság, mint uralkodó elem, a kereszténységbe az E. részéről került be l. Chásszideusok és Farizeusok. Irodalom:. K. Kohler Jew. Encycl. 1904 ; Z. Frankel, Die Essäer Zeitschrift für die religiösen Interessen des Judentums 1846 . u. a., Die Essäer nach talmud schen Quellen Monatsschrift 1853 ; Böhmer, Kitbé Jiszraél Warszawa 1849 ; N. L. Weinstein, Beiträge zur Geschichte der Essäer Wien 1892; Graetz. Geschichte der Juden III. k.; Derembourg, Essai sur histoire et géographie de la Palestine 1867 ; Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten ; Philo, De Vita contemplativa Oxford 1895 ; Herzfeld, Geschichte des Volkes Israel III. ; C. D Ginzburg, The Essencs, their History and their Doctrines London 1864 ; M. Friedländer, Zur Entstchungsgeschichte des Christentums 1894 : Wellhausen, Israelitische und jüdische Geschichte 1895 ; Schürer, Geschichte des Volkes Israel 3 kiad II. ; Lucius, Der Essenismus in seinem Verhältnis zum Judentum; Hügenfeld, Ketzergeschichte des Urchristentums 1884 ; Krausz Sámuel, Das Leben Jesu Berlin 1902 Ezenkívül l. Kereszténység és zsidóság viszonya címszó irodalmát is.

