11300.htm
CÍMSZÓ: Esztergom
SZÓCIKK: Esztergom, sz. k.
város címmel felruházott , rtv., hasonlónevű vmegyében. Magyarország legrégibb
zsidó hitközsége. Az első zsidó települők szláv és német területekről még a honfoglalás
előtt származtak ide, a honfoglaláskor a magyarokkal bejött kazár zsidók
csatlakoztak a és megvetették a szervezett közösség alapjait. Hitéletük olyan
gyorsan erősödött meg, hogy 1050. már szabályszerűen működő vezetőségük volt,
rendes imaházuk és pénztáruk a szegények és betegek támogatására. A hitközség
tagjai külön városrészben laktak, a magyar zsidó-gettó tehát szintén itt
bontakozott ki legelőször. Hitéleti fejlődése az első két században kedvezőbb
lehetett, mint a gazdasági fejlődés, mert a XIII. század elején állandó
rituális fürdője, ami a zsidóélet egyik legfontosabb intézménye, nem volt még
és tagjai rituális célokra is az itteni meleg-forrásokat használták.
Temetőjüket I. Károly királynak 1326. E. városához intézett adománylevele említi
először. Legrégibb múltjáról ezeken az adatokon kívül még csak azokat ismerjük,
amelyeket A zsidók története Magyarországon c. művében dr. Kohn Sámuel közölt.
Valószínű, hogy szervezetlenségének kezdetlegessége elég sokáig tartott és
rabbija sem volt még az első századokban, talán azért, mert a kazárszármazású
zsidók nem foglalkoztak a talmudikus tudományokkal és a máshonnan származó
zsidók kihaltak, vagy beolvadtak a kazárokba. Besz-din-je (törvényszéke)
azonban már a XI. sz.-ban volt, de ez is csak alkalomszerűen működhetett, akkor
éppen, mikor az elnöklésre, az ügyek kivizsgálására és a döntés
megfogalmazására alkalmas tudós vetődött a városba. Ennek egyik döntéséről a
külföldi responsum-irodalom is tesz említést egy érdekes esettel kapcsolatosan
(l. Kalonymos). A hitközség állandóan fejlődött, amit az első századokban a
királyi udvartartásnak, később a káptalan védelmének köszönhetett és bizonyára
annak a körülménynek is, hogy a város a használható és a külföldi forgalmat is
lebonyolító útvonal gócpontja volt és az átkelésre alkalmas komppal
rendelkezett, úgy hogy a Lengyelországba és onnan visszatérő zsidók rendszerint
itt szálltak meg és sokan itt is maradtak. A XVI. sz. elején már 800 tagja volt
a hitközségnek, jóllehet, hogy a város sokat vesztett már régi fontosságából.
1526-ig semmisem zavarta fejlődését, de ekkor olyan katasztrófa érte, amely
megsemmisüléssel fenyegette. Szolimán szultán elfoglalta a várost és a budai
zsidókkal együtt az E.-i zsidók nagy részét is, hajón Törökországba hurcoltatta.
A maradók zsidóság, ha roskadozva is, tovább dolgozott és a török hódoltság
súlyos ideje alatt sem estek szét a hitélet keretei. De csak két évszázad
erőfeszítése tudta megint lábra állítani a nagymultú hitközséget. A XVIII. sz.
elején pestis pusztított Budán. A budai zsidók egy része a pestis elől E.-ba
menekült és itt külön hitközséget alapított. A ragály elmúlása után sokan
visszaköltöztek Budára, akik ott maradtak, összeforrtak a régiekkel és ezekkel
egy fokozatosan fellendülő, erőteljes hitközségben egyesültek, amit az 1920.
exhumált temető sírkövei is bizonyítanak. Ennek a temetőnek első sírköve
1775-ből való. Ezután már rohamosan fejlődött a hitközség. A XVIII. sz. elő
felében megalapítja a Chevra Kadisát, 1858. az elemi iskolát, 1864. a
Betegsegélyző-egyletet, 1868. a Nőegyletet, 1927. a Kultúr-egyletet. Talmud
Tórát, Dal- és Zeneegyesületet, Jótékony Leányegyletet is létesített, ezek
azonban már nem működnek. Van könyvtára és kézirat-gyűjteménye, amely sok régi
okiratot és százéves jegyzőkönyveket őriz. Múltjára vonatkozó egyéb történeti
dokumentumok az E.-i prímási és káptalani levéltárakban találhatók. Az
anyakönyvvezetést a XIX. sz. elején rendszeresítette. Az első anyakönyvi
bejegyzés 1822-ből való és Ung községre vonatkozik. Az első E.-i bejegyzés
1828-ból származik. Régi templomának helyén 1858. új templomot építtetett, de
három évtized múlva már ez is szűknek bizonyult, úgy hogy 1888. ezt is
lebontatta és az így felszabadult telken, a két régi zsinagóga helyén
felépítette még ma is fennálló templomát, tiszta mór stílusban Baumhorn Lipót
(l. o.) budapesti műépítész tervezése szerint. Az építkezést a hitközség
tagjainak áldozatkészsége, az általuk felajánlott kamatmentes kölcsön és a
törlesztést biztosító önmegadóztatás tette lehetővé. Az építést Stern Márk
elnök, Fried Arnold építési bizottsági elnök és Vajda Gyula mérnök vezetése
alatt az építési bizottság hajtotta végre. Az egészséges zsidóéletnek ezt a
szép monumentumát dr. Weisz Ignác E.-i és dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbik
avatták fel a hatóság és sok hitközség küldöttségének jelenlétében. Egy
évezredes múlt erős fundamentumán épült fel ez a templom, vallásos s hazafias
szelleme pedig, melyet kitűnő papok hirdettek, évezredes tradíciókban
gyökerezett. Kultúrtörekvése, amely jellemzi, ezekből a nemes hagyományokból
bontakozott ki és abból a megnyugtató tudatból, hogy nagy főpapok vigyáznak itt
igazi keresztény türelemmel a békére. Mozgató erővé izmosodott a prímási szék
iránt való hódolata, amelyről történelmének sok lapja tanúskodik. Minden új
prímást szeretettel és bizalommal fogadott és installációját a maga ünnepévé is
avatta. Ódákkal, szónoklatokkal és költői lendületű feliratokkal ünnepelték a
bevonuló főpapokat. 1808-ban Leipniker kiujjongja magából a zsidóöröm érzéseit:
«Freudengefühle der Graner Judenschaft bey der feyerlichen Installation Sr.
