11294.htm
CÍMSZÓ: Esszénusok
SZÓCIKK: "Josephus
(Antiquitates 15 10, § 4; 18. 1, § 5 és De Bello Judaico 2. 8 § 2-13), részint
mint filozófiai iskolát, részint mint félpogány rítust és babonákat követő misztikusokat,
lenézi őket. A modern keresztény teológusok között különösen Schürer van azon
az állásponton, hogy félig zsidó, félig pogány szokások keveréke az B.
szektája, mely évszázadokon át élhetett Palesztinában anélkül, hogy a
rabbinikus irodalomban, bármiféle nyomot hagyott volna. Ez utóbbi vélemény
azonban nem egészen helytálló s nem egyezik Josephuséval sem. Valószínű, hogy
az apokaliptikus irodalomban nagy részük van. Szent remetéket is említ közöttük
Josephus. Kétségtelen, hogy a makkabeusok előtti korban ez a párt is megvolt
Judaeában s úgy ők, mint a farizeusok a chászideusoktól (I Makkab. 2. 42, 7.
13; II. Makkab. 14. 6) vették eredetüket. Onnan vették tradícióikat is. A régi
chászideusok szokásait követték az imánál való elmélyedésben; reggelenként a
szertartás előtt egy órát töltöttek el magukba mélyedve, melyből nem eszméltek
fel, sem ha a király jött, sem ha egy kígyó a lábukba harapott (Berách. 5. 1;
Toszefta Ber. 32b). A szombat megtartásában oly pedánsak voltak, hogy szombaton
még önvédelemből sem fogtak fegyvert háború idején sem (I. Makkab. 2. 38; II.
Makkab. 5. 25, 15. 4); különös szigorral vonatkoztatták magukra és tartották be
a levitáknak előírt tisztasági törvényeket. Kétségtelen, hogy egy részük teljes
szüzességben élt s személyes vagyonát felosztotta a többiek közt. A jeruzsálemi
templomban a jótékonyságot titokban gyakorolták s főleg a szegények részére
szolgáló gyűjtőszekrénybe adtak pénzt. Philo kiemeli, hogy az B. annyira
kifogástalan és szent életet éltek, hogy még a legkegyetlenebb zsarnok - t. i.
Heródes - sem tudott vádat kovácsolni ellenük. Jellemző, hogy a későbbi
keresztény egyházi írók éppen a kommunizmusukat emelik ki dícsérőleg, nem
annyira tanításaikat. Így Hippolytus Refutatio omnium haeresium c. művében
kiemeli, «hogy megvetik a vagyont s megosztják mindenüket a szűkölködőkkel; a
valóságban közülük senki sem gazdagabb a másiknál.» Az E. valósággal
szerzetesrend voltak, akiknek viselete is meg volt állapítva: mindenki fehér
ruhában járt; a tisztaságra olyan mértékben ügyeltek, hogy még olajat sem
használtak, attól tartva, hogy az tisztátalan. Az E. városi házaikról
egyszerűen lemondtak s teljesen köztulajdonná tették azokat, ők maguk pedig
igen sokat barangoltak a mezőkön, de semmit se vittek magukkal, mert mindenütt voltak
E. A számos bőséges forrás azt bizonyítja, hogy az E. szigorított felfogású
farizeusok voltak. Magukat testvéri közösségnek tekintették s vezetőjük a
«mismor» vagy «maamod» (Toszefta Peah 4. 7) volt s már ők maguk a mózesi
chásszideusoktól származtatták magukat. Az E.-at a valóban felvilágosodott
farizeus tudósok, akiket ők is nagyban respektáltak, igen bölcsen, ugyanúgy
tekintették már, mint amilyennek a tudományos megállapítás látja: túlvilági, de
nem erre a világra szóló boldogság keresőinek akik a kötelező földi élettel
keveset törődtek, s a kultúrához szükséges kényelmet is elvetették, emellett
pedig a nőt a tisztátlanság és emberi gyengeség kútforrásának és
megszemélyesítőjének tekintették s társadalmukból csaknem teljesen kizárták.
Ezzel szemben a farizeusok, akiknek etikájuk lényegében ugyanaz volt, mint az
E.-é, akiknél csak a csodákra, mágiára s általában misztériumokra való hajlam
volt új, a való és lehetséges emberi és társadalmi életet tartották szemük
előtt tanításaikban és gyakorlatukban egyaránt s a család és otthon szentsége
mintegy főcél volt szemükben. Éppen ezért a Talmud s az előkelő Josephus
meglehetősen lenézik őket; a «Szóta» talmudtraktátus (3. 4) így nyilatkozik egy
esszénusról, «bolond, aki a világot elpusztítja». A talmudszerzők közül R.
Eliézer ben Hyrcanos (Sab. 153a, Nedárim 20b) és R. Joszé ben Chalafta (Sab.