11293.ht

CÍMSZÓ Esszénuso

SZÓCIKK Esszénuso gör esszénoi lat essaei aram cenóim héb hásóim Graet szer hás a m hallgatn gyökbő farizeu pártbó ered szigorúa aszkét é kommunist jelleg szekt tagjai A E jelentőség rendkívü nagy mer kereszténysé alapító közülü kerülte ki A E.- lemondta föld éle külsőségeiről szen élete élte é kommunist alapo rendezkedte be Jóindulatukho ne fé semm kétség messiás reménységüke farizeusoktó tanulták d mí eze józa életbölcselete tanítottak ő lassankin a életről magáró családró i lemondtak küls élvezete megvetettek misztériumokba hitte é csodáka vártak Pliniu a E Holt-tenge mellett telepé vilá csodájána tartj az mondj róluk hog évezre ót pénz n é gyerme nélkü tartjá fen közösségüket Phil nag tisztelette beszé rólu szerint Móze avatot b tízezre misztériumokb eze má szentélet örege voltak A korába 400 E.-ró tud aki min kézművese é földmívelő telje kommunizmusba élnek megveti rabszolgaságot kerüli a áldozathozatal szertartást ne esküsznek szentségr törekedne különösképpe szigorúa tartjá szombatot melye Törvén magyarázásár fordítanak Josephu Antiquitate 1 10 4 18 1 é D Bell Judaic 2 2-1 részin min filozófia iskolát részin min félpogán rítus é babonáka követ misztikusokat lenéz őket moder keresztén teológuso közöt különöse Schüre va azo a állásponton hog féli zsidó féli pogán szokáso keverék a B szektája mel évszázadoko á élhetet Palesztinába anélkül hog rabbiniku irodalomban bármifél nyomo hagyot volna E utóbb vélemén azonba ne egésze helytáll ne egyezi Josephuséva sem Valószínű hog a apokaliptiku irodalomba nag részü van Szen remetéke i emlí közöttü Josephus Kétségtelen hog makkabeuso előtt korba e pár i megvol Judaeába úg ők min farizeuso chászideusoktó Makkab 2 42 7 13 II Makkab 14 vetté eredetüket Onna vetté tradícióika is rég chászideuso szokásai követté a imáná val elmélyedésben reggelenkén szertartá előt eg órá töltötte e magukb mélyedve melybő ne eszmélte fel se h királ jött se h eg kígy lábukb harapot Berách 5 1 Toszeft Ber 32 szomba megtartásába ol pedánsa voltak hog szombato mé önvédelembő se fogta fegyver hábor idejé se I Makkab 2 38 II Makkab 5 25 15 különö szigorra vonatkoztattá magukr é tartottá b levitákna előír tisztaság törvényeket Kétségtelen hog eg részü telje szüzességbe él személye vagyoná felosztott többie közt jeruzsálem templomba jótékonyságo titokba gyakoroltá főle szegénye részér szolgál gyűjtőszekrényb adta pénzt Phil kiemeli hog a B annyir kifogástala é szen élete éltek hog mé legkegyetleneb zsarno t i Heróde se tudot váda kovácsoln ellenük Jellemző hog később keresztén egyház író éppe kommunizmusuka emeli k dícsérőleg ne annyir tanításaikat Íg Hippolytu Refutati omniu haeresiu c művébe kiemeli hog megveti vagyon megosztjá mindenüke szűkölködőkkel valóságba közülü senk se gazdagab másiknál A E valóságga szerzetesren voltak akikne viselet i me vol állapítva mindenk fehé ruhába járt tisztaságr olya mértékbe ügyeltek hog mé olaja se használtak attó tartva hog a tisztátalan A E város házaikró egyszerűe lemondta teljese köztulajdonn tetté azokat ő magu pedi ige soka barangolta mezőkön d semmi s vitte magukkal mer mindenüt volta E számo bősége forrá az bizonyítja hog a E szigorítot felfogás farizeuso voltak Maguka testvér közösségne tekintetté vezetőjü mismo vag maamo Toszeft Pea 4 vol má ő magu mózes chásszideusoktó származtattá magukat A E.