königl. Hoheit des Fürstprimas Carolus Ambrosius». Ódát, beszédet szentelnek
1820. Bosznitz és Löffler «für hochfeierlicher Ankunft des Herrn Fürsten
Alexander von Rudna» és hasonló lelkesedés szólal meg 1839. Rothenberg Efraim
«Herzenserguss an Sr. Hochfürstlichen Gnaden Joseph Kopácsy Graner Erzbischof
am Tagw des feuerlichen Einzuges» c. iratában is. A hálának e költői eláradásai
mindenesetre nyugalmas közszellemről tanúskodnak, amely buzgó és bölcs
vezetőknek lehetővé tette acéltudatos munkálkodást. Az alkotásban és
dologtevésben sokan tűntek ki. A XIX. sz. első évtizedétől 1871-ig Löffler
Mózes és Rothenberg Efraim, majd két évig dr. Lichtenstein Lajos, 1876-1910-ig
pedig dr. Weisz Ignác álltak a rabbinátus élén. Kitartóan dolgoztak a hitközség
fellendülése érdekében sok nemzedéken keresztül a laikus vezetők is, akik főleg
az Áldori- (Kohn), Blau-, Breuer-, Bruckner-, Donat-, Eckstein-, Eisler-,
Felsenburg-, Fränkl-. Frisch-. Gaas-, Groszmann-, Grünwald-, Haber-,
Hirschhorn-, Horn-, Jaulus-, Kirz-, Lőwy-, Mellinger-(Mérei), Mieselbach-,
Milch-, Oblatt-, Paul-, Popper-, Putz-, Regensburg-, Tauber-, Tiefenthal-,
Wallfisch-, Weisz- és Zwillinger-családokból kerültek ki. Az egymásra ható
erőknek ebből a koncertjéből nem szabad kifelejteni azokat sem akik máshonnan
származtak oda és exponált társadalmi állásukban is összeforrtak a zsidó
hitélettel. Kornhaber Lipót táborszernagy százados korában és lovag Schweitzer
Ede altábornagy ezredes korában élt itt és élénken vett részt a hitközség
hitéleti és kulturális akcióiban. A mély gyökereken táplálkozó kultúrszellem
sokat köszönhet Wettendorfer Lajos őrnagynak is, továbbá dr. Frisch Árminnak, a
török szultán későbbi háziorvosának, Vajda Géza műszaki tanácsosnak, Tiefenthal
Gyula városi főmérnöknek, dr. Berényi Gyula járási és városi orvosnak, dr.
Áldori Mór kir. tanácsos, városi tanács-orvosnak és még most is tevékenykedő
dr. Zwillinger Ferenc tb. megyei főügyésznek, Kardos Jenő állampénztári
főtanácsosnak, Büchler Mór máv. főmérnöknek, Kinsker Ármin állampénztári
főtanácsosnak, dr. Tannert Jakab alezredes-orvosnak. Nagyobb méretű
közgazdasági tevékenységet a hitközségnek több tagja fejtett ki, főleg bánrévi
Fuchs Vilmos, aki kenyérmezei birtokán mintagazdaságot rendezett be, Schrank
Béla és Ödön likőrgyárral, Eckstein Lajos likőrgyárral, Lenkei Emil kiviteli
rt.-gal, Klein Sándor edénygyárral, Leimdörfer Nándor építési
nagyvállalkozással, Horn Ede bőrgyárral. A hitközség fejlődése 1914 érte el
tetőfokát, mikor lélekszáma már az 1000 fölé emelkedett. A világháború azonban,
majd az a körülmény, hogy E. az új határok következtében határvárossá lett,
megakasztotta a fellendülést, sőt visszafejlődést idézett elő. 95 tagja vett
részt a világháborúban és 7 elesett. Állandóan segélyezte az E.-i
fogolytáborban tartózkodó zsidó hadifoglyokat, akiknek száma sokszor az ezret
is meghaladta. A segélyakciót dr. Spiegel Ármin főrabbi, a hadifogolytábor
kinevezett tábori lelkésze vezette. A hanyatlás ekkor indult meg és még ma is
tart. Ma már 180 családban csak 580 lelket számlál a hitközség 169
adófizetővel, a hozzátartozó községek adófizetőinek beszámításával.
(Hozzátartoznak az esztergomi járás összes községei és Párkány is, amely most
csehszlovák területen van.) Tagjai között van: 2 nagykereskedő, 76 kereskedő, 1
nagyiparos, 55 iparos, 1 gazdálkodó, 3 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 13
szabadpályán, 11 köztisztviselő (7 nyugdíjas), 19 magántisztviselő, 2 tanító,
23 magánzó, 16 munkás, 12 egyéb. 8 munkanélküli. 1 közadakozásból él. Hitéleti,
kulturális és szociális célokra évi 21.000 P.-t költ a hitközség, amely ma a
következő vezetőség alatt áll: dr. Spiegel Ármin főrabbi, dr. Zwillinger Ferenc
elnök, Eckstein Lajos, Balog László alelnökök, Schwarz Lajos pénztáros, Kardos
Jenő ellenőr, Bauer Imre iskolaszéki elnök, Polakovszki Saul főkántor,
Schönberger Samu titkár. A Chevra Kadisa élén áll: dr. Weisz Sándor és Löwy
Lajos, a Nőegylet élén dr. Berényi Gyuláné, dr. Spiegel Árminné, Balog
Lászlóné, a Betegsegélyző ügyeit vezeti Porgesz Béla, a Kultúregyletét Lenkei
Emil és dr. Spiegel Ármin.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1300. címszó a lexikon =>
243. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11300.htm
CÍMSZÓ: Esztergom
SZÓCIKK: Esztergom, sz. k. város címmel felruházott , rtv., hasonlónevű
vmegyében. Magyarország legrégibb zsidó hitközsége. Az első zsidó települők
szláv és német területekről még a honfoglalás előtt származtak ide, a
honfoglaláskor a magyarokkal bejött kazár zsidók csatlakoztak a és megvetették
a szervezett közösség alapjait. Hitéletük olyan gyorsan erősödött meg, hogy
1050. már szabályszerűen működő vezetőségük volt, rendes imaházuk és pénztáruk
a szegények és betegek támogatására. A hitközség tagjai külön városrészben
laktak, a magyar zsidó-gettó tehát szintén itt bontakozott ki legelőször.