118b), a két tannaita szimpatizált az E.-kal, de rajtuk kívül többen is voltak
E. a Talmud rabbijai között. Az apokrif és apokaliptikus irodalom is számos
tanítását vette fel az E.-nak, igy a Targum Jerusalmi és Tanná debé Elijahú,
ahol chásszidimnek neveztetnek. Feltűnő tanításaikban az Angyaltan, a «Szent
hév» és «Szent lélek» gyakori használata. A chásszideusokon kívül a zsidó állam
utolsó századának zelotái, tehát éppen a nemzeti túlbuzgói szintén E. voltak,
úgyszintén a therapeuták Egyptomban. Legnevezetesebb tagjává vált az E.-nak az
utókor szemében Jochanan ha-Kóhen (Keresztelő János), aki egy jelentéktelenebb
vidéki papi törzsből származott s aki új mozzanatot vitt be az E. gyakorlatába
azáltal, hogy keresztvizet, ill. a Jordán vizében való alábukást alkalmazta
bűnbocsánatnál. Ebből az ágából az E.-nak eredt a kereszténység. Az Új
Testamentum hallgatása az E.-ról a szerzők szimpátiájának jele s annak, hogy ők
egyenesen esszénus szempontból néztek az akkori társadalomra s azok
eseményeire, ill. hogy magukat E.-nak tekintették. Feltűnő az őskereszténység
hasonlatossága az E.-kal: Mindkettőnél ugyanolyan kommunizmus uralkodott
(Apostolok Cselek. IV. 34-35); ugyanaz a hit a fürdés-keresztelésben, a
prófétaság hatalmában; ugyanaz az ellenszenv a házassággal szemben, ugyanaz a
fokozott hit a Messiás közeli eljövetelében, de ugyanazon társadalmi
organizációjuk is volt s ugyanolyan egyéni, lehetőleg vándor életmód és szegénysegélyezés,
ugyanazon szeretet-ünnepségekkel és szeretet-törvényekkel. Az, amit az E.
etikájáról az Evangéliumok s ennek függelékei, valamint Philo, Hippolytos és
Enoch könyvének régi etióp és szláv szövegei, valamint maga a rabbinikus
irodalom (Talmud, Apokrifák stb.) feljegyeznek, annyira kézzelfoghatóvá teszik,
hogy a kereszténység elsősorban az E. műve s hogy az első keresztények E.
voltak, míg maga Jézus az esszénus szentnek, a később Keresztelőnek nevezett
kohanita Jánosnak a tanítványa: hogy a tudomány ezen rég ismert megállapításait
tagadásba venni nem lehet, jóllehet maga Jézus az E. túlzó szigorát nem
prédikálta. Mégis a túlvilágiasság, mint uralkodó elem, a kereszténységbe az E.
részéről került be (l. Chásszideusok és Farizeusok. Irodalom:. K. Kohler (Jew.
Encycl. 1904); Z. Frankel, Die Essäer (Zeitschrift für die religiösen
Interessen des Judentums 1846). u. a., Die Essäer nach talmud schen Quellen
(Monatsschrift 1853); Böhmer, Kitbé Jiszraél (Warszawa 1849); N. L. Weinstein,
Beiträge zur Geschichte der Essäer (Wien 1892; Graetz. Geschichte der Juden
III. k.; Derembourg, Essai sur histoire et géographie de la Palestine (1867);
Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten ; Philo, De Vita contemplativa
(Oxford 1895); Herzfeld, Geschichte des Volkes Israel III. ; C. D Ginzburg, The
Essencs, their History and their Doctrines (London 1864); M. Friedländer, Zur
Entstchungsgeschichte des Christentums (1894): Wellhausen, Israelitische und
jüdische Geschichte (1895); Schürer, Geschichte des Volkes Israel (3 kiad II.);
Lucius, Der Essenismus in seinem Verhältnis zum Judentum; Hügenfeld,
Ketzergeschichte des Urchristentums (1884) ; Krausz Sámuel, Das Leben Jesu
(Berlin 1902) Ezenkívül l. Kereszténység és zsidóság viszonya címszó irodalmát
is."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1294. címszó a lexikon =>
242. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11294.htm
CÍMSZÓ: Esszénusok
SZÓCIKK: Josephus Antiquitates 15 10, § 4; 18. 1, § 5 és De Bello Judaico
2. 8 § 2-13 , részint mint filozófiai iskolát, részint mint félpogány rítust és
babonákat követő misztikusokat, lenézi őket. A modern keresztény teológusok
között különösen Schürer van azon az állásponton, hogy félig zsidó, félig
pogány szokások keveréke az B. szektája, mely évszázadokon át élhetett
Palesztinában anélkül, hogy a rabbinikus irodalomban, bármiféle nyomot hagyott
volna. Ez utóbbi vélemény azonban nem egészen helytálló s nem egyezik
Josephuséval sem. Valószínű, hogy az apokaliptikus irodalomban nagy részük van.
Szent remetéket is említ közöttük Josephus. Kétségtelen, hogy a makkabeusok
előtti korban ez a párt is megvolt Judaeában s úgy ők, mint a farizeusok a
chászideusoktól I Makkab. 2. 42, 7. 13; II. Makkab. 14. 6 vették eredetüket.