-a valóba felvilágosodot farizeu tudósok akike ő i nagyba respektáltak ige bölcsen ugyanúg tekintetté már min amilyenne tudományo megállapítá látja túlvilági d ne err világr szól boldogsá keresőine aki kötelez föld élette kevese törődtek kultúráho szüksége kényelme i elvetették emellet pedi nő tisztátlansá é ember gyengesé kútforrásána é megszemélyesítőjéne tekintetté társadalmukbó csakne teljese kizárták Ezze szembe farizeusok akikne etikáju lényegébe ugyana volt min a E.-é akikné csa csodákra mágiár általába misztériumokr val hajla vol új val é lehetsége ember é társadalm élete tartottá szemü előt tanításaikba é gyakorlatukba egyarán csalá é ottho szentség minteg főcé vol szemükben Éppe ezér Talmu a előkel Josephu meglehetőse lenézi őket Szót talmudtraktátu 3 íg nyilatkozi eg esszénusról bolond ak világo elpusztítj talmudszerző közü R Eliéze be Hyrcano Sab 153a Nedári 20 é R Josz be Chalaft Sab 118 ké tannait szimpatizál a E.-kal d rajtu kívü többe i volta E Talmu rabbija között A apokri é apokaliptiku irodalo i számo tanításá vett fe a E.-nak ig Targu Jerusalm é Tann deb Elijahú aho chásszidimne neveztetnek Feltűn tanításaikba a Angyaltan Szen hé é Szen léle gyakor használata chásszideusoko kívü zsid álla utols századána zelotái tehá éppe nemzet túlbuzgó szinté E voltak úgyszinté therapeutá Egyptomban Legnevezeteseb tagjáv vál a E.-na a utóko szemébe Jochana ha-Kóhe Keresztel Jáno ak eg jelentékteleneb vidék pap törzsbő származot ak ú mozzanato vit b a E gyakorlatáb azáltal hog keresztvizet ill Jordá vizébe val alábukás alkalmazt bűnbocsánatnál Ebbő a ágábó a E.-na ered kereszténység A Ú Testamentu hallgatás a E.-ró szerző szimpátiájána jel annak hog ő egyenese esszénu szempontbó nézte a akkor társadalomr azo eseményeire ill hog maguka E.-na tekintették Feltűn a őskereszténysé hasonlatosság a E.-kal Mindkettőné ugyanolya kommunizmu uralkodot Apostolo Cselek IV 34-3 ugyana hi fürdés-keresztelésben prófétasá hatalmában ugyana a ellenszen házasságga szemben ugyana fokozot hi Messiá közel eljövetelében d ugyanazo társadalm organizációju i vol ugyanolya egyéni lehetőle vándo életmó é szegénysegélyezés ugyanazo szeretet-ünnepségekke é szeretet-törvényekkel Az ami a E etikájáró a Evangéliumo enne függelékei valamin Philo Hippolyto é Enoc könyvéne rég etió é szlá szövegei valamin mag rabbiniku irodalo Talmud Apokrifá stb feljegyeznek annyir kézzelfoghatóv teszik hog kereszténysé elsősorba a E műv hog a els kereszténye E voltak mí mag Jézu a esszénu szentnek későb Keresztelőne nevezet kohanit Jánosna tanítványa hog tudomán eze ré ismer megállapításai tagadásb venn ne lehet jóllehe mag Jézu a E túlz szigorá ne prédikálta Mégi túlvilágiasság min uralkod elem kereszténységb a E részérő kerül b l Chásszideuso é Farizeusok Irodalom: K Kohle Jew Encycl 190 Z Frankel Di Essäe Zeitschrif fü di religiöse Interesse de Judentum 184 u a. Di Essäe nac talmu sche Quelle Monatsschrif 185 Böhmer Kitb Jiszraé Warszaw 184 N L Weinstein Beiträg zu Geschicht de Essäe Wie 1892 Graetz Geschicht de Jude III k. Derembourg Essa su histoir e géographi d l Palestin 186 Jost Geschicht de Judentum un seine Sekte Philo D Vit contemplativ Oxfor 189 Herzfeld Geschicht de Volke Israe III C Ginzburg Th Essencs thei Histor an thei Doctrine Londo 186 M Friedländer Zu Entstchungsgeschicht de Christentum 189 Wellhausen Israelitisch un jüdisch Geschicht 189 Schürer Geschicht de Volke Israe kia II Lucius De Essenismu i seine Verhältni zu Judentum Hügenfeld Ketzergeschicht de Urchristentum 188 Kraus Sámuel Da Lebe Jes Berli 190 Ezenkívü l Kereszténysé é zsidósá viszony címsz irodalmá is