Hitéleti fejlődése az első két században kedvezőbb lehetett, mint a gazdasági
fejlődés, mert a XIII. század elején állandó rituális fürdője, ami a zsidóélet
egyik legfontosabb intézménye, nem volt még és tagjai rituális célokra is az
itteni meleg-forrásokat használták. Temetőjüket I. Károly királynak 1326. E.
városához intézett adománylevele említi először. Legrégibb múltjáról ezeken az
adatokon kívül még csak azokat ismerjük, amelyeket A zsidók története
Magyarországon c. művében dr. Kohn Sámuel közölt. Valószínű, hogy
szervezetlenségének kezdetlegessége elég sokáig tartott és rabbija sem volt még
az első századokban, talán azért, mert a kazárszármazású zsidók nem
foglalkoztak a talmudikus tudományokkal és a máshonnan származó zsidók
kihaltak, vagy beolvadtak a kazárokba. Besz-din-je törvényszéke azonban már a
XI. sz.-ban volt, de ez is csak alkalomszerűen működhetett, akkor éppen, mikor
az elnöklésre, az ügyek kivizsgálására és a döntés megfogalmazására alkalmas
tudós vetődött a városba. Ennek egyik döntéséről a külföldi responsum-irodalom
is tesz említést egy érdekes esettel kapcsolatosan l. Kalonymos . A hitközség
állandóan fejlődött, amit az első századokban a királyi udvartartásnak, később
a káptalan védelmének köszönhetett és bizonyára annak a körülménynek is, hogy a
város a használható és a külföldi forgalmat is lebonyolító útvonal gócpontja
volt és az átkelésre alkalmas komppal rendelkezett, úgy hogy a Lengyelországba
és onnan visszatérő zsidók rendszerint itt szálltak meg és sokan itt is
maradtak. A XVI. sz. elején már 800 tagja volt a hitközségnek, jóllehet, hogy a
város sokat vesztett már régi fontosságából. 1526-ig semmisem zavarta
fejlődését, de ekkor olyan katasztrófa érte, amely megsemmisüléssel fenyegette.
Szolimán szultán elfoglalta a várost és a budai zsidókkal együtt az E.-i zsidók
nagy részét is, hajón Törökországba hurcoltatta. A maradók zsidóság, ha
roskadozva is, tovább dolgozott és a török hódoltság súlyos ideje alatt sem
estek szét a hitélet keretei. De csak két évszázad erőfeszítése tudta megint
lábra állítani a nagymultú hitközséget. A XVIII. sz. elején pestis pusztított
Budán. A budai zsidók egy része a pestis elől E.-ba menekült és itt külön
hitközséget alapított. A ragály elmúlása után sokan visszaköltöztek Budára,
akik ott maradtak, összeforrtak a régiekkel és ezekkel egy fokozatosan
fellendülő, erőteljes hitközségben egyesültek, amit az 1920. exhumált temető
sírkövei is bizonyítanak. Ennek a temetőnek első sírköve 1775-ből való. Ezután
már rohamosan fejlődött a hitközség. A XVIII. sz. elő felében megalapítja a
Chevra Kadisát, 1858. az elemi iskolát, 1864. a Betegsegélyző-egyletet, 1868. a
Nőegyletet, 1927. a Kultúr-egyletet. Talmud Tórát, Dal- és Zeneegyesületet,
Jótékony Leányegyletet is létesített, ezek azonban már nem működnek. Van
könyvtára és kézirat-gyűjteménye, amely sok régi okiratot és százéves
jegyzőkönyveket őriz. Múltjára vonatkozó egyéb történeti dokumentumok az E.-i
prímási és káptalani levéltárakban találhatók. Az anyakönyvvezetést a XIX. sz. elején
rendszeresítette. Az első anyakönyvi bejegyzés 1822-ből való és Ung községre
vonatkozik. Az első E.-i bejegyzés 1828-ból származik. Régi templomának helyén
1858. új templomot építtetett, de három évtized múlva már ez is szűknek
bizonyult, úgy hogy 1888. ezt is lebontatta és az így felszabadult telken, a
két régi zsinagóga helyén felépítette még ma is fennálló templomát, tiszta mór
stílusban Baumhorn Lipót l. o. budapesti műépítész tervezése szerint. Az
építkezést a hitközség tagjainak áldozatkészsége, az általuk felajánlott
kamatmentes kölcsön és a törlesztést biztosító önmegadóztatás tette lehetővé.
Az építést Stern Márk elnök, Fried Arnold építési bizottsági elnök és Vajda
Gyula mérnök vezetése alatt az építési bizottság hajtotta végre. Az egészséges zsidóéletnek
ezt a szép monumentumát dr. Weisz Ignác E.-i és dr. Lőw Immánuel szegedi
főrabbik avatták fel a hatóság és sok hitközség küldöttségének jelenlétében.
Egy évezredes múlt erős fundamentumán épült fel ez a templom, vallásos s
hazafias szelleme pedig, melyet kitűnő papok hirdettek, évezredes tradíciókban
gyökerezett. Kultúrtörekvése, amely jellemzi, ezekből a nemes hagyományokból
bontakozott ki és abból a megnyugtató tudatból, hogy nagy főpapok vigyáznak itt
igazi keresztény türelemmel a békére. Mozgató erővé izmosodott a prímási szék
iránt való hódolata, amelyről történelmének sok lapja tanúskodik. Minden új
prímást szeretettel és bizalommal fogadott és installációját a maga ünnepévé is
avatta. Ódákkal, szónoklatokkal és költői lendületű feliratokkal ünnepelték a
bevonuló főpapokat. 1808-ban Leipniker kiujjongja magából a zsidóöröm érzéseit:
Freudengefühle der Graner Judenschaft bey der feyerlichen Installation Sr.
königl. Hoheit des Fürstprimas Carolus Ambrosius . Ódát, beszédet szentelnek
1820. Bosznitz és Löffler für hochfeierlicher Ankunft des Herrn Fürsten
Alexander von Rudna és hasonló lelkesedés szólal meg 1839. Rothenberg Efraim
Herzenserguss an Sr. Hochfürstlichen Gnaden Joseph Kopácsy Graner Erzbischof am
Tagw des feuerlichen Einzuges c. iratában is. A hálának e költői eláradásai
mindenesetre nyugalmas közszellemről tanúskodnak, amely buzgó és bölcs
vezetőknek lehetővé tette acéltudatos munkálkodást. Az alkotásban és
dologtevésben sokan tűntek ki. A XIX. sz. első évtizedétől 1871-ig Löffler Mózes
és Rothenberg Efraim, majd két évig dr. Lichtenstein Lajos, 1876-1910-ig pedig
dr. Weisz Ignác álltak a rabbinátus élén. Kitartóan dolgoztak a hitközség
fellendülése érdekében sok nemzedéken keresztül a laikus vezetők is, akik főleg
az Áldori- Kohn , Blau-, Breuer-, Bruckner-, Donat-, Eckstein-, Eisler-,
Felsenburg-, Fränkl-. Frisch-. Gaas-, Groszmann-, Grünwald-, Haber-,
Hirschhorn-, Horn-, Jaulus-, Kirz-, Lőwy-, Mellinger- Mérei , Mieselbach-,
Milch-, Oblatt-, Paul-, Popper-, Putz-, Regensburg-, Tauber-, Tiefenthal-,
Wallfisch-, Weisz- és Zwillinger-családokból kerültek ki. Az egymásra ható
erőknek ebből a koncertjéből nem szabad kifelejteni azokat sem akik máshonnan
származtak oda és exponált társadalmi állásukban is összeforrtak a zsidó
hitélettel. Kornhaber Lipót táborszernagy százados korában és lovag Schweitzer
Ede altábornagy ezredes korában élt itt és élénken vett részt a hitközség
hitéleti és kulturális akcióiban. A mély gyökereken táplálkozó kultúrszellem
sokat köszönhet Wettendorfer Lajos őrnagynak is, továbbá dr. Frisch Árminnak, a
török szultán későbbi háziorvosának, Vajda Géza műszaki tanácsosnak, Tiefenthal
Gyula városi főmérnöknek, dr. Berényi Gyula járási és városi orvosnak, dr.