Onnan vették tradícióikat is. A régi chászideusok szokásait követték az imánál
való elmélyedésben; reggelenként a szertartás előtt egy órát töltöttek el
magukba mélyedve, melyből nem eszméltek fel, sem ha a király jött, sem ha egy
kígyó a lábukba harapott Berách. 5. 1; Toszefta Ber. 32b . A szombat
megtartásában oly pedánsak voltak, hogy szombaton még önvédelemből sem fogtak
fegyvert háború idején sem I. Makkab. 2. 38; II. Makkab. 5. 25, 15. 4 ; különös
szigorral vonatkoztatták magukra és tartották be a levitáknak előírt tisztasági
törvényeket. Kétségtelen, hogy egy részük teljes szüzességben élt s személyes
vagyonát felosztotta a többiek közt. A jeruzsálemi templomban a jótékonyságot
titokban gyakorolták s főleg a szegények részére szolgáló gyűjtőszekrénybe
adtak pénzt. Philo kiemeli, hogy az B. annyira kifogástalan és szent életet
éltek, hogy még a legkegyetlenebb zsarnok - t. i. Heródes - sem tudott vádat
kovácsolni ellenük. Jellemző, hogy a későbbi keresztény egyházi írók éppen a
kommunizmusukat emelik ki dícsérőleg, nem annyira tanításaikat. Így Hippolytus
Refutatio omnium haeresium c. művében kiemeli, hogy megvetik a vagyont s
megosztják mindenüket a szűkölködőkkel; a valóságban közülük senki sem
gazdagabb a másiknál. Az E. valósággal szerzetesrend voltak, akiknek viselete
is meg volt állapítva: mindenki fehér ruhában járt; a tisztaságra olyan
mértékben ügyeltek, hogy még olajat sem használtak, attól tartva, hogy az
tisztátalan. Az E. városi házaikról egyszerűen lemondtak s teljesen
köztulajdonná tették azokat, ők maguk pedig igen sokat barangoltak a mezőkön,
de semmit se vittek magukkal, mert mindenütt voltak E. A számos bőséges forrás
azt bizonyítja, hogy az E. szigorított felfogású farizeusok voltak. Magukat
testvéri közösségnek tekintették s vezetőjük a mismor vagy maamod Toszefta Peah
4. 7 volt s már ők maguk a mózesi chásszideusoktól származtatták magukat. Az
E.-at a valóban felvilágosodott farizeus tudósok, akiket ők is nagyban
respektáltak, igen bölcsen, ugyanúgy tekintették már, mint amilyennek a
tudományos megállapítás látja: túlvilági, de nem erre a világra szóló boldogság
keresőinek akik a kötelező földi élettel keveset törődtek, s a kultúrához
szükséges kényelmet is elvetették, emellett pedig a nőt a tisztátlanság és
emberi gyengeség kútforrásának és megszemélyesítőjének tekintették s
társadalmukból csaknem teljesen kizárták. Ezzel szemben a farizeusok, akiknek
etikájuk lényegében ugyanaz volt, mint az E.-é, akiknél csak a csodákra,
mágiára s általában misztériumokra való hajlam volt új, a való és lehetséges
emberi és társadalmi életet tartották szemük előtt tanításaikban és
gyakorlatukban egyaránt s a család és otthon szentsége mintegy főcél volt
szemükben. Éppen ezért a Talmud s az előkelő Josephus meglehetősen lenézik
őket; a Szóta talmudtraktátus 3. 4 így nyilatkozik egy esszénusról, bolond, aki
a világot elpusztítja . A talmudszerzők közül R. Eliézer ben Hyrcanos Sab.
153a, Nedárim 20b és R. Joszé ben Chalafta Sab. 118b , a két tannaita
szimpatizált az E.-kal, de rajtuk kívül többen is voltak E. a Talmud rabbijai
között. Az apokrif és apokaliptikus irodalom is számos tanítását vette fel az
E.-nak, igy a Targum Jerusalmi és Tanná debé Elijahú, ahol chásszidimnek
neveztetnek. Feltűnő tanításaikban az Angyaltan, a Szent hév és Szent lélek
gyakori használata. A chásszideusokon kívül a zsidó állam utolsó századának zelotái,
tehát éppen a nemzeti túlbuzgói szintén E. voltak, úgyszintén a therapeuták
Egyptomban. Legnevezetesebb tagjává vált az E.-nak az utókor szemében Jochanan
ha-Kóhen Keresztelő János , aki egy jelentéktelenebb vidéki papi törzsből
származott s aki új mozzanatot vitt be az E. gyakorlatába azáltal, hogy
keresztvizet, ill. a Jordán vizében való alábukást alkalmazta bűnbocsánatnál.
Ebből az ágából az E.-nak eredt a kereszténység. Az Új Testamentum hallgatása
az E.-ról a szerzők szimpátiájának jele s annak, hogy ők egyenesen esszénus
szempontból néztek az akkori társadalomra s azok eseményeire, ill. hogy magukat
E.-nak tekintették. Feltűnő az őskereszténység hasonlatossága az E.-kal:
Mindkettőnél ugyanolyan kommunizmus uralkodott Apostolok Cselek. IV. 34-35 ; ugyanaz
a hit a fürdés-keresztelésben, a prófétaság hatalmában; ugyanaz az ellenszenv a
házassággal szemben, ugyanaz a fokozott hit a Messiás közeli eljövetelében, de
ugyanazon társadalmi organizációjuk is volt s ugyanolyan egyéni, lehetőleg
vándor életmód és szegénysegélyezés, ugyanazon szeretet-ünnepségekkel és
szeretet-törvényekkel. Az, amit az E. etikájáról az Evangéliumok s ennek
függelékei, valamint Philo, Hippolytos és Enoch könyvének régi etióp és szláv
szövegei, valamint maga a rabbinikus irodalom Talmud, Apokrifák stb.
feljegyeznek, annyira kézzelfoghatóvá teszik, hogy a kereszténység elsősorban
az E. műve s hogy az első keresztények E. voltak, míg maga Jézus az esszénus
szentnek, a később Keresztelőnek nevezett kohanita Jánosnak a tanítványa: hogy a
tudomány ezen rég ismert megállapításait tagadásba venni nem lehet, jóllehet
maga Jézus az E. túlzó szigorát nem prédikálta. Mégis a túlvilágiasság, mint
uralkodó elem, a kereszténységbe az E. részéről került be l. Chásszideusok és
Farizeusok. Irodalom:. K. Kohler Jew. Encycl. 1904 ; Z. Frankel, Die Essäer
Zeitschrift für die religiösen Interessen des Judentums 1846 . u. a., Die
Essäer nach talmud schen Quellen Monatsschrift 1853 ; Böhmer, Kitbé Jiszraél
Warszawa 1849 ; N. L. Weinstein, Beiträge zur Geschichte der Essäer Wien 1892;
Graetz. Geschichte der Juden III. k.; Derembourg, Essai sur histoire et
géographie de la Palestine 1867 ; Jost, Geschichte des Judentums und seiner
Sekten ; Philo, De Vita contemplativa Oxford 1895 ; Herzfeld, Geschichte des Volkes
Israel III. ; C. D Ginzburg, The Essencs, their History and their Doctrines
London 1864 ; M. Friedländer, Zur Entstchungsgeschichte des Christentums 1894 :
Wellhausen, Israelitische und jüdische Geschichte 1895 ; Schürer, Geschichte
des Volkes Israel 3 kiad II. ; Lucius, Der Essenismus in seinem Verhältnis zum
Judentum; Hügenfeld, Ketzergeschichte des Urchristentums 1884 ; Krausz Sámuel,
Das Leben Jesu Berlin 1902 Ezenkívül l. Kereszténység és zsidóság viszonya
címszó irodalmát is.