11293.h

CÍMSZ Esszénus

SZÓCIK Esszénus gö esszéno la essae ara cenói hé hásói Grae sze há hallgat gyökb farize pártb ere szigorú aszké kommunis jelle szek tagja jelentősé rendkív nag me kereszténys alapít közül került k E. lemondt föl él külsőségeirő sze élet élt kommunis alap rendezkedt b Jóindulatukh n f sem kétsé messiá reménységük farizeusokt tanultá m ez józ életbölcselet tanította lassanki életrő magár családr lemondta kül élvezet megvetette misztériumokb hitt csodák várta Plini Holt-teng mellet telep vil csodáján tart a mond rólu ho évezr ó pén gyerm nélk tartj fe közösségüke Phi na tisztelett besz ról szerin Móz avato tízezr misztériumok ez m szentéle öreg volta koráb 40 E.-r tu ak mi kézműves földmível telj kommunizmusb élne megvet rabszolgaságo kerül áldozathozata szertartás n esküszne szentség törekedn különösképp szigorú tartj szombato mely Törvé magyarázásá fordítana Joseph Antiquitat 1 1 Bel Judai 2- részi mi filozófi iskolá részi mi félpogá rítu babonák köve misztikusoka lené őke mode kereszté teológus közö különös Schür v az állásponto ho fél zsid fél pogá szokás keveré szektáj me évszázadok élhete Palesztináb anélkü ho rabbinik irodalomba bármifé nyom hagyo voln utób vélemé azonb n egész helytál n egyez Josephusév se Valószín ho apokaliptik irodalomb na rész va Sze remeték eml között Josephu Kétségtele ho makkabeus előt korb pá megvo Judaeáb ú ő mi farizeus chászideusokt Makka 4 1 I Makka 1 vett eredetüke Onn vett tradícióik i ré chászideus szokása követt imán va elmélyedésbe reggelenké szertart elő e ór töltött maguk mélyedv melyb n eszmélt fe s kirá jöt s e kíg lábuk harapo Berác Toszef Be 3 szomb megtartásáb o pedáns volta ho szombat m önvédelemb s fogt fegyve hábo idej s Makka 3 I Makka 2 1 külön szigorr vonatkoztatt maguk tartott levitákn előí tisztasá törvényeke Kétségtele ho e rész telj szüzességb é személy vagyon felosztot többi köz jeruzsále templomb jótékonyság titokb gyakorolt fől szegény részé szolgá gyűjtőszekrény adt pénz Phi kiemel ho annyi kifogástal sze élet élte ho m legkegyetlene zsarn Heród s tudo vád kovácsol ellenü Jellemz ho későb kereszté egyhá ír épp kommunizmusuk emel dícsérőle n annyi tanításaika Í Hippolyt Refutat omni haeresi művéb kiemel ho megvet vagyo megosztj mindenük szűkölködőkke valóságb közül sen s gazdaga másikná valóságg szerzetesre volta akikn visele m vo állapítv minden feh ruháb jár tisztaság oly mértékb ügyelte ho m olaj s használta att tartv ho tisztátala váro házaikr egyszerű lemondt teljes köztulajdon tett azoka mag ped ig sok barangolt mezőkö semm vitt magukka me mindenü volt szám bőség forr a bizonyítj ho szigoríto felfogá farizeus volta Maguk testvé közösségn tekintett vezetőj mism va maam Toszef Pe vo m mag móze chásszideusokt származtatt maguka E.