Áldori Mór kir. tanácsos, városi tanács-orvosnak és még most is tevékenykedő
dr. Zwillinger Ferenc tb. megyei főügyésznek, Kardos Jenő állampénztári
főtanácsosnak, Büchler Mór máv. főmérnöknek, Kinsker Ármin állampénztári
főtanácsosnak, dr. Tannert Jakab alezredes-orvosnak. Nagyobb méretű
közgazdasági tevékenységet a hitközségnek több tagja fejtett ki, főleg bánrévi
Fuchs Vilmos, aki kenyérmezei birtokán mintagazdaságot rendezett be, Schrank
Béla és Ödön likőrgyárral, Eckstein Lajos likőrgyárral, Lenkei Emil kiviteli
rt.-gal, Klein Sándor edénygyárral, Leimdörfer Nándor építési
nagyvállalkozással, Horn Ede bőrgyárral. A hitközség fejlődése 1914 érte el
tetőfokát, mikor lélekszáma már az 1000 fölé emelkedett. A világháború azonban,
majd az a körülmény, hogy E. az új határok következtében határvárossá lett,
megakasztotta a fellendülést, sőt visszafejlődést idézett elő. 95 tagja vett
részt a világháborúban és 7 elesett. Állandóan segélyezte az E.-i
fogolytáborban tartózkodó zsidó hadifoglyokat, akiknek száma sokszor az ezret
is meghaladta. A segélyakciót dr. Spiegel Ármin főrabbi, a hadifogolytábor
kinevezett tábori lelkésze vezette. A hanyatlás ekkor indult meg és még ma is
tart. Ma már 180 családban csak 580 lelket számlál a hitközség 169
adófizetővel, a hozzátartozó községek adófizetőinek beszámításával. Hozzátartoznak
az esztergomi járás összes községei és Párkány is, amely most csehszlovák
területen van. Tagjai között van: 2 nagykereskedő, 76 kereskedő, 1 nagyiparos,
55 iparos, 1 gazdálkodó, 3 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 13 szabadpályán, 11
köztisztviselő 7 nyugdíjas , 19 magántisztviselő, 2 tanító, 23 magánzó, 16
munkás, 12 egyéb. 8 munkanélküli. 1 közadakozásból él. Hitéleti, kulturális és
szociális célokra évi 21.000 P.-t költ a hitközség, amely ma a következő
vezetőség alatt áll: dr. Spiegel Ármin főrabbi, dr. Zwillinger Ferenc elnök,
Eckstein Lajos, Balog László alelnökök, Schwarz Lajos pénztáros, Kardos Jenő
ellenőr, Bauer Imre iskolaszéki elnök, Polakovszki Saul főkántor, Schönberger
Samu titkár. A Chevra Kadisa élén áll: dr. Weisz Sándor és Löwy Lajos, a Nőegylet
élén dr. Berényi Gyuláné, dr. Spiegel Árminné, Balog Lászlóné, a Betegsegélyző
ügyeit vezeti Porgesz Béla, a Kultúregyletét Lenkei Emil és dr. Spiegel Ármin.
11300.ht
CÍMSZÓ Esztergo
SZÓCIKK Esztergom sz k váro címme felruházot rtv. hasonlónev vmegyében
Magyarorszá legrégib zsid hitközsége A els zsid települő szlá é néme
területekrő mé honfoglalá előt származta ide honfoglalásko magyarokka bejöt
kazá zsidó csatlakozta é megvetetté szervezet közössé alapjait Hitéletü olya
gyorsa erősödöt meg hog 1050 má szabályszerűe működ vezetőségü volt rende
imaházu é pénztáru szegénye é betege támogatására hitközsé tagja külö
városrészbe laktak magya zsidó-gett tehá szinté it bontakozot k legelőször
Hitélet fejlődés a els ké századba kedvezőb lehetett min gazdaság fejlődés mer
XIII száza elejé álland rituáli fürdője am zsidóéle egyi legfontosab intézménye
ne vol mé é tagja rituáli célokr i a itten meleg-forrásoka használták
Temetőjüke I Károl királyna 1326 E városáho intézet adománylevel említ először
Legrégib múltjáró ezeke a adatoko kívü mé csa azoka ismerjük amelyeke zsidó
történet Magyarországo c művébe dr Koh Sámue közölt Valószínű hog
szervezetlenségéne kezdetlegesség elé sokái tartot é rabbij se vol mé a els
századokban talá azért mer kazárszármazás zsidó ne foglalkozta talmudiku
tudományokka é máshonna származ zsidó kihaltak vag beolvadta kazárokba
Besz-din-j törvényszék azonba má XI sz.-ba volt d e i csa alkalomszerűe
működhetett akko éppen miko a elnöklésre a ügye kivizsgálásár é dönté
megfogalmazásár alkalma tudó vetődöt városba Enne egyi döntésérő külföld
responsum-irodalo i tes említés eg érdeke esette kapcsolatosa l Kalonymo
hitközsé állandóa fejlődött ami a els századokba király udvartartásnak későb
káptala védelméne köszönhetet é bizonyár anna körülményne is hog váro
használhat é külföld forgalma i lebonyolít útvona gócpontj vol é a átkelésr
alkalma komppa rendelkezett úg hog Lengyelországb é onna visszatér zsidó
rendszerin it szállta me é soka it i maradtak XVI sz elejé má 80 tagj vol
hitközségnek jóllehet hog váro soka vesztet má rég fontosságából 1526-i semmise
zavart fejlődését d ekko olya katasztróf érte amel megsemmisülésse fenyegette
Szolimá szultá elfoglalt város é buda zsidókka együt a E.- zsidó nag részé is
hajó Törökországb hurcoltatta maradó zsidóság h roskadozv is továb dolgozot é
törö hódoltsá súlyo idej alat se este szé hitéle keretei D csa ké évszáza
erőfeszítés tudt megin lábr állítan nagymult hitközséget XVIII sz elejé pesti
pusztítot Budán buda zsidó eg rész pesti elő E.-b menekül é it külö hitközsége
alapított ragál elmúlás utá soka visszaköltözte Budára aki ot maradtak
összeforrta régiekke é ezekke eg fokozatosa fellendülő erőtelje hitközségbe
egyesültek ami a 1920 exhumál temet sírköve i bizonyítanak Enne temetőne els
sírköv 1775-bő való Ezutá má rohamosa fejlődöt hitközség XVIII sz el felébe
megalapítj Chevr Kadisát 1858 a elem iskolát 1864 Betegsegélyző-egyletet 1868
Nőegyletet 1927 Kultúr-egyletet Talmu Tórát Dal é Zeneegyesületet Jótékon
Leányegylete i létesített eze azonba má ne működnek Va könyvtár é
kézirat-gyűjteménye amel so rég okirato é százéve jegyzőkönyveke őriz Múltjár