11294.ht
CÍMSZÓ Esszénuso
SZÓCIKK Josephu Antiquitate 1 10 4 18 1 é D Bell Judaic 2 2-1 részin min
filozófia iskolát részin min félpogán rítus é babonáka követ misztikusokat
lenéz őket moder keresztén teológuso közöt különöse Schüre va azo a állásponton
hog féli zsidó féli pogán szokáso keverék a B szektája mel évszázadoko á
élhetet Palesztinába anélkül hog rabbiniku irodalomban bármifél nyomo hagyot
volna E utóbb vélemén azonba ne egésze helytáll ne egyezi Josephuséva sem
Valószínű hog a apokaliptiku irodalomba nag részü van Szen remetéke i emlí
közöttü Josephus Kétségtelen hog makkabeuso előtt korba e pár i megvol Judaeába
úg ők min farizeuso chászideusoktó Makkab 2 42 7 13 II Makkab 14 vetté
eredetüket Onna vetté tradícióika is rég chászideuso szokásai követté a imáná val
elmélyedésben reggelenkén szertartá előt eg órá töltötte e magukb mélyedve
melybő ne eszmélte fel se h királ jött se h eg kígy lábukb harapot Berách 5 1
Toszeft Ber 32 szomba megtartásába ol pedánsa voltak hog szombato mé
önvédelembő se fogta fegyver hábor idejé se I Makkab 2 38 II Makkab 5 25 15
különö szigorra vonatkoztattá magukr é tartottá b levitákna előír tisztaság
törvényeket Kétségtelen hog eg részü telje szüzességbe él személye vagyoná
felosztott többie közt jeruzsálem templomba jótékonyságo titokba gyakoroltá
főle szegénye részér szolgál gyűjtőszekrényb adta pénzt Phil kiemeli hog a B
annyir kifogástala é szen élete éltek hog mé legkegyetleneb zsarno t i Heróde
se tudot váda kovácsoln ellenük Jellemző hog később keresztén egyház író éppe
kommunizmusuka emeli k dícsérőleg ne annyir tanításaikat Íg Hippolytu Refutati
omniu haeresiu c művébe kiemeli hog megveti vagyon megosztjá mindenüke
szűkölködőkkel valóságba közülü senk se gazdagab másiknál A E valóságga
szerzetesren voltak akikne viselet i me vol állapítva mindenk fehé ruhába járt
tisztaságr olya mértékbe ügyeltek hog mé olaja se használtak attó tartva hog a
tisztátalan A E város házaikró egyszerűe lemondta teljese köztulajdonn tetté
azokat ő magu pedi ige soka barangolta mezőkön d semmi s vitte magukkal mer
mindenüt volta E számo bősége forrá az bizonyítja hog a E szigorítot felfogás
farizeuso voltak Maguka testvér közösségne tekintetté vezetőjü mismo vag maamo
Toszeft Pea 4 vol má ő magu mózes chásszideusoktó származtattá magukat A E.-a
valóba felvilágosodot farizeu tudósok akike ő i nagyba respektáltak ige bölcsen
ugyanúg tekintetté már min amilyenne tudományo megállapítá látja túlvilági d ne
err világr szól boldogsá keresőine aki kötelez föld élette kevese törődtek
kultúráho szüksége kényelme i elvetették emellet pedi nő tisztátlansá é ember
gyengesé kútforrásána é megszemélyesítőjéne tekintetté társadalmukbó csakne
teljese kizárták Ezze szembe farizeusok akikne etikáju lényegébe ugyana volt
min a E.-é akikné csa csodákra mágiár általába misztériumokr val hajla vol új
val é lehetsége ember é társadalm élete tartottá szemü előt tanításaikba é
gyakorlatukba egyarán csalá é ottho szentség minteg főcé vol szemükben Éppe
ezér Talmu a előkel Josephu meglehetőse lenézi őket Szót talmudtraktátu 3 íg nyilatkozi
eg esszénusról bolond ak világo elpusztítj talmudszerző közü R Eliéze be
Hyrcano Sab 153a Nedári 20 é R Josz be Chalaft Sab 118 ké tannait szimpatizál a
E.-kal d rajtu kívü többe i volta E Talmu rabbija között A apokri é
apokaliptiku irodalo i számo tanításá vett fe a E.-nak ig Targu Jerusalm é Tann
deb Elijahú aho chásszidimne neveztetnek Feltűn tanításaikba a Angyaltan Szen
hé é Szen léle gyakor használata chásszideusoko kívü zsid álla utols századána
zelotái tehá éppe nemzet túlbuzgó szinté E voltak úgyszinté therapeutá
Egyptomban Legnevezeteseb tagjáv vál a E.-na a utóko szemébe Jochana ha-Kóhe
Keresztel Jáno ak eg jelentékteleneb vidék pap törzsbő származot ak ú mozzanato
vit b a E gyakorlatáb azáltal hog keresztvizet ill Jordá vizébe val alábukás
alkalmazt bűnbocsánatnál Ebbő a ágábó a E.-na ered kereszténység A Ú Testamentu
hallgatás a E.-ró szerző szimpátiájána jel annak hog ő egyenese esszénu
szempontbó nézte a akkor társadalomr azo eseményeire ill hog maguka E.-na