- valób felvilágosodo farize tudóso akik nagyb respektálta ig bölcse ugyanú tekintett má mi amilyenn tudomány megállapít látj túlvilág n er világ szó boldogs keresőin ak kötele föl élett keves törődte kultúráh szükség kényelm elvetetté emelle ped n tisztátlans embe gyenges kútforrásán megszemélyesítőjén tekintett társadalmukb csakn teljes kizártá Ezz szemb farizeuso akikn etikáj lényegéb ugyan vol mi E.- akikn cs csodákr mágiá általáb misztériumok va hajl vo ú va lehetség embe társadal élet tartott szem elő tanításaikb gyakorlatukb egyará csal otth szentsé minte főc vo szemükbe Épp ezé Talm előke Joseph meglehetős lenéz őke Szó talmudtraktát í nyilatkoz e esszénusró bolon a világ elpusztít talmudszerz köz Eliéz b Hyrcan Sa 153 Nedár 2 Jos b Chalaf Sa 11 k tannai szimpatizá E.-ka rajt kív több volt Talm rabbij közöt apokr apokaliptik irodal szám tanítás vet f E.-na i Targ Jerusal Tan de Elijah ah chásszidimn neveztetne Feltű tanításaikb Angyalta Sze h Sze lél gyako használat chásszideusok kív zsi áll utol századán zelotá teh épp nemze túlbuzg szint volta úgyszint therapeut Egyptomba Legnevezetese tagjá vá E.-n utók szeméb Jochan ha-Kóh Kereszte Ján a e jelentéktelene vidé pa törzsb származo a mozzanat vi gyakorlatá azálta ho keresztvize il Jord vizéb va alábuká alkalmaz bűnbocsánatná Ebb ágáb E.-n ere kereszténysé Testament hallgatá E.-r szerz szimpátiáján je anna ho egyenes esszén szempontb nézt akko társadalom az eseményeir il ho maguk E.-n tekintetté Feltű őskereszténys hasonlatossá E.-ka Mindkettőn ugyanoly kommunizm uralkodo Apostol Csele I 34- ugyan h fürdés-keresztelésbe prófétas hatalmába ugyan ellensze házasságg szembe ugyan fokozo h Messi köze eljövetelébe ugyanaz társadal organizációj vo ugyanoly egyén lehetől vánd életm szegénysegélyezé ugyanaz szeretet-ünnepségekk szeretet-törvényekke A am etikájár Evangélium enn függeléke valami Phil Hippolyt Eno könyvén ré eti szl szövege valami ma rabbinik irodal Talmu Apokrif st feljegyezne annyi kézzelfogható teszi ho kereszténys elsősorb mű ho el keresztény volta m ma Jéz esszén szentne késő Keresztelőn neveze kohani Jánosn tanítvány ho tudomá ez r isme megállapítása tagadás ven n lehe jólleh ma Jéz túl szigor n prédikált Még túlvilágiassá mi uralko ele kereszténység részér kerü Chásszideus Farizeuso Irodalom Kohl Je Encyc 19 Franke D Essä Zeitschri f d religiös Interess d Judentu 18 a D Essä na talm sch Quell Monatsschri 18 Böhme Kit Jiszra Warsza 18 Weinstei Beiträ z Geschich d Essä Wi 189 Graet Geschich d Jud II k Derembour Ess s histoi géograph Palesti 18 Jos Geschich d Judentu u sein Sekt Phil Vi contemplati Oxfo 18 Herzfel Geschich d Volk Isra II Ginzbur T Essenc the Histo a the Doctrin Lond 18 Friedlände Z Entstchungsgeschich d Christentu 18 Wellhause Israelitisc u jüdisc Geschich 18 Schüre Geschich d Volk Isra ki I Luciu D Essenism sein Verhältn z Judentu Hügenfel Ketzergeschich d Urchristentu 18 Krau Sámue D Leb Je Berl 19 Ezenkív Kereszténys zsidós viszon címs irodalm i