vonatkoz egyé történet dokumentumo a E.- prímás é káptalan levéltárakba
találhatók A anyakönyvvezetés XIX sz elejé rendszeresítette A els anyakönyv
bejegyzé 1822-bő val é Un községr vonatkozik A els E.- bejegyzé 1828-bó
származik Rég templomána helyé 1858 ú templomo építtetett d háro évtize múlv má
e i szűkne bizonyult úg hog 1888 ez i lebontatt é a íg felszabadul telken ké
rég zsinagóg helyé felépített mé m i fennáll templomát tiszt mó stílusba
Baumhor Lipó l o budapest műépítés tervezés szerint A építkezés hitközsé
tagjaina áldozatkészsége a általu felajánlot kamatmente kölcsö é törlesztés
biztosít önmegadóztatá tett lehetővé A építés Ster Már elnök Frie Arnol építés
bizottság elnö é Vajd Gyul mérnö vezetés alat a építés bizottsá hajtott végre A
egészsége zsidóéletne ez szé monumentumá dr Weis Igná E.- é dr Lő Immánue
szeged főrabbi avattá fe hatósá é so hitközsé küldöttségéne jelenlétében Eg
évezrede múl erő fundamentumá épül fe e templom valláso hazafia szellem pedig
melye kitűn papo hirdettek évezrede tradíciókba gyökerezett Kultúrtörekvése
amel jellemzi ezekbő neme hagyományokbó bontakozot k é abbó megnyugtat tudatból
hog nag főpapo vigyázna it igaz keresztén türelemme békére Mozgat erőv
izmosodot prímás szé irán val hódolata amelyrő történelméne so lapj tanúskodik
Minde ú prímás szeretette é bizalomma fogadot é installációjá mag ünnepév i
avatta Ódákkal szónoklatokka é költő lendület feliratokka ünnepelté bevonul
főpapokat 1808-ba Leipnike kiujjongj magábó zsidóörö érzéseit Freudengefühl de
Grane Judenschaf be de feyerliche Installatio Sr königl Hohei de Fürstprima
Carolu Ambrosiu Ódát beszéde szentelne 1820 Bosznit é Löffle fü hochfeierliche
Ankunf de Herr Fürste Alexande vo Rudn é hasonl lelkesedé szóla me 1839
Rothenber Efrai Herzensergus a Sr Hochfürstliche Gnade Josep Kopács Grane
Erzbischo a Tag de feuerliche Einzuge c iratába is hálána költő eláradása
mindenesetr nyugalma közszellemrő tanúskodnak amel buzg é bölc vezetőkne
lehetőv tett acéltudato munkálkodást A alkotásba é dologtevésbe soka tűnte ki
XIX sz els évtizedétő 1871-i Löffle Móze é Rothenber Efraim maj ké évi dr
Lichtenstei Lajos 1876-1910-i pedi dr Weis Igná állta rabbinátu élén Kitartóa dolgozta
hitközsé fellendülés érdekébe so nemzedéke keresztü laiku vezető is aki főle a
Áldori Koh Blau- Breuer- Bruckner- Donat- Eckstein- Eisler- Felsenburg- Fränkl-
Frisch- Gaas- Groszmann- Grünwald- Haber- Hirschhorn- Horn- Jaulus- Kirz- Lőwy-
Mellinger Mére Mieselbach- Milch- Oblatt- Paul- Popper- Putz- Regensburg-
Tauber- Tiefenthal- Wallfisch- Weisz é Zwillinger-családokbó kerülte ki A
egymásr hat erőkne ebbő koncertjébő ne szaba kifelejten azoka se aki máshonna
származta od é exponál társadalm állásukba i összeforrta zsid hitélettel
Kornhabe Lipó táborszernag százado korába é lova Schweitze Ed altábornag ezrede
korába él it é élénke vet rész hitközsé hitélet é kulturáli akcióiban mél
gyökereke táplálkoz kultúrszelle soka köszönhe Wettendorfe Lajo őrnagyna is
tovább dr Frisc Árminnak törö szultá később háziorvosának Vajd Géz műszak
tanácsosnak Tiefentha Gyul város főmérnöknek dr Berény Gyul járás é város
orvosnak dr Áldor Mó kir tanácsos város tanács-orvosna é mé mos i tevékenyked
dr Zwillinge Feren tb megye főügyésznek Kardo Jen állampénztár főtanácsosnak
Büchle Mó máv főmérnöknek Kinske Ármi állampénztár főtanácsosnak dr Tanner Jaka
alezredes-orvosnak Nagyob méret közgazdaság tevékenysége hitközségne töb tagj
fejtet ki főle bánrév Fuch Vilmos ak kenyérmeze birtoká mintagazdaságo rendezet
be Schran Bél é Ödö likőrgyárral Eckstei Lajo likőrgyárral Lenke Emi kivitel
rt.-gal Klei Sándo edénygyárral Leimdörfe Nándo építés nagyvállalkozással Hor
Ed bőrgyárral hitközsé fejlődés 191 ért e tetőfokát miko lélekszám má a 100 föl
emelkedett világhábor azonban maj a körülmény hog E a ú határo következtébe
határváross lett megakasztott fellendülést ső visszafejlődés idézet elő 9 tagj
vet rész világháborúba é elesett Állandóa segélyezt a E.- fogolytáborba
tartózkod zsid hadifoglyokat akikne szám sokszo a ezre i meghaladta segélyakció
dr Spiege Ármi főrabbi hadifogolytábo kinevezet tábor lelkész vezette hanyatlá
ekko indul me é mé m i tart M má 18 családba csa 58 lelke számlá hitközsé 16
adófizetővel hozzátartoz községe adófizetőine beszámításával Hozzátartozna a
esztergom járá össze községe é Párkán is amel mos csehszlová területe van Tagja
közöt van nagykereskedő 7 kereskedő nagyiparos 5 iparos gazdálkodó ügyvéd orvos
mérnök 1 szabadpályán 1 köztisztvisel nyugdíja 1 magántisztviselő tanító 2
magánzó 1 munkás 1 egyéb munkanélküli közadakozásbó él Hitéleti kulturáli é
szociáli célokr év 21.00 P.- köl hitközség amel m következ vezetősé alat áll dr
Spiege Ármi főrabbi dr Zwillinge Feren elnök Eckstei Lajos Balo Lászl alelnökök
Schwar Lajo pénztáros Kardo Jen ellenőr Baue Imr iskolaszék elnök Polakovszk
Sau főkántor Schönberge Sam titkár Chevr Kadis élé áll dr Weis Sándo é Löw
Lajos Nőegyle élé dr Berény Gyuláné dr Spiege Árminné Balo Lászlóné
Betegsegélyz ügyei vezet Porges Béla Kultúregyleté Lenke Emi é dr Spiege Ármin
11300.h
CÍMSZ Eszterg
SZÓCIK Esztergo s vár címm felruházo rtv hasonlóne vmegyébe Magyarorsz
legrégi zsi hitközség el zsi települ szl ném területekr m honfoglal elő
származt id honfoglalásk magyarokk bejö kaz zsid csatlakozt megvetett szerveze
közöss alapjai Hitélet oly gyors erősödö me ho
11300.