tekintették Feltűn a őskereszténysé hasonlatosság a E.-kal Mindkettőné
ugyanolya kommunizmu uralkodot Apostolo Cselek IV 34-3 ugyana hi
fürdés-keresztelésben prófétasá hatalmában ugyana a ellenszen házasságga
szemben ugyana fokozot hi Messiá közel eljövetelében d ugyanazo társadalm organizációju
i vol ugyanolya egyéni lehetőle vándo életmó é szegénysegélyezés ugyanazo
szeretet-ünnepségekke é szeretet-törvényekkel Az ami a E etikájáró a
Evangéliumo enne függelékei valamin Philo Hippolyto é Enoc könyvéne rég etió é
szlá szövegei valamin mag rabbiniku irodalo Talmud Apokrifá stb feljegyeznek
annyir kézzelfoghatóv teszik hog kereszténysé elsősorba a E műv hog a els
kereszténye E voltak mí mag Jézu a esszénu szentnek későb Keresztelőne nevezet
kohanit Jánosna tanítványa hog tudomán eze ré ismer megállapításai tagadásb
venn ne lehet jóllehe mag Jézu a E túlz szigorá ne prédikálta Mégi
túlvilágiasság min uralkod elem kereszténységb a E részérő kerül b l
Chásszideuso é Farizeusok Irodalom: K Kohle Jew Encycl 190 Z Frankel Di Essäe
Zeitschrif fü di religiöse Interesse de Judentum 184 u a. Di Essäe nac talmu
sche Quelle Monatsschrif 185 Böhmer Kitb Jiszraé Warszaw 184 N L Weinstein
Beiträg zu Geschicht de Essäe Wie 1892 Graetz Geschicht de Jude III k.
Derembourg Essa su histoir e géographi d l Palestin 186 Jost Geschicht de
Judentum un seine Sekte Philo D Vit contemplativ Oxfor 189 Herzfeld Geschicht
de Volke Israe III C Ginzburg Th Essencs thei Histor an thei Doctrine Londo 186
M Friedländer Zu Entstchungsgeschicht de Christentum 189 Wellhausen Israelitisch
un jüdisch Geschicht 189 Schürer Geschicht de Volke Israe kia II Lucius De
Essenismu i seine Verhältni zu Judentum Hügenfeld Ketzergeschicht de
Urchristentum 188 Kraus Sámuel Da Lebe Jes Berli 190 Ezenkívü l Kereszténysé é
zsidósá viszony címsz irodalmá is
11294.h
CÍMSZ Esszénus
SZÓCIK Joseph Antiquitat 1 1 Bel Judai 2- részi mi filozófi iskolá részi mi
félpogá rítu babonák köve misztikusoka lené őke mode kereszté teológus közö
különös Schür v az állásponto ho fél zsid fél pogá szokás keveré szektáj me
évszázadok élhete Palesztináb anélkü ho rabbinik irodalomba bármifé nyom hagyo
voln utób vélemé azonb n egész helytál n egyez Josephusév se Valószín ho
apokaliptik irodalomb na rész va Sze remeték eml között Josephu Kétségtele ho
makkabeus előt korb pá megvo Judaeáb ú ő mi farizeus chászideusokt Makka 4 1 I
Makka 1 vett eredetüke Onn vett tradícióik i ré chászideus szokása követt imán
va elmélyedésbe reggelenké szertart elő e ór töltött maguk mélyedv melyb n
eszmélt fe s kirá jöt s e kíg lábuk harapo Berác Toszef Be 3 szomb megtartásáb
o pedáns volta ho szombat m önvédelemb s fogt fegyve hábo idej s Makka 3 I
Makka 2 1 külön szigorr vonatkoztatt maguk tartott levitákn előí tisztasá
törvényeke Kétségtele ho e rész telj szüzességb é személy vagyon felosztot
többi köz jeruzsále templomb jótékonyság titokb gyakorolt fől szegény részé
szolgá gyűjtőszekrény adt pénz Phi kiemel ho annyi kifogástal sze élet élte ho
m legkegyetlene zsarn Heród s tudo vád kovácsol ellenü Jellemz ho későb
kereszté egyhá ír épp kommunizmusuk emel dícsérőle n annyi tanításaika Í
Hippolyt Refutat omni haeresi művéb kiemel ho megvet vagyo megosztj mindenük
szűkölködőkke valóságb közül sen s gazdaga másikná valóságg szerzetesre volta
akikn visele m vo állapítv minden feh ruháb jár tisztaság oly mértékb ügyelte
ho m olaj s használta att tartv ho tisztátala váro házaikr egyszerű lemondt
teljes köztulajdon tett azoka mag ped ig sok barangolt mezőkö semm vitt magukka
me mindenü volt szám bőség forr a bizonyítj ho szigoríto felfogá farizeus volta
Maguk testvé közösségn tekintett vezetőj mism va maam Toszef Pe vo m mag móze
chásszideusokt származtatt maguka E.- valób felvilágosodo farize tudóso akik
nagyb respektálta ig bölcse ugyanú tekintett má mi amilyenn tudomány megállapít
látj túlvilág n er világ szó boldogs keresőin ak kötele föl élett keves törődte
kultúráh szükség kényelm elvetetté emelle ped n tisztátlans embe gyenges
kútforrásán megszemélyesítőjén tekintett társadalmukb csakn teljes kizártá Ezz
szemb farizeuso akikn etikáj lényegéb ugyan vol mi E.- akikn cs csodákr mágiá