11293.

CÍMS Esszénu

SZÓCI Esszénu g esszén l essa ar cenó h hásó Gra sz h hallga gyök fariz párt er szigor aszk kommuni jell sze tagj jelentős rendkí na m keresztény alapí közü kerül E lemond fö é külsőségeir sz éle él kommuni ala rendezked Jóindulatuk se kéts messi reménységü farizeusok tanult e jó életbölcsele tanított lassank életr magá család lemondt kü élveze megvetett misztériumok hit csodá várt Plin Holt-ten melle tele vi csodájá tar mon ról h évez pé gyer nél tart f közösségük Ph n tisztelet bes ró szeri Mó avat tízez misztériumo e szentél öre volt korá 4 E.- t a m kézműve földmíve tel kommunizmus éln megve rabszolgaság kerü áldozathozat szertartá esküszn szentsé töreked különöskép szigor tart szombat mel Törv magyarázás fordítan Josep Antiquita Be Juda 2 rész m filozóf iskol rész m félpog rít baboná köv misztikusok len ők mod kereszt teológu köz különö Schü a álláspont h fé zsi fé pog szoká kever szektá m évszázado élhet Palesztiná anélk h rabbini irodalomb bármif nyo hagy vol utó vélem azon egés helytá egye Josephusé s Valószí h apokalipti irodalom n rés v Sz remeté em közöt Joseph Kétségtel h makkabeu elő kor p megv Judaeá m farizeu chászideusok Makk Makk vet eredetük On vet tradíciói r chászideu szokás követ imá v elmélyedésb reggelenk szertar el ó töltöt magu mélyed mely eszmél f kir jö kí lábu harap Berá Tosze B szom megtartásá pedán volt h szomba önvédelem fog fegyv háb ide Makk Makk külö szigor vonatkoztat magu tartot leviták elő tisztas törvények Kétségtel h rés tel szüzesség személ vagyo feloszto több kö jeruzsál templom jótékonysá titok gyakorol fő szegén rész szolg gyűjtőszekrén ad pén Ph kieme h anny kifogásta sz éle élt h legkegyetlen zsar Heró tud vá kovácso ellen Jellem h késő kereszt egyh í ép kommunizmusu eme dícséről anny tanításaik Hippoly Refuta omn haeres művé kieme h megve vagy megoszt mindenü szűkölködőkk valóság közü se gazdag másikn valóság szerzetesr volt akik visel v állapít minde fe ruhá já tisztasá ol mérték ügyelt h ola használt at tart h tisztátal vár házaik egyszer lemond telje köztulajdo tet azok ma pe i so barangol mezők sem vit magukk m minden vol szá bősé for bizonyít h szigorít felfog farizeu volt Magu testv közösség tekintet vezető mis v maa Tosze P v ma móz chásszideusok származtat maguk E. való felvilágosod fariz tudós aki nagy respektált i bölcs ugyan tekintet m m amilyen tudomán megállapí lát túlvilá e vilá sz boldog keresői a kötel fö élet keve törődt kultúrá szüksé kényel elvetett emell pe tisztátlan emb gyenge kútforrásá megszemélyesítőjé tekintet társadalmuk csak telje kizárt Ez szem farizeus akik etiká lényegé ugya vo m E. akik c csodák mági általá misztériumo v haj v v lehetsé emb társada éle tartot sze el tanításaik gyakorlatuk egyar csa ott szents mint fő v szemükb Ép ez Tal elők Josep meglehető lené ők Sz talmudtraktá nyilatko esszénusr bolo vilá elpusztí talmudszer kö Elié Hyrca S 15 Nedá Jo Chala S 1 tanna szimpatiz E.-k raj kí töb vol Tal rabbi közö apok apokalipti iroda szá tanítá ve E.-n Tar Jerusa Ta d Elija a chásszidim neveztetn Felt tanításaik Angyalt Sz Sz lé gyak használa chásszideuso kí zs ál uto századá zelot te ép nemz túlbuz szin volt úgyszin therapeu Egyptomb Legnevezetes tagj v E.- utó szemé Jocha ha-Kó Kereszt Já jelentéktelen vid p törzs származ mozzana v gyakorlat azált h keresztviz i Jor vizé v alábuk alkalma bűnbocsánatn Eb ágá E.- er kereszténys Testamen hallgat E.- szer szimpátiájá j ann h egyene esszé szempont néz akk társadalo a eseményei i h magu E.- tekintett Felt őskeresztény hasonlatoss E.-k Mindkettő ugyanol kommuniz uralkod Aposto Csel 34 ugya fürdés-keresztelésb próféta hatalmáb ugya ellensz házasság szemb ugya fokoz Mess köz eljöveteléb ugyana társada organizáció v ugyanol egyé lehető ván élet szegénysegélyez ugyana szeretet-ünnepségek szeretet-törvényekk a etikájá Evangéliu en függelék valam Phi Hippoly En könyvé r et sz szöveg valam m rabbini iroda Talm Apokri s feljegyezn anny kézzelfoghat tesz h keresztény elsősor m h e keresztén volt m Jé esszé szentn kés Keresztelő nevez kohan János tanítván h tudom e ism megállapítás tagadá ve leh jólle m Jé tú szigo prédikál Mé túlvilágiass m uralk el kereszténysé részé ker Chásszideu Farizeus Irodalo Koh J Ency 1 Frank Ess Zeitschr religiö Interes Judent 1 Ess n tal sc Quel Monatsschr 1 Böhm Ki Jiszr Warsz 1 Weinste Beitr Geschic Ess W 18 Grae Geschic Ju I Derembou Es histo géograp Palest 1 Jo Geschic Judent sei Sek Phi V contemplat Oxf 1 Herzfe Geschic Vol Isr I Ginzbu Essen th Hist th Doctri Lon 1 Friedländ Entstchungsgeschic Christent 1 Wellhaus Israelitis jüdis Geschic 1 Schür Geschic Vol Isr k Luci Essenis sei Verhält Judent Hügenfe Ketzergeschic Urchristent 1 Kra Sámu Le J Ber 1 Ezenkí Keresztény zsidó viszo cím irodal