CÍMS Eszter
SZÓCI Eszterg vá cím felruház rt hasonlón vmegyéb Magyarors legrég zs
hitközsé e zs telepü sz né területek honfogla el származ i honfoglalás magyarok
bej ka zsi csatlakoz megvetet szervez közös alapja Hitéle ol gyor erősöd m h 10
szabályszer műk vezetősé vo ren imahá pénztá szegén bete támogatásá hitköz tag
kü városrész lakt mag zsidó-ge te szin bontakoz legelősz Hitél fejlőd e század
kedvez lehete m gazdas fejlőd m XI szá ele álla rituá fürdő zsidóé eg legfontos
intézmén v tag rituá célo itt meleg-forráso használt Temetőjü Kár király 13
városá intéz adománylev eml elősz Legrég múltjá eze adato kí c azo ismerj
amelye zsi történ Magyarorszá művé K Sám közö Valószí h szervezetlenségé
kezdetlegess e sok tart rabb v e századokb ta azé m kazárszármaz zsi foglalkoz
talmudi tudományok máshon szárm zsi kihalt v beolvad kazárok Besz-din törvénysz
azon sz.- vo c alkalomszer működhete ak épp mi elnöklés üg kivizsgálás dön
megfogalmazás alkal tu vetőd város En eg döntésé külfö responsum-iroda t említ
érde eset kapcsolato Kalony hitköz álland fejlődö a e századok kirá
udvartartásn kés kápta védelmé köszönhet bizony an körülmény h vá használh
külfö forgal lebonyol útvo gócpon v átkelé alkal komp rendelkeze h Lengyelorszá
on visszat zsi rendszer száll so maradt X ele ta v hitközségn jólleh h vá so
veszt r fontosságáb 1526 semmi zava fejlődés ek ol katasztr ér am megsemmisülés
fenyeget Szoli szul elfogla vár bu zsidók egy E zsi n rés ha Törökorszá
hurcoltat mara zsidós roskado tov dolgoz tö hódolt súl id al es s hité keret c
évszá erőfeszít tu meg lá állít nagymu hitközség XVI ele pes pusztít Bud bu zsi
ré pes e E. menek kü hitközsé alapíto rag elmúl u so visszaköltöz Budá a maradt
összeforr régiek ezek fokozato fellendü erőtel hitközség egyesült a 19 exhum
tem sírkö bizonyítan En temető e sírk 1775- va Ezu rohamo fejlőd hitközs XVI
felé megalapí Che Kadis 18 el iskol 18 Betegsegélyző-egylet 18 Nőegylet 19
Kultúr-egylet Tal Tór D Zeneegyesület Jóték Leányegyle létesíte e azon működn
könyvt kézirat-gyűjtemén am r okira százé jegyzőkönyve őr Múltj vonatk eg
történ dokumentu E prím káptal levéltárak találhat anyakönyvvezet X ele
rendszeresítet e anyakön bejegy 1822- v közsé vonatkoz e E bejegy 1828- származ
R templomá hel 18 templo építtete há évti mú szűk bizonyu h 18 lebonta
felszabad telk r zsinag hel felépíte fenná templom tis stílus Baumh Li budape
műépít tervez szeri építkez hitköz tagjai áldozatkészsé álta felajánl kamatmen
kölc törleszt biztos önmegadózta te lehető épít St M eln Fr Arn épít bizotts el
Va Gy mér vezet al épít bizott hajto vég egészsé zsidóélet s monumentu We Ig E
Immán szeg főrab avat ható hitköz küldöttségé jelenlétéb évezre m e fundamentu
ép templ vallá hazaf szell ped mel kit pa hirdett évezre tradíciók gyökereze
Kultúrtörekvé am jellem ezek ne hagyományok bontakoz ab megnyugt tudatb h n
főpa vigyáz ig kereszt türelem béké Mozg er izmosod prím s ir v hódola amely
történelmé la tanúskod Min prím szeretet bizalom fogad installáció m ünnep avat
Ódákk szónoklatok köl lendül feliratok ünnepel bevon főpapok 1808- Leipni
kiujjon magá zsidóö érzése Freudengefü Gra Judensch feyerlic Installat köni Hoh
Fürstpri Caro Ambros Ód beszé szentel 18 Boszn Löff hochfeierlic Anku He Fürs
Alexan Ru haso lelkese szó 18 Rothenb Efr Herzenserg Hochfürstlic Gna Jos Kopá
Gra Erzbisc T feuerlic Einzu iratá hálá köl eláradá mindenese nyugal közszellem
tanúskodn am bu bö vezetők lehet te acéltuda munkálkodá alkotás dologtevés so
tűn X e évtizedé 1871 Löff Mó Rothenb Efra m é Lichtenst Laj 1876-1910 pe We Ig
áll rabbiná él Kitart dolgoz hitköz fellendül érdeké nemzedé keresz lai veze a
fő Áldo K Bla Breue Bruckne Dona Eckstei Eisle Felsenbur Fränk Frisc Gaa
Groszman Grünwal Habe Hirschhor Hor Jaulu Kir Lőw Melling Mé Mieselbac Milc
Oblat Pau Poppe Put Regensbur Taube Tiefentha Wallfisc Wei Zwillinger-családok
kerül egymá h erők eb koncertjé sza kifelejt azo a máshon származ expon társada
állásuk összeforr zs hitélett Kornha Li táborszern száza korá lo Schweit
altáborn ezre korá élén v ré hitköz hitél kulturá akcióib m gyökere táplálk
kultúrszel so köszön Wettendor La őrnagy tová Fri Árminn tö szul késő
háziorvosán Va G műsz tanácsosn Tiefent Gy vár főmérnökn Beré Gy jár vár orvosn
Áld k tanács vár tanács-orvos m tevékenyk Zwillin Fer meg főügyészn Kar J
állampénzt főtanácsosn Büch m főmérnökn Kins Ár állampénzt főtanácsosn Tann Ja
alezredes-orvosn Nagy mér közgazdas tevékenysé hitközség t ta fejt fő bánr Fu
Vilm kenyérme birto mintagazdasá rendez Schr B Ö likőrgyárr Eckst La likőrgyárr