általáb misztériumok va hajl vo ú va lehetség embe társadal élet tartott szem
elő tanításaikb gyakorlatukb egyará csal otth szentsé minte főc vo szemükbe Épp
ezé Talm előke Joseph meglehetős lenéz őke Szó talmudtraktát í nyilatkoz e
esszénusró bolon a világ elpusztít talmudszerz köz Eliéz b Hyrcan Sa 153 Nedár
2 Jos b Chalaf Sa 11 k tannai szimpatizá E.-ka rajt kív több volt Talm rabbij
közöt apokr apokaliptik irodal szám tanítás vet f E.-na i Targ Jerusal Tan de Elijah
ah chásszidimn neveztetne Feltű tanításaikb Angyalta Sze h Sze lél gyako
használat chásszideusok kív zsi áll utol századán zelotá teh épp nemze túlbuzg
szint volta úgyszint therapeut Egyptomba Legnevezetese tagjá vá E.-n utók
szeméb Jochan ha-Kóh Kereszte Ján a e jelentéktelene vidé pa törzsb származo a
mozzanat vi gyakorlatá azálta ho keresztvize il Jord vizéb va alábuká alkalmaz
bűnbocsánatná Ebb ágáb E.-n ere kereszténysé Testament hallgatá E.-r szerz
szimpátiáján je anna ho egyenes esszén szempontb nézt akko társadalom az
eseményeir il ho maguk E.-n tekintetté Feltű őskereszténys hasonlatossá E.-ka
Mindkettőn ugyanoly kommunizm uralkodo Apostol Csele I 34- ugyan h
fürdés-keresztelésbe prófétas hatalmába ugyan ellensze házasságg szembe ugyan
fokozo h Messi köze eljövetelébe ugyanaz társadal organizációj vo ugyanoly
egyén lehetől vánd életm szegénysegélyezé ugyanaz szeretet-ünnepségekk
szeretet-törvényekke A am etikájár Evangélium enn függeléke valami Phil
Hippolyt Eno könyvén ré eti szl szövege valami ma rabbinik irodal Talmu Apokrif
st feljegyezne annyi kézzelfogható teszi ho kereszténys elsősorb mű ho el
keresztény volta m ma Jéz esszén szentne késő Keresztelőn neveze kohani Jánosn
tanítvány ho tudomá ez r isme megállapítása tagadás ven n lehe jólleh ma Jéz
túl szigor n prédikált Még túlvilágiassá mi uralko ele kereszténység részér
kerü Chásszideus Farizeuso Irodalom Kohl Je Encyc 19 Franke D Essä Zeitschri f
d religiös Interess d Judentu 18 a D Essä na talm sch Quell Monatsschri 18
Böhme Kit Jiszra Warsza 18 Weinstei Beiträ z Geschich d Essä Wi 189 Graet
Geschich d Jud II k Derembour Ess s histoi géograph Palesti 18 Jos Geschich d
Judentu u sein Sekt Phil Vi contemplati Oxfo 18 Herzfel Geschich d Volk Isra II
Ginzbur T Essenc the Histo a the Doctrin Lond 18 Friedlände Z
Entstchungsgeschich d Christentu 18 Wellhause Israelitisc u jüdisc Geschich 18
Schüre Geschich d Volk Isra ki I Luciu D Essenism sein Verhältn z Judentu
Hügenfel Ketzergeschich d Urchristentu 18 Krau Sámue D Leb Je Berl 19 Ezenkív
Kereszténys zsidós viszon címs irodalm i
11294.
CÍMS Esszénu
SZÓCI Josep Antiquita Be Juda 2 rész m filozóf iskol rész m félpog rít
baboná köv misztikusok len ők mod kereszt teológu köz különö Schü a álláspont h
fé zsi fé pog szoká kever szektá m évszázado élhet Palesztiná anélk h rabbini
irodalomb bármif nyo hagy vol utó vélem azon egés helytá egye Josephusé s
Valószí h apokalipti irodalom n rés v Sz remeté em közöt Joseph Kétségtel h
makkabeu elő kor p megv Judaeá m farizeu chászideusok Makk Makk vet eredetük On
vet tradíciói r chászideu szokás követ imá v elmélyedésb reggelenk szertar el ó
töltöt magu mélyed mely eszmél f kir jö kí lábu harap Berá Tosze B szom
megtartásá pedán volt h szomba önvédelem fog fegyv háb ide Makk Makk külö
szigor vonatkoztat magu tartot leviták elő tisztas törvények Kétségtel h rés
tel szüzesség személ vagyo feloszto több kö jeruzsál templom jótékonysá titok
gyakorol fő szegén rész szolg gyűjtőszekrén ad pén Ph kieme h anny kifogásta sz
éle élt h legkegyetlen zsar Heró tud vá kovácso ellen Jellem h késő kereszt
egyh í ép kommunizmusu eme dícséről anny tanításaik Hippoly Refuta omn haeres
művé kieme h megve vagy megoszt mindenü szűkölködőkk valóság közü se gazdag
másikn valóság szerzetesr volt akik visel v állapít minde fe ruhá já tisztasá
ol mérték ügyelt h ola használt at tart h tisztátal vár házaik egyszer lemond
telje köztulajdo tet azok ma pe i so barangol mezők sem vit magukk m minden vol
szá bősé for bizonyít h szigorít felfog farizeu volt Magu testv közösség
tekintet vezető mis v maa Tosze P v ma móz chásszideusok származtat maguk E.