11293

CÍM Esszén

SZÓC Esszén esszé ess a cen hás Gr s hallg gyö fari pár e szigo asz kommun jel sz tag jelentő rendk n keresztén alap köz kerü lemon f külsőségei s él é kommun al rendezke Jóindulatu s két mess reménység farizeuso tanul j életbölcsel tanítot lassan élet mag csalá lemond k élvez megvetet misztériumo hi csod vár Pli Holt-te mell tel v csodáj ta mo ró éve p gye né tar közösségü P tisztele be r szer M ava tíze misztérium szenté ör vol kor E. kézműv földmív te kommunizmu él megv rabszolgasá ker áldozathoza szertart esküsz szents töreke különöské szigo tar szomba me Tör magyarázá fordíta Jose Antiquit B Jud rés filozó isko rés félpo rí babon kö misztikuso le ő mo keresz teológ kö külön Sch álláspon f zs f po szok keve szekt évszázad élhe Palesztin anél rabbin irodalom bármi ny hag vo ut véle azo egé helyt egy Josephus Valósz apokalipt irodalo ré S remet e közö Josep Kétségte makkabe el ko meg Judae farize chászideuso Mak Mak ve eredetü O ve tradíció chászide szoká köve im elmélyedés reggelen szerta e töltö mag mélye mel eszmé ki j k láb hara Ber Tosz szo megtartás pedá vol szomb önvédele fo fegy há id Mak Mak kül szigo vonatkozta mag tarto levitá el tiszta törvénye Kétségte ré te szüzessé szemé vagy feloszt töb k jeruzsá templo jótékonys tito gyakoro f szegé rés szol gyűjtőszekré a pé P kiem ann kifogást s él él legkegyetle zsa Her tu v kovács elle Jelle kés keresz egy é kommunizmus em dícsérő ann tanításai Hippol Refut om haere műv kiem megv vag megosz minden szűkölködők valósá köz s gazda másik valósá szerzetes vol aki vise állapí mind f ruh j tisztas o mérté ügyel ol használ a tar tisztáta vá házai egysze lemon telj köztulajd te azo m p s barango mező se vi maguk minde vo sz bős fo bizonyí szigorí felfo farize vol Mag test közössé tekinte vezet mi ma Tosz m mó chásszideuso származta magu E val felvilágoso fari tudó ak nag respektál bölc ugya tekinte amilye tudomá megállap lá túlvil vil s boldo kereső köte f éle kev törőd kultúr szüks kénye elvetet emel p tisztátla em gyeng kútforrás megszemélyesítőj tekinte társadalmu csa telj kizár E sze farizeu aki etik lényeg ugy v E aki csodá mág által misztérium ha lehets em társad él tarto sz e tanításai gyakorlatu egya cs ot szent min f szemük É e Ta elő Jose meglehet len ő S talmudtrakt nyilatk esszénus bol vil elpuszt talmudsze k Eli Hyrc 1 Ned J Chal tann szimpati E.- ra k tö vo Ta rabb köz apo apokalipt irod sz tanít v E.- Ta Jerus T Elij chásszidi neveztet Fel tanításai Angyal S S l gya használ chásszideus k z á ut század zelo t é nem túlbu szi vol úgyszi therape Egyptom Legnevezete tag E. ut szem Joch ha-K Keresz J jelentéktele vi törz szárma mozzan gyakorla azál keresztvi Jo viz alábu alkalm bűnbocsánat E ág E. e keresztény Testame hallga E. sze szimpátiáj an egyen essz szempon né ak társadal eseménye mag E. tekintet Fel őskeresztén hasonlatos E.- Mindkett ugyano kommuni uralko Apost Cse 3 ugy fürdés-keresztelés prófét hatalmá ugy ellens házassá szem ugy foko Mes kö eljövetelé ugyan társad organizáci ugyano egy lehet vá éle szegénysegélye ugyan szeretet-ünnepsége szeretet-törvények etikáj Evangéli e függelé vala Ph Hippol E könyv e s szöve vala rabbin irod Tal Apokr feljegyez ann kézzelfogha tes keresztén elsőso kereszté vol J essz szent ké Keresztel neve koha Jáno tanítvá tudo is megállapítá tagad v le jóll J t szig prédiká M túlvilágias ural e kereszténys rész ke Chásszide Farizeu Irodal Ko Enc Fran Es Zeitsch religi Intere Juden Es ta s Que Monatssch Böh K Jisz Wars Weinst Beit Geschi Es 1 Gra Geschi J Derembo E hist géogra Pales J Geschi Juden se Se Ph contempla Ox Herzf Geschi Vo Is Ginzb Esse t His t Doctr Lo Friedlän Entstchungsgeschi Christen Wellhau Israeliti jüdi Geschi Schü Geschi Vo Is Luc Esseni se Verhäl Juden Hügenf Ketzergeschi Urchristen Kr Sám L Be Ezenk Keresztén zsid visz cí iroda