Len E kivit rt.-g Kl Sán edénygyárr Leimdör Nán épít nagyvállalkozáss H
bőrgyárr hitköz fejlőd 1 é tetőfok mi léleksz 1 f emelkede világháb azonb m
körülmé h hatá következté határváro le megakaszto fellendülé visszafejlőd idéz
e ta v ré világháború elese Álland segélye E fogolytábor tartózk zs hadifoglyok
akik sz soks ez meghalad segélyakc Spie Ár főrab hadifogolytá kinevez táb lelké
vezet hanyat ek ind ta család c lel szám hitköz adófizetőv hozzátart közsé
adófizetői beszámításáv Hozzátartoz eszterg já öss közsé Párk am m csehszlo
terüle v Tag köz v nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko ügyv orv mérn
szabadpály köztisztvis nyugdí magántisztvise taní magán munk egy munkanélkü
közadakozás Hitéle kulturá szociá célo 21. P k hitközs am követk vezető al á
Spie Ár főrab Zwillin Fer eln Eckst Laj Ba Lás alelnök Schw La pénztár Kar J
ellen Ba I iskolasz eln Polakovs S főkánt Schönber S titk Che Kad é á We Sán L
Laj Nőegy é Beré Gyulá Spie Ármin Ba László Betegsegél ügy vez Porg Bé
Kultúregyle Len E Spie Árm
11300
CÍM Eszte
SZÓC Eszter v cí felruhá r hasonló vmegyé Magyaror legré z hitközs z telep
s n területe honfogl e szárma honfoglalá magyaro be k zs csatlako megvete
szerve közö alapj Hitél o gyo erősö 1 szabálysze mű vezetős v re imah pénzt
szegé bet támogatás hitkö ta k városrés lak ma zsidó-g t szi bontako legelős
Hité fejlő száza kedve lehet gazda fejlő X sz el áll ritu fürd zsidó e legfonto
intézmé ta ritu cél it meleg-forrás használ Temetőj Ká királ 1 város inté
adományle em elős Legré múltj ez adat k az ismer amely zs törté Magyarorsz műv
Sá köz Valósz szervezetlenség kezdetleges so tar rab századok t az kazárszárma
zs foglalko talmud tudományo másho szár zs kihal beolva kazáro Besz-di törvénys
azo sz. v alkalomsze működhet a ép m elnöklé ü kivizsgálá dö megfogalmazá alka
t vető váro E e döntés külf responsum-irod emlí érd ese kapcsolat Kalon hitkö
állan fejlőd százado kir udvartartás ké kápt védelm köszönhe bizon a körülmén v
használ külf forga lebonyo útv gócpo átkel alka kom rendelkez Lengyelorsz o
vissza zs rendsze szál s marad el t hitközség jólle v s vesz fontosságá 152
semm zav fejlődé e o kataszt é a megsemmisülé fenyege Szol szu elfogl vá b
zsidó eg zs ré h Törökorsz hurcolta mar zsidó roskad to dolgo t hódol sú i a e
hit kere évsz erőfeszí t me l állí nagym hitközsé XV el pe pusztí Bu b zs r pe
E mene k hitközs alapít ra elmú s visszaköltö Bud marad összefor régie eze
fokozat fellend erőte hitközsé egyesül 1 exhu te sírk bizonyíta E temet sír
1775 v Ez roham fejlő hitköz XV fel megalap Ch Kadi 1 e isko 1
Betegsegélyző-egyle 1 Nőegyle 1 Kultúr-egyle Ta Tó Zeneegyesüle Jóté Leányegyl
létesít azo működ könyv kézirat-gyűjtemé a okir száz jegyzőkönyv ő Múlt vonat e
törté dokument prí kápta levéltára találha anyakönyvveze el rendszeresíte
anyakö bejeg 1822 közs vonatko bejeg 1828 szárma templom he 1 templ építtet h
évt m szű bizony 1 lebont felszaba tel zsina he felépít fenn templo ti stílu Baum
L budap műépí terve szer építke hitkö tagja áldozatkészs ált felaján kamatme
köl törlesz bizto önmegadózt t lehet épí S el F Ar épí bizott e V G mé veze a
épí bizot hajt vé egészs zsidóéle monument W I Immá sze főra ava hat hitkö
küldöttség jelenlété évezr fundament é temp vall haza szel pe me ki p hirdet
évezr tradíció gyökerez Kultúrtörekv a jelle eze n hagyományo bontako a megnyug
tudat főp vigyá i keresz türele bék Moz e izmoso prí i hódol amel történelm l
tanúsko Mi prí szerete bizalo foga installáci ünne ava Ódák szónoklato kö lendü
felirato ünnepe bevo főpapo 1808 Leipn kiujjo mag zsidó érzés Freudengef Gr
Judensc feyerli Installa kön Ho Fürstpr Car Ambro Ó besz szente 1 Bosz Löf
hochfeierli Ank H Für Alexa R has lelkes sz 1 Rothen Ef Herzenser Hochfürstli
Gn Jo Kop Gr Erzbis feuerli Einz irat hál kö elárad mindenes nyuga közszelle
tanúskod a b b vezető lehe t acéltud munkálkod alkotá dologtevé s tű évtized
187 Löf M Rothen Efr Lichtens La 1876-191 p W I ál rabbin é Kitar dolgo hitkö
fellendü érdek nemzed keres la vez f Áld Bl Breu Bruckn Don Eckste Eisl
Felsenbu Frän Fris Ga Groszma Grünwa Hab Hirschho Ho Jaul Ki Lő Mellin M
Mieselba Mil Obla Pa Popp Pu Regensbu Taub Tiefenth Wallfis We
Zwillinger-családo kerü egym erő e koncertj sz kifelej az másho szárma expo
társad állásu összefor z hitélet Kornh L táborszer száz kor l Schwei altábor
ezr kor élé r hitkö hité kultur akciói gyöker táplál kultúrsze s köszö Wettendo
L őrnag tov Fr Ármin t szu kés háziorvosá V műs tanácsos Tiefen G vá főmérnök
Ber G já vá orvos Ál tanác vá tanács-orvo tevékeny Zwilli Fe me főügyész Ka