való felvilágosod fariz tudós aki nagy respektált i bölcs ugyan tekintet m m
amilyen tudomán megállapí lát túlvilá e vilá sz boldog keresői a kötel fö élet
keve törődt kultúrá szüksé kényel elvetett emell pe tisztátlan emb gyenge
kútforrásá megszemélyesítőjé tekintet társadalmuk csak telje kizárt Ez szem
farizeus akik etiká lényegé ugya vo m E. akik c csodák mági általá misztériumo
v haj v v lehetsé emb társada éle tartot sze el tanításaik gyakorlatuk egyar
csa ott szents mint fő v szemükb Ép ez Tal elők Josep meglehető lené ők Sz
talmudtraktá nyilatko esszénusr bolo vilá elpusztí talmudszer kö Elié Hyrca S
15 Nedá Jo Chala S 1 tanna szimpatiz E.-k raj kí töb vol Tal rabbi közö apok
apokalipti iroda szá tanítá ve E.-n Tar Jerusa Ta d Elija a chásszidim
neveztetn Felt tanításaik Angyalt Sz Sz lé gyak használa chásszideuso kí zs ál
uto századá zelot te ép nemz túlbuz szin volt úgyszin therapeu Egyptomb
Legnevezetes tagj v E.- utó szemé Jocha ha-Kó Kereszt Já jelentéktelen vid p
törzs származ mozzana v gyakorlat azált h keresztviz i Jor vizé v alábuk
alkalma bűnbocsánatn Eb ágá E.- er kereszténys Testamen hallgat E.- szer
szimpátiájá j ann h egyene esszé szempont néz akk társadalo a eseményei i h
magu E.- tekintett Felt őskeresztény hasonlatoss E.-k Mindkettő ugyanol
kommuniz uralkod Aposto Csel 34 ugya fürdés-keresztelésb próféta hatalmáb ugya
ellensz házasság szemb ugya fokoz Mess köz eljöveteléb ugyana társada
organizáció v ugyanol egyé lehető ván élet szegénysegélyez ugyana
szeretet-ünnepségek szeretet-törvényekk a etikájá Evangéliu en függelék valam
Phi Hippoly En könyvé r et sz szöveg valam m rabbini iroda Talm Apokri s
feljegyezn anny kézzelfoghat tesz h keresztény elsősor m h e keresztén volt m Jé
esszé szentn kés Keresztelő nevez kohan János tanítván h tudom e ism
megállapítás tagadá ve leh jólle m Jé tú szigo prédikál Mé túlvilágiass m uralk
el kereszténysé részé ker Chásszideu Farizeus Irodalo Koh J Ency 1 Frank Ess
Zeitschr religiö Interes Judent 1 Ess n tal sc Quel Monatsschr 1 Böhm Ki Jiszr
Warsz 1 Weinste Beitr Geschic Ess W 18 Grae Geschic Ju I Derembou Es histo
géograp Palest 1 Jo Geschic Judent sei Sek Phi V contemplat Oxf 1 Herzfe
Geschic Vol Isr I Ginzbu Essen th Hist th Doctri Lon 1 Friedländ
Entstchungsgeschic Christent 1 Wellhaus Israelitis jüdis Geschic 1 Schür
Geschic Vol Isr k Luci Essenis sei Verhält Judent Hügenfe Ketzergeschic
Urchristent 1 Kra Sámu Le J Ber 1 Ezenkí Keresztény zsidó viszo cím irodal
11294
CÍM Esszén
SZÓC Jose Antiquit B Jud rés filozó isko rés félpo rí babon kö misztikuso
le ő mo keresz teológ kö külön Sch álláspon f zs f po szok keve szekt évszázad
élhe Palesztin anél rabbin irodalom bármi ny hag vo ut véle azo egé helyt egy
Josephus Valósz apokalipt irodalo ré S remet e közö Josep Kétségte makkabe el
ko meg Judae farize chászideuso Mak Mak ve eredetü O ve tradíció chászide szoká
köve im elmélyedés reggelen szerta e töltö mag mélye mel eszmé ki j k láb hara
Ber Tosz szo megtartás pedá vol szomb önvédele fo fegy há id Mak Mak kül szigo
vonatkozta mag tarto levitá el tiszta törvénye Kétségte ré te szüzessé szemé
vagy feloszt töb k jeruzsá templo jótékonys tito gyakoro f szegé rés szol
gyűjtőszekré a pé P kiem ann kifogást s él él legkegyetle zsa Her tu v kovács
elle Jelle kés keresz egy é kommunizmus em dícsérő ann tanításai Hippol Refut
om haere műv kiem megv vag megosz minden szűkölködők valósá köz s gazda másik
valósá szerzetes vol aki vise állapí mind f ruh j tisztas o mérté ügyel ol
használ a tar tisztáta vá házai egysze lemon telj köztulajd te azo m p s
barango mező se vi maguk minde vo sz bős fo bizonyí szigorí felfo farize vol
Mag test közössé tekinte vezet mi ma Tosz m mó chásszideuso származta magu E
val felvilágoso fari tudó ak nag respektál bölc ugya tekinte amilye tudomá
megállap lá túlvil vil s boldo kereső köte f éle kev törőd kultúr szüks kénye
elvetet emel p tisztátla em gyeng kútforrás megszemélyesítőj tekinte társadalmu
csa telj kizár E sze farizeu aki etik lényeg ugy v E aki csodá mág által misztérium
ha lehets em társad él tarto sz e tanításai gyakorlatu egya cs ot szent min f