1129

CÍ Esszé

SZÓ Esszé essz es ce há G hall gy far pá szig as kommu je s ta jelent rend kereszté ala kö ker lemo külsősége é kommu a rendezk Jóindulat ké mes reménysé farizeus tanu életbölcse taníto lassa éle ma csal lemon élve megvete misztérium h cso vá Pl Holt-t mel te csodá t m r év gy n ta közösség tisztel b sze av tíz misztériu szent ö vo ko E kézmű földmí t kommunizm é meg rabszolgas ke áldozathoz szertar esküs szent törek különösk szig ta szomb m Tö magyaráz fordít Jos Antiqui Ju ré filoz isk ré félp r babo k misztikus l m keres teoló k külö Sc álláspo z p szo kev szek évszáza élh Paleszti ané rabbi irodalo bárm n ha v u vél az eg hely eg Josephu Valós apokalip irodal r reme köz Jose Kétségt makkab e k me Juda fariz chászideus Ma Ma v eredet v tradíci chászid szok köv i elmélyedé reggele szert tölt ma mély me eszm k lá har Be Tos sz megtartá ped vo szom önvédel f feg h i Ma Ma kü szig vonatkozt ma tart levit e tiszt törvény Kétségt r t szüzess szem vag felosz tö jeruzs templ jótékony tit gyakor szeg ré szo gyűjtőszekr p kie an kifogás é é legkegyetl zs He t kovác ell Jell ké keres eg kommunizmu e dícsér an tanítása Hippo Refu o haer mű kie meg va megos minde szűkölködő valós kö gazd mási valós szerzete vo ak vis állap min ru tiszta mért ügye o haszná ta tisztát v háza egysz lemo tel köztulaj t az barang mez s v magu mind v s bő f bizony szigor felf fariz vo Ma tes közöss tekint veze m m Tos m chásszideus származt mag va felvilágos far tud a na respektá böl ugy tekint amily tudom megálla l túlvi vi bold keres köt él ke törő kultú szük kény elvete eme tisztátl e gyen kútforrá megszemélyesítő tekint társadalm cs tel kizá sz farize ak eti lénye ug ak csod má álta misztériu h lehet e társa é tart s tanítása gyakorlat egy c o szen mi szemü T el Jos meglehe le talmudtrak nyilat esszénu bo vi elpusz talmudsz El Hyr Ne Cha tan szimpat E. r t v T rab kö ap apokalip iro s taní E. T Jeru Eli chásszid nevezte Fe tanítása Angya gy haszná chásszideu u száza zel ne túlb sz vo úgysz therap Egypto Legnevezet ta E u sze Joc ha- Keres jelentéktel v tör szárm mozza gyakorl azá keresztv J vi aláb alkal bűnbocsána á E keresztén Testam hallg E sz szimpátiá a egye ess szempo n a társada esemény ma E tekinte Fe őskereszté hasonlato E. Mindket ugyan kommun uralk Apos Cs ug fürdés-keresztelé prófé hatalm ug ellen házass sze ug fok Me k eljövetel ugya társa organizác ugyan eg lehe v él szegénysegély ugya szeretet-ünnepség szeretet-törvénye etiká Evangél függel val P Hippo köny szöv val rabbi iro Ta Apok feljegye an kézzelfogh te kereszté elsős kereszt vo ess szen k Kereszte nev koh Ján tanítv tud i megállapít taga l jól szi prédik túlvilágia ura keresztény rés k Chásszid Farize Iroda K En Fra E Zeitsc relig Inter Jude E t Qu Monatssc Bö Jis War Weins Bei Gesch E Gr Gesch Deremb his géogr Pale Gesch Jude s S P contempl O Herz Gesch V I Ginz Ess Hi Doct L Friedlä Entstchungsgesch Christe Wellha Israelit jüd Gesch Sch Gesch V I Lu Essen s Verhä Jude Hügen Ketzergesch Urchriste K Sá B Ezen Kereszté zsi vis c irod