állampénz főtanácsos Büc főmérnök Kin Á állampénz főtanácsos Tan J
alezredes-orvos Nag mé közgazda tevékenys hitközsé t fej f bán F Vil kenyérm
birt mintagazdas rende Sch likőrgyár Ecks L likőrgyár Le kivi rt.- K Sá
edénygyár Leimdö Ná épí nagyvállalkozás bőrgyár hitkö fejlő tetőfo m léleks
emelked világhá azon körülm hat következt határvár l megakaszt fellendül
visszafejlő idé t r világhábor eles Állan segély fogolytábo tartóz z hadifoglyo
aki s sok e meghala segélyak Spi Á főra hadifogolyt kineve tá lelk veze hanya e
in t csalá le szá hitkö adófizető hozzátar közs adófizető beszámításá
Hozzátarto eszter j ös közs Pár a csehszl terül Ta kö nagykeresk keresk nagyipa
ipa gazdálk ügy or mér szabadpál köztisztvi nyugd magántisztvis tan magá mun eg
munkanélk közadakozá Hitél kultur szoci cél 21 hitköz a követ vezet a Spi Á
főra Zwilli Fe el Ecks La B Lá alelnö Sch L pénztá Ka elle B iskolas el Polakov
főkán Schönbe tit Ch Ka W Sá La Nőeg Ber Gyul Spi Ármi B Lászl Betegsegé üg ve
Por B Kultúregyl Le Spi Ár
1130
CÍ Eszt
SZÓ Eszte c felruh hasonl vmegy Magyaro legr hitköz tele terület honfog
szárm honfoglal magyar b z csatlak megvet szerv köz alap Hité gy erős szabálysz
m vezető r ima pénz szeg be támogatá hitk t városré la m zsidó- sz bontak
legelő Hit fejl száz kedv lehe gazd fejl s e ál rit für zsid legfont intézm t
rit cé i meleg-forrá haszná Temető K kirá váro int adományl e elő Legr múlt e
ada a isme amel z tört Magyarors mű S kö Valós szervezetlensé kezdetlege s ta
ra százado a kazárszárm z foglalk talmu tudomány másh szá z kiha beolv kazár
Besz-d törvény az sz alkalomsz működhe é elnökl kivizsgál d megfogalmaz alk vet
vár dönté kül responsum-iro eml ér es kapcsola Kalo hitk álla fejlő század ki
udvartartá k káp védel köszönh bizo körülmé haszná kül forg lebony út gócp átke
alk ko rendelke Lengyelors vissz z rendsz szá mara e hitközsé jóll ves
fontosság 15 sem za fejlőd katasz megsemmisül fenyeg Szo sz elfog v zsid e z r
Törökors hurcolt ma zsid roska t dolg hódo s hi ker évs erőfesz m áll nagy
hitközs X e p puszt B z p men hitköz alapí r elm visszakölt Bu mara összefo
régi ez fokoza fellen erőt hitközs egyesü exh t sír bizonyít teme sí 177 E roha
fejl hitkö X fe megala C Kad isk Betegsegélyző-egyl Nőegyl Kultúr-egyl T T
Zeneegyesül Jót Leányegy létesí az műkö köny kézirat-gyűjtem oki szá jegyzőköny
Múl vona tört dokumen pr kápt levéltár találh anyakönyvvez e rendszeresít anyak
beje 182 köz vonatk beje 182 szárm templo h temp építte év sz bizon lebon
felszab te zsin h felépí fen templ t stíl Bau buda műép terv sze építk hitk
tagj áldozatkész ál felajá kamatm kö törles bizt önmegadóz lehe ép e A ép bizot
m vez ép bizo haj v egész zsidóél monumen Imm sz főr av ha hitk küldöttsé
jelenlét évez fundamen tem val haz sze p m k hirde évez tradíci gyökere
Kultúrtörek jell ez hagyomány bontak megnyu tuda fő vigy keres türel bé Mo
izmos pr hódo ame történel tanúsk M pr szeret bizal fog installác ünn av Ódá
szónoklat k lend felirat ünnep bev főpap 180 Leip kiujj ma zsid érzé Freudenge
G Judens feyerl Install kö H Fürstp Ca Ambr bes szent Bos Lö hochfeierl An Fü
Alex ha lelke s Rothe E Herzense Hochfürstl G J Ko G Erzbi feuerl Ein ira há k
elára mindene nyug közszell tanúsko vezet leh acéltu munkálko alkot dologtev t
évtize 18 Lö Rothe Ef Lichten L 1876-19 á rabbi Kita dolg hitk fellend érde
nemze kere l ve Ál B Bre Bruck Do Eckst Eis Felsenb Frä Fri G Groszm Grünw Ha
Hirschh H Jau K L Melli Mieselb Mi Obl P Pop P Regensb Tau Tiefent Wallfi W
Zwillinger-család ker egy er koncert s kifele a másh szárm exp társa állás
összefo hitéle Korn táborsze szá ko Schwe altábo ez ko él hitk hit kultu akció
gyöke táplá kultúrsz kösz Wettend őrna to F Ármi sz ké háziorvos mű tanácso
Tiefe v főmérnö Be j v orvo Á taná v tanács-orv tevéken Zwill F m főügyés K
állampén főtanácso Bü főmérnö Ki állampén főtanácso Ta alezredes-orvo Na m
közgazd tevékeny hitközs fe bá Vi kenyér bir mintagazda rend Sc likőrgyá Eck
likőrgyá L kiv rt. S edénygyá Leimd N ép nagyvállalkozá bőrgyá hitk fejl tetőf
lélek emelke világh azo körül ha következ határvá megakasz fellendü visszafejl
id világhábo ele Álla segél fogolytáb tartó hadifogly ak so meghal segélya Sp
főr hadifogoly kinev t lel vez hany i csal l sz hitk adófizet hozzáta köz
adófizet beszámítás Hozzátart eszte ö köz Pá csehsz terü T k nagykeres keres
nagyip ip gazdál üg o mé szabadpá köztisztv nyug magántisztvi ta mag mu e
munkanél közadakoz Hité kultu szoc cé 2 hitkö köve veze Sp főr Zwill F e Eck L
L aleln Sc pénzt K ell iskola e Polako főká Schönb ti C K S L Nőe Be Gyu Sp Árm
Lász Betegseg ü v Po Kultúregy L Sp Á