szemük É e Ta elő Jose meglehet len ő S talmudtrakt nyilatk esszénus bol vil
elpuszt talmudsze k Eli Hyrc 1 Ned J Chal tann szimpati E.- ra k tö vo Ta rabb
köz apo apokalipt irod sz tanít v E.- Ta Jerus T Elij chásszidi neveztet Fel
tanításai Angyal S S l gya használ chásszideus k z á ut század zelo t é nem
túlbu szi vol úgyszi therape Egyptom Legnevezete tag E. ut szem Joch ha-K
Keresz J jelentéktele vi törz szárma mozzan gyakorla azál keresztvi Jo viz
alábu alkalm bűnbocsánat E ág E. e keresztény Testame hallga E. sze szimpátiáj
an egyen essz szempon né ak társadal eseménye mag E. tekintet Fel őskeresztén
hasonlatos E.- Mindkett ugyano kommuni uralko Apost Cse 3 ugy fürdés-keresztelés
prófét hatalmá ugy ellens házassá szem ugy foko Mes kö eljövetelé ugyan társad
organizáci ugyano egy lehet vá éle szegénysegélye ugyan szeretet-ünnepsége
szeretet-törvények etikáj Evangéli e függelé vala Ph Hippol E könyv e s szöve
vala rabbin irod Tal Apokr feljegyez ann kézzelfogha tes keresztén elsőso
kereszté vol J essz szent ké Keresztel neve koha Jáno tanítvá tudo is
megállapítá tagad v le jóll J t szig prédiká M túlvilágias ural e kereszténys
rész ke Chásszide Farizeu Irodal Ko Enc Fran Es Zeitsch religi Intere Juden Es
ta s Que Monatssch Böh K Jisz Wars Weinst Beit Geschi Es 1 Gra Geschi J Derembo
E hist géogra Pales J Geschi Juden se Se Ph contempla Ox Herzf Geschi Vo Is
Ginzb Esse t His t Doctr Lo Friedlän Entstchungsgeschi Christen Wellhau
Israeliti jüdi Geschi Schü Geschi Vo Is Luc Esseni se Verhäl Juden Hügenf
Ketzergeschi Urchristen Kr Sám L Be Ezenk Keresztén zsid visz cí iroda
1129
CÍ Esszé
SZÓ Jos Antiqui Ju ré filoz isk ré félp r babo k misztikus l m keres teoló
k külö Sc álláspo z p szo kev szek évszáza élh Paleszti ané rabbi irodalo bárm
n ha v u vél az eg hely eg Josephu Valós apokalip irodal r reme köz Jose
Kétségt makkab e k me Juda fariz chászideus Ma Ma v eredet v tradíci chászid
szok köv i elmélyedé reggele szert tölt ma mély me eszm k lá har Be Tos sz
megtartá ped vo szom önvédel f feg h i Ma Ma kü szig vonatkozt ma tart levit e
tiszt törvény Kétségt r t szüzess szem vag felosz tö jeruzs templ jótékony tit
gyakor szeg ré szo gyűjtőszekr p kie an kifogás é é legkegyetl zs He t kovác
ell Jell ké keres eg kommunizmu e dícsér an tanítása Hippo Refu o haer mű kie
meg va megos minde szűkölködő valós kö gazd mási valós szerzete vo ak vis állap
min ru tiszta mért ügye o haszná ta tisztát v háza egysz lemo tel köztulaj t az
barang mez s v magu mind v s bő f bizony szigor felf fariz vo Ma tes közöss
tekint veze m m Tos m chásszideus származt mag va felvilágos far tud a na
respektá böl ugy tekint amily tudom megálla l túlvi vi bold keres köt él ke
törő kultú szük kény elvete eme tisztátl e gyen kútforrá megszemélyesítő tekint
társadalm cs tel kizá sz farize ak eti lénye ug ak csod má álta misztériu h
lehet e társa é tart s tanítása gyakorlat egy c o szen mi szemü T el Jos
meglehe le talmudtrak nyilat esszénu bo vi elpusz talmudsz El Hyr Ne Cha tan
szimpat E. r t v T rab kö ap apokalip iro s taní E. T Jeru Eli chásszid nevezte
Fe tanítása Angya gy haszná chásszideu u száza zel ne túlb sz vo úgysz therap
Egypto Legnevezet ta E u sze Joc ha- Keres jelentéktel v tör szárm mozza gyakorl
azá keresztv J vi aláb alkal bűnbocsána á E keresztén Testam hallg E sz
szimpátiá a egye ess szempo n a társada esemény ma E tekinte Fe őskereszté
hasonlato E. Mindket ugyan kommun uralk Apos Cs ug fürdés-keresztelé prófé
hatalm ug ellen házass sze ug fok Me k eljövetel ugya társa organizác ugyan eg
lehe v él szegénysegély ugya szeretet-ünnepség szeretet-törvénye etiká Evangél
függel val P Hippo köny szöv val rabbi iro Ta Apok feljegye an kézzelfogh te
kereszté elsős kereszt vo ess szen k Kereszte nev koh Ján tanítv tud i
megállapít taga l jól szi prédik túlvilágia ura keresztény rés k Chásszid
Farize Iroda K En Fra E Zeitsc relig Inter Jude E t Qu Monatssc Bö Jis War
Weins Bei Gesch E Gr Gesch Deremb his géogr Pale Gesch Jude s S P contempl O
Herz Gesch V I Ginz Ess Hi Doct L Friedlä Entstchungsgesch Christe Wellha
Israelit jüd Gesch Sch Gesch V I Lu Essen s Verhä Jude Hügen Ketzergesch
Urchriste K Sá B Ezen Kereszté zsi vis c irod